Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-07 / 80. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1959. április T Eredmények, gondok a marcali járás tsz-eiben fTudósítónktól.) — A járás 32 községe közül 17 lépett a közös gazdálkodás útjára aiz elmúlt hónapokban, így 29 tanmelőszövetkeáfetben 3700 család, összesen 6000 tag a járás földterületének 55 szá­zalékán végzi közösen a ter­melést — sorolja Molnár Imre, a Marcali Járási Tanács Mező­gazdasági Osztályának vezetője. — Hogyan folyik a munka az új tsz-ekben? 4 — Boronka, Csőmenet, Nik- la és a járás többi keleti köz­sége jár élen a tavaszi mun­kák végzésében. Itt már föld­ben van a tavaszi árpa, zab, cukorrépa, mák, és már a bur­gonyavetéshez készülődnek. E községektől példát vehetne Nemesvid, Tapsony tagsága is. Itt jelenleg a kukorica- és burgonyavetömag összeadása folyik, és néhány tag makacs­sága hátráltatja a lendületes munkát. — Melyek a munkaegység- szerzés jelenlegi formái? — Elsősorban: minden falu­ban a vezetőség nagy gondja a munkára jelentkezők elosz­tása, hisz általában a kevés földterülethez magas a létszám. A növényápolási munkák meg­kezdéséig legelőtisztítással, trágyahcrdással, műtrágyaszó­rással, épületek átalakításában foglalkoztatják a tagság zö­mét. — Hogyan biztosítják az állatállomány közös férő­helyeit? — Szükségmegoldásként, ahol más mód egyelőre nincs, néhány nagyobb istállót, pajtái alakítanak át erre a célra. Az átalakításokkal .kapcsolatos felmérést a járási tanács ke­belében alakult, szakemberek­ből álló bizottság végzi, amely­nek munkájában lelkesen vesznek részt magániparosok is. ■ Állami beruházásból . új, 100 férőhelyes istálló épül még az első félévben Somogvszent- pálon, 52 férőhelyes Niklán, Nemesdéden és Szegerdőn. A legtöbb tsz saját építőbrigád­dal rendelkezik az átalakítá­sokhoz, a pusztakovácsi Dimit­rov brigádja pedig ezenkívül szívesen- segít a környékbeli termelőszövetkezeteknek is. — Sajnos néhány esetben más szervek merevsége elkese­ríti a tsz-tagságot. így pl. So- mogyfejszon a juhtenyésztés­sel foglalkozó állami gazdaság tulajdonában van többek kö­zött három volt urasági istál­ló. Ezek közül csak az egyik van kihasználva teljesen, a másikban néhány' lovat tarta­nak, a harmadik pedig teljesen üres már évek óta. Ez utóbbi gondozatlan, állapota egyre romlik. A gazdaság azonban A napokban több üdvözlő távirat érkezett! a Kaposvári Textilművekhez. A Pápai Tex­tilgyár, a Lőrinci Fonóipar, a Kaposvári Ruhaüzem, a Sopro­ni Pamutipar, a-Pamut-Textil- művek dolgozói, kommunistái küldték el üdvözletüket és jó­kívánságaikat a Kaposvári Textdbnűvek dolgozódnak ab­ból az alkalomból, hogy élüaem lett a gyár. Róna elvtársat, a Textilmű­vek igazgatóját megkértük ar­ra, hogy mondja el, milyen gazdasági intézkedések segítet­nem hajlandó átadni a helyi tsz-nek, pedig ez jelentősen fellendítené az egyébként igen nagy létszámú, de kevés föld­del rendelkező szövetkezetét. — Hogyan működnek a ve­zetőségek? — Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagság minden szempontból jól vá­lasztott. Az elnökök ugyanis földjükkel együtt eszüket és szivüket is a közösség szolgá­latába állították. Jó az agru- nomús-ellátottság is: mindösz- sze egy községbe nem tudtunk még biztosítani mezőgazdászt. Megfelelőnek bizonyulnak a könyvelők is, akik közül több sokéves adminisztrációs gya­korlattal vette át a tsz irodá­ját. Jelenleg nvolc tsz-tag ta­nul a balatonboglári könyvelői tanfolyamon, köztük több pa­rasztember. És ahogy értesül­tem, mind jól megállják a he­lyüket a számok és betűk bi­rodalmában is. ték az üzemet ehhez a kitün­tető címhez? — Nálunk — mondotta Ró­na elvtárs —, bár 1957-hez vi­szonyítva IS százalékkal emel­kedett a termelés, mégsem ez volt a döntő tényező, hiszen importanyagot dolgozunk fel, tehát nincs módunk a mennyi­ségi tervek (nagyobb túlteljesí­tésére. A termelékenységgel, a minőség javításával és az ön­költség csökkentésével tudtuk szépíteni eredményeinket. — Mit húzna alá főként a három tényező közül? — Mindhármat lényegesnek tartom; hangsúlyozni szeret­ném azonban, hogy termelé­kenységünk, azaz az egy mun­kásra eső termelési érték ala­kul legszebben. 1957-hez viszo­nyítva 13,5 százalékkal javult a termelékenység .. Persze abban, hogy 3 560 000 forint többletnyereséggel zár­hattuk az évet, nagy része van a tervezett 1,4 százalék helyett elért 2,3 százalékos önköltség- csökkentésnek is. Ezenkívül a jó minőségről sem feledkeznek meg dolgozóink. A jó munka jutalma nem is maradt el. 1 060 000 forint nye­reségrészesedés felosztására nyílt lehetőség. Ebből — a kü­lönböző kulturális és' sportcé­lokra félretett pénzen kívül — 893 000 forintot kaptak a mun­kások. Ez 15 napi bérnek felel meg. A várdai KISZ-szervezet március havi rendes taggyűlésén Füki László KISZ- titkár ismertette azokat a feladatokat, melyeket az elkö­vetkező időkben maga elé tűzött a szervezet, majd be­szélt a VII. Világifjúsági Találkozó jelentőségéről, az alapszervezet feladatairól, a fesztivállal kapcsolatban. Ja­vasolta, hogy a szervezet valamennyi tagja külön-külön és kollektiven is minden egyes rendezvény, ünnepélyes megmozdulás rendezését közösen végezze a helyi úttörő csapattal. Füki László beszámolója után Illés József, a párt- szervezet titkárának helyettese szólt az elhangzottakhoz, kérte a fiatalokat, hogy lendülettel és akarással lássa­nak, az előttük álló feladatok elvégzéséhez; munkájuk­ban a pártszervezet segíteni fogja őket. Majd Kiss István, a taggyűlés elnöke Keszthelyi Gyula felvételi kérelmét jelentette be. A tagság a kérelmet megvitatta, majd egyhangúlag elfogadta. A taggyűlés tár­gyalta még Samu István fegyelmi ügyét is. Az elfogadott határozat szerint Samu Istvánt szóbeli 'figyelmeztetésben részesítette, bízva abban, hogy a jövőben változtat ma­gatartásán. 21. — Kitűnik a vallomásokból, hogy időközben a pápai nun- cius is meglátogatta a kolos­tort. .. Gebhardtnak ez már sok volt. Rákiáltott Riviére: — Ki adott önnek felhatal­mazást, hogy beleüsse az orrát ebbe az ügybe? Gondom lesz rá, hogy ne sokáig legyen erre alkalma. Riviére felállt és égésen higgadtan kijelentette: — Vizsgálóbíró úr! Nem sejt­hettem, hogy a lengyel bírák között akad olyan, aki felhá­borítónak tartja az igazságot. Ami a felhatalmazást illeti, hadd mondjam meg, hogy olya­noktól kaptam, akik tartanak tőle, hogy nincs megnyugtató kezekben Ubryk Borbála ügye. Azok, akik a felhatalmazást adták, számon kérik minden­kitől, hogyan él vele... _ — Ne fenyegessen! Az elnök úr éppen tegnap tért vissza Bécsből, ahol Herbst igazság­ügyminiszter úr megbízásából magasrangú urak tanácskoztak a krakkói ügyről... Ennek ér­telmében járok el.,. .— Geb­hardt megakadt. Érezte, hogy túllépte a határt, többet mon­dott, mint amennyit a hivatali titoktartás megenged. A vita hevében sem a vizs­gálóbíró, sem Riviére nem vet­te ■ észre, hogy egy kis szakál­las, cvikkeres emberke lépett be a szobába: Donecki ügyész. Riviére céltalannak találta a további vitát, meghajolt és el­merd, faképnél hagyva a dü­hös vizsgálóbírót. Az épület földszinti folyo­sóján vette észre, hogy valaki kiáltozik utána. Az a kis em­ber volt, akit az előbb futó­lag iáitott Gebhardt szobájá­ban. Donecki lihegve szólította meg: — Várjon, uram! Beszélni szeretnék önnel. Riviére érdeklődéssel vette szemügyre az ismeretlent, aki­ről látszott, hogy bírósági em­ber. Nem sok bizalma volt hozzá, de azért készségesen vá­laszolta: — Szolgálatára állok, uram! Donecki bemutatkozót és fel­vezette szobájába. Megtuda­kolta, mi járatban van. Riviére nem titkolózott előtte. — Ha jól értettem, Gebhardt 'vizsgálóbíró valami olyasfélét mondott önnek, hogy Herbst igazságügy miniszter megbízá­sából tárgyalások folytak Bécs- ben az Ubryk-ügyben, nemde? — Jól méltóztatott hallani! — válaszolta Riviére. — De hogyan le^"*séges, hogy ezt ön nem tudja? Donecki sokatmondóan le­gyintett. — Én, mint ügyész, hivatal­ból a vádat képviselem, de nem nagyon bíznak bennem. — Csak hivatalból? — kér­dezte Riviére felragyogó szem­mel!, — Igen, most csak hivatal­ból — válaszolt az ügyész. — Akkor én most nem hiva­talosan közlöm önnel, hogy ami itt Krakkóban és Bécsben készül Ubryk Borbála ügyében, az jogtiprás, a megvesztegetés és a hazudozás legszégyentel- jesebb fertője. — Mit mond? — csattant fel Donecki. — Lehet, hogy ezt sem kö­zölték önnel hivatalból, de én megmondom, amit ön még csak nem is sejt: a krakkói bíróság elnöke Bécsben járt, ahol bizonyos utasításokat ka­pott. Az utasítások az Ubryk- ügy mielőbbi likvidálására vo­natkoznak, amelynek úgy kell megtörténnie, hogy az egyház­nak és az egyházi személyek­nek lehetőleg ne essék bajuk. Ezek az utasítások azonban feltevésem szerint nem Herbst igazságügyminisztertől szár­maznak, hanem valamelyik, az ő megbízásából tárgyaló ma- gasravoi'’ ti- ■ aki eszköze bizonyos köröknek. Kongresszusi munkaverseny a Nagyatádi Konzervgyá rba n (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Konzervgyár pártszervezete és üzemi bizott­sága a napokban tárgyalta meg a pártkongresszusra indított munkaversennyel kapcsolatos tennivalókat. Határozatuk sze­rint a verseny nem a kong-resz- szusdig tart, hanem a termelési év végéig, 1960. április 1-ig. A konzervgyárban ugyanis ekkor van év vége. Szocialista mun­kabrigádokat hoztak létre. Cé­lul tűzték, hogy a verseny ide­jén lényegesen csökkentik az önköltséget, takarékoskodnak az anyaggal (befőttes üvegek, záró garnitúrák, fűszerek), és jelentősen javítják a konzer- vek minőségét. Mivel az üzem termékei külföldre is eljutnak, igen fontos, hogy a gyártmá­nyok minősége az eddiginél is jobb legyen. De a belső piac is a legjobb minőségű készítmé­nyeket követeli meg. A párt­szervezet tagjai azonkívül, hogy maguk is részt vesznek a versenyben, állandóan tájékoz­tatják a többi dolgozót a fel­adatokról, a vensenypontok tel­jesítésének fontosságáról. A vállalat vezetősége a verseny­ben kitűnt dolgozók népszerű­sítésén kívül (faliújság, fény­kép, hangos híradó) jutalmazni is kíván. Bekapcsolódik a kongresszusi versenybe az üze­mi szakszervezeti bizottság is. Szilárd burkolatú járda építését tervezik Törökkop- pányban. A költségek egy ré­szét a községfejlesztési alap­ból fedezik. A falu lakói tár­sadalmi munkát ajánlották fel. 40 ÉVE TÖRTÉNT A negyven évvel ezelőtti új rendszernek két belső el­lenségtől kellett leginkább tartania: a tehérektől, s azoktól á »-vörösöktől-«, akik a forradalom lobogója alatt kalózkodtak. Mindkettőből akadt elég 1919-ben. Az utób­biak működéséről olvasha­tunk az egykori Somogyvár- megyében, mely ezeknek a »szocialistáknak« szentelte »Pezsgőznek a pesti föld­osztók« című cikkét. »... A tegnap esti munkás- tanács ülésen Latinka di­rektóriumi tag minden ~$zé- pítgetés nélkül bemutatta a Budapestről Somogy megye nyakára küldött földosztó­kat, a konjunktúra szocialis­tákat. Ezek a »szocialisták« (vigyázat, frissen mázolva!), igen kedélyesen fogadták el hivatásukat, összeverődtek öten, hatan, kimentek, de nem. a faluba, hanem a já­rási székhelyekre. Itt aztán megállapították, kipuhatol­ták, hogy hói van a közel­ben valami jobbképű kas­tély, amibe behúzódhassa­nak. De kastélyt se használ­tak akármilyet, csak az fe­leli meg konjunktúráéknak, amelyik nem volt nagyon messze. Az ilyenbe aztán ki­szálltak, bevették) magúkat, mint a moly a ruhába, s hozzáfogtak a »dologhoz«. Igenis dolgoztak. Pezs­gőztek, mint a néhai való hadimillioimosok, s kártyáz­tak, persze nem szende szűzmáriást, hanem parázs ferblit... Hogy valamit mégis tegyenek, hát körle­velet adtak ki, amelybe bele sajtóhibázták, hogy ők a Somogy megyei Direktó­riummal egyetértve meg­állapodva járnak el. így volt eddig. De nem lesz így ezután, mert a Di­rektórium már megtette a lépéseket, hogy ezeket a konjunktúra szocialistákat hamarosan vegyék le a megye nyakáról, mert ha nem, hát ők lássák, hogy milyen forsponton röpülnek ki a vármegyéből...« EGYSÉG ÉS FEGYELEM A Somogyvármegye 40 év­vel ezelőtti száma mint leg­főbb követelményt állítja a proletariátus elé az önfe­gyelmezést. »A belpolitika legelső és legnagyobb feladata most: a proletariátusnak azt az egy­ségét, mely röviddel ez­előtt olyan örvendetes gyor­sasággal állott' helyre, meg út tartani. Kaposváron eddig egyet­len csepp vér sem hullott az új forradalom óta. A vérontást azért lehetett el­kerülni, mert a proletariá­tus egységes és fegyelmezett volt. Csak az egységes proleta­riátus tarthat rendet, nyu­galmat - lefelé — csinálhat eredményes politikát kifelé. Az, hogy Kaposváron egyetlen csepp vér eddig ki nem folyt, bizonyos mérték­ben hatékonyabb propagan­da a diktatúra számára, mint minden elméleti meg­győzés. íme: nem igaz, hogy a proletárdiktatúra pusztít és öldököl; itt rend van, itt munka folyik. ... Egységet és fegyelmet magunk között,- mert ez uralmunk alapja, jövőnk zá­loga, a győzelem vagy pusztulás kérdése. Ezt kö­veteljük mindenütt, és az önfegyelmezés legyen az a messzire világító erény, melyről megismerjük, egy­mást«. cS z/íJJ cl lab da A termelőszövetkezetek épü­letei körül burgonyavermek nyújtóznak hosszan egymás mellett, távolabb megüresedett silógödör várja áz új takar­mányt. Nem messze na<*v gé- meskút lustálkodik a déli pi­henőben. Az emberek ebédelni indulnak, mások tarisznyából bontják az asztalra, vagy csak úgy ölükbe — egy-egy rönkre ülve az udvaron — az elemó­zsiát. ' A somogyudvanhelyi volt Ady Endre Termelőszövetke­zet az ősszel ünnepli, fennállá­sának 10. évfordulóját. Az el­múlt évek alatt — bár kilépő akadt 53-ban és 56-ban is — a tsz mindjobban megerősö­dött. A tavalyi zárszámadás óta az 500 hold munkáiéi a csurgói Szorgalom Tsz üzem­egységét képezik — ekkor ol­vadt a közösség a még nagyobb közösségbe. Székely Tamás agronómus az ősszel került erre a Vidék­re. Március elsején választották meg a fiatalok a KlSZ-szerve- zet titkárának. Rövidre vágott sízőke haja a sport szeretetéről tanúskodik. Ezt mondja: — KlSZ-heJyiségünk, saj­nos, »nagyon sivár és kopott. Egy pingpongasztal van ben­ne, más semmi. Villanyszere­lők vagy szervezők aludtak benne nemrégiben egy ideig. — Elgondolkodik. — , Rádió lakot. Gyorsan meg akarjuk csinálni, mert készülünk a 'fa­lusi spartakiádra férfi és női röplabda-csapattal, kisgolyós tőkésekkel, tornászokkal és fér­fi atlétákkal. Ifjúsági futball­csapata is van a falunak, ki- szesek és szervezeten kívüliek* ők a könnyező községéktoe láto­gatnak el. Felszerelést a sport­egyesület ad nekik, az útikölt­séget — mindig kevés külön­ben — ők magúk vállalták. A színjátszókról beszél még: Móricz: Sári bíróját tanulják. Háromnegyed holdnyi terü­letet ők fásítanak a tsz fásí­tási tervéből. Ifjúsági munka­csapatot szerveznek a termelő- szövetkezet fiataljai. A könnyű sárga labda már. pattog a gyepen. Míg az öre­gebbek ülnek, beszélgetnek a pihenőben, fiúk és lányok áll­nak kört, s addig is, amíg el­készül a pálya, száll a labda a levesében, és bizony még gyakran esik a földre. De nem baj, majd menni fog nemsoká­ra. Mi is közébük állunk. Sok­szor csattan fel a nevetés az ©gyík kövérkés kislány ügyet­lenségén, de ez sem baj, mert i kellene, vagy lemezjátszó leg- Herbst nézetem szerint mind-1 alább. És rendbe kellene ten- össze utasította ezt az urat, | ni a helyiséget. hogy foglalkozzék az Ubryk- i — A szervezet? üggyel. A miniszter ugyanis | — Most nincs pénzünk rá. komolyan veszi a liberaliz-i — Saját erőből. A fiatalok must, s nem áll a bűnösök % nem dolgoznának valamit, pártjára még akkor sem, haj hogy hangulatos, barátságos papi személyekről van szó. | otthont, teremtsenek összejö- Tehát, ha ön valóban hivatásai vételeiknek? magaslatán áll, akkor megfe-X — Dolgozunk most is: röp- lelő ellenlépéseket tesz. í labda-pályát építünk itt az ud­-r- Mire gondol? — kérdep- ♦ varon — mutatja. — A tsz-től « te az ügyész. | kaptuk, a két faoszlop már a ! ő nem haragszik, és talán ő is Riviére egyszerre két dolgot | földben áll. — Megvan a háló j bekerül még a női röplabda- akart keresztülvinni. Meg j is, és röplabdát vásároltak a csapaltba, amely tavaly a járá- akarta nyerni ezt, az embert, | pénzükön. — Ma este kezdünk isi első és megyei harmadik és tájékoztatni akarta általai a. pálya, az egyenetlen talaj si-j hellyel szerzett dicsőséget a Herbst igazságügyminisztert a X mításához, a szeszgyár ellen- falunak. bécsi urak manipulációiról. | szolgáltatás nélkül adja a sa-I — önnek fel kell tárnia a ♦ -----------'»■— való helyzeteit a miniszter előtt. X — Ha én tudnám, hogy m.i\ a való helyzet — sóhajtott Do-i necki. — Már-már én is kéz-1 dem hinni, hagy Ubryk Borba-* la őrült völt! (Virányi) Egyre többen olvasnak Nagyatódon (Tudósítónktól.) A Tanácsk'öztársasági Em~ | lékversenybe bekapcsolódott a — Biztosíthatom, hogy nemi nagyatádi járási könyvtár is. volt az — hangzott Riviére {A verseny idején — az. első válasza. ♦ negyedévben — jelentősen — Ön talán valami magán- ♦ meg'növekedett a könyvtár for­nyomozó? — kérdezte aztgalima, de a jó idő beálltával ügyész. * sem csökkent az olvasók szá­— Ne legyen velem szemben ♦ ma. Naponta átlag negyven- bizalmatlan, ügyész úr! Nem t ötven ember keresi fel a köl- vagyok a bécsi kormány kém-} csönzőt. je. Francia újságíró vagyok,* Illés János, a könyvtár veze­ti azért jöttem az önök ha-|tője a következő tájékoztatást zajába, hogy megírjam az ipa-1 adta: zat Ubryk Borbáláról. Külföl- j — Az elmúlt évekéhez vi- dön mindenki tudja, hogy nem jszonyítva javult az olvasást, a felelnek meg a valóságnak $ könyvek szeretetét propagáló azok az első hírek és tájékoz- X munkánk. Kihasználtunk min- tatások, melyeket a lapok hí-Idén kínálkozó eszközt a figye- vatalosan közöltek. Most ta- j lém felkeltésére, így tő'ihek Ián elég ennyi. Lesz még ál- S között a művelődési ház han- kalmunk beszélgetni a dolog- ' gos bemondóját, ezenkívül él­ről. Veszítettük az »Uj könyveink« — Folytatjuk — és »Olvasta már?«'tablókat is. 1958 hasonló negyedében 189 felnőtt olvasónk volt, most a negyedév végén már 235 fel­nőtt olvasót tarthatunk szá­mon, akik rendszeres látogatói könyvtárunknak. — Rendeztek-e kiállítást, iro­dalmi ankétot? — Az első negyedévben két könyvkiállítást rendeztünk a művelődési házban, ezenkívül van egy állandó könyvkiállítá- sunk is a kölcsönző helyiség­ben. Február 21-én Molnár Gé­za író Hullámverés című mü­véről tartott könyvismertető előadásit. Most egy, a közeljö­vőben megrendezésre kerülő irodalmi estre készülünk. Ezt a Fonalgyárban tartjuk meg. Természetesen más üzemek dolgozói is hivatalosak lesznek erre az irodalmi estre, melyei »A Tanácsköztársaság az iro­dalomban« c. előadás vezet B

Next

/
Oldalképek
Tartalom