Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-14 / 111. szám

6 SOMOGIl NÉPLAP Csütörtök, 1959. május |4. GYERMEKOP A tavalyi meseoperett-kísér- let után az idén nagyobb fába vágták a fejszét a kaposvári MÁV Leánynevelő Intézetben. A hagyományos tavaszi nagy- előadáj egyik műsorszáma Poldini: Vadrózsa című gyér- mekoperájd volt. A harminc perces könnyed, gyermekhangokra szabott mű tulajdonképpen a közismert Csipkerózsika mesét tartal­mazza. A függöny felgördülé- sekor a szendergő vadrózsa és a vele együtt álomba merült királyi udvar látható a szín­padon. A föléjük hajló lugas, a távoli kastély, a halványzöld fátylon áttetsző alakok cso­portja magában is álomszerű. A nézőben csak fokozódhat ez az érzés, amikor felzümmög az ébredni vágyók kórusa, majd megszólal az erdő csalo­gánya , magasba szárnyaló hangján, s válaszként . felhu­hog a bagoly ... Lopva óvakodik a fák közé 'a tizenhárom jóstündér közül az első kettő, és elmesélik, hogy születésekor minden el­képzelhető jót kívántak a le­ánykának, , de berontott a go­nosz tizenharmadik, aki bosz­szúból száz évig tartó álommal átkozta meg őt: A 'szendergő Vadrózsa felett összecsap a Jő és a Rossz. Végül is a Jó győz: a Tizenharmadik rádöbben ar­ra, hogy a varázslat hamaro­san megtörik, s összeroppanva oson el a fák között. Távoli kürtszó harsan. A tüskék áttörve megérkezik va­dászai élén a messzi országok hercege. Megbabonázva áll a szépséges leány előtt. Arcát megcsókolja, mire Vadrózsá­val együtt megmozdul az égész udvar. A két fiatal bol­dog kettőse után felzendül az ébredők örömittas kórusa. Lelkesen, gyermekszívük tel­jes átélésével játszottak, éne­keltek a szereplők. Bájos volt a címszerepben Stéfán Kati, és szépen, szinte gátlástalanul mozgott a < színpadon a herce­get alakító Pogány Judit. Vár­halmi Júlia gonosz tündére félelmetes volt. Szépen énekelt Tóth Kati, László Erzsi, Vár­halmi Júlia és Csík Mária is. A kísérlet eredménnyel járt. A gyerekek a szórakozáson kí­vül megismerkedhettek egy új műfajjal, s egyúttal igazán szép, kellemes estét szereztek hallgatóiknak. (V&lt exj.tp k&tiyjxmi lön bácsi hosszú gon- dolkodás után mégis­csak nekem adta Ady váloga­tott publicisztikai munkáinak egyik kiadását. Nagyon meg­örültem a könyvnek, pedig a fedele csupa rongy, és az első tíz lapja nem tart semmilyen kapcsolatot a többivel. De azonnal beborítottam celofán­nal, és a kijáró lapokat bé- iyegszéüel rögzítettem, míg átköttetbetem valahol, és ak­kor kap egy szép borítást, körülnyírják a lapok széleit, és lesz belőle egy új könyv. Meghatároztam a helyét is a könyvespolcon, de mielőtt odahelyeztem volna, olvasni kezdtem a Kanonok-sorról és Goga Octáviánhoz írt sorait, mikor belépett Olga, és azon­nal rám rontott. — Muti, mit olvasol? Ady? Nahát, ennek még ilyen is van? Ez prózát is írt? Izgal­mas? Add ide, ígérem, gyor­san elolvasom, és két náp múlva hozom, tudod, hogy imádom Adyt! Tudom,, éppen ezért semmi szándékom odaadni. Ady »Hé­ja nász az avaron« c. verséig jutott talán el, mért még mást nem hallottam tőle, de ezt tudja szóról szóra, ezen el- lúdbőrözik, és ahogy mondja, ha ő altkor éjt volna, valószí­nűleg kikezd vele egy kis flört erejéig, mert micsoda szenvedélyes fiú lehetett. Ki is ragadja kezemből a könyvet, és dús mellére szo­rítva máris szavalja a héja­nászt, aztán visszaint a könyv­vel és elrohan. Meg vagyok győződve, hogy félóra múlva visszahozza, mert nem ért meg belőle egy szót sem, < de nem jön, másnap sem, sem azután. Aggódom a könyv miatt, mert nagyon ismerem Olgát. A fodrásznál várakozás közben felfedezek a könyvből pár kijáró lapot, agyon vannak bodoritva, bar­mává, látszik a sütővas hara­pása rajtuk. Izgatottan muta­tom a segédnek, az vállat von közömbösen, igen, emlékszik, hogy bent volt Olga nagysám. de sokan voltak, és ő sohase ér rá várakozni, így saját ke­zűleg bodorította fel haját a sütővassal, meirt az hamarább megy, mint a berakás, való­színűleg más papír' híjáin a könyvből vett lapokon próbál­ta ki a vas hevét. Ez három lap, és mi lesz, ha pár nap múlva újra ráérik a bodorí­tás? Rohanok Olgához. Angyali naívsággal néz rám. — De meg vagy veszve azért a vacakért, nincs egy • értelmes sora, egy világos gondolata, micsoda halandzsa, fiam, és te az ilyesmit intel­ligens nő létedre beveszed? Különben is odaadtam Sári­nak, ő is imádja Adyt. Rohanás Sárihoz. Sári to­vább adta az unokaöccsének. Mikor odaértem, a kisfia ép-. pen papírcsónakot csinált a könyvem négy lapjából, de a könyvet már elvitte Tibi. A gyerektől elszedtem a lapo­kat, üvöltött torkaszakadtá- ból, az anyja meg egyenesen felhördült ekkora szívtelen­ség láttán. Most volt már hét lapom a könyvből, három agyon égetve, négy agyonhaj­togatva, és a könyvet Tibitől elvitte Manci, Mancitől a Szelacsék, innen pedig nyo­ma veszett. Egy hét múlva Eszterekhez mentem be, ép­pen a könyvszekrényt rendez­gette, és törülgette a könyve­ket Az asztalon ekkor meg­pillantottam a könyvem, bol­dogan nyúltam utána, de Esz­ter azonnal felvette, és hűvö­sen csak annyit mondott: — Meg se próbáld kölcsön­kérni, én elvből nem adok könyvet kölcsön, veled sem teszek kivételt, a könyvre vi­gyázni kell, én meg ismerem az embereket, és ez meg na­gyon kedves könyvem. J gy mondta, könyvem, 1 és ezzel már törülget­te is. Mit mondhattam? Neki van igaza, neki, aki nem ad­ja kölcsön a saját könyvemet sem, és nem nekem, aki köl­csön adom a sajátomat, és nem kapom vissza. Elővettem a hét lapot és átadtam. Meg sem lepődött, a helyükre rak­ta őket gondosan, azután a könyvem betette a polcra, és ráhúzta a csillogó üveget. Egy vigaszom van.csak,.itt jó he­lyé lesz,- - itt nem érheti több hántódás. Mihályi Margit Mester és tanítvány-mozgalom a mezőgazdaságban Mesterházi Lajos a „Pokoljárás“-ról A szakember-utánpótlás megoldására sajátos módszert dolgoztak ki az állami gazda­ságokban. Elhatározták,- az idén végző egyetemisták és fő­iskolások számára lehetővé te­szik, hogy országos hírű, nagy tekintélyű szakemberek mel­lett töltsék el gyakornok ide­jüket. Az Állami Gazdaságok Főigazgatósága 150, több évti­zedes gyakorlattal rendelkező vezető szakembert kért fel er­re a nevelőmunkára, s névso­rukat eljuttatta az agrár felső- oktatási intézményekbe. Az állami gazdaságok vezető szakemberei elhatározták, hogy hasonló módszerrel old­ják meg az ifjú szakmunká­sok továbbképzését is. Elérik, hogy nemcsak a mezőgazda- sági tanulók, hanem a fiatal szakmunkások patron álását is egy-egy tekintélyes, idős szak­A Délafrikai Unió Kormá­nyának hivatalos lapja köz­zétette az indexre tett köny­vek 26. számú listáját. A lista 168. helyén Majakovszkij »Mi a jó és mi a rossz« című gyer­mekeknek írt költeménye sze­Mesterházl Lajos. Megjelent a ..Pokoljárás” című regénye Arra kérnek, nyilatkozzam Pokoljárás című, sajtó repel. Aki ezt a művet meg­őrzi vagy terjeszti, a törvény értelmében »1000 fontig terje­dő pénzbüntetéssel, vagy 5 évig terjedő börtönbüntetéssel, vagy mindkettővel sújtható« bűncselekményt követ él. alatt levő könyvemről. Ez a regény kb. 12 ívnyi terjedel­mű úgynevezett kisregény. Egy fejezetet annak idején novella formájában a Népsza­badságban már közreadtam Másnap címmel. Ennek a novellának alapján, továbbá akkor még kéziratban levő re­gényem alapján készült az ugyancsak Másnap című televíziós játék. Egy szegényparaszt szárma­zású egyetemi hallgatóról szól a regény, aki belekeveredett az ellenforradalomba, fegyve­resen részt vett az első napok eseményeiben. Ezután fokról fokra kiábrándul abból a hősi mítoszból, amivel övezik öt, rájön, mekkorát tévedett. Ez a regény politikai tartalma. Az események előterében azonban egy diákszerelem története áll, A fiú beleszeret egy igen ro­konszenves polgárlányba. A lánynak és a lány családjának nagy szerepe van abban, hogy a fiú veszedelmes távútokra indul. Mivel azonban nem akármilyen szerelemről van szó, s a történet ma, a mi vi­lágunkban játszódik, megha­gyom olvasóimban a reményét annak, hogy ez a súlyos vál­ságot magában hordozó szere­lem is jóra fordul. ember vállalja. Majakovszkij indexen FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL VÖRÖS CSILLAG T ' .1 “1 ' ­(május 14-tői 20-ig) U dales pénz nélkül Ischiába, a gyönyö­rű olasz fürdőhelyre a világ minden ré­széről érkeznek ven­dégek. Akad, aki ku- ráltatja magát, má­sok szórakozni, pi­henni érkeznek, mű­vészi ihletet, vagy férjet keresnek, az egyik meg akarja ősálrii a férjéi, a má­sik éppen férjét akarja tetten érni. A társaság vidám, tarka és érdekes. Chaterina Lissottót egy Pozzuoliba érke­ző hajón látjuk ér­kezni, Ischiába igyek­szik, méghozzá szi­gorú vőlegénye tudta nélkül. A szigeten rendőrségi eljárást indítanak ellene, mert feljelenti egy idős katonatiszt, mi­után kiléste Chateri­na egy éjszakai für­dőzését a tengerben. Lucarelli ügyvéd idegkimerültségben szenved, ezért keres­te fel az üdülőhelyet. Négy római fiatal­napfény alatt akarják fölmelegíteni. A vendégek szét­szélednek, mindenki a dolga után lát. Sok mulatságos bo­nyodalom után ki-ki megtalálja azt, amit keresni Ischiába jött, a néző pedig másfél órám. át jól mulat. Hi­szen sokféle ember életébe pillant be, közöttük is a négy vidám római fiú éle­tébe, akik pénz nél­kül üdülnek, mivel az első nap egy kelle­metlen .. meglepetés éri őket, ember kevés pénzzel itt szeretné tölteni szabadságát. Occhi- pinti mérnök felesé­gűt jött meglátogat­ni, s itt van végül egy fiatal francia házaspár, Denise és Pierre Tissot, akik egymás iránt kihűlt érzelmeiket az ischiai SZABAD IFJÚSÁQ (május 14-től 17-ig) A harmadik líceum Vége a tanítás­nak. A diákok fel­szabadultan hagyják magúk. -mögött a tan­termet, hiszen itt a tavasz, s ugyan kinek van ilyenkor kedve a tanuláshoz. Luciát elegáns autó várja az iskolakapu­ban, udvarlója min­dennap kocsival jön érte, A bájos, kacér Giovanna randevúra siet. Magával viszi a karcsú, fekete Ca- millái, hogy Franco barátjának, Pierónak is legyen partnere. A fiúnak azonban szin­tén Giovanna tetszik, és mit sem törődve a kislánnyal, elrobog motorkerékpárján, ők a gondtalanok, a jómódú szülők gyer­mekei. Giulia kis hú­gával tér haza az iskolából. Neki nincs ideje a találkára, dél­utáni kószálásokra a fiatalok vidám társa­ságában. Mióta el­vesztette édesanyját, egy egész család gondja nehezedik a vállára, öccsével és húgocskájával bi­zony elég sok baja vám, a háztartás is reá vár, mégse akar beletörődni abba a gondolatba, hogy ap­ja ismét megnősüljön, és a gyerekek inté­zetbe kerüljenek. Másnap az iskolá­ban Giulia elmondja problémáját barátnő­jének, Máriának, s ő megígéri, elintézi, hogy apja alkalmazza Giuliát. így kerül a kislány az építész­vállalkozó irodájába, délutánonként itt dolgozik szorgalma­san. Maria is meg- vall ja szíve titkát, apja egyik alkalma­zottja udvarol neki. de a papa mit sem sejt kapcsolatukról. Múlik az idő, és elérkezik az érettsé­gi ideje. A líceum utolsó évesei, a har­madikosok szorgal­masan tanulnak. A bontakozó szerelmek azonban nemegyszer felbolygatják a diák­éiért megszokott üte­mét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom