Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-24 / 120. szám

Vasárnap. 1959. május 21­4 SOMOGYI NÉPLAP Két hét Géniben Hírek és kommentárok o külügyminiszteri értekezletről Genf (MTI). A pénteki, tize­dik üléssel véget ért Genfben a külügyminiszteri értekezlet második hete. Szombaton és vasárnap nem tartanak plená­ris ülést. Selwyn Lloyd angol külügy­miniszter az esti órákban re­pülőgépen Londonba érkezett és otthon tölti a hét végét. A Magyar Távirati Iroda berlini tudósítója jelentette, hogy dr. Lothar Bolz, a Né­met Demokratikus Köztársaság külügyminisztere a hét végén Berlinbe utazik. Reuter-jelentés szerint Bren­tano nyugatnémet külügymi­niszter szombaton Bonnba uta­zik és vasárnap délelőtt beszá­mol Adenauer kancellárnak. Brentano hétfőn megjelenik a szövetségi gyűlés külügyi bi­zottsága ülésén és részt vesz a minisztertanács ülésén is. Elő­reláthatólag kedden tér vissza Genfbe. * * * A Reuter washingtoni tudó­sításában jelentette, hogy az amerikai külügyminisztérium közlése szerint San Francisco városa felajánlotta: »-Vendégül látja- a tervbevett csúcsérte­kezletet. Az amerikai szóvivő remé­nyét fejezte ki, hogy a szovjet küldöttség — úgymond — ‘•reális javaslatokat dolgoz ki Németország újraegyesítésére, beleértve a berlini kérdést és az európai biztonság problé­máját«. Az amerikai szóvivő közölte végül, hogy a nyugati küldött­ségek egyeztető csoportja szombaton vagy vasárnap ülést tart és a maga részéről előké­szíti az értekezlet hétfői ple­náris ülését. Egy angol szóvivő kérdések­re válaszolva kijelentette, hogy az értekezlet pénteken »-jó ülést- tartott. Brack Curry AP-tudósitó vé­leménye szerint a tényleges erőfeszítések az ellentétes ál­láspontok áthidalására inkább a külügyminiszterek közötti nemhivatalos megbeszéléseken kezdődnek majd. A DP A tudósítója is úgy ér­tesült, a nyugati küldöttségek a jövő hét közepe táján bizal­mas megbr-v'Mésekre készül­nek a Szovjetunió küldöttségé­vel, hogy a nyilvánosság kizá­rásával alaposan megvitathas­sanak bizonyos kérdéseket. Arthur Gavshon AP-tudósí- tó szerint a négy nagyhatalom külügyminiszterei megállapod­tak abban, hogy »villáról-vil- lára« program keretében — vagyis egymást kölcsönösen vendégül látva — bizalmas megbeszéléseken készítik elő a csúcsértekezletet. Hír szerint Gromiko szovjet külügyminisz­ter kedd estére hívta meg a nyugati kollégáit. Német javaslatok a berlini és a német kérdés rendezésére Berlin (DPA). A Német Szo­ciáldemokrata Párt berlini ér­tekezletének szombati ülésén felszólalt Ollenhauer, a párt elnöke. Beszédében kifejezésre juttatta bizakodását, hogy vannak bizonyos esélyei a katonai kérdésekben fenn­álló európai feszültség csökkentésének, továbbá a két német állam közötti kapcsolatok megteremtésé­nek. A továbbiakban arról be­szélt, hogy bár a külügymi­niszterek genfi értekezletén még nem mutatkozik semmifé­le fejlemény, mégis kijelent­heti, nem történik katasztrófa. * * * A Nyugat-Németországi Sza­bad Demokrata Párt szomba­ton úgynevezett »-berlini nyi­latkozatában« a Genfben ülé­sező négy külügyminiszterhez fordult, s felkérte őket: teremtsék meg a külügy­miniszterhelyettesek folya­matosan ülésező értekezle­tét a német kérdés meg­oldására. A külügyminiszterhelyette­sek értekezlete szabályos idő­közökben jelentést tenne az is­mét összeült külügyminiszte­reknek, vagy a kormányfők értekezletének. A párt azt is javasolja a négy külügymi­niszternek, hogy alakítsák meg a két német állam képviselői­nek közös bizottságát. Ennek a bizottságnak feladata lenne: felszámolni a hidegháborút a két német állam között, előkészíteni az össznémet választásokat szabályozó törvényt és kidolgozni a közös német álláspontot a német békeszerződés kér­désében. Hruscsov fogadta Eccles brit kereskedelemügyi minisztert Moszkva (TASZSZ). Sir Da­vid Eccles Nagy-Britannia ke­reskedelemügyi minisztere május 23-án meglátogatta Nyi- kita Hruscsovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, alti barátságosan elbeszélgetett vele. A brit kereskedelemügyi miniszter kíséretében volt sir Patrick Reilly nagykövet. Eccles kereskedelemügyi mi­niszter szombaton villásregge­lit adott a szovjet—brit ke­reskedelmi tárgyalásokon részt vevő szovjet kereskedelmi kül­döttség tiszteletére. Kádár János fogadta J. Abopo-t Joseph Alsop, a New York Herald Tribune munkatársa néhány napot Magyarországon töltött. Kérésére Alsopot bu­dapesti tartózkodása alatt fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára és dr. Sík Endre, a Magyar Népköztársa­ság külügyminisztere. Gromiko viszonozta a nyugatnémet külügyminiszter látogatását Genf (TASZSZ). A. Gromiko szovjet külügyminiszter szom­baton délután viszontlátoga- tást tett von Brentano nyugat­német külügyminiszternél és megbeszélést folytatott véle. 1 Jelen voltak még A. Szmirnov, a Szovjetunió bonni nagyköve­te és I. Iljicsov, a szovjet kül­ügyminisztérium osztályveze­tője. További heves összetűzések Argentínában Buenos Aires (MTI). Argen­tínában a sztrájkolok és a rendőrség között csütörtökön lezajlott heves összetűzések után a helyzet változatlanul feszült. A Reuter jelentése szerint több mint hat hete sztrájkoló banktisztviselők nem adták fel a harcot és a pénteken délben lejárt határ­idő után sem tértek vissza munkahelyükre. Ezért a kor­mány felhívása értelmében most a 43 000 sztrájkoló bank- tisztviselő felét minden vég­Thorez tiltakozik a francia parlament házszabályainak a kommunistákat sújtó rendelkezése ellen Párizs (MTI). Az l’Humani-té vezércikkében Maurice Tho- rez szót emel a francia par­lament házszabályainak egy kiáltóan igazságtalan rendel­kezése ellen, amely a nemzet­gyűlési választásokon degaul- leista UNR.-nél 300 ezerrel több szavazatot kapott Francia Kommunista Párt tíz képvise­lőjétől megtagadta azt a logot, hogy külön parlamenti csopor­tot alkosson. A ti? kommunista képviselő is sok a május 13-i összeeskü­vők szemében, akik egészen a kommunista szó kitiltásáig mennek el — írja Thorez. — A parlamenti csoportok jogaiból semmit sem adnak meg a kommunistáknak, távol tartják két a parlament minden bi­nem szerepelhet az, hogy kommunista képviselő. . A parlament reakciós és fa- sizáló többsége, még messzebb­re akar jutni — folytatja Tho­rez. — A házszabályoknak azt a pontját is veszélyeztetik, amely adandó esetben szava­zással zárná le a meginterpel­lált miniszter vá'asza utáni vi­tát, — pedig ez lehetőséget ad­na a képviselőknek, hogy vi­lágosan kifejezésre juttassák véleményüket a degaulleista reakciós háborús nyomor-poli­tikáról. A rendszer új hercegei ne ringassák magukat illúziók­ban — írja végül Thorez. — A nép már kezdi megérteni, hogy 1958 szeptemberében—novem­berében miilyen monumentális becsapás áldozata lett. Nem­sokára hallatni tudja majd zavát és ki fogja kényszerí­nságától, különböző javas- * feni az ország üdvére a szűk­ük '■lián aláírásuk mellett séges változást kielégítés vagy kártalanítás nélkül elbocsáthatják állásá­ból. Pénteken több helyi össze­tűzés történt. A rendőrség könnyfakasztó gázbombákkal igyekezett szétszórni a gyüle­kező sztrájkotokat. Egy sztrájkoló banktisztvi­selő megsebesült, 50 tár­sát pedig a rendőrség le­tartóztatta. A fővárostól 400 kilométer­re levő Mar Del Plata váro­sában pénteken folytatódtak az összetűzések. Az építőmun- késok az állványzatokról és háztetőkről kövekkel dobálják meg a sztrájkolok ellen fel­vonuló rendőröket. Az AFP jelenti, hogy Bue­nos Airesben ellenőrizhetet­len híresztelések kerültek for­galomba egy katonai állam­csíny lehetőségéről. A belpolitikai feszültséget a megélhetési költségek emelke­dése, a peso devalválása és a még mindig megoldatlan kor­mányválság tovább fokozza. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közli, hogy a 21. lottó-játékhétre 4 261 580 Jót)- tószelvényt küldtek be a fo­gadók. A 21. lottó-játékhéten öt- találatos szelvény nem volt. Négy találatot 71 szelvényen értek el, s azokra egyenként 45 016 forint 25 fillér nyere­mény jut — a háromtalálatos szelvények száma 6165 darab, nyereményösszeg egyenként 258 forint 75 fillér. A kéttalá- latos szelvények száma 125 225 darab, azokra egyenként 12 forint 80 fillér nyeremény jut. NEMZETKÖZI HOSSZÚ ÚT Ezúttal nem Thornton Wil­der bizarr és költői színművé­ről van szó, hanem arról a másik »hosszú út«-ról, amelyet a békét sóvárgó emberiség ér­dekében kell megtenni, hogy elűzzék a népek feje felől a háborút, az atomhalál rémké­peinek felhőjét. Arról az út­ról, amelyről Hruscsov szovjet miniszterelnök beszélt a na­pokban, amikor a Kremlben a floridai üzletemberek egy cso­portját fogadva kijelentette: "A Szovjetunió hajlandó hosz- szú utat megtenni, hogy ered­ményeket érjenek el*. A szovjet diplomácia ezt az utat járja immár évek óta állhata­tosan, rendületlenül, s új és új javaslatokkal teszi mind járhatóbbá az utat, miközben az emberiséi milliói lelkese­déssel és szorongással figyelik békepolitikájának magával ra­gadó, ellenállhatatlan lendüle­tét, megújuló sikereit. A tárgyalóasztal a genfi palota termében, amely mellé a szovjet javaslatok ere­je és a népek akarata oda- kényszerítette a nyugati kül­ügyminisztereket, hogy meg­beszélések útján igyekezzenek megoldani a vitás kérdéseket, az emberiségre nehezedő prob­lémákat : igen jelentős szaka­sza ennek a hosszú útnak. Ha­mis illúziókat táplálna ugyan, aki azt hinné a tárgyalások néhány eddigi konkrét ered­ménye után, hogy ez az út a továbbiakban sima, nagyobb zökkenőktől mentes lesz. Hi­szen a nyugatiak »csomag-ter­ve« egyáltalán nem könnyíti meg a tárgyalások menetét. Olyan tervezetet nyújtottak be, amely tele van lehetetlen fik­ciókkal, fantasztikus követe­lésekkel. Javasolják például Berlin egyesítését, ami nem kevesebbet jelent, mint hogy a keletnémet kormány mond­jon le fővárosáról, Kelet-Ber- linröl. Lehet- e józan ésszel megoldást remélni ezen az alapion? A nyugati hatalmak úgynevezett szabad választáso­kat is javasoltak Németor­szágban, és a két német állam vegyes bizottságának felállítá­sát 25:10 arányban a nyugat­németek javára. Talajelrúgó, minden realitást nélkülöző in­dítványok ezek, melyek nem nyújthatnak alapot a megol­dásra. Arra a megállapodásra, melynek egyébként is magá­nak a német népnek döntésé­ből kell fakadnia. Mindamellett vannak irreá­lis részed mellett olyan elkép- ze’ései is a nyugati tervezet- nek, amelyeket érdemes meg­vizsgálni. Ennek megfelelően máris voltak a lezajlott viták­nak pozitív részletei. Marakodó szövetségesek Ami a helyzetet bonyolul­tabbá teszi, az magán a nyu­gati táboron belül egyre éle­sebben megnyilvánuló ellen­tét. Míg az angol és amerikai vélemény hajlott bizonyos át­meneti megoldásokra, sőt hal­latszottak vélemények, melyek nem ellenezték a csomagterv »felbontását« és részleteiben való megvitatását sem, addig a francia—nyugatnémet el­gondolás ennek mere/ven el­lenszegül. A marakodó szövet­ségesek táborában elviharzott viták eredményeként Francia- ország és Nyugat-Németor- szág megtorpedózta a, német békeszerződésre vonatkozó nyugati tervezet előterjeszté­sét. Ellenszegülnek a franciák a külügyminiszterek közötti bizalmas tanácskozásoknak is. Ellenzik a szűkebbkörű meg­beszéléseket, ahol gyorsabb tempóban lehetne letárgyalni az olyan egyes megvitatásra váró kérdéseket, mint a nyu­gat-berlini probléma új ren­dezése, a kelet—nyugati meg­nemtámadási nyilatkozat, a német egyesítést előkészítő ke­let—nyugatnémet bizottság megalakítása, és a közép- európai korlátozott fegyverze­tű övezet megteremtése. A francia külügyminiszter hajt­hatatlan makacssággal erőlte­ti, hogy az értekezlet tovább cammogjon a nyílt ülések út­ján. Az Uj Kína kommentárja alighanem fején találta a szö­get, amikor a francia kül­döttség konokul merev ma­gatartását a nyugati hatal­maknak a vezetésért vívott harcával magyarázza. De Gaulle hatalomra jutása óta azt szeretné elérni, hogy Franciaország a nyugat-euró­pai országok szószólójává lép­jen elő, és egyenrangú szere­pet kapjon az Egyesült Álla­mokkal, valamint Angliával. De Gaulle ellenzi, hogy az európai kérdés megvitatásával foglalkozó csúcsértekezletet az Egyesült Államokban tartsák, és a nyugat-berlini kérdésben sem hajlandó átmeneti meg­állapodást kötni. Mindez azt mutatja, hogy Franciaország rossz szemmel nézi az Egyesült Államok ve­zető szerepét az európai kér­dések tárgyalásánál, és jelen­tősebb szerepet követel magá­nak. De Gaulle legutóbbi nyi­latkozata aláhúzza ennek va­lószínűségét. A francia kül­döttség genfi magatartása — ami egyezik Adenauerék stra­tégiai elgondolásaival — így azt tanúsítja, hogy a francia kormány politikája valame­lyest mindenki ellen irányuló ellenkezésből áll, a szövetsé­gesek ellen éppúgy, mint az ellenfelek ellen. A francia kormány — mint a Liberation megállapította a hét folyamán — olyan benyomást kelt eb­ben a szerepben, mintha nagy­hatalmi politikát akarna csi­nálni anélkül, hogy meglenné- nek hozzá az eszközei. Hogy ez a megalapozottság és eszközök nélküli fel len "ős szerep végeredményben milyen sorsra jut, azt pontosan tük­rözik azok a figyelemre méltó fejlemények, melyek az atom­fegyver-kísérletek megszünte­téséről folyó megbeszélések során mutatkoznak. De Gaulle ezeken a tanácskozásokon sem volt hajlandó részt venni, az értekezletek mégis folynak, és éppen a legutóbbi napokban közeledés körvonalai mutat­koztak a tárgyaló felek között. A Reuter jelentése szerint: »A Nyugat jelenlegi merevebb ál­láspontja ellenére jó kilátások vannak arra, hogy a nukleáris kísérletek betiltásáról a csúcs- értekezlet elé már megállapo­dás-tervezetet terjeszthetnél^". Hasonló fejlemények várhatók a csúcsértekezlet kérdésében. Hiába ellenzi de Gaulle a csúcstalálkozó megtartását San Franciscóban, és hasztalan tart ki makacsul egyes kérdések­ben. A szovjet küldöttség ha­tározott és konstruktív javas­latai, kölcsönösen elfogadható megoldásokra irányuló törek­vése megnyitja az utat egy gyümölcsöző vitához. Ennek pedig logikusan el kell vezet­nie oda, hogy megállapítsák azokat a kérdéseket, melyek­ben megegyezésre juthat.-'k, s amelyekben megoszlanak a vélemények. A Szovjetunió és Anglia nyíltan akarja a csúcs- értekezletet, amire immár az Egyesült Államok is rászánta magát. A csúcsértekezlet te­hát minden valószínűség sze­rint meglesz, és a francia kor­mány nem tehet mást, mint hogy elmegy a csúcsértekez­letre, vagy pecig nem megy el, és akkor megtartják a csúcsértekezletet nélkülük. Genf 1959 A lépten-nyomon felbukkanó akadályok, de Gaulle—Ade­nauer stratégiai vonalának visszahúzó erői, a nyugati terv egészének tárgyalási ala­pul való alkalmatlansága el­lenére az elmúlt hét ezekben a jelenségekben mégis számos pozitívumot tárt fel. A szovjet delegáció változat­lanul kezdeményező fél volt az elmúlt héten is Genfben. Hatalmas logikai fölényt bizto­sít Gromikcéknak, hogy a már megoldható kérdéseket helye­zik előtérbe, szinte utat nyit­va a kedvező feliételek szá­mára. A szovjet tervezet cél­ja: felszámolná a második vi­lágháború politikai és pszichi­kai maradványait, eltakarítani a népek útjából mindazt, ami még mérgezi a nemzetközi lég­kört. És nem utolsósorban: biztosítékot nyújtani az euró­pai népek számára, hogy a német militarizmus, mely két világháborút robbantott ki, ne veszélyeztethesse a népek bé­kéjét, biztonságát. Ezt a célt a legésszerűbben a német béke- szerződés megkötésével kíván­ja első lépésként megközelíte­ni a szovjet kormány, ami megteremtené a kedvező fel­tételt a két német állam egyesítéséhez. Ezzel szemben a nyugaM csomagterv fordított utat kö­vet, s végére akarja hagyni a német békeszerződést; Ugyanakkor irreális és hazrg mert nem számol a valóságos történelmi helyzettel, a két Németország tényleges létezé­sével. A szovjet delegáció ál­tal megszabott út: először a német békeszerződés megköté­se, ezzel párhuzamosan a ber­lini tűzfészek felszámolása, s mindezek alapján a csúcsta­lálkozó előkészítése — tiszta * világos, az egyedül helyes és logikus vonal. Hatalmas er­kölcsi fölényt jelent számára az a tény is, hogy a német kérdés megvitatását a két né­met állam képviselőinek rész­vételével kívánja megoldani, míg a nyugati hatalmak ki akarják rekeszteni a tárgyalá­sokról a német küldötteket. Még meglehetősen nagvok az ellentétek az álláspontok kö­zött, de a tárgyalásokon álta­lában kifejezésre jutott az óhaj a másik fél álláspontjá­nak megértéséhez; a viták nél­külözték az éles hangot, békü- lékeny szellemben folytak, s a Reuter már tudná véli, hogy a külügyminiszterek tanácskozá­sa előreláthatólag eredmény­nyel jár abban, hogy átmene­ti megállapodásra törekszenek a berlini kérdésben, és elha­tározzák a nukleáris kísérletek nemzetközi megtiltását. A két kérdésben a kormányfőik dön­tenek majd a csúcsértekezle­ten. Mindenesetre a tárgyalá­sokat optimista légkör veszi körül, s a nemzetközi sajtó is bizakodóan ítéli meg a várha­tó fejleményeket. Azon a hosszú úton, melyről Hruscsov beszélt, s amelyen a békéért, az emberiség nyugal­máért harcolók elszántan tör­nek előre, határozott és nagy léprést jelentenek tehát a mos­tani genfi tárgyalások. Az elő­rejutás nem könnyű, lépten- nyomon újabb akadályok buk­kanhatnak fel. De az eddigi megbeszélések — melyeket szorongó szívvel és égő re­ménységgel figyel a békére szomjas emberiség — azt mu­tatják, hogy a genfi értekezlet előreláthatólag megnyitja az utat a csúcstalálkozó felé, s nagy alkalmat ad az emberisé­get fenyegető problémák bé­kés úton való rendezésére. Csehszlovák kereskedelmi küldöttség érkezett hazánkba Ladislav Brabec csehszlovák belkereskedelmi miniszter ve­zetésével szombaton néhány- naoos baráti látogatásra cseh­szlovák küldöttség érkezett ha­zánkba. Rz Országos Találmányi Hivatal felhívása Az Országos Találmányi Hivatal a jövőben fokozott mértékben se­gíteni kívánja az értékes találmá­nyok megvalósítását. Ezért felhív­ja a feltalálókat, hogy a műszaki fejlesztést, a termelékenység eme­lését, a jobb minőséget és a gaz­daságosabb gyártást szolgáló sza­badalmaztatott, de eddig még nem hasznosított találmányukat jelent­sék be az Országos Találmányi Hivatalnál. A találmányok bekül­dői tüntessék fel nevüket, a talál­mány tárgyát, a szabadalmaztatás időpontját, és jelöljék meg, hogy a múltban melyik vállalat vagy intézmény foglalkozott a talál­mánnyal. Az Országos Találmányi Hivatal a most megjelent újítási rendelet által nyújtott lehetősége­ket felhasználva igyekszik a fea- Iáim Anyókát minél előbb haaa» sítanL

Next

/
Oldalképek
Tartalom