Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-05 / 30. szám

SOMOGYI NÉPLAP s Csütörtök, 1959. február 5. Az Aljú Q OSZTAGPARANCSNOKA A z egyik noveánberi dél- után történt a Vörös Csüiag mozi pénztára előtt. Néhány nyegle suhanc kitolt a sorból egy idős nénit, s ami­kor tiltakozott, durva szava­kat vágtak a fejéhez, szidal­mazták. A sorból ekkor hirte­len két fiatalember vált ki, s elsietett a Május 1. utca irányába, öt perc sem telt be­le, s egy rendőr társaságában tértek vissza. »Ezek a fiúk lökték ki a sorból azt az idős nénit!« — mondta halkan, de határozottan egyikük. Az em­berek helyeslőén vették tudo­másul, hogy a rendőr eltaná­csolta a szemteienkedőket. A néni, aki még mindig resz­ketett az átélt izgalmaktól, há­lálkodva dicsérte a két fiút. »Mégis vannak olyan fiatalok, akik tisztelik az időseket«. A jegyre várók találgatták, ki lehet a két határozott fellépé­sű fiú. »Megismertem őket, ifjú gárdisták!« — jegyezte meg egy lány. Az eset tanúi elismerően néztek a kipirult arcú fiatalemberekre, akik új­ra beálltak a sor végeve. Az egyik fiú, Borbola Mi­hály, a Transzvill KlSZ-titká- ra és az Ifjú Gárda osztagpa­rancsnoka most itt ül mellet­tem a városi KISZ-bizottságon, s megfontoltan a kezdetről be­szél, a Gárda megszületéséről. — A szervezési munkában szívvel-lélekkel részt vettem tavaly áprilisban. Horváth Jó­zsef városparancsnokkal gyűj­töttük össze azokat a fiatalo­kat, akiket alkalmasnak, gon­doltunk arra, hogy magukra öltsék az Ifjú Gárda egyen­ruháját. — Te mit éreztél, amikor először vetted fel az egyenru­hát? A§isi végighúzza tenyerét rózsaszínű, lányos ar­cán, s merengve bámulja csiz­mája orrát, mintha onnan akarná a választ leolvasni. — Nagyon-nagyon büszke voltom — mondja halkan —, örültem, hogy én is viselhetem a kék inget, a piros nyak­kendőt és a karszalagot. Akad­tak, akik sandán néztek ránk az egyenruha miatt. Néhányan »szívgárdistáknak« neveztek el bennünket, mi azonban úgy visszavágtunk a csúfolkodók- nak, hogy többet egy kukkot sem mertek szólni. Amikor május 1-én felvonult az Ifjú Gárda, sokak arcán ott tükrö­ződött, hogy tetszik a keli In­ges, **egyszívű sereg«. Sok fiatal azt hiszi, az ifjú gárdisták csak felhúzzák, az egyenruhát, grasszálnak benne, s máSj dolguk nincs is. Pedig de sokat tud, Misi és-a többi gárdista is beszélni arról, hogy néha milyen nehéz feladatok elé állítja őket a szolgálat. Az Ifjú Gárda a KISZ rende­ző gárdája. Feladatai közé tar­tozik a huligánok, a szemtelen- kedők elleni harc, a szórako­zóhelyek ellenőrzése, ök lát­ják el a Kilián György Ifjú­sági Házban is a szolgálatot. Havonta kétszer központi fog­lalkozáson vesznek részt, hogy politikai tájékozottságuk, ál­talános tudásuk emelkedjék. Áldozatvállalás, lemondás, ön­fegyelem, öntudat — ez az a négy tulajdonság, amely az ifjú gárdistákat munkájuk el­végzésére sarkallja. HTe hányszor voltál már ■* szolgálatban? — Legalább ötvenszer. Adó­dott cgy-két nehezebb eset is. Például tavaly májusban Szigetváron, Somogy és Ba­ranya fiataljainak találkozóján a mi gárdistáink álltak dísz- őrséget a vár kertjében két órán át a tűző napon. Szomja­sak voltunk, izzadtunk, mégis álltunk, mint a cövek. A kö­telességérzeten kívül a> büsz­keség is hajtott bennünket, hogy mi, kaposvári, ifjú gár­disták adhattuk a diszőrséget. Hasonlóan kemény próba volt, amikor riadóztattak. ben­nünket a Komszomol-küldötí- ség búcsúztatásának napján. Éjfélig szolgálatot teljesítet­tünk az Ijjúsági Házban, haj­nali fél 5-kor pedig már a Béke-szállóban búcsúztattuk kedves vendégeinket. És hat órakor már ott álltam én is, társaim is az esztergapad mel­lett és dolgoztunk. Misi tekintete a kabátjára tűzött jelvényre téved. Emlék. A küldöttség egyik tagjától kapta azon az estén. VESZTESE« NÁGOCSON EGY ÉV ALATT ELŐREBOCSÁTOM, hogy sebb tartalék akadt abból, Nágocs helyett írhatnám Kis- amit a tsz-ekből kihoztak. El bárapátit, Somogyacsát, vagy lehetett adni a kihozott állatot, akár Somogyegrest is. Köny- a felszerelést és a szétosztott nyű volna bebizonyítani, hogy termények egy részét is. Néhá- izekben a községekben még nyan ezt is tették, és a tartó- több az évi veszteség, mert a j zás kifizetése vagy újabb be­ruházás helyett felélték a ka­pott pénzt. 1958-BAN SOK CSALÁD­NÁL kritikusra fordult a hely­zet. A másodszori »újgazdák« közül többen menekültek a földtől. Birtokuk nagy része 30—40 iga- és munkaerővel ra­gaszkodott mindegyikük a földhöz — legalábbis addig, amíg a cövekeket leverték . .. NOHA 1957-BEN KLKORD­A Transzvill ifjú gárdistái akadt gazdája. Görcsösen január óta külön osztagot ké­peznek. Misi, a parancsnokuk, minden igyekezetével azon van, hogy a fiatalokat minél jobban összekovácsolja. ­— Akad hiba nálunk is — magyarázza —, a fegyelmet meg néhányan megsértik, fél­vállról veszik. Ladiszlai Mik­lós szolgálat közben elment táncolni. Horváth Tibornak a. viselkedésével van egy kis baj. Későn jár haza, s aggó­dó édesanyjának nem mondja meg, hol, merre járt. — Hogyan akarjátok meg­nevelni őket? — Először beszélünk velük, aztán nem engedjük szolgalat­ba őket, hogy észhez térjenek. Persze, ezek csak kirívó esetek, nem ez az általános, hisz helytállásukkal kiérde­melték a KISZ segítő brigádok ezüst fokozatát; állandóan részt vesznek a különböző tár­sadalmi munkában; semmiből sem vonjak ki magukat. M isi és társai áldozatkész, tabi járásban már csak ez a három község »dicsekedhet« azzal, hogy még nem »-fertőz­te« meg a tsz-mozgalom jár­ványa. Itt tehát még fokozot­tabban fennállnak a Nágocson tapasztalt problémák, hiszen teljesen kisparcellás egyéni gazdálkodást folytatnak. Ez- . zel szemben a nágocsi szántó- j rendelkező család kezére ke területnek több mint a fele is-jrült bérlet címén. A területei­mét a szocialista szektorhoz rnas részét a megalakult ter- tartozik, s a tsz-tagok száma melőszövetkezetekbe vitték be 140 felett van. , az°k> akik időben észbe kap­Éppen ezért vizsgáltam a tak. U) ők a szerencsésebbek! nágocsi helyzetet, mert egy-I A bérbe adott földek után részt itt van mit összehasonlí- csul'ran ugyan némi jövedelem, tani, másrészt a község problé- be ezek a földek néhány év máit és lakóit személyesen is slatt teljesen leromlanak, mi- jól ismerem. , vei a bérlők maguk sem te­1956 novemberében itt is jó hintik tartósnak a mai állapo­tot, és ezért csak a saját terü­letüket trágyázzák. Másrészt ma már a felkínált területek jó részét nem is lehet bérbe adni, mert egyrészt korlátozott a munkaerő, másrészt egyéb e-kck miatt sem kíván egy-egy család 15—20 holdnál többet művelni. Bár néhány kivétel akad: pl. Rentier Károly és Horváth Pál az elmúlt évben csaknem 30 holdnyi te­rületet munkált családjával. Pusztul tehát a föld termóere- je, de kallódik a munkaerő is. A fiatalok közül többen elmen­tek a faluból dolgozni havi 800—900. jobb esetben 1000— 1100 forintos keresetért. Az idősebbeket pedig nehezen ve­szik be a termelőszövetkeze­tekbe, attól félve, hogy emiatt csökken a jövedelem. Az idő­sebbek munkaereje éppen ezért kihasználatlan, többen közülük elvesztették az öt év néhányan beleestek a csodavá­rás betegségébe. Igen kevesen emlékezlek vissza a kapitalis­ta múlt keserveire, a kisparasz­ti létbizonytalanságra. A tö­meghangulat magával sodorta szövetkezés előnyeit tapasz - Italaiból ismerő parasztokat, pedig jól tudták, hogy nem [egészen lakodalom lesz az egyé­ni élet... De hát nem akartak »ünneprontók« lenni. 1957 tavaszán még tartott a nagy nekibuzdulás. A fö'dért itt-ott még ölre is mentek Tíz éve nem látott emberek má­ról holnapra előbukkantak, és földet, földet követeltek! A csaknem háromezer hold szán- Jtóterület minden darabkájának (Érdemes megemlíteni, hogy a három tsz őszi vetése kifogás­talan, sőt egyes táblákon igen szép.) Igaz, hogy a jégverés leg­inkább egyéniek területét érte, de azon a határrészen is, ahol az Uj Hajnal Tsz őszi búzája 12 mázsánál többet fizetett, az egyéniek átlaga nem érte el a 9 mázsát. Ezt minden értel­25 kivétel itt is akad.) Ezzel szemben az Uj Hajnal 30 te­héntől egyenként 3099 liter tejet fejt. A kezdő Béke Tsz- ben is 2600 felett volt a tehe- nenkénti tejhozam. (Igaz, hogy^ ennek a szövetkezetnek csa1/. 5' tehene van.) A Rákóczi Tsz- ben ma még gyengébb az ered­mény, ami a rossz istálló és a részben nem megfelelő gondo­mes paraszt elismeri, és azt is zás következménye. Ha a köz­lát ják, hogy ezen a területen a nagyüzemi gazdaság döntő fö­lényben van. A VESZTESÉG EGY ÉV ALATT, csak a két szám kö­zötti különbség alapján, leg­alább 1500 mázsa búza kiesés, ami 300 000 forint jövedelem­ségi átlag tehenenként csak 2600 liter volna, legalább 150 ezer liter tej-, illetve 380 000 forint pénztöbblet jelentkezne Nágocson. A községben mintegy 180 lo­vat, csikót, illetve igázott tehe­net tartanak. A gépesítés mai fokán 30 pár ló bőven elég vol­mára. Ennél jóval nagyobb az I csökkenést jelent Nágocs szá- j na abban az esetben, ha az egész község nagyüzemi gaz­daságba egyesülne. A felesle­ges 120 igavonó és csikó leg­kevesebb 800 000 forintot a kár. amely abból ered, hogy a terület jelentős részét el sem tudják vetni, mert sem vető­mag, sem iga- és munkaerő nincs, ezeken nélküli rablógazdálkodás fo­lyik. A szántóföldnek emel ki évente a nágocsiak A szegényparasztoknak 1 zsebéből. A fogatok munkáját a területein vetésforgója gépállomások sokkal ol­csóbban és jobb minőségben A szántóföldnek mini- j végeznék el. Ha mindehhez málisan 27—28 százalékán kel- I hozzászámítom a műtrágya, az lene kenyérgabonát vetni, ami 1 ac]ó, a nagybani értékesítés és Nágocson mintegy 730 hóidat 1 a többi kedvezmény értékét, jelentene, de jó, ha a nyáron igen szerényen számolva két- 500—550 hold aratni való búza millió forintot veszít Nágocs és rozs lesz a nágocsi határban. egy év alatt! És ez a veszteség Kenyérgabonát a bérlők is [ évről évre nagyobb lesz, mert keveset vetnek. Pillangós sem , a nagyüzemi eredmények ál­kerül a bérelt földekbe, in- landóan emelkednek, a kispar- kább csak a sajátba. Ezek ■ cellák hozama egy szinten áll, TERMÉS VOLT, a gondok igen után járó szövetkezeti nyugdíj hamar jelentkeztek. Igaz, hogy jogosultságot, sőt sokukat az a a feloszlott tsz-ek kiváló őszi veszély fenyeget, hogy végle- vetéseket és több száz hold gesen elvesztik azt az 5, 6. 8 pillangós-területet hagytak, évet is, melyet a termelőszö- örökségül, de... mar az elosz- vetkezetekben eltöltőitek. (Köz- tásnál megjött a baj! Az egyik tudomású, hogy az idén belé- táblán 14, a másikon 1 csak 9 pő tagoknak még beszámítják a volt a búzatermés .hol- régebbi időt.) dankénti átlaga, és egyesek eb- j Az 1958. évi aszály és jégve- böl, mások pedig amabból kap- rés tovább rontotta a kilépet­lelkes harcosok. Tud­ják, érzik, hogy magatartásuk­kal, fellépésükkel megmutat­hatják a felnőtteknek, milye­nek a kiszesek, milyenek az ifjú gárdisták. Lajos Géza tak. A gabonát és takarmá­nyokat le is kellett aratni. Né­hány idős férfi vagy özvegy­asszony is visszakapta a föld­jét. Saját erejükből nem fu­totta a munkák elvégzésére. Akadt, aki elvállalta, de az el is vitte a termés egy szét... tek helyzetét. Többeket közü­lük egyéb csapás is ért. Krup­pa Józsefnek egy lova, Bozóki Sándornak egy lova, Horváth József­nek egy lova, Horváth Pálnak egy törzskönyvezett, ré- j 10 000 forintos lova és egy anyadisznója, Kiss György­Igavcnója, felszerelése, mun- | n e k egy tehene pusztult el. kaereje, és — mondjuk ki ; Az egyéni gazdák túlnyomó ré­Jó munkát végesnek a sávolyt önkéntes tussolták nyugodtan — hozzáértése sem volt a kilépettek egy részének. Vetőmagot, műtrágyát és még so-k más egyebet venni kellett volna, de miből? Gond tehát volt elég — ha egyesek szé­gyelltek is panaszkodni. Az 1957-es év még csak meg­járta. Ekkor még több-keve­szének őszi vetését számottevő futrinka-kár érte, ami előre jelzi, idén ismét gyenge ter­mésre számíthatnak. Ez a beteg­ség szinte tipikusan -kisüzemi. A vetésforgó hiánya, valamint az okozza, hogy a szétszórt parcellákon a kártevők elleni védekezés megoldhatatlan. A községi önkéntes tűzjol- tó-testületekbem most folyik a közgyűlések előkészítése. Ezeken elemzik az 1958. évi munkát, és vitatják meg a soron következő feladatokat. A napokban a sávoly! ta­nácsháza nagytermében gyü­lekeztek a község önkéntes tűzoltó-testületéhez tartozó fiatal-óik, szám szerint 23-an. A közgyűlésen jelen voltak a párt-, a tanács és KlSZ-szer- vezet képviselői is, mert szí­vükön viselik az önkéntes tűzoltó-testület működését. A parancsnoki beszámoló rámutatott az eredményekre, de nem hallgatta el a hibákat sem. Jó munkát végzett a testület valamennyi tagja, mind a területfelelősi felada­tok megoldásában, mind a fa­lu tűzvédelmének biztosításá­ban. Szertáruk, felszerelésük példás. Három fiatallal: Klézli Imrével, Béres Ernővel és Simon Jó­zseffel erősítették soraikat. Jó a kapcsolatuk a KISZ- szel; Kiss Gyula KISZ- titkár például aktív tagja a testületnek. Rajta -kívül még 10 kiszista végzi ezt a szép Kiunkát. A párt- és tömegszervezetek célul tűzték az ifjúság neve­lését, s ennek érdekében tűz­oltó-klub létrehozását terve­zik. A közgyűlés kiemelkedő eseménye volt a BM Országos Tűzrendészet; Parancsnoksá­ga ajándékának, nyolc öl­töny ruhának az átadása. A községi tanács titkára is je­len volt a közgyűlésen, s a tanács nevében megígérte, hogy még ez évben nyolc öl­töny ruhával ajándékozzák meg a testületet. Tóth István, Sávoly. Apák ankétjei A Városi Nőtanács és a Vá­rosi Tanács Művelődésügyi Eeiügyelősége február 6-án, pénteken este 6 órai kezdet­tel a városi tanács nagyter­mében Apák ankétját tart. Előadó dr. Székely La- j o s pszichológus, az Országos Pályaalkalmassági Vizsgáló Intézet helyettes vezetője. Az előadás címe: Az édesapa n° velési feladata a családban. Befejezték a kukoricaszárítást a szárítótelepen után azt hihetnénk, hegy az állattenyésztés magas színvo­nalú, és az abból eredő jövede­lem pótolja a növénytermesztés veszteségeit. Sajnos, ez sem így van! Talán 20—730 gazda akad, akinek állatállománya viszonylag magas saját terüle­téhez képest. Ä valóságban ezek az állatok jó részben a 10—15 hold bérelt területről él­nek, amely földet a bérlők ál­talában csak átmeneti gyar­matnak tekintenek. így pl. Rentier Károlynak 8— 10 hold körül van a saját föld­je, és csaknem 20 hold bérelt területet Használ. Állatállomá­sőt visszaesik. NAGYON SOKANl ÉLNEK ROSSZABBUL, mint a tsz- ben éltek, és ezt ma már nyíl­tan is elismerik. Érdemes azt is megnézni, mi a helyzet azok­nál, akik még tartják magu­kat, akik közül egyeseket so­kan talán irigyelnek is. Hor­váth Pál a Szabadság Ter­melőszövetkezet égjük legszor­galmasabb tagja volt. Jelenleg negyedmagával dolgozik saját és bérelt földön. Eltekintve at­tól a csapástól, ami érte, tisz­ta jövedelme 25 000 forintra te­hető. A tsz-ben ugyanilyen nya 2 ló, 10 csikó és egy te- erővel 1200 munkaegységet hén; saját területére ez bőven : könnyen elérték volna, ami elég voina, de a bérelt földre [48 000 forint tiszta jövedelmet ebből semmi nem jut. P o t ó 1 jelentene (a háztájin kívül), István 11 hold saját birto- | v is ny e i István családju­kéhoz 3 szarvasmarha és 2 ‘ ban négY férfi munkaerő van. ló igen szép számú állatállo- [ Ugyanezt a jövedelmet szintén mányt jelent. De ha figyelem­be vesszük itt is a bérelt terü­leteket, korántsem ilyen jó a helyzet. A terméseredmények szem­pontjából az egész község, ada­tait kell számításba vennünk. biztosan elérte volna, ezzel 1 szemben a tavalyi jövedelme messze elmarad emögött. T a r r Ferenc a Petőfi Termelőszö- I vetkezetben dolgozott hairmad- 1 magával, és saját bevallása szerint 1000 munkaegységnél és nem néhány tucat gazdának j minden évben többet teljesítet- a kiemelkedő eredményét. Ha i tek. Tavaly ennyi munkáért összehasonlítjuk a mostani és j ugyancsak 40—50 ezer forintos az 1956-os helyzetet, akkor el- 1 részesedést kapott volna. Ő szomorító képet kapunk, bár , maga is elmondta, hogy sokkal az akkori helyzet, sem volt ki- i több volt a jövedelme, amíg a elégítő. A SZABADSÁG TSZ-BEN, ahol főleg újgazdák és agrár- proletárok dolgoztak, a közös Az utolsó lemezekről csö­rögve hull a kukorica a tar­tókba. A gépek már leálltak, a Terményforgalmi szárító­telepén befejezték a kukorica szárítását. Január 14-én kezdték meg a morzsolást és a szárítást. A telep vezetői és dolgozói jól kóppen a 180 vagon kukoricá­ból 120-at exportálhattak Ausztriába, sőt Böhönye és Somogyvár helyett is küld­hették, mivel ott visszatar­tották a gyengébb minőségű tengerit. Beszélni kell a nehézségek­ről is, amelyek — ha nincs felkészültek rá, így egész idő i ilyen akaraterő a dolgozók­alatt nem volt üzemzavar. Az idénymunkára 130 munkást vett fel a vállalat. A balese­tek elkerülése végett Sipos Jenő telepvezető és Varga Sándor balesetvédelmi ok­tatást tartott az újonnan fel­vett dolgozóknak. A gondos felkészülés meghozta gyü­mölcsét. Január 30-ára befe­jezték az összes munkákat. A szárítási idény alatt neiji túl sok vizet tartalmazó egész­séges csöves kukoricát kap­tak, így a szárítási időt rö- videbbre tudták csökkenteni. Harmincöt percenként 540 kg kukoricát szárított meg egy gép. Szárítás közben ál­landóan ellenőrizték a kuko­rica minőségé^ Murányi Etelka és Varga Gyula- n é sokszor éjjel-nappal mi­nősített, hogy minél jobb redményt érhessen el a te­lep. Jó munkájuk eredménye­ban — nagyon visszaránthat­ták volna a munka lendüle­tét. Az üzemen belüli szállí­tás meglehetősen elavult, gépek hiányában sok munka- folyamatot kézi erővel kell elvégezni. A szárítás közben nagy gáz fejlődik, és nincs semmiféle berendezés, amely- lyel az egészségre ártalmas le­vegőt megtisztíthatnák. Mindezek ellenére a 16 nap alatt elvégzett munka, az eredmény nagyon szép. állatállomány a következő volt szarvasmarha 143 db sertés összesen 670 db anyakoca 46 db hízó 153 db ló és csikó 58 db juh 350 db Ez az állomány 110 családé volt — a háztájin kívül. Eb­I tsz-ben dolgozott. (Csak az ál­mafák ne húznák vissza, ak­kor már holnap ismét tsz-tag lenne.) Végezetül nézzünk meg egy ! olyan családot, ahonnan ide­genbe járnak dolgozni. Ki F ulmer Jenő Komlón meg- , keres havonta csaknem 1200 .forintot, de ezért családjától ’ távol él, és éjjeleket utazik.- Édesapja és felesége itthon el­végzik a ház körüli munkát, bői egy-egy családra a követ- ám ennek nincs túlságosan tsok I megfogható eredménye. I d e- h a z a ők is hárman dolgozhat­nának a termelőszövetkezetben, és legalább háromszorosát meg­kereshetnék a komlói jövede­lemnek. Senki ne higgye, hogy az itt leírtakat én fedeztem fel! Nagyrészt az érdekeltek kező mennyiség jutott: szarvasmarha 1,3 db sertés összesen 6,0 db ebből hízó 1,4 db ló 0,5 db juh 3,0 db Ma 30 felett van az olyan Szabadság Tsz-beli gazdák szá­ma, akiknek szarvasmarhájuk, lovuk és . juhuk egyáltalán ; gulí mondták el, és azok is jól nincs, s sertésük is csak alig! | tudják, hogy így van, akik ma A többi 70 családnál közel még talán saját maguknak sem sem emelkedett az állatlétszám i merik ezt beismerni. Az ebből olyan arányban, mint ami itt ' eredő tanulságot is napról nap­elveszett! összehasonlításként | ra többen levonják. Ezekben a megemlítem, hogy az Uj Haj- | napokban és hetekben igen nal Tsz-ben 31 családra ismét sok háznál osztanak és szoroz- 71 közös szarvasmarha jut. j nak, sok álmatlan éjszakát töp­Ezt az állományt nagy mérték­ben tovább szaporítják. Ha az állati hozamokat vizs­gáljuk, akkor sem jobb a hely­zet. Az egyéni parasztok tehe­nei nem érték el a kétezer li­teres évi átlagot. (Persze 20— H4ZANKBAN a múlt évben több mint 190 000- rel növekedett a rádióelőfize­tők száma. Budapesten 36 000 új készüléket jelentettek be. Á növekedést és a 247 628 ve- ;tékes rádiót figyelembe vá­zé, jelenleg 1 944 351 rádió elő­fizetője van az Egyedül Budapesten rádiókészüléket tartanak nyil­ván. A televíziónál 16 038 előfize­tőt tart nyilván a posta. érdemes-e tovább rengenek: várni? MINDEN ÓRÁÉRT KÁR — véleményünk szerint —, mert az elvesztegetett anyagiakon kí­vül más veszteségek is érik az egyénieket. Igen találóan je­gyezte meg Virág János, a Hazafias Népfront-bizottság i titkára: »Termelőszövetkezeti országnak, j tag korunkban még kevesen 525 000 , mehettek közülünk üdülni, de amióta egyéniek vagyunk, még kártyázni sincs időnk-«. Torma István, a tabi járási pártbizottság osztályvezetőik

Next

/
Oldalképek
Tartalom