Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-13 / 61. szám

,5 YsÚfiy b riLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ' kAPQ^* Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEÍ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPOA XVI. évfolyam, 61. szám. ÄRA 50 FILLÉR Péntek, 1959. március 13. Mai számunk tartalmából Zárókos le meny Hruscsov látogatásáról OTTHONUNK Háborgatjuk több éves nyugalmát Megerősítik es tanácsok fi osztályait A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén megtárgyalta és el­fogadta a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet-terveze­tét, elrendelte annak a "Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elé terjesztését. A kormány tu­domásul vette a földművelés- ügyi miniszternek az 1959. évi mezőgazdasági munkák előké­szítéséről, valamint a megfele­lő intézkedések megtételéről szóló jelentését, elhatározta, hogy a termelőszövetkezetek állami támogatásának további magjavítására a tanácsok vég­rehajtó bizottsága mezőgazda- sági szakigazgatási szerveit megerősíti. A Minisztertanács elfogadta a közlekedés- és pos­taügyi miniszter jelentését a légügyi intézmények eredmé­nyeiről és hatásáról, majd fo­lyó ügyeket tárgyalt. Ä szocialista munkaverseny milliók akaratát fogja össze, milliók lendületét fokozza Kádár János elvtárs beszéde a Budapesti Pártbizottság ülésén •Jelenté® az eddig* végzett tavaszi munkákról Több mint 10 ezer holdon vetették el a tavaszi kalászosokat Csütörtökön teljesen leállít megyénkben a nagy szorga­lommal végzett tavaszi munka a kedvezőtlen időjárás miatt. Ezt megelőzően a termelőszö­vetkezeteik és egyénileg dolgo­zó parasztok több mint tízezer kataszteri holdon vetették el a tavaszi árpa és zab magját igen gondosan előkészített magágyba. 20 ezer katasztert holdon végezitek az őszi kalá­szosokon fej trágyázást és több mirt 25 ezer holdon hengere- zést A ráksi Uj Élet Termelőszö­vetkezet 200Ó holdas határában például a régi és új tagok együttes erőfeszítése nyomán majdnem ezer holdon fejezték, be az őszi szántások simítózá- sét, 600 hold őszi kalászos fej- tráigyiázósát és 300 holdon pe­dig a hengerezést. Több mint 300 holdon vetették el a kora tavasziakat, köztük 100 hold árpát és zabot, 35 hold cukor­répát, 20 hold lucernát. Az idő­járás közbeszólt ugyan, de azért találnak munkát: a me­legágyakat készítik elő. Mi­helyt az idő engedi, újból meg­szállják a földeket, s folytat­ják a vetést. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsága — amint már hírt adtunk róla — kibővített ülést tartott a Vasas Szakszervezet székházá­ban. Elöljáróban Kelen Béla, a Budapesti Pártbizottság tit­kára ismertette a Központi Bi­zottság márciusi határozatából a budapesti kommunistákra, pártszervezetekre, dolgozókra vonatkozó tennivalókat. — Pártunk határozatot ho­zott az MSZMP soronlévő kongresszusának összehívásá­ról az év végére — folytatta. — Ez a nagyjelentőségű kong­resszus egész népünk életére ‘kihat. A budapesti dolgozók kezdeményezése és lendülete biztat bennünket, hogy javas­latot tegyünk: a Budapesti Pártbizottság nagy nemzeti céljaink elérése érdekében ha­tározza el és ajánlja Budapest dolgozóinak, hogy a pártkong­resszus tiszteletére indít­sunk szocialista munkaver­senyt- (Hosszan tartó, nagy taps.) Több hozzászólás után Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra emelkedett szólásra. Elöl­járóban a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXX. kong­resszusán részt vett magyar küldöttség munkájáról szólt: A kongresszus — állapította meg — világszerte erősítette a békéért és a haladásért harco­lók sorait. Közvetlen hatása máris érezhető a szocializmus és az imperializmus harcában. Hazánkban rendbe jöttek az ügyek 32 ezer normálholdnyi munkát végeztek el a gépállomások Megyénk 15 gépállomásá­nak traktorosai igyekeztek a kellemes márciusi napokat ki­használni. Szorgalmasan vé­gezték a tavaszi munkákat: szántottak, simítóztak, hen­gereitek. s vetették a kora ta­vasziak magját. Szerdára vir­radóra hirtelen havazott Csü­törtökig a megye egyes ré­szein több centis hó esett Ez megakasztotta a nagy lendü­lettel indult tavaszi miunkáikat. Amíg az időjárás engedte, a megye gépállomás! traktoro­sai 32 ezer normálholdnyi ta­vaszi munkát végeztek el, s ez­zel tavaszi tervüket 20 szá­zalékra teljesítették. Majdnem 10 ezer holdnyi talajmunka és több mint 3300 holdnyi közép- szántás befejezése dicséri de- rekas munkájukat. Az utóbbi tíz nap alatt 12 ezer normál­holdnyi teljesítményt értek el. A gépállomások közül külö­nösen a balatonkiliti dolgozik kiválóan. A tavaszi tervtelje­sítésben már jóval túl van a 30 százalékon. 4320 normál­holdnyi összes munkából ■majdnem 1600 hold talajmun­kát végzett a siófoki járás termelőszövetkezeti határában. Kihasználták a jó időt A somodori Kossuth Tsz-ben a tavaszi simítózást 450 holdon elvégezték, s az őszi vetéseket leápolták. A vetésterv elkészí­tésekor messzemenően figye­lembe vették az állatállomány takarmányszükségletét. Ez ideig 40 hold zabot, 60 hold cukorrépát vetettek el. Kö­vetkező munkaként 10 hold vöröshere, 50 hold lucerna fe- lülvetését. 20 hold zabosibük- köny, 25 hold borsócsalamádé, 20 hold köles vetését tervezték. Igallban az Aranykalász Tsz- ben az alakulás után rögiön nekikezdtek a tavaszi munkák végzésének, s kihasználták a jó időt. A közös munka első napján több mint száz fogat dolgozott a talajelökészítósnél és 45 vetőgép hintette a magot. A helyi földművesszövetkezet segítségére sietett az Arany­kalásznak és rendelkezésiére bocsátotta a nála tárolt vető­magokat. sőt a raktárában le­vő 6 vagon műtrágyát is át­adta. Ez ideig 32 hold cukor­répát, 200 hold tavaszi árpát, 90 hold zabot, 50 hold borsót vetettek el. Az összes őszi ve­téseket lehengerezték, 870 hold őszi szántáson végezték el a simítózást. Az utóbbi két és fél eszten­dőben nagyot fordult a világ, a szocializmus javára tolódtak el az erőviszonyok, a szocia­lista tábor, mindenekelőtt a Szovjetunió eredményei alap­ján és a XXI. kongresszus ha­tására. Két és fél évvel ez­előtt, a magyarországi ellen- forradalmi felkelés idején, mondjuk valamelyik dél-ame­rikai államban a kommunis­táknak arra kellett felelniük, hogy miért volt Magyarorszá­gon ellenforradalom. Minden­ki felidézheti a haladó embe­rek és a reakciósok akkori vi­táit, vagy egyszerűen a hala­dó emberek és a kevésbé ön­tudatos dolgozók beszélgeté­seit a föld bármelyik részén. Most a kommunisták, a hala­dó emberek tehetik fel a kér­déseket végtelen hosszú soro­zatokban: mit szóltok ahhoz, hogy a Szovjetunió hódította meg elsőnek a világűrt, mit szóltok a XXI. kongresszuson elfogadott hétéves tervhez, mit szóltok a kínai nép nagy­szerű előretöréséhez? Többek között megkérdezhetik azt is, mit szóltok ahhoz, hogy Ma­gyarországon rendbejöttek az ügyek. A szocializmus pozíciói most jók. Az imperialisták lába alatt olyan területeken is ég a talaj, ahol két vagy három év­vel ezelőtt nem is gondolták volna — mondotta, majd a to­vábbiakban így folytatta: Mi a békés versenyért har­colunk, azért küzdünk, hogy a háborút elkerüljük. A XXI. kongresszus újból aláhúzta, hogy a világháború elkerülhe­tő, ha nem lankad a tömegek harca a békéért. Résen kell tehát lennünk és azért mun­kálkodnunk, hogy ébren tart­suk népünk bizakodását és fe­lelősségérzetét a béke ügyé­ért. Ha ismerjük az általános fejlődés irányát és bátran szembenézünk a fejlődés egyes szakaszainak esetleges, az im­perialisták által okozott élese­désével, akkor népünk nyugod­tan, önbizalommal dolgozhat, építömunkánk további jó ered­ményekkel jár. Türelemmel beszélgessünk az emberekkel Megalapozzák a jó termést A nemrégen alakult vagy felfejlődött szövetkezeti gaz­daságokban alaposan átgondolt terveket készítettek a mun­kák zökkenőmentes beindítá­sára. Célul tűzték ki a jó ter­méseredmények elérését. En­nek érdekében a szükséges tennivalókat is kidolgozták. Somog.yszil termelőszövetke­zeti község határában a tavaszi növények magjának nagy ré­sze még kisparcelllákba kerül. Az őszi kalászosok zömét is egy-két holdas területeken ve­tették el. A tervkészítés során az volt a fő gondolat, hogy en­nek ellenére jobb termésátla­gokat kell elérni, mint az el­múlt esztendőben. Ezért a: gondos magágykészítésen ki- j vül holdanként 130 kilogramm pétisót és szuperfoszfátot dől- [ goztak bele a talajba, mintegy j 400 kataszteri holdon cukorré­pa és kukorica alá. A több | mint ezer holdnyi őszi kalá- j szost fejlődésétől függően hol-1 dánként 40—50 kilogramm pé­tisóval fejtrágyázták. A felfa­gyott őszi vetéseket több mint 200 holdon maghengereztéik. Ezenkívül 630 hold lucerna és vöröshere félülvetést is vé­geznek. A mi pártunk füg­getlen párt, de felelősséggel tartozik a szocialista forrada­lom sorsáért mind a saját né­pe, mind a nemzetközi mun­kásmozgalom előtt. Itthoni be­szélgetéseinken, vitáinkon is érezhető mozgalmunk általá­nosan kedvező helyzete. Már nem mi vagyunk elszigetelt helyzetben, hanem a reakciói és nincs olyan kérdés, amire ne tudnánk választ adni. Bátran vitatkozhatunk tehát és vitatkozzunk is. A helyzet ma már nálunk gyö­keresen megváltozott, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy most már nem vagyunk kötelesek fáradhatatlanul ma­gyarázni álláspontunkat. Kö­telességünk rendszeresen és határtalan türelemmel beszél­getni az emberekkel, s immár elért eredményeink alapján megváltozott helyzetünkből ki­indulva, tovább folytatni a felvilágosító, a tömegmozgósí­tó munkát. Kádár elvtárs a továbbiak­ban részletesen elemezte, ho­gyan hasznosíthatja pártunk, népünk a XXI. kongresszus ta­pasztalatait. A XXI. kongresz- szus a fejlődés új, nagy lehe­tőségeit biztosítja számunkra, hathatós közvetlen segítséget is jelent népünknek. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a sok egyéb tényező mel­lett a kongresszusnak is sze­repe van a termelőszövetke­zeti mozgalom gyors ütemű fejlődésében. A kongresszus gazdag anyagát két ütemben kell hasznosítani. Vannak alyan tapasztalatok és mód­szerek, amelyeket nyomban felhasználhatunk, tehát hiba volna várni fél évet vagy há­romnegyed évet, viszont az egyes kérdések alaposabb, mé­lyebb feldolgozása körültekin­tő elemzést kíván, s úgy gon­doltuk, hogy ezekben a párt- kongresszuson fogunk állást foglalni. A XXI. kongresszus anyagát tanítani kell pártis­kolákon, a pártiskolákon kí­vüli oktatásban is, ha azt akar­juk, hogy a magyar kommu­nisták lépést tartsanak a mar­xizmus—leninizmus fejlődésé­vel. Ugyanakkor a kongresz- szus anyagának gazdag kin­cseit széles körben meg kell ismertetni egész népünkkel. Népgazdaságunk fejlesztéséről A jelenlegi helyzetünkben két, különösen fontos tény van, amivel nyomban lehet, kell és érdemes foglalkozni. Az egyik a népgazdaság fejlesztése, a másik a termelőszövetkezeti mozgalomban elért eredmény. Népgazdaságunk egészsége­sen fejlődött. A népgazdaság fejlődése is mutatja, hogy a pártnak a politikai harcban követett vonala helyesnek bi­zonyult. Jobb, reálisabb, ér­telmesebb a tervezés és a ve­zetés is. Szabadabb levegőt biztosítottunk az alkotó mun­kában és ezt nagyon is jól használták fel a dolgozó mil­liók, olyan fontos rétegek is, mint a funkcionáriusok, az értelmiségiek, elsősorban a műszaki értelmiség körei. Ez igen figyelemre méltó. A tudó­sok, műszakiak ma nyugodtan kísérletezhetnek, dolgozhat­nak, mert érzik a párt megbe­csülését. Mi abból indulunk ki, hogy az értelmiségnek döntö többsége szövetségesünk, akik­kel együtt akarunk dolgozni, bízunk bennük. Nagyon fontos dolog, hogy ezt a bizalmat érezzék az emberek, tartozza­nak bármilyen réteghez. Mun­ka közben igenis vigyáznunk kell, hogy bizonyos egyének ne szabotálhassanak, ne csinálja­nak gazemberséget, de az alap­vető, hogy a döntő többség iránt bizalommal legyünk, mert enélkül nem lehet sem dolgozni, sem harcolni, sem építeni. Az alkotó kedv nagyon fontos tényezője eddigi ered­ményeinknek, amelyek milliók erőfeszítéséből, jókedvvel vég­zett munkájából születtek. A parasztságnak is jobb életet teremtettünk A Központi Bizottság ülésén részletesen megtárgyaltuk a termelőszövetkezeti mozga­lommal összefüggő kérdéseket. Azt hiszem. hogy Központi Bizottságunk a mezőgazdaság fejlesztését érintő kérdésekben is jó ha taraiatokat hozott. Jó­magáim teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy a párt akkor tudja a szövetke­zeti út helyességéről meggyőz­ni a dolgozó parasztokat, ha az egyéni parasztokkal, mint testvérrel dolgozik együtt. Semmiféle szocialista Győr megye nem lenne ma Magyar- országon, ha az elmúlt két év­ben nem lett volna helyes a párt és a kormány politikája, amelynek értelmében bizalom­mal és bátran dolgoztunk együtt a parasztsággal, mint testvéri osztállyal akkor is, amikor még túlnyomó többsé­gében egyénileg dolgozott. Jobb életet teremtettünk a dolgozó parasztságnak. Meg­szűntek a korábbi hibák. A parasztok széles tömegei lát­hatták, hogy a párt jót akar. A Központi Bizottság helyes politikai vonalával a parasztok előtt bebizonyítottuk, hogy a mi pártunk az ő érdekeiért, az ő javukra is dolgozik, s ez a döntő oka annak, hogy a dol­gozó parasztok tömegesen el-, indultak a tarmelőszövetkeze-. tek felé. Kádár János elvtáns ezután a XXI. kongresszus tapaszta­latairól szólott. Megállapította, hogy ha egy elég fájdalmas kitérő után is, de a mi Köz­ponti Bizottságunk is meg tud­ta valósítani a XX. kongresz- szus által továbbfejlesztett marxista-leninista irányvona­lat. Ez a cselekvés vezérlő eszméje pártunkban 1956. no­vember 4.-e óta. Ez mind­annyiunknak erőt és önbizal­mat ad. Központi Bizottsá­gunk politikája marxista-leni­nista. Az alkalmazásban, a következetességben, a vezetés egyenletességében azonban az SZKP színvonala, s a mienk még nem azonos. Mi még kö­vetkezetlenebbek, bátortala­nabbak, lassúbbak vagyunk. A tempónk gyengébb egy kicsit és egyenetlenebb. Az eszme azonos, de az eszme megvaló­sítása még nem azonos üteműi Bízni a tömegekben — emelni a vezetés színvonalát ■— Állíthatjuk, hogy a ve­zetők — a Központi Bizott­ságtól, a kormánytól, az or­szággyűléstől egészen a gyár­vezetőkig — nem tudták ki­használni az ország fej­lődése javára mindazt a lehetőséget, ami az adott időszakban megvolt. Mit jelent ez? Gondolják végig az elvtársak: a politikai konszoli­dáció gyorsabban ment végbe, mint gondoltuk, a gazdasági konszolidáció ugyancsak. A választás napján népünk egy­ségesen szavazott. Legutóbb a tsz-mozgalam a vártnál job­ban, sikeresebben és gyorsab­ban fejlődött. Mit jelent ez számunkra? Azt, hogy az alap­vető feladatokat jól mértük fel, a fő irányt helyesen je­löltük ki, mert a tömegekre támaszkodtunk. Bíztunk a tö­megekben, de az eredmények­nél kitűnt, hogy a tömegek még több bizalmat érdemelnek tőlünk. Minden nagyobb csata azzal az eredménnyel zárult, hogy a tömegek politikai érett­sége, tettrekészsége néhány fokkal magasabb volt az adott1 pillanatban, mint ahogy fel­tételeztük. Azt hiszem, így vonhatjuk meg a mérleget ab­ból, amit a XXI. kongresszus mond nekünk és ebből adód­nak azok a feladatok, amelye­ket a Központi Bizottság hatá­rozatba foglalt. — A vezetés megjavítása az egyik fontos feladat. Kétféle­képpen lehet javítani a veze­tést. Minden alaposabb elem­zés és tanulmányozás nélkül is magasabb színvonalra em|-l- hetjük azt egy kicsit több lel­kiismeretességgel. A brigádve­zetőktől az ország legmagasabb közjogi méltóságáig, nagyobb lelkiismeretesség és kicsit több bátorság kell az irányításhoz és az eddiginél is bátrabban kell támaszkodni a tomegeferps Azt hiszem, hogy ezt már hol­nap megkezdhet j ük. Ehhez nem kell alaposabb tanulmá­nyozás. Az egész vezetés struktúrájának tökéletesítése viszont hosszabb munkát kí­ván, ezt hiba volna összecsap­ni néhány hét alatt. — Tovább kell javítani ká­derpolitikánkat is. Óriási lé­pést tettünk előre. Sok méltat­lanul félreállított ember ke­rült a helyére. Uj emberek is jöttek és állítom, hogy önálló­sággal dolgoznak és fejlődtek. Vigyáznunk kell arra, hogy ne üsse fel a fejét a »-nálunk most már minden megy ma­(Folytatás a 2. oldalonj

Next

/
Oldalképek
Tartalom