Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-23 / 94. szám

SOMOGYI NÉPLAP s Csütörtök, 1959. április 23. Vizsgák előtt — az élet előtt Még jól emlékszem az érett­ségi előtti sóik-sok gondolko­dásra, vitatkozásra. Gondol­kodtunk, nézegettük a főisko­lai, egyetemi tájékoztatókat: most pedig hova? S vitatkoz­tunk, nem azért, mintha egy­mást akartuk volna meggyőz­ni, hanem mert mindegyikünk elképzelte valahogyan az élete folyását, és jó volt beszélni ró­la: itt és itt fogok tanulni, eny- nyi idő után kapom meg az oklevelet, mérnök, orvos vagy ami szeretnék, az lesz belőlem. A Mezőgazdasági Technikum végzős növendékei csaknem harmincán ülnek kö­rülöttem. Beszélgetünk. Persze nehezen indul, s míg összeis­merkedünk, kicsit hivatalosnak érződik a hang, aztán elősora­koznak a szavak, a mondatok, többé-kevésbé kibontakoztat­ják terveiket, s így magukat is. A régi, megszokott osztályte­rem helyett bizonyosan a ki­csit homályosan elképzelt elő­adói termek vagy szertárak körvonalai rajzolódnak ki egyi- kük-másikuk előtt, vagy dom­bos Dunántúlunk valamelyik községének hatalmas táblás ha­tára, ahol nemsokára tőlük vagy tőlük is függ, hogy mint szántanak, mit vetnek, hogyan dolgoznak és hogyan élnék az emberek. Nem, dehogy bánták meg, hogy idejöttek. Alapos álta­lános műveltséget, s mellé még szakmát is ad a techni­kum. Közülük körülbelül ti­zenöten nem tanulnak tovább, hanem technikusnak, brigád-ve­zetőnek, esetleg kisebb terme­lőszövetkezetekbe agromómus- nak mehetnek. Laczi László a balatonbogjá- ri Talajjavító Vállalathoz ké­szül, Baán István tsz-be megy, mégpedig a lengyeltótiba. Az osztályból mintegy tízen akar­nak az érettségi után tsz-ben elhelyezkedni. Némelyikük fél egy kicsit, sze­retne olyan helyre kerülni, ahol idősebb, tapasztalt szakember mellett dolgozhatna legalább egy ideig, mert hátha túl nagy lesz hirtelen a felelősség. Egy tsz néhány ezer holdnyi terüle­te mégsem ugyanaz, mint az is­kola vagy akár a tüskevári, Fekete-pusztai tangazdaság. — Nem féltem őket — mond­ja Ribly János osztályfőnök. Azokat sem, akik az akadémiá­ra, a főiskolára mennek, s azo­kat sem, akik dolgozni. Az utóbbi években nemigen volt ilyen magas létszámú osztály, mint az idei. S rendes gyere­kek. Néha 'kicsit bohókásak, mint a fiatalok általában, de összetartok, a gazdasági gya­korlatokon jól dolgoztak. Elmondja, hogy legújabban már nem az iskola helyezi el végzett növendékeit, hanem ők maguk kereshetnek tetszésük­nek és egyéniségüknek megfe­lelő munkahelyet. A szakembe­reket kereső tsz-ek, állami gaz­daságok persze mindig értesí­tik az iskolát, mint most a Ka­posvári ÁG és a barcsi Vörös Csillag Tsz is. Mindkét helyen brigádvezetőket vesznek fel. A technikum negyedévesei már az életre készülnek. Na­gyon fontos, hogy az adminiszt­rációt is elsajátítsák, mert a gyakorlati munka szervezése, irányítása közben erre már nem lesz idő — fejtegeti Ribly János. Éppen ezért kapták fel­adatul. hogy külön-külön ter­vezzék meg és készítsék el egy- egy tsz termelési tervét és be­vétel-kiadási költségvetését. Bi­zonyára hasznát veszik majd az életben. Az osztály Öt leánytanulója közül hárman dolgozni készül­nek a vizsgák után. Horváth Márta, mivel kaposvári, valame­lyik közeli állami gazdaságba akar menni. Liber Margit szin­tén lakóhelyéhez. Kadarkúthoz közel eső termelőszövetkezetet választ csakúgy, mint a so- mogyvári Fülöp Sarolta. Poór Lajos a kapolyi tsz-ben szeret­ne munkát vállalni. — Most Mesztegnyőn lakom, de csak két éve. Libickozmáról jöttünk el. s ide is szeretnék visszamenni — mondja Lön- hárd István. — Ott már telje­sen ismerem a vidéket, gon­dolom, így könnyebb lesz. Az állattenyésztéshez érez legin­kább kedvet, s amint mondja, attól sem fél, hogy egyedül, se­gítség nélkül kell majd dolgoz­nia. Hamarosan elérkezik a balla­gás, a vizsgák és a búcsúzás napja. Búcsúzóul mit kívánhat­nánk mást: sok sikert az élet­vizsgákhoz! Virányi Pál BRÓDY: A TANÍTÓNŐ A korai kitavaszodás követ­keztében az őszi kalászosok vegyszeres gyomirtását előbb el kell végezni, mint az elmúlt esztendőben. A kalászosok, a kukorica, a rétek, legelők gyomtalanítására kiválóan be­vált a hazai készítményű, hor­monhatású gyomirtószer, a Di- konirt Az egyszikű növények, így a gabonafélék a szánbain- dulás, illetve a teljes bokroso- dás idején kevésbé érzékenyek a hormonos gyomirtószerek ha­tása iránt. A kétszikű gyomo­kat viszont a Dikonirt teljesen kipusztítja. A vegyszeres gyom- iirtószerek alkalmazásával lé­nyegesen emelhetjük a termés­hozamot. A megfelelő időben, szakszerűen végzett gyomirtás­sal 2—3 mázsa terméstöbbletet is elérhetünk. Mikor végezzük el a vegyszeres gyomirtást? Mivel a Dikonirt hatékonysá­gát nagymértékben befolyásol­ja a kultúrnövények, valamint a gyomnövények fejlettségi ál­lapota, a megfelelő hőmérsék­let, továbbá az időjárás alaku­lása, ezért nagyon fontos a vegyszeres gyomirtás időpont­jának helyes megválasztása. A vegyszeres gyomirtásra legked­vezőbb az az időpont, amikor a gyomnövények, az acat, útszéli zsázsa, vadrepce, repcsényre- tek, búzavirág, folyófű, pipacs stb. a 3—4 leveles állapotból a szárbaindulás állapotába ju­tottak, a gabonafélék pedig el­érték a lő—25 cm-es magassá­got, de még nem mentek ka­lászba. Általában ez az időszak VV\S'vVN\N\WNVSV'i%\N\W\\V\\VV\Vk\mVVVV%\VVW>N\\NVVV\V\\VNV\V\' Érdemes felnevelni a borjúi Az író falusi életképét két színjátszó csoport is be­mutatta a kulturális seregszemle kaposvári járási bemu­tatóján. Fényképezőgépünk azonos jelenetben örökítette meg a két csoportot, a szabadi (1), és a somogyjádi (2) színjátszókat. A mezőgazdasági termelés időszerű kérdései Készüljünk fel a vegyszeres gyomirtásra A kaposvári járásban már­ciusban 38 borjú került kényT szélvágásra. Másutt is hason­lóan pusztították a jövő fejős­teheneit. Elszaporodtak a fe­ketevágások is. Az állattartók körében ugyanis lábrakapott az a tévhit, hogy kár volna felnevelni a borjút, mert sem tenyésztés, sem levágás cél­jára nem lehet majd értékesí­ifita ■■ TwdoiGyöTgy iMmte :i5. Zita szótlanul nézte az ör- Ágota eljött, amikor magam- köszönjem meg Gratianus döguzést, hagyta, tegyenek ve- hoz tértem, elmondta, hogy az atyának, hogy jobban vagyok. éjjel kiszállt belőlem az ör­dög, és a zárdában kóbor go tt. Behatolt a kápolnába, ledöntöt­te a feszületet az oltárról, le­tépte és elfonnyosztotta a. vi­rágokat, felforgatta a padokat, s csak úgy rugdosta a lópalá­lem, amit akarnak. Végre élté' >tiak.. Fojtoga­tott a tömjén füstje. Fejem zú­gott, mint a katlan, melyben forró víz buzog. Tagjaim ne­hezek voltak, szívem hangosan dobogott... Megölnek! Gyil­kosak! — Gratianus a gyilkos! jóval a kápolna ajtaját... ö öl meg a porral... Irgalom... Gratianus atya Zita fejede- Irgálom!... lemasszonnyal együtt megszem­* * * lélte reggel a sátán kártevéseit. Ágota jött, karjában tértem Azt mondotta, hogy ez a Jó­magámhoz ... Azt mondta, vitta ördöge volt, aki az ima hogy egy teljes napig eszmélet- és orvosság hatására eltávozott len voltam és szörnyű dolgokat a testemből, és tehetetlenül dü- tént. kiáltoztam. Átkoztam Grati- anust... Azt mondtam, hogy gyermeket hordok tőle a szi­vem alatt __A testvérek éb­r en virrasztottak az éjszaka, annyira sikoltoztam. Mindenki Amikor megtudtam, höngött az éjjel. A nővérek reszkettek a félelemtől, és kö- máshová visznek, égtem a nyörögtek Gratianus atyának, relmetlenségtöl. hogy távolítsa el Jovittát, aki­ben az ördög lakik. Már harmadik éjszaka is­azt hiszi, hogy az ördög szállt métlődött az ördögjárás a ko- meg, s imádkoznak lelkűid.vö- lostorban. így mondta. Ágota, mért! Rettenetes félelem ural- Én azonban több port nem kodik a klastrombán... Sen- kaptam. Gondolkoztam azon, ki sem vállalta ápolásomat, ami történt. Tudtam, hogy Ágota kért, vegyek erőt maga- Gratianus az ördög, ő az, aki mon, hallgassak... De én nem éjjelente garázdálkodik. El­tudok. Nem tudok már sem- mondtam Ágotának a gyanú­mit, csak szabadulni szeretnék mat, és kértem, lesse meg az innen...- Könyörögtem, mond- ördögöt. De ő keresztet vetett. ______ j a meg, hogyan került levelem és azt mondta, hogy ne kísért- jón ... Most még rá sem tud­leni. Ezzel szemben az az igazság, hogy a múlt években féléiméit arák mellett igenis kifizetődik most is, a jövőben is a szarvasmarhanevelés és hizflalás, s népgazdaságunknak éviről évre nem kevesebb, ha­nem több tenyész- és vágó- njiarhára van szüksége. A me­zőgazdasági termelés növelésé­nek állami programja, a ha­ms^ lam szemüket. Mit bántam en, csak induljon a határ, s le­gyünk kívül a börtönön. A nővérek nagy körben áll­ták körül a kocsit. Komor áb- rázattal figyeltek. Látszott, alig várják távozásomat, hogy elvigyem magammal a sátánt. Néhányon le is térdepeltek és keresztet vetve imádkoztak, hogy örökre megszabaduljanak tőlem. A kocsi kigördült a nagyka­pun. Magam mögött hagytam kínjaim és gyalázatom színhe­lyét ... Hét esztendeje nem láttam a falakon kívül semmit. Már nem is ismertem meg a we- solai zárda környékét, a\ kis kanyargós utcákat, ahol nyü­zsögnek az emberek. S nem is sejtik, mi történik a magas falakon belül, csak élik életü­ket, mely tudom, nem könnyű, de szabad! Gratianus figyelmeztetett, ne higgyem, hogy büntetésem Másnap tiszta ruhát kaptam, veget ért, csak a többiek nyu- s összekötötték kevés holmi- galma kedvéért visznek el. mat. Kis füzetemet batyumba Nem válaszoltam semmit, csak rejtettem, s elkészültem a tá- néztem a tájat. Minden olyan Azt is tudatta, hogy felsőbb egyházi helyen engedélyezték, hogy másik klastromba szál­lítsanak, ahol új életet kezd­hetek. Felkiáltottam örömömben. Elvisznek innen ... Bárhová, csak el innen! Csak pár nap telt el, azóta, hogy az utolsó sorokat írtam. Akkor még reménykedtem; Most már mindennak vége! De leirom sorban, úgy, ahogy tör­hogy tá­vozásra. Gratianus atya és Kaldula nővér jött értem. Tő­lem távol álltak meg, mintha bélpoklos lennék. Gratianus atya figyelmezte­tett, hogy viselkedjem az úton békésen, s ha érzem a sátán közeledtét, kiáltsak, hogy idő­új, tarka és hódító volt, mint a rab madárnak a kalitkán kí­vüli világ. Elmerültem gondolataimban. Milyen lesz a jövőm, ki tudja? Talán csak Gratianus atya, aki előkészítette azt számomra. Most azonban semmi mást nem Gratianus atyához, ö bizony- sem. ö is elhitte tehát Gratia- gatta, hogy eljutott ahhoz, akit nus komédiáját, illet... Hazudik, ő is hazudik! * * * * * * Ma nagy a sürgés forgás kö­Gratianus atya ma ismét el- rülöttem, Zita fejedelemasz- jött néhány bátor nővérrel, szony járt itt, és szelíd hangira Füstölt, imádkozott és erővel érdeklődött hogylétem felöl, lenyelette velem a port. Ettől Azt válaszoltam, hogy nagyon újra egész nap és egész éjjel jól érzem magam, s mit sem magamon kívül voltam. Han- érzek az ördög müvéből, gom betöltötte az egész klast- — Ne kísértsd a sátánt — tóm/ mondta a fejedelemasszony, s ben imádkozni és füstölni tud- akart mint ^ ]on. Most meg ra sem tud- fris (avaszi leveg6veL tam haragudni, csak arra gon- y deltám, hogy végre elmegyek Áz út mellett magas fasor innen ... ágaskodott. A fák mögött zöl­A klastrom udvarán zárt te- dellő szőnyeg nyúlt a rnessze- kete kocsi várt ránk. Két ló segle, s találkozott az ég kék­volt eléje fogva. A bakon egy jével. Szétszórtan parányi há- frátér ült, aki a kocsis szere- zacskók, köröttük kerítés, és pét töltötte be. Nekem a kis benn lompos kutya... Ugatva ülés jutott, Gratianus atya és riadtak fel, amikor a kocsi ar- Kaldula nővér a szemközti ké- ra haladt és utána futottak, nyelmesebb ülésen foglaltak helyet, és le nem vették ró■ — Folytatjuk — zai és a külföldi kereslet emelkedése egyaránt a szarvasmarhatenyésztés fo­kozását követeli meg. Az eb­ből fakadó feladatok meg­oldását nehezítette volna meg a borjúvágások elharapódzá- sa. A cél elérése végett az állam olyan rendelkezést fo­ganatosított, amely az anyagi érdekeltség fokozásával az ed­diginél hatékonyabban serken­ti a tsz-eket és gazdákat a növendékállatok felnevelésére és hizlalására. Mit mond ki a határozat? Azt, hogy az. Állatforgalmi Vállalat négy hónaposnál fia­talabb borjúkat vásárol fel, és nevelésre átadja a szerző­dő termelőszövetkezeteknek. A borjakat 12—24 hónap múl­va veszi meg a vállalat. Ä termelőszövetkezet egv-egy borjú után az eddigi 300 fo­rint, helyett 1000 forint szer­ződéses előleget és kedvez­ményes áron egy-egv mázsa korpát kap. Kívánatos volna, hogy mielőbb átvehessék a korpát a tsz-ek. Az egyéni gazdák egy-egy 120 kilos nö­vendékmarha leszerződése ese­tén az eddigi 300 forint he­lyett 800 forint előleget kap­nak kézhez. Érdemes tehát az egyéni gazdaságokban és még kifizetődőbb a szövetke­zetekben felnevelni minden megszületett borjút. A saját nevelésű borjút a szövetkezet­től és az egyéni gazdától úgy­szólván megvásárolja az ál­lam a szerződés megkötése pillanatában. Az átadáskor is elfogadható árat kap az allat gazdája. Nem kell tartani ér­tékesítési nehézségtől, mert a növendékma illáknak van és lesz piacuk és jól fizető ve­vőjük. áprüis 15-e és május 15-e kö­zé esik. A hosszan tartó hűvös, ködös időjárás (16 C fokon alu­li hőmérséklet) csökkenti, a meleg, napos idő (16 C fokon felüli hőmérséklet) fokozza a Dikonirt hatékonyságát. Szük­ség esetén azonban, ha éjsza­kai fagyok nincsenek, már plusz 10 C fok feletti hőmér­sékletnél is lehet permetezni; Vigyázni kell azonban arra, hogy harmatos, nedves vetést ne permetezzünk. Mennyi vegyszer szükséges a gyomirtáshoz? Katasztrális holdanként az őszi gabonafélékhez 1—1,25 ki­ló, tavaszi gabonafélékhez 1 kiló Dikonirt szükséges. Csak azokhoz az őszi gabonavetések­hez használjunk holdanként 1,25 kilót, ahol az évelő gyom­növények (acat. útszéli zsázsa) nagymértékben elszaporodtak. Legelők gyomtalanításához holdanként 1,6—2 kiló vegyszer elegendő. Kukoricavetésekhez, ha kelés előtt végezzük a gyomtalanítást 1,25 kiló, kelés után, amikor a kukorica növé­nyek 10—20 cm nagyságúak, 1—1,2 kiló Dikonirtra van szük­ség. Hogyan készítsük a permetlevet? Nagyon fontos a peirmetlé szakszerű elkészítése. A per­medéhez csak lágy vizet hasz­náljunk. Az 1 katasztrális hold­ra szükséges Dfkonirtot 10 li­ter vízben folytonos keverés mellett feloldjuk, majd a ki­permetezéshez használt géptí­pustól függően 150—400 literre egészítjük ki. Háti permetező- gép esetén 1 holdra 400 liter permetlevet kell számítani, te­hát egy 10 literes háti gép per­metezőszerhez 2,5 dkg vegyi anyag szükséges. Ez a mennyi­ség 40 négyszögöl terület gyom­talanítására elegendő. Mivel a permetlé nem hagy nyomot a vetésen, ügyelni kell arra, hogy ne maradjanak permete- zetlen sávok. A kétszikű növények na­gyon érzékenyek a Dikonirttal szemben. Ezért vigyázni kell, nehogy a permetlé a szer iránt érzékeny növényekre (szőlő, gyümölcs, cukorrépa, lucerna, napraforgó, bab, borsó stb.j juthasson. A permetlé elkészí­téséhez és kipermetezéséhez használt edényeket csak alapos kimosás után használjuk más célra. A permetezőgépet hasz­nálat után lehetőleg 0,5—1 szá­zalékos langyos szódásoldattal vagy fahamus lúgos oldattal mossuk ki. Ha ez nem lehetsé­ges, úgy legalább háromszor mossuk át friss vízzel, az utolsó öblítő vizet egész éjjel hagyjuk a gépben. a Dikonirt ugyan nem mé­reg, de gondatlan kezelés ese­tén bőrgyulladást okozhat. Erős, átható kellemetlen szaga miatt ne tároljuk élelmiszer, takarmány stb. közelében. Gyomirtás kukoricavetésekben A kukoricavetéseknél leg­helyesebb, ha a kelés előtt 3—4 nappal — amikor a csíranö­vény még 2—3 cm mélyen a talajban van — vegezz.ük el a permetezést. Ha a kukorica már 10—20 cm magas, perme­tezéskor ügyeljünk arra, hogy a permetlé ne érje a növényt, csak a sorközöket. Ha a hő­mérséklet a 25 C fokot megha­ladja, ne permetezzünk, mert kárt okozhatunk. A kukoricá­ban végzett vegyszeres gyom­irtás nagymértékben megköny- nyíti a kézi vagy gépi gyomir­tást, sőt ezzel a második kapá­lást meg is takaríthatjuk. Az idei Prágai Tavasz A Prágai Tavasz zenei fesz­tivál, amelyet ez évben tizen­negyedszer rendeznek meg, is­mét kiemelkedő eseménye lesz a nemzetközi zenei életnek. A csehszlovák művészeken kí­vül 16 ország nagy zenekarai, kamaraegyüttesei, karmeste­rei, hangszeres- és énekművé­szei jelentették be részvéteké kei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom