Somogyi Néplap, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-22 / 118. szám

Wnték. 1959. májas 22. 2 somogyi néplap Újabb réssietek Hrusesotnak egy indiai lap ssámára adott nyilatkozatából Moszkva (TASZSZ). Mint már jelentettük, Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke május 7-én beszél­getést folytatott R. K. Karan- dzsiával, a Blitz című indiai lap szerkesztőjével és kiadó­jával. A TASZSZ most újabb Részleteket közöl a beszélgetés­ből. — A Szovjetunió támogatta és ma is támogatja a Ban- dungban lerögzített alapelve­ket — mondotta Hruscsov, majd kijelentette, hogy a ban- dungi értekezleten részt vett országoknak még nagyobb energiával kell folytatniuk az ott megkezdett jó ügyet, hogy fennmaradjon a bandungi szel­lem. Ez hasznos a béke fenn­tartása szempontjából. Hruscsov hangsúlyozta, mi­lyen nagy hatást gyakorolnak a nemzetközi kérdések megol­dására a nyugati hatalmak ka­tonai tömbjeiben részt nem vevő, békeszerető ázsiai és af­rikai országok. Hruscsov rosszindulatú ko­holmánynak nevezte azt a Szovjetuniónak tulajdonított szándékot, hogy »az arab kom­munisták segítségével meg akarja vetni a lábát a Közel- Keleten«. — Egy szocialista állam so­hasem táplál semmiféle hó­dító szándékot — hangsúlyozta Hruscsov. Az Iraki Köztársaság és az Egyesült Arab Köztársaság je­lenlegi konfliktusának okáról szólva Hruscsov kijelentette: az Egyesült Arab Köztársaság­ban egyesek azt akarták, hogy Irak csatlakozzék az Egyesült Arab Köztársasághoz. Az ira­ki nép azonban ezt nem akar­ta. Innen erednek az intrikák és az összeesküvések. Hruscsov hangsúlyozta, hogy nem változott és a jöyclben sem változik a Szovjetunió álláspontja az arab népek . nemzeti felszabadító, rooz- . galma iránt. A szovjet álláspont a népek barátságának lenini elvéből indul ki. Együttérzünk a né­pek felszabadító mozgalmával, segítettük és továbbra is se­gítjük e mozgalmakat — mon­dotta. Azok, akik gyengítik az arab országok népeinek összefogá­sát, nagy hibát követnek el — mondotta ezután a szovjet mi­nisztertanács elnöke. — Ami az Egyesült Arab Köztársaság és Irak jelenlegi viszonyát illeti, két arab nép egymás elleni harcra fecsérli erejét, ahelyett, hogy közösen harcolna igazi ellenségei, az imperialisták ellen. Hruscsov kifejezte azt a re­ményét, az arab országok vezetői megértik, hogy józan ész­szel kell megítélni a ki­alakult helyzetet, rendezni kell a konfliktust, és nem szabad alkalmat adni az arabok ellenségeinek, hogy saját önző céljaikra hasz­nálják ki e súrlódást. Egy kérdésre válaszolva Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság között nincs semmiféle konfliktus. Az Egyesült Arab Köztársasághoz fűződő kapcsolatainkat tovább­ra is az egyenjogúságra, a szu­verenitás tiszteletbentartására és a kölcsönös előnyökre szán­dékozunk építeni. A Szovjet­unió sohasem avatkozott és a jövőben sem szándékozik be­avatkozni más államok bel- ügyeibe. Nasszer amerikai iga alatt találhatja magát — mondotta ezután Hruscsov. Akkor majd gyakorlatilag tudja meg, mekkora kü­lönbség van a szovjet szo­cialista politika és az ame­rikai politika között. Ezt titkolják az emberek előtt, íni azonban tudjuk, milyen úton-módon akarja az Egye­sült Államok leigázni az Egye­sült Arab Köztársaságot. Ha az Egyesült Arab Köz­társaság vezetői nem akarnak baráti kapcsolatokat a Szov­jetunióval — jegyezte meg Hruscsov —, ez az ő dolguk, mi valahogy túléljük ezt. Ha ez káros lesz, semmiesetre sem a Szovjetunió vallja kárát. Mi szeretnék fenntartani a baráti kapcsolatokat, mert ez hasz­nos lenne mindkét országnak és különösen az arab népek­nek, valamint minden népnek, amely a gyarmatosítók ellen harcol. Hasznos lenne a béke szempontjából is. Hruscsov kijelentette, hogy Karandzsia helyesen teszi, amikor nem hiszi el azt a rá­galmat, hogy á Szovjetunió és Kína erőpolitikát kezdett a vi­lág egves részeiben, s az SZKP huszadik és huszonegyedik kongresszusa között állítólag változás történt a szovjet po­litikában.- 'Kijelentélítéi ,"”rr — Mi továbbra is szigorú­an megtartjuk a XX. párt- kongresszus határozatait. A szovjet kormány egyálta­lán nem változtatta meg külpolitikáját az utóbbi időbem Jó kapcsolatokat kívánunk fenntartani min­den országgal, állami és társadalmi rendjükre való tekintet nélkül. Nasszer beszédeivel kapcso­latban elhangzott egyes bí­ráló megjegyzéseink nem je­lentették azt, hogy a Szovjet­unió megszegte a más álla­mok belügyeibe való be nem avatkozás politikáját. Védel­mére keltünk a kommuniz­musnak, mint tanításnak, mert Nasszer elnök több ferdítést követett el a kommunizmus­ról vallott felfogásában. Meg­véd tűk a kommunista tanokat és a jövőben is teljes hatá­rozottsággal meg fogjuk ezt tenni — hangsúlyozta Hrus­A kommunisták elleni tá­madások még senkinek sem termettek babért, bár e támadások már több mint száz éve tarta­nak. A fasiszta Németor­szág — mondotta Hrus­csov — erősebb volt, mint Egyiptom, amikor Hitler meglobogtatta a kommu­nistaellenes zászlót és a soviniszta nacionalizmus alapján harcot indított a kommunizmus ellen. Előt­te Mussolini foglalkozott ilyesmivel, ök már régen nincsenek, a kommunista eszmék viszont uralkodó eszmévé váltak sok euró­pai és ázsiai országban, amelyeknek lakossága együttvéve körülbelül egy- milliárdra tehető. Pontos határvonalat kell húzni — fejtegette Hruscsov. Más dolog a kommunista ta­nítás és más dolog valamely állam belső rendszere. Mindig elismertük és ma is elismer­jük a népeknek azt a jogát, hogy olyan rendszert válassza­nak maguknak, amehr az adott időpontban megfelel nekik. Az Egyesült Arab Köztársaságban is éljenek az emberek úgy, ahogy akarnak, legyen ott olyan rendszer, amely az ot­tani lakosoknak megfelel, az az ő belügyük. Hruscsov kijelentette: amennyire ő tudja, az arab or­szágok kommunistái jelenleg nem tűzték ki konkrét fel­adatul maguk elé a kommu­nista társadalom építését ók hazájuk szabadságáért és füg­getlenségéért, a bókéért har- coüimak, azért küzdenek, hogy hazájuk teljesen megszabadul­jon az imperialista elnyomás­tól, hogy a fiatal államok ere­jükhöz mértein megoldják a gazdasági és a szocialista fej­lődés problémáit.... ......... Egy további kérdésre vála­szolva Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió gazdasági sikerei már most naw hasz­not jelentenek a fejődésükben elmaradott országoknak. Külföldi tudósítók N. Sz. Hruscsovnal Moszkva (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi nisztertanácsának elnöke szer­dán a Kremlben fogadta a Tudományos Világszövetség küldöttségét. A fogadáson töb­bek között jelen volt: G. C. F. Powel professzor, J. Bemal professzor, dr. E. Burhop (Anglia), Dr. P. Biquard, A. Lacassagne porfesszor (Fran­ciaország), P. Thyssen (Német Demokratikus Köztársaság), Csou Pon-juen professzor (Kí­nai Népköztársaság), P. Ma- halanobisz professzor (India), M. Danysz professzor (Len­gyelország), I. Malek akadé­mikus (Csehsz’ovákia). A külföldi tudósokkal együtt szovjet tudósok is megjelentek a fogadáson. Hírek a genfi értekezletről A küldöttségek szóvivőinek sajtóértekezlete Von Eckardt nyugatnémet szóvivő szerdán este sajtóérte­kezletet tartott. A szóvivő tá­madta a német békeszerződést szorgalmazó szovjet javaslato­kat. Azt mondotta, ha a nagy­hatalmak békeszerződést köt­nek a két Németországgal, az a Német Demokratikus Köz­társaság nemzetközi, hivatalos elismerését jelenti. Eckardt követelte, hogy csak Németor­szág egyesítése útán kössenek békeszerződést. A francia küldöttség szóvi­vője szintén támadta a Szov­jetunió javaslatait. A francia küldöttség körében azt is vi­lágosan kimondták, hogy Franciaország nem pártolja a zártkörű ülések gondolatát, Moszkvai lapok a genfi értekezletről Moszkva (MTI). A moszkvai sajtó továbbra is bőséges tu­dósításokat közöl a genfi kül­ügyminiszteri értekezletről, és kommentálja az értekezlet munkáját. Naumov, a Pravda tudósító­ja megállapítja, hogy az utób­bi két nap vitája pozitív jel­legű volt: hozzáfogtak a kér­dések konkrét megvitatásához, szőnyegre került a német bé­keszerződés szovjet tervezete. A megvitatás során kifejezés­re jutott az óhaj más orszá­gok álláspontjának jobb meg­értésére. A tudósító felhívja a figyel­met. hogy több nyugati lap az értekezlet »válságának«, »zsák­utcájának« hangoztatásával igyekszik aggodalmakat kel­teni a közvéleményben. A nyu­gati propaganda mindig ilyen fogásokhoz folyamodik, ami­kor álláspontjának gyengeségét akarja lenlezni. Mihajlov, az Izvesztyija genfi tudósítója tényekkel bi­zonyítja be, hogy egyes Géni­ben működő nyugati tudósítók és propagandisták szándéko­san a közvélemény félrevezeté­sére törekednek. Majd arra hívja fel a figyel­met, milyen fondorlatokhoz fo­lyamodnak a Német Szövetsé­gi Köztársaság kormánykörei, hogy megakadályozzák a gen­fi külügyminiszteri értekezlet sikerét és a csúcsértekezlet összehívását. így például Ade­nauer kancellár azt állítja, hogy nem kerülhet sor »min­den körülmények között« a csúcsértekezletre, hanem a Szovjetuniónak »fizetnie kell« a csúcsértekezlet összehívásá­ért, vagyis engedményeket kell tennie. A tudósító megállapítja, hogy a bonni kormány közis­merten a békés nemzetközi erőfeszítések kerékkötője, most is a tárgyalások meghiúsításá­ra törekszik. Már a jövő héten kijelölik az új nyugatnémet kancellárt Berlin (MTI). A CDU vezető köreiből származó értesülések szeriint Adenauer kancellár A párizsi lengyel nngylörelség munkatársának jogtalan etarióslatása Varsó (MTI). A lengyel la- elmérgesítése. Az eset további pok a PAP mértékadó helyről j következményeiért a felelős­származó értesülését közük, i , . , Eszerint a francia hatóságok , se§ a francla kormányt ter- joetalan módon letartóztatták heli. Kazimierz Dopieralyt, a párizsi utódának párton belüli kijelö­lésére már a jövő héten sor kerül. Adenauer mátos 25-én beszédet mond a CDU képvi­selőcsoportjának elnöksége előtt az időszerű kül- és bel- poütikai kérdésekről, s ez al­kalommal várják az első jel­zést arra, hogy szeptember 15-e után ki lesz Adert auer utóda a kancellári székben. Politikai megfigyelők véle­ménye szerint a mérleg nyel­ve a CDU-n belül egvre in­kább Erhard javára billen. nagykövetsé« katonai attaséjá­nak munkatársát, majd feig- flz angoi sajtó elítéli a francia külügyminiszter genfi magatartását ségét es gyermekeit is. Később London (MTI). Londonban erő- i azt akarja, hogy az értekezlet to- södik az a felfogás, hogy a genfi vább cammogjon a nyílt ülések külügyminiszteri értekezleten a meddő útján. Sajnos, Anglia fel- komolyabb tárgyalások fő akadá- adta a független szereplésnek még a család tagjait a párizsi nagykövetség erélves tiltakozá­sára szabadon bocsátották. A közlemény rámutat: ezekért a j lya a francia makacsság, provokácűós csel/ekedelHcért A Daily Express genfi tudósítója .......................v I szerint világos, hogy a francia k ülügyminiszter a leghajthatatla­nabb ember az értekezleten. El­lenzi a szűkebbkörű üléseket, ahol igazi munkát lehetne végezni és bizonyos francia körök lősek, amelyeknek érdekükben áll a francia—lengyel viszony A magyar párt- és kormányküldöttség útja A magyar párt- és kormányküldöttség meg­látogatta az ázsiai szo­cialista országokat: a Mongol Népköztársasá­got, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságot, a Kínai Népköztársasá­got és a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságot. A delegáció 1959. május 17-én érke­zett vissza. A mellékelt térkép a magyar küldöttség ál­tal öt hét alatt megtett útvonalat mutatja be. A térképen feltüntettük azokat a létesítménye­ket is, amelyeket a de­legáció útja során meg­tekintett. Jelmagyarázat: 1. A küldöttség által repülőgépen, 2. vasúton, illetőleg autóval megtett útvo­nal. 3. Az ázsiai szocialis­ta országok fővárosai, ahol a delegáció párt- és kormányközi megbeszé­léseket folytatott. 4. Vfzierőmű. 5. Ipari létesítmény (gyár, acélmű). 6. Szénbánya. 7. Termelőszövetkezet (Kína területén népi kommuna). 8. Kulturális intéz­mény (egyetem, Iskola, könyvtár). a látszatát is, nyilvánvalóan azt reméli, hogy Herter fog közvetí­teni és kihúzza az értekezlet sze­kerét a kátyúból. A Daily Mail genfi tudósítója azt írja, hogy a francia külügymi­niszternek éleshangú, hajthatatlan, merev, irónikus beszédei az obstxukciós akadékoskodás »re­mekművei«. a tudósító ezután rá­mutat, hogy mindennek ellenére legtöbb megfigyelő szerint a Nyu­gat kénytelen lesz megkezdeni a tárgyalást Gromikóval, de Mur- ville fenntartásai ellenére, amelye­ket még a francia sajtó Is kezd elitélni. bármi legyen is erről a véle­ménye az angoloknak és az amerikaiaknak. ... Tom Ochiltree, az AP genfi tudósítója megjegyzi, a fran­ciák arra gyanakodnak, hogy. Anglia és az Egyesült Államok engedékenységet tanúsít. Ez vonatkozik a nyugati hatal­maknak a csúcsértekezleten tanúsítandó magatartására is, A francia küldöttség ezenkívül merev közöm­bösséget tanúsít a nukleá­ris tárgyalások iránt is, mert ezeken Franciaor­szág nem vesz részt. Mint az AP megjegyzi, sok nézeteltérés választja el egy­mástól a szovjet, illetve az angol és az amerikai küldött­séget, de egy dologban mind­hárman egyetértenek. Úgy ér­zik, végül is könnyebb lesz háromhatalmi alapon nyélbe­ütni egy szerződést az atom­kísérletek megtiltásáról, mint várni addig, amíg Franciaor­szág vagy más államok atom­hatalmakká válnak. Az Uj Kína tudósítója sze­rint a francia küldöttség me­rev és makacs magatartása a nyugati hatalmaknak a veze­tésért vívott harcát tükrözi. Franciaország rossz szemmel nézi az Egyesült Államok be­avatkozását az európai ügyek­be, és önmagát tartja az eu­rópai kontinens Igazi szószóló­jának. _ Nyugati körök valószínűnek tartják, hogy a négy külügyminiszter nemsokára megkezdi zárt­körű megbeszéléseit. A Reuter jelentése szerint a külügyminiszteri értekezlet va­lószínűleg két dologban jár eredménnyel. Átmeneti meg­állapodásra törekszenek majd a berlini kérdésben, és elha­tározzák az atomfegyver-kísér­letek nemzetközi megtiltását. A két tárgykörről a kormány­fők döntenek majd a csúcsér­tekezleten. D külügyminiszteri értekezlet csütörtöki ülése Genf (MTI). Nyugati hírügy­nökségek jelentik, hogy a kül­ügyminiszteri értekezlet csü­törtöki ülése magyar idő sze­rint 18 óra 40 perckor ért vé­get. A több mint három óra hosszat tartó ülésen felszólajt Herter amerikai, Couve de Murville francia és Selwyn Lloyd angol külügyminiszter, valamint a két német küldött­ség vezetője, Grewe nagykö­vet és dr. Lothar Bolz, az NDK külügyminisztere. Gromiko szovjet külügyminiszter, mint az ÄFP jelenti, az ülés végén félórás beszédben válaszolt a nyugati küldöttségek vezetői­nek érvelésére. A DPA az értekezlet körei­re hivatkozva jelentette, hogy »a csütörtöki ülés légköre ja­vulást mutatott az előzőkhöz képest«. A csütörtöki ülésen részt vett Mcelroy amerikai hadügyminiszter. Az értekezlet következő ülé­se, amelyen Gromiko szovjet külügyminiszter elnököl, pén­teken délután magyar idő sze­rint 15 óra 30 perckor kezdő­dik. A csehszlovák kormány tiltakozó jegyzéke az osztrák kormányhoz PHfea (MTI). V. David cseh­szlovák külügyminiszter május 20-án tiltakozó jegyzéket adott át R. Ender prágai osztrák kö­vetnek a bécsi szudétanémet napokkal kapcsolatban. A jegyzék másolatát a csehszlo­vák kormány eljuttatta a négy nagyhatalom kormányához. A csehszlovák kormány jegyzéke megállapítja: a bé­csi szudétanémet napok lefo­lyása bebizonyította, hogy az osztrák kormány érvelése, amely szerint »kulturális jel-, legű találkozóról« van szó, va­lótlannak bizonyult. A csehszlovák ieevzék a továbbiakban elítéli Raab kancellárnak azt a kijelenté­sét, amely szerint a második világháború után azokat tele­pítették ki, akik »németül be­széltek«, és hangsúlyozta, hogy a kitelepítésre azért került sor, mert ezek az emberek Hitler ötödik hadoszlopaként részt vettek Csehszlovákia szétzúzásában, és a megszállás éveiben a cseh nép hóhéraivá lettek. A csehszlovák kormány jegyzéke végül hangsúlyozza, hogy a bécsi szudétanémet na­pok megrendezése az osztrák államszerződés súlyos még- sértése. A csehszlovák kor­mány az osztrák kormányra hárítja a felelősséget a bécsi revansista tüntetés következ­ményeiért,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom