Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-26 / 72. szám

flLÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! r\, MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XVI. évfolyam, 72. szám. Ara 50 FILLÉR Csütörtök, 1959. március 26. Mai számunk tartalmából A VÖRÖS FALU Úttörő híradó MegkilEönbozt@!ett sajnálkozás Véget ért a hús sokat készíteti bau is nagy neps íö,dművessMve»kezet eukrfczüzemébeiv 40-42 különböző mintájú és nagyságú nyuszikat, bárányokat, fészekben ülő tyúkokat és toj.l- cukjrbol. Akiden 62 mazsa cukorfigurat gyártottak, es ízlésesen csomagolva, festve szállították az üzletekbe. Nemcsak Somogybán, hanem Zalában és Tolná­A cukorfigurákat > * m Ja •• 7 c* y w v wv-s vutn (mi h 1C, l V ÍV U v.. XT CUtvbtVA oUiliOK y 1/0*11. ll<Lll"F niügnek örvendenek az üzem termékei. Vermes Dezsőn® a sztanioUal bevont nyuszikat ízlésesen kifesti, hogy jobban mutassanak. (L kép), «»us..- es aranyszínű sztaniolpapirba csó kolják, (2. kép.) Lestyán Ferenc, a részleg vezetője a forró cukorszirupot formákba önti, (3. képj Jó ütemben halad a tavaszi munka a Felaőbogáti Állami Gazdaságban A Felsőbogáti Állami Gaz­daságban előrehaladtak a ko­rai munkákkal. Igaz, minden erőt bevetették. Gépeik, az 5 G—35-ös, egy Maulwurf trak­tor és négy Zetor üzemképes állapotban van. Az öt darab DT-üraktor is készen volna, ha — és ez nem az ő hibájuk — sikerülne beszerezniük az oly régen hiányzó lánctalp csap­szegeket. A munkásgárdát is mozgósították. A 4667 holdas gazdaság két üzemegységében, a központi és martonpusztai üzemegységekben mintegy 350 munkás dolgozik. Az ered­ményről így számol be Szabó Gyula agronómus: — Eddig elvetettünk 88 kát. hold zabot, 114 hold új telepí­tésű lucernát, 25 hold rostlent, 45 hold cukorrépát, 20 hold magrépát, 449 holdon aprómag feéülvetést végeztünk. Jó ütemben haladnak a ta­lajmunkák is. A tavaszi szán­tás 125 hold volt. 668 holdon simítóztak, pillangósokat 269, őszi vetéseket 369 holdon fo- gasoltak. 85 holdat kultiváto- roztak és 197 holdon tárcsáz­tak. A jobb termés elérése érde­kében a trágyázásról sem fe­ledkeztek meg Mintegy 1200 hold őszi vetést fejtrágyáztak, s az 1198 hold tavaszi vetés alá 1440 mázsa műtrágyát szór­tak ki. Ezeken kívül még 165 holdat szervestrágyáztak is az elmúlt napokban. Jelenleg a martonpusztai üzemegységben burgonyaválo­gatás folyik, a központ hatá­rában pedig cukorrépát vet­Megfalósnlnak BŐSZÉNFA KÖZSÉGFEJLESZTÉS] TERVEI A tél a számitgatások, ter- vezgetések időszaka volt nem­csak a különböző gazdaságok­ban, de a községi tanácsoknál is. Felmérték a rendelkezésre álló erőket, a közös hozzájáru­lásból befolyó összegeket, s ezekhez mérten állapították meg, mire jut, mi a legfonto­sabb tennivaló, s miihez kezd­jenek először, ha kijön a ta­vasz. így tett a bőszénfai tanács is. Ebben a faluban eléggé új­keletű dolog a községfejleszté­si alap. Mindössze második éve, hogy megszavazták a gaz­dák . Ennek következtében a falu középületei rendkívül el- hanyagolódtak. A levezető ár­kok hiányában Tétjeik elmo- csarasodtak. Volt hát helye ta­valy a 30—35 ezer forintra te­hető közös összegnek. Első, legfontosabb teendőként a malmot javították meg. Trak­tort vásároltak hozzá, gépszí­jakat, szitákat. Kellett, mert az ezelőtti éveikben mindig ráfize­téssel dolgozott Idén viszont megnövekedeitt kapacitása folytán már körülbelül 15 ezer forintos nyereségre számíthat­nak. Tatarozták az iskolát, s megkezdték a vízlevezető csa­torna ásását ás. Az idén a korán beköszön­tött tavasz lehetővé tette, hogy a csatomaásás folytatásához időben hozzákezdhessenek. Az e célra beütemezett húszezer forintból már 12 ezret felhasz­náltak, amely munkára átszá­mítva kétezer köbméter kiter­melt földnek felel meg. Ha ez a csatorna elkészül, szárazab­bak lesznek a közeli lakóházak is és mintegy harminc holdas kaszáló válik ismét használha­tóvá. Az eümúlt napokiban gyomtalanitották a rpairhaleige- lőt közmunkával Ugyancsak közmunkával elbontanak egy régi épületrészt, s anyagából a tanácsházát fogják tataroztat- ni. Építenek félezer méter hosszú salakjárdát a kövesút- tól a falu széléig. A napokban elkezdik az autóbuszmegálló építését is. A kivágás alatt ál­ló árok kát oldalára pedig mintegy kétezer kanadai nyár­fát ültetnek szintén társadal­mi munkával. — De kellene még két beton- híd is — vakarja meg fejét Papp József v. b.-elnök. Az iskola egyik osztályterme sem megfelélő. PedagógusLakás is kellene, egyszóval még sok mindenre szükség volna. Szépen, és dicséretre méltó ütemben halad Bőszénfa köz- ségfejlesztési terveinek megva­lósítása, és ha törekvéseik el­lenére az idei évből ki is ma­rad valami, nem kell elcsüg­gedniük — meglesz majd jö­vőre. nek és magrépát dugványoz- nak. — Mekkora területet dugvá- nyoznak be? — kérdezzük Si- poss Józseftől, a munkacsapat vezetőjétől. — Hát majd amennyit be­ér. Még az van ott ni — mu- tát a tábla melletti réparakás­ra. — Talán tíz holdra elég lesz! Ezzel is hamarosan végez­nek, s aztán jön a következő tennivaló. Felhívás a mezőgazdaság dolgozóihoz A Földművelésügyi Minisz­térium kollégiuma és a ME- DOSZ elnöksége megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkás­párt 1959 márciusi határoza­tát és a mezőgazdaság terüle­tére meghatározta a termelési tervek túlteljesítését és a ter­melési költségek csökkentésé­vel kapcsolatos feladatokat. A Földművelésügyi Minisz­térium kollégiuma és a ME- DOSZ ■ elnöksége felhívással Kettős könyvelési rendszert vezetnek be a termelőszövetkezetekben A földművelésügyi .minisz­ter és a pénzügyminiszter egyetértésben a Termelőszö­vetkezeti Tanács elnökével, rendeletet hozott a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben a kettős könyvelési rendszer bevezetéséről és a számviteli fegyelem megszilárdításáról. A rendelet értelmében a me­gyei tanácsok végrehajtó bi­zottsága mezőigazdasági osztá­lyának vezetői már legalább egy év óta működő fejlettebb termelőszövetkezeteket köte­lezheti a kettős könyvelés ve­zetésére. Az 500 hold redukált számítónál nagyobb földterület­tel rendelkező termelőszövet­kezetek az 1960—61. gazdasági évtől kezdődően kötelesek ket­tős könyvelést vezetni. Az 1961 —62. gazdasági évtől kezdve minden olyan termelőszövetke­zetben be kell vezetni a kettős könyvelést, amely legalább egy év óta közösen gazdálkodik. A termelőszövetkezetek ket­tős könyvelését csak képesített könyvelői bizonyítvánnyal ren­delkező szakember vezetheti, illetve 1961-től az ezer holdnál nagyobb termelőszövetkezetek­ben mérlegképes könyvelői ok­levéllel rendelkező főkönyve­lőt kell alkalmazni. A továbbiakban intézkedik a rendetet azokról a tennivalók­ról, amelyeket a szakigazgatá­si szervek abban az esetben fo­ganatosítanak, ha a nyilván­tartások, illetve a könyvelés nem felel meg a követelmé­nyeknek. Kovácsék „orvosságot“ termelnek Benépesedett a balatonbe- rényi szőlőhegy. Ott találjuk Kovács József egyéni gazdát is, amint valóban az utolsó si­mításokat végzi egyik parcel­láján: szekéroldalat húzatva zárja le a frissen szántott földet, nehogy elszökjék a ta­laj nedvessége. — Egy részébe burgonyát vetünk a jövő hé­ten, száz négyszögölön pedig megpróbálkozom az »orvos­ság« termelésével: szerződtem digitálisra — mondja Kovács bácsi, miközben a szekér elé vezeti a jármosteheneket. Pokrócot dob a Hímesre^és a Szegfűre, meg ne fázzanak a kihevült állatok, s egy öl szé­nát tesz eléjük, ezt egyék, ne a zsenge füvet, mert akkor nem ízlene nekik tovább a száraz takarmány. Körülnézünk a présház tá­ján. A szőlő nyitásával, met­szésével már elkészültek Ko­vácsék. — Itt terem meg a kenyerünk is, hatszáz öl bú­zát vetettem az ősszel. A na­pokban megszórom műtrágyá­val. hadd fejlődjék gyor­sabban. A pétisót már meg­vettem — magyarázza. Aztán másik parcellát veszünk szemügyre. Őszi mélyszántást kapott ez a föld, be is itta a csapadékot, de a teteje kezd cserepesedni. — Reggel meg- boronálom, ne száradjon to­vább. Kukoricát vetek bele. Tavaszi kalászost? Azt nem termelek, nem jut neki föld, hiszen csak öt hold az egész birtokom, ebben dolgozgatok a feleségemmel — mondja. Aztán elindulnak hazafelé. Mára elég volt. Holnap majd újra kiballagnak Kovács bá­csi tehenei a hegyre boro­náink .4 fordul az ország minden me­zőgazdasági dolgozójához: Emeljék a mezőgazdasági termelés színvonalát, dolgozó népünk kenyérgabona-szükség­letének bőséges kielégítése ér­dekében a bevetett területeken növeljék a termésátlagokat. A zöldség-termőterületek bővítésével és a termésátlagok növelésével javítsák a nagy­városok és ipari központok zöldségellátását. Gondos ápolással tartsák fenn a szőlő és gyümölcsösök termőerejét, fokozzák a terme­lési eredményeket. Növeljék az állati termékek mennyisé­gét és minőségét, a tenyésztői munka és az állategészségügy színvonalának emelésével, a takarmánytermelés fejleszté­sével, a hibrid-, silókukorica vetésterületük bővítésével. Nö­veljék a húsjellegü sertések arányát és fejlesszék a ba­romfitenyésztést. A legelőterü­leteket gondosan ápolják. E termelési célok és fel­adatok megvalósítását a pa­rasztság szorgos munkája mel­lett az állam jelentős anyagi eszközökkel támogatja. A Földművelésügyi Minisz­térium kollégiuma és a ME- DOSZ elnöksége felhívja a mezőgazdaság dolgozóit, a ve­zetőket, a szakembereket, hogy e segítséget a mezőgaz­dasági termelés fejlesztése ér­dekében jól hasznosítsák. Az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek és gépállomások, termelési eredményeik emelé­sével, a gazdálkodás helyes megszervezésével, a munka termelékenységének növelésé­vel csökkentsék termelési költségeiket is. Az állami-, a tan- és kísér­leti gazdaságok ebben az év­ben is gazdálkodjanak példa­mutatóan és növeljék még to­vább termelési fölényüket. Fordítsanak nagy gondot a minőségi vetőmagtermelésre és kiváló tenyészállatok nevelésé­re. Fokozzák árutermelésüket, javítsák a termékek minősé­gét. Adjanak szakmai és tech­nikai segítséget a szomszédsá­gukban gazdálkodó termelő- szövetkezeteknek. A termelőszövetkezetek tag­jai szorgalmas munkával és saját anyagi erejükkel is já­ruljanak termelésük fejleszté­séhez, a dolgozó nép és saját jólétük növeléséhez. Haszno­sítsák a technika és a tudo­mány eredményeit, a rendel­kezésükre álló gépeket, a mi­nőségi vetőmagot és a műtrá­gyát. Széles körben alkalmaz­zák a korszerű termelési mód­szereket, a megnövekedett te­rületükön is bizonyítsák be fö­lényüket az egyéni paraszt- gazdaságok előtt. Árutermelé­sük fokozása érdekében nö­veljék a közös állatállományt és a hozamokat Az új és területileg megnö- vokedett termelőszövetkezetek­ben fordítsanak nagy gondot a közös állatállomány — és ezen belül különösképpen a szarvasmarha- és sertésállo­mány — kialakítására és fej­lesztésére, a kellő mennyiségű takarmányra, megfelelő állat­férőhelyekre. Fejlesszék a nagyüzemi baromfitenyésztést és adjanak minél több barom­fit és tojást a közfogyasztásra. A gépállomások dolgozói, időben végzett, jóminőségű gé­pi munkával, vetéssel, nö­vényápolással, a betakarítási veszteségek csökkentésével se­gítsék a termelőszövetkezete­ket. A termelőszövetkezetek gépi munka igényének zavar­talan kielégítése érdekében nyújtott vagy kétműszakos munkával fokozzák a gépek ki­használását. Adjanak szakmai segítséget a termelőszövetkeze­ti termelés nagyüzemi szerve­zéséhez és a szövetkezetek sa­ját gépeinek javításához. Az állam továbbra is támo­gatja az egyénileg dolgozó pa­rasztokat. Használják ki ter­melési adottságaikat, szorgate. más munkával, az állam által nyújtott támogatással növeljék termelésüket. A gépállomások gépi munkával továbbra is segítik az egyéni termelőket Az állami gazdaságok, gép­állomások, termelőszövetkeze­tek vezetői, szakemberei üzemi adottságaik messzemenő fi­gyelembevételével részletesen dolgozzák ki, s tárják fel a ter­melés növelésének lehetősége­it, legjobb módszereit és azo­kat a dolgozók, illetőleg a tagság bevonásával vitassák meg. A MEDOSZ helyi szerveze­tei, a tanácsok, az állami gaz­daságok, a gépállomások irá­nyító szervei, a mezőgazdaság tudományos dolgozói adjanak ehhez sokoldalú támogatást és érjék el, hogy a pártkongresz- szus tiszteletére e célok meg* valósítása érdekében az egész mezőgazdaságban széleskörű szocialista munkaversenymoz- galom bontakozzék ki. Húsvéf előtt "Vs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom