Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-21 / 68. szám
V Szombat, 1959. március 71. SOMOGYI NÉPLAP AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜNNEPI ÜLÉSÉ f (Folytatás az 1. oldalról.) nemcsak megérti történelmi feladatát, hanem képes is a hatalom megragadására, az ország kormányzására, a nép vezetésére. Ä történelmi tapasztalat erő és bizalom forrása volt a Horthy-fasizmus idején. De más lett a burzsoázia is, abban az értelemben, hogy ta pasztalbatta: hatalma nem örök, a magyar munkásosztályban van erő. elszántság és képesség, hogjj megdöntse a kapitalizmust és saját kezébe vegye sorsának irányítását Tanulnunk kell a Tanácsköztársaság történetéből A proletárforradalom nemzetközi útja győzelmes út De ezt az utat átmeneti vereségek és visszaesések is kísérik. A kommunisták követték Engels tanácsát melyet valamikor az 1848-as forradalmak leverése után adott a forradalmi szociaMzamts harcosainak: »Ha egyszer levertek bennünket, nem tehetünk egyebet, mint megint kezdem elölről. És ez a valószínűlég igen rövid pihenő, amelyet az első felvonás vége és a második felvonás kezdete között kaptunk, szerencsére időt ad nekünk egy nagyon fontos munkára, megvizsgálni az okokat, amelyek elkerülhetetlenné tették mind az utolsó felkelést, mind annak balsikerét«. A kommunisták pártja így járt eb Okult és okul a Tanácsköztársaság hibáiból is, de tudja, hogy 1919-nek elsősorban nem hibái voltaik, hanem nagy történelmi tettei és éppen e nagy történelmi tettek tanulságait vonta és vonja la. A Tanácsköztársaság történetéből megtanultuk és meg kell tanulnunk na is, hogy a munkásosztály ereje mindenekelőtt a proletár nemzetköziség ereje. A Magyar Tanácsköztársaság az októberi forradalom hatására jött létre. Születésénél azok a Kun Béla vezetésével hazatért kommunisták bábáskodtak, akik Lenin iskolájában. az októberi forradalom és polgárháború tapasztalataiban kapták az első leckéket a munkásosztály felszabadításának tudományából. A nemzetköziség jelentőségére tanít a Tanácsköztársaság leverése is. Az 1919-es proletárdiktatúrát a nemzetközi imperializmus beavatkozása és túlereje verte le. A magyar ellenforradalmat nagy- és kis-antamt fegyverei juttatták a hatalomra. Mint 1871-ben a párizsi kommün idején Thiers és Bismarck, úgy 1919-ben Horthy és Clemen- ceau lépett szövetségre. A Tanácsköztársaság történetéből megtanultuk és meg kell tanulnunk, ma is. hogy a munkásosztály felszabadításának kulcsa: a kommunista párt vezető szerepe, a párt és a nép össze- forrottsága, Magyarországon 1918 novemberében alakult meg a kommunista párt és 1919. március 21-én már kikiáltották a proletárdiktatúrát. »CSoda« volt, hogy négy hónap alatt maga mellé állította a munkásosztály többségét és jelentős kispolgári tömegeket is a kommunista párt? A reakció a ►«kommunista agitátorok« tevékenységéről beszélt. De honnan eredt a »kommunista agitátorok« sikere? A siker abból fakadt, hogy a párt helyesen fejezte kJ. amit a nép gondolt, választ adott a munkásosztály, a parasztság égető kérdéseire. A Tanácsköztársaság idején hiba volt, hogy a párt vezető szerepe, szervezeti élcsapatjellege csorbát szenvedett. »A magyar kommunistáiknak a reformistákkal való egyesüléséért drágán fizetett a magyar proletariátus« —• mondotta Lenin. Azt is tudjuk, hogy a Tanácsköztársaság vezetői téved tek, amikor úgy vélték, hogy át lehet ugorni a demokratikus földreform forradalmi végrehajtásának feladatát. A Tanácsiköztársaság tapasztalataiból tanultuk, hogy ingadozás nélkül, erélyesen kell lecsapni az ellenforradalom erőire. A nemzetközi reakció és a magyar fasizmus a Tanácsiköztársaság elleni rágalomhadjá- ratát azzal próhálta színesíteni, hogy az 1919-es terrorról harsogott. A valóság az, hogy a Tanácsköztársaság messzemenő türelmet tanúsított ellenségeivel szemben. A Tanácsköztársaság, amikor erőszakot alkalmazott, csak választ — szerény választ — adott az ellen- forradalmi terrorra. Ha hibát követett el, akkor a hiba nem az volt, hogy túl keményen, hanem hogy a kelleténél enyhébben járt ed éberségeivel sziemben. Münmieh Ferenc ezzel összefüggésben bírálta a jobboldali szociáldemokraták magatartását, akik az imperialistákkal való paktálást összekötötték a belső rombolással. Ennek egyik lényeges eleme volt, hogy a diktatúra »enyhébb kezelését« követelték, a polgári »humanizmus« jelszavával fordultak szembe a proletárdiktatúrával. Pesten a »humanizmusról« beszéltek — s vidéken az ellenforradalom martaiócai akasztották a kommunistákat. A humanizmus a legnagyobb ügynek, a . munkás- osztály felszabadításának, a szocializmusnak a védelme — aki ezzel szembeszáll. annak »humanizmusa« a tőkés kizsákmányolást szolgálja. A »demdkiratifcus« ellenforradalom a fasizmusba torkoitlott. A humanista frázisok valósága Siófok és Orgovány, a britan- niás tisztek kegyetlensége, a huszonöt éves intézményesített terror lett, mely a pusztulás szél,éré sodorta a nemzetet. csak a mi ünnepünk, az egész nemzetközi munkásosztályé. A hatalmas szocialista táboré, a tőkés kizsákmányolás és gyarmati elnyomás alatt szenvedő sok százmilliós tömegeké. Példája a harcokban tanúsított szívósságnak, elvhűségnek, a jövőbe vetett bizalomnak, melyet az átmeneti kudarcok sem tudnak megingatni. Szivünkben kiolthatatlan lánggal ég, szemeink- előtt útmutató fényében ragyog a Tanácsköztársaság történelmi dicsősége. Népünk önmagát becsüli meg azzal a javaslattal, melyet elfogadásra országgyűlésünk elé terjesztünk: Iktassa törvénybe a Magyar Tanácsköztársaság emlékét! Dr. Münnich Ferenc ezután felolvasta a törvényjavaslatot, amelyet az országgyűlés tagjai hosszan tartó, lelkes tapssal fogadtak. »Negyven évvel ezelőtt a magyar munkásosztály hősi forradalmi harcban megszerezte a hatalmat cs megalkotta 1919. március hó 21-én a Magyar Tanácsköztársaságot. 1919-ben népünk annyi hősi küzdelem után valóra váltotta sok évszázad szabadságharcainak célkitűzéseit és nemzetünk legjobbjainak törekvéseit. Megdöntötte a feudális tőkés uralmat, kivívta hazánk függetlenségét és kezébe vette sorsának irányítását. A magyar munkásosztály, a szegényparasztság és a társadalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért harcra kész értelmiség az orosz proletariátus példáját követve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után elsőnek lépett a szocialista forradalom útjára. A. Magyar Népköztársaság országgyűlése ünnepélyesen kinyilatkoztatja, hogy hűen a Tanácsköztársaság forradalmi hagyományaihoz, fáradhatatlanul küzd a legfőbb célkitűzés megvalósításáért: népünk szabadságának megvédéséért, gazdag életéért, szocialista hazánk felvirágoztatásáért. Az országgyűlés a Magyar Tanácsköztársaságra, a nemzet 1919-es dicsőséges forradalmára emlékezve a következő törvényt alkotja: 1. paragrafus. A Magyar Népköztársaság országgyűlése a magyar nép történelmi múltjai kimagasló forradalmi ha-* gyományának, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságnak dicső emlékét törvénybe iktatja. Ezután szavazás következett, majd Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke kimondta a határozatot: — Az országgyűlés a Magyar Tanácsköztársaság emlékének törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután a szovjet pást- és kormányküldöttség nevében Averkij Boriszovics Arisztov, a Szovjetun ió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja. a Központi Bizottság titkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja üdvözölte az országgyűlést. I párt és a nép egysége szocializmus sikereinek szilárd biztosítéka Nem sikerült az 1956-os ellenforradalmi kísérlet Az 1956 októberi ellenforradalmi lázadás kísérletet tett rá, hogy a nemzetközi imperializmus segítségével megismételje azt, amit 1919-ben a Horthy- fasizmus tett, a kapitalizmus restaurációját De 1956-ban ■ más volt a helyzet az országon belül és döntően megváltoztak az erőviszonyok nemzetközi mértékben a szocializmus javára. Az ellenforradalmi res- taurációs kísérlet 1956-ban ezért nem sikerült. 1919-ben a Horthy-fasizmus felülkerekedéséhez a Peidl-fé- le szakszervezeti kormány egyengette az utat. 1956-ban az ellenforradalom előkészítésében, az ellenforradalmi készülődés leplezésében a főszerepet a revizionisták álnok csoportja játszotta Nagy Imre vezetésével. Miként 1919-ben Horthyék szálláscsinálói, úgy 1956- ban a magyar revizionisták is demokratikus frázisokkal leplezték gyalázatos árulásukat. A lényeget teíkintve az 1956-os ellenforradalmi lázadás kevés újat produkált 1919 és 1920 ellenforradalmához képest. A szovjetellenesség, a demagóg kommunistaellenes uszítás, a féktelen gyilkos fehérterror és a forradalom vívmányainak kíméletlen megsemmisítése a nemzetközi imperializmusra támaszkodva -r- ez volt a program és ez volt a cél akkor is, és ez volt 1956-ban. De az 1956-os kísérlet, amely negyven évvel akarta visszapergetni a történelem filmjét, nem sikerült. A szocializmus vívmányaihoz való ragaszkodás ki- téphetetlenül él a magyar nép millióiban. Bár az ellenforradalom erői 1956 októberében felülkerekedni látszottak, nem győzhettek, mert a magyar nép forradalmi erői, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével újraszerveződtek, ellentámadásba mentek át, megvédték a szocializmust. Az ellenforradalom leverésében döntő szerepe volt annak, hogy a magyar nép öntudatos, aktív szocialista erői a szocialista tábor országainak, mindenekelőtt a Szovjetuniónak segítségére támaszkodhattak. társadalmi munkát formáló hagyatékát. Élő, közeli és mindennapjainkban ható emlék. Nepicsak azért, mert megkezdtük a munkát, hogy torzításoktól mentes, igazi és lelkesítő képét adjunk a Tanácsköztársaságról, nemcsak A. B. Arisztov beszédének elején átadta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Legfelső Tanács elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa és az egész szovjet nép szívből jövő testvéri üdvözletét. Az 1919-es magyarországi tanácshatalom megteremtése — mondotta — a magyar nép történelmének kimagasló eseménye és egyben nagy nemzetközi jelentőséggel bír. A proletárforradalom, amelyet a hős magyar munkásosztály negyven évvel ezelőtt végrehajtott, örökre bekerült a nemzetközi munkásmozgalom történetébe, mint annak egyik dicső fejezete, mint fényes útjelző abban a harcban, amelyet a dolgozók szabadságukért és boldogságukért, a szocializmusért vívnak. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóját ma önökkel együtt ünnepük a Szovjetunió népei, a szocialista országok népei, és az egész világ haladó emberei.Országaink dolgozóit régi, testvéri barátság fűzi össze. A Szovjetunió népei nagyra érazért, mert pártunk legidősebb ! tékelik azt a. kiemelkedő se Megszilárdult a proletárdiktatúra rendszere Az ellenforradalom leverése után a magyar dolgozó nép a - Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével megerősítette a proletárdiktatúra rendszerét, nagy sikereket ért el a szocializmus építésében. A párt szívós küzdelmet folytatott az ellenforradalom maradványai ellen, a belső és a nemzetközi revizionizmus ellen harcolva alakította ki politikáját, sikeresen küzdött a dogmatikus és szektás hibák ellen, amelyek az ellenforradalom előtt sok kárt okoztak a magyar népnek, megkönnyítették, előkészítették az ellenforradalmi erők orvtámadását. A négy évtizedbői, amely a Tanácsköztársaságtól elválaszt bennünket, tizennégy év esik a népi demokrácia történetére. Ezen belül több mint egy évtized a szocialista építés, a proletárdiktatúra időszakára. Ez a négy évtized csak időben távolította el a Tanácsköztársaság 133 napjának történetét, de az utolsó 10—14 év — lényegét tekintve — közelebb hozta 1919 eleven, és nemzedéke forradalmi tűzkeresztségét és tapasztalatainak nagy iskoláját 1919-ben szerezte, hanem azért is, mert ennek a generációnak még élő képviselői 1956-ban elsőként fogtak fegyvert a párt hívó szavára a szocializmus védelmére. Legyőzve a magas életkor okozta nehézségeket, 1919- es lelkesedéssel és elszántsággal ismételten példáját adták a forradalmi elvhűségnek, áldozatkészségnek, 1919 eszméi és emléke évtizedeken át el nem halványuló forradalmi erejének. A Tanácsköztársaság emléke és tanulsága, hagyatéka és példája elsősorban azért eleven és időszerű, mert mai küzdelmeink 1919-et folytatják. Ma sem kevés a nehézségünk, a tennivalónk. De a harc, amelyet ma vívunk, könnyebb, mint 1919-ben volt, mert mérhetetlenül megnövekedtek a szocializmus erői, mert létrejött, fejlődik és erősödik a szocialista tábor. Könnyebb azért is, mert pártunk és népünk tapasztalt, edzett, egységes, tanul a munkásmo y? nemzetközi tapasztalat és saját történetének nulságailKl is. ra 1) I gítséget, amelyet a magyar internacionalisták nyújtottak hazánkban a proletárdiktatúra győzelméhez. A polgárháború éveiben a Vörös Hadsereg soraiban a magyar munkások és parasztok tízezrei — akik az imperialista háború idején mint hadifoglyok kerültek hozzánk — hősiesen küzdöttek a szovjetek hatalmáért. A fiatal Magyar Kommunista. Párt 1918-ban és 1919 elején rövid idő alatt maga mellé állította a munkásosztályt a dolgozó tömegek többségét. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakításában kiemelkedő szerepet töltöttek be a hazatért magyar internacionalisták, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, az oroszországi polgárháború részvevői. A párt tevékeny szervezői közé tartozott Kun Béla, a nagyszerű magyar forradalmár, Szamuely Tibor, a forradalom rettenthetetlen katonája, Landler Jenő, Korvin Ottó, Münnich Ferenc elvtárs, a mi nagy barátunk, a Magyar Népköztársaság kormányfője, és a magyar munkásmozgalom más kiemelkedő alakjai. Szovjet-Oroszország dolgozói óriási lelkesedéssel fogadták a hírt, hogy Magyarországon győzött a proletárforraöalom. A nagy Lenin forrón üdvözölte a magyar munkásosztályt. Rámutatott, hogy a Magyar Tan ácsiközt ársaság kikiáltása meggyőzően bebizonyította, mennyire értelmetlenek azok az opportunista elgondolások, amelyek szerint a proletárdiktatúra és a szovjet hatalom pusztán valamiféle »orosz különlegesség« és nyugati országok számára alkalmatlan. • A proletárforradalom magyarországi győzelme hathatós politikai és erkölcsi támogatást nyújtott a fiatal Szovjet-Oroszország- nak, amelyet a nemzetközi imperializmus és a belső ellenforradalom egyesített erői tábládtak Magyarországon a győztes prol et á rf orra d r 1 rnn Közép-Eu- rópában lekötötte a reakció, a nemzetközi imperializmus fegyveres erőinek egy részét, amelynek a Szovjet-Oroszország elleni intervenciót kellett volna erősítenie. A magyar munkásosztály példát mutatott a hősies helytállásban ,«Legyetek szilárdak, a győzelem a tiétek lesz!"6 — ezzel fejezte be Lenin a magyar munkásoknak küldött üdvözletét 1919 májusában. Ma is az ő útmutatását követjük. Szilárdak vagyunk és szilárdak leszünk hűségünkben a marxizmus-leniniz- mus eszméihez, a proletár nemzetköziséghez, a szocialista táborhoz. Szilárdak vagyunk és szilárdak leszünk a nép szolgálatában, az imperializmus elleni harcban. Ezért visszük győzelemre a szocializmus ügyét. Érthető és világos, milyen nagy ünnep ízámunkra a Tanácsköztársaság megteremtésének 40. évfordulója. NemHazánk dolgozói ugyanakkor mindent megtettek, ami erejükből telt, hogy segítsenek magyar testvéreiknek. Szovjet-Oroszország kormányainak felhívására a Magyarországon tartózkodó orosz hadifoglyokból 1919 májusában nemzetközi brigád alakult Budapesten, s a magyar munkásokkal vállvetve védelmezte a Magyar Tanács- köztársaságot. A magyar munkásosztály, ; kommunista párt vezetésével az egyenlőtlen liarcbajn példát mutatott az állhatatos, kemény s s liösies helytállásra. A magyar munkások ezrei estek el a dolgozók ellenségei ellen vívott harcok mezején. A szovjet nép ezekben a napokban önökkel együtt tiszteleg a hős harcosok előtt, akik életüket áldozták fel a Magyar Tanács- köztársaságért. A Magyar Tamácsköziarsa- ság fegyveres erőinek első soraiban meneteltek a magyar kommunisták. Engedjék meg, hogy ma, a Magyár Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóján pártunk és az egész szovjet nép forró testvéri üdvözletét tolmácsoljam a munkás és kommunista mozgalom dicső veteránjainak, az 1919-es magyar proletárforradalom részvevőinek. és hosszú életet, jó erőt és egészséget kívánjak nekik a szocialista Magyarország felvirágoztatásáért vívott harcban. A Magyar Tanácsköztársaság fennállásának 133 napja kitörölhetetlen emléket hagyott a magyar nép szívében. Nem hiába ontották vérüket Ma< gyarország legjobb fiai. Az imperialistáknak és a belső ellenforradalomnak sikerült ugyan megfojtaniuk a Magyar Tanácsköztársaságot, de nem tudták megtörni a magyar nép akaratát, elhatározását, hogy harcoljon a jobb jövőért, a szocializmusért. A magyar kommunisták nem egyszer bebizonyították, hogy mélyen él bennük a nemzetközi proletárszolidaritás, a más országbeli internacionalistákkal együtt sok magyar j Kommunista harcolt a spanyol polgárháború frontjain. A nemzetközi munkásmozgalom soha sem felejti el a legendás hírű Lukács tábornokot, azaz Zalka »Mátét, a nagyszerű magyar írót és harcos forradalmárt, aki a fasizmus elleni harcban, a spanyol nép szabadságáért és boldogságáért halt hősi halált A szovjet nép győzelme távlatikat nyit a magyar dolgozók előtt Magyarország munkásosztálya, dolgozói a Horthy fasizmus idején is szilárdan bíztak: elérkezik a nap, amikor a magyar földön ismét diadalmaskodnak az eszmék, amelyekért az 1919-es proletárforradalom hős harcosai vérüket hullatták. S ez a nap el is érkezett. A szovjet népnek a hitleri fasizmus felett aratott történelmi jelentőségű győzelme nagyszerű távlatokat nyitott meg a magyar dolgozók előtt. Lehetőség nyílt számukra, hogy most már végérvényesen megteremtsék a munkások és parasztok hatalmát Magyarországon. Egyre világosabban kirajzolódik a szocializmus ragyogó épülete, amelyet a magyar nép lelkes munkával emel. A szocializmus roppant sikerei nem hagyják nyugton a munkásosztály ellenségeit. Az imperialista reakció minden eszközzel akadályozni szeretné a szocializmus diadalmas fejlődését. Még most sem hagyott fel azzal a reménnyel, hogy a szocialista útra tért országokban visszaállítsa a kapitalista kizsákmányolást. 1956 őszén ilyen kísérletet tettek az önök országában. A reakció erői arra számítottak, hogy — akárcsak 1919-ben — visszavehetik a magyar munkásosztálytól a politikai hatalmat és megsemmisíthetik szociális vívmányait. Az ellenforradalom számításai azonban kudarcot vallottak. Napjainkban a világ erőviszonyai a szocializmus javára gyökeresen megváltoztak. Ma már nem 1919-et írunk. A szocialista országok népeinek hatalmas családja elegendő erővel és eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy megsemmisítő módon visszavágjon az imperialista reakció bármely kísérletére. Az ellenforradalmi lázadás napjaiban a magyar nép egészséges erői, elsősorban az élenjáró munkásosztály, határozottan felléptek a reakció ellen, amely megkísérelte, hogy erőszakos úton visszaállítsa a régi földesúri-kapitalista rendet. A harc vezetését a magyar nép hű fiai vették kezükbe; Kádár János. Mün- uich Ferenc, Dobi István (Folytatás u j. otdaiosJ
