Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-10 / 108. szám
SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1959. május 10. 3 n 9 Úgy kellett ellopni a szakmát... // — Rengeteget tudnék beszélni — mondja Erdélyi József, a húsüzem idős munkása, amikor megkérem, beszéljen életéről, a múltról és a máról is. — Ha én elkezdek beszélni, öt gyorsíró sem tudja papírra vetni mondókámat — mosolyog, miközben az üzem egyik sarkába invitál. Közénk jön Károlyi Péter is, egy másik »►veterán« hentes. S mint a ki- ömlő láva, úgy dől a keresetlen, igaz, őszinte szó a két munkásból. Az újságíró valóban alig győzi a jegyzetelést Miről is indítanánk a társalgást, ha nem a munkáról. Erdélyi Józsefnek és Károlyi Péternek kapóra jött ez az alkalom, mert mint mondják: — Épp az előbb beszélgettünk az mondták, igazgatóval arról (valamikor ő — Most is henteslegény volt, és dolgoztak vele is a régi kapitalista cégnél), hogyan tanítottak régen a szakmára — Egymásra néznek, s mosolyogva mondják: — A mai fiatalok egysze- minket. Nem is lehet egy na- rűen nem hiszik el, amit a pon említeni a mát a tegnap- mi inaséveinkről beszélünk pal. Milyen felemelő érzés tud- nekifc. Azt gondolják, csak ni, hogy ma magunknak dol- ►»húzzuk« őket. Nevetnek, ha gozunk. szóba hozzuk az embertelen — Az én fiam is itt tanul, bánásmódot. Gyávának tarta- Azt mondom, ezek nagyságos nak bennünket. Azt mondja nem egy közülük: »Majd mi megtanítottuk volna a mestert, majd mi elbántunk volna velük« — és így tovább .. urak ahhoz képest, amik mi voltunk a múltban — gombolyítja tovább a beszélgetés fonalát Károlyi Péter. — Mi öregek sokszor mondjuk: nem — A segédnek sem volt egészen jó, ahogy ezeket a gyerekeket babusgatjuk, de aztán elgondolkodunk: nem is volna jó, ha nekik is úgy kellene élni, ahogy mi éltünk. — Ha ilyen sorsunk lett volna, mint ezeknek a fiataloknak, húsz évvel tovább élhetnénk — így Erdélyi József. — Ma gépesítve van az egész húsipar. Hol volt a mi időnkben a csiga? Kézzel emelgettük a marhát. S nemegyszer fizettem fél liter bort a segédnek, engedje kitarjálni a marhát, hogy tanulhassak. — Nem volt nálunk se ünaranyélete — veszi vissza a szót Károlyi Péter —, neki annyival volt jobb, hogy parancsolhatott az inasnak. De az ő élete is hajszából állt. Hajszoltak bennünket, mint a vadászkutyát. »»Megállás csak a másvilágon van« — ezt 8 órát dolgozunk naponta, akkor meg 16-ot is. S mi volt a fizetség érte? Segéd koromban 20 pengő volt a havi bérem. Egy pár bakancs is majdnem annyiba került. Egy télikabátért három hóLehet, hogy hihetetlenül napig kellett dolgozni. Tessék nép, se vasárnap. Jól emlék- hangzik ma, pedig így volt: összehasonlítani a mai fizeté- szem, még -karácsonykor is je- sehogy sem. Rosszul gondolja, seket és árakat az akkorival, get dobáltatták velünk a jégaki azt hiszi, a mesternek az Nem nehéz meglátni a különb- volt a legfontosabb, hogy az séget. — Soha sem volt nyugodt az életem. Alig lehettem a családom körében. Ha mást nem inas minél élőbb megtanulja a szakmát. A nyavalyakórságot! A segédek meg gyűlölködtek, hiszen tőlünk féltették a kenyerüket. Attól féltek, hogy az inas kitúrja őket állásukból. — No de a tőkés gondoskodott arról, hogy ne unatkozzunk. Erdélyi József veszi át a szót: —A Tolna megyei Nagyszo- kolyon inaskodtam. A mesternek 36 hold földje, kocsibe- szállós vendéglője és sok jószága volt. Ezeknek a gondozása az inasra várt. A következő napi munkát így adta ki a segéd: »Reggel háromkor forrjon a víz!« A boltnyitáskor friss húst kellett árusítani. Nálunk nyolc segéd munkáját négy végezte. Bizony rossz sorsa volt az inasnak. »»Rakd meg a tüzet«, »»súrold el a ládát«, »etesd meg a disznókat ...« Ebből állt a tanulás. Úgy kellett ellopnunk a szakmát a segédektől. Károlyi Péter elmosolyodik, amikar a mai ipari tanulók életéről beszél. Nyolc órát dolgoznak, s a szó igazi érteimé-^ ben tanítja őket az egész# üzem, minden szakember, f Munkaruhát, tanulópénzt, saa-i badságot kapnak. ^ f verembe, hogy ne kelljen napszámost fogadniuk. így folyik a szó, a múltnak, a rossznak a szapuíása. De állásfoglalás is ez a jelen meladott volna a népi demokrácia, lett, és az van benne: de jó, mint a nyolcórás munkaidőt, hogy örökre vége szakadt an- akkar is sokat tett a munká- nak a réginek! sokért. De mennyi juttatás já- Erdélyi József és Károlyi rul még ehhez, hogy csak né- Péter tíz év óta az egyik szo- hányat mondjak: a fizetett cialista üzem megbecsült mun- szabadság, a munkaruha, s ami kásái, egyben gazdái is. Az ő a legfontosabb: megbecsüld- számukra már nem azt jelenti sünk, az az emberséges bánás- a munka, mint akkor régen... mód, amelyben részesítenek Varga József Az édesanyát kerestem bekopogtatva lakásuk ajtaján, de férje nyitott ajtót, s kínált hellyel, amint betessékelt a szobába. Nem jön ma este haza — válaszolta —, csak a hajnali busszal. Elmondta, hogy felesége a mezőcsokonyai földművesszövetkezet könyvelője, s este közgyűlésük lesz, valószínűleg késő éjszakáig eltart, ezért marad kint éjszakára is. Másnap már szerencsésebb voltam. — Károlyi Jánosné — mondta bemutatkozásom után, s még egy bemutatkozás: Károlyi János vagyok — kemény kézszorítás kíséretében mondta nevét a iövid- nadrágos, rövidre nyírt hajú, szőke fiú. — Férje biztosan megmondta már, hogy miért kerestem tegnap... — Nem, mert nem találkoztam vele, csak a későbbi busszal tudtam megjönni reggel; ő már elment hazulról. — Megmondom, hogy mi a látogatásom célja, és ő elmosolyodik. — Rólam... írni? __ M iért? — S lassan megelevenednek szavai nyomán előttem a képek — mint filmhíradó gyorsan, egymásután pergő jelenetei —, s bepillanthatok az édesanya életének filmkockáiba. Velünk ül az asztalnál a legidősebb fiú; 14 éves, most jár nyolcadikba. Anyja arcán néha megfigyelni vélem azt a kifejezést, mely szavak NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNT Vasút- és telefonhálózatot a termelőszövetkezetekbe Éppen hogy csak elindult a parasztság életében a gyökeres változást jelentő új gazdálkodási rendszer, a termelőszövetkezeti mozgalom - a kezdő lépések minden nehézségével és az országvédelmi harc nagy munkájától kísérten —, de a szocialista gazdaságok vezetői már a jövőben gondolkoztak. A más típusú, modern gazdálkodás megteremtésén fáradoztak, Qlyan terveket tűztek ki, melyeknek megvalósítása európai viszonylatban is az elsők közé emelte volna a magyar mezőgazdaságot. A Somogyi Vörös Üjság egy 40 évvel ezelőtti cikkéből idézünk: »A somogyi termelőszövetkezetek szociális jelentőségének híre ... messze túl- , ment Magyarország határain. Ma már a kooperáció elméletének ellenségei elnémultak, mert szociológiai, logikai és matematikai ellenérvüket elfújta, elsöpörte azon érzékelhető tény, hogy a többtermelés csakis a kommunista gazdasági berendezésben válik valóra... A termelőszövetkezetek egy újabb gyökér- éresztéséről adhatunk hírt... Ma Nagyatádon a termelési Szövetkezetek vezetői értekezletre ültek össze, s megtárgyalták a termelőszövetkezeti birtokágazatoknak vasúttal és telefonhálózattal való összeköttetését. E cikk kerete nagyon szűk ahhoz, hogy részletezzük azokat a többtermelési végeredményeket, melyeket a vasút- és telefonhálózat majd eredményez. Csak azt szegezzük le, hogy amint ez a tervezet valóra válik, attól az időtől Somogy vármegye termelő- szövetkezetei az egész világ iskolagazdaságai lesznek.« nélkül elmondja: de megértheti-e egy idegen néhány válogatás nélkül elősorakozó mondatból az ő életét; megértheti-e sok-sok fáradozását, s a gyermekeiben, munkájában mégis megtalált örömet. — A közgazdasági technikumba szántuk — néz fiára —, de nem vették fel, most gimnáziumba jelentkezett. Pedig szeretett volna ő is; tsz-könyvelőnek ment volna, mint én. S mire Miklós (most tízéves, s egy évvel később a Zsuzsa, még eggyel László) középiskolába kerül, akkor ő már keresne, segítségünkre lehetne. A filmkockák sötét és világos képet mutatnak. A tekercs pergetője egy-egy szomorú után máris derűset vetít elém, s ezeknél — maga is kedvét lelve — hosszabban időzik. Megtanulhatom tőle azt a bölcsességet, hogy a bánatot elfeledve, a szépet és jót gyakorta eszébe idézve az ember széppé teheti életét. — Az apám munkásember volt. Kirúgták. Én tanítónő szerettem volna lenni már kicsi koromtól, de nem lehettem. Aztán a háború férjem egészségét követelte adóul, s mi is fizettünk, mint az emberek sírva és szenvedve tették ezt mindenütt. Dolgozni mentem én is, s a gyerekek növekedtek egészségesen. — Most naponta 32 kilométert utazom autóbusszal, s még négyet gyalogolok. Nem panaszképpen mondom. Az Ü] Erő Tsz még fiatal és gyenge, de azért vagyunk, hogy megerősödjék. Most próbálkozunk a tsz nőbizottságának megalakításával, reméljük, sikerül majd eredményt elérnünk. — S.-en laktunk az ellen- forradalomkor. Ott nehéz volt, de — az összeráncolt homlok kisimul parányi kis mosollyá — ez is elmúlt. Hárman jöttek a lakásunkhoz. Kinyitottam az ajtót, a négy gyerek mögöttem sorakozott, bújt meg. »Ha egyikünkhöz is hozzáérnek, nagyfejszével még tudok ütni«, mondtam —- és elmentek. — ötvenhat februárjától vagyok tsz-tag. Szívesen csinálom. Jó hinni, hogy nekem is részem van abban, ha egy- egy év utolján magasra halmozódik a tagok jövedelmét tartalmazó rakás a kocsikon, s a becsülettel megkeresett pénz jobb életet jelent az érte megdolgozóknak. Másik filmkocka: — Mi idehaza már tulajdonképpen megünnepeltük az anyák napját, május 1-én köszöntöttek a gyerekek és megajándékoztak. Jancsi, aki eddig csendben ült, magyarázza: — Igen, mert azt mondta valaki a szomszédban, hogy akkor van, s én hiába bizonygattam a gyerekeknek mást, ők hárman voltak, mit tehettem volna. — Olyan aranyosak voltak, amikor nagy titokzatosan jöttek be egymás után, kezüket a hátuk mögé dugva (abban volt az ajándék) megálltak előttem. És jobban esett talán, mintha most volna, mert ezt maguktól, nem a nevelők, felnőtt emberek ösztönzésére tették Zsuzsa elmondta a verset, szegénykém majdnem elsírta magát, annyira meghatódott. Csak nézett rám ijedten nagy szemével — nagy, boldog öröm sugárzik az édesanya szeméből is, és valami, szavakkal el nem mondható, nagyon szép ragyogás, amint fiai, kislánya szemébe, arcába néz, szeret, csókol bele. És mindig boldogabb, ha bennük, rajtuk láthatja ezt a ragyogást, bár lassan az ő szeme elfénytele- nedik. Virányi Pál PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemére A Somogy Megyei Pártbi- * zottság felvételi pályázatot hir- [det a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem 1959—60-as tan- ' évére. Az egyetem célja, hogy | párt-, állami, tömegszervezeti , funkcionáriusok, értelmiségi j dolgozók, vezető propagandis- & 9 & * * ták szervezett marxista—leni- nista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és a magyar V3 ú^i'JcpdtüGucMu 48. amelyeket meg kell tartania, mint álliberálisnak és titkos jezsuitának. — Ezt kell tennünk, tekintet nélkül, milyen párthoz tartozunk — mondta bölcsen Ga- lecki érsek. — Erre igyunk egyet, kérem — szólt a főbíró, és emelte is poharát. « munkásmozgalom történenek tenyálladeki elemeire 0cm-| A ^ntárgy^5ói mJndea fél, ifévben vizsgáznak. Az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak. Az egyetemen dolok — jelentette ki az nők. — Papi személyek feletti| bíráskodás nem tartozik a világi hatóságok jogkörébe, elnök úr! — válaszolta Roth. — Nem tudom, miben látja ön már megsértve a személyes szabadságot? Egy őrült elkülönítése f1 lc nem meríti ki ennek kritériu-9 egy hetenként egyszer meghatározott napon kötött foglalkozás van (előadás, osztályfoglalkozás), melyen a részvétel kötelező. A évre 150 Ft + 20 Ft Baworski lehajtott fejjel hallgatta a számára rettenetes szavakat. A tüntetés csak késő délután ért véget. A bíróság elnapolta a tárgyalást, mert a terem használhatatlanná vált. Ez volt a hivatalos indok, de valójában féltek a további fejleményektől. Felsőbb helyről azt tanácsolták, hogy addig ne is folytassák az Ubryk-ügy tárgyalását, amíg a kedélyek le nem csillapodnak. „Megítéld, uram lelkemnek ügyét.. A törvényszék elnöke, dr. -»•»»>» ■>■*•»»» "•» *—■ »7 fnyomtatványdíi mely félévenpedig főpapi és igazságügyi Hiszen köztudomású, hogy Rt- Winckelman eddig hallgatott, mait, kerem. Erőszakról pedig ”kéat Az egyetem nobilitások. Csupa megbízható viére francia kommunista bíz- teljes egészében egyetértett az felesleges beszélni, mert erre B dalmi munkas-paraszt kormány 1088—1957. (XL hó 21.) ember, valamennyi a kereszté- tatta fel a tüntetés vezetőit a elhangzottakkal. Csak az ag- nyi szeretet hű katonája. A szervezkedésre. A negyvenegy gasztotta, hogy Ubryk Borbála dúsan terített asztalnál körül- letartóztatott tüntetőnek alig ügyében mégis kell valamiféle vették őket a díszes ruhájú a fele paraszt, a többi munkás ítéletet hozni. Ez nem lesz püspöki huszárok. Nyolcféle és csavargó. könnyű dolog — gondolta. — sültet, ötféle bort, süteménye- — Még szerencse — vette át A magas politika mindig csak két és más földi jókat tálaltak a szót ismét a főbíró —, hogy általánosságokban beszél, so- fel a társaságnak. Falcinelli bíboros úr megfelelő hasem úgy, hogy az ember A minisztériumból érkezett időben lépett közbe, s kiutasít- tudja, mit is kell tenni egyes Roth főbíró különösen jó han- hattuk Riviére-t a monarchia esetekben. Tűnődött egy ideig, gulatban volt. Az igazságügy- területéről... azután mégis kimondta: miniszter legújabb intézkedő- Nagy tanulság ez, uraim! — — A törvények ismeretben sei, a bécsi körök véleményé- szólt Falcinelli. — Mi azt hit- látnunk kell, hogy Ubryk Bőrnek megváltoztatása az Ubryk- tűk, hogy ez az Ubryk-ügy a bála ügyében vannak még ügyben sikeres, jó munkáját liberálisak apró kellemetlenke- megoldásra váró problémák, igazolják. Oldala mellett ült dése, kis sérülés, amit gondo- Mindenki az elnök felé for- dr. Kern, az újonnan kineve- san kötözgettünk, és nem lát- dúlt. Roth főbírót meglepte, a tébolyult nő naplóján kívül | semmi bizonyíték sincs. Az orvosi vizsgálat mindössze any-L ..... , ... nyit állapított meg, hogy üb.|s^mu _hatarozata alapja« egy ryk Borbála nem ártatlan! — Akkor hát nem forogl fönn büntetendő cselekmény!í — vonta "le a következtetéstL Winckelman elnök. f. Felvételüket kérhetik, akik — Minden kétséget fcizáróűn*®re^^Je®hyc^ vagy ennek megígy van, kérem! — válaszolta »felelő általános műveltséggel a főbíró. srendelkeznek, és a tanuláshoz — De mégis fennáll a bii n- p szl*kségcs marxista ismereteiévre 24 napi tanulmányi sza- M>adság jár. A felvétel feltételei: telendő cselekmény, s béri nem vagyok jogász, ismerem' a> büntetőtörvénykönyv erre vonatkozó paragrafusát —- fűzeket már megszerezték. Az egyetemre pártonkívijliek Jis kérhetik felvételüket. Nem [kérheti felvételét, aki más ttl , ft, Cuó LL JKJ l VtlAl/lu roLIÜtZ Í/C" üu,‘ v ívvtA/*.ypví/U<l(»fVj bö tttt U' vő. lól/WÍ. J UUt / Ut iftcy ^ ^ PÓ'VPtPTT) ÍcItaI fi. * , Krakkó templomaiban egész zett üoyész, aki a főtárgyaid- tűk. hogy fekély támadt alatta, hogy dr. Winckelman milyen te tovább a beszélgetést Fal- m ’ . a s * . Satoja- - - - cinelli bíboros —, s ennek ér-% A palyazat a _ megyei partbinap zúgtak a harangok. A nagyharangok tompa kongása son mutatkozik majd be. ö a Ez a fekély — magyarázta hév- nehéz felfogású, biztosíték arra, hogy a holna- vei — egyaránt fertőzi az egy- — Miféle problémák? — mintha kárhozattal fenyegette pj nap jó eredménnyel végződ- házi és az állami életet. Együtt förmedt az elnökre, volna a vakmerő tüntetőket, j^k. Rápillantott. Kern elege- kell tehát kioperálnunk! — Természetesen azokra a csilingelő, lágy hangú kisha- detten kortyolgatta a zamatos — Különben együtt puszdul gondolok, amelyek kimerítik a rajnai bort, melyet Falcinelli a. test és a lélek! — fejezte be büntetőtörvénykönyv 193, ás bíboros egészségére ürítettek. a gondolatot Roth főbíró. — 233. paragrafusának tényálla— Becsben nagy megelége- . Mert uraim, mi, az állam, va- dekát, déssel fogadták Galecki érsek gyünk a test, az egyház, azaz Roth főbíró zavarba jött. úr levelét — kapcsolódott be a önök pedig a lélek! S mint Nem akarta elárulni, hogy társalgásba Roth főbíró. — Az ahogy összetartozik a test és a nem emlékszik pontosan ezekegész kormány egyetért abban, lélek, ugyanúgy össze kell ne- re a ~ragrafusokra, ezért hogy az itteni tüntetésben a künk is tartoznunk. A millióforradalom réme kísértett. ' kát csak így tarthatjuk meg, — A parasztforradalom ré- csak így őrködhetünk a test me, főbíró úr! — vetette köz- és lélek örök, megrendíthetetlen egészsége felett! — Olyan megsértésének esetére, illetve, a szépen mondta, hogy maga is ha szabad a főtisztelendő urak munkásforradalom! — egészí- egészen elérzékenyült, különö- előtt kimondanom, az erősza- tette ki Falcinelli bíboros. — sen mikor a milliókra gondolt, kos nemi közösülés büntettérangok pedig csalogatva hívták bűnbocsánatra a megtérő báránykákat. A földöntúli világ földi helytartói természetesen nem bízták kizárólag a bírák szabad mérlegelésére a holnapi fő- tárgyálás eredményét. A harangok az együgyüeknek, jámboraknak, megtévedteknek csitelmében meg kell büntetni adottságon (Sztálin u. 14.) besze- azokat, akik szent vallásunkat nrezhető kérdőív alapján törté- és államiságunkat veszélyez- A Pályázatot a megyei tetik. A tgrvény bünteti a fel- »Pártbizottság agitációs és pro- forgató tevékenységet. Azokat »Peganda osztályára kell külde- kell törvényszék elé állítani, Ä11* Június 10-ig. akik Krisztus tanait nyilváno- % Mellékelni kell: san megtámadták, megrendí-lí Részletes önéletrajzot; lingeltek. A bölcseket, belátókat és hatalmasokat ólomkris- be Galecki érsek, tály poharak és porcelán tálak — Még ennél is rosszabb, rdrták. Galecki érsek volt a «uai.es házigazda, a vendégek sürgetően mondta: — Bővebben fejtse ki, elnök úr! — A személyes szabadság tették Krakkó lakosságának1 vallásos hitét, fel akarták bo-1 ritani az államrendet, lázadású szítottak a szent és örökösi monarchia egysége ellen. EzJ az ügy nem Ubryk Borbála ést a karmeliták ügye többé, ha-1 nem a vallás és a haza biztonságának ügye! önökön mú-\ lik, ki lesz a győztes! — Folytatjuk — Az illetékes pártszervezet javaslatát; A vállalat, intézmény igazolását jelenlegi munkaköréről; Orvosi bizonyítványt, amely szerint egészségi állapota lehetővé teszi, hogy egyetemi színvonalon tanuljon. AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA
