Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-31 / 126. szám
l^sáraap, 1959. május 31. 4 SOMOGY! NflPLAP Hruscsovot Tirana díszpolgárává avatták Tirana (TASZSZ). Szombaton a tiranai néptanács épületében Nyikita Szergejevics Hruscsovot ünnepélyesen Tirana díszpolgárává avatták. Az ünnepségen jelen volt Hruscsov vezetésével a szovjet párt- és kormányküldöttség valamennyi tagja, továbbá Enver Hodzsa, Mehmet Shehu, Hadzsi Lehshi és több más albán államférfi, valamint a tiranai társadalmi élet számos képviselője. A tiranai városi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke üdvözölte Hruscsovot, majd átnyújtotta neki a díszpolgári oklevelet. Hruscsov válaszbeszédet mondott. Ezután a szovjet vendégek a Sztálin körútra mentek, ahol Hruscsov két fát ültetett el, emlékül a küldöttség tiranai látogatására. Innen a tiranai egyetemre látogattak a vendégek, megtekintették a laboratóriumokat és az előadótermeket, majd az egyetem előtti téren részt vettek a hallgatók és a tanárok gyűlésén. A rektor üdvözlő beszéde után Nyikita Hruscsov mondott beszédet, amelyet többször szakított félbe viharos taps és éljenzés. A szovjet vendégek megtekintették a régészeti és a néprajzi múzeumot is. A Népi Akció Párt győzött a szingapúri választanokon Szingapúr (MTI). A Reuter jelentette, hogy a szombaton Szingapúrban tartott törvény- hozógyűlésd választásokon a baloldali programmal fellépő Népi Akció Párt szerezte meg a mandátumok többségét, és ezzel jogot ahhoz, hogy kormányt alakítson. Mint a Reuter a választások eredményét kommentálja, a Népi Akció Párt gyarmatosítás ellenes, határozottan el- #lenzi az angol katonai támaszGromiko fogadta Lothar Bolxot Géni (TASZSZ). Andrej Gromi ko, a Szovjetunió külügyminisztere pénteken fogadta Lothar Bolzot. a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterét, és megbeszélést folytatott vele. A két külügyminiszter a genfi értekezlet munkájával kapcsolatos kérdésekről tárgyalt. pontok fenntartását Szingapúrban, és híve Szingapúr és a Maláj Államszövetség egyesülésének. A Reuter tudni véli, hogy a szombati választásokon halalomra jutott Népi Akció Párt programjának sürgősen megvalósítandó pontjai közé tartozik a szakszervezetek kötelező elismertetése, a gyorsított ütemű kislakásépítkezés, a férfiak és nők egyenlő bérezésének bevezetése. Rövid Külföldi ffírek (Reuter). Adenauer nyugatnémet kancellár különrepülő- gépen hazaérkezett az Egyesült Államokból. A repülőgépből kiszállva kijelentette, hogy «-meg van elégedve* a washingtoni tárgyalásokkal. (TASZSZ). Harminchárom ország részvételével megnyílt a luxemburgi 11. nemzetközi vásár. A vásáron most először a Szovjetunió és a népi demokratikus országok is részt vesznek. NEMZETKÖZI Sz EMLE Nyugati gazdasági problémák és a békés egymás mellett élés Újabb revansista provokáció Berlin (MTI). A nyugatnémet revansisták újabb provokációt készítenek elő: június 26-án a bécsi szudétanémet napok mintájára Kölnben megrendezik a sziléziaiak taÁ Krasznaja Zvezda a nyugati hatalmak atommegállapodásáról Moszkva (TASZSZ). Vron- szkij a Krasznaja Zvezda szombati számában “Ez nem genfi szellem- címmel kommentálja a nyugati hatalmaknak azt a megállapodását, amely együttműködést ír elő »az atomerő védelmi rendeltetésű felhasználásában Nehéz elképzelni, hogy a genfi értekezlet napjaiban a nyugati hatalmak kormányai minden hátsó gondolat nélkül kötötték meg, majd tették közzé e megállapodás szövegét — írja Vronszkij. — Eisenhower nyíltan kijelenti, hogy az ilyesféle egyezmények révén az Egyesült Államok “hatékonyan együttműködhet« ezekkel az országokkal “a közös védelem tervezésében", továbbá a szóban forgó országok csapatainak kiképzésében, hogy háború esetén a NATO-tagállamok fegyveres erői -hatékonyan használhassák a nukleáris fegyvereket". Az ilyesféle megállapodások semmiképpen sem fémek ösz- sze a genfi tárgyalásokkal, amelyek az égető nemzetközi problémák békés rendezésének alapjait hivatottak lerakni — állapítja meg a lap. lálkozóját. Ezen a találkozón a felső-sziléziai területet németnek szándékoznak kikiáltani. Jellemző, hogy á kölni találkozón az ünnepi beszédet Adenauer kancellár mondja. A bonni kormány egyébként anyagilag is támogatja a provokatív találkozót, a nyugatnémet vasút 27 különvonatot bocsát a találkozó részvevőinek rendelkezésére. Lelőttek egy csankoj- sekista repülőgépet Peking (Uj Kína). A kínai felszabadító hadsereg légierőinek egyik vadászgépe pénteken, helyi idő szerint 23.40 órakor a Kvangtung tartományban fekvő Janpir.g légiterében lelőtte a csangka.isekisták egyik amerikai gyártmányú, B—17-es típusú repülőgépét. A 815. számot viselő gép Jan- pingtól délre zuhant le. 12 főnyi személyzete elpusztult Újabb elgondolások várhatók a genfi tárgyalások mostani szakaszától Genf (MTI). Nyugati kommentárok és lapvélemények azt mutatják, hogy a nyugati világ általában nagy várakozással tekint a genfi külügyminiszteri értekezlet következő napjai elé, és az álláspontok közeledésére számit. Az AP genfi tudósítója megállapítja, hogy a levegőben és a földön folytatott bizalmas megbeszélések »valószínűleg eredményeztek kisebb előrehaladást". A nehéz problémák azonban még megoldásra várnak. A pénteki zártkörű megbeszélés után egy szóvivő közölte az újságírókkal, hogy noha a tárgyalások valószínűleg végső szakaszukba léptek, a külügyminiszterekre még nagyon sok -nehéz alkudozás és vita" vár. Berding, az amerikai küldöttség tagja újságíróknak kijelentette: “Nyilvánvaló, hogy a külügyminiszterek olyan egyezményt akarnak elérni, amely lehetővé teszi a csúcs- értekezletet. Bizonyos, hogy még sok ellentmondás van a keleti és a nyugati politika között. Sohasem gondoltuk azonban, hogy itt személyek ellentétéről van szó". A szóvivő megjegyezte, hogy az amerikai közvéleményre nagyon jó hatással volt az a tény, hogy Gromiko részt vett Dulles temetésén. Berding hangsúlyozta: “A tárgyalások nagyon nehéz és érzékeny szakaszába léptünk, mindenesetre megvan a lehetősége, hogy a külügyminiszterek haladást éretnek el«. i Arthur Gavshon AP-tudósító j kommentárjában megállapítja, j hogy a nyugati hatalmak a berlini válság megoldására irányuló korlátozott jellegű kompromisszum érdekében több javaslatot is mérlegének. Nyugati diplomaták szerint a javaslatokat néhány napja teljesen titokban elkészítették a szakértők. A külügyminisztereknek — mielőtt döntenek, melyik javaslatot terjesztik elő — határozniuk kell, vajon általános vagy részletes megegyezést kívánnak-e kötni a Szovjetunióval ezen az értekezleten Berlin közvetlen jövőjéről. Noha még nem lehet teljesen kész világosan körvonalazott “tervről" beszélni, a javaslatok három lényeges dolog é’érésére irányulnak. A javaslatok megszüntetnék a Berlin miatti esetleges kelet—nyugati háború veszélyét. Ez megfelelne mind a Szovjetunió, mind a Nyugat érdekeinek. Kiegészítenék és meghatároznák a szövetségesek berlini jogait és közlekedési szabadságát. Magukban foglalnák a keletnémet kommunista rendszer elismerésére vonatkozó gyakorlati intézkedést. Jól értesült körök megállapítják, hogy a Nyugat minden kompromisszumot az 1949. június 20-i egyezményre szeretne alapozni. Ez az egyezmény mondotta ki a megosztott Berlin négyhatalmi ellenőrzését. A nyugati szakértők egyébotrvVpf Í5 dolgoztai-:. Ezeket a javaslatokat vagy az értekezleten, vagy a csúcsértekezleten terjesszék a Szovjetunió elé. A javaslatok a többi között indítványozzák, hogy állítsanak fel egy olyan úgynevezett berlini bizottságot, amelyben részt venne Kelet-Berlim és Nyugat- BerlTn egy-egy képviselője. E bizottság feladata lenne, hogy ellenőrizze Berlinnek mint egyesített városnak irányítását. A nyugati javaslatok kiterjednek a Berlinbe vezető közlekedési utak, a berlini amerikai, angol, francia csapatok, az össz-berlini politikai tevékenység, a politikai menekültek kérdésére és az ENSZ szerepére is. A Reuter szerint várható, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter válaszol a nyugati tervre. Az ADN jelenti Berlinből, hogy a demokratikus Németország Nemzeti Frontjának nagy-berlini bizottsága felhívást. intézett a genfi külügyminiszteri értekezlethez és Berlin egész lakosságához. A felhívás határozottan visszautasítja a nyugati hatalmaknak május 26-án előterjesztett hétpontos javaslatát, és hangsúlyozza, hogy több mint hatszázezer berlini lakosnak a genfi külügyminiszteri értekezlethez eljuttatott levelei világosan kifejezésre juttatják: a német lakosság támogatja a Németországgal kötendő békeszerződésre, a két német állam közötti megnemtámadási egyezményre és a nyugat-berlini kérdés békés megoldására vonatkozó javaslatokat. 1 A genfi tárgyalások néhány napos szünet után csak most indultak meg ismét. A nyugati külügyminiszterek talán felhasználták az alkalmat, hogy Dulles ravatalánál magukba mélyedve elgondolkozzanak azokon a tanulságokon, amelyeket Dulles életének utolsó időszakában bizonyos határok között már felismert. így elsősorban azon, hogy a szocialista tábor léte és ereje olyan tényező, melyet a nyugati politika vitelében nem lehet büntetlenül figyelmen kívül hagyni. Ennek a felismerésnek és a nyugati politika bizonyos átértékelésének kétségtelen jeleivel már találkozhattunk az utóbbi időben. Ha nagyon leegyszerűsítve akarnánk megfogalmazni a helyzetet, akkor talán így fejezhetők ki a nyugati politikusok fő problémái: A Szovjetunió és a szocialista tábor nagyon erős, és a háború kirobbantása a kapitalizmus biztos pusztulásával egyenértékű. Ha viszont nem lehet háborút kezdeni, akkor előtérbe lépnek a békés egymás mellett élés problémái annak összes velejáróival. Az egyik oldalon a fenyegető gazdasági válsággal, a másik oldalon a szocialista rendszer megerősödésének és gazdasági győzelmiének a lehetőségével. A gazdasági válságot elodázhatja a kereskedelmi és gazdasági együttműködés a szocialista tábor országaival, ugyanakkor azonban ez az együttműködés kétségkívül hasznot jelent a szocialista építésre nézve is. A válság és a háború azonban gyors pusztulást jelentenek, míg a szocialista gazdasági rendszer végső győzelme távolabbi perspektíva. Tehát kereskedni kell, sőt, aki legkorábban megkezdi, annak van a legnagyobb reménye a széleskörű megrendelésekre és a leggyümölcsözőbb kapcsolatok kialakítására. így hangzik a kérdés a végsőkig leegyszerűsítve. Persze a maga gyakorlatában már sokkal komplikáltabban, sokrétűbben, valamennyi ellentétével összefonódva jelentkezik. Az angol politikai vonalvezetés például igen messzire jutott ezeknek a tényeknek a felismerésében. S most ne is időzzünk annál a megállapításnál, hogy milyen sebezhető pont az angol szigetország egy hidrogénbombás rakétaháborúban, hanem vizsgáljuk meg azt, hogy milyen gazdasági meggondolások késztetik az angolokat a szocialista országokkal és köztük elsősorban a Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésére. A napokban megkötött szovjet—angol kereskedelmi szerződés jó alkalmat nyújt arra, hogy ha elnagyolva is, de főbb vonásaiban ismertetve körvonalazzunk néhány alapvető gazdasági problémát. A kérdést talán' így kellene feltenni: mi készteti Angliát arra, hogy igyekezzék elmélyíteni kereskedelmi és gazdasági , kapcsolatait a Szovjetunióval, ! ugyanakkor mi az akadálya annak, hogy ezeket a kapcsolatokat oly szintre emelje, amely jóval magasabb az eddiginél, sőt a most elértnél is, és amely Angliának is érdekében állana. A kérdés kiindulópontja ismét ott van, ahogy leegyszerűsítve egyszer már bemutattuk. Ha huzamos békés együttélésre kell számítani, akkor rövid időn belül fellép — túl a belső munkanélküliség ezzel összefüggő problémáján — az angol áruk elhelyezési lehetőségének, azaz az angol áruk piacának a kérdése. Az angol kereskedelemnek olyan piac után kell kutatnia, amely képes lesz huzamosabb időn át nagyobb mennyiségben felvenni az angol ipar termékeit. Ezt a piacot pedig elsősorban csak a szocialista államok alkothatják, mert Anglia fő tőkés ellenlábasai, az USA és a Német Szövetségi Köztársaság nem csekély sikerrel munkálkodnak azon, hogy konkurensüket hagyományos piacairól kiszorítsák, s új térhódításait lehetetlenné tegyék. Anglia vonakodott belépni a hat nyugat-európai ország — a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Hollandia — által létrehozott közös piacba. Ezek az országok a terv szerint az elkövetkező években az egymás közötti forgalomban fokozatosan megszüntetik a vámokat, azonban más országokkal szemben ezek a védővámok érvényben maradnak. Ezt jelenti tehát az ún. közös piac fogalma. Ha a terv sikerül, akkor néhány év múlva a közös piacon kívül rekedt országok — így Anglia is — csak nagy hátránnyal, védővámokkal terhelten, tehát a piacon elhelyezett többi árucikknél sokkal drágábban tudják áruba bocsátani portékáikat ezen a »közös", az ő számukra természetesen idegen piacon. Ez viszont azt jelenti, hogy a drágább angol áru nehezen kelne el, ami visszahatna a túlnyomórészt exportra berendezkedett angol ipar egész termelésére, és az angol gazdaságot igen veszélyes helyzet elé állítaná. Felvetődik a kérdés, hogy miért vonakodott Anglia 'bekapcsolódni az „európai közös piac“ országainak sorába. Anglia az ún. fontsterling-övezet révén még ma is jelentős hatalmat tud magának biztosítani. A fontsterling-övezet még ma is 670 millió embert ölel fel — a világ összlakosságának 25 százalékát. A fontsterling-öve- zetben bányásszák a világ aranytermelésének 64 százalékát, mangántermelésének 48 százalékát, teatermelésének 78 százalékát, gyapjútermelésének 61 százalékát, kakaótermelésének 45 százalékát stb. Ehhez az övezethez a brit impérium országain kívül főleg gazdaságilag fejletlenebb országok, mint pl. Írország, Izland, Burma, Jordánia stb. tartoznak, azonban gazdasági jelentősége és fontossága az övezetnek elvitathatatlan. Világos tehát, hogy Anglia nem volt hajlandó a fontsterling-övezettel bekapcsolódni az európai közös piacba és így lemondani önálló gazdasági befolyásáról. Inkább vállalja a konkurren- cia harcot a fontsterling-öve- zetet állandóan ostromló USA- monopóliumokkal szemben, és felveszi a küzdelmet a Német Szövetségi Köztársaság mind világosabb vezető szerepét tükröző »európai közös piac« megszorító intézkedéseivel szemben is. A »közös piac" fenyegető veszélyei ellen nemcsak Anglia, hanem a piacon kívül álló más tőkés országok is keresnek megoldási formákat — szabad kereskedelmi övezet létrehozását stb. —, azonban a mutatkozó megoldási lehetőségek mind olyanok, amelyek az angol ipar közvetlen érdekeit veszélyeztetik. így pl. a szabadkereskedelmi övezet létrehozása esetén az angol óraipamak a svájci órák szabad importjával kellene megküzdenie stb. A felsorolt piaci problémák megoldásában jelentős segítséget nyújtanának a szocialista tábor országaival létesített gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok. És hogy ezt Anglia ma még nem fejlesztette ki olyan mértékben, mint ahogy ez az országnak érdekében állt volna, abban jelentős szerepe van annak is, hogy az amerikai monopóliumok komoly befolyással rendelkeznek. Az angol gazdasági életben és gazdasági intézkedéseikkel komoly kellemetlenségeket zúdíthatnak a teljesen eladósodott angolok nyakába. Közrejátszik természetesen az is, hogy a békés gazdasági verseny keserű piruláját végső fokon nem szívesen nyelik le az angol tőkések sem. Azt azonban vitathatatlanul meg lehet állapítani, hogy az angol—szovjet kereskedelmi szerződés megkötése, mely az eddiginél jóval nagyobb és sokrétűbb áruforgalmat ír elő a két ország között, nemcsak ebben a vonatkozásban, hanem abban is, hogy áttörve a kelet —nyugati gazdasági együttműködés nyugatról mesterségesen emelt falait, előhírnökévé válhat a békés egymás mellett élést gyakorlatban érvényre juttató további szerződéseknek és megállapodásoknak. „Aki nem akar tárgyalni az NDK-val, az feladia Németország újraegyesítését Szociáldemokrata gyűlés Münchenben Berlin (MTI). A Német Szociáldemokrata Párt Münchenben gyűlést rendezett. Erwin Folger és Gerhard Kreyssig szociáldemokrata parlamenti képviselők beszédeikben egyöntetűen a Genfben előterjesztett nyugati csomag-terv ellen foglaltak állást. Folger követelte, a Genfben tárgyaló nyugatnémet küldöttség mutasson hajlandóságot a megegyezésre, majd hozzáfűzte: »Az erő politikája, amelyet most Adenauer követ — Vilmos császárhoz és Hitlerhez hasonlóan — a német újraegyesítés legnagyobb akadálya. Tízéves a NATO. tízéves a bizonytalanság, ez a való igazság-. Kreyssig képviselő nyíltan állást foglalt a két német állam genfi küldöttségének, valamint kormányainak közvetlen tanácskozásai mellett, hozzáfűzte: »Aki nem akar tárgyalni a Német Demokratikus Köztársasággal, az feladja Németország újraegyesítését«. Ujoncláxadás Ecuadorban Quito (AP). Tustavo Diez ecuadori hadügyminiszter pénteken bejelentette, a Porto Viejo kikötőváros helyőrségéhez februárban bevonult újoncok közül kilencvenen fellázadtak a parancsnok ellen. A parancsnok kegyetlenül bánt a katonákkal. A katonák megrohanták a fegyverraktárat. feltörték, és kiosztották a fegyvereket az összegyűlt tömegnek. Később a tömeggel együtt körülzárták és több órán át gépfegyvertűz alatt tartották azt az épületet, ahová a helyőrség tisztjei és 25 katonája bezárkózott. A jelentések szerint eddig öten — közöttük a helyőrség parancsnoka — meghaltak, ötvenen megsebesültek. A hadügyminiszter bejelentése szerint katonai repülőgépek szállítanak ejtőernyősöket és gyalogosokat a helyőrség megerősítésére.
