Somogyi Néplap, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-24 / 95. szám

A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK VISZONYA Ha a szülők arról panasz­kodnak, hogy a gyerek go­romba vagy tiszteletlen, ön­kéntelenül is arra kell gondol­nunk: vajon milyen ebben a családban a légkör, milyen hangon beszélnek egymással? Mert a gyerek nem magától lesz ilyen vagy olyan. Ha a háza&társak sokat veszekednek egymással, sőt még gorombós- kodnak is, ne csodálkozzanak, ha a gyermek is átveszi tőlük ezt a hangot. Vagy ha a szü­lők tiszteletlenek a nagyma­mával, esetleg letorkolják, semmibe veszik véleményét, vagy egyszerűen csak ridegek, szeretetlenek vele szemben, ne csodálkozzanak, ha ,a példa alapján a gyerek rajtuk is ki­próbálja ugyanezt a hangot. Szabályként tehát kimond­hatjuk, hogy a családi viszony kialakulásában legfontosabb tényező a szülői példamutatás. Ahol a szülők egymáshoz való kapcsolata szeretetteljes és baráti, ahol a hang emberséges és megértő, ahol még a vitákat! Igen is meg nem is. A tekin­ts higgadtan és veszekedés nél- télyre minden körülmények így is előfordulhat, hogy a gye­rek megfeledkezik magáról, és szüleivel szemben is azt a hangot akarja használni, ame lyet pajtásaival szokott. • De ha jó a légkör, ezt könnyű le­szerelni, a gyerek is könnyeb­ben megérti, hogy szülei nem pajtásai. Azt jelenti-e ez, hogy leg­főbb törekvésünk a szülői te- kir vy megóvása legyen? kül bonyolítják le, és a szü­lők sem egymás között, sem a gyerekekkel nem kiabálnak, ott a gyerek egészen természe­tesen maga is kedvessé, jó modorúvá válik. Persze még Itt a tavas% — LEGYÜNK SZÉPEK 7 A télen vitaminsze- • génnyé vált szerveze­tet fel kell tölteni vitaminok­kal. Sok tejet, tejfölt, vajat, citromot, C-vitaminban dús salátákat és párolt sárgarépát kell fogyasztani. Jó szolgálatot tesz a vöröshagyma is. O Nyitott ablaknál vé- gezzünk légzési gya­korlatokat. Q Az arcbőrt felgőzölni, a pórusokat kitisztíta­ni. Aki teheti, ezt szakképzett kozmetikussal végeztesse. /! Az eddiginél többet gyalogolni friss leve­gőn. C A télen át fénytelenné, töredezetté vált hajat olajpakolással tápláljuk: két evőkanál finom olajat gőz fö­lött felmelegítünk, ezzel be­dörzsöljük a hajat, majd a fejbőrt ujjainkkal erőteljesen masszírozzuk. Bekötjük a fe­jünket, és egy óra hosszat raj­ta hagyjuk az olajat. Utána a következő keverékkel mossuk meg hajunkat: egy tojássárgá­ja, egy evőkanál rum, egy ká­véskanál finom olaj (zsíros hajnál ezt elhagyjuk). Pár per között szükség van, csak kér­dés az, hogy mit értünk ezen. Semmi körülmények között sem azt, hogy a gyermek fél­jen szüleitől, hogy ne merje megmondani véleményét, hogy a szülő kapcsolata a gyerek­hez abból álljon, hogy paran­csolgat neki, a gyereké pedig, hogy vakon engedelmeskedjék. A szülői tekintély alapja nem lehet félelem vagy a vak engedelmesség; A szülői tekintélynek a ba­rátság és a szeretet legyen az alapja. A barátunk az, akihez minden bajunkkal fordulha­tunk, akitől tanácsot kérhe­tünk, akivel megbeszéljük, ha döntő lépés előtt állunk. De a szülők szerepe nemcsali Színehagyott világos ruhák színét hideg úton is felfrissít­hetjük. A festésre kerülő vá­szonanyagot klóros vízben ki­mossuk, és alaposan kiöblít­jük. Hideg öblítő vizet készí­tünk, és lila, vörös vagy ké'k tintát öntünk bele. A víznek sötétvörös, sötétli­la vagy sötétkék színűnek kell lennie. Addig hagyjuk benne az anyagot, amíg a kívánt szín­árnyalatot eléri. Festés után több vízben kiöblítjük a ru­hát, és facsarás nélkül árnyé­kos helyen felakasztjuk. Ilyen módon fehér vagy színehagyott fehérnemű darabjainkat is színesre festhetjük, és nem kell attól félnünk, hogy az anyagot a festék szétmarja. Ajánlatos azonban, hogy előbb kis darab ronggyal tegyünk próbát. dg rajta hagyjuk a hajon ezt ■ a problémák meghallgatasa, ha­a keveréket, azután meleg vízzel gondosan lemossuk. Az utolsó öblítővízbe egy citrom levét csavarjuk, vagy pedig egy kanál ecetet vegyitünk hozzá. A A nyak és kivágás bő- rét fokozottan ápoljuk, mert az új divat kivágott ru­hákat hoz tavaszra. Jó, ha tudjuk ÖLTÖZKÖDÉSKOR ,;; hogy a női divatban általában két irányzat uralko­dik. Az egyik az úgynevezett angolos, a másik a franciás fazon. Az angolos egyszerű, sima vonalú: munkához, dél­előtti és délutáni viseletre, kiránduláshoz, sporthoz alkal­mas. A franciás inkább díszesebb, s csak bizonyos alkal­maikkor — színházban, hangversenyre, társaságban — hordható. E kétféle stílus egy-egy ruhadarabját soha nem hordjuk együtt. :;. hogy öltözködésünket ne csak fazonban, hanem szí­nekben is hangoljuk össze. Nincs csúnyább a tarkabarka öltözetű megjelenésnél. Ügyeljünk arra, hogy lehetőleg 2—3 szín uralkodjék öltözetünkben. .;. hogy ne keverjük össze a különösképpen mintás ru- hadarbokat. Ne hordjunk például kockás szoknyát pettyes blúzzal vagy virágos anyagot csíkossal stb. Mintás anyago­kat lehetőség szerint simával kombinálva viseljünk. ;;. hogy a ruha éá az öltözködés dísze: a szépen és jól kiválogatott ékszer. De itt is alapvető szabály, hogy a kevés mindig szebb, mint a sok. Nem kell ujjúnkat, nyakunkat többféle karipereccel, nyaklánccal díszíteni. A hivalkodás in­kább árt, mint használ az előnyös megjelenésnek. nem irányíthatják is a gyermek érdeklődési körét, jellemének kialakítását. Gondoljanak a gyermek olvasmányaira, gon­doskodhatnak egy-egy jó szín­házi estéről, hangversenyről, sportolási lehetőségről. Elvárjuk gyermekünktől, hogy őszinte legyen hozzánk. Fordítsuk meg' ezt a követel­ményt: legyünk mi is őszinték a gyerekhez. Azt is elvárhatjuk gyerme­künktől, hogy legyen belátó gondjainkkal szemben. Ne le­gyen követelődző, amikor a kí­vánt új ruhát nem tudjuk megvenni. Azt is lássa be, hogy | nemcsak neki kell új ruha, ha­nem szüleinek is. Értse meg, ! hogy ne zavarjon, amikor fá­radtak vagyunk. De fordítsuk meg ezt a tételünket is: le- ! gyünk mi is belátók a gyerek- j kel szemben. Vagyis: vegyük őt is emberszámba, kezeljük olyan emberként, aki ma még sokkal gyengébb nálunk, gyá- [ molításunkra, segítségünkre, tanácsainkra szorul. Nylon, perion, bánion Műszálból készült ruhane­műnk tartósságát úgy őrizzük meg, ha egy-két napi viselés után először is langyos vízben, színenként csoportosítva kiöb­lítjük őket. Friss, körülbelül 40 fokos (a kéznek kellemesen meleg) vízben a mosószert szétkeverjük, és a ruhaneműt két tenyerünk között nyomkod­va mossuk. Dörzsölni nem kell! A mosóiét gyakran cseréljük át az anyagon. Közönséges mo- ! sószappant ne használjunk, I mert az a bedörzsöléskor fel- I kócolja a szálak felületét, és j elszürkül az anyagot. Legalább : kétszer mossuk és kétszer öb- | lítsük, ne facsarjuk, hanem I nyomkodjuk ki belőle a vizet, j Blúzt, kombinét, férfiinget, női ruhát akasszunk sima váll- | fára, simítsuk ki a nyakát, ele- ! jét és a kézelőjét. A férfiing | gallérjába még vizesen tegyük bele a merevítőt. Pulóvert si­ma deszkalapra terítve, alak­jára húzogatva szárítsuk. A harisnyákat göngyöljük száraz törülközőbe, a víz nagy részét nyomogassuk ki. és a törülkö­zőt a harisnyákkal együtt te­rítsük zsinórra. dl JCapő s várért A feladat az, hogy összefogjanak a város lakói, főleg az asszonyok, hogy valóban virágos legyen Kaposvár. Mi a teendő? Elsősorban az, hogy a házak körül, ahol arra lehetőség van, virágoskerteket telepítsünk. Nem kerül sok anyagi áldozatba, hogy a házak előtti térséget füvesít­sük, bokrokkal, virágokkal lássuk el. Kedves esti foglalk>>. zást, a munka utáni üdülést jelenti ezeknek az ápolása, öntözése. Szép az utca, szép a ház, ahol virágot, zöld pázsit tot lát a sétálgató. Gondoljunk arra is, hogy sokan vannak, akik csak át­utaznak városunkon, és nem közömbös, hogy milyen érzés­sel, milyen emlékekkel távoznak innen. Ha szé- virágos, zöld pázsitos utcákat látnak, elviszik hírét a városnak, s követendő példaként állítják a többi város elé. Szívesebben fordulunk be annak a háznak kapuján, ahol virágot találunk az ablak alatti kis kertben, mint oda, ahol dudvát vagy eVianyagolt környezetet. A külső­ből lehet következtetni a belső tartalomra is. Ahol szeretik a tisztaságot, a rendet, a virágot, ott minden bizorinyal rendes emberek laknak. Ahol nincs az ablakok alatt terület a kis kertek szá­mára a belvárosi részeken, ott vannak ablakok. Igen al­kalmasok arra, hogy üdítő látványul szolgáljanak, ha muskátli vagy más cserepes virág díszük színpompában. Kellemesebb a lakás, kellemesebb a külső látvány is, ha virágos ablakok élénkítik az utcát. A virágok telepíté­se, gondozása az asszonyok, leányok feladata. Legyen fon­tos feladat ez minél több kaposvári házban, és megszépül a mi virágos Kaposvárunk. MIT SÜSSÜNK? TÜRÖS SZELETEK 25 deka vajat 25 deka liszt­tel összedörzsölünk, s 25 deka szitán áttört tehéntúróval, ke­vés sóval összegyúrjuk és egy óráig pihentetjük. Azután kés­foknyira nyújtjuk, derelyevá- góval kockára szabjuk. Az egyik felére ízt kenünk, a má­sik felét ráhatjuk. Megkenjük tojásfehérjével, és megsütés után porcukorral meghintjük. RÁCSOS LINZER (burgonyából) Hozzávalók (5 személyre): 25 deka burgonyát héjában megfőzzük, és áttörjük, 25 de­ka liszt, 9 deka cukor, 5 deka őrölt dió, 1 tojássárgája, 5 de­ka zsír, csipetnyi sót, késhegy­nyi szódabikarbóna, kevés cit­romhéj, szegfűszeg. Mindezt gyorsan összegyúrjuk, felét ki­nyújtjuk, és sütőlemezre tesz- szük. Tetszés szerinti lekvár­ral megkenjük, és a fennma­Miért és mióta használja az ember a sót? Minden állatnak és általá- sik a természetben előforduló ban minden élőlénynek szűk- sót. Ismeretes, hogy a vadá- sége van ásványi sókra. A ma- szók is sóval szoktatják a kí- gasabb rendű állatok vérének vánt helyre a szarvasokat, ozmózisos nyomását a konyha- Az ember már a történelem só (Na Cl) állítja be a megfe- előtti időkben is ismerte és lelő értékre. Az ehhez szüksé- használta a sót. Az ősember ré- ges sómennyiséget általában a szint a tenger vize révén, ré- táplálékból szerzi meg a szer- szint a természetes felszíni só­vezet. A táplálék sója azonban előfordulásokból jutott a sóhoz. rendszerint éppen csak elég, vagy nem is elég a szervezet sóigényének fedezésére. Ezért az állatok is szívesen felkere­Később, a kereskedelem meg­indulásával a só fontos keres­kedelmi cikk lett, sőt egy idő­ben fizetőeszköz is volt radt tésztából rácsot teszünk rá. Forró sütőben sütjük, por­cukorral meghintve felvágjuk. FAHÉJAS FÄNK Huszonnyolc deka lisztet, 8 deka vajat kézzel addig dol­gozunk el, amíg a liszt felve­szi a vajat. A közepébe mélye­dést csinálunk, amelybe egy evő- és egy kávéskanálnyi por­cukrot, 2 tojássárgáját, két csipet sót teszünk és eldolgoz­zuk, mialatt apránként annyi tejet öntünk hozzá, hoigy a rendesnél valamivel kemé­nyebb, rétestésztaszerű lesz. A lisztezett deszkán fél centimé­ter vastagságúra nyújtjuk a tésztát, és melegített fánkszag­gatóval kiszaggatjuk. Vaslábas­ban annyi zsírt olvasztunk, hogy a lábas negyedéig érjen, és forró zsírban pirosra kisüt­jük. Mikor mind a két oldala piros, lyukas lapáttal itatósra szedjük a fánkot, melyeket még forrón fahéjas cukorral meghintjük, aztán tálra rakva tálaljuk. Főzés hideg lemezen Egy Nyugat-Németországban készülő tűzhely hideg mű­anyaglapon annyira felhevíti a fémserpenyőt, hogy abban főz­ni lehet. A hőt örvényáramok fejlesztik, ezeket pedig mág­neses mező idézi elő, amely magas frekvenciájú rezgések folytán keletkezik a fémben. Az újszerű tűzhely egyelőre még nagyon drága, de kísérle­tek folynak, hogy olcsóbban lehessen forgalomba hozni. 1 8 $ GYERMEKEKNEK Mit gyűjtsünk? A nemes úr és az ördög Magyar népmese vágod, és be nem hordod az De ez még nem minden. Az utóbbi icőben ismét fel­lángolt a gyűjtőszenvedély. Mit gyűjtsünk, hogyan gyűjt­sünk? Lehetőleg olyasmit gyűjt­sünk, aminek értékét nem csökkenti a gyűjtési járvány lanyhulása, ami mindig érték, mert szép napokra és nem az osztálytárs zsarolására emlé­keztet. Képes hetilapjaink minden szerkesztői üzenetben több külföldi pajtás címét közlik, akik leveleznének magyar gyerekekkel. Szép levelező­lap-gyűjteményt lehetne ösz- szeállííani ilyen levelezésből. Az egyes lapok mellé termé­szetesen pár sorban fel kell jegyezni, hogy mit ábrázol. Múzeumokban a legszebb ké­pek, szobrok képeit árusítják. Valóságos kis művészettörté­nésszé képezi magát, aki ezekből állít össze egy album­ra valót. Ha valaki azt a fáradságot is vállalja, hogy országon­ként, képzőművészek szerint csoportosítja képeit, játszva ismerkedik meg idegen tájak értékeivel, nagy művészek tűész életművévé' Nyári kirándulásokon kitű­nő alkalom kínálkozik egy- egy lepke-, növénygyűjtemény / Élt egyszer egy szegény era Aber. Ez a szegény ember akár- udvaromra, vége az életednek, holnapra azt a nagy hegyet 5milyen szegény volt, mégis Elbúsúltan megy haza a sze- ide nem hordod az udvaromra, 'dminden reggel kitett egy darab gény ember. Még a szolgája is meghalsz. kenyeret az ablakába a nála észrevette a nagy szomorúsá­gé szegényebbeknek. got. Arra járt egyszer egy ördög, — Mi bajod van, kedves darabjainak összeszedésére is. Sés ellopta a kenyeret. Futott gazdám? — kérdezte. Külön albumot készíthetünk Avissza a pokolba, és eldicseke- Elpanaszolta a szegény em- például a gyomnövényekből, üdett a zsákmánnyal. Megmér- bér a nemes úr parancsát. a kártékony, élősködő nővé- Ágesedett erre Lucifer, és kitil- — Egyet se búsúlj — vigasz- nyékből. Sok iskolai szertár Utotta az ördögöt a pokolból, talta az ördög. — Egyet se bil­is örülne egy-egy ilyen ügyes Amert. olyan gazembernek, aki sülj, aludj csak nyugodtan, gyűjteménynek. Ha valaki a $a szegények kenyerét is elve- reggelre meglesz. nyarat lakóhelyétől távol töl- Ászi, még ott sincs helye. Nem tudott aludni a szegény ti, szép gyűjteményt készíthet y Nagy búsan elindult az ör- ember, ébren várta a reggelt, ,rvr,-,,u o —1 'r " meg sem állt a szegény amikor akasztani viszik. A~ — Most aztán végem — gon­dolta a szegény ember. — Ezt még az ördög se tudná meg­csinálni. Ment haza nagy búsan, pa­naszolja baját a szolgának. Hanem az csak legyint. — Nem a te bajod ez, sze­gény gazdám. Meglesz reggel­re, aludj csak nyugodtan. Másnap reggel a szegény ember, ahogy kinyitotta a sze Ha Én fölszállok vele elöl, te ma­radj hátul, s attól fogva ns törődj semmivel. Majd én haj­tok. Egy helyen megállók. Ott fogd ki a lovakat, és indulj haza. De vissza ne nézz addig, amíg egy fekete kutyával nem találkozol. Az majd hazavezet. Gondolta már régen a sze­gény ember, hogy szolgája nem más, mint az ördög, mert igen kormos volt a képe. Most az­tán annál jobban megszívlelte, amit mondott. Másnap reggel kiment az. is­tállóba, ott volt a két fekete annak a tájnak a jellegzetes A dög, meg sem állt a szegény amikor akasztani viszik. Az mét, keresi a nagy hegyet, hát ló, s egyéb is, minden úgy tör­növényeiből is. Aki a hegyek- yember házáig, beállt hozzá éjszaka kellős közepében alt- nem látja. Hanem a kastélyt tént, ahogy a szolga mondta. be jár kirándulni, kőzetmin- ^.szolgának. Nem kért semmi kora recsegés, ropogás hallat- valósággal elborítja a föld. A Alighogy befogott, már jött is tákból állíthat össze gyűjte- '■$fizetést, csak az volt a kíván- szott az erdő felől, mintha egy hegy oldala még a kastély sár- az ördög a nemes úrral, ők fél­ményt. Asága, hogy három évig szol- század katona üvöltözött volna kát is kimozdította a helyéröl. szálltak elöl, a szegény ember Csak néhány ötletet mond- Ágálhasson. benne. tunk el. Ezernyi hasonlót ta- / Nem értette a szegény era- — No, a nemes úr még a iáinak azok a kislányok pél- Aber a dolgot, de sok munkája katonaságot is rám hozta — dául, akik népviseleti hímzések y volt, hát nem kergette el az gondolta a szegény ember, és rajzait gyűjtik össze , vagy Sördögöt. Lett is egyszeriben már indult is önként a kas­öreg nénik dalait jegyzik fel. umindene. Még a háza is mint- tély felé. Gyűjtés ez Is. Értékes gyűjte- ÖJta megnőtt volna. De mert Hát a házat nem látja, kö­mények, sokkal értékesebbek, S mindenki szerette a szegény mint a gyűrött sajtpapírok ^embert, nem irigyelte senki a vagy »'művészien-“ ízléstelen ^szerencséjét. Csak a falubeli gombok. De míg azokból idő- Jí nemes úrnak szúrt szemet a vei csak lom-kacat lesz, ez ^szegény ember jóléte. Egy na- mindig életünk egy-egy szép 5pon magához hívatta. ., , Ű — Hallod-e te, szegény em­esemenyere emlékeztet, nem- ' _ csak szórakoztat, hanem tanít £szédos kerek erdőt holnap is, reggelre egy szálig ki nem rös-körül szinte betemeti a rengeteg kivágott fa. A szol­gája éppen az apró gallyakat söpörgette csomóba az udva­ron. Elcsodálkozott a nemes úr a Nem nyugodott még ekkor sem a nemes úr. Megint hivat­ja a szegény embert. — Elő a lovad, a kocsid. Fogj be, és holnap reggel vi­gyél engem egyenesen a pokol­ba, mert ott még nem jártam. — Bízd csak rám, szegény gazdám — mondta a szolga. — Ismerem én oda az utat. Ep- }eloí műköves bűz csapta meg pen ilyen fuvarban járok, az orrát. hátul. Az ördög kezébe vette a gyeplőt, egyet kondított: megálltak. Kifogta a szegény ember a lovakat, s indult visz- szafelé. Találkozott is hamaro­san a fekete kutyával. Akkor visszanézett. Hát látott egy ir­datlan nagy hegyet, s arról­Menj ki az istállóba, talász ott két fekete lovat, az udvaron hirelen munkán. Hivatta ismét meg úri hintát, melyen hátul a szegény embert. van a bak. Abba fogd be a — Ördögöd van, hallod-e, két feketét, és várj, amíg én nagy ezt a munkát elvégezted, megérkezem a nemes úrral. Boldogan élt a szegény em­ber, nem irigykedett többé sen­ki a szerencséjére, mert a nemes úr nem jött vissza többé. Ott maradt az ördögnél komának

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom