Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-29 / 75. szám

Vasárnap, 1959. március 29. 4 SOMOGYI NÉPLAP A POLITIKAI ÉLET ESEMÉNYEIHEZ A »piszkos háború« következményei Az nigériai francia csapa­tok tábornokai mind több és több katonát követelnek a nemzettől. Most már az úgy­nevezett ritka évfolyam, az 1940-ben születettek kerülnek somxi. Franciaországban azon­ban 1940-ben felére esett a születések száma, a gyarma­tosító tábornokok tehát nehéz­ségekkel küzdenek, hogy kel­lő mennyiségű »utánpótlás­sal« töltsék fel a csapatokat. Két kiút lehetséges: a szolgá­lati idő felemelése, (mely azonban máris 27 és fél hó­nap), vagy az eddiginél jóval több algériai mohamedán be­soroznia a hadseregbe. Utób­bi megoldás azonban, mint tudjuk, komoly veszélyeket rejt a gyarmatosítókra nézve. A legfiatalabb községi tanácsosok Franciaország legfiatalabb női községi tanácsosát Etam- pesben választották meg: So­lange Marchina tanácsnoknő 1935. június 16-án született, tehát még nem egészen 24 éves. A legfiatalabb férfi­tanácsnok, Louis Bideaux Jura megyében került meg­választásra: az első forduló napján még csak két nappal haladta meg a 23 éves alsó korhatárt. Történt 1959-ben.. s A dél-afrikai Peter Jansen Vom Vuurent »kitaszították« a fehér emberek társadalmá­ból A 46 éves vasúti munkás azzal a váddal került a tör­vény elé, hogy színesbőrű asszonnyal él együtt. Amikor határozottan kijelentette, hogy ragaszkodik az asszony­hoz és nem hajlandó elhagy­ni, inkább számítsák a szi- nesbőrűekhez, a dél-afrikai fajtörvények értelmében ho­zott ítélet kimondotta: Van Vuuren azonnali hatállyal elveszti összes előjogait mint fehér ember, ezentúl színes­bőrűnek számít, és nem érint­kezhetek többé fehérekkel. Hova lesznek a vezetők? Egy nyugatnémet fogadás alkalmával Peter Bruegh bon­ni főügyész csodálkozását fe­jezte ki afelett, hogy olyan kevés magasrangú állami al­kalmazott van jelen. Amikor ennek oka felől érdeklődött, a szövetségi kormány egyik tisztviselője a következő vá­laszt adta: »ön csodálkozik ezen? Hiszen éppen Ön az, aki egymásután tartóztatja le embereinket!« Ghánái bírák nem viselnek többé parókát Nkrumah ghanai miniszter- elnök megszánta hazájának bírált és ügyvédjeit, akik a régi angol hagyományoknak megfelelően hivatásuk gya­korlásához még mindig paró­kát hordtak. Elrendelte, hogy szüntessék meg ezt a terhes középkori viseletét, amely teljesen időszerűtlen és külö­nösen kellemetlen a trópusi viszonyok között. „BÉKÉMÉN ET" Angliában a nukleáris leszerelésért t London (TASZSZ). Angliá­dban az atomfegyverkezési ver­seny elleni tiltakozás jegyében r elindult a nukleáris leszerelés t híveinek második »békemene- d te«, különböző meggyőződésű, d különböző politikai nézeteiket dvai'ló emberek részvételével. ? A résztvevők Aldermaston- dból, a múlt évben rendezett delső békemenet végpontjáról — d a Tudományos Atomkutaxó d Központ közeléből — indultak ?el. Aldermastonban a szakadó eső ellenére összegyűlt a menet több mint négyezer résztvevő­je, hogy 80 kilométeres gyalog- utat tegyen meg Londonig. Március 30-án Londonban a Trafalgar-tóren rendezendő nagygyűléssel ér véget a béke­menet. Tüntetés New Yorkban New York (Reuter). New York városának külső negye­dein pénteken száz gépkocsi vonult végig, utasaik az atom­fegyverkezés ellen tüntettek. Ne MZETKOZl s ZEMLE BAGDAD EREJE Az osztrák kormány eddig kétmilliárd schillinget fordított a hadsereg céljaira Í Bécs (MTI). Az osztrák /kommunista sajtó bíráló han- fgorn mutat rá, hogy a bécsi /kormány évről évre nagyobb /összegeket fordít a hadsereg- # gél kapcsolatos beruházások­éra. Míg az 1956. évi állami költségvetésben a katonai ki­adások mindössze 500 millió 'schillliniggel szerepeltek, ebben az évben e célra már 2012 mil­liót vettek fel. Az osztrák had­seregre fennállásának négy éve alatt hétmilliárd schillin­get költöttek. A Der Soldat című katonai [lap, amely igen közel álf a re«. hadügyminiszterhez, fokozódó propagandát fejt ki, hogy ra­kéta- és atomfegyverekkel szereljék fel az osztrák had­erőt. A kommunista Volksstimme ehhez a követeléshez a követ­kező kommentárt fűzi: »Auszt­ria népe nem kér ebből a ka- landorpolitikából. A hadsereg rakéta- és atomfegyverekkel való felszerelése nem-csak ha­talmas összegeiket emészt fel, hanem beláthatatlan katonai és politikai veszélyeket zúdí­tana országunkra és népünk­Strcxuss újcsfofo hitvallása az erőpolitika mellett f Bonn (TASZSZ). Strauss ^nyugatnémet hadügyminiszter az Északatlanti Szövetség fenn­állásának tizedik évfordulója 'alkalmával nyilatkozatot adott a Politisch-Soziale Korrespon­denz című nyugatnémet saj­tótájékoztatónak. A nyilatkozat voltaképpen dühödt megrá galmazása a Szovjetunió békeszerető kül­politikájának. Ellenzi a nyu­gat-berlini helyzet rendezését, holott a nyugat-berlini fe­szültség állandó háborús ve- dszélyt rejt magában. A bonni hadügyminiszter nyilatkozatában elutasító ál­láspontra helyezkedett az euró­pai korlátozott fegyverzetű övezet megteremtésének kér­désében, s kijelentette, hogy az ilyen tervek »veszélyesek« a Nyugatra, és »meggyengíte­nék védelmét«. Sőt mi több, azt állította, hogy a béke és a szabadság csakis az Északat­lanti Szövetség« elrettentő ere­jével« biztosítható. Strauss ez­zel ismét bebizonyította, hogy odaadó híve a bukott erőpoliti­kának. Az európai reakció új izovetsége |a Pravda a Bonn—Párizs - Kóma háromszög j» kialakulásáról Moszkva (TASZSZ). A Prav­da Segni olasz miniszterelnök­nek és Pella külügyminiszter­nek a francia és a nyugatné­met államférfiakkal, valamint Norstad tábornokkal, a NATO főparancsnokával folytatott legutóbbi tárgyalásairól ír, s hangoztatja, hogy a Bonn—Pá­rizs tengely Bonn—Párizs—Ró­ma háromszöggé alakult át A Bonn—Párizs:—Róma há­romszög nem alapszik semmi­féle írásbeli egyezményen — f írja a Pravda. Arról van szó, fhogy a három ország az ag­resszív atlanti tömb keretein belül leginkább imperialista amerikai körök irányvonalával teljesen megegyező, egységes külpolitikát folytat. A három .ország elfogadja az Egyesült \ Államok vezető szerepét, és ^egységes arcvonalban igyek- \ szik fellépni az európai poli- J j ti'kában. ”. Az olasz államférfiak párizsi és bonni találkozói azt bizo­nyítják, hogy a szóban forgó politikai irányvonal célja a feszültség enyhülésének, a vi­tás kérdések tárgyalásokkal való megoldásának, az euró­pai béke megszilárdulásának megakadályozása. Az európai reakció új szövetsége ez, ame­lyet az amerikai imperialisták hívtak életre és támogatnak, hoov fokozzák az európai fe­szültséget, szabotálják és meg- hiústítsák a Nyugat és Kelet közötti tárgyalásokat. — Nem kétséges — írja a Pravda—, hogy az európai re­akció politikáját a néptömegek elítélik, erre a politikára ku­darc vár. Az új háromszög po­litikája gyökeresen ellenkezik az európai népek életbe vágó érdekeivel, csak a nyugatné­met militarista és revansvá- gyó körök és a mögöttük álló amerikai imperialisták szá­mára előnyös. Hawaii-szigetek — az USA ötvenedik tagállama? 1959 március köze­pén az USA képvise­lőháza jóváhagyta a szenátus által már el­fogadott törvényt, mely szerint az ame­rikai partoktól mint­egy 3900 kilométerre fekvő Hawaii-szigete­ket az Egyesült Álla­mok ötvenedik tagál­lamává nyilvánítják. A törvényt még a Hawaii-szigeteken, rendezendő népszava­zásnak kell hatályra emelnie. A Hawaii-szigetcso­porthoz tartozó szi-1 getek területe 16 700 | négyzetkilométer — a ! Dunántúl területének I felénél tehát valami- I vei nagyobb —, lakos- ■ sága 550 000 fő. A né­pesség összetétele: 40 százalék japán, 20 j százalék hawaii benn­szülött, 20 százalék amerikai és európai, 15 százalék fülöpszi- geti, 5 százalék egyéb ázsiai eredetű lakos. | Alaszka után Ha-1 wai a második állam, ! nely az USA eddigi! 48 államának össze­függő területéhez közvetlenül nem kap­csolódik Egy nyugati diplomata leg­utóbb a bagdadi paktumot olyan gépkocsihoz hasonlította, amelynek ragyogó karosszériá­ja van, de egy kehes, öreg mo­tor van benne. Pedig voltakép­pen még nem is oly öreg, mind­össze négy esztendősnek mond­ható. Tulajdonképpen 1955. február 24-én született Bag­dadban, s anyakönyvében a szülők rubrikájába az Egye­sült Államok és Anglia nevét írták be. Ekkor csak Irak és Törökország kötött katonai szerződést, de a kiosztott sze­rep szerint áprilisban Anglia, szeptemberben Pakisztán, no­vemberben Irán is csatlakozik, s megkötik a bagdadi szerző­dést. Ezzel Amerika újabb ag- ressziós terve valósult meg. A szocialista tábor ellen irányu­ló háborús terveknek megfele­lően a bagdadi paktum a SEATO-t (délkelet-ázsiai kato­nai paktum) és a NATO-t kap­csolta össze az agresszív kato­nai láncolatban. A bagdadi paktum létrehozásának másik célja az volt, hogy az egyre erősödő arab felszabadulási mozgalmat megfékezze, s meg­ossza az arab világ egyesülés­re törekvő erőit. A bagdadi szerződés létrejötte óta állan­dó hidegháború van ezen a te­rületen. Betömhetetlen rés A nyugati agresszív körök hosszú időn át nagy reménye­ket fűztek ehhez a katonai I tömbhöz, valamint a Dulles— I Eisenhower-doktrinához. Azt hitték, hogy mindez tartós ala- I pul szolgálhat arra, hogy ural- | mukat a Közel- és Közép-Ke- , let népeire is kiterjesszék, í 1957-től már Amerika is részt I vesz a bagdadi paktum katonai ' és gazdasági bizottságaiban. A formálisan prímhegedűs sze­repét játszó Anglia tekintélye a szuezi kaland katasztrofális kudarca után alapjában meg­rendült, s helyébe lépett az Egyesült Államok. Az Eisen- hower-doktrina kiszélesítette az utat az amerikai monopó­liumok előtt, a bagdadi pak­tum pedig az amerikai szolda- teszka széleskörű tevékenysé­gét biztosítja. E tevékenység központja éppen Bagdad volt. Ezért 1958. július 14-én, a Kasszem vezette antiimperia- lista forradalom győzelmének napján nemcsak Nuri Szaid hatalma és Fejszal királysága bukott meg, hanem valójában szétrobbant a bagdadi paktum is. Nyugati politikusok beval­lása szerint Irak elvesztése a Nyugat közép-keleti háborús gépezetében betömhetetlen rést ütött. Bár Irak a forradalom pil­lanatától kezdve nem vett részt a tömb tevékenységében, jogi szempontból továbbra is tagja maradt az egyezménynek, s így erkölcsi felelősség terhelte a szerződésben részt vevő orszá­gok határozataiért és akciói­ért. Egy korábbi időből szár­mazó angol—iraki szerződés alapján Habbanijában és Suai- bában angol repülőtámaszpon­tok maradtak. Mivel a köztár­saság kormánya általában nem rúgta fel az Irakkal korábban kötött szerződéseket, ezért ma­radt a tagok sorában. Ugyan­is a bagdadi szerződés parag­rafusai szerint a tagállam csak akkor léphet ki, ha az öt évre szóló szerződés lejárta (1960. II. 240 előtt hat hónap­pal írásban közli ezt a szán­dékát. Az Iraki Köztársaság kormányának megalázó köte­lessége az imperialista szövet­ségben sok bírálatra adott le­hetőséget a szomszédos orszá­gok vezetői részéről. Ezért el­sősorban Nasszer támadta, aki hol »az angol imperializmus­sal való együttműködéssel« vádolta a bagdadi kormányt, hol »a kommunizmus ügynö­kének« nevezte Kasszemet és kormányának tagjait. Bagdad' ereje azonban min­den nehézségen győzedelmes- ‘ kedik, mert nem tért le a jú­lius 14-i forradami útról. De a Bagdad nélkül maradt bag­dadi paktum országai nem nyugodtak bele Irak kiválásá­ba. A paktum székhelyét An­karába tették át, s az iraki fő­titkár helyett pakisztánit vá­lasztottak. Nagy sietséggel Ka­racsiban értekezletre gyűltek össze, amelyen újabb agresszív terv született a független arab ál­lamok ellen. A kiszivárgott ér­tesülések szerint a január vé­gén befejeződött értekezleten »kimunkált« tervekben szere­pelt volna egy török támadás az EAK sziriai tartománya el­len; Iránnak — az amerikaiak és az angolok támogatásával — hadműveleteket kell kezde­ni az Iraki Köztársaság ellen. Pakisztán azt a feladatot kap­ta, hogy megakadályozza India esetleges közbelépését. Az álí- tott siker esetén — hogy vita ne legyen — előre osztozkod­tak a koncon mondván, hogy Törökország Aleppot és Mo- szult kapná meg, Irán pedig Irak egyes északkeleti terüle­teit, míg Pakisztán régi vá­gyának megfelelően Kasbmirt nyelhetné el. Libanont állam­csíny révén akarják berántani a paktumba. E terveket ápri- | lisra időzítették. Ezekhez az elképzelésekhez talán még az érvényes szerződéssel indokol­ható okot is próbáltak keres­ni, hogy példát statuáljanak a »renitens« tagtárs ellen. E ter­vekből is látható, a támadás középpontja a fiatal Iraki Köz­társaság, amelynek kormányá­ra Amerika és a paktum or­szágai fokozott és egyesített nyomást gyakoroltak. Ebből a célból például ötezer főre emelték az Iránban működő amerikai »szakértők« számát, az iraki határok közelébe pe­dig csapatokat vezényeltek, s kémelhárító állásokat létesí­tettek kém- és diverzáns-cso- portok kiképzésére. Amerika — nemigen bizva a bagdadi paktumban — már­cius elején kétoldalú szerződé­seket kötött Törökországgal, Iránnal és Pakisztánnal. A ka­tonai zsarolás fejében a köve­teléssel arányban nem álló gaz­dasági segítséget ígért. Az im­perialistaellenes arab nemzeti mozgalom megosztására semmi sem drága. A múlt év végén Rountré amerikai külügyi ál­lamtitkár végigjárta az Arab- Kelet országait, elhintve a két« kedés, az ellenségeskedés mag- vát. Zorlü török külügyminisz­ter a Pease Sera című olasz lapban már nyíltan hangoz­tatta, hogy a nyugati hatalmak mincfen erővel gátat akarnak vetni az arabok szabadsághar­cának. Azt a taktikát javasol­ta, hogy először szakítsák el az arab nacionalista mozgalmat a népi elemektől, vagyis a bur­zsoáziára támaszkodva harcol­janak a haladó politikai irány­zatok ellen. Zorlü buzgón he­lyeselte azt az amerikai ter­vet, hogy az EAK vezetőit »visszahódítsák« a Nyugqt szá­mára, s szembeállítsák őket azokkal a népi elemekkel, akik a szuezi válság idején tényle­gesen támogatták Nasszer rendszerét. Mint az utóbbi he­tek eseményeiből láttuk, a konkolyhintés jó talajra talált kairói körökben. A sikertelen moszuli lázadás után Nasszer leplezetlenül támadta a népi erőkre támaszkodó Kasszem- kormányt. Az Arab-Keleten azóta feszültté vált a helyzet. Nasszer most már pozitív kom­mentárokat kap a nyugati saj­tóban. Arról kiáltoznak, hogy »Bagdadban kommunista ve­szély« van. Nasszer egyik ‘be­szédében pedig már odáig ment, hogy az összeesküvések mindaddig megismétlődnek, míg csak meg nem buktatják Kasszem rendszerét. Kasszem demokratikus kormánya azon­ban a nép támogatását élvezi, ■ s eleve kudarcra ítél minden rendbontó kísérletet. Irak nem ellenzi az arab egység létrehozását, de nem osztja Nasszer »egyetlen kor­mány. egy vezető alatt« egye­sítendő arab világról vallott nézetét. Az arab országok évszáza­dokon át külön fejlődtek, más és más viszonyok alakultak: ki bennük. Irak az arab államok föderációjának a híve, azaz az olyan államegyesülésnek, mely­ben a tagállamok állami ön­állóságukat megőrizve hoznak létre államszövetséget. (Ilyen föderáció van például az EAK és Jemen között.) Az arab egy­ség létrehozásának ezt az útját támogatja az Iraki Kommu­nista Párt is. Az iraki belpolitika megerő­södését dokumentálja Kasszem miniszterelnöknek az a beje­lentése, hogy Irak kilép a bag­dadi szerződésből, az angol tá­maszpontokat megszüntetik. Ezzel az iraki nép letépte a függetlenségét gátló utolsó láncokat is. Bagdad örömunne- pet ül ezekben a napokban. A nép ünnepli forradalmi veze­tőit, Kasszem haladó kormá­nyát, amely utat enged a for­radalom újabb szakaszának, s a tömegekre támaszkodva tár­sadalmi reformokat foganato­sít. Mint Kasszem miniszter- elnök mondotta az ünnep órái­ban, Irak népe a jövőben nem­csak szahad, hanem gazdag is lesz! A kormány nagyarányú építkezési munkálatokat ter­vez, növeli az olajból szárma­zó bevételt, több olajvállalat máris a kormány tulajdonában van. Megszüntetik az angolok­nak adott kiváltságokat,) min­den volt angol tulajdon is Irak tulajdonába kerül. A nemzeti demokratikus forra­dalom e bátor, határozott lé­pései kétségtelenül elősegítik a köztársaság megerősödését, ha­ladását a demokratikus fejlő­dés, a stabilitás és a gazdasági felvirágzás útján. Irak nincs egyedül! Irak elmaradott gazdaságá­nak, iparának fejlesztéséhez a Szovjetunió és a népi demok- rtikus országok készséggel nyújtanak segítséget. Bagdad szakított eddigi zsarnok gaz­dáival, de nem maradt egye­dül. A szabadságot élvező né­pek mellé állnak, hogy mi-, előbb talpraállíthassa sokszoro­san kizsákmányolt népgazda­ságát. Ehhez ad önzetlen segít­séget a Moszkvában aláírt egyezmény is, amelynek alap­ján Irak 550 millió rubeles hi­telt kap. Irak a bagdadi paktum fel­mondásával újabb tanúbizony­ságát adta, hogy az erőszakos nyomás, az imperialista fon­dorlatok, a beavatkozási kísér­letek ellenére sem tántorodik el a függetlenségi, pozitív semlegességi politika irányától. Az új Irak első nemzeti ünne­pét 1958. július 14-én ülte meg, amikor a forradalom győzel­met aratott az imperialista­barát, népnyúzó rendszer fe­lett, a második nemzeti ünnep — 1959. március 24-e — már a teljes szabadságot jelenti Irak népének. LOTTÓ A totó-lottó kirendeltségek i ünnepi nyitvatartási ideje: A húsvéti ünnepeik alkalmá­val a budapesti és a körzeti irodáik székhelyén levő totó- i lottó kirendeltségek a vasár- j napra megállapított időben tartanak nyitva. Március 39-án, hétfőn ezek a kirendelt­ségeik zárva lesznek. A vidéki1 kirendeltségeket március 29-én, vasárnap nem nyitják ki, ezek 30-án, hétfőin 9—13 óráig lesznek nyitva. | Április 4-én mindenütt - a szombati napra megállapított, szoká-os nyitvatartási idő ér­vényes, i A Sportfogadási és Lottó Igazgatósághoz a 13. játékhé­ten 3 944 056 darab lottószel­vény érkezett. 5 találatos szel­vény egy db van, LH 010 109. A nyeremény 1 479 021 forint. 4 találatos szelvény 19 darab van, erre eső nyeremény 77 843 forint. 3 találatos szelvény 1978 érkezett, erre eső nyere­mény egyenként 747 forint. 2 találatos szelvény 71 234 darab, egyenként 20,70 forint nyere- aiénnyöL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom