Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-05 / 30. szám
Csütörtök, 1959. február 5. 6 SOMOGYI NÉPLAP A MARCALT KENYÉRGYÁRBAN Cikkünk nyomán A marcali kenyérgyár nemcsak a járás lakosságát látja el kenyérrel, hanem a Balaton- part egy részét is. Most, hogy a balaton boglárt sütőüzemet megszüntetik, megnövekszik feladatuk. E környéket is neki kell ellátnia közösen a siófoki kenyérgyárral. Negyvenen dolgosnak a marcali kenyérgyárban, s naponta átlag 100 mázsa kenyeret sütnek. De előfordult már, hogy 140 mázsa kenyeret kellett készíteniük egy nap alatt. Az elmúlt évben vezették be — nagykanizsai tapasztalatok alapján — az olajfűtéses kemencefűtést Előnye, hogy 50 százalékkal kevesebb tüzelőanyag szükséges, s tisztább a munka. .. j A lapunk január 24-i szái mában közölt »Nincs szeren- ♦ csénk a kéményseprővel« cí- |mű levélre válaszként a Ké- konyebb,. mény seprő Vállalat azonnal , ... . .: intézkedett a drávaszentesi la, .A,®31 so^t, problémává!|kosok panaszának kivizsgálá- kuzd. A marcali malom nem ^ A vizsgálat szerint Pinád megfelelő minőségű hsz-.^r Józsefnek, a Kéményseprő tét. a színhatar• barnább, mint;vállalat dolgozójának munká- kellene Bar két tehergepko- ♦ j^va] kapcsolatban hét csa- csőjük es egy lovaskocsijuk is|ládnak volt Ez ese_ van, de a kenyérszáUitast csak:tekben nem állapítható meg, maszek-fuvarosok es a TEFU|h azért történt_e a mulasz. segítségével tudják leoonyok-j tás> mert a lakók nem tertóz_ tani. Előfordult, hogy Puszta-» kod(ak otthon, vagy a kéménykovácsiba sáros kenyeret szál- TEFU (seprő kerülte el házukat. Irtottak, mert a TEFU ßeP~i váj1 a! at és a községi tanács kocsija sáros volt. Celkarosz-1 közt az a megállapodás jött szériás tehergépkocsikra és jo| létre, hogy a jövőben dobszó minőségű lisztre volna szüksé-1 üt.ján adják tudtára a lakos- gük ahhoz, hogy jobbá tehes-1 Ságnak, hogy a kéményseprő a ■“ • «dig den hónapban a tulajdonosokkal aláíratni, és a tanácsnak havonta rendszeresen bemutatni — írja válaszában Bagossi Sándor, a Somogy megyei Kéményseprő Vállalat igazgatója. F őpróbán Néptelen a nézőtér, csak az öltöző-folyosókon nagy a sürgés-forgás. Néhány perc múlva kezdődik a »Szélvihar« második főpróbája, amelyről azt érdemes tudni az érdeklődőknek, hogy már olyan, mintha rendes előadás volna. Izgalmas élmény a főpróbákon megbújni egy páholy mélyen, fürkészni a siker születésének titkait. Előleget szerezni a majdani előadások élményéből. Befelé hallgatózva: — Nekem mi közöm van e hősökhöz, akik holnap, holnapután és ezt követően any- nyi, tapsokkal, elismeréssel meghitté tett előadáson gondolatokat, érzéseket, emlékeket kavarnak fel a nézőkben. A második gongütésre szétnyílik a függöny. Kezdődik az előadás. Az újra és újra megcsodált varázslat, amely múlt napokról, emberekről fejti le a feledés fátyolét. Pobozy Imre »Szélvihar« című drámája az ellenforradalom napjaiban játszódik. Még emlékezünk 1956 októberének döbbenetes szörnyűségeire. S mégis hálásak kell legyünk a színháznak, hogy vállalkozott emlékezetünk felfrissítésére. Nem árt a borzalmak napjait felidézni! A színház, a színész kérdez: — Hol voltál te akkor, mit tettél, hogy megrövidüljenek a vandál pusztítás órái? Csendes Imre voltál-e, akit a múlt edzett sziklakemény harcossá, vagy puhány, megalkuvó, ifjú Csendes voltál-e, akit elvakítanak — íme, a játék tanulsága szerint — a szép jelszavak? Tovább pereg az előadás. De nem lehet nem válaszolni magunkban a színpadról felénk sugárzó kérdésekre. Szenvedélyek, jogos és jogtalan harag, vad indulatok sűrűsödnek a levegőben. Az ember szinte önkéntelenül kap a fejéhez, oly igaznak hat minden. Nem, Mácsay földKépünk Gáspár Benjámin vető szakmunkást ábrázolja, amint a tészta-brigád által lemért, ki gömbölyített, formázott kenyeret kemencébe rakja. Németh József fűtő megkezdi az olajtüzelést. „Munkánkat a kongresszusra való készülődés szelleme halja át66 Interjú Honfi Istvánx é val, a Magyar Vöröskereszt megyei titkárával Hét éve dogozik a marcali kenyérgyárban Bognár Ferenc dagasztó szakmunkás. A ropogósra sült kenyeret Kalló Mihály kisütő szedi ki kémén céből. Áprilisban lesz egy eszten- : deje, hogy a Politikai Bizott- ; ság határozata alapján demok- ; ratiíkus tömegszervezetté vált : a Vöröskereszt. Ma már 168 ] vöröskeresztes alapszervezet I S300 taggal tevékenykedik me- 1 gyénfcben. Az elmúlt hónapok- (ban végzett munkájuk: a 84 ! elsősegély-nyújtó tanfolyam, a ; 184 egészségügyi előadás, a 76 > anyák iskolája, 100 iskolában ! az ifjú egászségőr-tamfolyam, a : 16 üzemegészségügy! és a 16 > közegészségügyi tanfolyam j megnövelte tekintélyüket A | Magyar Vöröskereszt ez év I májusában tartja első országos kongresszusát. Honfi István n é t, a Vöröskereszt megyei titkárát kértük meg, tá- i jékoztassa lapunk olvasóit, | miként készülnek a kongresz- • szusra. ♦ 1 — Mit tekintenek legfonI tosabb feladatuknak? — El akarjuk érni, hogy a kongresszusi vállalásokat 1 mindenütt teljesítsék. Emeljük a megyei elnökség munkájának színvonalát. A szakbizottságok 1 tevékenységét állandóvá tesz- ♦ szűk, részükre éves munka- | tervet dolgozunk ki. A mező- 1 gazdaság szocialista szektorá- ♦ ban, de általában a mezőgaz- ♦ daság területén növeljük az í egészségügyi kultúrát. Fontos 5 feladatunk az alkoholizmus el- • leni küzdelem, a cigánykérdés I megoldásának segítése és a csa Í ládgondozói munka. — Milyen terveik vannak t a szervezet erősítésére? ♦ | — Negyedévenként megyei : elnökségi ülést, havonként pe- : dig vezetőségi üléseket tartunk. A szakbizottságokat — az ifjúsági, a szociális, a közegészségügyi, az anya- és gyer- ( mekvédelmi bizottságot — hat- : hetenként hívjuk egybe a fel- í adatok megbeszélésére. Mező- : gazdasági egészségügyi cso- ( partot alakítunk; feladata lesz : a nyárt munkák tervének el- : készítése. A pedagógusok bevonása céljából a siófoki és a : fonyódi járásban (pedagógus : tanácskozást tartunk. A szárn- • szerű erősítés végett az év el- : ső felében 32 új alapszerveze- : tét hozunk létre, s 3800 új tagot vonunk be munkánkba. Ha (teljesítjük kongresszusi válla- : lásunkat, akkor alapszerveze- : teink száma 200-ra. taglétszó- ; műnk pedig tízezerre emelke- > dik. — Milyen tanfolyamokat, előadásokat tartanak? ; — Ez év első felében sok előj adást, tanfolyamot rendezünk. | 33 EVK-tanfolyamot, 40 házi | betegápoló, 29 közegészségügyi, í 41 anyák iskoláját és 10 üzem- í egészségügyi tanfolyamot szer- | vezünk. 51 előadást, 15 »kérI dezz-felelek« estet rendezünk. A véradó-állomással együttműködve 24 véradással kapcsolatos előadást tartunk, és ♦ véradó-ünnepséget rendezünk. * Segítünk a véradók számának 1000-rel való emelésében. A kongresszusi hónapban megrendezzük a Magyar Vöröskereszt első megyei mezőgazdasági egészségügyi hetét. Az első félévben Siófok székhely- lyel létrehozzuk a megye második egészségügyi csoportját. Hét községben 25 egészségügyi állomást létesítünk. A mezőgazdaság szocialista szektorában 10, a balatoni műút mentén pedig 5 segélynyújtó helyet állítunk fel — Szociális tevékenységük fő iránya? — Elsősorban az alkoholizmus elleni küzdelem. Alkoholizmus ellen küzdő hetet rendezünk előadásokkal, filmvetítésekkel először a városban, majd a megyében. Az e munkát irányító bizottság vezetésére dr. Széky Antal ideg- gyógyász tanárt kérjük fel. Nagy gondunk továbbra is a gyermekvédelem; rendszeresen ellenőrizzük esténként a nyilvános helyeket, a mozikat, a vendéglőket stb. Az államilag gondozott gyermekek nevelőszüleinek előadássorozatot indítunk. A cigánykérdés megoldásának elősegítésére — együttműködve a többi tömegszervezettel — bizottságot alakítunk, s rendezünk. cigány-ankétot — Mit tesznek az ság neveléséért? ifjú— Az első félévben nyolcvan általános és öt középiskolában kezdődik meg az ifjú egészség- őri tanfolyam. E tanfolyamok befejeztével a járásokban kötöző versenyeket indítunk. Az áprilisi tisztasági hónapban tisztasági versenyt szervezünk az iskolák között. A győztesek egészségügyi felszerelést kapnak. A középiskolák harmadik —negyedik osztályos tanulói részére ez évben is megtartjuk a serdülőkor egészségügyi és nemi problémáival kapcsolatos felvilágosító előadásokat. A járásokban — ahol nincs — ifjúsági szakbizottságokat hozunk létre. — Első félévi tervünkben még sok feladat szerepel — mondotta a Vöröskereszt titkára. — Még szorosabban akarunk együttműködni a párt- és tömegszervezetekkel. A Hazafias Népfrontot, a KISZ-t, a nőtanácsot és az úttörő elnökséget kértük, segítsen a közös feladatok megoldásában — mondotta befejezésül Honfi Istvánná, a Vöröskereszt megyei titkára. birtokos nem ránthat revolvert rám! Senkire nem ránthat már fegyvert az ő fajtája, mint teszi majd ott, a színpadon. Ahol most az öreg Csendes csap össze fiával, a főhadnaggyal. Az apa minden szava vádol. Telepes rádiója már régen elromlott, de hűséges szíve rávezette, hogy miféle »forradalomról« van szó, amiért a fia lelkesedik ifjonti vakságában. Szájából keserűen bugyog a szó: — Verik a parasztokat a faluban. Holnap én következem, anyád, húgod, a vén Du- dari és a többi. Mert itt Mácsay úr harcolja a maga harcát, s nem a néppel, hanem a nép ellen. És nem az igazságért, hanem a hat száz hold fekete földért! Csendes főhadnagy meg- bántottan szedelőzködik apja kiutasítására. S amikor visz- szatér Mácsayval — aki Kallót üldözi, a tsz elnökét, de megelégedni látszik az öreg Csendessel is, a tsz elnökhelyettesével —, anyja halála döbbenti rá a valóságra. Mácsay úr a golyót az apjáért kiálló fiúnak, a »cselédfaty- tyúnak« szánta, de az asz- szonyt találja el. Igen ... ahogy ezt Müller, a »Szélvihar« parasztok oldalára sodródott hajdani jegyzője mondja megrendültén: »... mindig az ártatlanok vére váltja meg a gyarló embert, mindig ártatlanok vére az ára annak, hogy testvér a testvérrel, a fiú az apával békességet leljen«. Tompán konganak a szavak. De mögülük mintha már hallatszana, hogy szűnik az októberi szélvihar ereje. Taps nem visszhangzik egyelőre a nézőtéren, hogy összecsapódik a bársonyfüggöny. A színészek öltözőikbe sietnek, a díszletezök pedig hozzálátnak a színfalak bontásához. A főpróba utáni csend olyan mély, hogy ősz- szetörni véli az ember még cipője kopogásával is. Eleven még a két évvel ezelőtti múlt emléke, legyen is eleven. Ahhoz segít most bennünket a színház új bemutató darabja, a »Szélvihar«: újra ne válhasson valósággá történelmünk elmúlt tizenhárom évének az a két gyászos hete, amely annyi áldozatot kívánt tőlünk! A Vörös Csillag Filmszínház műsorából (Február 5—11-ig) ÖRDÖGI TALÁLMÁNY Simon Hart, a film egyik hőse valóban elmondhatta, hogy csodálatos korban élt, mesébe ülő kalandokon ment keresztül. A nagy felfedezések kora volt ez, amikor az ember úrrá lett a vizen, a levegőn, a távolságokon. Az emberiséget nagy találmányok tartották izgalomban. Akkor vágták az első síneket, melyeken ezután vasparipák száguldoztak, az ember gépeivel a levegőbe emelkedett, és behatolt a tengerek mélységeibe. Simon Hart az öreg természettudós, Thomas Roch professzor asszisztense volt. A mester .olyan, ez ideig ismeretlen robbanószert talált fel, amely átvehette a szén, az olaj helyét, de rossz kezekbe Jte- rülve veszélyezteti az emberiséget. A munkában kimerülve egy tengerparti szanatóriumban pihent az ősz professzor, itt kereste fel fiatal munkatársa. Majd elrabolják őket egy ismeretlen hajón. Ez a hajó Artigas tulajdona, a kalózok az vő emberei voltak. Artigas mérhetetlen vagyonnal rendelkezett, s gazdagságának titkát nem tudta senki. Rockot és társát ismeretlen helyre, vitték. Ott Artigas elhitette az öreg tudóssal, hogy olyan feltételeket teremt munkájához, amilyeneket csak neki áll hatalmában biztosítani. Megígérte, hogy a találmányt az emberiség javára fog ja felhasználni. Roch professzor a szigetre érve azonnal megkezdte munkáját. Munkatársát azonban, aki nem volt hajlandó dolgozni, fogva tartották elkülönítve a tudóstól. A továbbiakban arról szól a film meséje, mint sikerült megszabadulnia a két kutatónak, feltalálónak Artigas rabságából. Megmenekülnek, és megmenekül az emberiség is egy ördögi találmány pusztításaitól. Az ördögi találmány című, magyarul beszélő csehszlovák filmet Jules Verne regénye nyomán Karel Zeman rendezte, Jiri Trantik fényképezte.
