Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-20 / 67. szám

tte <?­flLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 67. szám. ARA 50 FILLÉR Péntek, 1959. március 29. Mai számunk tartalmából N. Sz. Hruscsov sajtóértekezlete OTTHONUNK ZENEK A Rí-EST JELENTÉS A FÖLDEKRŐL Szépen fejlődnek az őszi kalászosok Megkezdődött a csíráztatott burgonya ültetése mint 500 vagon pétisót. A mű­trágya termésfökozó hatását figyelembe véve Somogybán — ha ezután is kedvező lesz az időjárás — mintegy 120 ezer mázsával több gabonát taka­rítanak majd be. Az elvetett koratavasziak is zöldellnek már, szé'pen kel a borsó, sorol az árpa a Balaton-menti köz­ségek határában. A tavaszi napok lehetővé tették azt is, hogy a hagyo­mányos korai burgonyatermő község, Kadarkút határában hozzálássanak a csíráztatott burgonyagumók kiültetéséhez. Az idén 400 holdon termelnek korai burgonyát. Csütörtökön már majdnem száz holdon ki is ültették a gumókat. Meg­kezdte a csíráztatott burgonya ültetését a homokszentgyórgyi Zöldmező Tsz is, amely 120 holdon termeli ezt a növényt. Termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink a múlt év őszén több mint 102 ezer hold búzát, majdnem 43 ezer hold rozsot és 35 ezer hold őszi árpát vetettek el. Jól te­leltek az őszi kalászosok, a fel­fagyás sem okozott számotte­vő kárt. A kedvező tavaszi időjárás hatására erőteljes fej­lődésnek indultak a növények, s ma már nem ritka a szépen bokrosodó táblákon a 15—20 cm magasságú őszi vetés sem. Különösen a Kapós-völgyében szépek a búzaföldek, amelyek az elmúlt napokban lehullt csapadék után ücezöld színben pompáznak. Nagy lendülettel folyik a megyében a koratavasziak ve­tése mellett az őszi kalászosok ápolása: hengerezés, fogasolás, és fejtrágyázás is. Az összes vetésterületnek mintegy het­ven százalékán szórnak ki több Sok a fiú — kevés a lány Mint ez évenként szokás, az idén is benyújtották ipari ta­nuló igényeiket Ja vállalatok. Erre főként a júliusban kez­dődő tanuló szerződtetések és az iskolai előkészítő munka miatt van szükség. Az idén be- i adott tanulóigények azonban szakemberek körében is meg­lepetést okoztak. Legtöbb üzem és va Ualat ugyanis túlságosan sok fiút és igen kevés lányt akar az idén szerződtetni. A kérelmek szerint az iparváJla- laxök 49 fiút és 5 lányt, a szö­vetkezetek 31 fiú és 5 lány, az állami gazdaságok 30 fiú, a magánkisiparcsok 88 fiú és 31 lány szerződtetésére vállal­koznak. Ipari körökben is érthetetlennek tartják, hogy miért van ez a túlságos elto­lódás a fiúk javára. Vajon a kaposvári Ruhaüzem — amely mint ismeretes — elsősorban nők foglalkoztatására alkal­mas, miért csupán 20 fiú Ipari tanuló szerződtetésére vállalkozik? 1,800 000 forintot adtak kölcsönbe megyénk takarékszövetkezetei (Tudósítónktól.) A múlt év folyamán, külö­nösen a kormány takarékossá­gi ’felhívása után több taka­rékszövetkezet alakult me­gyénkben. Feladatuk egyrészt az, hogy összegyűjtsék a falusi lakosság megtakarított pénz­összegeit, másrészt pedig az, hogy a szövetkezetbe tömörült tagok kölcsönigényeit kielé­gítsék. 1958-ban és ez év ele­jén 18-ra szaporodott a taka­rékszövetkezetek száma So­mogybán. A 18 falusi bank 3120 tagot tömörít soraiban és a tagságnak 325 350 forint j részjegye van. Ez az az alap tehát, amely a működéshez le­hetőséget teremt. Tavaly hónapról hónapra nö­vekedett a petétek összege a takarékszövetkezetekben. Ed­dig már 2 428 000 forint beté­tet vettek át a falu dolgozói­tól. 12 takarékszövetkezetnél egyenként 100 000 forinton fe­lüli betétállomány van. A leg­kiválóbb eredményt a nagy­bajomi takarékszövetkezet ér­te el, ahol 522 000 forintot he­lyezett el betétként 241 tag. Az újonnan alakult takarék- szövetkezetek közül aránylag rövid idő alatt szerezte meg a somo^sárdi a 219 000 és a zi- csi a 204 000 forintos betétál­lományt. Ám vannak a megyében olyan takarékszövetkezetek is, amelyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ilyenek pl. a gyékényesi, ga- mési és a nagyberki takarék- szövetkezetek, amelyek ha nem javítanak munkájukon, nem tudják ellátni feladatai­kat. Jelenleg megyeszerte foly­nak a takarékszövetkezeti közgyűlések. A tagság dicsér és bírál, érdem szerint. Igen nagy eredménye a takarékszö­vetkezeti mozgalomnak az, hogy a múlt évben 1 800 000 forint összegben 820 tagnak adott kisebb-nagyobb köl­csönt. Ugyancsak az elmúlt év eredményes munkáját dicséri az is, hogy összesen 28 000 fo­rint tiszta nyereséget értek el mű ködéstikkel takarékszövet­kezeteink. Szép tervek megvalósítását tűzték maguk elé a takarék­szövetkezeti gondolat segítői erre az évre is. Félmillió fo­rintra kívánják felemelni a rész jegy alapot és megnégysze­rezni a jelenlegi betétállo­mányt. Ez természetesen ma­ga után vonja, hogy több em­beren tudnak majd az idén se­gíteni kölcsönnel is. A Földmű veié * ügyi Minisztérium jelentés® a tavaszi mezőgazdasági munkák helyseiéről A Földművelésügyi Mi nisztériumba érkezett jelenté­sek és helyszíni ellenőrzések alapján megállapítható, hogy az őszi kalászosok a beköszön­tött kedvező időjárás, vala­mint a fejtrágyázás és vetés- ápolás hatására erőteljes fej­lődésnek indultak. A felfa­gyott vetéseket a szocialista szektorhoz tartozó területeken március közepéig általában meghengerezték, a gyengén fejlett kalászosokat pedig fej- trágyázták. A tanácsi keze­lésben levő kenyérgabona ve­tésterületből eddig mintegy 480 000 holdra szórták ki a mű­trágyát. A régi termelőszövet­kezetek az őszi búza fej trágyá­zását 30—90 százalékig, az új termelőszövetkezetek 30—40 százalékig végezték el, az ál­lami-, a kísérleti és a tangaz­daságok pedig mintegy 71 000 holdnyi kenyérgabona vetést fejtrágyáztak. Március köze­péig országosan mintegy 551 000 kh. kenyérgabona vetés- területen végezték el a fej trá­gyázást. A kedvező időjárás lehetővé teszi, hogy ezt a mun­kát meggyorsítsák. Fontos,' hogy a helyszínre szállított műtrágyamennyiséget min­denütt haladéktalanul hasz­nálják fék A növényvédő állomások ta­vaszi felkészülése általában kielégítő. A gépeket mindenütt kijavították, a termelőszövet­kezetek már az eddigieknél sokkal nagyobb területre kö­töttek szerződést vegyszeres gyomirtásra, mint a “múlt esz­tendőben. A szemes- és silókukorica vetési előkészületek az egész ország területén kielégítően haladnak, különösen azokon a területeken, ahol erőteljes volt a termelőszövetkezeti mozgatom fejlődése. A tapasz­talatok szerint kissé vonta­tottan halad a hibridkukorica vetőmag cseréje. A későbbi munkatorlódások elkerülésére szükséges, hogy meggyorsítsák a cserét, és felkészülve vár­ják a hibridkukorica vetési idejét. Az elmúlt héten a mezőgaz­dasági munkák közül főként a fej trágyázás, a homokosabb ta­lajú vidékeken pedig a tava­szi szántási-vetés haladt len­dületesen. A gépállomások március 10-ig a traktor- és motor- munkatervük 25 százalékát, ta- lajmunkatervük 17 százalékát végezték el. Ez a teljesítmény 10 százalékkal jobb, mint a múlt év hasonló időszakában. Az állami gazdaságok, to­vábbá a kísérleti és tangaz­daságok, valamint a régi ter­melőszövetkezetek nagy része már befejezte a borsó, a mák, valamint a tavaszi árpa és a zab vetését. A megyék nagy részében a pillangósvirágú évelő takarmányok, továbbá az olaj- és a rostién, a takar­mány- és cukorrépa, valamint a napraforgó vetését folytat­ják. A szovjet párt- és kormányküldöttség megkoszorúzta a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet A Magyar Tanácsköztársa­ság 40. évfordulójának ünnep­ségeire hazánkba érkezett szovjet párt- és kormánykül­döttség, amelynek vezetője A. B. Arisztov, az SZKP Közpon­ti Bizottsága Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, csütörtökön_ délelőtt megkoszorúzta a Szabadság té­ri szovjet hősi emlékművet. A koszorúzásnál jelen volt Apró Antal, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhe­lyettese, Sebes István külügy­miniszter-helyettes, Úszta Gyu­la altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, Gyalmos János, a fővárosi ta­nács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, ott voltak a Külügyminisztérium és a Hon­védelmi Minisztérium képvi­selői, valamint a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tagjai Dobi István fogadta a román és a lengyel párt-és hermán?' küldöttséget Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön délelőtt az or­szágházban fogadta a Román Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttségét, amely Emil Bodnaras, a Román Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, hadseregtábornok, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese vezetésével tartózkodik ha­zánkban. Dobi István ugyancsak fo­gadta a Lengyel Népköztársa­ság párt- és kormányküldött­ségét, élén Jan Izdorcykkal, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tag­jával. Mindkét küldöttség fo­gadásán jelen volt Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a Miniszter- tanács elnöke és dr. Sík Endre külügyminiszter. Jé kilátások a város zöldségellátására; Két tsz számottevő kertészeti árut hoz a piacra* A Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága nemré­giben tárgyalta a város nyári ellátására való felkészülést. Ez a napirend a következő tanács­ülés elé kerül. A zöldségellátás biztosítása céljából a városi tanács illeté­kesei az elmúlt napokban fel­keresték a répáspusztai Első ötéves Terv és az újonnan alakult magyaratádi Március 8 Tsz-t. A tárgyalások ered­ményeként minden remény megvan arra, hogy a két ter­melőszövetkezet felhozatala számottevően javítja a város nyári zöldségféleségekből való ellátását. Szöllősi Ferenc, a répása tsz elnöke elmondotta, hogy to­vább növelik a kertészeti te­rületüket. Tervezik, hogy te­jet és tejterméket is fognak áru­sítani, ezenkívül tojást és a következő évben baromfit is. Az elmúlt napokban halat hoz­tak a piacra. Magyaratádon Tóth István tsz-elnök és a vezetőség elké­szítette a gazdaság termelési tervét. A kertészeti brigád ve­zetője elmondotta, hogy egye­lőre 5 holdas kertészet létesí­tését vették tervbe. A későbbi­ek során ők is fejlesztik kerté­szetüket. Szívesen vállalnak részt a város ellátásában, mert tudják, hogy a város elvárja ezt tőlük és a zöldségtermelés szinte az első bevételi forrást jelenti az új közös gazdaságuk­ban. Örömmel állapítható meg a látottak és a hallottak alap­ján, hogy a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése már eb­ben az évben városunk dol­gozóinak ellátásában is ked­vezően érezteti hatását. AJizigázé gazdák Hiányzó cégtábla - elmulasztott bejelentések Eljárást indítottak három kisiparos ellen A Népi Ellenőrzési Bizottság a kisiparosoknál végzett ellen­őrzése során több szabályta­lanságra bukkant. A fellelt hi­bákat megtorlás követi. Ezért kivizsgálás végett átadták a megyei tanács ipari osztályt» nak. Tegnap indítottak sza­bálysértési eljárást Illés Miklós vízvezetékszerelő kisiparos el­len, aki nem jelölte meg cég­táblával Berzsenyi utcai telep­helyét. Ugyancsak eljárás in­dult Várhelyi Ferenc csoko- nyavisontai kőműves ellen is, aki három szakmunkást fog­lalkoztatott anélkül, hogy a Kisiparosok Országos Szövet­sége megyei titkárságán be­jelentette volna őket — noha ezt a rendelet világosan és kötelezően előírja. Bejelentés elmulasztásáért felel Kolics Vendel bolhói asztalos is, aki hogy alkalmazottja után ne kelljen járulékot fizetnie, nem jelentette be az SZTK-náL Találomra megszólítok egy embert a falu utcáján és kér­dem tőle, kik jártak a télen gazdatanfolyamra. Sorolni kez­di a neveket, majd hívja a boltból kilépő Mészégető Jó­zsefet: — Gyere, mondjad el, mivel foglalkoztatok a tanfo­lyamon. Hiszen te is eljártál a kalászos előadásokra. Miben látják a tanulás hasznát — er­ről beszélgetünk Mészégető Jó­zsef otthonában. — Ma lesz a vizsga — kez­di a házigazda. — Felkészül­tünk rá. — Bizonyságul az asztalra teszi jegyzeteit. Az egyik füzetben 35 vizsgakérdés sorakozik, meg az adandó he­lyes felelet rövid vázlata. Né­zegetem a ceruzával teleírt ol­dalakat. Mi befolyásolja a nö­vény fejlődését? — Mit értünk a talajerő-fenntartáson? Ho­gyan kell előkészíteni a takar­mányt? ... Kérdés kérdést kö­vei. — Megtanultuk a leckét — erősítgeti Mészégető József. Felesége is többes számban be­szél: — Érdemes volt eljár­niuk. Biztos, hogy meg tudnak felelni a vizsgán, — De hát kikről van szó? r— vetem közbe. f — Az uramról meg a fiam­éról — büszkélkedik a házi- J asszony. f Az értelmes arcú, 14 éves ? Józsi gyerek élénken, de szót­lanul ügyel bennünket. Csak \ amikor kérdem, akkor mond­ája, hogy ő is ott volt minden \ előadáson. Az apja tréfásan ijegyzi meg: — Nem gondoltam volna, hogy egy padba kerü­lök a fiammal. — Komoly do­log ez, amit ebben a családban tapasztalhatunk: a mezőgaz­dálkodás gyakorlatában jártas családfő és az általános isko­lából most kikerülő, éles eszű fia egyaránt nagy érdeklődés­sel veti rá magát a növényter­melés és állattenyésztés tudo­mányára. Ebben a képben me­zőgazdaságunk biztatóbb jövő­jét vélem meglátni. Azt a jö­vőt, amelyben nem fenyegeti a falut az elöregedés és elnépte­lenedés veszélye, mert a ha­ladó, tudományos gazdálkodás — ne féljünk kimondani: a nagyüzemi gazdálkodás — biz­tos holnapot ad a parasztfia­talságnak. Végére sem érhetek a bennem támadt gondolatok­nak, amikor a vizsgatételek egyikén megakad a szemem: »Ismertesse a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyeit/«... Igen, erről is volt szó, s ezt is jól megjegyezték az újlaki egyéni parasztok. — Az volt ám az érdekes, amikor a csibenevelésről be­szélt az előadó. Az asszonyo­kat is meginvitáltuk erre az előadásra, dobszóval — kap bele a tanfolyam emlékezete­sebb epizódjainak ismerteté­sébe a nyolc holdas gazda. — .4 szemléltető ládában is sok olyan dolog volt, amilyent még sohasem láttam: tojáslámpá- zó, édescirok mag, állatmodell keresztmetszetben. Bortükró- sító tablettát is hozott a ta­nár Keszthelyről, aztán meg permet ellenőrző papirt. (Fe- nolftalein papírról van szó, amely ha megpirosodik a bor- dóilében, akkor jó a perme­tező oldat.) Mészégetővé esténként csen­desen varrogat. Nem. akarja zavarni férjét és fiát, amint számolgatják: a fejőstehénnek, a növendékbikának mennyi keményítő- és fehérjeértékre van szüksége. Zöld Sándor nyugalmazott keszthelyi szaktanárnak, a tanfolyam előadójának fel­tűnt, hogy az utolsó előtti fog­lalkozásról hiányzik egyik hallgatója. Így érdeklődött iránta: »Mi van a papával?■» A többiek mondták, hogy meg­betegedett. — Sajnálom, hogy egy elő­adást nem hallgathattam meg — mondja Szíva Ferenc bácsi, a 73 esztendős középparaszt, a tanfolyam legöregebb »diák­ja-». — Nagyon szerettem el­járni a tanfolyamra. Világéle­temben 1 nem volt módom ilyen dolgokat tanulni. Igaz, a hallásom is meggyengült már, s a ceruza se engedel­meskedik ujjaimnak, de azért sok hasznosat tanultam. A gyümölcsfák metszését, ülteté­sét szépen elmagyarázták. Ed­dig áprilisban szoktam másod­szor fejteni a bort, de most már ebben a hónapban hoz­záfogtam, mert a tanár sze­rint jobb így. Megvettem a könyvet is. Nem volt drága, csak húsz forintba került. En­nél többet is megér. Ha vala­milyen munkához hozzá aka­rok kezdeni, akkor először megnézem, mit ír róla a könyv: mekkora távolságra vessük a mákot, milyen műtrágyát ad­junk a cukorrépának — min­denre van benne magyarázat. Beszélgetés közben indítvá­nyozza Feri bácsi: — Nézzék meg az állataimat. — Az istál­lóban másfél éves csikó, vem­hes kanca, üsző, növendékbika és fejőstehén áll egymás mel­lett. Szép, gondozott, értékes állat valamennyi. A gazda a lovakra nem sok szót veszte­get. Traktor szántja a 18 hol­dat, mert nincs a családban fiatal férfi, aki hámot merne tenni a jól fejlett csikóra. — Drága mulatság a lótartás, ol­csóbban és jobban megteszik a dolgot a gépek — vélekedik a hajlottkorú, nagy élettapaszta­lattal rendelkező gazda. A tehén, az viszont megszol­gálja a takarmányt és a gon­dozást. Most is 18 liter tejet ad naponta, 4,2 zsírszázalék­kal. Hat kiló abrak az adag­ja. — Kukoricadarából nem kell több neki, mert elég zsí­ros a tej, de a korpaadagját megpróbálom növelni, hátha nő a literek száma — mondja az etetés befejeztével Feri bá­csi. Az itatás gondja két nagy­lányára, Mariskára és Rózsira marad. A gazda pedig indul az iskolába, mert hétre jár az óra, kezdődik a tanfolyam vizsgája. Kutas Jóssal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom