Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-26 / 97. szám
^fóírnap, 1959. április 88. 2 SOMOT,YT NÉPLAP ÜJ ISKOLA ÉPÜL HENCSÉN Uj, kéttantermes iskola és I egy kétszobás összkomfortos tanítói lakás épül Héricsén 860 j ezer forint beruházással. Az iskola a tervek szerint ez év szeptemberében készül el. Kovács István másodéves iP*ri tanuló rakja az iskola falát, Munkában a habarcskeverő brigád. ......... Megjelent aa országos tervezői névjegyzék A napokban látott napvilágot az országos tervezői névjegyzék, melyet már igen sokan vártak; általa remélhetőleg megoldódik egyik legnagyobb problémánk az építkezésekkel kapcsolatban — szakképzett, hozzáértő emberek fognak lakóépületeket tervezni. A névjegyzékbe megyénkből 13 építészmérnököt és építőmestert, 6 technikust, valamint 38 képesített kőművesmestert vettek fel. Aki nincs felvéve az országos tervezői névjegyzékbe, az tervezést nem vállalhat el, s ha mégis vállalt volna, tervét a hatóságok nem fogadják el, tehát az épületet nem lehet felépíteni. Az épület tervezője a tervezésen túl köteles az építkezést ellenőrizni, illetve irányítani is. Az országos tervezői névjegyzék lezárása még nem történt meg. Akik kellő képzettséggel •rendelkeznek, a továbbiakban is kérhetik felvételüket e névjegyzékbe, mely csak a nyár végén jelenik meg végleges, könyv formában. Az országos tervezői névjegyzék bevezetése legjelentősebb eredményt falun érhet el, ahol eddig számtalan hozzá nem értésről tanúskodó, a modem és olcsó építkezés igényeit figyelembe nem vevő, korszerűtlen házakat építettek. Minthogy egyre több szakember hagyja el az egyetemeket és főiskoláikat, nyilvánvaló, hogy a megszorítás után szemmel látható eredmény fog mutatkozni — szebbek és jobbak lesznek épülő új házak. az Emelkedett a tanácsi üzemek termelékenysége A Somogy Megyei Tanács felügyelete alatt álló üzemek életképességét egyre jobban igazodjak eredményeik. Jellemző adat például, hogy az Építési és Közlekedési Osztály felügyelete alá tartozó nyolc vállalat közül legutóbb hat érte el az élüzem szintet, egy teljesítette tervét, és mindössze egy vállalat maradt el az előirányzat mögött. A Kaposvári Faipari Vállalat 133,8 százalékos termelési értékemelkedést könyvelhet el magának, ha összehasonlítjuk 1959 első negyedévi eredményeit 1958 első negyedévével. Ugyanilyen összehasonlítási alapon a Tanácsi Bánya Vállalat 116,9, a Húsipari Vállalat 127,9, a Nyomdaipari Vállalat 125,2 százalékos termelési értékemelkedést mutat fel. Természetesen a termelési érték emelkedése szorosan együtt jár egyes cikkek terme- .ésének emelkedésével. A termelőszövetkezeti mozgalom fel- .endülésével sokkal több építkezésre, tehát sokkal több téglára van szükség A tavalyi első negyedben 1 870 ezer darab téglát gyártottak Somogybán, az idei edső negyedévben 2 440 _ ezret. Mozaik- és cemenüap- j bői a 8280 négyzetméterrel szemben 9749 négyzetmétert. A Kaposvári Faipari Vállalat i mindkét fő cikkének termelése 150 százalékkal emelkedett. A múlt év első három hónapjában 60 fényezett és 200 festett hálószoba-garnitúrát gyártottak, 1959 első negyedévében 90 fényezett hálót és 300 festett hálószoba-garnitúrát készítettek el. Az élelmiszeripar területén is nőtt egyes árucikkek termelése. így a Húsipari Vállalat töltelékáruból 251 mázsa helyett 315 mázsát, kolbászfélékből 277 mázsa helyett 332 mázsát termelt. A Sütőipari Vállalat a tavalyi első évnegyedben 4326 tonna, az idei első negyedévben 4584 tonna kenyeret sütött. II lehetőségek gyáráról A kérdés ma is nyitva van; milyen új üzemet létesítünk Tabon, ahol tudvalévőén csupán téglagyár működik. Azok a nézetek, amelyek a járás mezőgazdasági jellege miatt szükségtelennek tartják Tabán az iparfejlesztést, helytelenek. Éppen azért helytelenek, mert mezőgazdasági járásról van szó, ahol a mezőgazdaságban a gépesítés során felszabaduló munkaerő számára foglalkoztatási lehetőséget kell találni. A járás községei az utóbbi időben nagyot léptek előre a szocialista mezőgazdaság útján, így a járási székhely iparosítása időszerűbb, mint valaha. A cél az, hogy az ipari üzemekben foglalkoztatott munkások lakóhelyükhöz minél közelebb dolgozzanak. Tehát igenis, kell ipart fejleszteni az üzemekben szegény járási székhelyen. De mit, és mikor fejlesszünk Tabon? A megyei tanács ipari osztálya helyesen cselekedett, amikor felvette a kapcsolatot a tahi járási pártbizottsággal, és arra kérte a tabi kommunistákat, gondolkozzanak; milyen lehetőség kínálkoznék iparfejlesztésre községükben. Természetesen olyan üzemet kell létesíteni, amely megfelel a környék jellegének. Szóba került akkor, hogy kertibútor-készítő üzemet létesítenek a Kapoly völgyében. Igaz, hogy megfelel ez a környék jellegének, ki is fizetődne, csakhogy előbb fúzvesszőt kellene termelni, és ami még ennél is nagyobb akadály, épületeket kellene emel7 millió forint bekötőút építésre Az új iskolához új kút is kell. A Kaposvári Víz- és Csatornaművek dolgozói készítik. A hét és fél méter mély kutat négy méteres vízoszloppal és szivattyúval látják el. Képünkön Törőcsik Imre, Prezsmyánszki Imre, Lukács Ferenc és Fü- löp János a kűtból merik ki az iszapot. Hűemlékek és műemlékjellegű épületek védelme A Hazafias Népfront Országos Tanácsának kezdeményezésére szerte az országban mozgalom indult, melynek az a célja, hogy a lehetőségek határain belül régi és újonnan alakult termelőszövetkezeteink bekötő utakat kapjanak. Megyénkben is a népfront vette kezébe ennek a mozgalomnak a szervezését. Már több helyen jártak, így Kutason, Szabáson, Bolháson (ahol a Nagybaráti Állami Gazdasággal közösen építhetnek utat), öreglakon, Hácson, Gyugyon, Szöllősgyörökben (itt e három községet lehetne bekötő úttal összekapcsolni). A Hazafias Népfront keretében műszaki bizottság fog alakulni, mely az igények bejelentése alapján meghatározza, hogy ebben az évben hol kerülhet sor útépítésre, ugyanakkor a bizottságban részt vevő szakemberek segítségével meg is tervezik a szükséges utakat. A tsz-ek számára épülő bekötő utak megvalósításának két feltétele van. Az egyik, hogy a termelőszövetkezetek teljesen önerőből végezzék el a bekötő utak létesítéséihez szükséges különböző földmunkákat, a másik, hogy ezeket az előkészítő és a munka jórészét kitevő földmozgatásokat még szeptember 1-ig befejezzék. A Közlekedés- é.s Postaügyi Minisztérium Közúti Igazgatósága csak e feltételek biztosítása után foghat a már szakmunkát igénylő munkálatokhoz, a bekötő utak kikövezéséhez. A számítások szerint egyelőre körülbelül 7 millió forint értékű munkát végeztethet el Somogybán a Közúti Igazgatóság Ez az összeg kb. tíz kilométer hosszúságú bekötőút építéséhez elegendő. Mint már említettük, a Hazafias Népfront minden egyes szervére nagy feladat vár a termelőszövetkezeti bekötő utak építésénél. A Hazafias Népfrontnak kell megszervezni a társadalmi munkát, hogy biztos alapot nyújtson Somogy új bekötő útjainak állami támogatásához. ni, erre p>edig most se pénzünk, se lehetőségünk. A tabi elvtársak, amellett, hogy az iparfejlesztés mikéntjén gondolkodnak, nem hagyták f igyelmen kívül a könnyebben megvalósítható célkitűzéseket, így egyetlen üzemük, a téglagyár fejlesztését. Úgy gondolják, már az is nagy lépést jelentene előre, ha ezt a gyárat bővítenék. A téglagyár fejlesztése mellett szól az, hogy az üzem valóban a lehetőségek igyára. A tabi tégla földjének megyeszerte jó híre van. És ami még örvendete- sebb, a jó minőségű földből van bőven. A gyár mellett emelkedő hegy szinte teljes egészében alkalmas téglagyártásra, és igen hosszú ideig elég. A rakterüíetet is lehet fejleszteni. A gyár csak néhány lépésre van a vasúttól. Olyan adottság mindez, amely a gyár továbbfejlesztését sürgeti. A gyár ennek ellenére kissé visz- szafejlődött az utóbbi években. Nem készít zsindelyt, pedig valamikor ezt is gyártottak itt. Elbontottak egy kéményt, mert nem volt hozzá megfelelő a kemence. Uj kemencével többszörösére emelhetnék a gyár termelését, és különösen ritka feladatot vállalna az üzem, ha zsindelyt is gyártana. Bizonyos, hogy a megye iparának fejlesztése során kapott új üzemek többségét elsősorban a megyeszékhelyen és csak kisebb mértékben a vidéken helyezik el. Ezért azokat a lehetőségeket kell felkutatni iparfejlesztésre, amelyek köny- nyebben megvalósíthatók, és nem kívánnak nagy beruházásokat vagy új profilt. A tabi pártbizottság tehát helyes ösvényen jár, amikor a téglagyár fejlesztésére gondol. Célszerű lenne, ha elgondolását támogatná a megye, a Téglagyári Egyesülés és a minisztérium. Megkaptuk az ígért taxit A 23. Autóközlekedési Vállalat megígérte, hogy községünk, Kadarkút taxit fog kapni. Az AKÖV beváltotta Ígéretét. Ezen a héten megérkezett egy vadonatúj, rádióval is felszerelt Moszkvics gépkocsi. Az új taxit már az első nap 17 személy vette igénybe. Ez is bizonyítja, hogy a mi falunkban is szükség van taxira. Nem egy esetben sürgős ügye adódhat bárkinek, hogy a szomszédos községek valamelyikébe utazzon. Arról nem is beszélünk, hogy az orvoshoz utazóknak vagy magának az orvosnak is sokszor kell majd a taxi. A 23. AKÖV-nek ezúton is tolmácsoljuk köszönetünket. Máder Géza levelező Kadarkút. Vidám históriák a kozmetikai szalonból A napokban tárgyalta a ‘kormány a műemlékek helyzetét, és döntést hozott arra nézve, hogy fokozottabban kell védeni az ország műemlékeit. Már sokat beszéltünk arról, hogy megyénk nem gazdag műemlékekben, éppen ezért nagyobb lelkiismerettel szükséges gyérszámú műemlékeink és műemlékjellegű épületeink megvédése. A megyei tanács a múlt évben rendeletet adott ki a megye területén levő műemlék és műemlékjellegű épületek és építmények felügyeletéről, valamint védelméről. A rendelet nemrég látott napivilágot nyomdai úton, s most végre megvan a lehetősége, hogy széles körben terjesztve elérje célját. Egyedül az érintett szervektől függ, hogy a rendelet betűi valósággá váljanak. A megyei tanács rendelet» tíz paragrafusban foglalkozik a műemlékvédelemmel. Jórészt a tanács mellett működő műemlékvédelmi albizottság feladatkörét szabályozza, de kiterjed a műemlékek nyilvántartásba vételére s egyéb lényeges kérdésekre is. Nem maradhat súly nélkül a 10. paragrafus első pontja sem, mely a műemlék- védeiem intézkedéseinek megszegőit szabálysértési eljárás alá vonja. , Nők dolgoznak a kozmetikai szalonban, s csaknem kivétel nélkül (mert akad ugyebár néha férfivendég) a szép- nemből tevődik össze a vendégsereg is. Érthető, hogy sok érdekes, szívet derítő történet játszódik le e falak között, ahol a különböző rejtélyes célú lámpák, gépek által még csínosaöb lesz, aki szerintünk, férfiak szerint, úgysem lehet csúnya: a nő. Lábszőrtelen ítő Egyik délután különös vendég lépett a szalonba. Nem is fiatal, nem is idős, de kék' kalapja, melyen hosszú tollak libegtek, azonnal felkeltette a figyelmemet. Lábszőrtelení- tést kért a hölgy, és kapott is. Illetve itt kezdődik, ami ebben a történetben érdekes. — Nem fáj? — Nem, egyáltalán nem fog fájni — nyugtatta meg a csinos kozmetikus. — Kicsit sem? — Nem, kérem. — Akkor kezdhetjük. Megkezdték. Amint azonban az egyik lábról lehúzták, az éktelenkedő, s nyilván felesleges szőrt, lengő tollas hölgyünk kifakadt. — Miért mondták, hogy nem fáj? Hisz ez szörnyű! Kibírhatatlan. Azzal kapta magát és elinalt. Féllábszára ragyogó simára dolgozva, a másikon göndörödő fekete »frizurával«. Harmadnap azután újra betoppant. Lábszőrtelenítést kért ismét, és se szó, se beszéd, pisszenés nélkül tűrte el a szépség kellemetlen vámját, míg másik lábáról is el nem tűnt a felesleges dísz. Az öngyilkosjelölt Ez tragikomédia. Fiatal asszonyról van szó, akit elhagyott a férje. Szem- pillafestésre jött be a szalonba. Idegesen viselkedett, állandóan érdeklődött, hogy hány óra, mert neki randevúja volt négy órára. Feltették szemére a festéket. Ilyenkor nagyon kell vigyázni, nem szabad a szemet kinyitni, mert az veszélyes. Az asszonyka hirtelen fel- emelkedett a székről. — Van már négy óra? — kérdezte, és az. igenlő választ hallván kerekre nyitotta pilláját. A kozmetikus ijedten kérlelte. — Asszonyom, csukja le, szétmarja a festék! Hiába. ügy kellett a csaphoz vezetni, s alig bírták lemosni szeméről a csípős folyadékot. Azután elrohant Két nap múlva meg, hogy az öngyilkossági szándékból bevett szevenál-agag, no meg egy kis alkohol dolgozott már benne. Festett szempillákkal akart meghalni... A férfi Jóképű, középkorú ember állított be a minap. Szép sötétbarna haja volt, de tömött vöröslő bajusza. Szemöldök- festéket kért, hogy befesse vele, de nem boldogult egyedül, s a szakemberre bízta magát. Ügy ült a székben, hogy moccanni is alig mert. Erezte, hogy minden szem felé tekint, a férfira, aki ritka látvány egy kozmetikai szalonban. Míg bajuszán dolgoztak, állandóan exkuzálta magát. — Tudja, kisasszony kám, a feleségem oka ennek- Ragaszkodik a bajuszomhoz, csak a színe nem tetszik. Mit csináljak? Hiába, kénytelen voltam ide jönni. Igaza lehet ennek az asz- szonynak: a barna baiszú csók bizonyára többet ér! ízlés dolga az egész. A láthatatlan szemöldök Vannak kellemetlenkedő vendégek is. Már hogy ne lennének. Ehhez a típushoz tartozott az a hölgy, aki, bár először tette lábát a küszöbre, de fegyverzetét nyomban igyekezett felvonultatni. — Szemöldök- és szempil- lafestés lesz. De alig látszód- jék! Szeretném, ha nem lenne feltűnő, hogy itt jártam — mondta. — Kérem. A kis szőke kozmetikusnő nagyon ügyelt, hogy teljesítse az óhajt. Olyannyira, hogy a szemöldökön meg se látszott a festés. — Bocsásson meg, asszonyom — szabadkozott —, majd újra megfestem. Közben a hölgy tükörbe nézett. — Mit csinált a szempillámmal?! Mondtam, hogy ne fesse feketére! tátja, a szemöldököm, az jó. így kellett volna! Mindenki elbámult a váratlan fordulaton. Mit volt, mit tenni, a tizenhat forintos munkát nyolc forintért számolták el, csakhogy minél hamarabb eltűnjön ... így lett szerencséje azután feleségemnek, mert nyomban sorra került. Hogy vele történt-e valami tréfás história, nem tudom. Erről hallgatott a fáma. Fehér Kálmáa
