Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-07 / 56. szám

SOMOGYI NÉPLAP

3

Szombat, 1959. március 7.

Ä mezőgazdaság

tavaszi munkái

A PEDAQÓQUSOK ÉS KISZ SZERVEZETEK KAPCSOLATÁRÓL

A termelőszövetkezetek i számszerű és területi fejlődése új helyzetet teremt a megye mezőgazdasági termelésének további növelésében. Már a tavasza mezőgazdasági munkák végzése során segíteni kell kibontakozni a szocialista nagyüzem adta lehetőségeket. Á munkákat úgy kell irányítani és szervezni, hogy a magasabb hozamokban megmutatkozzék a nagyüzem fölénye.

Az idei tavaszi mezőgazdasági munkákat a megnövekedett feladatok jellemzik, amelyeknek megoldása a termelőszövetkezetek vezetőségén, tagságán és nem utolsósorban a mezőgazdasági szakembereken áll. Az idő erősen sürget, ezért — ahol ezt még nem tették meg —, a tavaszi mezőgazda- sági munkák előkészítésével egyidőben a korai vetésű növények vetését is el kell kezdeni, végre 'kell hajtani a felfagyott őszi vetések ihengerezésót, ki kell szórni a fe j trágyázáshoz és az alaptrágyázáshoz felhasználandó műtrágyát, el kell munkálni az őszi mélyszántásokat, fel kell szántani a még felszántatlan területeket.

A szerteágazó tavaszi mező- gazdasági munkák közül az első feladat a felfejlődött termelőszövetkezeteknél a helyes vetésterületi arányok kialakítás sa. Ennél a munkánál számításiba kell venni, hogy a gazdaságnak. melyek az üzemi szükségletei, a betervezett állatállomány eltartásához a következő év új terméséig mennyi takarmányra van szükség, melyek azok a növények, amelyeket az egyéni szerződésből adódóan kell a vetési tervbe beállítani, hogyan lehet ezeket a növényeket a nagyüzem termelésébe beilleszteni. A talaj összetétele és a talaj tápereje szabja meg, hogy hol . célszerű kialakítani az évelő takarmánynövények táblás fe- lülvetését, hogy az állattenyésztés részére a fehérjéiben gazdag szálastakarmányokat biztosítani lehessen. A takarmányterületeken belül különös gondot kell fordítani a szemes kukorica és a silókukorica vetésterületi aránya, hozama kedvezőbb alakítására.

Fel kell mérni a termelőszövetkezet munkaerő 'helyzetét és a jelenlegi gépesítés figyelem- bevételével a belterjesség irányában kell fejleszteni a termelőszövetkezet gazdálkodását.

A vetésterv végrehajtásához szükséges vetőmagot a termelőszövetkezet tagsága a bevitt földterület tavaszi vetésének arányában adja össze. Ha ez nem fedezi a szükségletet, akkor központi készletből cserevetőmagot biztosítunk árpából, kukoricáiból, valamint vörösheréből, lucernából és egyé-b vetőmagvakból, kedvező hitelfeltételek mellett.

A gépállomások teljes gépi kapacitásukkal segítsék a termelőszövetkezetek tavaszi szántási és vetési munkálatait, de az idejekorán történő vetés elvégzése érdeikében minden rendelkezésre 'álló fogatot és eszközt is fel kell használni.

A korhi vetésű növények vetési ideje elérkezett és az időjárás is kedvező ahhoz, hogy a vetést folyamatosain lehessen végezni. Az idejében történő vetés a terméseredmények kialakításának egyik legfontosabb tényezője. A terméshozamok növelésének kérdése most fokozottabban előtérbe kerül, és ezért p vetőmag előkészítése, a vetés agrotechnikája, a vetés időbeni végrehajtása a jelen körülmények között alapvető feladat mind a termelőszövetkezetekben, mind az egyéni gazdaságokban.

A tavaszi vetésű növények talaj- és tápanyag-igényeit mérlegelnünk kell, amikor a szövetkezeti tábláik kialakítását a különböző tavaszi vetésű növényekkel kívánjuk megoldani. Azt is vegyük figyelembe, hogy hol vannak meg a feltételei a kukorica és silókukorica négyzetes vetésének. Gépállomásaink ebben minden segítséget megadnak és ezzel

Mivel foglalkozik a TIT agronómiái szakosztálya?

A TIT klubhelyiségében beszélgettünk Bernáth Erzsébettel, a TIT agronómiái szakosztályának titkárával. Látogatásunk időpontjában — déli órákban — belső munkatársakon kívül más nem tartózkodott a korszerűen berendezett, szép klubhelyiségben, a klubélet az esti órákban indul meg.

— Az agronómiái szakosztály — mondta Bernáth Erzsébet — tulajdonképpen két irányban fejt ki tevékenységet: itt helyben és szerte a megyében. Klubrendezvényeink a szakemberek továbbképzését biztosítják, míg vidéken ismeretterjesztő előadásokat tartunk.

— A múlt évben mi volt az a fő irányvonal, amelyet a szakosztály követett?

— A múlt év hasonló időszakában a tavaszi talajelőkészítési munkálatokról, a növénytermesztésről és állattenyésztésről tartottunk ismeretterjesztő előadásokat. Ez volt a fő feladat. Ezen belül — tekintettel megyénk mező- gazdasági jellegére — különös gondot fordítottunk a szarvas- marha- és sertéstenyésztés szakszerűsítésére. Előadásokat tartottunk a méhészetről, a melegágyi palánta helyes nevelési módjáról, a korai zöldségtermesztésről, a rét- és legelőgazdálkodásról. Célunk volt, hogy mezőgazdaságunk fontos lépéseit tudományos alapon minél szélesebb körökben megismerjék, gondolok itt a nemesített vetőmag, a műtrágya használatának szükségességére, a burgonyabogár elleni védekezés lehetőségeire. A MEDOSZ-szal való kapcsolatunk következtében tavaly beindítottunk a kaszói erdészet dolgozóinak egy 12 előadásból álló szakelőadás-sorozatot, amely olyan nagyszerűen sikerült, hogy az idén is folytatjuk. Ugyanez a helyzet az öreg!-'i magtermeltető gazdaságnál beindított, növénytermesztési és állattenyésztési kérdésekkel foglalkozó előadássorozattal is.

— A múlt év második felében aztán a Hazafias Népfronttal közösen rendeztünk 9 termelőszövetkezetnél kiállítást a közös gazdálkodás eredményeinek ismertetése és népszerűsítése céljából. Ezeket a munkákat mind vidéken végeztük. Itt a benti klubrendezvényeken — mint mondtam — a szakemberek a továbbképzéséről gondoskodtunk. Előadásokat tartottunk a homoki gazdálkodás problémáiról, a gépesítés agronómiái jelentőségéről és a termelőszövetkezetek helyzetéről.

— Ebben az évben mik a terveik? S azokból mit hajtottak már végre?

— A nyári—őszi terveinket két-három héten belül készítjük el, úgy, hogy most csak a jelenlegi feladatainkról tudok beszélni. Fő célunk: ismeret- terjesztő előadásokat tartani a termelőszövetkezeti mozgalom elősegítése érdekében a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, a vetőmagnemesítés és a hibridkukorica termesztésének jelentőségéről. Ezekből a témakörökből már eddig is igen jól sikerült előadásokat tartottunk a Kutasi Állami Gazdaságban, Jután, Iharosban, Csurgón. A

| klub előadásai közül kiemel- í kedett A magyar agrártörténet ! úttörői című előadásunk, mely ; a nagy agrárszakemberekről szólt. A közeljövőre terveztük | A magyar mezőgazdaság ex- I portlehetőségei és Mit vár a I külkereskedelem a magyar I mezőgazdaságtól című elöadá- 1 sokat, amelyek már elhangzottak Budapesten a Kossuth- klubban. Három hét múlva már beszámolhatok a nyári és őszi terveinkről, amely — elárulhatom — szépnek és gazdagnak ígérkezik — mondta búcsúzóul Bernáth Erzsébet, a TIT agronómiái szakosztályának titkára.

V. M.

nemcsak a növényápolási műin kák helyzetét javítjuk meg, hanem a gépi kapálás nagyobb mérvű alkalmazása névén a területegységre eső hozamokat is fokozni tudjuk. Élnünk kell azzal a lehetőséggel is, hogy a tavaszi vetésű növényeknek nagyobb adagú műtrágyát biztosíthatunk, amely a terméshozamok fokozásának másik fő feltétele.

A most következő hetek döntik el, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtása során az időt és a rendelkezésre álló anyagi eszközöket hogyan használtuk ki a munkák idejekorán történő elvégzésére. A termelőszövetkezeti vezetőknek és a mezőgazdasági szakembereknek határozottabb intézkedéseket kell tenni, hogy az emberi munkaerő, a fogatok és a gépek teljes kihasználásával biztosítsák a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres végrehajtását. Az egyéni gazdáik is vegyék számba tavaszi tennivalóikat és a szakembereik. a szakirányító szervek segítségével vessék meg az idei jó termés alapját.

Molnár Imre

megyei főagronómus.

Elfogadhatjuk általános tényként, hogy falusi KISZ- szervezeteink szárnypróbálgatásaihoz, kialakulóban lévő szervezeti életük megjavításához nagyon sok segítséget tudnak nyújtani a község pedagógusai. A fiatalok — sokhelyütt a vezetők is — nem mindig tudják pontosan eldönteni a »mit« és »-hogyan« kérdéseit. Mit keli tennünk és hogyan kezdjünk hozzá vagy végezzük munkánkat, hogy haszna legyen belőle a falu közösségének és hasznát lássák a fiatalok is. A bizonytalanság persze nem erény, de nem is »bűn«; legalábbis akkor nem az, ha tudjuk, hogy segítségre van szükségünk, és a segíteni kész, jó szándékú kezet okos engedelmességgel elfogadjuk. Az már hiba azonban — s előfordul ez is —, hogy a KÍ-SZ-szervezet visszautasít minden támogatást, jótanácsot. A pedagógusok önzetlen fáradozását semmibe veszik, vagy éppen ennek ellenére haladnak önállóan a maguk útján.

Nem általános következtetéseket vonunk le: konkrét esetről, Bedegikérről van szó. Félreértések elkerülése végett leszögezzük azt is, hogy nem

40 ÉVE TÖRTÉNT

Megalakult az új hadsereg

Több mint négy hónap telt már el a reguláris hadsereg szétzüllése óta. Négy olyan hónap, mely alapjaiban igyekezett megváltoztatni ennek az országnak gazdasági és politikai rendszerét. S mindezt úgy, hogy valamire való fegyveres erővel rendelkezett volna. A »Nem akarok többé katonát látni« jelszót teljesen elsöpörték az események, melyek parancsolólag írták elő, hogy az új■ Magyarországnak reguláris hadseregre van szüksége. Ezt szolgált» a március eleji intézkedés, melyről a 40 évvel ezelőtti Somogyi Hírlap így ír:

»Az újonnan felállítandó önkéntes hadsereg, »Magyar Köztársaság önkéntes Hadsereg« elnevezést viseli... A Kaposváron felállítandó somogy-baranyai 44. gyalogezred három zászlóaljból fog állni, létszáma 2023 gyalogos és S0 tiszt lesz.

A rendelet értelmében a hadsereg tagjait elvben mind elbocsátják és az új hadsereget toborzás útján szervezik meg. Az új hadsereg nem lesz zsoldos hadsereg, mint az angol, hanem a védkötelezettség és a zsoldos hadsereg között áll.

... A »Kötelező« aláírója leköti magát arra, hogy hat hónapig a Magyar Köztársaságot akár idegen hatalmak imperializmusa, akár ellen- forradalmi mozgalmak ellen megvédi; elismeri a bizalmi- férfi rendszert és a katonatanácsok intézményét; elismeri parancsnokai parancs- noklási jogát és aláveti magát a demokratikus esküdtszék ítéletének. Azt, aki a katonai szolgálat ellen súlyos vétséget követ el, nemcsak a hadsereg kebeléből taszítják ki, hanem a polgári életben esetleg neki járó munkanélküli segélyt is megvonják«.

azok sorába szegődünk, akik

mintegy gyámként akarnák állítani a fiatalkorú KlSZ-szer- vezetek mellé a község akármelyik szervét vagy intézményét. Nem erről van szó. Az ifjúság járjon a maga útján, de azon az úton, amelyik a cél eléréséhez vezet, s aki nem ezt akarja elősegíteni, az vét nemcsak ifjúságunk, hanem társadalmunk ellen is.

A fiataloknak pedig el kell ismerniük, látniuk kell — hogy a zsákutcáikat, a mellékutak felesleges fáradságát elkerülhessék —, hogy idősebb, tapasztaltabb vezetőik iránymutatása nem gyámkodás az életük felett, hanem saját érdekükben adott segítség.

Bedegkéren 1958 januárjában alakult meg a KlSZ-szervezet 12 taggal. Alig egy év alatt három titkár váltotta egymást. Mozgalmi életük dokumentálásához különleges eseményeket nem tudunk felsorolni, mindössze talán azt. hogy ez ideig 41 főre szaporodott a KISZ-tagok száma.

A község (két településből áll. Még a tél folyamán meghirdetett gyűlésre eljöttek, akiknek 2—3 kilométert kellett gyalogolniuk a havas, sáros úton. A közel lakók nagy része azonban távol maradt.

Az ősszel megkezdték Barta Lajos Zsuzsi című színművének tanulását. Meszlónyi Milk- lósné és Máté® István pedagógusok szívesein vállalták a tanítást. A művelődési otthonban tartott próbák alkalmával előfordult, hogy egyik-másik fiatal rendetlenkedett vagy szemetelt, és amikor a pedagógusok figyelmeztették őket, hogy ez nem illő, akkor megsértődtek, visszaadták szerepeiket, mondván: nekünk ne dirigáljon senki! A színdarabból semmi sem lett. Ugyancsak pedagógusok tartották a KISZ politikai kör előadásait is. Talán a KISZ és az iskola között megromló viszony magyarázza, hogy a második előadás után erre sem jártak el a tagok. Ősszel ismét színdarabot kezdtek tanulni a KISZ színjátszói, de a pedagógusok segítő kezét félretolva, önmaguk.

Tüszkő László, a tanács fiatal hivatalsegédje nemrégiben kérte felvételét a KISZ-be.

— Miért lettem KISZ-tag? Hát mert szóltak, hogy legyek — ennyit mond, s ezért leginkább nem ő felelős, hanem azok, akik nem magyarázták meg neki is belépésének jelentőségét, lényegét.

Másik jelenség: a kiszesek hívnák, örömmel látnák maguk között a pedagógust, de a többszöri hideg visszautasítás elvette kedvüket.

Kapolyban nincs külön helyisége a szervezetnek, gyűléseiket, összejöveteleiket az iskolában tartják. Nem vállalkozunk munkájuk értékelő elemzésiére, csak néhány adat felsorolására: a tagkönyvkiosztó taggyűlés után négyen kérték felvételüket a szervezetbe; január közepén dalárda alakult a faluban, tagjai legnagyobbrészt kiszesek. beneveztek a kulturális seregszemlére is; a tél folyamán bált rendeztek, a több mint 1700 forinthoz lemezjátszóra gyűjtenek; társadalmi munkával segítettek és segítik a művelődési otthon teljes befejezését; tavasszal női röplabda-csapatot szervernek a futballcsapat mellé.

Bánki Mihály nemcsak az énekkarban, hanem másutt is örömmel foglalkozik a fiatalok ügyes-bajos dolgaival, segít nekik megoldást keresni problémáikra. Nemkülönben Heisz j Károly és Karsai Gyuláné pe- j dagógusok is.

1 Az iskola igazgatója, Tapasz- iá Ferenc azonban egyszer ki akarta tiltani őket az iskolából. Később beleegyezett, hogy továbbra is ide járjanak, amíg nem lesz helyiségük, de bár- mint hívták, kérték, semmit sem tett.

— Dolgom van, így utasított el bennünket — mondja Szende László KISZ-titkár —, pedig ha nem is mindegyik taggyűlésünkön, legalább némelyiken szerettük vdlna, ha megjelenik. Ha közénk jönne, ha segítene.

Ma már feleslegesnek tartják szólni is, hiszen úgysincs értelme, úgyis hiába. De Ta- paszti Ferencet várják Kapolyban a fiatalok. Várják, mikor nyújtja feléjük kezét segítő kézszarításra.

A két példa tanulsága nyilvánvaló: községi KlSZ-szerve- zeteink megerősödéséhez nagyon sokban hozzájárul a pedagógusok, a nevelők segítése. S ezt megteszik, vagy nem — mindenkinek saját lelkiismerete szerint kell döntenie. Kényszeríteni sekit sem lehet. Néhány KISZ-szervezetnek pedig be kell látni, hogy a pedagógusok nélkül kevesebbre képesek. Helytelen elképzelés, ha csak önerejükből, ön tudásukkal

akarnak előre jutni.

Virányi Pál

— Beszéljünk komolyan — állt fel hirtelen Bagrov. — Már nekünk is elegünk van az egészből. Fejezzük be.

— Csakhogy egyetértünk. — Szevercev tiszta papírt tett maga elé és elővette a töltőtollát. — Mit jelent a 13-as szám?

— Két számban állapodtunk meg, az 50-ben és a 13-ban. Az 50-es azt jelentette, hogy »minden rendben. Hallgassatok«. A tizenhármas ellenben azt, hogy »egy időre eltűnök. Kenjetek mindent Volkovra, igyekezzetek tisztára mosni magatokat«.

— Tehát amikor maga megkapta a pénzt, tudta, hogy Volkovnak vége?

— Tudtam — bólintott Bagrov. — Elöbb-utóbb várható volt.

— Miért? — vonta fel csodálkozva a szemöldökét az ezredes.

— Minden komolyabb vállalkozáshoz kell egy ilyen stróman. Urganov sokáig kereste, míg megtalálta ezt a »mama kedvencét«. A Gorkij utcán mindig akad ebből a csőnad- rágos fajtából. Egy kis köny- nyű pénzszerzési lehetőség, meg egy kis kaland ...

— És minek kellett ez a kölyök Urganovnak?

— Minek hizlalja a paraszt a disznaját? Flogy sonkát meg kocsonyát főzzön a húsából... Mi komoly vállalkozásba fogtunk. Magukat feltétlenül hamis nyomra kellett terelni. S mire maguk eljutottak volna Volkovig, már csak a holttestét találták volna meg. Egyébként az sem véletlen, hogy Urganov »Farkasnak« nevezte magát. Szándékosan választotta ezt az álnevet, Volkov pedig azt hitte, barátságból, és azt remélte, hogy majd őt szánja utódául a vezér.

— Az a »bácsi« ugyancsak Urganov volt?

— Ű.

Bászov egész idő alatt fészkelődön a székén, és dühös pillantásokat lövellt Bagrov felé. Társai váratlanul cserbenhagyták. Tisztában volt azzal, hogy ez mennyire kedvezőtlen számára, s egyre kereste az alkalmat, hogy közbeszólhasson. De valahányszor megpróbállcozott vele, Szevercev szándékosan úgy tett, mintha nem vette volna észre. Betelt a pohár: Bagrov teljesen magához ragadta a kezdeményezést, Bászovnak semmi sem maradt. Hirtelen kirobbant belőle a düh.

— Hogy mersz mindany- nyiunk nevében beszélni? —

sziszegte, és megindult Bagrov felé. Azt hiszed, ha mindent beismersz, megúszod? — Halántékán majd megpattant az ér, még egy perc, és a másikra veti magát. Az is fel- emelkedett, és halálsápadtan állta a tekintetét.

— Leülni! — csattant Szevercev hangja.

— Bocsánat, ezredes elvtárs — roskadt vissza a székre Bászov. — Ha kérdezni akar, felelek.

— Ki és miért ölte meg Viktor Kovalenkót? Mire volt jó ez a játék az ujjlenyomatokkal? Miért akarták a kezünkbe juttatni Kovalenkót, aki tudott egyet-mást a bandáról, és éppen nem volt érdeke, hogy elhallgassa előlünk az igazságot?

A hat ember figyelmesen hallgatta. Szevercev valami újat fedezett fel a magatartásukban: kutyaszerű alázatot és Igyekezetét, hogy egyik a másikat megelőzve feleljen.

Ezúttal azonban Bászov nem hagyta szóhoz jutni Bagrovot, aki pedig már szóra nyitotta ajkát.

— Vannak, akik okosabbnak hiszik magukat mindenki másnál — kezdte. — Az ilyennek nincs más vágya, mint hogy a főnöke megveregesse a vállát. Meg aztán minden főnöknek van egy kedvence. A mienké Kolja Bagrov volt. Csakhogy van egy közmondás: »A bolond, ha imádkozik, beveri a földbe a homlokát«, Kolja is így járt.

Bászov elmondta, hogy Bagrov a »főnök« megbízásából még egyszer utoljára megpróbálta beszervezni Kovalenkót a bandába. Erre az utolsó kísérletre a golyóscsapágy-gyár- ral szemben levő sörözőben került sor. Az ujjlenyomat- trükköt azonban már a saját szakállára eszelte ki. A zagor- jankai sikertelen merénylet után az ujjlenyomatos üvegcserepet bedobta az ellopott taxiba, aztán büszkén beszámolt a cselfogásáról Urganovnak. A főnök azonban dicséret helyett agyba-főbe verte. Később Bagrov Maria Gontar közvetítésével megtudta Gon- tartól, akit éppen ismét fülön- csíptek, hogy Kovalenko a szomszédos cellában ül. »Ordas«, aki a fiúval egy cellában volt, tudatta Gontarral, hogy Kovalenkót szabadon engedik, amiből könnyű volt arra következtetni, hogy a fiú »köpött«. Gontar ezt is közölte a húgával, aki az üzenetet nyomban továbbította Bagrov- nak. Urganov alaposan megfontolta a dolgot, és úgy döntött, most már legjobb, ha elteszi láb alól Kovalenkót. Attól a perctől kezdve, hogy a fiú kilépett a rendőrség épületéből, a nyomában volt. S mikor a kislánytól a helyiérdekűn hazafelé tartott, kihívta a peronra, és a következő pillanatban kilökte a kocsiból.

(Vége következik^