Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-14 / 111. szám

SOMOGYI NÉPLAP s Csütörtök, 1959. május 14. na Szarvasmarha-szállás helyi anyagból A gazdaság központjától tá­vol eső legelőről nem érdemes naponként hazahajtani az ál­latokat. Dorongfából, szalmá­ból könnyen és szinte minden beruházás nélkül létre lehet hozni nyári szállást a szarvas- marhák számára. így tett a Kertimagtermelő Vállalat szentai üzemegysége is. Csur­gó határában lévő legelőjén tartja az üszőket és a tinókat kora tavasztól késő őszig. Eb­ben az évben március 4-én ke­rültek a karámba a képünkön látható állatok. A legeltetés megkezdéséig a helyszínen tá­rolt silótákarmánnyal etette őket gondozójuk, Deák József, aki elmondotta: a hűvösebb időben sem betegedett meg egyetlen szarvasmarha sem. A szállás három oldalon — észak, kelet, és nyugat felől — védi őket a széltől. Szabadon mozognak a karámban, s hoz­záedződnek a hőmérséklet ki- sebb-nagyobb ingadozásához. A szállás jó arra, hogy foko­zatosan rátérjünk a szarvas­marhák természetszerű tartá­sára. A célnak ez a létesítmény is megfelel addig, amíg nyitott istállót építhetünk. Uj és megnövekedett terme­lőszövetkezeteinkben a leg­főbb napi gond: a közös szarv asma-£a-állomány férő­helyeinek megteremtése. Amint a csurgói példa mutat­ja, nemcsak téglaistállóban, hanem szükség-szálláson is tarthatók az állatok. Helyesen teszik tehát a férőhely-gond­dal küszködő tsz-ek, ha nem­csak a legelőn, hanem major­központjukban is »ös.szeütnek<- fábdl és szalmából ilyen egy­szerű, ideiglenes szállást, ahol a tél beköszöntéséig, elhelyez­hetik a jószágot. Társadalmi bíróságot alakítottunk A szocializmus építése az egész társadalom ügye, ezért a társadalmi tulajdon megká­rosítói, a munkafegyelem meg­sértői elleni védekezésben nemcsak a bíróságok munka­társainak, hanem a dolgozók legszélesebb rétegeinek is részt kell venniük. Azért, hogy az üzemekben és a gazdaságokban egységes álláspont alakuljon ki a társa­dalmi tulajdon kártevőivel, a munkafegyelem megsértőivel szemben, a korábbiaknál ha­tékonyabb és közvetlenebb felelősségrevonási módszerként — a Minisztertanács és a SZOT rendelkezése szerint — létrehozták a vállalatoknál és a gazdaságokban a dolgozók­ból álló társadalmi bíróságo­kat. Szükségesnek láttuk, hogy erdőgazdaságunknál felélesz- szük a társadalmi bíróság mű­ködését A helyi bíráskodás­sal megteremtjük azt a lég­kört,, amelyben majd a dolgo­zók maguk bélyegzik meg a bűncselekmények elkövetőit. | A társadalmi bíróságtól azt j várjuk, hogy ítéleteivel erdő­gazdaságunk dolgozóinak ne­velését szolgálja. Mivel a ki­sebb bűncselekményeket a gazdaságban tárgyalják, így a járási és megyei bíróságok túl­terheltsége csökkent, s mun­kájukat nagyabb. jelentőségű ügyekre irányíthatják. A társadalmi bíróság elé tar­toznak azok az ügyek, ame­lyek a munkafegyelem megsérté­sével, a társadalom megkárosításá­val, a szocialista együttélés sza­bályainak a megsértésével, a személyi tulajdon ellen, ?z üzemben elkövetett cselekmé­nyekkel kapcsolatosak. Erdőgazdaságunk dolgozói a szakszervezet irányításává“ 25 főből álló társadalmi bírósá­A tsz-községek áruellátásának megjavítá­sáról tárgyalt a MÉSZÖV igazgatósága (Tudósítónktól.) A MÉSZÖV igazgatósága ki­bővített ülésen foglakozott a földmű vessző ve t keze ti kiske­reskedelem és vendéglátóipar helyzetével, áruellátásával, a boltok felkészültségével külö­nös tekintettel a termelőszö­vetkezeti községek áruellátá­sára. Az ülésen részt vett Serfőző László, a SZŐ VOSZ igazgató­ságának tagja, az érdekelt nagykereskedelmi vállalatok képviselői, a megyei tanács kereskedelmi osztályának kép­viselője és a meghívott föld­művesszövetkezeti boltvezetők. Ternesi József, a MÉSZÖV elnökhelyettese, kereskedelmi főosztályvezető terjesztette- az ülés elé a javaslatokat, ame­lyek a vita alapjául szolgál­tak. Az előterjesztés feltárta me­gyénk szövetkezeti egyseged­nek áruhelyzetét. Kiemelve foglalkozott azokkal a felada­tokkal, amelyeket a termelő­szövetkezeti községek jobb áruellátása érdekében a föld­művesszövetkezeti boltoknak tenniük kell. A munka jó el­végzéséhez szükséges, hogy a jövőben a kereskedelmi válla­latok és a megyei tanács ke­reskedelmi osztálya több se­Fiatalok érdekvédelmi tanácsa alakul a szocialista mező- gazdasági üzemekben A szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben — az állami gazdaságokban, gépállomáso­kon és erdőgazdaságokban — a KISZ és a MEDOSZ közös szervezésében mindenütt lét­rehozzák a fiatalok érdekvé­delmi tanácsát. A tanácsok el­sősorban a fiatalok tanulási és művelődési lehetőségeivel fog­lalkoznak- Aj idén megvizs­gálják a mezőgazdasági nagy­üzemek munkásszállásait, s ja­vaslatokat tesznek új üzemi is- ’tactók szervezésére. i gítséget adjon a tsz-községek ellátásának megjavításához. Az előterjesztés bírálta egyes nagykereskedelmi vállalatok munkáját, s a megrendelések pontos teljesítését kérte tő­lük. Foglalkozott azokkal a hi­bákkal is, melyeket a fóld- művesszövetkezeti mozgalom kereskedelmi szakemberei kö­vettek el az áruellátásban. Megyénk falvainak több | mint fele termelőszövetkezeti i község. Szükséges, hogy az ii-( letékes vezetők szem előtt ( tartsák az áruk elosztásánál aj tsz-községek ben mutatkozó i igényeket. Bővíteni fogják —j ugyancsak a tsz-községekben i — a bolthálózatot és a raktár-( helyiségeket. Különös gondot | fordítanak a kereskedelmi - egységek szakosítására. Me-i gyénk földművesszövetkezeted ebben az évben beruházásként ( 2 millió 300 ezer forintot for-l dítanak erre a célra. A fejlet-1 tebb kereskedelmi formák be-l vezetése érdekében az idén i 10 tsz-községben nyílik önki-) szolgáló bolt. 30 tsz-községben ( hoznak létre új szakboltot, illetve szaküzletekké szervezik1 át a meglevő boltokat az) fmsz-ek. 50 tsz-községben rak-) tárak és üzlethelyiségek bőví-l tésével javítják az áruellátást.1 Az étel- és italellátás megja-) vitása végett már megtették a szükséges intézkedéseket. Az előterjesztést vita követ-1 te. Az igazgatósági ülésen ho-1 zott határozatok egyöntetűen1 azt a célt szolgálják, hogy a] hibák megszűnjenek, és a tsz-' községeikben az eddiginél még] számottevőbben javuljon az ‘ áruellátás. Biztosítók erre a1 nagykereskedelmi vállalatok vezetőinek, képviselőinek és a1 megyei tanács kereskedelmi osztálya képviselőjének ígére­te, mely szerint az áruk elosz-] fásában az eddigieknél foko- zottabb mértékben veszik fi- ] gyelembe a termelőszövetkeze­ti községek kívánságait. got választottak. Állandó el­nöke dr. Vimola Mihály térv- csoportvezető lett. A választás az erdőgazdaság 9 különböző területén, 9 különböző munka­helyen történt, így a bíróság­ban képviselve van a dolgozók valamennyi rétege. A válasz­tások ideje alatt szinte egybe­hangzóan kérték: egy-egy ügy tárgyalására a lehető legtöbb dolgozót vonjon be. illetve hív­jon meg a bíróság elnöke, hogy ítéletet mondhassanak a fegyelmeyeetlenkedők felett azok, akik becsületesen dolgoz­va küzdenek erdőgazdaságunk eredményeinek növeléséért. A megválasztottak már a társadalmi bíróság alakuló ülé­sén behatóan megvitatták és meghatározták tennivalóikat, s helyes javaslatokat tettek az erdőgazdaság vezetőségének a társadalmi tulajdon 'védelmé­nek fokozása és a fegyelme­zetlen dolgozók felelősségre vonása érdekében. A társadalmi bíróság . újjá­élesztésével remélhetőleg el fogjuk érni, hogy még jelen­tősebb mértékben csökkennek az egyre kisebb számban je­lentkező, az erdőgazdaság és a dolgozók vagyonát károsító bűncselekmények, még jobban megszilárdul a mupkafegye- lem. Mindez hozzájárul majd abhoz, hogy a szocialista erdő- gazdálkodás megteremtéséért folytatott munkánk tovább ja­vuljon. Geleta Ferenc. a KÖ2ép-Somogyi Erdőgazdaság párttitkára. Tanácsadás tér melőszö veik eseteknek A nyug díjrendelet kiegészítéséről A termelőszövetkezeti tagok kötelező köl­csönös nyugdíjbiztosításáról az 1957. évi 65. számú tvr., s e rendelet végrehajtásáról a 21/1958. sz. kormányrendelet intézkedik. Eztki- egészíti és módosítja az e hónapban meg­jelent 25/1958. sz. kormányrendelet. Most ezt az utóbbi jogszabályt, illetve ennek fontosabb részleteit ismertetjük. Kivételes nyugellátást lehet megállapítani különleges méltánylást, érdemlő, kivételes esetben annak a termelőszövetkezeti tagnak, illetve hátramaradt hozzátartozójának, aki nem jelel meg a nyugdíjjogosultsághoz elő­írt valamennyi jeltételnek. A kivételes nyugellátást a Termelőszövet­kezeti Nyugdíjügyi Bizottság állapíthatja meg az ő címére címzett, de az Országos Nyugdíjintézethez (Budapest, V. Guszev u. 10.) benyújtott kérelem alapján. A 10 nyugdíj év alapján igényelhető ellátásoknál 1960. decem­ber 31-ig történő újabb belépés esetén a már korábban fennállott termelőszövetkezeti tag­ság idejét a megszakítás' tartamára tekintet nélkül figyelembe lehet venni. Ezek előrebocsátása után nyugdíj érmek számit az első belépés naptári éve, mégpedig az 1954. január 1-e előtt történt első belépés éve, tekintet nélkül arra, hogy a termelőszö­vetkezeti tag a belépés évében hány munka­egységet teljesített; az 1954. január 1-e és 1956. december 31-e között történt első be­lépés éve, ha a termelőszövetkezetbeh a férfi a 120, a nő pedig a 80 kötelezően előírt mun­kaegységet a belépés évének hátralevő tarta­ma alatt teljesítette. Például: ha valaki 1956 márciusában lépett először a termelőszövet­kezetbe, 1956 novemberéiig tsz-tag volt, és ez idő alatt a már említett kötelező munkaegy­séget teljesítette, akkor az 1956-os esztendő teljes nyugdíj évnek számít. Teljes nyugdíj évnek számít az 1957-ben és azt követően tör­ténő belépés éve, tekintet nélkül a teljesített munkaegységek számára, ha a belépés évé­nek hátra1 evő tartamára az esedékes nyug­díj! árulókét a termelőszövetkezet a tag után befizette. A nyugdíj járulékot a termelőszövetkezei­nek minden tagja után jizetnie kell, tekintet nélkül a teljesített munkaegységek számára, mivel a kivételes nyugeUátás, mint már ko­rábban említettük, különleges méltánylást érdemlő, kivételes esetben akkor is megál­lapítható, ha például a nyugdíjjogosultsághoz előírt munkaegységet nem teljesítette a tsz- tag. Nyugdíjjárulékot nem kell fizetni az után a tag után, aki főfoglalkozású traktoros­ként a gépállomással munkaviszonyban áll. Aki katonai szolgálatot teljesít, az után sem kell fizetni a katonai szolgálat ideje alatt. Az öregségi és rokkantsági nyugdíjas férfi a termelőszövetkezetben 120, a nő pedig 80 munkaegységet teljesíthet. A termelőszövetke­zetben az végez rendszeres munkát, aki egy naptári évben férfiaknál ,120, a nőknél 80 munkaegységnél több munkaegységet telje­sített. Nem lehet az öregségi és rokkantsági nyugdíjat megállapítani annak a részére, aki kereső foglalkozást folytat, vagyis akinek ipahigazolványa, hasznot hajtó jogosítványa van, aki az alapszabály szerinti háztáji gaz­dálkodás kereteit meghaladó gazdálkodást folytat, vagy más tevékenységből eredő ke­resete a havi 500 forintot meghaladja. Ha termelőszövetkezeti tag bármilyen munkaviszony alapján és a termelőszövetke­zeti tagság alapján is jogosult nyugdíjra, ré­szére a kedvezőbb nyugdíjat kell megállapí­tani, és nyugdíj kiegészítés szempontjából a másik jogcímen szerzett szolgálati időt (nyug­díj évei) is figyelembe kell venni. Az az özvegy, aki saját jogán öregségi vagy nyugdíjellátásban részesül, meghalt férje termel őszövetkezeti tagsága alapján pedig özvegyi nyugdíjat kaphat, a teljes összegű öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra és fele összegű özvegyi nyugdíjra jogosult. A1 két nyugdíj együttes összege azonban a havi 700 forintot nem haladhatja meg. Az özvegyi, szülői nyugdíjat, az árvaellá­tást, valamint a haláleseti segélyt abban az esetben is korlátozás nélkül kell folyósítani, ha a jooosult a termelőszövetkezetben rend­szeres munkát végez, vagy munkaviszonyban áll, illetőleg kereső foglalkozást folytat. Kölcsönfakarmany a sertéshizlalási szerződést kötő termelőszövetkezeteknek Az ország jobb sertéshús-el­látása érdekében növelni kell — különösen a termelőszövet­kezetekben — a hízóba állí­tott sertések számát. A kor­mány kölcsöntakarmány útján kívánja segíteni a termelőszö­vetkezetekben a sertéshizlalás mielőbbi megkezdését. A kormány úgy döntött, ] hogy azok az új és területileg I jelentősen megnövekedett ter- I melöszövetkezetek, amelyek I az állammal július 15-ig ser- I téshizlalásra szerződést köt- i nek, a szerződésben biztosított ' előnyökön kívül sertésenként egy mázsa kölcsöntakarmányt kapnak. A közös sertéste­nyésztés mielőbbi kialakítása végett azok a termelőszövetke­zetek, amelyek a fenti idő­pontig kocasüldőt állítanak te­nyésztésbe, sertésenként két mázsa kölcsöntakarmányt kap­nak. Indokolt esetben — a ta­nácsi mezőgazdasági szervek véleménye alapján — köl- csöntakarmáhyt lehet adni azoknak a termelőszövetkeze­teknek is, amelyek ennek az akciónak a beindítása előtt kö­töttek ■ sertéshizlalási szerző­dést. A kölcsöntakarmány 50 szá­zalékát a termelőszövetkeze­tek az ez évi árpatermésből legkésőbb augusztus 31-ig, míg a hátralévő részt vagy árpá­ban, vagy legkésőbb november 15-ig kukoricában kötelesek visszatéríteni. A sertéshizlalási szerződést, a megyei állatfargalmi válla­latok kötik, és a szerződés alapján a kölcsöntakarmányt a megyei terményforgalmi vál­lalatok utalják ki. Neonfényes falvak Lengyelországban a neonfény már nem a nagyváros előjoga. Idén számos faluban az üzletek homlokzatára neonfény-reklámo- kat szereltek fel. Elsőnek a len­gyel tengerpart néhány falójá­nak szövetkezeti üzletelt látták él neonreklámokkaL Újabb gépeket kaptak a csehszlovák termelőszövetkezetek Ez év március elejétől március 23-lg a gép- és traktor állomások 225 millió korona értékben 7662 traktort és egyéb mezőgazdasági gépet adtak át a termelőszövetke­zeteknek. 1958 végén a csehszlo­vák mezőgazdaság 59 642 traktorral (15 lóerősre átszámítva), vagyis 47,6 százalékkal többel rendelke­zett, mint 1957-ben. Az útszéli árok mellett szaty­rokat, ruhaneműket raktak a fa hüse alá. Alig egy kóhají- tásnyira innen hajladozó asz- szonyok szoknyájába, fejken­dőjébe kapaszkodik a pajkos szél. A taszári Uj Barázda Tsz répáját egyelik. Dobák Lász- lóné, a csoport vezetője mond­ja: — Egy-két napon belül be­fejezzük ezt, s megkezdjük a kukorica és a napraforgó ka­pálását. Tegnap délután sós­kát szedtünk a réten, ma be­vittük eladni a MÉK-nek. A nyáron napközi otthont szeret­nénk létesíteni, oda kell egy kis pénz a gyerekeknek játék­ra. Ha lesz már, gombát szed­ni is elmegyünk ... Kapálás közben gyakran hangzik el egy-egy tréfás meg­jegyzés, nyomában nevetés csattan. Horváth Jánosné vala­milyen fiatalító szer után ér­deklődik, Bözsöny Györgyné évődik vele. Arrább, Gulyás Sándorné csapatában is derűs a hangulat, az 59 éves Rácz néni egy-egy mondása gondos­kodik arról, hogy így. legyen. — Azért fogadtak engem ide — mondja —, hogy ne unat­kozzanak. Az agronómus meg­ígérte, ■ hogy megtáncoltat a zárszámadás bálján. — De nem tudja ám maga azt a rock and roll-t — veti valaki ellen. — Dehogynem, majd szétve tem én is a lábam... — az egészséges, álszemérem nélkü­li derű kollektív nevetésig fo­Jókedvű asszonyok kozza a hangulatot Horváth néni fél, hogy rosszat írunk róla, ezért szól: — Ha nem pártoltok meg, akkor többet nem viccelek. — Vincze Györgyné, Potocska Jó- zsefné, Horváth Istvánné, G. Tibold Pálné, Molnár József né mind megpártolják; csak Ma- tucza Istvánné nem akarja el­árulni a nevét: őt ne írjuk be­le.. , Észre se vették: kiértek a sor végére. — Azt az újságot majd meg­vigyázom ám! — kiáltja utá­nunk még Horváth néni. Ifj. Lukács Istvánné 11 fős munkacsapatából ma öten dol­goznak, a többiek a Balatonra mentek. — Nekünk is jobb volna ott inkább — mondja ifj. Igali Jó- zsefné. — Majd elmegyünk, ha el­fogy a munka. Tavaly nyáron kétszer is voltam, idén is el­megyünk — biztatja Deli Jó­zsefeié. — Egészen apró volt még, amikor elkezdtük, nem is igen szerettük kapálni, de mégis jó volt, most korán elvégezzük az •>gyelést. Ez a csapat aránylag csen­des. Buni Istvánné után a menyasszony Vörös Margit ha- 'ad. Neki nem is szabad le­maradnia, hiszen két hét múl­va lesz az esküvő. S mit szól­na a vőlegénye, ha meghalla­ná, hogy ó a sor végén jár? Szeretnek ők is tréfálkoz­ni, csak most kevesen vannak, mondja Horváth Imréné. A többieket kis domb takar­ja el Deli Lajosnétól és társai­tól. Éppen végeztek ezen a par­cellán, egy későbbi vetésű ré­pa sarabolásához indulnak. Náluk Törekes Sándorné tölti be a mókamester-szerepét. Most éppen tréfálkozva zsör­tölődik. — Bele ne írjon az istenért, mit szólnak a rokonok. — Megijed, aztán: — Itt van ez a sok fiatal menyecske, jobb, azokat írná meg, ne ilyen 53 éves öregasszonyt. A március 9-i alakuló köz­gyűlésen Taszár termelőszö­vetkezeti község lett. Az Uj Barázdában 160 család 260 tag­gal, 1795 holdon gazdálkodik, Mindannyiukra, el lehet mon­dani, amit az egyik asszony említett meg a csapatról: — Úgy összebarátkozunk, és úgy megszeretjük egymást, mint a fiúk a katonaságnál. összes tavaszi növényeiket már közösen vetették el, az egyéni 45 holdnyi cukorrépa­szerződést hatvanra emelték fel. 200 hold kukoricát, 30 hold napraforgót és 90 hold pillangós takarmányt vetettek. *5 hold elhanyagolt, parlagon heverő földből huszonötöt tö­zeges lápimésszel stb. megja­vítottak, már ebben az évben kukorica terem benne. Négy­zetesen 35 holdon vetettek ku­koricát, s fejtrágyázták az ösz- szes őszi és tavaszi kalászost A tavaszi vetést úgy ala­kították, hogy őszre táblásít- hassanak. Van egy kis öthol­das kertészetük, melyet jövő­re kb. 20 holdra bővítenék, s — itt folyik el a Kapos — ön­tözéses módszerrel művelnek meg. Ebben a hónapban vár­nak 300 birkát és 60 süldőt; 80 hízómarhát a nyáron lege­lőn, karámban helyeznek el. Négy istállót építenek át, és kb. 1200 méter hosszú, 120 cm széles betonjárda építéséhez mintegy 30 ezer forintos tár­sadalmi munkával járul hozzá a tsz tagsága. — Nem vagyunk mi olyan pityepotya emberek — mondta valamelyik asszony, s valóban nem azok; jókedvvel, szorgal­masan dolgoznak valameny- nyien. A nyárra ideiglenesen az iskolában helyezik el a napközit. Jövőre újat építenek, majd, a telek megvan hozzá. Kijövet a faluból messze fo- gatosokat látni: a férfiak dol­goznak arra. A hosszan elnyúló réten tehéncsorda legel. Tá­volabb két gólya lépdel egy­más mellett. Mintha csak azt terveznék; érdemes lesz bené­pesíteni a felépülő napközit, hiszen olyan szép ez az égés» határ, s lám, milyen jóked­vnek az emberek ... Virányi Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom