Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-01 / 101. szám

SOMOGYI NÉPLAP s Péntek, 1959. május 1. Nem csökkent a sertéshizlalási kedv A szerződéskötések nyomában *★ Nem lesznek-e megoldhatatlan húsellátási gondjaink a tsz- mozgalom számottevő fejlődése miatt? Az új és megnagyobbo­dott közös gazdaságok tudnak-e már ebben az esztendőben any- nyi hízott állatot adni közfogyasztásra, amennyit elvár tőlük az ország? A szövetkezés térhódítása nem vette-e el az egyéni gaz­dák kedvét az állathizlalástől? Ezek a kérdések élénken foglal­koztatják a közvéleményt. Hiteles válaszért a Somogy Megyei Al- latforgalmi Vállalathoz fordultunk. Megtudtuk, hogy a marha- hizlalás helyzete egészen biztató. Viszont a sertéshizlalási szer­ződtetés vonatottan indult meg. Kétkedésre nincs ok, de... de nézzük meg, mit mutat az élet. így indultunk el körútra dr. Báti Sándorral, a vállalat osztályvezetőjével és Skiba Miklóssal, a Somogy Megyei Felvásárlási Operatív Bizottság elnökével. Mi van ma, és milyenek a jövö kilátásai a szerződéses sertéshizla­lásban? - erre adnak feleletet tapasztalataink. Somogybán Is haaxnoaííható német módsxer MARHA TENYÉSZTÉS nyitott istállókban 60 süldő a lucernásban A karédi vasútállomáson nagy a sürgés-forgás. Éppen sertésátvétel van. A helyi Bú­zakalász Termelőszövetkezet tehergépkocsija a harmadik — nem teljes — szállítmánnyal érkezett meg. Króméic Pál el­nök nézi a mérleget, s homlo­ka ráncba szalad: nem sike­rült, oda lett a kilónkénti más­fél forint. Bizony, a falkásítási köve­telményeknek nem felel meg ez a 21 hízó. Egyik 108 kilót nyomott, a legnehezebb pedig felül van a százhatvanon. A súlyingadozás csak húsz ki­lóig mehet, s akkor a húsz sertés minden kilójáért 1 fo­rint 50 fillérrel többet ad az állam. Ez a nagyüzemi felár, ami húsz vagy ennél több hízó egyidejű átadása esetén illeti meg a szövetkezetét. — De se­baj — mondja az elnök —, majd a következő szállítmány­nál ... Mert nem ürült ki a Búza­kalász hizlaldája. Gömbölyö- dik benne 35 disznó. Néhány hét. és azok is »megválthat­ják« az utazási jegyet az ál­lomáson, ha megnyomjak vagy elhagyják a 106 kilót. Megvan már az utánpótlás is. Pontosan 60 süldő legelész a lucernatáblán. A helyi és a lengyeltóti piacon vásárolta őket a szövetkezet. Húszezer forintot adott értük. S az egy­számlájára máris átutalt 36 ezret a vállalat, mert megkö­tötték a hizlalási szerződést. Jó gondozás és ápolás után en­nek a hatvan disznónak az el­adási árát is megszámlálhatja a tsz októberben. Évenként 8 hízó latnak összesen 453 kiló súly­ban. Szép pénz, mintegy 6900 forint jött értük. A legkövé­rebb — 131 kilós — hízó 14 forint 80 fillérjével, a »kiseb­bek« pedig tizenöt és fél fo­rintjával mentek el. Az asszony dicsekszik: — Van még harminc zsák kuko­ricánk. — Ezt sem a termény- forgalminak, hanem az állat­forgalminak adják el decem­berben. A napokban vettek négy süldőt, és tüstént alá is írták a hizlalási szerződést. Kapóra jött az 1600 forintos előleg. — öt esztendő óta fog­lalkozom hizlalással, s minden évben kétszer adunk le szer­ződéses disznót. Eddig is meg­találtuk, most is megtaláljuk benne a számításunkat. Növelik a kocák számát »Mezőgazdasági épületek tervkatalógusa« — ez a címe annak a kiadványnak, melyet Juhász József elnökhelyettes és Sári György állattenyésztési brigádvezető oly szenvedélye­sen lapozgat a nágocsi Rákó­czi irodájában. Fiaztatót akar­nak építeni saját erőből, saját anyagból — olyant, amelyik olcsó is, és gyorsan el is ké­szül. Csak még nem tudják, hogy á húszas vagy a huszon­három férőhelyes mellett dönt- senek-e. Látszik tehát, hogy itt ko­molyan elhatározott szándéka sertéstenyésztés fejlesztése. Eddig 18 kocájuk volt, ezt az állományt most »felpótolták« 6 kocasüldővel. Egyébként 170 sertése van a szövetkezetnek. A ragyogóan fehérre meszelt kifutóban 55 csaknem telje­sen kész hízó sütkérezik a ta­vaszi napsütésben. Május de­reka a leadás határideje. Az­tán újabb turnust állítanak be. Az év végéig 130 hízót adnak közfogyasztásra. A munkaegy­ség tervezett értéke 4Í,80 fo­rint Ennek egynegyedét, a készpénz-részesedés felét a sertéshizlalásból várt 220 ezer forintnyi bevétel adja. Abrak van, kitart újig. Fölözött tej — az kellene a süldőknek. Ám tehenészetük még ezután in­dulhat virágzásnak. Ennek á? az oka, hogy a Somogy Megyei Tatarozó és Építő Vállalat a múlt évben lejárt határidő he­lyett talán az idén augusztus­ban fejezi be az új istálló épí­tését Vettek abrakot — Az éves terv szerint a kö­zösből 200 hízót adunk el — mondja Babócsai László, a ba- latonőszödi Vörös Csillag ag- ronómus-könyvelője. Június­ban 50 disznót vehet át tőlük az Állatforgalmi Vállalat, újabb 50 süldőre is megvan a szerződés. Ezeken kívül az esz­tendő végéig elmegy még 100 hízó. A felfejlődött szövetkezetnek abrakhiánya volt. Vettek hát egy vagon szemeskukoricát. A nyári hizlaláshoz olcsó elesé- get tudnak felhasználni: hat üdülőből hordanak majd mos* lékot. Amint az épülő hizlal­dát nézegetjük, azt mondja Darázs József, a tsz-község ta­nácselnöke: — Jövőre 300 disz­nót értékesítünk szerződésre. Ebből jön a nagy pénz Kukoricát vet Farkas József 12 holdas sörnyepusztai gazda, amikor szóba elegyedek vele. — Ma végzek a vetéssel, ez a negyedik hold — mondja. — Biztosan sok pénzt kap majd a kukoricáért. — Nem kerül ebből eladásra egy szem sem. A terményért csak kevés forint jönne. Amit kapnék, elmenne hacacáré szoknyára a 9 éves kislá­nyomnak meg a feleségemnek, mert még nem öregasszony ő sem. A nagy pénzt az állatból veszi ki az ember. Tizenegy süldőt eladott a tavasszal, hadd hizlaljanak mások is. A tavalyi 3 helyett most 4 hízóra kötött szerző­dést. De 6 disznó eszik egy vá­lyúból: 2 a tartalék annak biz­tosítására, hogy a szerződéses kötelezettségét teljesíthesse szeptember 15-ig. Az NDK-ban gyorsan növek­szik a marhaállomány, ezért évente mintegy 25 ezer állat számára kell új istállókat épí­teni. Hogy ezt elérjék a szövet­kezeti parasztok, a Német De­mokratikus Köztársaságban főképpen azt az istállóformát részesítik előnyben, amely a legkisebb anyag- és munkará­fordítással a lehető legtöbb Egy 60 marha számára épü­lő zárt istállóhoz 9,7 tonna acél, 145 ezer tégla, 79 tonna cement, 41 köbméter rötníkfa szükséges. A különböző fajta nyitott istállóikat ennek az anyagmennyiségnek egyharma- dáJból fel lehet építeni. Ehhez járul még az is, hogy a nyitott istálló egyes elemei iparilag előre gyárthatók. Ez az anyag- és munkamegtakarítás termé­szetesen előnyösen hat a költ­ségekre. A mindenkori istálló- formának megfelelő fejőberen­dezéssel együtt az istállóépítés költsége zárt istálló esetében tehenenként mintegy 5000 DM, nyitott istálló esetéiben ez az összeg 1600—1700 márkára csökkenthető. Felteszik a kérdést: vajon az az állat, amely télen »védte­lenül« ki van téve az időjárás viszontagságainak, időnként még mínusz 20 fokos hidegnek állat elhelyezését biztosítja. A nyitott istállóban megtalálták ezt a kívánt formát. Ezek az istállóik most mint a gombák nőnek ki a földből az ország, minden részében. 1957-ben 720 nyitott istállót építettek 42 600 marha számára, 1958-ban pe­dig már 3900 istálló épült 230 ezer hellyel. Abban a téves hitben, hogy az állatok számára túl nagy a hi­deg vagy a nedvesség, néha négy oldalon zárt deszkaistál­lót készítettek a nyitott istálló­ból. Ebben az esetben a levegő kicserélődését meggátolják, a viszonylagos levegőnedvesség emelkedik, a falak hőszigete­lése azonban mégsem elegen­dő. Az ilyen istálló tehát ned­vesen hideg, ami egészségtelen. A nyitott istálló mellett szól az is, hogy segítségével a mun­ka termelékenysége több mint 100 százalékkal emelhető. Ez abból adódik, hogy a nyitott istállók »önkiszolgálók«, vagyis a tehenek maguk mennek a nyerstakarmájnyért és silóért. Csak az erőtakarmányt kell kiosztani. Ezenkívül egy teljes nyitott istállóberendezésihez fe­jőház is tartozik, korszerű fé­két csoportra lehet osztani, amelyiknek mindegyike 8 órát dolgozik, s csak két vagy há­rom olyan személynek kell lennie közöttük, aki a bonyo­lult fejőberendezést kezelni tudja. A Német Mezőgazdasági Tudományos Akadémia gun- dorfi Mezőgazdasági Munka Kutató Intézetének kísérletei megmutatták, hogy a nyitott istállóban naponként és tehe­nenként a következő munka- ráfordítások szükségesek: ete­tés 1,1 perc, takarítás 0,6 perr, felhintés 0,6 perc, tisztogatás 1,5 perc, mellékmunka (fedez­tetés, beteggondozás stb.) 1,0 perc, fejes és tejkezelés 6,1 perc, ez összesen 11 perc. Je­lenleg általában mintegy 30 percnyi munkára van szükség tehenenként Milyen nyitott istálló tervek váltak be a gyakor­latban leginkább? Még nem alakítottak ki ha­tározott típusokat, inkább a hetlyi adottságokhoz alkalmaz­kodnak mind a konstrukció, mind a felhasznált anyag te­kintetében. Fontos, hogy a nyi­tott istálló a következő köve­telményeknek feleljen meg: Melyek a nyitott istálló előnyei? Az Andocson lakó Bosnyák György az erdészetnél dolgo­zik. Illetményföldjén kukori­cát termel. Felesége harmados kukorica kapálását is vállalja. Terményt azonban nem szok­tak eladni — évről évre disz­nókkal etetik fel. Az idén már négy hízót adtak át a válla­Vizsgálóc’ásunk azt mutatja, hogy sem a szövetkezetekben, sem az egyén» gazdaságokban nem csökkent a sertéshizlalási kedv. A múlt évben a megye 96 ezer sertés hizlalására kapott tervet, s ezt túlteljesítette. Az idén 120 ezer sertést vár tőlünk az ország. Most 80 ezer darabra van meg a szerződés. Minden bizonnyal teljesíti Somogy a tervét. Erre a biztosíték, hogy a szükséges mennyiségű sertés megvan három helyen: a termelőszövetkezetek közös gazda­ságában, a tagok háztáji gazdaságában és az egyéni parasztok ól­jaiban. A tsz-ek elgondolásai és cselekedetei azt ígérik, hogy az elkövetkező években még több hí zottsertést kap a népgazdaság. Kutas József A munka zajától hangos műhelyekben Sokirányú munkát végeznek a Kaposvá­ri Mezőgazdasági Fel­szereléseket Gyártó és Karbantartó Ktsz- ben. A nagy udvar műhelyeit betölti a dolgozó ember mun­kájának zaja. — Hogy mi a fel­adatunk? — ismétli a kérdést Puskás Gyu­la, a ktsz elnöke el­gondolkodva. — Rö­viden talán így mondhatnám: a nagy­üzemek munkájának kiegészítése. A kovács-részleg elöti kocsik állnak. Benn a lobogó tűznél pirosán izzik a vas, a szekereket állítják össze. — Itt senki sem tud megunni egy munkát, már úgy ér­tem, hogy minden­nap, sőt még egy na­pon belül is a legvál­tozatosabb fajtájú készítmények, javítá­sok kerülnek ki a kéz alól. Hogy mit csiná­lunk? Itt például — mutat az egyik mun­kásra — kocsírudat vasalnak, amott eltö­rött kocsitengelyeket, rugókat javítanak. bányasinszegeket gyártanak. Éppen most készítünk a Drávavölgyi Állami Gazdaságnak 50 da­rab lókapa-alkatrészt — mondja az elnök. Az udvaron szép rendben szemétgyűj­tő ládák sorakoznak. — Ezeket most ala­kítottuk át, »tataroz­tuk« — mutat rájuk Puskás Gyula. Deschner Vilmos az utolsó festési munká­kat végzi egy nagy gumikerekű kocsin. A Kertészeti és Köz- tisztasági Vállalat kocsija igen lerom­lott, tönkrement álla­potban került a te­lepre. Takács Lajos végezte a felújítási munkákat. Ma már az egykori két és fél­tonnás kocsi öttonnás­sá alakítva, újjászü­letve várja, hogy el­szállítsák. Mellette áll a Kaposvári Sü­tőipari Vállalat egy kocsija, melynek el­romlott a fékje, és éppen látogatásunk­kor javítja Takács Péter. — Nagyon érdekes, említésre méltó mun­kánk volt ez is — mutat egy különös szerkezetre a ktsz-el- nök. — Egy régi stí­lusú katonai mozgó­konyhát alakítottunk át kátránymelegítővé a DÁV részére. A bognárrészleg­ben is gépek zakatol­nak. Kocsialkatrésze­ket, szerszámnyele­ket, kerékagyakat ké­szítenek. A nagy gut­ter egyenletes, széles mozdulatokkal mé­lyed egyre jobban a fába. Ez az üzemnek az a része, ahol éjjel­nappal folyik a mun­ka. A kádár-részlegben a Barcsról kdpott dongákból készítik a hordókat. Horváth Jenő egy 700 literes hordón végzi az utol­só simításokat, nála egy ilyen munka el­végzése mindössze két napot vesz igény­be. Horváth Jenő egyébként a párt- kongresszus tisztele­tére csinvágó gyalu készítését vállalta az üzem részére, ezzel az egyszerű szerke­zettel segít a kádár­részleg dolgozóinak. A részleg egy másik termében van az ifjú­munkás-műhely. — Ez a három fia­talember, Somogyi József, Buni László, Háttá György — mondja Puskás Gyu­la — most szabadult, de már önállóan dol­goznak, s nyugodtan mondhatom, hogy jól. A hegesztő-részleg vezetője, Hacsek Já­nos éppen egy lábost foltoz. A hegesztő­pisztolyból vakító sárgán csap ki a láng, s a lábos három-négy perc alatt elkészül. Autó-, motor- és ke- rékpáralkatrészeke t látni mindenfelé, me­lyek javításra vár­nak. — Nem panaszkod­hatunk — mondja Hacsek János —, mindig tele vagyunk munkával. — Igen, van mun­kánk bőven — veszi át a szót Puskás Gyula —, a múlt évet 286 ezer forint nyere­séggel zá.rtuk, ennek egy részét kifizettük nyereségrészesedés cí­mén, más részéből az üzemet akarjuk bőví­teni, gépesíteni. A pártkongresszus tisz­teletére munkaver­senyt indítottunk, s a jó minőségű munkát tartjuk a legfonto­sabbnak. A termelő­szövetkezeteknek megígértük, hogy ha a nyáron hirtelen va­lamilyen javításra szorul egy gép, akkor azt soron kívül meg­csináljuk, ha szüksé­ges, a helyszínen. Cé­lunk, hogy minden hozzánk beérkezett munkát jól és gyor­san elvégezzünk. Vörös Márta i is, jól fejlődik-e a nyitott is­tállóban? Erre a kérdésre nyu­godtan felelhetjük, hogy a szarvasmarhának — a tehenek­nek is — igen jót tesz a nyitott istállóban való tartózkodás. Ezt bizonyítják az olyan elismert kísérleti telepek, mint Dum- mersdorf, Gross-Lüsewitz, Knau vagy Neugattersleben több éves tapasztalatai. De ezt bizonyítja a Mezőgazdaságilag nagyon fejlett kapitalista or­szágok, mint például Dánia és Svédország gyakorlata is. Te­henenként 4000 kg tej mint át­lagteljesítmény egyáltalán nem ritkaság az ilyen istállók­ban. A leginkább alkalmasak nyi­tott istállóban való nevelésre azok az állatok, amelyeket szü­letésüktől kezdve ehhez az életmódhoz szoktattak. Ezért szükséges, hogy mindazok a termelőszövetkezetek, amelyek nyitott istállót építenek a szarvasmarhák számára, ugyanakkor ennek megfelelően állítsák be a borjúnevelést. Ez nem jelenti azt, hogy azokat a teheneket, amelyeket eddig zárt istállókban tartottak, nem lehet áthelyezni a nyitott istál­lóba. A kétféle istálló közötti különbséget azonban figyelem­be kell venni. A zárt istálló­ban viszonylag magas hőmér­séklet van, és viszonylag nagy a levegő nedvességtartalma. Az áltatok bőrlégzése ezért csekély. Az így tartott szarvas-' marhák a szabadlevegőn haj­lamosak a megfázásra. A nyi­tott istállókban alacsonyabb o hőmérséklet, és alacsonyabb a viszonylagos levegőnedvesség. A nyitott istállókban tartott állatok bőrének légzése és át- vérzése intenzívebb, ezért ezek az állatok általában egészsége­sebbek, tovább élnek, és így nagyobb a teljesítményük. Az állatoknak a nyitott istállóba való áthelyezése előtt ajánlatos azokat néhány napig pár órán át a szabadlevegőn tartani, hogy szervezetük alkalmazkod­jék az új körülményekhez. A fejőállásba például egy­szerre 16 tehén kerül be, ezek­ből nyolcat fejnek, nyolcat pe­dig előkészítenek. Mivel min­den tehenet mintegy 6 perc alatt fejnek meg, a gyakorlat­ban úgy lehet venni, hogy tíz perc alatt 3 tehén fejősével vé­geznek. Egy nyitott istállóban 1. Állandó száraz fekvőhely­nek kell lennie benne, tehe­nenként mintegy 3 négyzetmé­ter nagyságban. Az istállónak ezért elég mélynek és a fő esőirányban zártnak kell len­nie. 2. Az istálló tisztaságának 60 tehén van. Ezt a 60 tehenet 75 perc alatt fejik meg. (Napi kétszeri fej és esetén tehát a fe­jőállás csak két és fél órát van üzemben, vagyis nincs kellő­képpen kihasználva.) Ha azon­ban három nyitott istálló 180 tehénnel tartozik egy fejőállás­hoz, akkor egy fejési idő csak­nem 4 óráig tart, a berende­zés tehát napi 8 órán át dol­gozik. A három istálló összefogásá­nak egy tejőgéphez más előnye is van. Ha abból indulunk ki, hogy egy tehenész 30 állatot gondoz, akkor 180 tehénhez hat tehenész szükséges. Egy hetedik munkaerő a tehenész- hrigádban lehetővé teszi, hogy mindenkinek legyen hetenként egy szabad napja. A 180 tehén etetéséhez és fejőséhez, vala­mint az istálló takarításához egyszerre három munkaerő szükséges. A hat-, illetve hét­tagú tehenészbrigádot tehát biztosítására ajánlatos a meg­erősített kifutó. 3. A nyer&takarmány auto- matáknák és a silóknak olyan elzárhatóknak kell lenniük, hogy a tehenek ne pazarolhas­sák el a takarmányt A nyitott istálló elhelyezé­sénél lényeges a talajvízhely­zet figyelembevétele az esős időben. Az istállónak ezenkí­vül szélárnyékban vagy az élő­sövénytől védve kell feküdnie. Elengedhetetlen a fagybiztos vízellátás és az elektromos áram biztosítása. Egy így épült nyitott istálló olcsó, jó elhelyezést nyújt az állatoknak és megkönnyíti az ember munkáját. Hozzájárul a köitségek csökkentéséhez és ezzel az életszínvonal emelésé­hez. Dr, H, E. Schmidt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom