Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-27 / 73. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Péntek, 1959. március Vt. KIFIZETŐDIK A BABTERMELÉS (Tudósítónktól.) J A felszabadulás előtti idő­ben a bab termelés csak egy egész mellékes foglalkozása volt a falusi asszonyoiknaik. Ha volt, ám jó, ha nem volt, úgyis jó, mondták az asszonyok, hisz csaik filléreiket kaptáik érte az akkori magánnagykeraskedők- től. Néhány év óta és különösen az utóbbi két év alatt nagyobb mértékben kezdték termelni a babot, főleg kukoricában köz­tesként. Érdemes volt vele fog­lalkozni, hisz jó árat kaptak érte. Jelenleg 3 forint kilója a babnak; ára átlagosan évente 2,60 forint alá nem esik. Ennek oka az, hogy külkereskedel­münknek is szüksége van a babra. Termelése érdeke a gaz­dáknak a jó ár miatt, az or­szágnak pedig azért, mert ex­portálni leihet. Az elmúlt éfv ne­gyedik negyedében pl. 170 va­gon babot vásároltak fél So­mogybán. Épnek legtöbbjét köztestként, a kukoricában ter­melték az egyéni parasztok. Néhány község igen kiemelke­dően nagy bevételre tett szert a bab eladásából. Büssűben pél­dául 600 mázsa babért mintegy 156 000 forintot kaptak a gaz­dák. Toponáron még ennél is többet, 700 mázsa babot adtak el, és ebből 182 000 forint ke­rült a termelők zsebébe. Érdemes tehát babot termel­ni, és helyesen cselekszik min­den gazda, aki főleg köztes­ként, de külön táblában is ter­mel babot. Még nincs késő, hisz a kukorica vetése, amely- lyel együtt a babot is vetik, csak ezután következik. Érde­mes megemlíteni néhány pél­dát a legjobb babtermelő gaz­dák jövedelméről. A d a n i c s János toponári 12 holdas kö­zépparaszt 17 mázsa babért 4420 forintot kapott, Nagy József büssűi 11 holdas dol­gozó paraszt 602 (kg babért 1565 forintot kapott, Vörös Lajos kazsotoi 8 holdas pa­raszt 1874 forinttal gyarapítot­ta jövedelmét az eladott bab árával. Külön -probléma a baibtanme- lés a tsz-ekben. Sok szövetke­zet abból az elgondolásból ki­indulva, hogy a kukoricát négyzetesen vetik és gépeikkel művelik, nem hajlandó babot termelni. Ebben van is igazság. Ám azokon a szövetkezeti ke­zelésbe került kispanceUákon, amelyeken nem lehet a kuko­ricát négyzetesen vetni, érde­mes és kívánatos köztesként babot termelni. Több százezer forintot dobna ki a termelőszö­vetkezet, ha nem foglalkozna ennek a növénynek a terme­lésével, amely az ország ellá­tásában és az exportlehetősé­gek kihasználásában is fontos. Egyéni gazdáknak és termelő- szövetkezeteknek egyaránt ér­deke tehát, hogy a báb ne es­sék ki a termelési tervekből. Különösen jól járnak a terme­lők, ha vetőbabot tudnak átad­ni az államnak. A szövetkezet agronómuso, igyekezzenek megértetni a tagsággal és az egyénileg dol­gozó parasztokkal, hogy érde­mes babtermeléssel foglalkoz­cA h a rq ő n y n( ß l d ő t i Délfelé jár az idő. A ha­rangozó talán már el is in­dult a toronyhoz, de az em­berek csak nem igyekeznek haza. Mindenki dolgozik, szorgoskodik. Olyan ma a se- gesdi határ, mint egy nagy ünnepség színhelye. A fény és meleg valóban azzá is te­szi. Az utóbbi hetekben meg­szépültek a mezők. A nyir­kos, barna szántóföldek meg­szürkültek, elevenebbek, zöl­debbek és bokrosabbak lettek a vetések. Az enyhe tavaszi szél már meg tud kapaszkod­ni bennük. A távolban vi­rágzó gyümölcsfák fehérle­nek, s a zsindelyes tetők és a mezőkön átfutó vasúti töltés felett alig láthatóan füstölög a meleg. Eső kellene. Szomjasak a földek, a vetések. Talán ezen töpreng Ambrus Ferenc gaz­da is, míg mélyen a szemére húzott sültös sapkában, nya­kába akasztott kötélgyeplővel ballag a lovai után. Köszöné­semre egy pillanatra megál­lítja lovait: — Gyönyörű idő van — ál­lapítja meg, s még egy gomb­bal tágabbra nyitja kiskabát- ját. — Hanem azért nem ár­tana az eső, mert ni — üti meg ostorával a földet — porzik! Látva, hogy csodálkozom ezen a burgonyavetési módon, mindjárt meg is magyarázza: — Tudja, így hamarabb megy, ha ekével csinálom. Amíg az egyik soron végig­megyek, addig a másikat már bevetik, s a következő eke­metszéssel betemettetem. 600 öl csíráztatott gülba­bát meg egy kevés kisvárdai rózsát vetnek. Ebből lesz ko­rán pénz. — Persze nem nekem — magyarázza —, hanem az apó­somnak vetem, az övé a föld. Csak mi közösen szoktunk dolgozni. Neki van nyolc holdja, nekem meg tíz, így aztán hol az övét, hol az enyémet csináljuk. Én eddig megfogasoltam az őszieket, két és fél hold búzámat, más­fél hold rozsot és 1200 négy­szögöl őszi árpát. Vetettem egy kataszteri hold zabot. Tavaszi árpát nem vetek, nemigen szokott sikerülni. Elkészítettem a krumplifölde­met is, hogy ezután annak állhassunk neki. Ha ezzel is megleszek, akkor a szőlő kö­vetkezik. Nem lehet tovább halogatni a metszést. Igaz, el­végeztem volna már, dehát az erdőn is volt dolgom és mindent nem lehet egyszerre. Rövid időre megszakad kö­zöttünk a beszélgetés, csak a sekélyre eresztett ekét köny- nyedén húzó lovak lépteinek tompa zaja hallatszik. Lassan sokasodnak a barázdák, a láthatatlan krumplirendek, de közben az idő is halad. Már fél kettőre jár. — Nem megy még haza ebédelni? — kérdezem. — Nem — mondja határo­zottan —, hiszen már csak egy jó lépésnyi széles van vissza, ezért nem volna érde­mes újra kijönni. Igaza van. A paraszti mun­kában bizony nem lehet ra­gaszkodni a pontos ebédidő­höz. Sz. S. EQY KITÜNTETETT HÄZASPÄR ■ ............... V. CSORDÁS LASZLÓNÉ CSORDÁS LÁSZLÓ Mindketten a Somogy Megyei Tűzrendészeti osztályparancsnokság dolgozói. Csordás László-* né 1952 óta dolgozik itt mint gépiró és L osztályú segédtiszt. Jó munkájával nagy segítsé­get nyújt az előadók feladatainak elvégzéséhez. Ezért kapta meg néhány napja a Tűzren­dészeti Érdemérem I. fokozatát. Férje, Csordás László 1948-ban került a tűzoltósághoz. Munkáját — pénzügyi előadó — kiválóan látja el. Elismerésképpen nemrégen kormányki- tüntetést kapott, a Szolgálati Érdemérmet. Megszűnt a haphodás Megvalósultak a beruházási tervek Érdemes visszapillantani a beruházási tervek tükrében az 1958-as évre. A tavalyi beruhá­zásoknál — mint ismeretes — a kormány útmutatása alapján főként á súlyponti feladatokra fordítottuk a figyelmét. Ezért arra törekedett a megyei ta­nács tervosztálya is, hogy ne ap­rózza el a pénzt, csökkentse a befejezetlen építkezések szá­mát, és a lehetőségekhez mér­ten korszerűsítse a gépesítést A célkitűzésnek megfelelően villamosították Mike, Miklósi, Táska, Kálmáncsa, Szülök, Ne- mesvid, Szenna, Nikla, Pamuk, Hollád, Kára, Kercseliget, Por- rogszentkirály, Porrog. Kapos- szerdahely és Tikos községe­ket. A tizenhat falu villamosí­tásával a megye 252 községe közül 196-ban, azaz a falvak 77,8 száza­lékában már ég a villany. A feladat fontosságának meg­úfai'Tchíaifyörgg felelően hajtotta végre a ta­nács a lakásépítési programot. Sőt — az időközben felemelt beruházási keretek felhaszná­lásával — további 38 lakás épí­tését is megkezdhették. A la­kásokra fordított 10 millió 125 ezer forintot 99,9 százalékban felhasználták. A kormányprogramnak meg­felelően nagy ütemben indult meg az iskolaépítkezés 1953- ban. Átadták rendeltetésének a csckonyavisontai 4, a somogy- szobi 4, a bailatonföldvári 4, a pamuki, a pusztakovácsi, a ka^arkúti %—2 tantermet Karádon és Somogyszál- ban ugyancsak 3—3 tanterem épült. Ezzel az MT által jóvá­hagyott tervvel szemben hattal több tantermet építettek. Ezen­kívül folytatódott a dunántúli siketnóma-óvoda építése is. Sikerült a tervezett »érvá­gás« a súlyos ágylétszám- hiányiham szenvedő kaposvári kórházon: elkészült a 32 ágyas sebészeti pavilon, nyomban megnyugtatta magát, befejezték a felvételi épület Eh, a paraszt még nyolcvan-)munkálatait is. Azzal, hogy az éves korában is csak az egrejegy€S ™®gáloikat, ,1™dakat’ néz. Az a nép, amelyik a a felvételi epu­üldögélő bagolyról azt hiszi,^letb® helyeztek at, a korházi hogy maga az úristen, és haza- ) helyisegek szaba­diad a létráért, hogy megfog- fel. Ip növelhettek az 14. ja — mint az egyszeri rutén —, attól nincs mit tartani. Ha za­ágyak számát. Az 500 köbméte­res törpevízművel mentesítet­Hiszen ez a gyilkosságnál is aljasabb tett, a jog sárbatiprá- sa, a törvények súlyos megsér­tése. Kik tették ezt? Milyen el­vetemült, emberi mivoltukból kivetkőzött szörnyetegek? Az orvos, attól a perctől kezelve, hogy a karjába vette Jovittát, saját betegének tekin­tette, és személyes felelősséget érzett érte. — Minden rendbe jön — biztatta^ s nyugodt tekintete találkozott Jovitta rémült, lá­zas pillantásával. Jovitta gör­csösen szorította az orvos kar­ját, rábízta magát. Grodzyski doktor, miközben az foglalkoz­tatta, hogyan fogja meggyógyí­tani a szerencsétlen teremtést, arra gondolt, hogy a bűnösök felderítéséért is felelős. Az ügyész és az orvos na­gyon távol, és mégis nagyon közel voltak most egymáshoz... Ilyen gondolatokkal eltelve botorkáltak visszafelé. Amikor az orvos, karjában Jovittával, Lázár atya mellett haladt el. a pap mélyen lehajtotta a fejét. Senki sem sejtette, senki sem látta, hogy homlokán gyöngyö­zik a verejték, és valósággal reszket a láztól. Mikor már mindenki eltávolodott, Lázár atya letérdepelt és imára *kul­csolta kezét. így maradt perce­kig. Lelki szemeivel Máriát lát­ta maga előtt. Mária rámosoly- gott, és megsimogatta az ar­cát. Lassan megnyugodott, fel­állt, s a feljáratban utolérte az ügyészt és az orvost. A szomorú menet kiért a napvilágra. Az orvos, karján Jovittával lépett ki elsőnek a júliusi nap vakító fényébe. A fénybe, mely életet ad, elosz­latja az éjszaka sötétjét. Az or­vos hitt ebben, csak ebben hitt! Tudta, hogy eljön az az idő, amikor a világosság örökre legyőzi a sötétséget. Egy hamis próféta Galecki érsek sietve hajta­tott haza. Bosszankodott. Mit tegyen? Ezek olyan port ver­nek fel, hogy komoly kellemet­lenség lehet ebből az esetből. Megpróbálta végiggondolni, milyen veszedelmeket rejt ma­gában Ubryk Borbála befalazá­sa. Világi bíróság elé állítják a gyanúsítottakat. Letartóztat­nak mindenkit, akiről feltétele­zik, hogy köze volt a befalazás­hoz. Ki tudja, kinek volt köze hozzá? Talán még az egyház előkelő tagjainak nevét is meg­hurcolják ... Az undorító, li­berális, karbonári*, anarchis­ta újságok majd világgá kürtő­nk az esetet, sőt a külföldi sajtó is át fogja venni a szen­zációt. Ez ürügy lehet arra is, hogy bizonyos körök ismét fe­szegessék Lengyelország szét- daraboltságának, idegen elnyo- másámak kérdését. Mit szól majd Bécs? A császár? A mi­nisztérium? Mit mond majd a cár? Miit szólnak a poroszok? A történteket , támadásokra használják majd fel a papság, sőt a császári ház ellen. Ga­lecki megborzadt. Egy új for­radalom lehetősége rémlett fel előtte. Még jól emlékezett 1848- ra és 1853-ra... Ezt meg kell előzni! Úgy érezte, hogy kezé­ben van a. monarchia közrend­jének és biztonságának sorsa. Karbonárik — »szénége­tők«* a XIX. század elején Olaszországiban működő titkos társaság tagjai, akik Olaszor­szág egyesítéséért és idegen el­nyomás alóli felszabadulásáért küzdöttek. Őfelsége I. Ferenc József 1848 óta nagyobb bizalommal tekin­tett a lengyel klérusra. Most pedig a lengyel bíróság, amely az uralkodó nagylelkűségéből újra működhet, fel akarja bo­rítani a rendet! Hogy foglal majd állást a krakkói urakból álló kormánybizottság? Bár a bizottságot már eleve úgy ál­lították össze, hogy tagjai ren­díthetetlenül kormányhűek le­gyenek, de mégsem lehet telje­sen megbízni bennük. Igaz, hogy Golushofski Agenor helytartó a galíciai tartomány- gyűlésen kijelentette: *»Fensé­ged mellett állunk, s akarunk állami«, de a liberalizmus még­is ott lappang a tartomány gyű­lésben. S mit szól majd a nép? — E gondolatra elmosolyodott. Eszébe jutott az együgyű krak­kói paraszt, a hegyvidéki go- rál és mazur, a bocskoros ru­tén. a kábalista bigott zsidó... Van-e a lengyel népnél vallá­sosabb, dolgosabb és butább a földön? — kérdezte magától. Ezek olyan alázatosak, hogy niég egymást is leborulva kö­szöntik. A mazuri parasztot az­zal csúfdlják, hogy vakon jön a világra és csak a hetedik nap nyílik ki a szeme. Van erről egy népdal is: Láttátok-e, hogy jön a mazur a világra? Hetednap nyílik ki A szeme világa. Közben eszébe jutott, hogy van a dalnak még egy stróf ája: % De a nyolcadikon már Talpra áll és vígan jár, A barátját szereti, Ellenét eldöngeti. Hátha most van a nyolcadik nap — tűnődött az érsek. De A helyi ipar fejlesztésére ta- é valy nemigen futotta erőnkből. vart csinált a múltban, azt )a kórházat a vízellátás in csak azoknak az átkozott jako-{^dozasuval jaro kellemetlen binusoknak*, karbonáriknak f se®e3U° , köszönhetjük, akiknek azértf mégis hisznek. \ . , ... ,, Az érsek mégsem tudta telje-)!* téglagyárak gépesítése a cel- sen megnyugtatni'magát. Elf kitűzésnek megfelelően sike­ktll tussolni a kellemetlen*™11- Nt,m ^Uitoakle azon- ügyet. De hogyan? Hosszasan?ban a Faipari VaUalat szama- gondolkozott... * ra rend«lt Parkettgyalut es fu­Később rászólt a kocsisra: ? 1 . . . . . , , , ■* Az elelmiszenpari beruházá­sokat 1958-ban inkább csak Gyorsabban! Sietek... A kocsis megeresztette a] gyeplőt. Az érsek most ntár . r i i » , ,, minden gondot félretéve gyö- a SUiOdek korszerusifese nyőrködött a pompás telivérekK és építése szilaj ügetésében. > Mikor az érseki palotáhozjellemezte. Átadták rendelté­ért, be sem várta, hogy segít-1 tesének a siófoki kenyérgyárát, senek neki, maga ugrott le a\ üzembe helyezték az iigaii és a hintáról, és felsietett a szoba-1 babócsai sütödék napi 16 má- jába. \zsa, valamint a balatoniéitól íróasztalhoz ült, és levelet írt | sütőüzemet napi 24 mázsás tar­áz ügyészség vezetőjének. Érte- i meléssel. svtette, hogy személyesen veit j Megvalósultak a vízhiány részt a karmeliták kolostorában ) enyhítésére tett intézkedések. történtek felderítésében, és a, vizsgálatot már meg is indí-{ tóttá. »Fölösleges, hogy az ál­lami hatóságok további lépése-, két tegyenek az ügyben, hiszen | abban egyetlen világi személy1 sem szerepel«. Biztosította a * törvényszéket, hogy az egyházit hatóságok által lefolytatott' vizsgálat eredményéről értesí-( teni fogja az illetékeseket, köz-1 tűk a törvényszék vezetőjét is.( Megköszönte az ügyész és A Császárréten 1500 köbméter naponkénti vízhozammal 3 mélyfúrású kutat létesítettek. Az 1 500 000 forinton készülő fomyódi népbolí építése főként a munkaerő-átcsoportosítás és a kecskeméti lakatosárugyár szerelvényeinek késedeimeske. dése miatt nem halad kellően, A múlt évben fejezték be a koraibban leállított eddeá ta­nácsház építkezését is, és ma már csupán a kaposvári búsó üzem és a szemcsézőüzem szá« mit leállított építkezésnek. Bár több befejezetlen épftfos. zést kell folytatni, mégis sok lakást és iskolát építettünk; si­került tavaly befejezni a bala­toniéi lei szabadtéri színpadot, illetve szélesvásznú mozit, a 400 személyes balatanboglári kultúrotthont, sőt az évekig húzódó, többszöri hitelhiány miatt leállított 100 fő befoga­dására alkalmas nagyatádi für­dő építését is. Említésre méltó, hogy az af - ci—zimányi útépítésihez 180 000 forinttal járult hozzá a tanács, és elkészült a mintegy 3C0 mérföld hosszú csurgói út. íme, egy esztendő beruházá­si tükre, amelyben világosan látható, hogy a kitűzött tervek szinte hiánytalanul megvalósultak. Ez nagymértékben köszönhető annak a gyakorlatnak, amelyet a megyei tanács a tervezésben bevezetett. Arra törekszenek, hogy a tervdokumentációk a kivitelezést megelőzően leg­alább egy évvel előbb rendel­kezésre álljanak. Ennek birto­kában biztosítva van a terve­zés reális alapja; előnyt jelent a szerződések megkötésénél a kivitelezőkkel; időben gondos­kodni lehet munkaerőről, a szakmunkások helyes csoporto­sításáról, az anyagellátsáról stb. A tavalyi tervezés már eszerint történt. Az Országos Tervhivatal 1957 szeptemberé­ben a tanács rendelkezésére bocsátotta az irányszámokat, íme az eredmény. Az előrelátó munkával megszűnt a ‘kapko­dás. 1958 példája mutatja, hogy jó irányítással eredményekben gazdag lehet olyan év is, amelyben nem tűztünk ki or- szágraszóló célokat, Erősödnek a fonyódi járás falusi pártszervezetei Tizenöt termelőszövetkezeti község van a fonyódi járásban. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésének előrehaladásával új szervezeti alapokra kell az ? helyezni a pártpolitikai munkát orvos fáradozását. Ugyanakkor *. ezekben a helységekben. Most hangsúlyozta, hogy papi sze- \ van folyamatban a köszégi mélyek ellen nem világi, ha- ^ pártszervezetek tsz-pártszerve- nem csak egyházi bíróságnak és vizsgálószerveknek van jo­guk eljárni. — Folytatjuk — zetefeké való átalakítása. A szövetkezeti koimmunisitátora megnövekedett tennivalók vár­nak. Példamutatással és felvi­lágosító szóval segíteniük kell a közös termelés sikeres meg- i indítását, a gazdaság megala- végi francia polgári forradalom J pozását, és nevelni az embere- idején. Nevüket onnan kapták, \ két az összefogás szellemében, hogy gyülekezőhelyük a pari- J E feladatok eredményes megol- zsi Szent Jakab kolostorban \ dása végett nagv gondot fordí- voll ,»tanak a járás szövetkezeti köz­* Jakobinusok — forradalmár demokraták a XVIII. század­ségeiben a pártszervezetek számbeli erősítésére. A járási párt-végrehajtó bi- zotsság ülésein rendszeresen szerepel a tag- és tagjelöltfel­vétel elbírálása. A héten 26 tag és tagjelölt felvételét hagy­ta jóvá a végrehajtó bizottság. Látrányban hat tagjelöltet vet­tek fel. Köztük van Dombi Sándor, a Hazafias Népfront­bizottság elnöke és Knoll László, agronómusból lett tsz-elnök is. A somogy- túri szövetkezeti parasztok kö­zül Tóth Lajos, Vajda Lajos, Hencz István, Szabados Lajos, Androsovics Jenő, Molnár Fe­renc és ifj. Kardos József kér­te felvételét a tagjelöltek so­rába a legutóbbi taggyűlése«.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom