Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-08 / 106. szám
AZ ÜNNEPI ASZTAL Nagyobb ünnepek, ünnepélyes alkalmak (esküvő stb.) alkalmával, vagy ha vendég jön a házhoz, étkezéseinket is ünnepélyesebbé tesszük. Az ünnepi asztal terítése és az étrend összeállítása igen nagy gondot és körültekintést kíván. Ilyen alkalmakkor a mindennapitól eltérően bőségesebb és finomabb ételek kerülnek az asztalra, de itt is fő elvként álljon előttünk a takarékosság és a család gazdasági helyzete. Ne akarjunk többnek látszani, mint amit költségvetésünk elbír, nehogy utána a család szükséget lásson, és hetekig koplaljon, amíg a háztartási egyensúly helyre nem áll. Pár nappal az ünnepi ebéd előtt a gazdasszony összeállítja az étrendet. Ha a munka meghaladja az erejét, gondoskodik segítségről. Az étrend ösz- szeáilításkor gondoljunk a helyi szokásokra, de ehhez nem szükséges mindig alkalmazkodni. A jó gazdasszony újító is lehet ezen a téren. Az ünnepi ebédnek nemcsak étkezés a célja, hanem az emberek vidám, gondtalan együttléte, egymás társaságának élvezete is. Tehát nem az a lényeges, hogy mindenki betegre egye magát, és végül gyomorrontással, kellemetlen érzésekkel távozzék. Fontos az egyes fogások helyes összeállítása, azok emészthetőségének ismerete. Azért ne adjunk első két fogásnál ne- nezen emészthető, zsíros ételeget, hogy a fő ételnél a vendégek már alig bírjanak enni, vagy meg se kóstolják a következő fogásokat. Ilyenkor a gazdasszony fáradsága hiábavaló volt. Amíg a vendégek gyülekez- téssel eltöltött szünet után kőnek, a tálalásra várnak, apró vetkeznek sós pogácsát, könnyű apró szendvicseket, pálinkát, konyakot szolgálunk fel, ez az étvágygerjesztő. Az alkohol ugyanis kismértékben élvezve izgatja az emésztő mirigyeket. Az első fogás rendesen húsleves, vagy erőleves, könnvű betéttel, pl. tojás kocsonyával, az édességek. A sós ételek ingerlőén hatnak a gyomorra, az édességek megnyugtatják. Az édesség egyben elveszi az előbbi ételek ízét is, kellemes szájízt ad. Az édességeket aszerint váB4ROMFKYEVELÉS Amint a kiskacsák kikelés után felszáradtak, azonnal adjunk nekik enni, mert nem bírják az éhséget, mint például a csibék, bái célszerű azokat is 16-24 órán belül megetetni. A kiskacsák első etetésre kukoricadarát kapjanak. Ügyeljünk azonban arra, hogy az a dara apró szemű legyen, és a yllsztet okvetlenül szitáljuk ki ab- úból. A liszt jelenléte nem kívánatos a darában, mert az a kiskacsák szájpadlására tapad, és kelle- Imetlen utóhatásokat válthat ki. i A második napon már fehérje- dús táplálékot is adjunk: a keltetésből kivált tojást, továbbá túrót, sovány tejet, Írót. Az első napokban másfél-két óránként, tehát naponta 6—7 alkalommal etessük őket. Vizet csak etetéskor tegyünk eléjük, s ha mindnyájan ittak, vegyük el. A negyedik-ötödik napon korpával, olajpogácsával egészítsük ki a kiskacsák étrendjét. Az egyhetes kacsa már zöldet is kaphat: felaprított, apróra vágott spenótot, lucernát, lóherét (vörösherét), csalánt. Szerencsések azok a gazdasz- szonyok, akiknek a kiskacsái részére vizikifutó áll rendelkezésre. Ha a víz állati és növényi életben gazdag, a kis állatok megtalálják benne táplálékuk nagy részét. de adhatjuk a levest üresen lasszuk ki, hogy milyenek vol is, csészékbe tálalva. Az ünne- j tak az előbbi fogások. Nehe- pi ebédnél a leves bőséges zebb főétel után könnyű kré- tápértéke nem fontos, hanem met vagy fagylaltot adunk, csak az, hogy ízletes és jó for- | könnyebb főétel után tortát, ró legyen, mely meghozza az i tejszínhabos süteményt.' étvágyat. Az előétel. Ennek sem az a célja, hogy bőséges táplálékot nyújtson, hanem, hogy átmenetül szolgáljon a főételhez. Azért az előétel ne legyen nehezen emészthető, túl zsíros, ami megakasztja az emésztést. Előételnek rendesen valami köny- nyű zöldségfélét adunk, vajjal, vagy tejföllel leöntve, könnyű sajt, vagy sonkás felfújt, töltött palacsintát. Ebből nem is készítünk sokat, személyenként egy-két darabot, vagy egy-kct kanálra valót. A gyümölcs A főfogás az ebédnek a gerince. Ez tartalmazzon mindenféle tápanyagot, rendszerint nehezebb húsok, sültek, sertés- vagy borjúsült, liba-, kacsa- vagy pulykasült a hozzátartozó mártásokkal és köretekkel, zsírban sült burgonya, párolt káposzta, párolt zöldborsó stb. Ezekhez adunk savanyúságot, vagy kompótot. A főétellel az ebéd első része be is fejeződött. Utána ■ pár percnyi kellemes beszélgeMéhpempő az orvostudományban írta: N. Lojris, az orvostudományok kandidátusa M I AZ OKA ANNAK, hogy a méhkirálynő, amely ugyanolyan petéből kel ki, mint a dolgozó és a here, a többi méhtől méreteiben és fiziológiai felépítésében any- nyira különbözik? E kérdés hosszú időn át foglalkoztatta a tudósokat. Megállapították, hogy a méhkirálynő fejlődése 16 napig tart, eltérően a dolgozó méhek 25 napos fejlődésétől. A méhkirálynő petéjének súlya az első öt nap alatt 2500- szorosára növekszik, azaz úgyszólván percenként nagyobb lesz. A méhkirálynő csaknem kétszer olyan hosszú és nehéz, mint a dolgozó méhek, óriási petét rak (naponta kétezret, sőt többet!), körülbelül 6 évig él, míg a dolgozó méhek mindössze 2—8 hónapig élnek. Kiderült, hogy a királynőnek ezek a fiziológiai sajátosságai kapcsolatosak a méhpempő vegyi-biológiai összetételével. A méhpempő az a sajátos táplálék, amellyel a méhek jövendő királynőjük petéjét táplálják. Ez a pempő, amelyet az etetö-méhek állkapocs feletti, mirigyei termelnek, kocsonyás, tejszínű pép. Vegyi összetétele rendkívül bonyolult. Az összes ismert aminosavakon kívül sok vitamin, hormon-, radiokatív és más igen fontos anyagokat tartalmaz. A pempőnek ezekre az értékes tulajdonságaira a tudósok hívták fel a figyelmet, s elhatározták, hogy a pempőt felhasználják az orvostudományban is. A kutatások például bebizonyították, hogy a méh pempő ben. levő acetil- kolin erősen tágítja az ütőereket, és csökkenti a vérnyomást. A tehenek és a kecskék takarmányába kevert meghatározott méhpempő-adag lényegesen növeli a vér hemoglobin- és vörösvérsejt-tartalmát. A kísérleti állatok sokkal tovább élnek, mint az ellenőrző csoport állatai. A tyúkok bőre alá fiziológiai oldatban bejuttatott méhpempő 116 százalékkal növeli a tojáshozamot. Ezenkívül az elvénhedt tyúkok tojóképessége visszatér. A méhpempőt hatásos gyógyító tulajdonságai következte- ben Európában, az Egyesült Államokban, Kanadában, 1 Mexikóban és más országokban is alkalmazni kezdték a tuberkulózis és a brucellózis gyógyítására. Széleskörű alkalmazásra talált a kozmetikában is. Az Egvesült Államokban és Franciaországban 0.35 százalék méhpempőt tartalmazó különleges kozmetikai krémeket hoznak forgalomba. Megfigyeléseink azt mutatják, hogy a méhpempő, amely a gyógyító anyagok, elsősorban a hormonösszetételű gyógyító anyagok egész komplexumát tartalmazza, sikeresen alkalmazható a szív, az idegrendszer, a máj, az emésztőszervek betegségeinek gyógyítására. Az utóbbi időben egyes bőrbetegségek, például az ekcéma gyógyítására is felhasználják. A méhpempő nemcsak a hőmérsékletváltozásokra, hanem a fényre és a levegő oxigéntartalmára is érzékeny. Helyes tárolás mellett gyógyító hatása másfél évig, sőt ennél tovább is megmarad. M OSZKVÁBAN külön orvostudományi méhészeti szakosztály alakult, ahol külön laboratóriumban tanulmányozzák a méhészeti termékek, elsősorban a méz, a méh- inéreg és a méhpempő gyógyító és betegségmegelőző tulajdonságait. (A Nauka i Zsiznyből) Az ünnepi asztal elengedhetetlen kiegészítője a szépen elkészített gyümö'csös tál. A gyümölcs frissítőiéig hat a szervezetre, letakarítja a nyelvről, a fogakról a zsíros maradékokat. A bőséges étkezés kifárasztja a gyomrot, a vért elvonja az agytól, álmossá, fáradttá tesz. Ennek ellensúlyozására az ebéd végén fekete kávét szolgálunk fel, mely elűzi a fáradtságot. Sötétkék alapon piros-fehér pety- tyes organzából készült koktélruha, pettyezéssel díszített sötétkék gallérral. Patou-kék jerseyböl készült prln- cessz vonalú tavaszi ruha, fehér jersey mellényszerű beállítással. Tápanyagok és kalóriák Táplálékunk fő alkotó részei a fehérjéket tartalmazó hús és tojás, növényi fehérjék, a zsírok, szénhidrátok (cukor, keményítő, valamint az ezeket tartalmazó tészta, hüvelyesek st.b.). Ezek fűtik a testet, hogy erejét és hőmérsékletét fenntarthassa. Általában az az elmélet, hogy a napi száz gramm fehérjére, körülbelül ugyanannyi zsírra és 250 gramm szénhidrátra van szüksége a közepes testi munkát végző embernek. A szénhidrátokat helyettesíthetjük zsírral és viszont. A fehérjét azonban semmi sem helyettesfheti. Mint. írtuk, ezek a fő tápAz ünnepi ebéd kiegészítői a j anyagok fűtik a testet, vagyis jó bor, sör, cigaretta. | fenntartják melegét. A fizikáSzabadságra megy a lányom Van egy tizenötéves kislányom, aki szünidőben három hétre egy barátnőmhöz készül. Szeretném ruhatárát úgy ösz- szeállitani, hogy jól és ízlésesen öltözködhessen fel minden alkalomra. A választásnál dilemában vagyok, mert -magam sem tudom,: kislányosan, lonkabát, ez tavaszi kabátot is pótol. 4. Egy pasztellszínű, kétrészes vászon- vagy burettruha, rakott szoknya, egyenes szabású kabátka apró, díszes gyöngyházgombokkal. 5. Két nyári ruha — kana- vászból, puplinből vagy egyvagy már felnőtt módra öltöz- \ szerű mintás kartonból, lehet lessem-e. Éppen ezért nagyon csíkos, pettyes, kockás vagy örülnék, ha jó tanáccsal szol- apró virágos. gálnának — írja egy olvasónk. Igazán örvendetes dolog, hogy egy fiatal leány édesanyja így gondolkozik. Azonkívül, nya. 6. Egy többrészes strandöliö- zék, short, napozó, húzott vagy bő behajtásokba rakott szókhogy a kislány nem visz majd magával felesleges holmit, már egész fiatal korától kezdve célszerűségre, jóízlésre és gazdaságosságra nevelik. Mi is szívesen segítünk tanácsunkkal. 1. Két nyári vizsama. 2. Szilon fehérnemű, amely könnyen mosható, törülközőbe csomagolva hamar szárad. 3. Egy egyszerű szabású bal- ! re. 7. Egy-két pulóver. 8. Társasági ruha, anyaga santung vagy sima pasztellszínű szilon. Cipő: pasztellszínű mokaszin, esetleg egy pár vászonszandál strandra. Kézitáska: Egy fonott kalap - szatyor, egy borítékformájú kézitáska társasági alkalmakMIT SÜSSÜNK? SÓSRÚD 30 deka lisztet, 10 deka margarint vagy zsírt, két deka tejben áztatott élesztőt, sót összegyúrunk. Jól kidolgozzuk. Ujjnyi vastagságú 'rudakat sodrunk belőle. A tojássárgáját megsózzuk, megkenjük vele a rudakat, meghintjük köménymaggal. Forró sütőben megsütjük. KAKAÓS SZELET A kakaós szeletet úgy készítjük, mint a piskótát, de négy kanál liszt helyett (ha négy tojásból készítjük) három kanál lisztet és egy kanál kakaót teszünk bele. Amikor megsült (2—3 centi vastag legyen), négyszögletes darabokra vágjuk, tetejét habbal bevonjuk, és fél dióval díszítjük. FAHÉJAS KIFLI 25 deka cukrot három tojással jól elkeverjük. Hozzáadunk 5 deka zsírt, citromhéjat, kevés fahéjat, 10 deka darált diót és annyi lisztet, amennyit felvesz. Kifliket formálunk belőle. A kifliket kis cukros vízzel megkenjük, utánna megmártjuk diós cukorba, és kikent tepsiben megsütjük. HABOS LINZER Harminc deka lisztből, 15 deka zsírból, 15 deka cukorból, egy sütőporból, két tojással, ha kell, még egy kevés tejjel jól gyúrható tésztát készítünk. Tepsi nagyságúra kinyújtjuk, s a már kizsírozott, morzsával meghintett tepsi aljára tesz- szü'k. Félig megsütjük, lekvárral megkenjük, rátesszük a három tojás fehérjéből vert, vaníliás cukorral édesített habot. Ezzel sütjük tovább. kalóa hóban a meleg egysége a ria (C). Egy kalória az mennyiség, amelyre szükségünk van ahhoz, hogy egy liter vizet 0 fokról 1 fokra melegítsünk. Megmérték, hogy egy gramm fehérje 4 kalóriát, 1 gramm szénhidrát ugyanannyit, 1 gramm zsír ellenben 9 kalóriát produkál elégésnél. Mármost könnyű kiszámítani, hogy az előbb említett 100 gramm fehérje, 100 gramm zsír, és 250 gramm szénhidrát összesen 2300 kalóriát termel, más szóval az ember átlagos kalóriaszükséglete naponta 2300 kalória volna. Ez a szám azonban nagyon rugalmas. A nehéz testi munkát végző, magas, erős ember jóval többet is igényelhet (egészen 3200—3300 kalóriáig), a szellemi munkát végző, ülő foglalkozású, alacsonyabb ember jelentékenyen kevesebb kalóriával is beéri: 1800-zal, sőt azon alul is. A legújabb biológiai megállapítások a felnőtt ember testsúlyának egy kilogrammját veszik a számítás alapjául oly módon, hogy minden kilóra 30 —40 kalóriát engedélyeznek. Az alsó határ a pihenő, a felső a nehéz testi munkásemberé. Ha pl. valakinek a rendes és normális súú’a 65 kiló, s emellett dolgozni nem kell, 1950 kalóriánál többet ne fogyasz- szon, ha ellenben fárasztó munkára van utalva. 2600-ra van szüksége. A normális súly kifejlett embernél annyi kiló, ahány centiméterrel magasabb valaki (cipő nélkül), mint egy méter. Vagyis a 165 centiméteres ember normálsúlya 65, a 185-ösé 85 kiló. Aki ennél több, rendszerint már a kövérség felé halad, aki kevesebb, az esetleg beteges sovány. Az előbbi csökkentse, az utóbbi növel ie a kilóira eső kalóriák számát. Műutak szénből Az amerikaiak hamarosan szénből ' épített műutakon fognak közlekedni. A Cúr- tiss-Wright cég szén alapanyagú úttestburkaló anyagot állított elő, amely köny- nyen kiszoríthatja az aszfaltot. Az új anyag, amelyben kötőanyagként tört szén helyettesíti a kavicsot, könnyen kezelhető, négyszerié ellenál- lóbb az aszfaltnál, és fagy, víz, olaj nem árt neki. Sötétkék szövetraha széles fehér gallérral, középen masnival éa gomb díszítés 5 eL APRÓ |aNÁCSOK Ha villanyvasalót, kávéfőzőt kapcsolunk a hálózatba, először mindig a készülékhez kapcsoljuk a zsinórt, és csak azután kapcsoljuk a konnektorba. Kikapcsoláskor először a konnektorból húzzuk ki a dugót. Villanyvasalóhoz, bekapcsolt villamoskészülékhez, viUanyre- zsóhoz sohase nyúljunk vizes kézzel. Különösen olyan lakásokban veszélyes ez, ahol 220 voltos áram van. Berozsdásodott csavar kicsa- varósát megkönnyíti, ha petróleumot csepegtetünk rá, amíg az anyáig szívódik. Ha a manadékszappamt nedves állapotban az új, egész szappanhoz nyomkodjuk, nem vész kárba egy csepp sem. A mosdóhoz, vagy a borotválkozótükör mellé készítsünk egy darab rongyot, hogy a férfiak borotválkozás után ebbe törődjék a kést vagy zsilettet: Csökken az elvágott törülközők száma. A húzózárat (zippzárat) időnként gyengén olajozzuk meg parafinolajjal — ez különösen nedves, nyirkos időben fontos. Férfi kalap bőrbélése alá tegyünk vékony itatós- vagy selyempapírcsíkot, nem kel félnünk, hogy a kalap átzsíroso- dik, foltos lesz. Gyermekeknek Az eldobott kiskrajcár Élt egyszer egy kisfiú. Szülei gazdag emberek voltak, egyetlen kisfiúknak minden kívánságát teljesítették. Szép nagy katélyban laktak, ahol póni lovacska és rengeteg játék volt felhalmoz- va az egyetlen gyermek számára. Az apja ezenkívül minden reggel egy fényes aranypénzt adott neki. Azt perselyébe dobta, gyűjtötte, hogy minél súlyosabb legyen a perselye. Szüksége nem volt rá, csak kedvtelésből csinálta, hogy a. falu szegény gyerekei előtt hen- cegiiéssün vele, ___ E gyszer sétálgatott a kastélyuk kertjében, s hirtelen, mintha a földből nőtt volna ki, előtte termett egy százéves anyóka. Az elkényeztetett fiú előbb meghökkent, majd nagy haragra gerjedt, ahogy meglátta az öreg néni kopottas ruháját: — Hogy merészelsz, öreg anyó, a mi szép, virágos kertünkben sétálgatni? — kérdezte gőgösen. — Hogy kerülsz ide? Ha sürgősen el nem hordod magad, szólok apukámnak, s kidobat a cselédekkel — mondta■, s pálcájával az anyóka felé sújtott. — Látod, látod, te megütöttél egy idősebbet. Ez nem szép dolog. De én ezt jósággal viszonozom. Adok neked egy kis- krajcárt, de jól vigyázz rá. Ha megbecsülöd, nem bánod meg, s ha nem, akkor a kiskrajcár bosszút áll rajtad! — mondta az anyóka és eltűnt, mintha ott sem lett volna. A fiú egy darabig nézegette a. kezében levő kopottas kiskraj- cárí, majd félrehúzott szájjal eldobta a bokrok közé. El is felejtette az anyókát meg a pénzt. Az egyik éjszaka nagy zajra ébredt fel. Úgy hallotta, mintha valaki pénzt csörgetett volna. Reggel, amikor felkelt, nagyon meglepődött. A perselye teljesen üresen, széttörve hevert a padlón. Egy fia arany sem volt ott bizony, csak az eldobott kis- krajcárt találta a földön. S a kis pénz megszólalt: — Ne keresd az aranyaidat. Az én szavamra mentek el. Mert vedd tudomásul, gőgös, rossz kisfiú, hogy alt a kicsit nem becsüli, az a negyet sem érdemli meg,