Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-07 / 80. szám

Kedd, 1959. április 7. 2 SOMOGYI NÉPLAP Nyilatkozatok, visszhangok a NATO tanácsüléséről (Folytatás az 1. oldalról.) Couve de MurviUe francia külügyminiszter egyetértett Selwyn Lloyddal, hogy a washingtoni tanácskozá­sok kielég&őek voltak ab­ból a> szempontbók hogy a Szovjetunióval való tágyriások előkészítésére szolgáltak. Brentano nyugatnémet kül­ügyminiszter szerint nem szabad túl sóikat várni, de az a tény, hogy a Szovjetunió hajlandó egy külügyminiszteri találkozón tárgyalni a Nyu­gattal, »némi optimizmusra jogosat fel«. Luns holland külügyminisz­ter megállapítása szerint a négy nyugati hatalomnak Né­metországira vonatkozó elő­zetes döntései mellett igen fontos, hogy a többi NATO- országök is alkalmat nyújtsa­nak az eszmecserére ezekben a kérdésekben. Hazánkba érkezett az iraki kulturális küldöttség Az Iraki Köztársaság pén­teken hazánkba érkezett kul­turális küldöttsége — amely­nek vezetője Taha Bakir, a Közoktatásügyi Minisztérium főosztályvezetője — részt vett hazánk felszabadulásának ün­nepségein. A delegáció hétfőn a Kul­turális Kapcsolatok Intézeté­ben megkezdte a magyar— iraki kulturális egyezményt előkészítő tárgyalásokat. atomfegyverek használatát tanácsolja az amerikai stratégiai légierő főparancsnoka Washington (AP—Reuter). Thomas S. Power, az ameri­kai légierő stratégiai légipa­rancsnokságának főparancsno­ka az amerikai képviselőház költségvetési albizottsága előtt kijelentette, tanácsosnak tar­taná a nukleáris fegyverek be­vetését »a helyi háború bizo­nyos fajtájánál«. Angol lapvélemények az amerikai tábornokok harcias kijelentéseiről és Montgomery útjáról Iondon (MTI). Londonban elesen bírálják az amerikai katonai vezetők kardcsortető nyilatkozatait A Daily Mirror írja: A nagyszájú amerikai tá­bornokok a világbékét fenye­getik. Ez a legenyhébb kifeje­zése a valóságnak. Vélemé­nyünket határozottan támo­gatják egyes amerikai újság­cikkek is, amelyek világosan mutatják, milyen veszedel­mekkel fenyegeti az egész vi­lágot az amerikai tábornokok belekontárkodása a politiká­ba. Beavatkozásuknak véget kell vetni, még mielőtt továb­bi bajokat okozhatnának. A jobboldali lapok közül még sokkal élesebben ír John Gordon, a Sunday Express fő- szerkesztője: Jaj, ezek a tűzokádó ame­rikai vezérkari nagyfejűek, tá­bornokok és tengernagyok — írja John Gordon, a lap fő- szerkesztője —, akik harcias kakasok módjára kukorékolják hetven kedő dicsekvéseiket fegyvereik erejéről! A NATO főparancsnoka, ez a túl sokat politizáló amerikai tábornok teli tüdővel ordítozik, hogy csírájában elfojthassa a csa­patok ritkításának és a fe­szültség enyhítésének gondo­latát. Az Egyesült Államok légi haderejének egyik hevesvérű tábornoka a berlini légi folyo­són megkísérelt veszélyes mu­tatvánnyal igyekezett az oro­szokat felingerelni. Szerencsé­re Macmillannek sikerült meggyőznie az amerikai kor­mányt, hogy nem tűrünk ilyen veszélyes őrültségeket. Re­méljük, a miniszterelnök egy lépéssel tovább megy és rá­bírja Eisenhowert, kösse lánc­ra üvöltő derviseit, mielőtt ha­láltáncukkal pusztulásba so­dornak bennünket. Elrémítő gondolat, hogy ezek a berzen­kedő kakasok viselik a fele­lősséget annak a végzetes gombnak a megnyomásáért, amely elpusztíthatja a világot. Az angol sajtó az amerikai katonai vezetők veszélyes het- venkedésének ellensúlyozását látja Lord Montgomery tábor­nagy tervezett moszkvai láto­gatásában. Hangsúlyozza, hogy Macmillan, akit a tábornok előzetesen megkérdezett, nem kifogásolta az utazást. Mint a People írja, Montgo­mery közbelépése bizonyara sok politikust és tábornokot megdöbbent az Egyesült Álla­mokban. Montgomery azonban nem hagyja magát visszariasz­tani, sőt nagyon valószínű, hogy éppen Norstad és más amerikai tábornokok tűzokádó beszédei késztették a beavat­kozásra. Eisenhower is kemény hangon beszélt legújabb rá­diónyilatkozatában. A NATO- külügyminiszterek üléséről ki­adott közlemény enyhébb hangját Selwyn Lloydnak tu­lajdonítják, aki állítólag meg­győzte az amerikaiakat arról, hogy a NATO berlini politi­kájának hajlékonynak kell lennie. Ez részleges győzelem volt a tábornokok háborús pártja felett. Viszont a tábor­nokokat támogatja Adenauer, aki hajszálnyit sem hajlandó engedni. A Daily Telegraph politikai tudósítója szerint Montgomery úgy gondolja, hogy az európai biztonság megoldásának leg­jobb bevezetése az volna, ha Kelet és Nyugat jóhiszeműsé­gük zálogául ritkítanák csapa­taikat bizonyos területeken s így csökkentenék a feszültsé­get. Á pancsen láma megérkezett Lhaszába Lhaszia (Uj Kína). A pancsen Iáima, a Tibeti Autonóm Te­rület előkészítő bizottságának ideiglenes elnöke vasárnap Lhaszába érkezett. Ezután a Tibeti Autonóm Terület elő­készítő bizottsága látja el a tibeti helyi kormány funk­cióját. A pancsen lámát megérke­zésekor Csang Kuo-hua, a Ti­beti Autonóm Terület előké­szítő bizottságának alelnöke, a kínai népi felszabadító had­sereg tibeti katonai körzeté­nek parancsnoka, továbbá Tan Kuan-san, a Kínai Kom­munista Párt tibeti munka­bizottságának helyettes elnöke és mások üdvözölték. Nemzetiségek a Kínai Népköztársaságban A &80 millió lakosú Kínai Népköztársaság területén szá­mos nemzetiség — mongolok, ujgurok, tibetiek, csuanok stb. — él. A nemzetiségek részére a marxi—lenini elvek alapján önáilló autonóm területeket hoztak létre. A 9 633 000 négyzetkilométer nagyságú Kína területének 44 százalékát a Hszincsiang-Ujgur, Kuang- hszá-Csuan, Ninghszia-Huei, Belső-Mongól és Tibeti auto­nóm területek, valamint a ti­beti lakosságú Csamdo terület alkotja. A felsorolt önálló autonóm területeiken élő nemzetiségek lélekszáma Kína lakosságának alig 5 százaléka, azonban még így is hazánk lakosságá­nak számát háromszorosan fe­lülmúlja. Az önálló autonóm területek mellett Kína tarto­mányaiban — főleg Délnyugat- Kinában további több mint 100 kisebb autonóm egység található. A Kínai Népköztársaság te­rületén testvéri egyetértésben és egységben élő nemzetiségek közé a tibeti helyi kormányzat reakciós klikkje az imperia­listákkal szövetkezve éket próbált verni, midőn 1959. március 19-én lázadást rob­bantott ki Tibet fővárosában, Lhaszában. A lázadás felszá­molása folyamatban van. Jelmagyarázat: 1. Az egyes autonóm terü­leteken belül élő lakosság száma. 2. Nemzetiségek lakóterüle­te az autonóm területeken kí­vüli különböző kínai tartomá­nyokban. n TOSSZ tudósítója a NATO tanácsának ülésóról Washington (TASZSZ). V. Paramonov, a TASZSZ tudó­sítója írja: — A NATO tanácsának há­romnapos ülésszakán elsősor­ban azt vitatták meg, hogy a NATO tagállamai milyen ál­láspontra helyezkedjenek a Szovjetunióval a berlini és a német kérdésről tartandó tár­gyalásokon. Az ülésszak a négy nyugati hatalom - úgynevezett szilárd álláspontja körüli »egység« jel­szava jegyében folyt. Kény­szerítették a kis országoknak a NATO tanácsában helyet foglaló képviselőit, hogy tá­mogassák ezt az álláspontot. E politikai irányvonalnak az alapját az a hamis elképzelés képezi, hogy a Szovjetunió tu­lajdonképpen .»meghátrált«, amikor hajlandó kölcsönös en­gedmények alapján tárgyalni és ez a »meghátrálás« a nyu­gati hatalmak »szilárd állás­pontjának« eredménye. A NATO-tagállamok kül­ügyminisztereinek zárt ülé­sein elhangzott felszólalásairól a NATO szóvivője tájékoztat­ta a tudósítókat. A tájékozta­tón elmondott »alapelvekből« kitűnik, hogy a nyugati hatalmak nem szándékoznak konkrét el­lenjavaslatokat tenni a berlini kérdésben a Szov­jetunióval folytatandó tár­gyalásokon. A NATO tanácsa elé ter­jesztett jelentés kommentárjai azt mutatják, hogy a négy nyugati hatalom továbbra sem hajlandó tudomásul venni a tényleges európai helyzetet, így nem véletlenül szerepel a szóban forgó jelentés alapté­telei között, hogy nem isme­rik el a Német Demokratikus Köztársaságot; elutasítják a két német állam konföderáció­jának gondolatát; elítélik, az egyesítendő Németország bár­miféle »semlegesítését«, nem hajlandók békeszerződést alá­írni a két német állammal; követelik, hogy a békeszerző­dést csak az egységes Német­országgal írják alá; a német egységet viszont egy hossza­dalmas és ködös, több szakaszt magában foglaló »szabad vá­lasztások« útján kívánják helyreállítani. Szovjet tudósok as űrkutatás három fő irányáról 14 évi HARC a rcéraeí békeszerződésért m. 1954 Január 25: az NDK népi ka­marája javasolja a szövetségi gyűlésnek, mindkét német ál­lam kérje a külügyminiszteri konferenciát, hogy részt ve­hessen a német kérdéssel fog­lalkozó tanácskozásokon. Berlini külügyminiszteri konferencia: a Szovjetunió elő­terjeszti a békeszerződés irányelveit, és javasolja, dol­gozzák ki a négy nagyhatalom közös javaslatát, a tanácskozá­sokba vonják be mindkét né­met állam képviselőit, és 6 hónapon belül, de legkésőbb 1954 októberéig hívják össze a békekonferenciát. Ugyanakkor javaslatot tesz az össznémet szabad választások megvalósí­tására, valamint az ideiglenes össznémet kormány létrehozá­sára. A nyugati hatalmak el­utasítják ezeket a javaslato­kat. Adenauer a szövetségi gyű­lésben kijelenti, hogy az egye­sített Németország továbbra is tagja lenne a nyugati katonai szövetségeknek. A szövetségi gyűlés eluta­sítja az NDK javaslatát, amely szfcint népszavazást kell tar­tani, amelynek során a lakos­ság dönti el, hogy »akarja-e a békeszerződést, az idegen csapatok kivonását, vagy pe­dig a keretszerződést, az EVG szerződést és a megszállást 50 éven keresztül«. Június végén népszavazás az ND K-ban. Augusztus 4: a népi kama­ta négyhatalmi konferenciát követel. Bonn elutasítja a ja­vaslatot. 1955 Január 15: a szovjet kor­mány javaslata; »Manapság léteznek még kihasználatlan lehetőségek az újraegyesítést és a szabad választásoknak még 1955-ben való megtartá­sát illetően. Ezek a lehetősé­gek kihasználásra várnak, ha eltávolítjuk azt a fő aka­dályt, mely Németország újra­egyesítésének útjában áll je­lenleg — ez pedig nem más, mint Nyugat-Németország új- rafelfegyverzésének terve és bevonása a katonai szövetsé­gekbe«. Az 1954 októberében aláírt párizsi szerződés Nyugat-Né- metországnak a NATO-ba va­ló felvételéről ez év májusá­ban lép érvénybe. Július: Csúcsértekezlet Géni­ben; a német kérdés megtár­gyalása. Augusztus 12: Grotewohl kormánynyilatkozata: A pári­zsi szerződés ratifikálása, va­lamint a bonni véderőtörvény elfogadása után az össznémet szabad választások kérdését már nem lehet megoldani a ré­gi módon. Németországban csak akkor lehet megvalósíta­ni a valóban szabad, demok­ratikus választásokat, ha biz­tosítják, hogy a szabad válasz­tásokat nem használják fel újabb agressziós célokra. 1955 ősze: Külügyminiszteri konferencia Genfben: Az NDK kormánya követeli. *> ooy mind­két német állam képviselői vegyenek részt a konferencián. A konferencia eredmény nél­kül végződik, mivel a nyugati hatalmak elutasítják a szovjet javaslatot. 1956 Az NDK számos lépése a kát német állam közeledését és megegyezését szolgálja. Bonn azzal válaszol, hogy júliusban bevezeti az általános hadköte­lezettséget. 1957 Január 30: az NSZEP Köz­ponti Bizottságának 30. ülése: Walter Ulbricht javaslatot tesz a két német állam konföderá­ciójának megteremtésére. Július 29: a nyugati hatal­mak és a Szövetségi Köztár­saság elutasítják az NDK-val folytatandó tárgyalásokat. 1958 Március 20: a szovjet kor­mány memoranduma Bonnhoz: A szovjet kormány helyesli az NDK javaslatát a konföderá­cióval kapcsolatban. Március 25: elhatározzák a Szövetségi Köztársaság had­erejének atomfelfegyverzését. Július 10: az NSZEP V. kongresszusa: A német béke- szerződés alapjai. »A béke biz­tosítása képezi a német kér­dés fő tartalmát «. Szeptember 4: az NDK kor­mányának jegyzéke a nagyha­talmakhoz, Nyugat-Németor- szághoz a német békeszerző­dés előkészítéséről. Bonn elutasítja ezt a javas­latot is. November 27; a szovjet kor-j mány jegyzéke a berlini kér-| dés megoldására. 1959 | Január 10: szovjet békeja-| vaslat. | Az NSZEP Központi Bizott-1 ságának 4. ülése: »Teljes egé-1 szében megfelelne a német ♦ nép érdekeinek — mint ahogy ♦ a szovjet kormány is javasol-1 ta —, ha a háború befejezése { után 14 évvel végre pontot | tennének a háború végére, és J olyan helyzetet teremtenének, i amely megakadályozná, hogy ♦ Németország harmadszor is | háborús provokációk bázisává t és újabb háború kezdeménye- { zőjévé váljék. Pontot kell ten- j ni a háború végére, s meg kell í akadályozni egy újabb háború ; kitörését — ez a békeszerződés ♦ nagy jelentősége. A békeszer-1 ződésre tett javaslat megte-} remti azokat a legfontosabb 1 előfeltételeket, amelyek lehe- ♦ tövé teszik a két német álUln i egyesítését«. | Január 21: Walter Ulbricht | kormánynyilatkozata: Javas-1 lat Bonnak, tartsanak közös f tanácskozásokat a békekonfe- | rencia előkészítéséről, vala- ♦ mint a békeszerződés javasla-f tárói. A Szovjetunió Kommunista | Pártjának XXI. kongresszusa:» Hruscsov elvtárs beszéde: »A | német kérdés megoldását szol- f gálja a Németországgal köten- j dó békeszerződés megkötése, t A békeszerződés megkötésére t irányuló szovjet javaslat tar-} talmazza a német nép jogait, ♦ biztosítja szuverenitását, fel-1 veti a békés és demokratikus j fejlődés valamennyi lehetősé- ! ffét«. | (Vége.) * Moszkva (TASZSZ). G. Pet- rovics professzor szovjet tu­dós, a Szovjet Tudományos Akadémia közlönyében meg­jelent cikkében kifejti, hogy a rakétatechnika fejlődése alap­ján a világűr tanulmányozá­sának és meghódításának a legközelebbi években három fő iránya lesz. Az első ilyen irány külön­féle tudományos rendeltetésű mesterséges holdak létesítése. Második fő irány a Hold. A Hold irányában való repü­lés odáig fejlődik majd, hogy a mesterséges hold körülre­püli és lefényképezi ezt az égitestet, és így képet kapunk a Holdnak előlünk állandóan eltakart feléről is. A harmadik fő irány Pet- rovics professzor szerint a naprendszerünkhöz tartozó bolygók tanulmányozása. A rakétatechnika mai fejlődése energetikailag lehetővé teszi, hogy felderítő kozmikus raké­tákat küldjenek a Mars és a Vénusz felé. A Nap körüli térség tanul­mányozása automatikus fel­derítő rakéták segítségével a feltétele annak, hogy az em­ber még jobban be tudjon ha­A Magyar Közlöny április 3-án megjelent legutóbbi szá­ma közli a Magyar Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kor­mány határozatát a termelő­szövetkezeti mozgalom fej­lődésével kapcsolatos szak­rovics professzor véleménye szerint az eszközt ehhez ál­landóan működő rádióállomá­sokkal felszerelt és a Nap körül különböző pályákon ke­ringő mesterséges bolygók megteremtése adja majd meg. A világűrmindenség örökifjúsága Moszkva (TASZSZ). Viktor Ambracumjan csillagász közöl­te, hogy a bjurakani obszer­vatóriumban a napokban olyan csillagcsoportosulásokat észleltek, amelyekben túlsúly­ban vannak a kék galaktikák. E világ átmérője sok száz mil­lió fényévre tehető. (A mi galaktikánk átmérője »mind­össze százezer fényév). Ily módon állapítja meg Ambracumjan — végérvénye­sen bebizonyítottunk tekinthe­tő a csillagvilágok folytonos születésének ténye és a világ­mindenség örök ifjúsága. A ki­váló csillagász véleménye sze­rint az új galaktikák jelentik a világmindenség azon térsé­geit, amelyekből a nagy erős­ségű kozmikus sugárzások ki­ember átcsoportosítás egyes kérdéseiről. A határozat a ter­melőszövetkezetekbe vagy a tanácsi szervezetbe kerülő szakemberek javadalmazásáról intézkedii» tolni a világűr titkaiba. Pét- indulnak. Kormányhatározat az átcsoportosított mezőgazdasági szakemberek javadalmazásáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom