Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-29 / 75. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Vasárnap, 1959. március 29> ITUGORNI EZT AZ ÉVET Az állami gazdasági igazgatók tanácskozásáról Pénteken értekezletet tar­tottak megyénk állami gazda­ságainak igazgatói. Arról ad­tak számot, hogyan gazdálkod­tak tavaly a gondjaikra bízott mintegy félszázezer hold föl­dön. A megyei igazgatóság fel­ügyelete alá tartozó 12 állami gazdaság mintegy 7,5 milliós eredményjavulással zárta az elmúlt évet Erre még nem volt példa nálunk. A gazda­ságok együttesen 6 százalék­kal teljesítették túl hozamter­vüket A költségek felhaszná­lása ennél kisebb mértékben, 4 százalékkal nőtt. Az ország­nak 9 százalékkal több mező- gazdasági árut adtak át, mint amennyi előirányzatukban szerepelt A . legnagyobb siker a nagyfoaráti 'gazdaságiban szü­letett: csaknem 3 milliós eredményjavulás, és ebből egymillió forint az abszolút jövedelem. Ilyen még nem for­dult elő a somogyi állami gaz­daságok történetében! A nagy­baráti vezetők és dolgozók nagy anyagi megbecsülésben részesülnek: 510.200 forintot kapnak prémium és nyereség- részesedés címén. Ugyancsak osztanak prémiumot és nyere­ségrészesedést Lábodon, Alsó- bogáton, Balatonújhelyen és Bárdibükkben is. Abonyi Pál, a megyei igazgatóság vezetője, Varga István, a megyei párt- bizottság munkatársa elisme­rését fejezte ki e gazdaságok vezetőinek, dolgozóinak. Bár az eredmények jegyében értekeztek az igazgatók, még­sem hallgathattak a három gazdaság veszteségéről. Na­gyon helyesen nem a vesztesé­get hangsúlyozták csupán, ha­nem részletesen elemezték az eredménytelenség okait is. Sőt elmondták az érdekelt igaz­gatók, mit tesznek ebben az évben a gazdálkodás megjaví­tásáért. Holota Imre háromfai-igaza gató szerint a marhahízlalás- ra azért fizettek rá, mert elő­fordult, hogy az állatorvos fe­lületes, vizsgálata miatt vem­hes tehenet is hízóba állítot­tak. Hasonló eset nem ismét­lődhet meg. A szállítási költ­ségeket azzal csökkentik, hogy az üzemegységekben átalakí­tással létesítettek raktárakat. ják fokozni, hogy mélyműve­lésben részesítik a talajt; en­nek termésnövelő hatását bi­zonyítja, hogy a rigolírozott földön a burgonya 130 mázsás holdankénti átlagot adott, má­sutt pedig csak 60 mázsát. A felsőbogátiak — amint Róth Sándor igazgató mondta — az alacsony hozamú egy­nyári szálastakarmányok he­lyett silókukoricát, takarmány- káposztát termelnek mind na­gyobb területen. A legnehe­zebb helyzetben a szétszórt te­rületű Kaposvári Állami Gaz­daság van. Tobak István igaz­gató kérte a fölöttes szerveket, segítsenek végre a gazdaság sorsát megnyugtatóan elren­dezni. A Központi Bizottság már­ciusi határozata felhívja a me­zőgazdaság dolgozóit is arra, hegy az1 idén érjék el a jövő esztendőre tervezett termelési szintet. — Munkálkodjunk úgy, hogy átugorjuk ezt az évet: 1959 végén jussunk el a fejlődésben odáig, ameddig a 3 éves terv szerint 1960. de­cember 31-ig kellett volna el­jutnunk — fogadta meg a ta­nácskozás. Nemcsak az elha­tározás van meg a cél eléré­sére a gazdasági vezetőkben, hanem beszámolóik és a gya­korlat tanúsága szerint már hozzáfogtak megnövekedett feladataik megoldásához is. Bárdibükk tavaly rengeteg almát termelt, amelyben sok volt az apró, az exportra nem alkalmas gyü­mölcs. Az idén megszervezik az almakötés után a ritkítást: számra kevesebb, de mennyi­ségben több, minőségben jobb almát akarnak adni az ország­nak. — Termőfaegységenként 130 kg-os átlagot várunk. A gyümölcsös időszerű munkái­val végeztünk — mondotta Takács Ignác igazgató. Kopecsni Vince, a kutasi gazdaság igazgatója elmondta: a búza hozamát mintegy hét­száz holdon negyven százalék­kal növelik az idén a tavalyi 10 mázsás átlaghoz képest. Idejében, jól előkészített talaj­ba vetettek az ősszel, most pe­dig 100—100 kilő pétisóval serkentették gyorsabb fejlő­désre a búza minden holdját. A kukoricatermelésben ver­senyt indítottak. Szép István, az alsóbogáti állami gazdaság Á mezőgazdaság legújabb szakkönyvei mot, hogy náluk minden hó­napban elemzik a gazdálkodás költségeinek alakulását. (Ezt a módszert Pfeifer Elemér főag- ronómus honosította meg.) Tervük az, hogy egyik üzem­egységükben »baromfigyár-«-at létesítenek. Szó esett a legfon­tosabb állattenyésztési ág, a szarvasmarhatenyésztés fej­lesztésének feladatairól is. Állami gazdaságaink múlt évi mérlege az eredmények ol­dalára billent át. A siker ad­ta öröm, a jó tapasztalatok gyümölcsöztetése a nagyobb feladatok megoldásának hatékony hajtó­ereje. Mindenütt van javítani való, még a legjobb gazdaság­ban is. Jólesett hallani Kus­tos István nagybaráti igazga­tó szavait: — Nem nyugszunk bele eddigi eredményeinkbe. — Pedig ők máris az élvonal­ban vannak. De az évek egy­másutánja nemcsak a tapasz­talatokat gyarapítja, hanem a követelmények mércéjét is magasabbra állítja. Az érte­kezlet tanulságait mérlegelve bízvást remélhetjük, hogy me­gyénk állami gazdaságai az 1958-as előretörés után a párt- határozat szellemében az idén is megteszik mindazt, amit el­vár tőlük az ország. Kutas József A Mezőgazdasági Könyv- és | gáttá ^ össze. ZÖLDSÉG- Folyóira tkiadó Vállalat mind több szakikönyvet ad az érdek­lődő olvasók kezébe. Az aláb­biakban ismertetjük a közel­múltban megjelent vagy a rö­videsen megjelenő, mezőgazda- sági tárgyú könyveket. MEZŐGAZDASÁGUNK A BELTERJESSÉG UTJÁN j címmel jelenik meg az Agrár- ! tudományi1 Egyetem Tovább- ! képző Intézete előadásainak , újabb kötete. Ez a kiadvány I nemcsak az intézet hallgatói- j nafc hasznos olvasmány, ha- ] nem alkalmas arra is, hogy a gyakorlati mezőgazdák köré­ben terjessze az állattenyésztés korszerű ismereteit. A kötet foglalkozik a vitaminok és hor- J monok szerepével, a kiválasz- ‘ tás módszereivel, a szarvas- ; marha- és sertéstartás külön-; leges kérdéseivel, az állatok, ÉS [ VIRÁGMAG TERMESZTÉS cí­men Tiborcz György szerző | népszerű formában^ tüdomá- j qycs alapon ismerteti a világ- j hírű magyar kertimag-ter-; mesztést. Sorra veszi a Ma­gyarországon termeszthető ker­tészeti növényeket, ieírjá á szükséges agrotechnikai műve­leteket, a betakarítás, tárolás , értékesítés módozatait. Művé- ; szi képanyaga méltó módon egészíti ki a kötet mondani- i valóját. Negyedik javított kiadásban jelent meg Prohászka Ferenc: I ELHANYAGOLT SZŐLŐ RENDBEHOZÁSA című műve. ! Minden szőlőtermelő meg­találhatja benne, hogyan kell az elhanyagolt szőlőket meg- 1 javítani. Gyakorlati útmutatást j nyújt ezenkívül a kis- és nagy- | üzemek rekonstrukciójának fehérje ellátásával, az állat- | megvalósításához. Egyszerű, vi- tenyésztés gazdasági problé-1 lúgos stílusban irt mondani- máival, s az állatok betegsé- j valóját a nem szakképzett ol- geinek megelőzésével, leküzdé- j vasók is megértik, sével. Sok érdekes felvétel j Az Ändert—Jerabek—Le­szemlélteti az egyes előadáso- ■ hoczky társszerzők ZETOR 25 kát. —rK TRAKTOROK KEZELÉ­Magyar nyelven körülbelül SE -ÉS KARBANTARTÁSA 50 év óta nem jelent meg fa- című könyve a Csehszlovák iskolai termesztéssel foglalko- j Állami Mezőgazdasági Kiadó zó munka. így Probocskay : kiadásában megjelent két ha- Endre valóban úttörő munlját son ló tárgyú mű átdolgozott és végzett, amikor a külföldi mo- kiegészített fordítása. Elsosor- nográfiákhoz hasonló, de hazai ban az állami gazdaságok és viszonyainkat szem előtt tartó gépállomások traktorosainak munkát készített FAISKOLA nyújt szakmai segítséget, címmel. Részletesen tárgyalja mert részletesen tárgyalja a a faiskolai tudomány minden Zetor-traktorok újabb típusai- elméletó és gyakorlati kérdését. | nak kezelésével, üzemeltetésé- Gazdag képanyagát a szerző i vei és karbantartásával kap- gondosan és szerencsésen váló- ! csolatos tudnivalókat. Munkálkodó szőlősgazdák o Növényeik hozamát azzal fog- új igazgatója arról adott szá­Virágba borultak a bárdud- vamoki szőlődombok gyü­mölcsfái. Bokrai, pázsitjai ki- zöldelltek, levegője üdébb, mámorítóbb lett. A színek és fények gazdag,- pompázatos világát tekintve olyan e táj, mintha óriási rózsakert volna. Hajnalban meg, mikor szürke fátyoldarabokként lebegi be a köd a mély völgyeket, s a Szendi-hegy és Olaj-hegy kö­zötti, kristályosán csillogó ha­lastavak vizében piros arcát megfüröszti a nap, még száz­szorta szebb. Csodás, gyönyö­rű vidék. Még a története is érdekes ennek a mesébe Patkó Józsi illő tájnak, bácsi, a 77 Oltkcui CL Itít éves öregember, aki itt is szü­letett, s minden titkát ismeri ez örökszép domboknak, így mesél róla: — E vidék valamikor a csö- kölyieké volt, s teljesen ha­zai szőlő díszítette. Rengeteg finom bor termett, de aztán jött a filoxera, s tönkretette az egészet. Ekkor a csökölyiek kezdték eladogatni az itteni gazdáknak, akik az 1916-os évtől, a védekezés lehetőségé­gének hiányában, félve a ve­szedelmes ellenségtől, a. fi- loxerától, kizárólag direktter- mő fajtákkal kezdték újra te­lepíteni. így ment ez hosszú évtizedekig De ma már más a helyzet. Az olajhegyi Tor­ma Imre például már hazai vesszővel oltotta be noháját, és még sokan mások. — A bácsinak is van sző­lője? — Már hogyne volna, csak­hogy én még nem kezdem ám A munkálataival hogyan DOLGOS REZEKEN KÍVÜL a szívekre is szükség van a termelőszövetkezetekben. Még­pedig egész szívre, teljes odaadásra. A kispar- celláfcra való visszakacsingatás csak hátráltat, s a fél lélekkel végzett munka soha-soha nem hozza meg a várt eredményt. Ahol a közös portán csak térülnek-fordulnak a tagok, s ide­gennek érzik a környezetet, ott nem lehet gaz­dag aratásra számítaná. Ám ha az alapok lera­kása hittel történik, akkor nem kell attól tar­tani, hogy valaha is meginog az épület. A karádi Búzakalász Tsz-ben 1956 decembe­rében mindössze nyolc család kezdte a mun­kát. Kicsi kis sziget, maroknyi nép voltak csak a nagy határban. A falusiak közül jó pá­ran még legyintésre sem méltatták az akkor csak 400 ezer forint értékkel rendelkező szö­vetkezetét. A nyár azonban már érlelt gyümöl­csöt a tagoknak: év végére másfélmilliót érő vagyont gyűjtöttek össze, tavaly pedig ezt is megduplázták. 1957-ben a családok száma 40-re emelkedett. Jelenleg 80 családot tart nyilván a karádi Búzaikaiász. S a falu? Mit mondanak most a szövetkezetről az emberek? A fitymálódók hangját mintha elvágták vol­na. Akik közel állnak a szövetkezeti mozga­lomhoz, s a közös gazdálkodásra való áttérést latolgatják, hogy nem kell több tsz a faluba. Jó hely lesz a Búzakalászban. Rövid idő alatt rangot, tekintélyt szerzett a községben a szövetkezeti mozgalomnak a nyolc család alapítványa. Igen, mert amibe belekap­tak, sikerrel be is fejezték. Az új központi épületük szinte máról holnapra nőtt ki a föld­ből. Tavaly építették az irodát és az 50 férő­helyes szarvasmarhaistállót. Villany ég az épü­letekben, s csapóikból jön a víz, sutba dobták a vedret. Az idén húsz férőhelyes hidas rend­szerű sertésfiaztatót ég 2000 férőhelyes barom­fiólat építenek. Az épületek nem állnak üresen. Az istálló férőhelyei foglaltak. Karádi szemmel nézve a szarvasmarhák láttán csettintenelk a kívül­állók. Februárban száznál több karádi és kör­nyékbeli gazda látogatta meg a szövetkezetét, de nem a jóízű pörkölt kedvéért sereglettek oda az emberek, s nem is kellett csalódottan távozniuk. Az elnök, Krőrnek Pál szavaival mond­va: mindennap épül valami: Állandóan nyújtó-1 el ,a ™*ztot Tudja, mi, őre­....... . J m.on cvnlrfnlr vuirm Cl Hl.­gek meg szoktuk várni a Hu- gó-napot. (Április 1.) Ha ad­dig nem jön fagy, akkor neki- tűrőzünk. Igaz, nekünk nem sokáig tart. Két nap alatt megleszünk a nyitásával és metszésével is. V ukk György bácsi, aki zik, szépül ez a gazdaság. Az adatok, tények? halmazából íme néhány: 50 hízó szállításraI kész. Helyükbe eladás után másik 50 kerül.? 700 juhon növekedik a gyapjú. Fásítotíak 30? hold legelőt, s ami a fő, túl vannak a legna-? gyabb tavaszi gondon: befejezték a vetést. A? kukorica és a burgonya kivételével már már-} cius 20-ra elvetettek 20 hold baltacímet, 20? V.U'K* , , . ... hold étkezési borsót, 10 hold tavaszi árpát, 20 ? cs.ak ^ft evvel fiatalabb nala, hold zabot és 5 hold lencsét. Igazán nem érheti I racafo1 ® síkosra. O mar ko­szé a házuk elejét ♦ vegg-el a szolorendek ko . ' . , , i zött hajladozik — a nyitási Az alakulástól ideig nehez utat futottak be, l rnunkát végzi. de eredménnyel. Szorgalmuk, lendületük nem | sietni keü veie _ mondja csappant akkor sem, ha akadályok tornyo-} —, mert ennek olyan ronda sultak. Nem a buktatók kikerülésével, hanemI földje van, hogy ha egyszer azok elsimításával, a bajokat legyűrve sietnek} kaválas. előtt megazik, ük::or „ t i. o i- ■ , , ? nem győzzük megszaoaditam a cél fele. S hogy nincs kanyar, kitérő, ezí| a gaztbl Valamikor - töp­mar rég belbizonyították és a kívülállók meg-? reng a múlton — negyven győződhettek erről. Ezért mondják azt, ha a ? akót is termett ez a szőlő, pe- szövetkezésre szavaznak, akkor a Búzakalász-? dia csa,k 300 négyszögöles da­ra adiák a voksot 1 TOÖ> ds mOSt már Öreg’ akár~ J ■ ? csak én. Azért meggondozom. Szín csák János, a legeltetési bizottság} Mindkét bácsirlak még dl­elnöke gyakran ellátogat a tsz vezetőjéhez. ♦ rekttermő szőlője van. Ők már Mindkét elnök tagja a tanács v. b.-nek. De | nem is akarnak ezen változ­nemcsak e tisztséggel járó problémák miatt t tatni. De a f iatalabb nemze­üldögélnek az asztal mellett. ? más'ként gondolkodik. t u i - -,, ? Balogh László évekkel- Lehet, hogy holnap mar együtt rukko-; a noMt A lünk, marminthogy én is ide tartozom — J mondja Szimcsák János. Érdekli, hogy mi történik a Búzakalászban, J 480 négyszögöles szőlőjében alig akad egy kevés otelló. A többi mind bánáti, olasz­os ismeri a gazdaság életét. Van vonzóereje a ? PS szl^nka" szövetkezetnek. A kívülállók be-bepillantanak ? ™ " * " ’ pár percre, szót váltanak a tagokkal, tudako-í Jireküermö”szőlője'' lóznak, hogyan, miként van a közösben. i A SZÍVVEL, akarattal végzett ? M át é s Józsefnek is ezelőtt 13 évvel még teljesen volt, az­óta negyvenkilencben nyolc rendet, ötvenkettőben 200, öt- venhatban pedig 250 tökét MUNKA nagy erő a kétségek eloszlatásában, ? cserélt ki. s egyben bizonyság arra, hogy fel lehet és | — Májusban meg — egészi­igenis csak úgy lehet felérni a csúcsra, ahogy? ti ki — telepítek még ötven a karádi Búzakalász Tsz tagjai is dolgoznak.} tőkét, s akkor mind az 500 f ? négyszögölön csak hazai szőlő Gőbölös Sándor ? lesz. áll? — Befejeztük a nyitást, metszést. Egy részét le is trá­gyáztuk. De végeztünk már a mezőn is. Árpát, zabot és az összes apró magvakat elvetet­tük, csak a krumpli, kukorica van vissza. Jó idő van, igye­kezni kell. Nagy József a kapos­szentbenedekí szőlőben dol­gozgat. — Tavaly — magyarázza — úgy volt beszántva, közben megjött az őszi eső, így aztán csak most tudom beigazgatni. Ennek egyik részét a múlt évben, a másikat az idén szervestrá-gyózíam. De adok neki pétisót és szuperfoszfátot is, száz kvadráto-nként mind­egyikből tíz kilót. E 200 öles rész tiszta olaszrizling, ele van nekem még — mondja büsz­kén — egy másik 400 négy­szögöles darabom is, tavaly telepítettem. Ha látná — fut­ja be arcát az öröm —, Vil­lányból hoztam a vesszőit, de csodálatos: Már el kellett te­tőzni, mert 120—130 centis hajtásai voltak. Jászberényi J óz s e- f ék is elkezdték már a szőlő- munkákat. —1 A pqterozással (lókapá­lás) végeztünk is — mondja a ház körül topogó idősebb né­ni. — Most a metszésnek ál­lunk neki, mert már kezd hajtani. Nem lehet tovább halogatni. Nekik 700 négyszögöl fiatal telepítésű szű ejük varr. De milyen szőlő...! — Tavaly — teríti elém a néni az elismerő okmányokat — a kaposvári járási borver­senyen a burgundikkal har­madik helyezést értünk el. Az ugyancsak tavaly Balatonbog- láron rendezett megyei bor­versenyen pedig két elismerő oklevelet kaptunk a burgun­dinkért és az olaszrizligünk- ért. — A tavaszi szőlőmunkák- ka-l elég jól áll a falu — mondja Tódor György v. b.-elnök. A község határá­hoz tartozó 80 hold szőlőben a metszési munkáknak 30— 35, a nyitásnak pedig mint­egy 60 százalékát elvégezték már a gazdák. S örömmel ál­lapíthatjuk meg azt is — bár pár év eltelik még addig —, nincs messze az az idő, ami­kor ismét csak hazai szőlő­fajták díszítik a filoxera pusztítása előtt hajdan oly bőven és oly jó minőségű bort termő bárdudvarnoki dombokat. Szentai Sándor, Weitstem Ferenc: BAROM­FITENYÉSZTÉS című műve végigvezeti az olvasót a házi szárnyasak tenyésztésének gya­korlati tudnivalóin. Ismertei i az alapfogalmakat, a tenyész- kiválasztást, a tenyésztési mód­szereket, a tojástermelést be­folyásoló tényezőket, a tyúk te­nyésztését, a keltetést, csipe- nevelést, hizlalást. Külön fe­jezetben az egyéb tyúkfélék: a gyöngytyúk, és a pulyka, majd a víziszárnyasok: a kacsa és a liba tenyésztését, tartását írja le. Török Imre: HÍRES LO­VAK, HIRES LOVASOK, HIRES VERSENYEK című könyve fejezetednek többsége riporteri elevenséggel, szóra­koztató stílusban, de tudomá­nyos alapossággal megírt tör­téneti összefoglalás, melyeket érdekes történetek, jórészt át­élt élmények, visszaem’ókezé- eek tesznek fordulatossá. A ezerző elénk tárja, hogy a ló­verseny a ló nemesítésének, kiválasztásának igen fontos eszköze, módja. A különféle versenylovak (galopp, aka­dály, gát, ügető) idomítását tárgyaló fejezetek viszont a ló­sportban foglalkoztatottak ré­szére adnak vezérfonalat. Az állattenyésztő legfőbb feladata, hogy megelőzze a i betegségeiket, s így elkerülje j mindazt a kárt, amely még a | legenyhébb lefolyású és töké­letesen gyógyuló betegség ese- I tén is késlelteti a fejlődést. El­sősorban erre kívánja megta­nítani az állatgondozóikat Szmcdits—Bocs: ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCS­ADÓ című könyve. Bölcsházy —Cseh: NEM FERTŐZŐ EREDETŰ MEDDŐSÉG címen írt műve szintén nagy érdek­lődésre tarthat számot a szarvasmarhatenyésztő szak­emberek körében. Az állat- tenyésztőknek és az állatorvo­soknak segít ez a könyv a nem fertőző eredetű meddőség leküzdésében és megelőzésé­ben. Sályi Gyula: ÁLLATOR­VOSI ÁLTALÁNOS KOR­TAN címen írt könyvet. Há­rom évtizede nem jelent meg nálunk ebből a témakörből ál­latorvosi szaikkönyv, ezért is nagy jelentőségű Sályi Gyula munkája. Részletesen ismerte­ti az általános kórtani folya­matok lefolyását,' felismerését. Az Állatorvostudományi Fő­iskola tankönyve, de mint ké­zikönyvet a gyakorló állat­orvosok is használhatják. Ko­vács Gyula: HÁZIÁLLATOK ANATÓMIÁJA című, három kötetes tankönyvének első kö­tete a mozgás szerveit tár­gyalja, magába foglalva a csonttant, az ízület- és szalag- tant, valamint az izomtant. Fehér—Glósz: HÁZIÁLLA­TOK BONCOLÁSA című könyve a boncolás gyakorlatát mutatja be, és ezzel hasznos segítője a gyakorló állatorvo­soknak és főiskolai hallgatók­nak. Dr. Frenyó Vilmos: NÖ­VÉNYÉLETTAN című könyve az Agrártudományi Egyetem hallgatói számára készült tan­könyv. E tárgy szakirodaima a kutatások gyors és állandó fejlődése miatt viszonylag ki­esi. A könyvet méltán előzi meg nagy érdeklődés és vára­kozás valamennyi mezőgazda- sági és botanikus szakember részéről. Az egyes problémá­kat helyes történelmi szemlé­let szemszögéből tárgyalja, és korszerű felvilágosításokat ad a tudományág minden részle­tére vonatkozóan. Hámoriné Szabó Júlia: NÖ­VÉNYÉLETTANI PRAKTI­KUM című munkája segéd­könyv az Agrártudományi Egyetemen. Mint a növény­élettani tankönyv kiegészítője, mindazon gyakorlati ismerete­ket foglalja össze, amelyek a növényélettani vizsgálatok s általában a kísérleti biológia területén alapvető fontossá­gúak. Dr. Horváth János: MIKROBIOLÓGIA című mü­ve az Agrártudományi Egye­tem tankönyve, de mint kézi­könyv az általános mikrobio­lógia iránt érdeklődőknek is hasznos tájékoztatást nyújt. Nemcsak az alapvető tudniva­lókat ismerteti, hanem a leg­újabb tudományos eredmények alapján világítja meg a mikro­biológia korszerű kutatási t®» Kilétéit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom