Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-12 / 60. szám

Csütörtök, 1959. március 12. 6 SOMOGYI NÉPLAP A LEHETŐSÉGEK HATÁRAI KÖZÖTT A Mértékű tani és Vegyesru­házati Vállalatnál a konszoli­dáció erős hónapjaiban hatal­mas felfutás következett be. Azokban az időkben, amikor a* emberek megnyugodtak (idegileg, pénzügyileg egya­ránt), s ismét biztonságosan nézhettek a jövő felé, a városi és falusi dolgozók sokat ruház- kodtak. Napjainkban pedig — ez köztudomású — inkább nagy összegű kiadást jelentő beruházásokat tesznek a csa­ládok. mosógépre, egyéb ház­tartási cikkekre, televízióra takarékoskodnak. Ez a legtel­jesebb nyugalom, biztonság je­le, bár ugyanakkor a kereske­delem és az ipar más ágaiban — átmenetileg — visszaesést eredményezett. így járt rosszul a Mértékutáni Vállalat és ezen belül a ci pész-részleg. Ez a részleg tavaly már több ízben úgy állt, hogy be kell szüntetnie a munkát, olyan kevés volt a megrende­lés. A vállalat vezetősége úgy igyekezett segíteni, hogy konfekciós cipők készítését vállalta a helyi kiskereskede­lem számára. A lépés megol­dotta a nehézségeket, azonban nézeteltérést idézett elő a vál­lalaton belül. 1958. április— májusában marhaboxból csi­náltak női szandálokat Páron­ként ezért 42,46 forintot kap­amiért a bérkérdésekben nem hívta segítségül az üzemi taná­csot. A nagyobbik hibát azon­ban a konfekciós cipőket gyár­tó hét szakmunkás követte el, amikor csupán egyéni érdekü­ket nézték, s nem vallották kellőképp magukénak a köz, a vállalat érdekeit. Addig nyúj­tózkodj, míg a takaród ér — tartja a szólásmondás. A vál­lalat takarója nem végtelen hosszú, határai meg vannak szabva. Müller igazgató hibá­ját megtetézi Zsiborás Ferenc felfogása az ügyről. Ahelyett, hogy igyekezne összeegyeztetni az üzem és a dolgozók érde­keit még jobban kiélezi a hely­zetet. Mintha megfeledkeztek volna a vállalatnál, hogy az or­szág gazdasági helyzete kiha­tással van az ő munkájukra is. Nem utolsósorban elfeledték meggondolni, hogy a : .slagban dolgozó hét érdekelt munkás magasan a legjobban kereső az egész vállalatnál. Keresetük méltányos, de ez a jobb kere­set nagyobb öntudatra ösztö­nözhetné valahányukat. Bérle­vétel nem történt, jogtalanság nem esett, az üzemnek módjá­ban áll meghatározni a bére­ket. Nem lenne semmi baj a Mértékutáni Vegyesruházati Vállalatnál, ha a lehetőségek határai között maradnának, il­letve belenyugodnának abba, hagy csak ez lehetséges. Amint elöljáróban is mondottuk, a vállalat jelenlegi helyzete át­meneti. Ma kevés megrendelő­je van a mérték után készülő cipőknek, holnap esetleg több lesz, s megint helyreáll az egyensúly. De addig is minden erőfeszítést meg kell tenni, hogy ne legyenek súrlódások kellően meg nem indokolt kér­désekben. A vállalat és a dol­gozók tartsák mindig szem előtt, hogy ők is egy helyet foglalnak él az ország gazda­sági életében. Fehér Kálmán ÉRDEKESSÉGEK BRIGITTE BARDOT — A VIGASZTALAN JELENSÉG Az olasz Keresztény De­mokrata Párt milánói veze­tője éles hangú tiltakozó le­velet küldött az »Epoca« ne­vű népszerű olasz hetilap­nak. A levélben felháboro­dott hangon kifogásolja, hogy a lap egyik számában az újonnan kinevezett Mon- tini bíboros egész oldalas fényképével szemközt Bri­gitte Bardot filmszinésznő ugyancsak egész oldalas fényképe jelent meg. A ke­resztény demokrata vezér- egyéniség véleménye szerint a filmszinésznő -vigasztalan jelensége« szembeállítva a bíboros fényképével súlyos ízlés eltévelyedés és szenzá­cióhajhászás. Egy kis ünneprontás Néhány napja ünnepeltük a nőket Kicsiket, nagyokat, lá­nyokat asszonyokat és nagy- tak az úgynevezett alja-mun-1 mamákat. Féköszöntés. virág- káért a konfekció dolgozói.' csokor, csokoládé. boldogság, Decemberben és 1959. január-1 örömujjongás. Talán minden jában borjúboxiból gyártottak családban megvolt e kellékso- női szandált. Bolti ára 300 fo- rozat, csali nálunk nem. Hadd iónt volt A szalag dolgozói panaszoljam el, ha egy kicsit 41,20 forintot szerettek volna (ünpiéprontónak tűnik is. feles é- ezelőtt egy próbaköve idegeinek a nő-1 Eljött az este. A hét órai napi műsor megszervezése. E I kezdés időpontjában nem volt tevékenysége egy hónappal ez- a helyszínen a cimbalom, a kezdődött, hogy hónappal kapni egy pár alja-munkáért, Úgy de a vállalat 'kalkulációja csak * gémét két 38 forintot engedett. Ez volt az _ , . , ,, első összeütközés oka. A máso- egyhangú lelkesedéssel megva- dik akkor következett be. ami- lasztották a helyi nőtanács kor január 1-én — a termelői kultúrfelelcsének. Roppant árrendszer megváltoztatásával — a bőr ára felment, az új cik- lista szerint pedig az ugyan- , ilyen fazonú szandál 330 farin-! deni rengeteg szabad idejével: i örült e megtiszteltetésnek, hi- 1 szén- már nem tudott mit kez­tos árban került forgalomba, j mindössze A vállalat az új bőrárak és <jyermekét egyéb objektív okok miatt ez­után sem bírta megadná a kért!azonklvu1' ho*-v ePDen az cls" két öt éven aluli kellett ellátnia 41,20-as bért. Vagy nem fogad­ják el a megrendelést, s akkor nincs munka, vagy ráfizet a vállalat. A cipész-részleg dol­gozni mégis felhörkentek. Elmarasztalható a Mérték­utáni Vállalat ’ igazgatója, osztályosokat, tanítja az alapis­meretekre. Mellékfoglalkozása ugyanis tanítónő. (Főfoglalko­zása: feleség és anya.) Szóval élettársam kultúrfe- lelős lett: Első feladata, mint­előtt kezdődött. Azóta heten­ként átlag 6—8 órát volt távol e fontos ügyben, kivéve az utolsó hetet, amikor csak fu­tólag találkozott a családjával. A gyerekek mindig azt kérdez­ték tőlem, miért nem szeret minket anyuka, hogy elmegy tőlünk mindennap. Ezt még valahogy kibírtuk, bár a csa­lád vacsorakészítési gondja, a gyerekek mesével való ellátá­sa, lefektetése rám hárult, és erről bizony szívesen lemond­tam vplna. A kudarc a Nagy Napon, 8-án következett be. Kora reggel még el kellett mennie egy énekeshez, aki bár készülni szokott a műsor­ra. de csak az utolsó nap reg­gelén mond végleges választ. Onnan megjőve a zenekar ügyét rohant elintézni, ebéd után pedig a szavalatokat hallgatta meg. zongorát is fel kellett vitetni a színpadra, hiányzott az egyik szavaló, két táncosnak szűk volt a csizma, egyiken meg elrepedt a nadrág. Végre meg­kezdődhetett volna a műsor, akkor meg a villany aludt el. Megjavították. Műsor közben nejem, a kultúrfelelős széket és asztalt cipelt a színpadra, zongorát emelt, függönyt hú­zott. Sarával ünnepelt, hiszen elvégre nőnap volt Méghozzá nemzetközi. Este, jobban mondva az éj­szakai órákban ért haza, hulla- fáradtan, elgyötörve, és mi­előtt a két gyerek elmondhatta volna az erre az alkalomra ta­nult fel köszön tőt, féleségemet, a kultúrfelelőst elnyomta a jótékony álom. (Somogyi) /*urcsasAgok A BÉCSI JÉGREVÜ A bécsi jégrevű fennállá­sánál?: húsz évében csodá­latos teljesítményeivel, ke­csességével és muzikalitásával sokmillió európai és tenge­rentúli nézőt gyönyörködte­tett. A jégrevű sajátosan bé- csies stílusával éppoly, kivá­lóan képviseli szülővárosá­nak művészeti hagyomá­nyait. mint a híres bécsi ze­nekarok, a spanyol lovagló- iskola és a fiatal fiúk kiváló kórusa, a Wiener Sänger­knaben. A 26 tagú jégbalett, valamint a közei ugyanennyi főt számláló szólista együt­tes majdnem minden tagja amatőr korában bajnoki cí­met nyert műkorcsolyá­zásban. A bécsi korcsolyázó klub, a Wiener Eislaufverein a jégrevű bevételéből fedezi tehetséges fiatal amatőrök kiképzését. AKI FOCIZIK AZ NE VISELJEN SZAKÄLLT Az iráni Gurim futball­csapat játékosai fel vannak háborodva. Vezetőjük ugyan­is azt az utasítást adta, hogy vágják le hosszú szaikállu- kat, amelyről pedig híresek voltak az egész országban. Az utasítás oka: a legutóbbi mérkőzésen az egyik futbal­lista szakálla beleakadt az ellenfél egyik játékosának inggombjába és ez az inci­dens nagy bonyodalmakat okozott. A Kanizsai utca végén az idén elkészül az iskola egy részei. Egyelőre négy tanterem és egy kétszoba összkomfortos nevelői lakás 1 550 000 forintos összeggel. További négy tan« termet és tornatermet 1960-ra tervezik. Valahányszor szirénázva száguldó tűzoltóautót látok, amint az emberek és jármű­vek félrehúzódva adnak helyt a hatalmas kocsinak, önkény­telenül az jut eszembe: va­jon hol lehet tűz vagy más baj, mi történhetett, hogy a tűzoltóknak kell segíteniük? S valahány esetben égő lakó­házak oltásán láttam őket dolgozni vagy árvíznél men­teni, mindannyiszor tisztelet­tel gondoltam rájuk Tiszte­lettel gondoltam rájuk, akik éjjel, nappal, hétköznap és ünnepnap mindenkor készen­létben állanak, életüket koc­káztatják, hogy megmenthes­sék embertársaik életét, va­gyonát. * • • ötvenkét esztendős kora ellenére is fiatalos a külseje, energikus a mozgása Czinko- tai Frigyesnek, a cukorgyár tűzvédelmi instruktorának. Ketten vannak a gyárban ál­lami tűzoltók, 24 óránként fel­váltva látják el feladataikat, őrzik a gyárat a tűitől. Ki­lenc éve dolgozik a gyárban Czinkotai bácsi, előbb mint őrsparancsnok, most pedig mint instruktor. Ismeri a gyár minden zegét, zugát, öt is ismerik az emberek. Taná­csait mindenki elfogadja, mert tudják, hogy azokat a tűzvédelmi szabályok követe­lik meg... Nemcsak tűzoltó ő a gyár­ban, hanem olyan, mint egy gondos gazda. Amikc• vége a műszaknak, bejár minden mühelyrészt, s nemcsak a tü­zet okozható jelenségekre fi­gyel, hanem arra is, hol vé­tenek a takarékosság ellen. Leoltja a feleslegesen égő vil­lanyokat, elzárja a folydogá- ló vízcsapokat, s mikor vége a szolgálatnak, hazamegy. De otthon sem tud teljesen nyu­godtan pihenni. Mindig arra gondol: mi történik a gyár­ban, nincs-e valami baj ... — Hivatásának él, éjjel, nappal lehet számítani mun­kájára, melyet a tőle telhető legnagyobb tudással lát el, se­gíti a gyár tűzvédelmi mun­káját irányításával, tanácsai­val — mondja róla parancs­noka, Várszegi alezredes elv­társ, és a cukorgyár igazga­tója, Tabák elvtárs is. Éppen harminc esztendeje, hogy így él. 1929-ben válasz­totta magának ezt a hivatást. Apja uradalmi kovácsmester, nyolc gyermeke közül mind­kapnak. Most sokkal köny- nyebb a tűzoltók élete, mint régen. Harminc év alatt Czinkotai bácsiék kilenc esetben vonul­tak ki a Kapos okozta árvíz­hez menteni. 1941-ben például három társát mentette ki a jeges vízből, akik a cseri fű­résztelepnél a jég alá szakad­tak. Az első tűz, melynek ol­tásában részt vett, 1929-ben | HARMINC EV kíSíMiUtlmt össze egy a lány, s hét fia közül hat a kovácsmestersé­get tőle sajátította el. Ezt a szakmát tanulta meg Czinko­tai Frigyes is apjától, s elő­ször mint patkolókovács dol­gozott a tűzoltóknál, mert hát akkoriban még lovak vontat­ták a tűzoltófecskendőt, s szi­réna helyett trombita jelezte, hogy menteni mennek a tűz­oltók. — Kincstári béresek vol­tunk ebben az időben — em­lékezik vissza az 1929-től a felszabadulásig eltelt időre Czinkotai bácsi. — Két bőrt húztak le rólunk. Dolgoztam mint kovács, de ha tűz volt, félre kellett dobni a kalapá­csot és menni kellett tüzet oltani. Akkor 48 órát voltunk szolgálatban, tűzoltás, szín­házügyelet, kovácsmunka s a háború alatt még a jegyki­hordást is velünk végeztet­ték. Ketten a feleségemmel szolgáltunk azért a kevés pénzért, mert ő hordta utá­nam az ennivalót. Olyan egyenruhát kaptunk, hogy szégyelltük az utcára felvenni. Civilben mentünk be és a lak­tanyában öltöztünk át. Most.24 óra szol­gálat, 24 szabad. Harisnyától kezdve cipő, ruha, köpeny, nyakkendő — mindent meg­Zselickislakon volt, ahol há­rom ház és öt szérű égett egyszerre. 1932-ben Somogy- sárdon 12 égő házat kellett oltani. Délután 5 órától más­nap reggel 7 óráig dolgoztak megállás nélkül. Ott meg az ő életét mentették meg tár­sai, kihúzták a beszakadt pin­céből. Kellemetlen emlék szá­mára az 1934-es, a bíróság tetőzetén támadt tűz is, ami­kor majdnem leesett a tető­ről, az utolsó pillanatban a csatornában kapaszkodott meg. De emlékezetes marad az 1937-es kisbárapáti tűz­vész is: egyszerre 22 ház égett. Húshagyó kedden volt ez a tűz, s aznap még másik két esetben kellett kivonul­niuk tűzoltáshoz... Huszonöt esztendő a tűz­oltók szolgálati ideje, s bár Czinkotai Frigyes már har­minc esztendőt teljesített, még nem gondol arra, hogy nyugdíjba menjen. — Úgy ér­zem, még tudok használni a gyárnak, a tűzvédelemnek — mondja —, s amíg el tudom látni hivatásomat, addig dol­gozom ... Igen, Czinkotai bácsinak hivatása a tűzoltóság. Nemré­gen, egyik szombaton kisebb tűz támadt a gyárban. Ö sza­badnapos volt. Nem sokkal a tűzoltók kiérkezése után már ö is ott termett, segített a mentésben. Amikor pedig a Patyolatnál támadt tűz, a fe­leségével sétált. Búcsú nélkül hagyta ott az utcán, s rohant segíteni a mentésben, pedig »nem az ő gyára«... A tűz­védelem mellett lankadatlan energiával oktatja a cukor­gyár 54 társadalmi tűzolióját, s vezeti a 36 fő részére a lég­oltalmi tanfolyamat. Eláruljuk azt is, hogy vala­mikor szobrászművész szere­tett volna lenni. Nehéz ko­vácsmunkához szokott keze hihetetlen ügyességgel végzi még most is a különböző dombormű vagy faragást munkálatokat. Lakásán szá­mos dísztárgyat lehet találni, amit ő készített. 1934-ben egy kaposvári kiállításon el­ismerő oklevelet nyert ipar­művészetével. Egy pesti szob­rász, aki meglátta munkáit, hívta, hogy menjen hozzá ta­nulni. Nem sikerült. A város nem segítette, más sem segí­tett De miért is segítették volna az egyszerű tűzoltót, az uradalmi kovácsmester fiút... Czinkotai bácsi számára nagy elégtétel, ha már ő nem tanulhatott, fia azzá lett, ami­vé akart: állatorvos. O pedig 1952-ben a szolgálati érdem­érem bronz fokozatát, 1958- ban elismerő oklevelet, több pénzjutalmat kapott. Az el­múlt napokban pedig pa­rancsnoka mellére tűzte 30 éves munkája elismeréséül a Népköztársaság Elnöki Taná­csának adományát: az ezüst szolgálati érdemérmet l ! Szirénázva száguld az nt-: cán a hatalmas tűzoltóautó. < Valahol tűz vagy más baj 1 van. Tűzoltók, önfeláldozó j emberek sietnek bajba jutott < embertársaik segítségére. Ne- j kik nincs nyugodt, szabad ide- < jük, mindenkor készen kell: állni. Gondoljunk reájuk tisz- • telettel, elismeréssel... Meg- < érdemlik... Szalai László* Uauzer Antal kőműves, kőfaragó a köveket előkészíti a falazáshoz. Fürstein József kövező, ifjúmunkás munkaköziéi»,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom