Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-31 / 126. szám
SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1959. május 31. Kitüntetett magyar műszerek Január 25—március 29 között Moszkvában öt ország, a Szovjetunió, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztár- ’ saság, Lengyelország és Magyarország részvételével nemzetközi mezőgazdasági műszer- kiállítást rendeztek, amelyen több mint 1000 műszert mutattak be. A kiállításon a magyar műszerek jelentős elismerést kaptak. 200 bemutatott műszerünkből 165-öt a helyszínen megvásároltak, s azóta 62 fajta műszert megrendeltek. A kiállítás szervező bizottsága a legkiemelkedőbb műszereket díjazta. A bemutatott magyar műszerek közül kettő kapott első, három második, négy pedig harmadik díjat. Pénteken a mezőgazdasági kiállítás területén a külkereskedelmi pavilonban Keresztes Mihály földművelésügyi miniszterhelyettes adta át a díjakat a műszereket készítő vállalatok vezetőinek. A tavasszal együtt újhodtak a szóládiak KEZDETKOR a tagság sem számított ilyen eredményekre. Ahogy Szalavári János mezőgazdász mondja: a tősgyökeres maszek-falu parasztjai hitet tettek ugyan a szövetkezeti gazdálkodás mellett, azonban nem ismerték még az összefogásban rejlő erő nagyságát. Előbb meg kellett győződniük erről. Az egymást követő viharos közgyűléseken ki-kilógott a lóláb, s a nagyüzemi gazdálkodás körvonalainak kibontakozásával egyidőben fel-felvil- lant néhány visszahúzó gondolat. — Ebben az időszakban bizony marékszámra is szedhettem , volna az idegnyugtató tablettát —■ mondja tréfásan az agronómus. Minden, az új szövetkezetek születésekor annyira saját probléma egyszerre jelentkezett és várt megoldásra Szólád termelőszövetkezeti községgé való átalakulásakor. 287 csaTELIK A FEJÖKE Iád 346 tagja bontotta fel a régi frigy kötelékeit, s fordított hátat a kisparcellás gazdálkodásnak. A Kossuth nevét választó termelőszövetkezet a tavaszi szervezéskor utolsónak alakult a siófoki járásban. Az alakuló közgyűlés másnapján máris kezdődhetett a munka. A korai kitavaszodás nagyon is sürgette a tagokat. Hogy a mezőn rendben menjenek a dolgok, előbb ki kellett alakítani a brigádokat, munkacsapatokat, s hogy valami nyoma papíron is maradjon a végzett munkának, irodára volt szükség, ahol a vezetőség felüthette tanyáját. Nyomtatvány, épületanyag, istálló, talpraesettség egyformán szerepelt még ekkor a »kell-« rovatban. S MA MIT MONDHATUNK a járásban utolsónak alakult szövetkezetről? Megoldódott-e valamennyi probléma? Korántsem. De az alapot, a jövő alapját röpke három hónap alatt megteremtette a tagság. Van közös állatállományuk, s a 144 szarvasmarhának férőhelyet is biztosítottak. Kint a kültelekén saját erőből karám épült. 51 tehén és 32 növendékállat talált itt biztonságot és legelőt. A többiek? Igaz, kicsit szűkösen, de fedél alatt vannak: 11 »nemsokára bor- jas tehén« egy istállóban. Másutt: egyszer tíz, egyszer kilenc tehén. A hízóba állított szarvasmarhákat — épület híján — szintén külön takarmá- nyozzák. Az «óvodában« 11 választó- és 3 szopósborjú. — A szarvasmarhákkal úgy- ahogy rendben volnánk, hanem » lovakkal mit kezdjünk — töpreng a mezőgazdász. — összesen 161 lóról kell gondoskodnunk. s a hústornyök legalább 70—80 gazdánál vannak. Hústomyok ezek, majd szétrepednek. Én egy Békés meigyei állami gazdaságból jöttem ide, s ott a lovak patró- nusa voltam. Itt meg én vagyok talán az egyedüli ellenségük. Talán azért, mert a tagság nagyon is pártjára áll a lovaknak. Ha a vágóba valókat elviszik 132 marad. Még ez is sok. — Nem kell ennyi igavonó. Ha nekünk a gépállomás dolgozik, a lovakba etetett abrak árából játszva kifizethetjük a munkabért, s még akár muskátlis kertre is futja. — érvel Kovács Lajos takarmányos. Valóban ésszerűtlen dolog csak megszokásból vagy szerétéiből több lovat tartani a kelleténél. , A KÖRNYÉKBELI PIACOKON, vásárokon gyakran feltűnnek mostanában a szóládi Kossuth Tsz emberei. Olyan 60 hízónak való sertést akarnak vásárolni, melyeken októberben túladhatnak, persze jó pénzért Balogh Vince óllá alakított lábaspajtája várja a süldőket. Eddig 34-et szedtek ösz- sze, de addig mennek, míg együtt nem lesz a 60. A részek, a közös gazdaság pillérei külön-külön nem mutatnak sokat, de ha egyszerre fogja át a szem mindazt, ami a faluban az alakuló közgyűlés óta történt, még a közömbös is elismeri, hogy derekas munkát végeztek a szóládiak. Egy 100 férőhelves szarvasmarha-istálló van készülőben. A községi apaállat-istálló pajta részét befalazták. A két Bognár Lajos. Kecskés Károly meg Balassa Károly a belső berendezést készítik. Szarvas- marhákat kötnek majd a jászlakhoz. Hogy mennyit, az attól függ, borjaké, vagy teheneké lesz-e majd az új szállás. UJ GAZDÁLKODÁSI MÓDOT választott a falu. Az ösz- szeszokás nem volt könnyű, ma már azonban feltalálják magukat az emberek az új viszonyok között is. A múló idő lenyesegeti róluk a kételyeket, s közös munkájuk eredményeit látva egyre ritkábban tekintenek hátrafelé. Jövedelmük fő forrásai, a 120 holdnyi szőlő, a mezőn szürkülő kalászok, a bő termést ígérő határ jó állapota és sok más bizonyíték tanúskodik arról, hogy Szólód, a tősgyökeres magángazdák faluja valóban együtt újhodott a tavasszal. Király József, az egykori 13 holdas gazda nem szégyellt elmenni tapasztalatért a vezetésben jártasabb elnöktársaihoz. Az agronómus korán kel, későn fekszik, de a tagok is idejében kitörlik szemükből az álmot, s talpon vannak, amíg a munka kívánja. A 2020 HOLDAS HATÁR gondja közös gond. a tavasz előtti külön ügyek egy üggyé lettek, s a paraszti felemelkedésért egyszerre és sok kéz feszül Szóládon. Gőbölös Sándor A SOMOGYGESZTI ÚJ BARÁZDA TSZ ÉLETÉBŐL ■ mm Ül A szövetkezet Matild-pusztán egy 40 és egy 80 férőhelyes istálló átalakítását végzi mintegy 120 ezer forintos beruházással. A költség felét saját erőből, másik felét állami hitelből fedezik. Június 30-án már az új istállóba kötik be a tagságtól átvett állatokat,-Ls:.-•>^ sü ■■ ' * illÉI ^MaT 25 holdon új halastavat létesített a tsz. Erre a célra 113 ezer forint állami hitelt vettek igénybe. A tóban 23 mázsa halivadékot helyeztek eL 145 mozgóboltot szerveztek az fmsz-ek A MÉSZÖV illetékes osztályán szerzett értesülések szerint a megye földművesszövetkezeti vendéglátóipara felkészült arra, hogy megoldja a A zt tartják, hogy amikor esik az eső, nemcsak az ég borús, hanem az emberek is kedvetlenek lesznek, s a víz- cseppek monoton kopogása valami szomorú egyhangúságot borit mindenre. S még hozzáteszik, hogy ez a tapasztalat különösen a falun érvényesül. Nos hát, ez nincs egészen így, sőt állítom, hogy ez a feltevés téves. A közelmúltban Kapos- füreden jártam és esett az eső, s mint ennek természetes velejárója: sár is volt. Az igaz, hogy a határban nem lehetett látni embert, és a falu is egészen elhagyottnak látszott, de ezt csak a felületes, pillanatnyi benyomás tette. Hiába volt sáros az út, két oldalt mellette a jövő évi kenyér ritka gazdag ígérete üde zölden nyúlt az ég felé. S ahogy a házak közé értem, a félig nyitott virágos ablakok mögül muzsika szűrődött ki, itt is, ott is szólt a rádió. A munkáskezek otthon tevékenykedtek, mert minden háznál akadt dolog elég. — Kivettük a »pőgár-sza- hódságot* — mondta Perger Istvánná, s a 63 éves nagymamával közösen a tűzhely körül szorgoskodott. Sercent a zsír, készült az ebéd. — Az időjárás parancsa, volt az, hogy maradjunk itthon — folytatta a beszélgetést —, különben nem lehetne bennünket a háznál találni, hiszen éget a munka. A répa- és a krumplikapálást befejeztük, s ha eláll az eső, nekiállunk a kukoricának. — Igaz, hogy fogatlan vagyok — mondta a nagymama, mikor megkérdeztem, hogy ő is dolgozik-e még —, de egészségem van, s csak az kell, hogy menjen a munka. Esős képek Kaposfüredről Igen, ilyenkor otthon dolgoznak, de bizony a legnagyobb rossz akarattal sem lehet azt mondani, hogy baj van a kedéllyel! * * * A saroktól néhány ház- nyira áll a tanácsháza. A szép, új épület kétszeres erővel vonzott: milyen is belül, s mit mondanak a legilletékesebbek, a község vezetői Kaposfüredről ? — Hát csak megvagyunk, dolgozunk — mondta Balázs József v. b.-elnök, és mosolygott. Mosolygott — tehát itt sincs semmiféle kedélyrontó hatása az esőnek. Már hogyan lenne, két hónapja költöztek ebbe a szép nagy épületbe, ahol, mint mondta az elnök: ‘-öröm a munka*. — Aztán meg külön örömet jelent nekem az, hogy itt Ka- posfüreden dolgozom — mondta a beszélgetés során. — itt születtem, és velem együtt, a szemem láttára fejlődött, alakult át a község. Mikor én gyerek voltam, itt gazdasági cselédeken kívül nem volt senki, és nem volt más, mint mindenütt csak a szegénység. Tessék most körülnézni. Magáért beszél ez a község, az új utcasorok, a művelődési ház, a jól öltözött emberek, az a sok motor, kerékpár, ami szaladgál az utcán, s ki győzné sorolni?! A beszélgetés megszakadt, kopogtattak az ajtón, Miklós László, a termelőszövetkezet egyik vezetője jött be. Rögtön bekapcsolódott a társalgásba, no persze, ő a mindennapi munkájáról, a termelőszövetkezetről szólt — Igazán nem panaszkodha- tom — mondta. — Szépen mennek a növényápolási munkák. Dolgos a füredi nép, nincs fennakadás a tennivalókban. Három munkacsapatunk van, két férfi és egy női. Nahát azok az asszonyok! Szinte csodálatos, hogyan és mennyire szeretnek együtt dolgozni! Csak egy példát mondok erre: úgy munka közben megbeszélték és elhatározták, hogy háztáji krumplijukat is közösen kapálják meg, így hamarabb készen lesznek vele. Ne mondjak mást, tegnapelőtt az egyik asszonynál már el is kezdték. Űjabb szépségek bújtak elő napfényként a beszélgetésből a tanácsházán, hiába esett kinn változatlanul az eső. * * * JUem tudom, jó helyen já^ ’ rok-e, Bogdán Józsefnét keresem, a női munkacsapat vezetőjét — mondtam belépve a házba. Az alacsony, barna asszony sietve törölte meg kezét, mivel éppen mosott. Szívélyesen betessékelt. — Bogdánná vagyok — mutatkozott be —, de tulajdonképpen nem a munkacsapat vezetője. _ ??? — A tsz-ben ez a három csapat egy brigád, és külön-külön nincs vezetőnk. Csakhogy én vagyok a legrégibb tag, s ha bármiről van szó, rám bízzák az asszonyok, hogy döntsék, mondván: »te intézkedj, Juliska*. így már értettem a dolgot. Bogdánná minden kérdés nélkül beszélni kezdett. Igaz, rös- telkedve tekingetett körül. — Ne haragudjon, hogy ilyen rendetlenség van nálam, de ki kell használnom ezt az eső adta szabadságot: mosok. Aztán az asszonyokra, társaira, munkájukra került a sor, no és persze nagy fiára, akivel ketten él, s aki Kaposvárott ipari tanuló. Sokat dolgozik, de boldog, megelégedett, tervei vannak, bővíteni akarja házát, mert ha megnősül a fia, bizony kevés lesz az egy szoba-konyha. * * * Ttfo és a gyerekek? A köz- L ’ ség apró lakói hogy »viselik el* ezt az esős, borús időt? — Egy kicsit nehéz a tanteremben tornaórát tartani — mondta dr. Géger Gyuláné pedagógus a kölcsönös megismerkedés után —, ugyanis éppen tornaóránk van. A társasjátékot a legjobb hangulatban folytatták a gyerekek. Mint valami méhraj, halkan zsibongott a terem. A kicsik csak annyiban vették észre, hogy rossz idő van, hogy reggel jobban fel kellett öltözni, s azt a »súlyos terhet*, az esőkabátot is fel kellett venni. Beszélgetésünk a község kulturális helyzetére terelődött. — Igényli ez a község a kultúrát — mondta a kedves, barna, fiatal tanítónő. — Csak az a baj, nagyon nehezen mozdulnak meg, hogy saját maguk is tegyenek valamit a művelődés érdekében. — 230 kötetes könyvtárunk van, én vagyok a könyvtáros, nyári eiunkák idején megnő- vekedett feladatait. A 360 vendéglátóipari egység gondoskodik arról, hogy hűsítő italt, trafikárut, csokoládét, cukrászsüteményt, fagylaltot stb. .a mezőn vásárolhassanak a ? mezőgazdasági dolgozók. de sajnos, leginkább csak a ta- J Megyénkben eddig 145 moz- nulóink viszik a könyveket. Vt-Jgóboltot szerveztek. Ezek köszönt a művelődési ház telet zül 83 a tsz-ek, 27 az állami van minden rendezvénykor. A \ gazdaságok határait járja télen gazdag volt a program. \ majd. örvendetes, hogy a me- Sok ismeretterjesztő előadás izőgazdaság szocialista nagyhangzott el, sőt az igazgatóval i üzemei biztosítanak megfele- együtt tartottunk egy irodalmid lő száll! tóeszközöket a mozgó- előadássorozatot. Mint másutt, 1 boltok számára. Ez a segítség itt is volt varrótanfolyam, í is arról tanúskodik, hogy a melynek bankettjén minden Á mezők dolgozói igénylik a résztvevő saját készítésű ru- i földművesszövetkezetek ilyen bájában jelent meg. 4irányú szolgáltatásait. A csurBeszélgetés közben oda-oda-f gói szövetkezeti járásban pél- nézett a gyerekekre, utasításo- Jdául úgyszólván teljesen meghat adott nekik, s azok buzga- i oldódott a 24 mozgóbolt »moz- lommal folytatták a játékot, 4 gatásának« gondja. majd egyetlen intésre befejez- i Helyes kezdeményezés intek. A tanítónő a padok előtti i dúlt el a tabi járásban. A térre kiszólította a táncosokat,#mozgáboltok nemcsak étel- és majd odafordult hozzám ma-»italféleségeket, hanem bizo- gyarázólag: ényos mezőgazdasági szerárut. — Vasárnap műsort adunk,visznek magukkal. Szükség a gyermekek fognak táncolni, t esetén tehát a mezőn vasarol- Hogy mit? Tessék megnézni! ^hatnak a dolgozók kapat, ka- A bájos gyerekmozdulatok- #szát,^ kaszakövetstb. kai összeépített tánc elgyö-r ^as módon is ígyekszene^ nyörködtelett, s arra kellett segíteni a mezogazdasag o - gondolnom, milyen örömük £ Sozoin az fmsz-ek. Az ara - lesz a szülőknek vasárnap, haf^P1« több vendéglő látják ezt a kedves meglepe-t« kisvendéglő - « i«mvektést! Közben kicsengettek, a tanítás véget ért. Lekerültek a fogasról az esőkabátok, s elindultak a gyerekek haza. Hogyan? Vidáman, nevetgélve, beszélgetve, sőt egy csoport az udvaron csak úgy, tanár nélkül »titkos gyűlést* tartott, a délutáni vasgyűjtést szervezték. az igények• nek megfelelően — melegétel • készítését, helyszínre juttatá• sát is vállalja. A kereskedelem munkájáról tárgyaltak a megyei pártbizottságon. Az értekezleten részt vettek a nagykereskedelmi és — először - a kiskeresked.elmi vállalatok képviselői is. A pártbizottság elegy fest az esős falu né- t mezte a kereskedelem munkáját. hánv kénben De eléa f Megbeszélték a kiskereskedelmi riany Kepoen. ue eteg JváUalat negyedévi tervteljesítését, ez is ahhoz, hogy nyiLvanvaiO f kongresszusi versenyét, felkészü- legyen: a fedél alá szorított \ lését. Foglalkoztak a Vas- és Műemberek mit sem törődnek a csörgedező vízcseppekkel, mert kell a vetésnek, és addig akad munka otthon is. Vörös Márta ■ szaki Nagykereskedelmi Vállalat ) raktárgondjával is. Hogy a laktanya átalakítására kapott pénz el i ne vesszen, a pártbizottság ígére- [tet tett: szorgalmazza, hogy az át* * alakítási tervek mielőbb «Akészij(> 1 jenek.
