Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-22 / 118. szám

W AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA* XVI. évfolyam, 118. szám. ÄRA 50 FILLÉR Péntek. 1959. május 22. P5LÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJÉTEK! Mai számunk tartalmából; Szépül Balalonf enyve? (3. oldalon) OTTHONUNK * (5. oldalon) CSODASZER (6. oldalon) Kétnapos ülést tart a megyei tanács Május 29-re és 30-ra össze­hívják a Somogy Megyei Ta­nácsot. A kétnapos ülés, napi­rendjén három kérdés szere­pel. Elsőként a megye tsz- mozgalmának helyzetét tár­gyalják meg Sasi János elnök- helyettes előtérjesztéál alap­ján. Ezt követően ár. Németi László elnökhelyettes tesz je­lentést az egészségügyi hely­zetről, különös tekintettel a mezőgazdaság szocialista át­szervezése révén a falun beál­lott változásokra. Végül meg­vitatják dr. László István, a megyei tanács v. b.-elnokének előterjesztését a megye ez évi fejlesztési tervéről. A tanácsülés napirendjére kerülő mindhárom előterjesz­tést megtárgyalta a végrehaj­tó bizottság tegnap, csütörtö­kön tartott ülése. Délután a Szabadság parkban. Erőt merítünk eddigi ’ .' " " A Hazafias Népfront kaposvári székházának nagyter­mében jubileumi gyűlésre jöttek össze a megye békeharco­sainak legjobbjai. Üzemi munkások, háziasszonyok, értel­miségiek, köztük tanítók, orvosok, papok és rjcás különböző foglalkozásúak. A béke utáni vágy, az érte folytatott közös harc fűzi őket szorosan össze, őket köszönti megnyitójában Balogh Béla nyugdíjas tanár, a megyei békebdzottság elnöke. Szavai után megkezdődik a gyűlés. Jiri Marek: »Az anya jogán« című novelláját olvassa fel Törkenczi Erzsébet, a Munkás Stúdió tagja. Ezután a Hámám Kató Általános Is­kola úttörőinek egy csoportja vonul be zászlóval, dobpergés közepette. Meghatottan hallgatják a békeharcosok az egyik pajtás szavait, aki társai és valamennyi gyermek nevében köszöni meg azt a fáradságos munkát, melyet a béke meg­védéséért folytatnak. Fehér szegfűt osztogatnak a békeharco­sok között Az ünnepi ülés előadóját, Földes Mihály írót rózsacsokorral köszöntik, majd arra kérik: írjon a békéről, annak megvédéséről., 5 * * * Földes Mihály író, az Országos Béketanács tagja emel­kedik szólásra. Kedves barátja ő a megye békeharcosainak. Találkoztak már egymással tavaly májusban a barcsi járás béketalálkozóján. Lelkesedéstől, a béke és a haza őszinte 6zeretetétől fűtött szavait, mint akkor, most is jóleső érzés­sel hallgatják. Hitvallása ez a beszéd az embernek, az írónak, aki csak békében tudja elképzelni saját és az emberiség éle­téit. — A béke jó, érdemes érte küzdeni — mondotta. Beszélt ,a‘békemozgalom tíz esztendejének eredményeiről,, s arról, hogy még több embert keil megnyerni a békemozgalom szá-. mára. — Harcos mozgalom ez, s a benne való részvétel lel­kiismeret kérdése — hangsúlyozta az író, majd arról szólt, mindent meg kell tenni, hogy az atomháború veszélye egy­szer s mindenkorra megszűnjék. Beszélt arról, hogy Nyugaton rágalmazzák a békeharcot, üldözik, börtönbe' zárják a béke­harcosokat. Szólott Genfről, a két Németországról, s ezeket mondotta: — Ha valami fenyegeti Európa békéjét, úgy az Nyugat-Németország felfegyverzése. — Számadatokkal is­mertette a két háború pusztításait, s valamennyi jelenlevő kívánságát tolmácsolta, amikor azt kérte, hogy rendezzék végre a nemet kérdést, legyen Nyugat-Berlin szabad város, kezdődjék meg a leszerelés. Ismertette a Szovjetunió fontos szerepét a békéért folyó harcban . E szavakkal fejezte be előadását: — Fogadjuk meg, hogy továbbra is ugyanolyan lelkes harcosai leszünk a -békének, mint eddig..; * * * Ezután Nagy Lajosné, a megyei békebizottság , titkára a békemozgalom legutóbbi eredményeiről, és a. feladatokról szólott, majd átadta az Országos1 Béke tanács kitüntetéseit a legkiválóbb békeharcosoknak, öten az Országos Béketanács emlékplakettjét, nyolcán arany-, tizenhatan ezüstkoszorús jelvényt, hetvennyolcán pedig oklevelet kaptak. ^-Számos felszólalás hangzott el. Valamennyiből kiáradf Erőt merítettünk eddigi eredményeinkből, s ezután még na­gyobb lelkesedéssel végezzük a békéért folyó munkánkat... _ (Szalai) Egymilliárd forintos beruházási program a termelőszövetkezetekben A tervezett építkezések ötven százaléka már az első negyedévben megkezdődött Az ország termelőszövetke­zetei a mozgalom kezdete óta, az idén valósítják meg a leg­nagyobb összegű beruházási programot: összesített adatok szerint az év végéig több mint egymilliárd forintot költenek építkezésre. A hatalmas beruházási ősz- szeg nagyobb részét, a közös állattenyésztés alapjainak meg­teremtésére fordítják CW'Ze- sítve 55 000 szarvasmarha el­helyezésére elegendő istállótér épül az év végéig. Az első negyedév végére 3400 szarvasmarha-férő- helynyi istállót már át is vettek a termelőszövetke­zetek, további 31 000 férő­hely építése pedig meg­kezdődött. Megfelelő szakirányítással há­zi építőbrigáddal 2300 szarvas- marha elhelyezésére elegendő j istállótér építése kezdődött. A j saját építőbrigáddal történő építkezés Szolnok megyében a I legelterjedtebb. A termelőszö­vetkezeti építőbrigádok egy­ötöde ebben a megyében ala­kult. Jól szervezetten indult a saját erővel történő építkezés Veszprém megyében is, de a legtöbb helyen még nem hasz­náltak ki minden lehetőséget Hasonló ütemben halad a többi beruházás megvalósítása is. A negyedév végére a terve­zett építkezések 50 százalékát termelőszövetkezeti építke­zéshez. mint az első ne­gyedévben összesen. A beruházások gyors lebo­nyolításához, megszervezésé­hez országszerte hasznos segít­séget nyújtottak a Gazdasági Bizottság és a Földművelés- ügyi Minisztérium utasítására szervezett megyei beruházási irodák. A legfontosabb me­gyékben a munkák megszerve­zésének nagyobb részét máris a kezükben tartják, s nagy fe­lelősségérzettel. hozzáértéssel látják el feladatukat. A Minisztertanács ilése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén ár. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke tájé­koztatta a kormány tagjait, a magyar kormányküldöttségnek a Mongol Népköztársaságban, a Vietnami Demokratikus Köztársaságban, a Kínai Nép- köztársaságban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságban tett látogatásáról. A Minisztertanács a beszámolót tudomásul vette. Az Igazságügyi Minisztérium- előterjesztésére a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány megtárgyalta és elfogad­ta a polgári törvénykönyv ter­Szép kezdeményezés — hasznos verseny A kaposvári fűtőházban az minden visszatérő javítás ponti- év elején verseny indult a fia- i veszteséggel jár. A kocsivizs- talok között. A küzdelem a ! gálók a saját területükön szin- »Vasutas ifjú mester« cím el- j tén hasonló célok elérésére tö- nyeréséért folyik. Hat fiatal rekednek. A fékberendezések kiszista — négy mozdonyveze- pontos ellenőrzése, a fékhibák ‘ .............. felada­t ó, egy mozdonylakatos és egy kocsivizsgáló. mindnyájan KISZ brigád-tagok — nevezett, be a versenybe. Munkájukat nagy gonddal és pontossággal végzik, mivel a vasutasnapon történő értékeléskor a legjobb eredményt szeretnék felmutat­ni. Á' verseny feltételei meg is követelik a pontos munkát. A megkezdték, s csaknem tíz szá- mozdonyvezetőknek percnyi zaléka már bé is fejeződött: ^ | késés nélkül kell lebonyolítani Az építkezések — hangsú- a forgalmat, s fő szempont a lyozták a főigazgatóságén — a második negyedévben tovább gyorsultak. A Nemzeti Bank jelentéséi szerint április hónapban ugyan- * annyi hitelt vettek igénybe sséntakarékosság növelése és a mozdonykazán első osztályú réndbemtártása is. A mozdony­lakatosoknak a javítási ibub- kákat a legnagyobb tökéletes­séggel kell elvégezniük, mert teljes kiküszöbölése a tűk. Ezek a gyakorlati ver- senyfelítételek. A names ve­télkedés másik része a szelle­mi teendőkre vonatkozik. Mi­vel e fiatalok még tanulók, sa­ját szakmájukban legalább né­gyest kell elérniük, s a vizsga­munkának elsőrendűnek kell lennie. Folyik a verseny. a mozdony- vezetők küzdenek a másodper­cekért, mindegyikük tudása, ügyessége legjavát igyekszik adni. A szép kezdeményezés, a hasznos verseny példamutató, a MÁV fiataljai már tanuló- korban megszokják a -pontos, fegyelmezett munkát. vezetét azzal, hogy azt az or­szággyűlés elé kell terjeszteni. A magyar forradalmi munkás- paraszt kormány megtárgyalta és elfogadta a termelőszövet­kezetek és az egyszerűbb szö­vetkezetek működésének enge­délyezésével kapcsolatos el­járásról szóló rendelet-terve­zetét és elrendelte annak a közzétételét a Magyar Köz­lönyben. A Minisztertanács ezután fo­lyó ügyeket tárgyalt, majd a napirend utolsó pontjaként meghallgatta Apró Antal, 'a Minisztertanács elnöke első helyettesének beszámolóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa fennállásának 10. év­fordulója alkalmából Tiraná­ban megtartott ülésszakáról. A KISZ Intéző-Bizottságá­nak ülése A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Intéző Bizott­sága 1959. május 20-án ülést, tartott. Az ülés napirendién a tagfelvétel és a KISZ-tasok foglalkoztatásával kapcsolatos munka irányelvei, valamint a VIT előkészítéséről szóló tá­jékoztató és szervezeti kér­dések szerepeltek. A vita után az intéző bizottság meg­felelő határozatokat hozott. Napkeltétől naplementig A VÁRDAI HATÁRBAN Halkan zsongó pacsirtaszóra ébred a várdai határ. A bronz­vörös színű nap lassan el­veszíti éles kontúrját, s csillo­gó színezüst ballonként emel­kedik felfelé örök hajnali pá­lyáján. Sugarai mind nagyobb szögben simogatják a haragos- zöld búzaföldeket, a kislányo- sqn zsenge palántákat, jóságos éltető érintésükkel letörölve róluk az éjszaka hűvös har­matát. A szántó-vető dolgos emberek virágoskertje ez. Ők tették, ők teszik azzá­Most is az istálló körüli ■munkák végeztével kife.lé igyekszenek a gazdák. Itt is, amott is kocsik görögnek, majd gyalogos emberek lép­kednek a dűlőutak porában. Vállukon kapa. Megürül, ki­hal a falu, s benépesül a mező. Mustos Józsi bácsit már do­log közben találom az Urker- tek dűlőben. Ostorát jobb ke­zével a lókapa szarvához szo­rítva ballag a rendek között. Burgonyaföldjét sarábolja. Nem messze tőle sok tavaszt megért felesége hajlong, a megsarábolt részen kapál. — Jó munkát — lépek kö­zelebb hozzájuk. Egy »hő« vezényszó kísére­tében magrántja lova gyeplő­jét, s csak aztán fogadja kö­szöntésemet. ■— Hát tesszük, itt van az ideje. Látja, milyen gazos már. Hiába, nemi várhattunk vele tovább. — Nagyon szép ez a krump­li. — Szépnek szép lehet, hi­szen jó földbe vetettük. Csak hit... Ni, miennyi bonár van már rajta — mérgelődik az asszony, és nyomatékképpen egyszerre kettőt is agyonüt be­lőlük a kapája fokával. . — Csak egek ne volnának. Per­sze, most kapálás közben el­pusztítjuk mind, amit lehet. Az ezer kvadrát szerződött cukorrépa egyelésével már végeztek. A fél magyarholdnyi burgondirépa egyelésébő! alig van vissza. Ezt a kis ßarab burgonyát is egy-kettőre megkapálják. Mennyi szorgalom, igyekezet van ebben a két idős ember­ben! De azért ott lapul ben­nük a kétely is öreg napjai­kat illetően. — Ugye, fiam, ha itt tsz alakulna, minket már nem szí­velnének meg benne a fia­talok? Mit válaszolhattam volna rá, mint ezt: — 'Nem volna szép tőlük. Szijj Imre 16 holdas közép­paraszt a felsőrészi réten a le­kaszált füvet rakja kupacba. Villájára támaszkodva beszél­get, míg lovai jóízűen harap- dálják a füvet, a hűsöt adó rekettyebokor mellett. — Viszek haza egy kocsival a marháknak — mondja —, most napközben is ráérek ez­zel foglalkozni. — Es a családja...? — Az asszonynak meg a menyemnek a ház körül akadt dolga. — Hát a mezőn, .i Meg sem várja a kérdése­met, közbevág: —- Ott mi már végeztünk. Kiegyeltük az 1400 négyszögöl takarmányrépát és az 1200 négyszögöl cukorrépát. A burgonyát is megkapáliuk. Sióval, amit eddig meg lehe­tett csinálni, azzal rendben vagyunk. Déltájban egy kicsit meg­üresedik a mező, az emberek hazasietnek, hogy aztán is­mét újra kezdhessék a mun­kát. Persze, sokan a mezőn egy-egy fa hősében ebédelnek. Közben a nap átbukik (fe­lelőjén, s lassú tempóban — mert hosszúak a májusi dél­utánok — megindul lefelé az ég nyugati lejtőjén. Már ismét kézben vannak a szerszámok. A méheskerti részben két árpaföld szomszédságában Werb Károlyné fiatalasszonyt látom. Hóna alatt egy edény­ből paprikapalántát ültet. Vi­gyázva lépdel, nehogy leta­possa a zöldhanvmát, mert ab­ból van itt a legtöbb. — Igen — világosít fel —, érmen 200 kvadrát, de papri­kából is 100 kvadrátra szer­ződtünk. Nem tudom még, ho­gyan éri meg, mert most pró­bálkozunk először szántóföldi kertészettel. De tudja, tavaly sok gazdának kifizetődött... Különben is csak így tudjuk valamire vinni, mert kevés a földünk: öten vagyunk a 8 holdhoz. ,— Ezért aztán csak­nem teljesen szerződött, sok munkát, kis területet igénylő növényféleségekkel foglalkoz­nak. Dohányt már öt év óta termesztenek, most is van ne­kik 600 négyszögöl. — 3500 palántát már kiültet­tünk az eső után. A többi is meglett volna, de nem mertük, mert ha e~ szerre rakjuk ki, akkor olyan hirtelenében érik, hogy nem bírunk a sze­désével, Nem messze tőle Bóka Já­nos bácsi trágyát tereget a levágott takarmánykeverék tarlóján. — Leszántom, és muhart ve­tek bele — mondja. — De már sietni kell vele, azért szóltam a nászomnak is, vigyen egy ko­csival belőle — mutat a mel­lette kaszáló emberre. — Le akarom trágyázni az egészet. A szomszédos 300 öles par­cellán pár napval ezelőtt r$ég szöszös rozs volt, most már másodvetésű sűrűkukorica (csalamádé) van, — így próbáljuk megoldani a takarmány aondot, mert a lu­cernánkat tavaly kiették az egerek. A Magyaróvölgyi dűl ben éppen most végezték el a krumplikapálást Keszthelyi Gyuláék. — No, ez is kész — löki fel homlokára sapkáját a gazda, majd apósáéval összekoccantja kapáját mutatva, ma már nem vágja többé a földbe. — Holnap a szőlőbe mennek dolgozni. Szorgalmas gazdák laknak Várdán, ezt mutatja a határ, s ezt bizonygatja büszk? ■. Ben- cze Tóth Lajos v. b.-titkár is: »A növényápolási munkákkal 90 százalékban végeztünk«. S ez a szám minden leírt szó után növekszik; ma persze már nem. Estébe hajlott a délután, a nap lebukott az erdő mögött, elcsitult a munka. A,z em­berek hazaballagtak a mezők­ről, de holnap újra vissza­térnek. Szentai Sándor 023201310101

Next

/
Oldalképek
Tartalom