Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-24 / 120. szám

SOMOGTI NÉPLAP 3 Vasárnap, 1959. május 24. Népfront-bizottságaink új feladatok előtt 'A Hazafias Népfront köz­ségi bizottságainak nagy ré­sze előtt — a termelőszövet­kezetek alakulása folytán — megváltozott, részben teljesen új feladatok állnak, s vámnak megvalósításra. Szántó Jó­zsefet, a Hazafias Népfront Somogy megyei bizottságának titkárát kértük meg, tájékoz­tassa lapunk olvasóit a nép­front megyed bizottsága és a falusi bizottságok munkájáról s az elkövetkező néhány hó­nap terveiről. — Négy területet jelölhet­nék meg — mondotta Szántó József —, ahol a népfront te­vékenykedik. Az első — s ez feladatunk marad állandóan — a békemozgalom életbentartá- sa. E mozgalom jubileumi ün­nepségeit rendezzük most, ösz- szekapcsolva az atomfegyve­rek eltiltásáért és a német kérdés békés megoldásáért folytatott követeléssel Me­gyénkben 41 ezren fejezték ki békevágvukat a napokban központunknak megküldött aláírásgyűjtő-íveken. — Csurgón és Nagyatádon már elkészült, Kaposvárott a Szabadság parkban lesz — ösz- szesen öt helyen Somogybán — a népek barátságát jelképező bóke-ró zsák ért. Rózsákat, más virágokat is kaptunk már Ro­mániából, Bulgáriából és egyéb országokból is. — Melyik, a népfront te­vékenységének másik te­rülete? — A mezőgazdaság. Mun­kánk itt két irányú: a terme­lőszövetkezeti községekben és az egyénileg dolgozó parasztok körében dolgozunk. A TIT-tel közösen szervezzük meg »A mezőgazdaság fejlesztése a kapitalista és a szocialista or­szágokban« című előadásokat A barcsi és a kaposvári já­rásban már több helyütt tar­tottunk, az őszig 120 község­ben rendezünk ilyen előadást — A megváltozott helyzet­ből adódóan új feladatok előtt állnak a termélőszövetkezeS községek népfront-bizottságai. Békamozgalmi tevékenységük mellett a nagyüzemi gazdál­kodás vezetési módszereihez és magához a gazdálkodáshoz is segítséget kell nyújtani. E célból szerveztünk és szerve­zünk tapasztalatcsere-látoga­tásokat tsz- és népfront-elnö­kök számára. Ilyen volt már Kapolyon, Balatonőszödön és Ráksiban, jövő héten kerül sor rá Babócsán, majd más járásokban is. — Miben áll még a tsz- községek' népfront-bizott­ságainak munkája? — A községfejlesztés jelen­legi formájának' megszűnése után az új módon történő köz­ségfejlesztésre való mozgósí­tás; a közvélemény, az embe­rek nevelése a párt irány­vonalának megfelelően — ez is feladata a termelőszövetkeze­tek népfront-bizottságainak, önállóan rendeznek szakmai és politikai előadásokat. Segí­tik a népfront-körök (volt gaz­dakörök) munkáját. Különösen jól működik a kapospulai. Szakmai és egyéb problémák megvitatásával foglalkoznak, segítenek javaslataikkal ezek megoldásában, előadásokat tar­tanak a munkaegység-számí­tás ismertetése céljából. A TIT-tel közösen 50—60 helyen tartunk ismertetést a tsz-tagok jogi és SZTK-prob- lémáival kapcsolatban. A rák- si népfrontosokat a nyáron részben a mi költségünkön Sztálinvárosba visszük el üzemlátogatásra. A termelési eredmények javítását szolgáló előadásokon kívül talajjavítá- si ankétot is tartunk, június­ban Lábodon, majd a homok- szemtgyörgyi kísérleti gazda­ságban. — Kulturális téren miket valósít meg a népfront? — Júniusban kerül sor a balatonszentgyörgyi Csillagvár megnyitására. Egy héttel ké­sőbb, 28-án Balatonlellén fes­tők találkozóját és »A Balaton a festészetben« címmel kép- kiállítást rendezünk a község művelődési hazában. Itt avat­juk ezen a napon az Iványi- Grünwald Béla tiszteletére ál­lított emléktáblát is. A Me­gyei Könyvtárral közösen — mint eddig — írókat, mező- gazdasági szakembereket hí­vunk meg a megyébe, s a TIT-tel, a zeneiskolával kö­zösen folytatjuk a népszerű »Legyen a zene mindenkié« című előadássorozatot. A pe- dagógusnap és augusztus 20-a megünneplésére is készülünk. 15—20 községben aratási ün­nepségeket rendezünk a régi aratási szokások feleleveníté­sével. — Mi a népfront megyei bizottsága munkájának negyedik területe? — A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága mellett műkö­dő műszaki csoport ténykedé­se jelenti munkánk negyedik területét. Tagjai társadalmi munkában végzik el útölté­sek tervezését a községekkel történt megbeszélések alapján, s — ugyancsak társadalmi munkában — műszakilag el­lenőrzik, tanácsot adnak az utak építéséhez. Megyénkben ísv 11 község összesen kb. 35 km hosszú utat épít: Gyugy és Pamuk termelőszövetkezeti községek bekötő útjainak mű­szaki felmérése megtörtént, már a tervek készülnek — mondta Szántó József táiékoz- tatója befejezéséként. V. P. Váljék a párt munka szerves részévé... A városi pártbizottság a kulturális munka megjavításáért Hosszú, tapogatózó munka eredményeként a Kaposvári Városi Párt-végreha j tó Bi­zottság elkészítette, majd meg­vitatás és jóváhagyás végett a közelmúltban kibővített párt­bizottsági ülés elé tárta jelen­tését a város kulturális hely­zetéről. A jelentés — mint ahogy a vitában részt vevők megállapították — szépítés és kendőzés, a kultúrmunkában meglevő kisefab-nagyobb hibák elhallgatása nélkül, a való éle­tet tükrözte vissza. Alkalmas arra, hogy világos, elvi segítséget adj on Bécsi levél a Világifjúsági Találkozó elé «-Drága Barátaim! Két esztendő telt el utolsó ta­lálkozásunk óta. S íme, közeledik a nap. amikor a bécsi Világifjű- 'ági Találkozón feleleveníthetjük ismeretségünk első pillanatait, a moszkvai fesztivál napjait«. Aldo elgondolkodott. Hogy fut az idő! Mintha tegnap ült volna együtt Willivel és Elfivel. A moszkvai fesztiválon, a Szokol- nyiki parkban találkoztak össze. Aldo az osztrák küldöttség mel­lett' ült, s egyszer csak az egyik osztrák fiatalember rámosolygott, kezet nyújtott, s ezt mondta: «■Barátság«. így kezdődött Willi Olbert, a bécsi «Austrofiat« autógyár nor­másának és Aldo Afrikján, a moszkvai autójavító-gyár fiatal mérnökének barátsága. A beszélgetés úgy indult, ahogy ez a fesztiválon már szokás. Willi először kéziszótárában keresgélte a megfelelő kifejezéseket, majd zsebrevágta a könyvecskét, és he­ves kézmozdulatokkal kísérte mondanivalóit. A mozdulatok mozdonyt, szélmalmot s a jó ég tudja, még mit érzékeltettek, de Aldo megértette, hogy Willi gé­peket készít. Később — nem kis nehézségek árán — azt is kiderí­tették, hogy mindketten nősök, s Willi felesége, Elfi szintén itt van a fesztiválon. Elfi, Afrikján leg­nagyobb csodálkozására, kitűnően beszélt oroszul. Mindazt, amit Willi több mint egy órán át kéz- zel-lábbal, több-kevesebb sikerrel magyarázott, Elfi öt perc alatt elmondta. Sőt, azt is elmesélte, hogy először 6 éves korában volt Moszkvában. A fasiszta megszál­lás után édesapjának menekülnie kellett Ausztriából, és családjával a Szovjetunióba emigrált. Az au­tógyárban mint lakatos dolgozott. Elfi orosz iskolába járt. Csak 1946-ban tértek vissza Ausztriába. Az első este Willi és Aldo mű­szaki kifejezésekkel nyúzták El- fit, mert a különböző géptípusok előnyeiről és hátrányairól beszél­gettek. Másnap azonban Aldo már meghívta az Olbert-házaspárt, bemutatta feleségét és a kis Ru- bent. Elfi és Klava hamarosan véget nem érő beszélgetésbe ele­szóló megnemtámadási szerző- dést írtak alá Lengyelország­gal. De ez tulajdonképpen fél- revezetési szándékkal történt. A birodalmi hadügyminiszter 1937 őszén a háború előkészí­tésére vonatkozó irányelvet adott ki. Ebben a dokumen­tumban kifejezésre juttatták, hogy a politika eszköze kato­nai hatalom legyen, ha pedig szükséges, a háború. Nem telt el egy év, megro­hanták Ausztriát, majd hat hó­nappal a müncheni egyezmény megkötése után megszállták Csehszlovákiát. 1939. szeptember 1-én meg­támadták Lengyelországot, ez­után Dánia és Norvégia kö­vetkezett. A német fegyveres erők 1940. április 9-én előzetes figyel­meztetés és hadüzenet nélkül behatoltak Dániába és Norvé­giába. Egy hónappal később bevo­nultak Belgiumba, Hollandiá­ba és Luxemburgba, ugyancsak előzetes figyelmeztetés nélkül. E szerencsétlen országoknak mindössze az volt a bűnük, hogy útjába álltak a német hó­dítóknak. 1941. április 6-án német fegyveres erők behatoltak Gö­rögországba és Jugoszláviába, alig tíz nappal azután, hogy Németország egyezményt írt alá Jugoszláviával, melyben kijelenti, hogy tiszteletben tartja Jugoszlávia szuverenitá­sát és területi épségét. Nem sokkal ezután, 1941. június 22-én a német fegyve­res erők hadüzenet nélkül be­törtek a Szovjetunióba. E háborúkkal az volt a cél­juk, hogy a német fajelméle­tet a gyakorlatba átültessék. Ebből az elméletből az követ­kezik, hogy a németeknek ál­Csupán 1950 óta 22 új tante­rem épült. Azóta 90-nel több pedagógus tanít, nevel. A ki­lenc iskola közül nyolcban szakosított oktatás folyik. Van tanítóképzőnk. Megnőttek a középiskolák. A legörvende- tesefob, hogy a középiskolák tanulóinak 56 százaléka mun­kás- és parasztgyerek. Kultu­rális forradalmunk egyik jel­lemzője, hogy 1950 óta 350 ka­posvári felnőtt végezte el le­velező úton az általános isko­la hetedik-nyolcadik osztályát S e forradalom jelentős vív­mánya az iskolán kívüli okta­tásban elért eredmény. A né­pet szolgálják a közművelődé­si intézmények is. Állandó színházunk van. Óriási mér­tékben megnőtt a mozilátoga­tók száma. S kiknek a gyere­keit nevelik, vigyázzák a nap­közi otthonok, bölcsődék és óvodák? A dolgozókét. Jól fel­szerelt könyvtárak állnak az olvasni akaró dolgozók ren­delkezésére. A munkások, parasztok, és értelmiségiek legszilárdabb elemei kerültek a politikai ha­talomba. a kulcspozíciókba Megváltozott, a régihez képest összehasonlíthatatlanul jobb, egészségesebb körülmények között dolgoznak a munkások az üzemekben. És még hosz- szan lehetne sorolni a 14 esz­tendő kulturális forradalmá­nak eredményeit. Az eredmények azonban nem mentenek fel a mulasz­tásért vagy a hibákért, a fo­gyatékosságokért ránk háruló felelősség alól Ment vannak mulasztásaink. Nem mindig éltünk a kínálkozó lehetősé­gekkel. és hibáktól sem volt teljesen mentes politikánk. No­ha régóta folyik a csata a kul- túrfronton is — a marxizmus- leninizmus eszméi és a régről itt maradt kispolgári ideológia között, az utóbbi időben egy­re inkább a mi győzelmeink­kel —, ám a csata még nem dőlt el, a polgári ideológia még nincs megverve. Vegyük például a pedagó­gusokat. Mint tudjuk, a peda­gógusok között kialakult egy szilárd kommunista mag, de a pedagógusok többsége még nem marxista. Ez a helyzet természetesen ellentmondá­..............................................«♦♦»«♦♦♦»»♦ sokkal, bonyodalmaikkal jár. t Az egyik kommunista peda- lakosságát megfosztották leg-]«0«1“ , megemlítette, hogy elemibb emberi szabadságjo-1 egyik kollegája például rend a pártszervezeteknek a kultu­rális munka megjavítását cél­zó további munkához. A pártbizottság nem áll meg félúton. Nem sokkal az ülés után összehívott egy bizottsá­got, hogy a pártbizottság ál­tal elfogadott határozatok szel­lemében dolgozza ki az intéz­kedési tervet, s szabja meg, hogy időről időre kinék-kinek mit kell tennie. A felszabadulás óta eltelt 14 esztendő alatt kulturális for­radalom ment végbe hazánk­ban. Eredményeink mindenki által ismeretesek. A tömege­ké, a népé lett a kultúra. Pél­dátlan mértékben fejlődött ez idő alatt az iskolai hálózat. Kaposvárott pl. a régi 4 helyett ma kilenc általános iskola van. gyedtek. Hiszen közös témájuk — gyerek, háztartás, divat stb. — jócskán akadt. Ezután már naponta találkoztak. Hangversenyekre, színházba és moziba jártak, gyárakat és épít­kezéseket látogattak. A moszkvai fesztivál befejezése után sem szakadt meg a barátság, hanem megkezdődött a levelezés. Elfi leírta, hogyan ünnepelte a család az ő születésnapját, mit láttak legutoljára a színházban, milyen érdekes könyvet olvasott és így tovább. Hasonló kimerítő tartalmú leveleket írt az Afrik- jan-család is. Aldo tovább olvasta a levelet... «■Nálunk már beköszöntött a ta­vasz, zöldellnek a fák. Még a Duna vize is szebben csillog, az egész város megfiatalodott. Már »fesztivál!« hangulat uralkodik. Becsben mindenki a VIT-re gon­dol. Gyűjtünk a VTT-aiapra, elő­adásokat, gyűléseket rendezünk. Sokan ajándékokat készítenek a vendégek számára. Viszontlátásra Bécsben, drága Barátaim!« gaitól. A Szovjetunióban szá­mokkal jelölték meg az embe­reket, hogy könnyebben szed­hessék túszul őket. Franciaor­szágban egész falvak ellen kol­lektív rendszabályokat léptet­tek életbe, ezen városok és falvak esztelen felgyűjtását, K ou kirablását és ártatlan emberek i akkor önkritikát- tömeges kiirtását értették. i mondva, ezután szeresen jár templomba. Ami­kor megkérdezték tőle, össze- egyeztethetőnek tartja-e a pe- dagógia elveivel, hogy míg a hét hat napján a materialista világnézet alapján tanít, va­sárnap pedig az idealista vi­lágnézetnek hódol, s a gyere­kék ott látják a templomban, gyakorolt, külvárosi 1940. június - 14-én a német csapatok bevonultak Párizsba. lítólag, mivel »felsőbbrendű« fajhoz tartoznak, »joguk« van más népek kizsákmányolására építeni a maguk jólétét, hogy a német fasiszta bitorlókat nem kötik sem törvények, sem az emberi erkölcs általá­nos ismert tételei. Rabló »új rendet« akartak létesíteni Euró­pában. Az »új rend« terrorista rendszert jelentett, amelynek segítségével a hitleristák a megszállt országban megsem­misítettek minden demokra­tikus intézményt, felszámolták a polgári lakosság jogait, és ezeket az országokat kirabol­ták, kifosztották, ismeretesek az auschwitzi, majdaneki gáz­kamrás táborok, amelyekben több mint öt és félmillió telje­sen ártatlan embert gyilkoltak meg, Lengyelország, Csehszlo­vákia, a Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és más demok­ratikus országok polgárait. A szmolenszki, sztavropoli, har­kovi, kijevi és a többi, Szov­jetunió területén a nácik által felállított koncentrációs tábor­ban a hitleristák százezrével kínozták a szovjet polgári la­kosságot, a vörös hadsereg harcosait és parancsnokait. A németek több mint 200 ezer embert lőttek agyon a lisze- nyici erdőben. Rengeteg embert öltek meg gázzal, amikor transzportok érkeztek a különböző orszá­gokból. A gázhalálra kijelölt embereknek le kellett vetkőz­niük a gázkamra előtt, aztán korbáccsal a gázkamrába haj­tották őket. A holttesteket krematóriumok kemencéjében égették el. Amikor a kemen­cék nem bizonyultak elegen­dőnek a szállítmányok elégeté­sére, a holttestekből gödrökben végzett elégetés útján ipari cé­lokra, szappanfőzésre zsírt és olajat vontak ki. A nácik a legborzalmasabb módon kínozták a hadifoglyo­kat. A német fasiszta megszál­lók aljas bűncselekményeinek hosszú láncolatában külön he­lyet foglal el az a tény, hogy békés polgárokat, férfiakat, nő­ket és gyermekeket erőszakkal reoltak rabszolgamunkára A megszállt országok polgári Hódító, rabló terveik meg- ♦ templomba fog eljárni, hogy valósítása közben a nácik íne lássák. A pedagógusok so- rendszeresen rombolták a vá-. raiban még számos téves né- rosokat, falvakat, kirabolták a.26^ uralkodik. Ilyenek: a na- békés lakosságot. Parancsba t cionalizrnus, a sovinizmus, az adták ki a »rombolás program-1 álhumanizmus és a többi. Vi- ját« a német katonáknak. ♦ lágos, hogy ebbe nem nyugod- Megsemmisítettek tudományos ♦ hatimk bele; a pedagógusokat és művészi intézményeket, tör- í a többi értelmiségi rétegét ténelmi, kulturális emlékeket, jmint, népünkét at kell iskolákat, kórházakat, klubo- $ neveteunk. A pedagógusok át­kát és színházakat. A szovjet t "evfles®uaf1rt, a leg­területen felgyújtottak és meg-V0^^ fe alat^ k°ze’.1fert semmisítettek 1670 görögkelet: ^ templomot 237 katolikus temp- {SS™ ^itn" id"lóS gS’ és töbÄ más"™! ™tetnek gyerekeink, a jö- gogat es több száz más val t vő nemzedékének leikébe. A pe- lasi célokat szolgáló épületet.; dagógusok türelmes, bizonyára sokáig tartó nevelése kihatás­sal lesz egész társadalmunk fejlődésére, kulturális mun­kánkra. Amilyen mértékben válnak pedagógusaink mar­xistákká, úgy lesz mind keve­sebb az ellentmondás a szülők és az iskola, a gyermek és az iskola között. Mindez nagy fe­lelősséget ró a pedagógus párt- szervezetre, a kommunista ne­velőkre. De nem kevésbé fontos a többi értelmiség réteg: a mű­szakiak, orvosok, gyógyszeré­szek nevelése sem. hiszen te­kintélyüknél, tudásuknál fog­va jelentős szerepük van a szocializmus építésében, né­pünk formálásában, örvende­tes, hogy ezekben az értelmi­ségi körökben is mind többen sürgetik az ideológiai képzés megszervezését Ebben sokat tehetne a TIT, márpedig e társulat egyik gyengéje: kevés teret szentel a világnézeti ne­velésre. Ugyancsak nagyobb gondot kell fordítani az egye­temekről 'kikerülő fiatal értel­miség nevelésére ás. A kulturális munka másik gyenge láncszeme — amelyben sok a mulasztás is — a népművelés. Évek óta vajúdó problémája a városnak, hogy alig van ön­tevékeny kultúrcsoport, noha az üzemekben szép számmal dolgoznak fiatalok. Nem töltik be hivatásukat az üzemi és a területi művelődési otthonok* Árt a kulturális munkának az üzemekben tapasztalható szét- forgácsoltság, az ti., hogy név­legesen a KISZ is. a szakszer­vezet is foglalkozik a kultúrá­val, valójában azonban nincs felelős gazdája e jelentős terü­letnek. Másik nagy hibája az ismeretterjesztő munkának, hogy nem az üzemben a mun­kások között folyik. Sajnos, a pártszervezetek­ben a kulturális nevelőmunka még nem vált a pártmunka szerves részévé. Többféle mó­don érezteti ez hatását. Gyak­ran még kommunista vezetők sem értik meg, hogy a kultu­rális forradalom irányítása* megvalósítása elsősorban a párt vezette munkásosztály feladata. Történt ugyan kezde­ményezés a pártszervezetekben a kultúrmunka segítésére, irá­nyítására, de kevés helyen foglalkoznak vele konkrétan* behatóan. A szülői munkakö­zösség például alkalmas lehet­ne arra, hogy helyes irányban befolyásolja a nevelést Ám mi a helyzet? Gyakran éppen a kommunista szülők maradnak távol e rendezvényekről, pe­dig részvételük és véleményük •kifejtése egészséges hatással leHatne a pedagógusokra is meg a kispolgári szülőkre is. Kevés pártszervezetben teszik meg azt, amit a texilművek- ben, hogy ti. ankétot rendez­nek a műszaki értelmiségiek­nek. A pártszervezeteknek kelle­ne harcolniuk az egyes mun­kásrétegekben az önképzés te­rületén tapasztalható nemtö­rődömség ellen. Hiszen a kom­munisták tudják a legjobban: a szocialista társadalom új korszakot nyitott az emberi­ség történetében. Meghódítjuk a világűrt. Rohamosan tör utat magának a technika, az ember munkáját leegyszerűsí­tő és megkönnyítő automati­zálási folyamat. Mindez több műveltséget kíván. A szocializ­must csak művelt emberek tudják felépíteni. Varga József A német barbárok teljesen vagy részben leromboltak és felgyújtottak 1710 várost, több mint 70 ezer falvat, több mint 6 millió épületet, és mintegy 25 millió embert fosztottak meg hajlékától. Leromboltak 31 850 iparvállalatot, 40 ezer kórházat és egyéb gyógyintéze­tet, 84 ezer iskolát, 43 ezer közkönyvtárat; kiraboltak 98 ezer kolhozt, 1876 szovhozt, 2890 gép- és traktorállomást; levágtak, illetve Németország­ba hurcoltak 7 millió lovat, 17 millió szarvasmarhát, 20 millió sertést, 27 millió juhot, 110 millió szárnyast. A hitlerista csapatok bűntettei és szörnyű­ségei 679 milliárd rubel kárt okoztak a Szovjetuniónak. A pártkongresszus tiszteletére Takarékossági tervet dolgo­zott ki májusban a pártkong- í resszus tiszteletére a gamási t földművesszövetkezet. Vállal- | ták, hogy a túlórázás csökken- I tésével, az áruk helyes kezelé- {sével s így a romlás megaka- | dályozásával, saját erő növelé- | sével, a kamatterhek két szá- i zalékos. a szállítási költségek löt százalékos, a normán belüli ♦ hiány 15 százalékos csökken- | tésével, anyagtakarékossággal, »az 1959. évi részjegy- és cél­♦ részjegy-befizetési tervük 5 százalékos túlteljesítésével, az improduktív költségek 1958- hoz viszonyított 50 százalékos kiküszöbölésével stb. — össze­sen 27 018,50 forint megtaka­rítást érnek el. Somogyi Néplap Telefonszám: 15-10, 15-1JL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom