Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-15 / 63. szám

<?> ■ •Sr V fILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA' XVI. évfolyam, 63. szám. Ara 60 FILLÉR Vasárnap, 1959. március 15. Mai számunk tartalmából A hamis tanúk ráfizettek . . Az első békekölcsön nyerőszámai A KÉZEN FOGOTTAK Márciusi ünnep 1 Takarékosság, töisbtermelés A magyar történelem súlyos évszámai közül késő uno­káink is bizonyára háromra fognak leginkább emlékezni, e három számra dobban majd nagyobbat szívük. A sor 1848. március 15-tel kezdődik, azzal a nappal, amely először kel­tette fel a szebb élet, a függetlenség, a szabadság és a nem­zetköziség reményét a dolgozó milliókban. Azon a napon, melyen először jelent meg a szabad sajtó, melynek következ­ményeként először alakult meg független magyar miniszté­rium, amikor hosszú századok után először állt meg saját lábán az ország, elűzvén a népnyúzó Habsburgokat, és a sza­badság vérvörös lobogója alá sereglett a jobbágyivadék — akkor álltunk először mi, magyarok is a történelem élén a világszabadság bajnokaiként. Azt a márciust és ifjaink nevét, azt a márciust és Pe­tőfi, Kossuth, Táncsics nevét nem lehet külön lapon emlí» teni. Petőfi megálmodta mindazt, melynek reménye 1849-ben elbukott, 1919-ben egy időre létrejött és 1945. április 4. óta életünk tartalma, a legigazabb valóság. Ez a három évszám történelmünk legszebb évszáma. Haladó hagyományaink egyik fénylő csillaga, 1848. március 15. örök emlékezetet kelt az utódokban, holott már távol járunk tőle, távolabb, mint 1919-től, amikor a Magyar Tanácsköztársaság napjaiban a munkásosztály állt a harc élére, amikor valóban létrejött a népuralom. 1848 elbukott az ingadozó, gyenge középnemessé­gen, 1919 elbukott a tőkés társadalmi rend túlerején, legszebb diadalunk tehát mindörökre 1945 marad, amikor a Szovjet­unió felszabadította hazánkat, amikor az erős magyar mun­kásosztály vette kézbe sorsa irányítását, és vasakarattal al­kotta meg 1848 elképzeléseit, álmait, és 1919 célkitűzéseit. A történelmi előrehaladást megakadályozni nem lehet. Hiába volt gyilkos Haynau, hiába volt áruló Peyer, hiába 1956 októbere, emlékükre a szégyen bélyegét nyomja az ufó­kor. Március 15-e a dolgozó nép elvitathatatlan öröksége. Év­tizedeken keresztül igyekeztek ezeket a dicső napokat olyan beállításba helyezni, hogy a figyelmet eltereljék a lényegről, hogy ne lássunk benne mást, mint egy hiábavalóan hősies erőfeszítést. Az ellenforradalom kificamodott gondolkodású ideológusai szintén meghamisították, eltorzították emlékét. Sárba tiporták, ahogy a dolgozó nép több mint tízéves ered­ményeivel is tették. Sikerült? Nem. Március 15 a mi örök­ségünk maradt, egész egyszerűen azért, mert mi valósítjuk meg céljait, mi töltjük meg tartalommal emlékezetét. Petőfi lobogóját, a világszabadság vörös lobogóját a szocializmust építő dolgozó magyar nép emeli magasra a háromszínű zászló mellett. Hazánk helyet foglalt a szocializmus létrehozásáért küzdő népek nagy családjában, a párt vezetésével részt vesz a világ hatalmas békemozgalmában, az imperializmus ellen. Az idei márciusi rügyfakadás idején ismét lázban az or­szág. Akkor forradalmi tűz lobbant végig rajta, ma az or­szágépítés tüzei gyúlnak ki egyre erőteljesebben. Amikor visszaemlékezünk 1848. március 15-re, lehetetlen, hogy ne gondoljunk büszkeséggel azokra az ifjakra, akik ezen a na­pon csatába indultak a szellem napvilágáért és a bőség ko­saráért, és a forradalmi magyar munkásosztályra, mely mind­kettőt kivívta az egész nép számára. Tegnap délután a Textil­em ű vek ben leálltak a gépek. A ^dolgozók röpgyűlésen csatla­koztak a budapesti pártbizott- eság és üzemek felhívásához. fiAz üzem dolgozói a III. párt- f kongresszus tiszteletére töb- |bek között vállalták, hogy ®1958-hoz viszonyítva 51,64 át­lagszám mellett 164 300 kilo- |gramm fonallal termelnek töb- 6 bet. Hogy vállalásukat sí kere­csen végrehajthassák, elhatároz­nák, hogy növelik az orsók “fordulatát, és még ebben íaz évben 20 gépet szerelnek át íherax-orsóra és 10 gépen cse­rélnek gyűrűt. A termelés nö- ívelése mellett javitják a mi- gnőséget is. Az idén a tavalyi ^minőségi mutatókhoz viszo­nyítva 1 százalékkal javítják fa fonalak minőségét. 79 100 forinttal csökkentik a segédanyag felhasználást. Kü­lön kitértek arra, hogy a mű­helyelszámolás április 1-ig történő újjászervezésével 42 000 forinttal csökkentik a javí­tóműhely tavalyi 1 054 200 fo­rint segédanyag felhasználását. Nyomtatványban és irodaszer­ben 62 000, fonalhulladékban 44 000, a termelés egyéb költ­ségeinek csökkentésével 50 000 forintot takarítanak meg. Fontos helyet foglal el a fel­ajánlásban az 1959 augusztu­sában már működő új üzem­rész beindítása. Azért, hogy ez zökkenőmentes legyen, augusz­tus 1-ig 230 gépen dolgozó nőt, 29 karbantartó lakatost, és 12 művezetőt tanítanak be. A Textilművek kommunis­tái felhívással fordultak a vá­ros többi üzeméhez is, hogy csatlakozzanak felajánlásukhoz. Ünnepélyesen átnyújtották az 1959. évi Kossuth-díjakat Szombaton délben az Or­szágház kupolacsarnokában átnyújtották az 1959. évi Kos- suth-díjaikat. Az ünnepségen jelen volt Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke, dr. Mün- nioh Ferenc, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, a Minisz­tertanács első elnölihelyettese, Kiss Károly, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, dr. Sík Endre külügyminiszter, Czottner Sándor nehézipari miniszter, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Dögjei Imre földművelésügyi minisz­ter, Trautmann Rezső építés­ügyi miniszter, Benke Valéria művelődésügyi miniszter, dr. Dolesohall Frigyes egészség­Megnyílt a Megyei Könyvtár doitunieítfum- es ksnyvkiállítása, ^melyet a Tanácsköztársaság 40. ^évfordulójára állítottak össze. 5 Eddig több mint 500-an te- fkintették meg a 48 megyei és ^országos dokumentumot, vala- í'mint a Tanácsköztársaságról fszóló irodalmat tartalmazó j vándorkiállítást. A kiállítás mielőtt megyei } útjára indul, megtekinthető ' 16-án és 17-én a Megyei j Könyvtár halijában, március J 18-től pedig a járási székhelye­iken és néhány községben a í tanácsköztársasági ünnepsége- jken. Lehet jelentkezni az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Minden faluban, városban, a tanácsok mezőgazdasági osz­tályán megjelent a 63. Orszá­gos Mlezőgazdasági Kiállítás és Vásár »Szabályzatba és »Jelentkezési lap«-ja. A sza­bályzat szerint az 1959. szep­tember 4—20-ig ■ megrendezés­re kerülő kiállításon, a magyar mezőgazdaság e nagy sereg­szemléjén újból részt vehetnek a legjobbak. Jelentkezhetnek a növénytermesztésben és állat­tenyésztésben kiváló ered­ményt felmutató állami gaz­daságok, termelőszövetkezetek, iÉpül a színpad és nézőtér Szegeden A hús, a tej és a tejtermék forgalma az idén eléri az 1960-as színvonalat Az Élelmezésügyi Miniszté­riumban foglalkoztak a párt március 6-i határozatával és a mmisztériuimfaoz tartozó ;par- ágak munkáját úgy hangolják össze, hogy az az 1960-ra ter­vezett életszínvonal növeke­dést teljes mértékben kielégít-, sé. Ezenkívül az export tér vei­ket is már az 1960-as szinten kívánják megvalósítani. Az élelmiszeriparban már az idén mintegy 200 millió forint többletnyereségre számítanak. Főiként az értékesebb élelrru­A szegedi Dóm téren — mely az ország legegységesebb, esz­tétikai és akusztikai szem­le pontból leghatásosabb tere — nagy ütemben folynak az elő­készületek a Szabadtéri Játé­kok felújításához. A műszaki létesítmények újszerűsége külön is kiemel­kedő jelentőséget ad a művé­szeti színvonal mellett az 1959. július 25—augusztus 16- ig megrendezésre kerülő Sza­badtéri Játékoknak. A 600 négyzetméteres szín­pad számára 50 fényvető be­rendezés biztosítja a korszerű szabadtéri színjátszás megvi- zalékkal növekszik. Tejből és lágítási követelményeit. A 250 vajból a kereskedelem és a la- j négyzetméteres háttért alkotó kosság igényét teljesen ki tud- vetítővászon, újszerű vetített ják elégíteni. Sajtfélékből 650 díszletek alkalmazására ad le- vagonnal készítenek többet,. hetőséget. mint amennyit 1960-ra tervez-1 A soronként emelkedő 6000 tök. I ülőhelyes nézőtér alatt helye­szercikkek gyártását kívánják fokozni. Húsból a tervezetthez képest az idén 500 vagonnal többet hoznak forgalomba. Ez a mennyiség száz vagonnal ha­ladja túl az 1960-ra tervezett volument. A tej és a tejtermék mennyisége mintegy hét szá­zik el a hangoszlopokat. A több csatornás stereo-rendsze- rű hangközvetítő berendezés teszi lehetővé, hogy a szereplő mozgását a hang egyidejűleg követi. kísérleti- és tangazdaságok és az egyéni termelők. A kiállításra való jelentke­zés határideje: 1959. március 31. A kiállításra való jelentke­zés »Jelentkezési lap«-on tör­ténik, amelyet a termelőszö­vetkezetek, szakcsoportok, szakszövetkezetek és mezőgaz­dasági társulások a járási me­zőgazdasági osztályon, az ál­lami, kísérleti- és tangazdasá­gok,. gépállomások, a közvetlen felügyeleti szervüknél, az egyéni gazdák a helyi tanács­nál szerezhetnek be. A tanácsi és egyéb szak- igazgatási szerveknél megte­kinthető a mezőgazdasági ki­állítás és vásár »Szabályzatba, valamint a kiállításon való részvétel feltételei. A kiállítá­son bemutatott legjobb nö­vénytermelési és állattenyész­tési eredmények értékes dí­jakban részesülnek. ügyi miniszter. Kisházi Ödön munkaügyi miniszter. Részt- vett az ünnepségen a Központi Bizottság számos tagja, a po­litikai, a gazdasági és a kultu­rális élet számos más vezető személyisége. Az ünnepségen Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke mon­dott besziédet. Az 1848—49-es forradalomra és szabadságharcra történő ün­nepi megemlékezésünk — né­pi államunk törvénye alapján — márt több mint egy évtizede kapcsolódik egybe a Kossuth- díjak átnyújtásának felemelő ünnepségével — mondotta töb­bek között. A megvalósult nemzeti füg­getlenség és népszabadság, a párt és a kormány előre tekin­tő politikája folytán: az alkotó munka kibontakozásának és felvirágzásának kiapadhatat­lan forrásává lett. Ezt bizo­nyítja többek között a Kos­suth-díj ásóik mintegy nyolcszá­zas tábora is, amely most, a Minisztertanács határozata alapján újabb 27 fővel gyara­podik. Önökre, akik ma éhben a szellemben kifejtett kiemelke­dő tevékenységükért átveszik a Kossuth-díjat — együtt az öreg Kossuth-díjasok népes táborával — a jövőben is nagy feladatok várnak. Eddigi ered­ményeinkre támaszkodva, haté­konyan tovább kell fejleszte­nünk a műszaki és agrártudo­mányokat, a termelés növelé­sét szolgáló újításokat, hogy lépést tarthassunk a kör tech­nikai fejlődésével és méltó ré­szesei lehessünk a szocialista világtábor erősítésének. Hogy az ellenforradalom után új­ból megerősödött és szé­pen fejlődésnek indult nép­gazdaságunkat felvirágoztas­suk, népünk jóléte emelkedé­sének biztos forrásává tegyük. (Folytatás a 4. oldalon.) 223000 forint nyereség terven felül séget könyvelhettek el. Mi a titka e jó gazdasági ered­ménynek? A lengyeltóti földművesszö­vetkezetnél úgyszólván 8—10 év óta együtt van a vezetőgár­da. A dolgozók többsége lel­kiismeretes, becsületes, a _ _ rendszerhez hű ember, akik j bizottságának. Rendszeres _ ülé- _ boldogulásukat a szövetkezet- i seiken Szaván Károly igaz- vesszövetkezet. A tegezett Elkívánják megtalálni. A ta- ' fatósági ebaök verésével he- . karekossagi mozgalomban is b es utat szabtak a xola­570 000 forintnyi nyereséggel komoly részt vállaltak az fmsz művesszövetkezet dolgozói elé. szemben 793 000 forint nyere- dolgozói és közel 100 000 fo- j Ehhez a munkához segítséget Megyeszerte befejeződtek a földműveeszövetkezeteknél a múlt évi mérlegek elkészítésé­nek munká’atai és azokat a felsőbb szervek már jóvá is hagyták. A múlt év jó gazdasá­gi munkája következtében egyik legkiemelkedőbb ered­ményt érte el a fonyódi já­rásban a lengyeltóti földmű­mezőgazdasági üzemágnál mu­tatkozott 11 000 forintos vesz­teség. Az ide befektetett pénz majd a termeltetésben térül vissza a nyár és ősz folyamán. Nem kis része volt a jó gaz­dasági működésiben az fmsz igazgatóságának és felügyelő A NAQYATÄDI 17-ES NÉPBOLTBAN Várhelyi Jánosné, a népbolt munkatársa örömmel mutatja a szép nylon kesztyűket, melyeknek nagy sikere van a vá­sárlók körében, Balatinecz István a méteráru osztályon dolgozik. Az ő türel­mes, jó munkája is hozzájárult ahhoz, hogy januárban a népboltnak egymilliós forgalma volt. ' adott a pontos könyvelés, amely az egész év folyamán naprakész volt és az egyes gazdasági eseményeket a szá­mok tükrében vizsgálhatta a földművesszövetkezet veze­tősége. Élt a munkaverseny is Len­gyeltótiban. A múlt év első rin-tra tehető az az összeg, amit a múlt évben ésszerű munkával, jó szervezéssel meg­takarítottak. A kiskereskedelemben 449 000 forint volt a tiszta jö­vedelem. Ebben nagy érdeme van Bánhegyi Ferencnek, aki a szövetkezet megalakulása óta becsületesen vezeti a sző- i fi ~"7—:— vetkezet fő boltját, a jelen­keztében elnyerték a KPVDSZ József buzsáki boltvezető szin- bizottsága és a ME­tén nWw = szöv vandorzasz’ajat es ez erőt adott a jól dolgozó szak- szervezeti bizottságnak ahhoz, hogy a második félévben még élőbbé tegyék a munkaver­senyt. Csondor Vince sz. b.-el- nök minden termelési tanács­.. __. , „ i kozáson értékelte a dolgozók r int tiszta nyeresegeben a leg- ; felajánlásainak teljesítését és nagyobb része Pamuki József- ; ez ösztönözte őket újabb ered­nek, a központi vendéglő ve- , ményekre. légi textil szaküzletet. Fehér tén nagyban hozzájárult a kiskereskedelmi üzemág jó eredményeihez. A kisebb egy­ségeknél Apáti István kiske­reskedelmi üzemágvezető segí­tette a sikert. A vendéglátóipar 191 000 fő­zetőjének van, aki időt és fá­radságot nem kímélve rendez­vényt rendezvény után szer­vezett. Amint az eredmény A dolgozók, a szakszervezet, a szövetkezeti igazgatóság, az egész tagság összefogásából jöhetett tehát létre ilyen di­mutatja, igen jól. A felvásárlás cséretes eredmény, amelynek 94 000 forinttal, az ipari üzem- ^ nyomán a lengyeltóti fmsz ágak 58 000 forinttal, és az ál- j vezetői joggal számíthatnak a lattartás 11 000 forinttal vol- j »Kiváló földművesszövetkezet-“ tak nyereségesek. Egyedül a cím elnyeréséig

Next

/
Oldalképek
Tartalom