Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-15 / 112. szám

Péntek, 1959. május 15. 2 SOMOGYI NÉPLAP Közös nyilatkozat a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének tárgyalásairól A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány küldöttsége dr. Münnioh Fe­rencnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­sága tagjának, a Magyar Nép- köztársaság Forradalmi Mun­kás-Paraszt kormánya elnöké­nek vezetésével a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottságá­nak és a Koreai Népi De­mokratikus- Köztársaság kor­mányának meghívására 1959. május 7 és 15 között baráti látogatást tett a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság­ban) A küldöttség meglátogatta Phenjan, Hamhuen, Huemnan, Szuphun és Kuszán városo­kat, több ipari üzemet, mező- gazdasági termelőszövetkeze­tet, tudományos és kulturális intézményt, találkozott a ko­reai dolgozókkal, megismerke­dett munkájukkal, életkörül­ményeikkel és szocialista épí- tőmunlkájuk eredményeivel. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét a koreai nép és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya mindenütt meleg adtatásban részesítette. A Magyar Népiköztársaság és a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttségei tárgyaláso­kat folytattak. A küldöttségek tájékoztat­ták egymást pártjaik és or­szágaik belső helyzetéről és nemzetközi kapcsolatairól, esz­mecserét folytattak a nemzet­közi helyzet és a nem­zetközi munkásmozgalom legfontosabb kérdéseiről a testvéri szocialista országok együttműködéséről és a két ország baráti kapcsolatainak továbbfej lesztéséről. A tárgyalások őszinte, bará­ti légkörben folytak. A felek véleménye minden megvita­tott kérdésben azonosnak bi­zonyult. A küldöttségek megelége­déssel állapították meg, hogy valamennyi testvéri szocialis­ta országban gyorsan fejlődik a gazdaság, a kultúra, a tudo­mány és a technika, állandóan emelkedik a lakosság életszín­vonala. Ennek eredményeként mind világosabbá válik, hogy a két társadalmi rendszer bé­kés versenyében a szocializ­musé lesz a győzelem. A két ország kormánya úgy véli, hogy a hatalmas szo­cialista tábor országainak megbonthatatlan egysége, ösz- szefogása és békepolitikája, az emberiség békéjének, bizton­ságának és haladásának leg­főbb záloga. Mindkét ország külpolitikájának alapja a harc a szocialista tábor egysé­gének és összefogásának to­vábbi megerősítéséért és a különböző társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mel­lett élése lenini elvének alkal­mazásáért. Mindkét küldöttség támo­gatja a Szovjetunió kormányá­nak a nemzetközi feszültség enyhítését és a vitás nemzet­közi kérdések békés megoldá­A külügyminiszterek genfi értekezletének negyedik ülése Genf (MTI) M. I. Harlamov, a külügyminiszterek genfi ér­tekezletén résztvevő szovjet küldöttség szóvivője az esti sajtóértekezleten közölte, hogy a külügyminiszterek csütörtö­ki ülése, amelyen Couve De Murville francia miniszterel­nök elnökölt, 15 óra 30 perckor kezdődött és 17 óra 45 perckor ért véget. Couve De Murville bejelentette, hogy Lothár Bolz, a Német Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere szó­lásra iratkozott fel nála. A csütörtöki ülésen elsőnek Her- ter, amerikai külügyminiszter szólalt fel, és a nyugati kül­ügyminiszterek nevében elő­terjesztette, a már ismert úgy­nevezett »csomag-tervet« a nyugat javaslatainak kusza egyvelegét. Gromiko, szovjet külügyminiszter már a szer­dai ülésen kijelentette: E pil­lanatban igen sok megoldatlan nemzetközi kérdés vár rende­zésre. Ezek egyidejű és egy- másssal összefüggő tárgyalása nem kecsegtet eredménnyel, sőt reménytelennek látszik. A szovjet küldöttség egyébként részletesen ki fogja fejteni ál­láspontját ezekkel a javasla­tokkal kapcsolatban. Az el­nöklő Couve De Murville rö­vid beszéd után megadta a szót Lothar Bolznak, a Német Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnökhelyettesének és külügyminiszterének. Lothár Bolz a többi között a követ­kezőket mondotta: Lothár Bolz, az MDK külügyminiszterének felszólalása — Ezen a külügyminiszteri konferencián a Német Demok­ratikus Köztársaság — annak kormánya és lakossága nevé­ben beszélek. Engedjék meg, hogy biztosítsam önöket, a német nép túlnyomó többsége szívből üdvözli, hogy erre a Kelet és Nyugat közötti ta­nácskozásra sor került. A nemzetközi feszültség különö­sen súlyosan érinti a német népet, amely mitsem kíván jobban mint azt, hogy Euró­pának tartós és biztosított bé­kéje legyen. A német nép mélységes megelégedéssel fo­gadta, hogy képviselőinek mó­dot nyújtottak ahhoz, hogy hangját hallassa ézen az érte­kezleten. Az európai hadműveletek befejezése óta első ízben ül­nek a két német állam külügy­miniszterei azon hatalmak külügyminisztereivel szemben, amelyeknek népeit, a német militaristák megtámadták és szörnyűséges háborúba döntöt­ték. Mi, a Német Demokratikus Köztársaság képviselői nyilat­kozatunk eledén ünnepélyesen kijelentjük: egész politikánk és ezen az értekezleten való részvételünk célja az, hogy egyszer s mindenkorra lehetet­lenné váljék a béke megbon­tása, a német nép és más né­pek számára egyformán ve­szedelmes német militarizmus részéről. Az NDK külügyminisztere ezután szólt azokról a mérhe­tetlen áldozatokról, amelyet a Hitler ellenes koalícióba tö­mörült népek hoztak, s emlé­keztetett a német antifasisz­ta hazafiak harcára. A német antifasiszták — mondotta Lot­hár Bolz — őszintén üdvözöl­ték a Hitler ellenes koalíció kívánságát, hogy a német fa­sizmus és militarizmus meg­semmisítésével a béke korsza­ka következzék el Európában, úgy, mint azt a potsdami ér­tekezlet határozatai tartalmaz­óik. A Német Demokratikus Köztársaság területén megvalósultak a potsdami egyezmény alapelvei. Ezért nem véletlen, hogy sen­ki sem vetheti a Német De­mokratikus Köztársaság sze­mére, hogy revans gondolato­kat képvisel, területi követe­lésekkel lép fel és veszélyez­tet más európai népeket. A Német Demokratikus Köztársaság kész egész erejét latba vetni a német nép bé­kéjének biztosítására és Né­metország kettészakítottságá­nak leküzdésére. A béke a német nép leg­fontosabb létérdeke. Éppen ezért nagy megelége­déssel láttuk a négy hatalom jegyzékváltásából és az itt elhangzott nyilatkozatokból, hogy itt nem a német kérdé­sekre vonatkozó, de senkit sem kötelező nyilatkozatok el­mondásáról van szó. hanem arról, hogy utat találjanak a régen megérlelődött kérdések megoldásához, tehát a Német­országgal való békeszerződés megkötéséhez és Nyugat-Ber- lin abnormális helyzetének tisztázásához, mégpedig min­den jogos érdek figyelembevé­telével. A békeszerződés megkötése Németországgal meggyőződé­sünk szerint egyben a legrövi­debb út volna Németország áldatlan kettéosztottságának megszüntetéséhez. A békeszerződés azonos jo­gokat biztosítana a két né­met államnak, és azonos kötelezettségeket róna rá­juk. Ez a két német állam egy­máshoz való közeledését ered­ményezné. A békeszerződés, amely amúgy sem térhet ki Nyugat-Berlin kérdése elöl, e halaszthatatlan probléma si­ma megoldásához is a legjobb alkalmat nyújtaná. örömmel élek majd a lehe­tőséggel, hogy az értekezlet folyamán részletesen kifejt­sem kormányom által kidolgo­zott konstruktív tervet Német­országnak egységes, demokra­tikus és bóke&zerető állajnkénit való nemzetközi újjászületé­sére. Ez a terv felveti a két állam konföderációjának gon­dolatát. A két német állam kö­zötti tárgyalásokat elen- gedhetelennek tartjuk. Azok az ismételt javaslatok, amelyeket a Német Demokra­tikus Köztársaság kormánya erre vonatkozóan a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányának tett, sajnos, ered­ménytelenek maradtak. E ma- gas fórum előtt kormányom ' nevében kijelentem: Még most sem késő! Ebben a teremben a két né­met állam küldöttségei egyen­lő asztaloknál és azonos jó­nkkal vesznek részt a kül­ügyminiszterek értekezletén. A Német Demokratikus Köz­társaság küldöttsége kész a Német Szövetségi Köztársaság küldöttségével megtárgyal- j ni a Németországgal kö­tendő békeszerződésre vonat- j kozó összes kérdéseket, vala­mint mindazokat a lépéseket, j amelyek elősegíthetik az egy- ! séges demokratikus és béke- J szerető német állam megte­remtését. így mindkét német | delegáció lényegesen hozzá- járulhatna a konferenciának valamennyi felet kielégítő eredményéhez. Lothár Bolz után Grewe, a Német Szövetségi Köztársaság képviselője szólalt fel. A két német küldött beszédének el­hangzása után Herter ameri­kai külügyminiszter kifejtette az Amerikai Egyesült Államok régóta ismert és semmi újat nem tartalmazó elutasító ál­láspontját a Német Demokra­tikus Köztársasággal kapcso­latban. Gromiko szovjet kül­ügyminiszter ehhez megje­gyezte: Felesleges ebben a kérdésben folytatni a vitát, hasznosabb lesz tovább ha­ladni az értekezlet konkrét munkájában. A külügyminiszterek genfi értekezletének legközelebbi ülését pénteken délután 15 óra 30 percis tűzték ki, sát szolgáló állhatatos erőfeszí­téseit. Mivel ezek mindenben megfelelnek valamennyi nép érdekeinek, támogatják a Szovjetuniónak a nukleáris kí­sérletek azonnali beszünteté­sére, a tömegpusztító fegyve­rek végleges betiltására, az európai és az ázsiai atommen­tes övezet létrehozására, a NATO és a Varsói Szerződés országai között kötendő meg nem támadási szerződésre tett indítványait. A küldöttségek határozottan elítélik az amerikai imperia­listákat és szövetségeseiket, mert atom- és rakétafegyve­rekkel látják el a nyugatnémet militaristákat, Nyugat-Német- országot pedig a NATO ag- ressziós bázisává építik ki. A felek támogatják a Szovjet­unió kormányának javaslatát, hogy kössék meg a békeszer­ződést Németországgal és szüntessék meg Nyugat-Berlin megszállását. A küldöttségek véleménye szerint az európai feszültség enyhítésének és a német kérdés, békés rendezé­sének ez a legreálisabb útja. A felek elítélik az amerikai imperialisták nyílt beavatkozá­sát az ázsiai országok ügyeibe. Határozottan támogatják a japán népnek a japán milita­rizmus feltámasztása ellen, or­szága semlegesítéséért folyta­tott harcát és azt a követelését, hogy mondják fel az úgyneve­zett japán—amerikai biztonsá­gi egyezményt. A küldöttségek kijelentik, hogy együttéreznek Algéria népével, úgyszintén a gyarma­tosítás ellen a szabadságért és a nemzeti függetlenségért har­coló valamennyi ázsiai és af­rikai néppel. • A felek erélyesen elítélik Tajvan amerikai megszállása, valamint az Amerikai Egye­sült Államok »Két-Kína« létrehozására irányuló tervét és ismételten hangsúlyozzák, hogy az amerikaiaknak hala­déktalanul fel kell hagyniok a kínai nép belügyeibe való be­avatkozással és ki kell von­niuk csapataikat Tajván térsé­géből. A két küldöttség teljes mér­tékben támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság kö­vetkezetes erőfeszítéseit Viet­namnak a genfi egyezmény alapján történő békés egyesí­tése érdekében. Követelik, hogy az amerikai imperialis­ták azonnal hagyjanak fel Dél- Vielnam belügyeibe való be­avatkozással. A küldöttségek elítélik Dél-Korea amerikai megszállását, a fegyverszüneti egyezmény megszegését, az atom- és más újtípusú fegyve­rek szállítását Dél-Xoreába és hangsúlyozzák: az amerikai csapatokat haladéktalanul ki kell vonni Dél-Koreából, mivel azok jelenléte akadályozza Korea békés egyesítését és fe­nyegeti egész Ázsia békéjét. A Magyar Népköztársaság for­radalmi munkás-paraszt kor­mánya teljes mértékben támo­gatja a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormányá­nak azt a szilárd álláspontját, hogy Korea békés, demokrati­kus egyesítését magának a ko­reai népnek kell megoldania és támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának minden ezirá- nyú lépését. A Magyar Népköztársaság Forradalmi Munkás Paraszt Kormánya támogatja Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságnak a Japánban élő koreai állampolgárok hazaszállítására vonatkozó követelését és úgy véli, hogy ezt a kérdést hala­déktalanul meg kell oldani. A felek kifejezték erélyes tilta­kozásukat azellen, hogy a Li Szin-man-klikk dél-koreai állampolgárokat ad el rab­szolgaként dél-amerikai álla­moknak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Koreai Munkás­párt képviselői hangsúlyozzák a kommunista és munkáspár­tok 1957. novemberi moszkvai értekezletének történelmi je­lentőségét és megelégedéssel . állapították meg, hogy az ér­tekezleten elfogadott nyilatko- I zat és békekiáltvány teljes mértékben helyesnek bizo­nyult. A két párt képviselői hang­súlyozták az SZKP XXI. kon­gresszusának világtörténelmi jelentőségét. A küldöttségek megállapí­tották, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja a marxiz­mus-leni nizmusnak az élet konkrét viszonyaira való al­kotó alkalmazásával a szocia­lizmus és a kommunizmus építésében szerzett gazdag ta­pasztalataival a proletárinter­nacionalizmus zászlajához va­ló hűségével a békéért és az emberi haladásért vívott áldo­zatos harcával méltán foglal el vezető helyet a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lomban. Mindkét párt és mindkét or­szág népe a gyakorlatban ta­pasztalta a proletár interna­cionalizmus hatalmas erejét. Mindkét párt kifejezte szilárd elhatározását, hogy a közös ügyért folytatott harcban a jö­vőben is úgy vigyáznak a Szovjetunió Kommunista Pártja vezette marxista-leni­nista pártok egységére és ösz- szefogására, mint a szemük vi­lágára. Hűek maradnak a pro­letár internacionalizmus esz­méjéhez. A felek ismételten aláhúz­ták, hogy a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom­ban a mai revizionizmus je­lenti a fő veszélyt. Mindkét párt elsőrendű kötelességének tartja, hogy kérlelhetetlen harcot folytasson a jugoszláv revizionizmus és valamennyi revizionista elem ellen. A felek kijelentették, hogy erélyes harcot vívnak a dog- matizmus minden megnyilvá­nulása ellen. A két párt úgy véli, hogy • zakadatlanul erősíteniük kell soraik egységét, mert ebben ■•ejlik győzelmeik záloga, ezért szüntelenül harcolni kell _ a rakciók és a burzsoá ideológia minden megnyilvánulása ellen. A Magyar Szocialista Mun­káspárt es a Koreai Munka­párt képviselői nagy megelé­gedéssel állapították meg, hogy a két párt 'kapcsolatai napról napra fejlődnek a marxizmus—len inizmus, a pro- letár internacionalizmus elvei alapján. A púrtküldötí ségek megbe­szélték az ország ikban f-lyó szocialista építés tapasztalata­it. A Koreai Munkapárt kép­viselői üdvözölték a Magyar Szocialista Munkáspártnak az imperialisták és kiszolgálóik által kirobbantott ellenforra­dalom leverése óta a népi de­mokratikus rend erősítése és a szocializmus építése érdekében folytatott helyes politikáját és I elismeréssel nyilatkoztak a j magyar népnek a szocializmus ! építésében elért eredményei­ről. A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége teljes mértékben helyesli a Koreai Munkapártnak a népgazdaság háború utáni helyreállítását és a szocialista építés fejlesztését szolgáló politikáját és lépéseit. Igen nagyra értékeli a Koreai Munkapárt köré tömörülő ko­reai nép alkotó munkáját, melynek nyomán gyors ütem­ben fejlődik a szocialista nép­gazdaság és ragyogó sikerek születnek a szocialista építés­ben. A két párt képviselői meg­tárgyalták a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt és a Koreai Munkapárt baráti kapcsolatai­nak további erősítését érintő konkrét kérdéseket is. A két küldöttség nagy megelé­gedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság napról napra fej­lődő és erősödő politikai, gaz­dasági és kulturális kapcsola­tai teljes mértékben megfelel­nek a két nép érdekeinek és nagyban hozzájárulnak a két ország szocialista építéséhez. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége köszö­netét fejezte ki a Magyar Nép- köztársaság kormányának azért az önzetlen segítségért és támogatásért, amelyet a ma­gyar nép a háború éveiben és az azt követő időszakban nyúj­tott a koreai népnek. A felek megtárgyalták a Ma­gyar Népköztársaság és a Ko­reai Népi Demokratikus Köz- társaság gazdasági együttmű­ködését. Szükségesnek vélik a két ország gazdasági együtt­működésének további bővíté­sét. A két küldöttségnek meg­győződése, hogy a Magyar Népköztársaság párt- és kor- mányküldöttségéneik Koreá­ban tett baráti látogatása és a két ország párt- és kor­mányküldöttségének tárgyalá­sai nagy mértékben hozzájá­rultak a Szovjetunió vezette szocialista országok testvéri barátságának és együttműkö­désének, a szocialista tábor összefogásának további szélesí­téséhez, fejlesztéséhez és meg­erősítéséhez. * * * A közös nyilatkozatot dr. Münnioh Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának t&gja, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, a magyar küldöttség vezetője, illetve Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizott­ságának elnöke, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, a koreai küldöttség vezetője írta alá. idegei ért a Béke-Világtnnács jubileumi ül sszaka Stockholm (TASZSZ). Szer­dán Stockholmban befejező­dött a Béke-Világtanács jubi­leumi ülésszaka, amelyet a bé­ke világmozgalom megindulá­sának 10. évfordulója alkalmá­ból hívtak össze. Tekintettel a sok felszólalásra, május 13-ra virradó éjszaka is tartottak plenáris ülést. Ezen az ülésen Dél-Vietnam, Puerto Rico, Portugália és más ország ik békeharcosainak küldöttei szó­laltak fel. Felszólalt Nazim Hikmet, a nemzetközi békedíjak odaítélé­sére alakított bizottság elnöke is. Ezután az ülésszak küldöttei egyhangúlag megválasztották a Béke-Világtanács 19 tagból álló új elnökségét. Az elnök­ségben öt helyet fenntartottak az afrikai, a latin-amerikai, az Egyesült Allamok-bali, az in­donéz és a japán béke-mozga- í lom képviselői számára. Szerdán megválasztották azokat a küldöttségeket, ame­lyek a békemozgalom állás­pontját lesznek hivatottak tol­mácsolni a genfi külügymi­niszteri értekezletnek és a ké­sőbbi csúcstalálkozó résztve­vőinek. Végezetül a jubileumi ülés­szak résztvevői jóváhagyták a következő okmányokat: a Bé- ke-Világtanács felhívása a né­pekhez, általános nyilatkozat, határozatok a német kérdésről, a közép-keleti helyzetről, a nemzetközi függetlenségről, az algériai kérdésről, az atom­fegyverek kérdéséről, a béke- harcosok ellen foganatosított megtorlásokról, továbbá a „világmozgalmat a legmaga­sabb szintű értekezletért és a hidegháború megszünteté- ! séért!” című felhívást

Next

/
Oldalképek
Tartalom