Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-15 / 63. szám

Vasárnap, 1959. március 13. 2 SOMOGYI NÉPLAP A munkások egészségének védelmében — Látogatás az üzemorvosnál — Túl vagyunk az üzemorvos meglátogatásán. Hangulatké­pek helyett valami mást hoz­tam magammal a Textilművek üzemorvosi rendelőjéből, amelyről az a hír, hogy az or­szág harmadik legkorszerűbb üzemorvosi rendelője. A hőmérséklet 27 fok felett Aki egyszer megfordult mondjuk a gyűrűsfonóban, alighanem melege lett az utcai ruhában. Arra is emlékszik tán, hogy azt mondták: kondi­cionált a levegő. Talán azt is rögzítette emlékezete, hogy a magas, állandó hőmérséklet és a levegő 60 fokos páratartal­ma azért szükséges, hogy a fo­nal el ne szákadjon. Ez a né­hány mondat azonban egy-két emelettel lejjebb az üzemorvos rendelőjében sokkal többet je­lent mint a gépteremben. A felvételre jelentkező új mun- kásnő bekopog Horváth István üzemorvos rendelőjébe. Az or­vos végiggondolja mindazt, amit 1500 dolgozó felvételénél, vagyis hogy a jelentkezőnek j kozni néhány órát... úgy kell dolgoznia, hogy a I Megint kopognak. Ezúttal munkavégzés következtében j nem beteg jön a rendelőbe: Három hét üdülés mindkettő. A lány mosolyogva bólint. És képzelete már ott szárnyal az üdülőben, ahol még a gondo­latát is ellesik. — Valamivel gyengébb ideg­zetű — mondja az orvos —, sokat próbálunk vele, aztán ha ez sem segít... hangja határo­zott: akkor javaslom az igazga­tónak, tegyük át könnyebb munkahelyre. Ez nem valami könnyű dolog, de nem hátrá­lunk, ha egyszer szükség van rá. Elvégre a mi gyerekünk. Kalkuláció egy fog körül Az már olyan természetes, hogy az üzem böcsődével és óvodával könnyít a gyerekes anyákon. Eddig rendben is van. Hanem a második mű­szák! Azon segíthet-e valaki? Az ember hazaér és fut a var­rónőhöz, a gyümértbe, vacso­rát főz, színházba is kellene menni, de hogyan, amikor most a fogorvosihoz kell rohan­ni, holnap a nőgyógyászhoz, az SZTK-ba és mindenütt vára­egészsége ne romoljon meg. A munkás egészségének érdeké­ben az orvosnak lelkiismerete és legjobb tudása szerint kell dönteni. — Bírom, jó a szívem! — mosolyog a jelentkező. Az or­vos megtapintja a struma he­lyét. A levegő kondicionált, ki­fejlesztheti a lappangó stru- mát. — Állni is tudok, doktor úr! Ne tessék félteni! — megint vizsgálat következik: valóban! Jók a mozgásszervek, egészsé­gesek az idegek. — Olvassa csak el a falon lévő számokat! Ahá! Ez már nem sikerül. A vizsgálatot ab­bahagyják. A jelentkezőnek rossz a látása, munka közben éjjel-nappal egy szál fonalat kell néznie. Ettől romlana a szeme. És a diagnózis kész: az orvos a jelentkezet nem java­j, solja erre a munkára. Pedig termelni tudna, talán sokáig. De öt, tíz év múlva már a leg­nagyobb dioptriájú szemüveg sem segítene rajta. A kérdést, hogy az üzemorvos a munká­sok, vagy az üzem érdekeit egy másik orvos érkezett. Aho­vá belép szék, fúró, injekciós- tűk sorakoznak. Semmi kétség, fogászati rendelő. Mármost, ha a keresztorsóba Évinger Rozi­ka foga megfájdul — mint ma is történt —, szól a művezető­nek és lefárad ide a rendelő­be 10—15 percre. Betömik, ki­húzzák, figyelmeztetik beteg fogaira és így tovább. De hát hogy engedhetik, hogy munka közben is lejöjjön. Ha már szá­mításokra kényszerülünk, ak­kor tessék: mennyivel több a termelésből való kiesés, ha fá­jós fogakkal, kedvetlenül dol­goznak a munkások. És meny­nyivel több foganyagot használ föl az állam, ha az elhanyagolt fogakat ki kell húzni. Azt hi­22 forint önköltségcsökkentés — 670 ezer forint nyereségrészesedés szem a mérleg így jó Serpe-! A Tanácsi Bánya- és Építő- nvőjébe már » se ' anyagipari Egyesülésnél ki­ári: a tonéroek örömet, amit i f 7htották..a.z 1958' gazdasági egy év óta 1935 esetben érez- ' ^ben elert nyeresegreszese- tek a dolgozók, amikor nem s ' kellett az SZTK-ban várakoz- A vállalat egyrészt nagyará- niuk. A nőgyógyász szintén nyú gépesítéssel, a gyárak mű­helyben várja a panaszosokat, dernizálásával, másrészt a dol- Azt hiszem a bizonyítékból Sozók jó munkájával az idén elég: az orvos és a rendelő' mintegy 670 000 forint kioszt- megy a munkásokhoz a mi or- ! ható nyereséget ért el. Főként ' az önköltség csökkentése tette eredményessé a munkát. A szágunkban. Együtt könnyebb Az üzemorvos kigondolja: milyen jó lenne, ha volna a gyárban diétás konyha. Persze az orvos kezdeményezése egy­magában kevés. Meg kell te­remteni hozzá a gazdasági fel­tételeket. Ha magára marad, akkor nincs megvalósítás. A diétás konyha azonban áll és működik. Mint annyi szép el­gondolás, ami a dolgozók egészségvédelmét szolgálja: azért, mert egyet akart az igaz­gató, az ü. b., az üzemorvos, a pártszervezet. És ebből az együttműködésből lehet tanul­ni. Persze, az elgoncolások megvalósulásával még nincs a munka befejezve. Az üzem or­vosa azon töri a fejét, hogy az egyébként erős sportkörben; dolgozók a múlt évi nyereség- részesedés osztás alkalmával megértették, milyen nagy je­lentősége van annak, ha vi­gyáznak a vállalat közös vagyo­nára, ha törekszenek. Az idén az is előfordult, hogy a meg­rongálódott szerszámok he­lyett nem igényeltek újat, ha­nem önmaguk megjavították. Vigyáztak az anyagra, és csak annyit igényeltek, amennyire feltétlenül szükség van. A kö­zös törekvés minden ezer tég­lánál 22 forinttal csökkentet­te az önköltséget. A termelési értekezleten úgy döntöttek, hogy a feloszt­ható nyereség 10 százalékát lakásépítésre fordítják. így is húsz napi fizetésnek megfele­lően 508 dolgozó között 474 ezer 861 forintot osztottak szét, és az egy főre eső kioszt­ható nyereség elérte az 1137 forintot. 67 000 forintot hűségjuta­lomként osztottak szét. Azok a dolgozók, akik 3 év óta van­nak a vállalatnál 300, akik an­nál több 450, akik öt vagy en­nél is régebb óta. azok 600 fo­rint hűségjutalmat kaptak a húsz napi nyereségrészesedé­sen kívül. Mindemellett a ki­váló dolgozók jutalmazására 10 783, egyéb jutalmazásra 43 750 forintot fordítottak. A termelőszövetkeze­tekbe lépett kis­iparosok tanulóinak továbbfejlődéséről Sok termelőszövetkezetbe lé- pet kisiparost és ipari tanuló­ját foglalkoztatta az a gondo­lat, hogy miután szövetkezet­be lépett, hogyan változik meg a mester és a tanuló között korábban megkötött szerző­dés. A megyei tanács ipari osztá­lya közölte, hogy ha valame­lyik kisiparos szövetkezeti tag lett, akkor a korábbi tanuló- szerződést felbontják. Az ipa­ri tanulók azonban nem káro­sodnak, jogfolytonosságukat sem vesztik el, fejlődésük to­vábbra is biztosítva van, mert a szerződést a járási tanácsok újra megkötik a termelőszö­vetkezetekkel. A hamistanúk ráfizettek...! Tavaly jaguár 23-án niik Illésné berzencei lakos ár hogyarT lehetne” m^ónrcítarú! drágító-üzéakedési bűnügyét a teniszt. Ez ugyanis olyan ' LarS3-'alta a Csurgói Jarasbiro- mozgásesoportokat hoz létre,! &ag- A rendőri nyomozás, az ' előzőleg kihallgatott tanuk vallomásai alapján elkészült a vádirat, melyben Cserniknét rendszeres tojás- és baromfi­felvásárlással, annak Buda­pestre való szállításával és magasabb áron való értékesí­tésével: árdrágító üzérkedéssel vádolta. amely kiszélesíti a munkagép mellett végzett állandó egyfor­ma mozgást. És ha a lányok a teniszlabda után szaladnak, akkor a kondicionált levegő még annyit sem jelent odafönt a gyűrűsfonóban, mint eddig. Rövidke délután, kevés idő egy orvosi rendelőben ahhoz, i hogy az élet sokszínű mozza- , natát megfigyelhettem volna. 1 Egy gondolatot azonban ma- J gammal hoztam: örülhet az,; akit az üzem gyermekévé fo­gad. Különben úgy tuoom, hogy a megelégedéssel nincs is baj. Szegedi Nándor Négy tanú hamisan vall M t jelent a jó raktár? A Vas- és Műszaki Nagyke­reskedelmi Vállalat raktározá­si lehetőségei városunkban ha nem is a legmostohább, de minden bizonnyal a legmosto­hábbak közé tartozott. Most képviseli-e, azt h^m ezzlfaz ! TL™? * esettel nagyon világosan eldön­töttük. A következő jelentkező makkegészséges. Az üzem or­vosa diagnózist mond, de már így, hogy ő a mi gyerekünk. Azit hittem először, hogy ez a mondat banális szójáték, amit mindenki úgy ért, ahogy akar. De kövessük csak Szon- tág Rózsa, Lengyel Ferencné, Végh Istvánné és a többi 1500 munkásnőt, akikre az orvos a felvételkor már kimondta, hogy a -mi gyerekünk«. Felvétel után a munkás meg­tudja, hogyan kerülheti el a minimálisra csökkentett bal­eseti lehetőségeket. A modern szovjet fonógép már a legki­sebb zavarra kikapcsol, de az üzemorvos a balesetvédelmi fe­lelőssel együtt tudtára adja az új jövevénynek, hogy mielőtt munkába áll, menjen a mo­dem öltözőbe és utcai ruháját cserélje fel egy könnyen sza­kadó anyagból készült munka­ruhával, amit ha mégis vélet­lenül odacsípne a gép, eltépő- dik, de nem csavarja fel. Meg­kapja a vécőételeket, a szom- jűságoltót. Szűrővizsgálatokon vesz részt ki negyedévenként, ki évenként és ki tudná még elsorolni, hogy miben segíte­nek neki. Egy egész kis köny­vet írtak össze azért, hogy ezt mindenki pontosan megtudja és alkalmazhassa. Egy kis defekt Fiatal lány jön. Kicsit ked­vetlen. — Nem érzi jól magát. Fogyott? Tessék a mérlegre állni! Valóban! Fáradékony és a szíve nem mindig a legjobb. A múltkor szabadságra küld­ték, szépen felhízott, most há­rom hét óta megint... Az orvos vizsgál. Súlyosabb bajt nem talál. Eddig még sikerült a pa­naszos egészségét minden rossztól megvédeni. Aztán gon­dol egyet. Papírok között ke­resgél, és előhúz kettőt. — No, mit szólna ehhez? Mátraháza, vagy Parádfürdő? is, ha nem érkeztek el a vég­leges megoldáshoz. A honvéd­ség volt Gábor Áron lakta­nyájában egyelőre három nagy istállóépületet bocsátott ren­delkezésre a nagykereskedelmi vállalatnak. Egyelőre két istál­lót tudtak átvenni, a harmadik ávételére is rövidesen sor ke­rül. De ez már nagy mérték- . ben megkönnyítette az eddigi ) súlyos raktározási lehetősége­ket. A két istállóban kerék­párokat, motorkerékpárokat, valamint mosógépeket helyez­tek el, a padláson alumínium- edények és horganyzott áruk találtak raktárra. Az új lehe­tőséget még forintban is ki le­hét fejezni. Eleddig ugyanis ezeket a cikkeket a szabad­téren tárulták ponyvával leta­karva, s most legalább három- százezer forint megtakarítást jelent. A végleges megoldás befejezését csak jövő február­ra várhatjuk, addig el kell dőlni, hogy tud-e biztosítani a nagykereskedelmi vállalat másik megfelelő helyiséget az MHS gépkocsi-garázsainak Az új raktártelep elkészül­tével eddigi két raktárát más célokra szándékozik adni a Vas- és Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat. A színházzal szemben lévő telep az ÜVÉRT-é lesz, melynek mos­tani Ady Endre utcai raktára teljesen korszerűtlen. A válla­lat villamossági raktárából pe­dig négy lakást szeretnének alakítani, s ebből legalább kettőt saját dolgozóik rendel­kezésére bocsátani. A tanúk azonban a tárgyalá­son visszavonták a rendőrsé­gen tett vallomásaikat, s hom­lokegyenest ellenkező vallo­mással azt akarták elhitetni- Csemikné nem üzéakedett, csak a saját szükségletére vá­sárolt. Mindezt pedig azért te t- ték, -hogy ■ megmentsék a vád­lottat az ítélettől. Nem sike­rült, bárhogy is akarták. A Csurgói Járásbíróság igazolt­nak vélte azt a tényt, hogy Csemikné üzérkedett, s ezéPt 3 hónapi börtönnel sújtotta. A bíróság hamistanúzás vád­ját látta fenn faragni, ügyüket tehát kivizsgálás végett átad­ta az ügyészségnek. Mégis, miért változtatta meg vallo­mását Kosa Lajos* nyugdíjas MÁV alkalmazott. Hunyadi Béiáné, Hajdú Miháiyné és Semofcsán Istvánná, amikor valamennyien érdektellennek vallják magukat? Rosszul hallok, az az oka Amikor először kihallgatták Kosa Lajost, így vallott: «-Hat­szor vagy kilencszer láttam Cserniknét, amint tojással, ba­Cser-] romfival megrakott kosarakkal Budapestre utazott«. Most azonban már ezt mondta: «En talán egyetlen esetben láttam Cserniknét utazni, de hogy ■mit szállított, azt nem tudom... Nem vagyok bűnös, nem val­lottam először hamisan. Rosz- szul hallottam, az az oka. A rendőrségen tett vallomás jegyzőkönyvét ők olvasták fel nekem, s úgy írtam alá. Az a vallomás nem felel meg a va- ló'ságnak...« A jegyzőkönyvet aláírta, de ő ennek ellenére tagad. Inkább még a kihallgatást végző rendőrtisztet is meggyanúsít­ja, hogy ő vette fel hamisan vallomását. Nehéz elhinni. In­kább hihető, hogy Kosa Lajost Csemikné, vagy élettársa be­szélte rá vallomása megvál­toztatására. Piaci napon az áruházban Péntek reggel van. Az utcá­kon nyüzsög a forgalom, zsong az egész város. Autók kürt­— Ezt magára szabták — dolguk. Linóleumvásznat mér ajánl egy modern fazonú ka- egyikük, egy méter húsz cen­bátot. — Valóban úgy áll, hangja vegyül a szekerek zör- mintha testre öntötték volna. gésébe, csörömpölés, beszéd — szóval teljes a piaci napi kép, amely visszatérhet hétről hét­re és mégis szokatlan marad. A Kossuth téri nagyáruház csapóajtaja egy pillanatra sem áll meg, jönnek, mennek az emberek. Olyan ez, mint egy élő reklám, becsalogat. — Ne írja ki a nevem — kér egy parasztnéni — ;/i szere­tem, ha szájába v< ... a falu. Belenyugszom akaratába, s ő közben sapkát válogat az uno­kájának. Kettő van belőle, a kisebbiknek kell a fejrevaló, de a nagyobbik jött el vele. Így aztán nehezen megy a dolog, saccolni kell. Végül egy kord­bársony ellenzös sapkánál ma­rad. Nem baj, ha nagy is lesz, majd belenő a gyerek. Sárközi Lajosné nem fél a Megfelel. Ára 795 forint. Rendben van. Máris csomagol­ják, s lehet érte menni az áru­kiadóba. Nyakkendővásár. A rengeteg asszony közt végre feltűnik egy férfi is. A feleségével van, az beszél. — Szép nyakkendő kellene. — Tessék válogatni. Ol­tit kér a vásárló. Mér a méter­rúd, harsog az olló. — Kicsit kijjebb tartson — szól a kucsmás férfi. — Nem lehet, kérem, én a minta után vágok. — Felém kacsint. — Nem úgy csinálom, mint a kereskedők, ahogy jön, hanem úgy, mint egy iparos: mértékre. — Mindnyájan elne­vetjük magunkat. A vita ki­zárva, a jól elhelyezett humor esőbb is megfelel, vagy valami feloldja a kedélyeket. drágábbat mutassak? — Jó az olcsó is ségteljesen az urára néz —, or­ra az egy-két alkalomra, ami­kor felveszi, az is megfelel. — Tiszta selyem nincs? — Bocsánatot kell kérni a rém- ■ , f * hírterjesztőktől, holott rosszin- _ dulatukhoz nem fér kétség. Hírük a valóság zátonyán lé­ket kapott, ha tetszik, ha nem. Hogy is szólt: «Nem vásárol a paraszt, mióta bementek a nyilvánosságtól. Cigányasz- ez divatos. A fiamnak lesz. szony, de a ruhája olyan ren­des, hogy szinte az a feltűnő. — Tudja, szeretnék egy jó kis tavaszi kabátot magamnak, segíthetne megkeresni a leg­jobbat. Sötétkéket szeretnék húsvétra. Rakodunk. A kiszolgálónő kérdezi^ egy másik asszony, aki tsz-be. Eldugják pénzüket a sovány napokra. Panganak a boltok.« Furcsán fest ez a pangás, annyi bizonyos. Az áruház konfekciós részlegénél szinte tapossák egymást — o falusiak. A cipőknél szintén. beleturkál az olcsóbbakba. — Dehogy :cs, kérem — tessék. Ezt a zöldet adja, ugye — Hogyne, a zöld divatszín. A cipőknél annyian vannak, Az áruház reggeli vásárlókö­hogy alig lehet bepréselődni zönségének legalább kilencve- közéjük, mégis hallani az el- ned része paraszt. Sőt a pénz­adónő hangját: tárkönyv kimutatja, hogy egy — Ki nem kapott még ci- fillérrel sem kisebb a forgalom, pót? Szóljon! mint tavaly volt: egyformán Az eladók nagyon udvaria- kedvvel vásárolnak a paraszt­angyali nyugalommal szedege- sak, ez mindannyiukra vonat- emberek. ti a kabátokat. kozik, pedig nem könnyű a V. K. Megfenyegetett bennünket Az üzérkedő Csemikné bí­rósági tárgyalásán Hajdú Mi- hályné, Semofcsán Istvánné és Hunyadi Bélóné is azzal állt elő: «Nem felei meg a valóság­nak, hogy Csemikné eladásra vásárolt fel tojást, vagy ba­romfit, s mi is adtunk volna el neki. Azért mondtuk először, mert megijedtünk a rendőrség­től«. Valamennyien kijelentet­ték, hogy Csemikné csak saját szükségletére vásárolt tojást és baromfit. 1958. szeptember 10-én már ők álltak hamistanúzás vádja miatt a bíróság előtt, s ez sok mindent eszükbe juttatott. Hogy miért változtatták meg vallomásukat? Azért, mert Csemikné élettársa, Dergez István megfenyegette őket... — Megijedtünk, féltünk, hogy megver bennünket, azért változtattuk meg eredeti, he­lyes vallomásunkat — mondot­ták. Három felnőtt asszony megijed egyetlen embertől? Hát miért nem mondták el a Csurgói Járásbíróságon, hogy a vádlott élettársa megfenye­gette, s hamistanúzásra akar­ta rábírni őket? A felbujtó sem emlékezik Hamistanúzásra való’ felbú j- tás vádjával bíróság elé került Dergez István, az üzérkedő Csemikné élettársa is. Ö sem emlékezik semmire. Legalább­is arra nem. hogy bármelyik tanút akár fenyegetéssel, akár szépszóval hamistanúzásra akart volna bírni. Beszélgetett ugyan mindegyikükkel, de csak azt mondta nekik, hogy az igazságot vallják. Amikor mindhárom tanú, illetve most már vádlott egymásután sze­mébe mondta, hogy igenis fe­nyegette őket, akkor így nyi­latkozott: lehet, hogy viccből megfenyegettem őket, mert bi­zonyára részeg voltam... De ezt nem komolyan gondoltam... Hiszen azelőtt is szoktunk így viccelődni egymással... (Der­gez Istvánt 1948-ban 400 fo­rint, 1952-ben pedig 3 hónapi börtönbüntetésre ítélték köz- ellátás érdekeit veszélyeztető bűncselekmény miatt.) így jár, aki az igazságszolgáltatást akadályozza A vádlottak közül Hajdúmé és Hunyadiné kérelemmel for­dult a bírósághoz. Idézzünk csak belőle: «Megtévedtünk, félrevezetett és megfélemlíted, bűnbe vitt bennünket... Val­lomásunk nem befolyásolta sem a vádlott sorsát, sem a bírói ítéletet.;: Mosítj kerül­tünk először olyan ügyibe, melyben semmi érdekünk nem volt...« Nem voM semmi érdekük, mégis hamisan vallottak. S nem felel meg a valóságnak, hogy nem befolyásolták sem a vádlott sorsát, sem a bíród íté­letet. Hiszen az üzérkedő tár­gyalásán a védő, és maga a vádlott is felmentését kérte, hivatkozva arra, hogy a tanúk visszavonták vallomásaikat. Csak a bíróságon, s az ügyé­szen múlott, hogy ez nem jáí't eredménnyel. Helyesen járt el a járásibíró­ság, amikor elítélte az üzérke­dőt, s később a négy hamisan tanúskodót. a felbúj tót is, bár a büntetést alacsonyabbra szabták. Kosa Lajost, Hunyadi Bélánét, Hajdú Mihálynét és Semofcsán Istvánnét 3—3 hó­napi, Dergez Istvánt 5 hónapi börtönbüntetésre ítélték. Az ügyészi fellebbezés foly­tán az ügy a megyei bíróság fellebbviteli tanácsa elé ke­rült. mely megváltoztatta az ítéletet: Kosa Lajost 6, Hajdú Mihálynét 4, Semofcsán Ist­vánnét 5, Hunyadi Bélánét 6 hónapi, Dergez Istvánt pedig egyévi börtönnel sújtották. Igazságos ítélet. A hamista­núk minden esetben akadá­lyozzák,, nehezítik az igazság­szolgáltatás munkáját. Nehéz a bíróság munkája, s csak ügy tudnak eredményesen dolgoz­ni, ha minden becsületes em­ber őszintén segít a bűnösök leleplezésében. Szalai László CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Ma, vasárnap du. 3 órakor, este 7 órakor, kedd du. 3 órakor ifjúsági, kedd, szerda, csütörtök este 7 órakor JACOBI s SYBILL Nagyoperett 3 felvonásban VÁLTSA MEG ELŐRE JEGYÉT, BIZTOSÍTSA JÓ HELYÉT! Jegyek elővételben válthatók a színházi jegyirodában. Május 1 u. 23. Telefon: 11—03.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom