Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-28 / 74. szám
Szombat, 1959. március 28. 2 SOMOGYI NÉPLAP Hruscsov beszéde a lipcsei ősssnémet m unkáskonferen cián (Folytatás az 1. oldalról.) önöknek szívességet ebben a ! piszkos dologban, mi a német munkásosztályt • támogatjuk. | Hruscsov külön foglalkozott í a határok kérdésével. A történelem arra tanít — mondotta—, hogy nem a konferenciák változtatják meg az államhatárokat. így tehát. Németország jelenlegi határúi csak háborúban változhatnának meg. Csakhogy a mai helyzetben mind az együk, mind a másik fél rendelkezik elég józan ésszel ahhoz, hogy ne bocsátkozzék hadműveletekbe a határok megváltoztatásáért. így tehát el kell ismerni a határokat úgy, ahogyan jelenleg vannak. Hruscsov megjegyezte, hogy a határok kérdése nemcsak a németek számára érzékeny kérdés. Ez igen éles probléma sok kapitalista állam számára is. Ugyanakkor a szocialista forradalom győzelme következtében egész sor országban a határok kérdése más jellegűvé vált, és nem olyan éles, mint a kapitalizmusban. — Mindamellet fennáll ez a kérdés a szocialista országokban is. Nekünk azonban az a véleményünk — fűzte „hozzá e—, hogy nekünk, kommunistáknak a határok kérdése nem fő kérdés, emiatt nem lehetnek konfliktusok a szocialista országok között. — A szocialista tábor szuverén országai között széleskörű együttműködés bontakozik ki a gazdasági, a politikai és a kulturális élet minden területén — folytatta Hruscsov. — Ami a jövőt illeti, én úgy képzelem, hogy a szocialista országok további fejlődése az ! egységes szocialista világrend- szer további erősödésének vonalán halad majd. Egymásután tűnnek majd el a gazdasági sorompók, amelyek országainkat a kapitalizmusban elválasztották. Erősödni fog a szocialista világ és közös gazdasági bázisa, és ez végeredményben tárgytalanná teszi a határokat. — A határok kérdése a mai értelemben fokozatosan megszűnik — mondotta Hruscsov. — Egyetlen szuverén szocialista ország sem zárkózhat saját határai mögé, és nem támaszkodhat kizárólag a maga erejére, gazdaságára. — Ugyanakkor az imperialista nagyhatalmak szószólói a háború befejezése óta sokat beszélnek arról, hogy az országoknak nem kell törődniük nemzeti szuverenitásukkal. Az imperialista nagyhatalmaknak érdekük az országok nemzeti függetlenségének megszüntetése, hogy szabad kezet kaphassanak az illető országok népeinek gazdasági és politikai leigázására, annál is inkább, mert ezek az országok a határok és vámok rendszerével bizonyos fokig megvédhetik érdekeiket. — Nem nehéz meggyőződni arról, hogy az imperialista főkolomposok és ideológusok a nemzeti szuverenitás korlátozásának és a vámhatárok enyhítésének hirdetésével tulajdonképpen olyan politikát folytatnak, amelynek célja az illető országok alárendelése a nagy imperialista monopóliumok érdekeinek. Ilyen körülmények között az országok szuverenitásának megszilárdítása haladó törekvés, amely elősegíti a népek nemzeti függetlenségének mégszilárdí- tását. — Mi, kommunisták szil ár- ! dán bízunk terveink realitásában — hangsúlyozta Hruscsov —, és világos elképzeléseink vannak, milyen irányban fejlődnek majd a föld népeinek kapcsolatai. — A kapitalizmussal folytatott békés versennyel, a szocializmus építésében elért sikereinkkel hatunk majd a világ munkásainak és dolgozóinak gondolkodására és érzelmeire — mondotta Hruscsov. — Rövidesen az egy főre eső termelésben megelőzzük a leggazdagabb és legerősebb kapitalista országokat, tovább csökkentjük a munkaidőt, újabb sikereket érünk el a tudomány és a kultúra fejlesztésében. Akkor pedig a kapitalista országok lakosai még jobban meggyőződhetnek majd a szocialista rendszer előnyeiről, és maguk döntik el: tűrjék-e tovább hazájukban a kapitalista rendszert. Hruscsov végezetül hangsúlyozta: jelenleg mindannyiunk számára a legfontosabb feladat a béke fenntartása. A békéért, a háború ellen folytatott harcban különösen nagy jelentőségű a világ munkásosztálya egységének és összefogásának fenntartása és erősítése. Közzétették a nyugati hatalmak válaszjegyzékét a szovjet kormánynak március 2-i jegyzékére London (MTI). Mint már jelentettük, az Egyesült Államok és Franciaország moszkvai nagykövete csütörtökön átadta kormányának válaszát a Szovjetunió március 2-i jegyzékéra A csütörtöki nap folyamán adták át Moszkvában Nagy- Britannia és a Német Szövetségi Köztársaság kormányának válaszát is a szovjet jegyzékre. A jegyzék átadásával egyidejűleg a nyugati fővárosokban nyilvánosságra hozták azok tartalmát A nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentése alapján az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország kormányának válaszjegyzéke javasolja, hogy május 11-én Genfben üljön össze értekezletre a négy nagyhatalom: a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy- Britannia. és Franciaország külügyminisztere. A nyugati válaszjegyzékek javasolják, hogy a külügyminiszteri értekezlet vitassa meg a német kérdést, beleértve a békeszerződést és a berlini helyzetet. Az Egyesült Államok kormányának jegyzéke ezen túlmenően azt is indítványozza, hogy az »értekezleten részt vevő kormányok mindegyikének legyen lehetősége, hogy kifejtse álláspontját bármely kérdésben, amelyet a megvitatás alatt levő problémákkal kapcsolatban fontosnak tart«. A nyugati jegyzékek javasolják továbbá, hogy a külügyminiszteri értekezleten kezdetben csak a négy nagyhatalom vegyen részt, »elismerik viszont, hogy Lengyelország és 'Csehszlovákia, valamint több más ország is — melyeknek különös érdeke fűződik a megvitatásra kerülő kérdésekhez — az értekezlet egy későbbi szakaszában bevonható a munkába«. A nyugati kormányok végül kifejtik válaszjegyzékükben, hogy tanácsadói minőségben hívják meg a két német állam képviselőit a külügyminiszteri értekezletre. A' nyugati hírügynökségek jelentéséből kiderült, hogy míg a három nyugati kormány válaszjegyzéke a külügyminiszteri értekezlettel foglalkozó javaslatokban csaknem szó szerint azonos, addig eltérések mutatkoznak abban, ahogyan *. három kormány a külügyminiszteri értekezlettől a csúcs- értekezlethez vivő utat elképzeli. Abban még egyetértenek a nyugati jegyzékek, hogy . a csúcsértekezlet időpontjának, színhelyének és napirendjének meghatározása ‘ a külügyminiszterek feladata legyen. Abban viszont, hogy milyen feltételekkel kerüljön sor a kormányfői találkozó megtartására, a három nyugati jegyzék eltér egymástól. Az angol jegyzék hangoztatja, hogy Nagy-Britannia kormánya »örömmel vesz részt a csúcsértekezleten, mihelyt a külügyminiszteri értekezlet fejleményei ezt biztosítják«. Az angol jegyzék 1959 nyarát említi a csúcsértekezlet lehetséges időpontjaként. Az Egyesült Államok jegyzéke hangoztatja, hogy az amerikai kormány »kész csúcsértekezleten részt venni, mihelyt a külügyminiszteri értekezlet fejleményei ezt indokolttá teszik«. A francia kormány válaszjegyzékében attól teszi függővé a csúcsértekezleten való részvételét, hogy a *•külügyminiszteri értekezlet megengedi-e a kormányfői találkozó tényleges eredményességének feltételezését«. A francia jegyzék nem tesz említést a csúcs- értekezlet lehetséges időpontjáról, csupán az értekezletnek megfelelő időpontban való megtartására utal. Az AFP és äz AP tudósítása végül rámutat, hogy az angol jegyzék nyilvánosságra hozatala után illetékes angol körökben hangsúlyozták: Az angol kormány nem óhajtja a külügyminiszteri értekezlet eredményétől függővé tenni a csúcstalálkozót. Az angol jegyzéknek ezzel kapcsolatban gondosan megfogalmazott kijelentései arra utalnak, hogy a csúcsértekezlet megtartásának elhatározása nem kifejezett politikai megállapodásoktól, Hanem inkább az időzítés kérdésétől függ — mutatnak rá illetékes londoni körökben. !l nyugati jegyzékek első visszhangja Nyilatkozatok és kommentárok a német kérdésről Nyugati hírügynökségek beszámolnak a csütörtökön Moszkvában átadott nyugati jegyzékek első visszhangjáról. Washington. A DPA tudósítója szerint washingtoni dip-, lomáciai körökben úgy vélik, hogy a nyugati jegyzékek »megfelelő mozgási szabadságot biztosítanak a diplomatáknak«. Az AP szerint Anglia, Franciaország és Nyugat-Németor- szágban általában kedvezően fogadták a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásokra vonatkozó amerikai tervet, és ez a kedvező fogadtatás tükröződik a három hatalom válasz- jegyzékében is. New York. Az AP hírügynökség jelentése rámutat, hogy még mindig jelentősen eltér egymástól a nyugati hatalmak álláspontja. Ez az elvi különbség elsősorban a csúcsértekezletre vonatkozóan nyilvánul meg. Ebben a kérdésben Nagy- Britannia tanúsítja a legnagyobb rugalmasságot. Az AP megjegyzi, hogy mindezek ellenére remény van arra, hogy a nyugati hatalmak áthidalják a nehézségeket, hiszen mindnyájuknak érdeke a tárgyalások megkezdése. Az AP hangsúlyozza, hogy de Gaulle a leg tartózkodóbb a csúcsértekezlet gondolatával szemben. Róma. Az AP jelenti Rómából: Az olasz külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy Olaszország helyesli a nyugati válaszjegyzékek álláspontját. A szóvivő közölte, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország a jegyzékek átadása előtt tanácskoztak Olaszországgal és más NATO-tagállamokkal. Bonn. Wehner, a Német Szociáldemokrata Párt alelnöke azt a reményét fejezte ki, hogy véget ért a négy hónap óta tartó jegyzékváltás, és az érdekeit felek végre leülnek a tárgyalóasztalhoz. Ülést tartott az Elnöki Tanács A kormány tájékoztatási hivatala közli: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa március 27-i ülésén törvényerejű rendeletet hozott a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójáról szóló rendelet kiegészítéséről. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet adott ki az orvosi rendtartásról. A rendelet összefoglalja az orvosi tevékenység általános szabályait, az orvosi gyakorlat folytatásának feltételeit, végül aá orvosi magángyakorlatról és más kérdésről intézkedik. A felszabadulás óta hazánkban végbement alapvető változások következtében az orvosok feladata is kiszélesedett. A dolgozók egészségügyi ellátása állami feladat, s ez nagymértékben megnövelte az orvosi hivatás jelentőségét, fokozta az orvosok felelősségét. Orvosaink túlnyomó többsége iránt teljes bizalommal, nagyrabecsüléssel viseltetnek a dolgozók. Egyes orvosolj magatartása azonban joggal váltja ki a dolgozók bírálatát. Az orvosi gyakorlat elveinek összefoglalása egységes jogszabályba előmozdítja a szocialista egészségügy követelményeinek hiánytalan megvalósulását és eredményesen segíti az egészségügy területén is a kapitalista erkölcsi felfogás maradványai elleni küzdelmet. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet alkotott a Magyar Népköz- társaság ügyészségére. A Magyar Népköztársaság ügyészi szervezetét az alkotmány alapján az 1953. évi 13. számú törvényerejű rendelet hívta életre. A törvényerejű rendelet rendelkezései az az- óta eltelt időszakban beváltották a hozzájuk fűzött várakozást. Az elmúlt években azonban olyan, más jogszabályok is megjelentek, amelyek közelről érintették a legfőbb ügyészség és a# ügyészi szervek működését. Ugyanakkor a gyakorlati életben is felvetődtek olyan kérdések is, amelyeket jogszabállyal kell rendezni, hogy az ügyészségek még eredményesebben és hatékonyabban teljesíthessék az alkotmányban rájuk rótt feladatokat. Az Elnöki Tanács az egyes szakaszok módosítása helyett új, egységes jogszabályok kibocsátását határozta el, hogy a törvényerejű rendeletben eszközölt módosítások áttekinthetőbbek legyenek. Az Elnöki Tanács ezután megerősítette a Magyar Nép- köztársaság kormánya és az Albán Népköztársaság kormánya között a polgári légiközlekedés szabályozása tárgyában megkötött egyezményt, majd folyó ügyeket tárgyalt. Az Egyesüli- Államok Kommunista Pártjának nyilatkozata New York (TASZSZ). Az Egyesült Államok Kommunista Pártja nyilatkozatot tett közzé. A nyilatkozat kiemeli az Egyesült Államok kongresszusának bel- és külpolitikáját. Moszkva (TASZSZ). Eisenhower amerikai elnök március 25-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy tudomása szerint a Szovjetunió már béke- szerződést kötött az NDK-val, és néhány hónappal ezelőtt beterjesztette az okmányt az ENSZ-hez. Később, amikor ismét kérdést intéztek hozzá, az elnök. elismerte, lehet, hogy téved, de biztos abban, hogy a Szovjetunió néhány hónappal ezelőtt valamilyen okmányt benyújtott az ENSZ-nél. Az Izvesztyija pénteki számában megjegyzést fűz az elnök tévedéséhez. »-Természetesen figyelmen kívül lehetne hagyni ezt a tévedést vagy nyelvbotlást — írja —, de a A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a széles néptömegek támogatásával követelni kell a kongresszustól: Vessen véget a háborús uszításnak. Szüntessék meg az német kérdés békés rendezése annyira fontos probléma, hogy ebben semmiféle nyelvbotlást, különösen pedig helytelen értelmezést nem lehet megtűrni. Itt a legmesszebbmenő világosságra van szükség«. »Nem a Szovjetunió ludas abban, hogy a német békeszerződést tervezete — sajnos — ma is csak tervezet még. Ami pedig azt az állítást illeti, hogy a Szovjetunió máris valamiféle békeszerződést kötött volna a Német Demokratikus Köztársasággal,, s hogy e szerződést már alá is írtaik, és az ENSZ-nél benyújtották volna — ez nem felei meg a valóságnak«. ' atomfegyverkísérleteket és a j fegyverkezési versenyt. Is- I merjék el a Kínai Népköztár- j saságot. Bővítsék a Kelet és ! a Nyugat közötti kereskedel- ; met, a béke és barátság legyen a népek és nemzetek között. Elengedhetetlenül szükséges továbbá a munkahét csökkentése, bércsökikentés nélkül, a legalacsonyabb' munkabérek emelése, valamint az olyan törvényhozás, amely igazi polgárjogot biztosít és szavatolja, hogy a négereket a teljes egyenlőség elve alapjá ; haladéktalanul bevonják a amerikai élet minden terült téré. Három amerikai újságírót kiutasítottak Irakból Beirut (MTI). Az AP jelentése szerint csütörtökön három amerikai újságírót, a Time, a Life és az UPI munka társát kiutasították Irakból Bagdadiban jelenleg az AP, <. londoni Daily Telegraph és ; kanadai rádió egy-egy tudósi tója működik. „Äz Egyesült Állomok elnöke téved" Az Izvesztyija kommentárja A Japán Szocialista Párt főtitkára élesen bírálta a Kisi-bormány k ül puli ti hóját Tokió (TASZSZ). Aszanuma, a Japán Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken az alsóház költségvetési bizottságában hevesen bírálta a Kisi- kormány külpolitikáját. Követelte, hogy a japán kormány az alkotmányhoz híven folytasson semlegességi és béke-politikát, r.e vegyen részt katonai tömbökben. Meg kell szabadulnunk az amerikai gazdasági függőségtől, s bővítenünk kell gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainkat. Kínáról Aszanuma kijelentette, hogy Japánnak minden kapcsolatot meg kell szakítania Ofös találat a Tajvanon megbújt csangkaj- seikistákkal és el kell ismernie a Kínai Népköztársaságot. Kisi miniszterelnök válaszában megismételte a már ismert álláspontját a Kínai Népköztársasággal szemben. Kijelentette: a jelenlegi nemzetközi helyzetből kiindulva a japán kormány nem mondhatja fel a Tajvannal kötött békeszerződést és nem állíthatja helyre diplomáciai kapcsolatait Kínával. Elvetette a semlegesség gondolatát is. t A nyaszaíöldí helyze Salisbury (MTI). A Reuter közli: A nyaszaföldi kormány csütörtökön bejelentette, hogy a réndkívüli állapot kihirdetése óta 577 személyt tartóztattak le. A zavargások kezdete óta 52 bennszülöttet megöltek, 75-öt pedig megsebesítettek. Az AP Salisbury tudósítója szerint Nyaszaföldön attól tartanak, hogy igen sok felkelő, akinek sikerült elmenekülnie a »tisztogató műveletek« elől, földalatti mozgalmat szervez és guerilla-hadjáratot készít elő. A nyugatnémet militarizmus háborús tervei Nyilvánosságra került a bonni hadügyminisztérium egy titkos okmánya a lottón A Sportfogadási és Lottóigazgatóság pénteki jelentése szerint a 13. játékhét értékelésekor a szegedi totó-lottó körzeti irodára beérkezett szelvények között öttalálatos szelvényre akadtak. A szerencsés nyertes hatrovatos szelvénnyel játszott. A szelvényt Kecskeméten vásárolta. A közléskor a szelvények értékelése még nem ért véget. Á Pentagon vezetői Rámába zarándokoltak Moszkva (TASZSZ). A Krasz- naja Zvezda megjegyzéseket fűz Mcintyre amerikai légügyi miniszter, Brown tengernagy és Mcelroy hadügyminiszter római látogatásához. A lap megállapítja: nem véletlen, hogy a Pentagon magasrangú funkcionáriusai most egyszerre Rómába zarándokoltak. Az a céljuk, hogy Olaszországot az amerikai imperializmus déleurópai katonai felvonulási területévé tegyék; Berlin (MTI). A Neues Deutschland csütörtöki száma kivonatokat közöl a bonni hadügyminisztérium egy titkos okmányából, amely a következő címet viseli: »A lélektani hadviselés, mintaháború és a katonai vezetés új területe«. A dokumentumot 1959. március 4-én készítették, és tartalmazza a Stráuss-féle hadügyminisztériumnak a lélektani hadviselésre vonatkozó utasításait. A dokumentum a többi között ilyen megállapításokat tesz: »A háborút többé nem lehet csupán katonai célokra és módszerekre vagy meghatározott harci területekre és időszakokra korlátozni. A világnézetek totális szembenállása korunk permanens békétlenségét okozza. Ezért van szükség a harcra minden eszközzel, minden területen«. Ez, mint a Neues Deutschland megjegyzi, a , totális háború I meghirdetése új formák kö- ! zott. 1 A dokumentum a továbbiakban azt fejtegeti, hogy milyen nagy szerepe van a »lélektani hadviselésnek«. »Arról van szó, hogy az ellenfelet védtelenné és saját akaratunk játékszerévé tegyük — mondja. — A lélektani hadviselés hatással van az ellenfél lakosságára és katonát egységeire, és azok bomlását okozza«. A titkos dokumentum egyébként több helyen beszél »a hideg-és a melegháború elmosódó határáról«. A Neues Deutschland megjegyzi, hogy az Adenauer-Kormány és a német militaristák háborút készítenek elő, s e háború részének tekintik a lélektani hadviselést. A lélektani hadviselés feladata, hogy revansszellemmel töltse el a nyugatnémet katonákat, és alkalmassá tegye őket a szocialista országok ellen viselendő háborúra. A lélektani v elviselés feladata, hogy a nyugatnémet lakosságot hozzászoktassa az atomháború gondolatához, s egyúttal megakadályozza a kalandorpolitika ellen való fellépési.
