Somogyi Néplap, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-20 / 67. szám

Péntek, 1959. március 20. 2 SOMOGYI NÉPLAP Szuszlov beszédet mondott as angol munkáspárti képviselők egy csoportja előtt London (TASZSZ). A ■Szovjetunió Legfelső Taná­csának Angliában tartózkodó küldöttsége március 18-án este M. A. Szuszlov vezetésével ta­lálkozott a munkáspárt parla­menti frakciójának külpolitikai csoportjávaL Szuszlov, a Leg­felső Tanács Szövetségi Ta nácsa külügyi bizottságának elnöke beszédet mondott. Elsőnek a békés együttélés élvéinek érvényesítésével fog­lalkozott A békés együttélési politika elidegeníthetetlen ré­szének nevezte a különböző leszerelési intézkedéseket Utalt az atomfegyverkísérletek meg­szüntetésével foglalkozó genfi értekezletre, amely a nyugati hatalmak álláspontja következ­tében lényegében zsákutcába jutott. ~nnek illusztrálására Szusz­lov megemlítette az ellenőrző csoportok kérdését A Szov­jetunió azt javasolta, hogy eze­ket a csoportokat részint a Szovjetunió, részint az Egye­sült Államok, Nagy-Britannia és más államok képviselőiből állítsák össze. A nyugati ha­talmak kizárólag külföldiekből álló ellenőrző csoportokat akarnak felállítani szovjet te- •rü’^tein. Mivel az amerikai ja­vaslat szerint ezeket az ellen­őrző csoportokat szét kell szór­ni a Szovjetunió területén, vé­gül is teljesen külföldi, vagyis amerikai felügyelet alá kerül­nének, hiszen amerikaiak álla­nak a NATO élén — mondotta Szuszlov. — A Szovjetunió ter­mészetesen nem nyugodhat be­le, hogy területét a NATO önkényes felügyelete alá he­lyezzék. A nyugatiak elfogadhatat­lan javaslataira példaként Szuszlov megemlítette, hogy egyszerű szótöbbséget indítvá­nyoztak annak eldöntésére, mi­kor és hol kell ellenőrzést meg­ejteni. Ez valójában azt jelen­tené, hogy a nyugati hatalmak bármilyen ürüggyel felderítő­ket küldhetnének a Szovjet­unió bármely pontjára A Szovjetunió ezzel szemben azt javasolja, hogy az ilyen dön­téseket az atomfegyverrel ren­delkező összes hatalmak egyet­értésével, az egyenlőség elve alapján hozzák. Szuszlov az európai bizton­ság problémájára áttérve kü­lön kiemelte a német és ezen belül a nyugat-berlini kérdés jelentőségét Rámutatott, hogy a nyugati hatalmak vezető körei elősegítik a német mili­tari zmus feltámasztását —, el­gondolásuk az, hogy Nyugat- Németországot a NATO roham- csapatává teszik. r Szuszlov hangsúlyozta, hogy az európai biztonság szem­pontjából elsőrendű jelentősé­gű lenne a német békeszerző­dés megkötése és a berlini kér­dés megoldása. De felvetődik a kérdés — mutatott rá —, ki­vel kössünk békét, amikor két német állam van. Vélemé­nyünk szerint a békeszerződést mindkét jelenlegi német ál­lammal, ‘ vagyis a Német De­mokratikus Köztársasággal és a Német Szövetségi Köztársa­sággal, az államszövetség lét­rejötte esetén pedig ezzel az államszövetséggel kell meg­kötni. Ha a nyugati hatalmak elutasítják a német békeszer­ződés megkötését, a Szovjet­unió és a többi bókeszerető ál­lam számára nem marad más hátra, minthogy békeszerződést köt a Német Demokratikus Köztársasággal. Szuszlov megjegyezte, hogy a Szovjetunió a német béke­szerződést és a nyugat-berlini kérdést hajlandó megvitatni kormányfői értekezleten, kül­ügyminiszteri értekezleten, vagy békeértekezleten. Az angol—szovjet viszonyról szólva Szuszlov kiemelte egy angol—szovjet megnemtáma­dási egyezmény jelentőségét. Utalt rá, hogy a kereskedelmi, a kulturális együttműködés kibővítése, a tudományos és technikai kapcsolatok elmélyí­tése szintén lényegesen javít­hatná és erősíthetné a két ország közötti megértést és bizalmat. N. Sz. Hruscsov sajtóértekezlete Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke csü­törtökön szovjet és külföldi újságírók részére rendezett sajtóértekezletén nyilatkozatot tett a német kérdésről. Hruscsov kijelentette: A né­met békeszerződésre és a nyu­gat-berlini megszállási rend­szer megszüntetésére vonatko­zó szovjet javaslatok egyetlen célja az, hogy véget vessenek a második világháború ma­radványainak, normalizálják a berlini helyzetet, s ezzel a he­lyes kezdeményezéssel mozdít­sák elő a hidegháború meg szüntetését. \ Szilárd meggyőződésünk — jelentette ki Nyikita Hruscsov —, hogy a német békeszerző­dés megkötése és Nyugat-Ber- lin megszállásának megszün­tetése összhangban áll a né­met nép nemzeti érdekeivel, a béke és az egyetemes bizton­ság megszilárdítása érdekei­vel. A nemzetközi helyzetet tisztábbá lehet és kell tenni, mi arra az egy dologra törek­szünk. hogy az új háború sö­tét fellegei örökre eltűnjenek a nemzetközi látóhatárról. Nyikita Hruscsov a továb­biakban kijelentette, hogy Harold Macmillan brit minisz­terelnökkel folytatott legutób­bi tárgyalásai során elismer­ték: hamarosan tárgyalásokat kell tartani az érdekelt kor­A Moszkvában járt iraki kormány- küldöttség visszaérkezett Bagdadba Bagdad (MTI). Az Iraki Köz­társaság kormányküldöttsége, amely dr. Ibrahim Kubbah gazdaságügyi miniszter veze­tésével Moszkvában járt, szer­dán visszaérkezett Bagdadba. A bagdadi repülőtéren a kül­döttség üdvözlésére hatalmas tömeg gyűlt össze, s lelkesen éltette a szovjet—iraki barát­ságot A Reuter jelentése sze­rint a tömeg áttörte a kor­dont és a repülőgép köré tó­dult hogy éltesse a küldöttség tagjait »Éljen Kubbah, aki segítséget hoz legnagyobb szö­vetségesünktől, a Szovjetunió­tól» »A Szovjetunió Irak igazi barátja-« — ilyen és eh­hez hasonló jelszavakat han­goztatott a tömeg. Mint a TASZSZ jelenti, a repülőtéren rögtönzött gyűlé­sen dr. Ibrahim Kubbah rövid beszédet mondott. Méltatta a moszkvai tárgyalások eredmé­nyeként létrejött szovjet—ira­ki egyezmény jelentőségét az iraki nemzetgazdaság fejlesz­tésében. Ez az egyezmény — mondotta — megszabadít ben­nünket a gazdasági rabságtól, erősíti politikai függetlensé­günket és súlyos csapást mér az imperializmusra és az arab reakcióra Üjabli letartóztatások Észak-Rhodézlában A dél-rhodéziai parlament reakciós törvényjavaslatot fogadott el Salisbury (MTI). Az AFP Jelentése szerint a dél-rhodé­ziai parlament második olva­sásban megszavazta az egyes pártok és szervezetek esetle­ges feloszlatására vonatkozó törvényjavaslatot A törvény- javaslat elsősorban a dél-rho­déziai—afrikai nemzeti kong­resszus, a béketanács és a szakszervezetek éllen irá­nyul, s lehetővé teszi, hogy fel­olyan oszlassanak minden szervezetet, amelyet a dél-rho- déziai hatóságok a közrend szempontjából »károsnak« mi­nősítenek. * • • Lusaka. Észak-Rhodézia Chi- lubi nevű körzetében hétfő óta az összetűzések során négy afrikai meghalt, négy megsebesült, 103-at p>edig le­tartóztattak — jelenti az AFP. Hruscsov beszéde nagy érdeklődést keltett az arab közvéleményben Nyugati kommentár Macmillan ottawai tanácskozásairól Ottawa (Reuter). Macmillan angol miniszterelnök szerdán délben Ottawába érkezett Délután tárgyalt Diefenbaker kanadai miniszterelnökkel. Heffeman, a Reuter tudósító­íMenaiier az európai Li Szín Man szerepében tetszeleg — írja a szociáldemokrata sajtószolgálat Berlin (MTI). A Német Szo­ciáldemokrata Párt sajtószol­gálata éles hangú cikkben foglalt állást Adenauer kan­cellár legutóbbi nyilatkozatá­val kapcsolatban. Mint isme­retes, Adenauer e nyilatkoza­tában elutasította a korláto­zott fegyverzetű európai öve­zet létrehozásának goiidolatát, s ezt azzal indokolta, hogy minden ilyen terv végrehajtá­sa a nyugati védelmi erő csök­kenésével járna. A szociáldemokrata sajtó- szolgálat hangsúlyozza, hogy Adenauer e nyilatkozatával kockára tette mindazt, amit Macmillannal folytatott ta­nácskozása eredményének könyvelt el a világ. Vajon ez az ember tényleg azt tartja-e céljának, hogy az európai Li Szin Man szerepében tetsze­legjen? — teszi fel a kérdést e szociáldemokrata sajtószol­gálat. ja a tárgyalásról írva megál­lapítja, úgy látszik nincs né­zeteltérés Anglia és Kanada között a német kérdésben. Úgy tudják, hogy Diefenbaker teljes mértékben támogatja Macmillannak azt a vélemé­nyét, hogy a csúcsértekezletet a Szovjetunióval meg kell tar­tani ezen a nyáron. A Reuter tudósítója szerint Macmillan látogatásának cél­ja, hogy megszerezze a szö­vetségesek jóváhagyását a berlini és a német helyzet olyan módosításához, amely csökkenthetné a politikai és a katonai feszültséget. Sok szó esik Ottawában arról is, hogy. az ENSZ-t is be kellene kap­csolni a berlini kérdés megol­dásába. Eléggé elterjedt el­gondolás, hogy ENSZ fegyve­res erőkkel kellene kiegészíte­ni a négy megszálló hatalom csapatait Berlinben. Macmillan Ottawában kije­lentette, hogy ezen a nyáron tárgyalásoknak kell folyniuk a nagyhatalmak vezetői kö­zött. Illetékes forrásból nyert értesülés szerint március 31-én vagy április 1-én Washington­ban meg akarják tartani ' az angol, a francia, az amerikai és a nyugatnémet külügymi­niszter értekezletét — jelenti a Reuter. Moszkva (TASZSZ). Komd- rasov, az Izvesztyija kairói tu­dósítója beszámol Hruscsov beszédének az arab közvéle­ményben keltett visszhangjá­ról. Hruscsov megállapításai az Arab-Kelet helyzetéről és az Egyesült Arab Köztársaság és Irak közötti viszonyról — írja a tudósító — nagy érdek­lődést keltettek. A beszédet kivonatosan is­mertető kairói lapok azonban elhallgatták azt a részt, amely­ben Hruscsov sajnálkozását fejezi ki az EAK és az Iraki Köztársaság közötti kapcsola­tok megromlása -miatt és ba­ráti szavakkal megjegyzi, hogy ez csak az imperialisták érde­keit szolgálja, s a nemzeti fel­szabadító harcot vívó arab né­pek egységének megbontásához s erőfeszítéseik gyengítéséhez vezet Nasszer elnök azonban nem válaszolt Hruscsovnák e kijelentéseire. Ezek a megállapítások azon­ban — folytatja a tudósító' — mélységesen igazak és idősze­rűek. Tükrözik az arab köz­vélemény egyre növekvő ag­godalmát. Kairóban sokan ag­gódva figyelik, hogy a két arab ország viszonya egyre jobban éleződik. Ebben nem utojsó szerepet tolt be az a felelőtlen Iraik-ellenes propaganda, ami­hez az utóbbi napokban az Egyesült Arab Köztársaságban folyamodtak. Ezzél kapcsolat­ban elegendő megemlíteni, hogy nem csupán a sajtóban, hanem hivatalos fórumokról is állandóan felhívások hang­zanak el az Iraki Köztársaság törvényes kormányának meg­döntésére. Kairóban és Damaszkusz- ban — -folytatja Kondrasov — hatósági utasításra gyászfelvo- nulással egybekötött tüntetése­iket rendeznék összeesküvő Sawaf ezredes és más pórul járt felkelők emlékére. Ugyan­akkor az arab kommunistákat a legkíméletlenebbül üldözik. Ez a kommunistaellenes kampány szovjeté!lenes kiro­hanásokra ösztönzi a provoká­torokat és imperialista ügynö­köket más arab országokban. Ezt bizonyítja a beiruti szovjet kiállítás egyik termében tör­tént bombarobbanás is. Az Egyesült Arab Köztársa­ság és Irak kölcsönös viszo­nyának válsága rendkívül el­fajult. Az Egyesült Arab Köz­társaságban az Irak-ellenes kampány káros befolyást gya­korol a lakosság politikailag nem eléggé fejlett rétegeire. Ennek ellenére a közvélemény­ben — beleértve befolyásos arab nacionalista köröket is — mindinkább gyökerei ver az a meggyőződés: itt az ide­je kijózanodni abból a rövid­látó propagandából. amely csak az imperialisták malmára hajtja a vizet és ideje állam­férfiúi józansággal foglalkozni a problémákkal. mányok között a véleményel­térések rendezésére olyan kér­dések vonatkozásában, mint a német békeszerződés és a ber­lini kérdés. Hruscsov emlékezteti ame­rikai politikusok, üzletembe­rek, Szemleírók megnyilatko­zásaira, amelyekben józan megállapítások találhatók mind a német békeszerződés­ről, mind a berlini kérdésről. Hruscsov utalt továbbá Ei­senhower amerikai elnök már­cius 16-i beszédére, amelyben támogatta a tárgyalások gon­dolatát. A szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy mindez a német problémával és a berli­ni kérdéssel kapcsolatos szov­jet javaslatok életrevalóságát és időszerűségét bizonyítja. Felhívjuk mindazon orszá­gok kormányait — mondotta Hruscsov —, amelyek részt vettek a hitleri Németország elleni háborúban, hogy ülje­nek tárgyalóasztalhoz, rendez­zék a megérlelődött problémá­kat, kössék meg a német bé­keszerződést. Szeretnénk, ha a nyugati kormányok — félre­téve tábornokaik és tengerna­gyaik országunk felé szórt ér­telmetlen fenyegetőzéseit — velünk együtt tárgyalóasztal­hoz ülnének. Ha vannak ész­szerű javaslataik, készek va­gyunk azokat a» mi javasla­taink mellett is megtárgyalni. Javaslatokat tettünk a né­met békeszerződés megkötésé­re és a berlini helyzet rende­zésére -T— mutatott rá Nyikita Hruscsov —, most a nyugati hatalmakon a sor. Ha komo­lyan készek a tárgyalásokra, rajtunk nem múlik a dolog. Minden tőlünk telhetőt meg­teszünk, hogy a tárgyalásokat siker koronázza. Amikor a szovjet kormány javaslatot tett a német béke- szerződésre és a berlini hely­zet rendezésére, nem arra tö­rekedett, hogy valamiféle előnyt szerezzen más országok rovására, vagy megsértse bár­kinek is az érdekeit. Hiszen senki sem veszítene azáltal, hogy a németek megkapják a békeszerződést. Nyugat-Berlin pedig mentesülne a megszál­lóktól, akik túlságosan befész­kelték ott magukat. Minden nép meg lenne elégedve, ha a két német állammal megkö­tött békeszerződéssel megszűn­nének a második világháború maradványai. Ez mindenki számára hasz­nos lenne, de leginkább hasz­nos a béke ügyére, mert egész­ségesebbé válnék a légkör Kö- zép-Európában, ahol gyakran támadtak a múltban viszályok és háborús konfliktusok. A népek elvárják és remé­lik, hogy a józan belátás fe­lülkerekedik a második világ- háborús szövetségeseink: az Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom politikájá­ban. A népek azt akarják, hogy azok között az államok kö­zött, amelyektől elsősorban függ a béke — együttműködés és kölcsönös megértés uralkod­jék. A szovjet kormány szá­mára a népeknek ez az, aka­rata törvény — jelentette ki nyilatkozata végén Nyikita Hruscsov. A Magyar Népköztársaság külügyminisztériumának válasza a budapesti szovjet nagykövetség jegyzékére A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma a buda­pesti szovjet nagykövetségnek március 19-én átadott jegyzé­kében közölte a magyar kor­mány válaszát a Szovjetunió külügyminisztériumának 1959. március 2-án kelt jegyzékére, amely a német békeszerződés megkötésére és Njeigat-Berlin kérdésének megoldására irá­nyuló javaslatokat tartalma­zott. A magyar kormány jegyzékében melegen válasz­üdvözli Londonban aggodalom kíséri Macmillan washingtoni útját London (MTI). Macmillan indulása Amerikába több ag­godalmat, mint reményt kel­tett Londonban. A sajtó han­gulata feltehetően borús. A szélsőjobboldali Daily Mail New York-i tudósítója, aki Macmillant elkísérte a Szovjetunióba, a következőket jelenti New- Yorkból: Macmillan fogadtatása Wash­ingtonban egészen más lesz, mint Moszkvában volt. Nem lesznek ünnepélyes szertartá­sok, diszszazadok, zenekarok, lobogók és nagy tömegek, még az sem biztos, hogy Eisenho­wer várja-e maid a repülőté­ren. Amerikai barátainkat na­gyon bosszantja Macmillan moszkvai útja, orosz kucsmá­ja és hosszas beszélgetései és vendégeskedése a szovjet ve­zetőknél. A Daily Héráidban John Dugdaé munkáspárti képvise­lő, volt gyarmatügyi miniszter, aki nemrég tért vissza hosszú amerikai körútjáról, a követ­kezőket íija: Macmillan washingtoni lá­togatása sokkal nehezebb lesz, mint amilyén a moszkvai volt. Úgy fogja találni, hogy Eisen­hower és tanácsosai sokkal kevésbé hajlandók a kiegye­zésre, mint Hruscsov, mert Washingtont beteges felelem gyötri Berlin miatt. Azt hiszik, hogy a legkisebb engedmény is veszélyes len­ne. Amiképpen az angolok at­tól tartanak, hogy Dulles a háború örvénye felé léphet, az amerikaiak viszont attól fél­nek, hogy Macmillan a maga kompromisszumot kereső erő­feszítéseivel romba döntheti a NATO egész épületét. Az angol nép többsége a köl­csönös visszavonulás valami­lyen formáját támogatja, de Amerikában Macmillan ilyen természetű javaslata erős el­lenállásba ütköznék. és támogatja a szovjet kor­mány javaslatát és azokat a hagyományos szovjet békepoli­tika újabb nagyszerű megnyil­vánulásainak tekinti. A jegyzék a továbbiakban kifejezi a magyar kormány aggodalmát amiatt, hogy a né­met kérdés megoldásában az érdekelt nyugati hatalmak ma­gatartása gátolni igyekszik en­nek a magyar nép békéje és biztonsága szempontjából is oly nagy fontosságú kérdésnek rendezését. A nyugati hatal­mak, ha továbbra is fenntarta­nák a német kérdésben eddig folytatott merev, hidegháborús politikájukat, a magyar kor­mány helyesli, hogy tárgyalá­sok induljanak a Német De­mokratikus Köztársasággal va­ló külön békeszerződés meg­kötése ügyében. A Jövő héten döntenek Bonnban egy három esztendős moszkvai meghívásról Berlin (MTI). Már csaknem három éve fekszik Bonnban az a moszkvai meghívás, amely egy bonni parlamenti küldött­ség szovjetunióbeli látogatá­sáról szól. A szociáldemokraták és a szabad demokraták köve­telésére az udvariatlan módon megválaszolatlanul maradt meghívás kérdését ismét napi­rendre tűzték. Döntésre elő­reláthatólag a jövő hét elején lehet számítani. Kína erélyes tiltakozása lító rágalmai miatt Megérkezett az osztrák veteránok küldöttsége Szerdán éjjel Budapestre ér­kezett az ausztriai veteránok nyolctagú küldöttsége. A dele­gáció vezetője Hans Pointner, az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, burgenlandi megyei titkár. A küldöttség tagjai — akik kö­zött vannak bécsiek, rorarl­lamennyien részt vettek a Ta­nácsköztársaság időszakának harcaiban. Az osztrák veterá­nokat a Keleti pályaudvaron az MSZMP Központi Bizott­sága külügyi osztályának, a Budapesti Pártbizottságnak és a Magyar Partizánszövétség­bergiek, burgenlandiak — va- nek a képviselői fogadták. Peking (Uj Kína). Li Huai- Csuan, a Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma szovjet és kelet-európai osztályának helyettes igazgatója szerdán a külügyminisztériumba kérette Milicsevicset, Jugoszlávia kí­nai nagykövetségének ideigle­nes ügyvivőjét. Erélyesen til­takozott nála amiatt, hogy Ti­to jugoszláv elnök nemrégiben alaptalan koholmánnyal vá­dolta Kínát és Csou En-laj miniszterelnököt. Tito március 7-én Belgrád- ban beszédet mondott, amely­ben az ázsiai és afrikai or­szágokban tett legutóbbi láto­gatásáról szólva szemérmetle­nül támadta és rágalmazta a Szovjetuniót, Kínát, Albániát, Csehszlovákiát, Bulgáriát és más szocialista országokat. Sértő szavakkal illette a Szov­jetunió, Kína, Bulgária és Al­bánia állami vezetőit és a töb­bi között különösen Csou En- laj miniszterelnököt vádolta alaptalan koholmánnyal. Li Huai-Csuan kiemelte, hogy Tito, a Jugoszláv Szö­vetségi Köztársaság elnöke március 7-én belgrádi beszédé­ben kijelentette: »Indonéziai látogatásunk idején egy jól ismert kínai személyiség, Csou En-laj felszólította Indonézia népét, hogy ne fogadjon min­ket szívesen...« A Tanjug hír- ügynökség a beszédet még az­nap nyilvánosságra hozta. Li Huai-Csuan hangsúlyozta, hogy Tito elnöknek 1958. de- cemoer 23-tól 1959. január 1-ig tartó indonéziai látogatása ide­jén Csou En-laj, a Kínai Nép- köztársaság miniszterelnöke semmiféle megjegyzést nem tett erről a látogatásról. A Jugoszláv Szövetségi Népköz­társaság elnökének fent em­lített kijelentése merő kohol­mány és csak azt lehet feltéte­lezni, hogy az ilyen alaptalan és arcátlan hamisítás nyilván távolabbi terveiket rejteget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom