Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-01 / 51. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Vasárnap, 1959. március 1. Ilyenkor is sok a dolguk Látogatás a Termény forgalmi Vállalatnál A KŐRÖSHEGYI VÁLTOZÁS (III.) Alkotó tervek A Somogy megyei Tenmény- forgaimi Vállalat telephelyein, raktáraiban a tél nem jelent pihenőt. Amint a vállalat ve­zetői elmondták, telephelyveze- tőknek, felvásárlóknak ilyen­kor is sok a dolguk. Az áru­kezelésen, felvásárláson kívül ezer más a tennivalójuk. Még tavasz előtt kifutnak az intéz­kedések a «-végekre-«, s ott, ahol a csata igazán eldől, azon­nal akcióba lépnek a vállalat emberei. Ott sürgö­lődnek a falusi élet forgatagá­ban, munkájuk szinte elvá­laszthatatlan a paraszti hétköz­napoktól. Hogy jól látják él a felada­tukat, azt nemcsak azzal mé­rik, tele vannak-e a raktárak, év végére mennyi búzát, kuko­ricát vásárolnak föl, hanem azzal is: mennyit tettek annak érdekében, hogy a tenmelőszö- fvetkezetek, egyénileg gazdál­kodó parasztok idejében és jó csíraiképességű, gazdag termést hozó magot szórjanak a földbe. Foglalkozásuk folyamatosan — ez esztendő első napjától az utolsóig — jó munkát követel tőlük. A vetőmagcsere-alkciót a Terményforgalmi Vállalat bo­nyolítja le. Ebben az időszak­ban ez az egyik legfontosabb tennivalója. Martonvásári 5-ös fajtahibrid kukoricából 70, az óvári 5-ösből öt vagonnal ka­pott a megye. Tavaszi árpából 22, zabból 10 vagonnal külde­nek különböző telephelyeikre. 'Árpából, zabból a fenti meny- jnyiség kétszerese is elfogyna. I azonban a tavaszi szárazság eléggé betette a kaput, s ta­valy soikhelyen fele annyit sem arattak, mint 57-ben. A hibridkukoricának viszont minden jó tulajdonsága ellené­re is szükséges még a cégér. Bár az idén csereként kiadott vetőmag szemre is szebb a ta­valyinál, mégis sok gazdánál nincs kelete a hitbridkukoricá- isk, mert a küllem szerint ítélik meg. Pedig nem a szem nagysága a döntő. Hogy me­lyik terem többet, az a kuko­rica töréseikor mutatkozik meg. Az eredmények azt bizo­nyítják, hogy nem a szokvá­nyé az elsőség. Az igények első összesítése­kor Somogybán 55 vagon hibridkukoricára volt jelentkező. Azonban elfogy mind a hetven vagonnal, mert az újomman alakult termelőszö­vetkezetek, s a taggal, földdel me ggyarapodott tsz-ek is több­ségükben emellett döntenek, hisz egységi területről 20—25 százalékkal többet takaríthat­nak le. Kezdetben a hibridku­korica előnyét is kevesen is­merték el, ebben az évben vi­szont már a kukorica vetéste­rületének 50 százalékát ezzel a fajtával vetik be. Jelenleg a korpa, naprafor­gó-dara csereakció iránt mu­tatkozik hasonló közöny. Meg­lepő, hogy Somogybán e fehér­jedús takarmányoknak sokkal kisebb fontosságot tulajdoníta­nak, mint amilyent valóban megérdemelnének. A Somogy- ra csereként jutó korpa és nap­raforgó-dara jó részét másho­va viszik el, mert a mi me­gyénkben nincs kellő érdeklő­dés. Állattenyésztő jellegű vi­dékeinken sem élnek a lehető­séggel sem a tsz-ek, sem az egyéni gazdák. Egy mázsa ku­koricáért (máj. morzsolt) 120 kg. korpát ad cserébe a vállalat. 120 kg naipraforgó- dara ellenértéke 1 mázsa ku­korica, meg hatvan forint. Nem véletlen, hogy a legjobb tsz-ek éltek az alkalommal. A barcsi Vörös Csillag 500, a rák- si Uj Élet pedig 200 mázsa korpát cserélt. A Terményforgalmi Vállalat emberei, mikor körútra indul­nak, nemcsak vásárlási ajánla­tot tesznek, hanem hirdetik az országnak, termelőknek egy­aránt jövedelmezőbb termelési módot, nagyobb hozamú növé­nyek meghonosítását. Felvá­sárlás, szállítás örök körfolya­mata közben kell lebonyolítani a vállalatnak az ilyen idősza­kos munkát, mint a csereak­ció. Földbe kívánkozik a zab, árpa, hibridkukoricából is 55 vagonnal megérkezett a telep­helyekre. A Terményforgalmi Vállalat csatahelyein, kint a falukban gyors munkára van szükség, olyanra, mint ami­lyennel a felvásárlásban 1958 harmadik negyedévében kivív­ták az országos elsőséget. (Gőbölös) H a nem tudnám, hogy a tanácsházára nyitottam be, úgy vélhetném, a termelő­szövetkezet irodájában járok. Itt mindenki részt vállal a most nekirugaszkodó közös gazdaság kezdeti gondjaiból. Az adminisztrátorok a kitöltött belépési nyilatkozatokat ren­dezgetik a leltározó bizottsá­gok munkáját megkönnyíten­dő. Tulok József tanácstitkár a tsz-tagok SZTK-biztosításá- hoz szükséges személyi adato­kat írja össze. Gyurasics Imre v. b.-elnök Geiger György tsz- elnöknek ad hasznos tanácso­kat a leltározás megszervezé­séhez. Aztán a telefonhoz megy. Kilitire, a gépállomásra szól át érdeklődve: van-e rét- gyalújuk, s ha igen, akkor mi­előbb küldjék elegyengetni a buckákat, mert Kőröshegy szö­vetkezeti parasztsága zetoros kaszával akarja levágatni az előfüvet is, a sarját is. Jólesik látni a tagságnak pedig érezni ezt a szíves pat­ronéiért. íme, nemcsak a szö­vetkezet létrehozásában, ha­nem a közös dolgok elrendezé­sében, az első gazdasági év kezdeti buktatóinak legyűrésé­ben is az új élet útjára lépet­tek mellett állnak a helyi elv­társak a párt és az állam kép­viseletében. Mert a szövetkezet, nem azzal lesz szövetkezet, hogy halomba gyűlnek a pa­rasztok kézjegyével szentesített belépési nyilatkozatok — e2 csak az előfeltétel. A közös gazdálkodásra irányuló szán­dék azzal jut diadalra, hogy meghatározzák a nagyüzemi termelés megszervezésének fel­adatait, és meg is oldják azo­kat. Ami a közösség javát for­máló terveket illeti, azokban nincs hiány. Essék hát szó a holnapot és a távoli jövőt ígé­rő elgondolásokról. Nem volna hamisítatlan kő­röshegyi zarnata a tervnek, ha nem a szőlő gondja szerepelne az első helyen. Most mérik föl a területet és a valósággal egyeztetik a beírt adatokat. De máris látják, hogy mintegy 180 holdnyi szőlő került a szövet­kezet birtokába (a többi ház­tájiban marad, az alapszabály­ban meghatározott mérték sze­rint). Közös lesz a nyitás is, a metszés is, munkaegységre. Megszervezték a nagy, egyet­len szőlőtermelő brigádot, s ezen belül a 15 munkacsapatot. Csepelyi Józsefet, az olaszriz- ling termelésének szakértőjét választották meg brigádvezető­nek. Megvédjük, öregbítjük a kő­röshegyi bor becsületét — ért vallják szilárd elhatározással a fiatal szövetkezet tagjai. Ezt mondja nagy belső tűzzel Elek Józsejné fiatalasszony is, aki talán rosszul érezné magát, ha nem a szőlős brigádba kerül­ne. Férje — kinek nem annyi­ra a 15 hold szántóföld, hanem inkább a 2 hold oleszrizling megmunkálása volt eddig is a szívügye — így beszél: — Bol­dog örömmel eldolgozgatok a szőlőben, mert tudom, hogy nem kell lovakkal szántogat- nom a mezőn. Idénymunka a szőlőtermelés és szép munlca: szív és lélek kell hozzá. Nem lehet a papírformához igazod­ni: ha például július 8-án per­meteztem, és rájött az eső, ak­kor nem várhatok két hetet az újbóli permetezéssel. Aki sze­reti a szőlőt — és nemcsak a gyümölcsét és levét —, az megvédi a termést a peronosz- pórától és a lisztharmattól. Ezt tettük egyénileg, ezt kell ten­nünk közösen is. A vezetőség­nek nem szabad azt gondolnia, hogy megvan a brigád, másnak semmi köze a szőlőhöz. Ha szo­rít a munka, akkor bizony egy- egy «szabadnapot-« kell adni a lovaknak, a fogatosok pedig jöjjenek a szőlőbe. A közös «-hegylevét-« közös pincében szeretnék tárolni az ősztől kezdve. Nagy vállalko­zásba kezdenek hát: 5 ezer hektoliteres pincét akarnak építeni az idén! Az egységesen kezelt borban bizonyára nem­csak az igazság, hanem Kőrös­hegy növekvő becsülete is ben­ne lesz. Hogy mit akarnak kez­deni az olaszrizlinggel? Eddig sem maguk itták meg, amit megtermeltek. A jövőben Sió­fok, Kaposvár, Enying és Ba­latoni öld vár után a fővárosban is szeretnének poharazót nyit­ni. A község romantikus ré­szén, a borkútnál idegenfor­galmi kiránduló helyet létesí­tenek majd. D ankházi Sándor — a mandula nemesítésben nagy sikert elért ember — egy­kedvűen mondja: — Amilyen fejlett a szőlőkultúránk, olyan szánalmasan gyenge a gyü­mölcstermelésünk. — Igaz, hogy ő eddig is sokat tett a gyümölcsös telepítéséért a ma­ga parcelláin, de a község eredményeinek megsokszorozá­sához vajmi kevés az egyes ember még cáy tiszteletet pa­rancsoló igyekezete is. Most majd kedvére hódolhat nemes hivatásának, mint a gyümöl­csös brigád vezetője. Persze, előbb megejtik a laboratóriu­mi »földkóstolást«, s az majd megmutatja, hova mehet a csonthéjas, hova a másmilyen csemete. Van jövője — és szor­galmazója — tehát Kőröshe­gyen a gyümölcstermelésnek is. A tavaszi vetésterv körvona­lai szintén kibontakoztak. Pil­langósvirágú takarmányokból legalább 150 holdnyira lesz szükség. Egyéb szálastakar- mánvt meg kukoricát is nagy területen vetnek, hogy a közös állatállomány takarmányalap­ját megteremtsék. Mert a falu­ban az állatlétszám nem csök­kenhet — sok trágyát követel a szőlő. Két új, 100—100 férő­helyes istállóban szeretnék el­helyezni a közös állatállo­mányt az év során. Sertésfiaz- tatót is létesítenek. Felvették- az iparosokat, s így saját épí­tőbrigádot tudnak szervezni. TUDÓSÍTÁSOK A SOMOGYSÁRDI FMSZ-BŐL Űj üzletházat és raktárát építenek Másfél évvel ezelőtt vált kü­lön a mezőcsokonyai fmsz-től a somogysárdi földművesszö­vetkezet, és kezdte meg önál­lóan munkáját. A szövetkezet jó gazdasági eredményei lehetővé tették azt, hogy nagy lépéssel előbbre jusson. A múlt év novemberé­ben 200 000 forintos beruházás igénybevételével megkezdték Somogysárdon egy új üzletház létrehozását. Az üzletiház egy 20 méteres vegyesboltból áll és ezenkívül 72 négyzetméter alapterületű felvásárlási raktá­rai foglal magában. A vegyes­bolt szakosítva lesz, és csak­nem egymillió® árukészletben válogathatnak majd a környék vásárlói. A felvásárlásnak nagy. fékje volt ezidáig, hogy nem volt korszerű raktár, ahol a termé­nyeket tárolni tudták volna. Most ez a gond is megoldódik és remélhető, hogy Somogy- sárd a parasztság minden ter­ményét fel" tudja vásárolni, és ÜNNEPELT A FALU Somogyasssáló parasztsága közös elhatározással lépett a szocialista mezőgazdaság út­jára. A gondolat érlelődéséről megemlékeztünk már lapunk hasábjain. Fotóriporterünk azonban ellátogatott Somogy- aszalóba azon az estén is, ami­kor a falu népe közösen, ön­feledten ünnepelt az új élet küszöbén. Termelőszövetkezeti községgé avatták akkor Asza­lót, s a vidám jókedv, a han­gulatos műsor, a kitűnő vacso­ra és a fiatalok késő éjszakáig tartó tánca a falu lakóinak megnyugvását, bizakodását, örömét jelképezte. el tudja raktározni a tovább­szállításig. Előreláthatólag má­jus 1-re készül el az új üzlet­ház. Italbolt, ahol nemcsak früccsöt mérnek A somogysárdi szövetkezet­hez tartozik Sörnyepuszta is. Lakóinak még soha nem volt alkalmas helyiségük szórako­zásra, összejövetelre. Most nagyrészt társadalmi munká­Fin la Kálmán 7 holdas gaz­da az ünnepély után, a va­csoránál gondolta meg magát. Akkor írta alá a belépési nyi- I val az fmsz lehetővé tette, hogy itt is italbolt épüljön. Az ímsz rádiót szerelt a helyiség­be, sakkot, biliárdasztalt vásá­rolt és folyóiratokat járat ide, tehát a sörnyeáeknek nemcsak a szomj át oltja, hanem a kul­turális igényeit is igyekszik ki­elégíteni az italbolt. Látogat­ják is azt a pusztaiak, amit bizonyít, hogy a forgalom ha­marosan kétszerese lett annak, amit például a már régóta mű- köoő újvárfalvi italboltban el­értek. Építőanyag eladás i — helyben ♦ | Nagy problémát jelentett So­♦ mogysárd dolgozóinak és a } környék parasztjainak az épü­♦ letanyag beszerzése. Távoli ♦ községbe kellett az építkező { gazdáknak elmenni tégláért, ce- ! mentért és más épületanyagért. ♦ A földművesszövetkezet igye­♦ kezeit tagjai segítségére leírni J és helybe hozatta a szükséges ♦ épületanyagokat. Az elmúlt év- ; ben több mint félmillió forin- j tot forgalmazott az ímsz ezen ; anyagok eladásából. Jól járt í tehát az fmsz is, amelynek for­♦ galma növekedett és ezen ke­í resztül több lett a nyeresége, ♦ ; és jól jártak a somogysárdi i gazdák is, amiért nagy úttól f mentette meg őket az fmsz, ♦ mivel helyben beszerezhették ! szükségleteiket. D. Z. E gyénekre bontani a terü­letet, nem túlméretezni a háztáji szőlőt — ezt a meg­szívlelendő jótanácsot is han­goztatják egyesek. Mások pe­dig — mint példáid Gulyás Géza, akire ugyan az állatte­nyésztési brigádvezetőd tisztsé­get ruházta rá a közgyűlés bi­zalma — azon töprengenek: hogyan lehetne a háti perme­tezésről a motoros permetezés­re áttérni. Ugyancsak »olasz- rizlinges« tervük a földrende­zés gyors nyélbeütése után egy 50 holdas tábla betelepítése a tavasszal — nagyüzemi módon. (Akér indulhat is már a rigo- lírozó a gépállomásról.) Ez a jövő útja, a szétszórt szőlőpar­cellák helyén összefüggő táb­lák kialakítása. Nem egyszer­re, nem meggondolatlanul, ha­nem fokozatosan, okosan. A szőlőtermő terület átmenetileg sem csökkenhet! Először 50 hold új telepítés, és ha ez ter­mőre fordult, akkor lehet ki­vágni 50 holdon az öreg tőké­ket A telepítés irányításához kell a nagyüzemi gazdálkodás­ban jártas szakember — ezért kér Kőröshegy a bogiári gaz­daságtól egy szőlészeti agronó- must. T ervekről, elgondolások­ról szóltunk. Ám biz­tosra vehetjük, hogy mindaz, amit egy falu szövetkezetbe tömörült népe célként maga elé tűz, meg is valósul. Bizto­síték erre pártunk és kormá­nyunk hathatós segítsége az új közös gazdaságoknak, a szö­vetkezeti községeknek — amely segítségnek hatékonysá­gát megnövelik a kőröshegyi Béke Tsz tagságának saját erő­forrásai. Kutas József Kombináltszekrények, hálószobák és kárpitozott bátorok megrendelését és mindennemű kárpitos munkák javítását soronkívül vállaljuk. Asztalosipari KTSZ, Berzsenyi utca 6. Telefon: 25—65, Pr. László István elvtárs, a Megyei Tanács V. B. elnöke a mű­sor szünetében barátkozott eggy hamvas arcú aszalói kis­lánnyal. Nézzük csak az arcokat, milyen jókedvűek! A két új tsz- tag korát meghazudtoló fiatalos derűvel fogyasztotta az ünnepi kolbászt. Koccint a két tsz-clnök. Az egyik ugyan régebben vezette a gazdaságot, de most is tag. Az egyetértés, a béke poha­rát ürítette a »két elnök«, (Keczeli Lajos és Győrffi Fákj

Next

/
Oldalképek
Tartalom