Somogyi Néplap, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-27 / 49. szám

Péntek. 1959. február 27. 2 SOMOGYI NÉPLAP Hruscsov keddi beszédének nyugati visszhangja ANGOL SAJTÓ London (TASZSZ). Az an- , szerkesztőségi cikkében kije­gol sajtó behatóan foglalkozik Hruscsov moszkvai választási beszédével, s összekapcsolja a beszédet a brit miniszterelnök­ké1 folytatott tárgyalásokkal. Az Evening' Standard »Hruscsov húszéves egyez­ményt javasol Angliának, az Eve-rng News »Hruscsov bé­ke ='vása« címet adja a vá­lla-" -i beszédet ismertető je­lei ének. A lapok kiemelik Hruscsov beszédéből, hogy a Szovjetunió baráti kapcsolatokra törek­szik Angliával és minden or­szággal, valamint, hogy elérke­zett az idő, amikor véget kell vetni a hidegháborúnak, és olyan légkört kell teremteni, amelyben a népek békésen él­hetnek. Az angol sajtó kiemeli Hrus­csov német-tárgyú megállapí­tásait is. A lapok nagy része helyes­léssel fogadta Hruscsovnak a legmagasabb szintű ér­tekezlet összehívására tett javaslatait. Ä munkáspárti Daily Herald szerkesztőségi cikkében meg­állapítja, hogy megérett az idő a 'megoldatlan nemzetközi kérdések rendezését célzó leg­magasabb szintű értekezlet összehívására. A liberális News Chronicle lenti: »Hruscsov ismét csúcsérte­kezlet összehívása mellett tör lándzsát, mindent meg kell tenni, hogy az értekezlet meg­valósuljon-«. Egyes angol lapkommentá­rok sajnos, azt mutatják, bizonyos angliai köröknek nem érdekük, hogy a brit mi­niszterelnök moszkvai útja gyümölcsöző legyen a béke szempontjából. Ezek a lapok, mint például a Daily Mail, makacsul azt magyarázgatják olvasóiknak, hogy Hruscsov beszéde »kellemetlen ütés­ként« érte az angol küldöttsé­get. Hogy miért, e lapok ter­mészetesen nem magyarázzák meg. Ugyancsak nem lehet ko­molyan venni a Daily Teleg- rapbnak azt az állítását sem, hogy a Szovjetuniónak a szov­jet—brit barátsági és meg­nemtámadási szerződés megkö­tésére való hajlandósága »ké­nyelmetlen helyzetbe« hozza Macmillant, és állítólag »ki­számított cselfogás«, holott az egész angol sajtó emlékeztet arra. hogy egy évvel ezelőtt Macmillan javasolta ilyen szerződés megkötését. AMERIKAI SAJTÓ (TASZSZ). Az amerikai saj­tó bőségesen foglalkozik Hruscsovnak a moszkvai Kalinyin kerület választói előtt mondott beszédével. A vezető lapok kommentárjai és tudósí­tásai arról szeretnék meggyőz­ni a közvéleményt, hogy -nem az Egyesült Államok, hanem a Szovjetunió politikája okozza a nemzetközi feszültséget. A szemleírók összefüggésbe hoz­zák Hruscsov beszédét Mac­millan moszkvai tárgyalásá­val, amelyet — mint az ameri­kai sajtó közleményedből 'kitű­nik — nem egészen helyesel­nek Washingtonban, és bizo­nyos nyomást próbálnak gya­korolni az angol vezető állam­férfiakra. Macmillan csütörtökön újból találkozott Hruscsovval, majd Kievbe utazott Margharets Higgins, a New York Herald Tribune- ban kétséget próbál kelteni az­iránt, hogy a Szovjetunió »ko­moly tárgyalásokat kíván foly­Verekedés a görög parlamentben a ciprusi kérdés miatt Athén (Reuter). A görög par­lament elnöke szerdán este fel­oszlatta a képviselőház ülését, mivel a kormánypárti és ellen­zéki képviselők között vereke­dés tört ki a ciprusi egyez­mény vitája közben. Venizelosz, a Liberális Demokrata Unió vezetője kijelentette, hogy a Ciprusra vonatkozó zürichi és londoni egyezmény »semmire sem kö­telezi a görög nemzetet«. Veni­zelosz hangsúlyozta, ha pártja hatalomra jut, mindent meg fog tenni, hogy »Ciprus igazi függetlenséget kapjon«. A v e r o f f görög külügyimi­niszter erre azt mondotta, hogy Venizelosz álláspontja »vérsze­gény és csüggeteg«. Az ellenzéki képviselők vi­harosan tiltakoztak a külügy­miniszter (kijelentése ellen, és azt (kiabálták, hogy Averoff vonja vissza azt. s kérjen bo­csánatot. A kormánypárti és liberális (képviselők a vita he­tatn-i« a német kérdésről, men • vében összeverekedtek, mire Hruscsov a Nyugat által java-! a képviselőház elnöke kényte- solt külügyminiszteri értekez- volt felfüggeszteni az Mbszkva (TASZSZ). Csü­törtök délelőtt a Kremlben a minisztertanács épületében Macmillan angol miniszterel­nök ismét találkozott Hrus- csowial, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökével. Az előző találkozókhoz hasonlóan ez.a találkozó is meleg baráti légkörben folyt le. A beszélge­tés során folytatták a feléket kölcsönösen érdeklő kérdések megvizsgálását. A megbeszélésen Hruscsovon kívül szovjet részről jelen volt Mikojan, a minisztertanács el­ső elnökhelyettese, Gromiko Zavargások Olasz­Szomáliban Moga Disu (Reuter). Olasz- Szomália fővárosában kijárási tilalmat rendeltek el, mert a nacionalisták kézigránátot dob­tak egy olasz vendéglőbe, és megtámadtak olasz lakosokat. A jelentések szerint egy em­ber meghalt, és kilencen meg­sebesültek. Kétszáznyolcvan személyt letartóztattak. * * * Olasz-Szomália a Szomáli-íél- sziget keleti részén, az Adeni- öböl és az Indiai-óceán partjain fekszik. Területe 461514 négyzet­kilométer, lakosainak száma 1 280 009. Olasz-Szomália a második világháború végéig olasz gyarmat külügyminiszter és Malik lon­doni szovjet nagykövet is. An­gol részről a beszélgetésben Macmillan-en kívül Selwyn Lloyd külügyminiszter és Reilly moszkvai angol nagy­követ vett részt. * * * Csütörtökön délután moszk­vai idő szerint 14 órakor Mac­millan egy »II—14« mintájú repülőgépen Ukrajna fővárosá­ba, Kijevbe utazott. Az angol miniszterelnökkel együtt száll­tak a gépbe Selwyn Lloyd kül­ügyminiszter és más hivatalos személyiségek. Az angol miniszterelnököt Kuznyecov, a szovjet külügy­miniszter első helyettese és Malik londoni szovjet nagykö­vet kíséri. letet olyan kísérletnek nevezte, amelynek az a célja, hogy vé­geláthatatlan szóáradatba fullassza a német kérdést. A cikk írója megfeledkezik ar­ról, hogy Hruscsov a nagyha­talmak kormányfőinek talál­kozóját javasolta a legfonto­sabb kérdések megvizsgálására és megoldására, mert ez a tárgyalások célszerű formája. Azért, hogy a szovjet politikát befeketítse, Higgins azzal vá­dolja a Szovjetuniót, hogy a háborús szakadék szélén akar táncolni, pedig közismert tény, hogy ez az Egyesült Államok hivatalosan meghirdetett poli­tikája. A New York Times ingerült hangú szerkesztőségi oiklke durván elferdíti a Szovjetunió álláspontját, és azt állítja, hogy a külügyminiszteri érte­kezlet elutasítása »fokozza a nemzetközi feszültséget«. A New York Times egyéb közleményeiből kitűnik, hogy Washingtonban már előre ag­gódnak 'amiatt, hogy egy kor­mányfői értekezlet eredményes lehet. A New York Times szerkesz­tőségi cikke minden diplomá­ciát félretéve azzal ijesztgeti az angolokat, hogy ha barátsági és megnemtámadási szerződést (kötnének a Szovjetunióval, ez­zel »semlegesítenék Angliát, ami az egész Északatlanti Szö­vetség biztos csődjét jelente­né«. ülést. Vélekedések Digenisz állásfoglalásáról Nicosia (AFP). Digenisz az EOKA vezetője — az AFP külön tudósi tó jána k értesülése szerint — helyesli a zürichi és londoni megállapodásokat, amelyek Ciprust független ál­lammá nyilvánítják. Bár két­ségtelenül azt óhajtotta, hogy az öt évig tartó harc Ciprus Görögországhoz csatolását eredményezze. Egyidejűleg arról tájékoztat­nak, hogy a hegyes vidékeken tartózkodó szabadságharcosok viszont a legnagyobb tartózko­dással fogadják a ciprusi kér­dés jelenlegi megoldását. KRUPSZKAJA EMLÉKEZETE Moszkva (TASZSZ). A szov­jet társadalom országszerte megemlékezik Nagyezsda Krupszkajának. a Kom­munista Párt és a szovjet ál­lam kimagasló alakjának 90. születésnapjáról. Szerdán a Marxizmus—Leni- nizmus Intézetének, az Állami Forradalmi Múzeumnak és a Lenin Múzeumnak tudomá­nyos tanácsai együttes ülést s olyan emberek jelenlétében, akik közelről ismerték Krupszkaját, és együtt dolgoz­tak vele. A felszólalók meigál- lapították: Krupszkaja segített Leninnek a Kommunista Párt felépítésében. A lenini eszmék fáradhatatlan propagandistája volt. Országszerte kiállítások nyíl­tak, amelyek Krupszkajának, a legnagyobb szovjet nevelők egyikének pedagógiai munkás­tartottak a régi bolsevilkolkkal, ságát mutatják be. Angol lapok Macmillan látogatásáról és Eisenhower sajtóértekezletéről London (MTI). Az angol la­pok azzal vádolják a többi nyugati szövetségest, s főként Eisenhowert, hogy a helyzetet szükségtelenül kiélezi. A Times washingtoni tudósí­tója szerint Eisenhower szo­katlanul éleshangú kommen­tárját talán jórészt Dulles tá­volléte sugalmazta, minthogy azonban az elnöktől szárma­zott, erősítette azt az általános benyomást, hogy a berlini helyzet visszakerült a válság légkörébe. Az elnök ismert misztikus hangú ellenvetéseit emelte ismét a csúcstalálkozó ellen. A Daily Mail vezércikke na­gyon jelentősnek tartja, hogy a leggyorsabban és a legerő­sebb visszahatás Hruscsov be­szédével szemben amerikai forrásokból jött. A Daily Herald New York-i tudósítója jelenti »Szegény őréé Macmillan, most Eisen­hower megtorpedózza a csúcs- találkozó reményét« címmel: Washingtonban azt várták, hogy Eisenhower tartózkodik majd a német kérdés nyilvá­nos kommentálásától, míg Macmillan a Szovjetunióban van. Washingtonban most két­ségbeesett a hangulat, s a po­litikai torzképeken sűrűn sze­repel Chamberlain müncheni esernyője. A szovjet—amerikai kapcsolatok olyan mélypontra zuhantak, mint a közép-keleti válság idején. Egyes ameri­kaiak szerint országunknak május 27-én fel kell készülnie minden eshetőségre. A Daily Mirror írja rendkí­vül feltűnő beállításban: — Macmillan azért ment Moszkvába, hogy nyugodt megbeszéléseket folytasson Hruscsovval. Kitűnő eszme volt! őrültség ezeket a meg­beszéléseket ebben a korai stádiumban kudarcként vesz­teségszámlára írni csak azért, mert Hruscsov kemény beszé­det mondott. Eisenhower azonban sokezer mérföld tá­volságban hivatalosan és tu­datosan hidegvizet zúdított a világnak arra a reményére, amely a csúcstalálkozóhoz fű­ződött. Eisenhower komoly baklövést követett el. Be kel­lene látniuk, hogy előbb-utóbb csúcstalálkozó lesz. Az angol alsóház megkezdte hadügyi vitáját London (Reuter). Duncan Sandys angol hadügyminisz­ter szerdán bejelentette, hogy az angol kormány a jövőben 5—6000 katonát kíván tartani Ciprus szigetén. Eddig 25 000 katona állomásozott a szigeten. Sandys az angol haditenge­részet átszervezéséről kijelen­tette, hogy Szueztől keletire va­lószínűleg növelik a flotta je­lenlegi erejét. A hadügyminiszter bejelen­tette, hogy 1960-ra megszünte­tik a kötelező katonai szolgá­latot, és csak önkénteseket so­roznak. Fikri Abaz, az Al-Muszavvar című folyóirat főszerkesztőjének csodálatos színváltozása voit, majd ENSZ gyámsági terü­let lett. Az ENSZ Olaszországot bízta meg e gyámsági terület Igaz­gatásával, azzal a fenntartással, A NAPOKBAN az AI«- ^ Muszavvar című egyip­tomi folyóirat közölte főszer­kesztője, Fikri Abaz cikkét, amely az ázsiai és afrikai or­szágok ifjúságához szól. A cikk felkeltette figyelmünket, hiszen e két kontinens ifjúsága azokban a napokban Kairóban tartotta konferenciáját. A kon­kommunizmus Ázsiára és Af­rikára nézve veszélyes. Ám az arabok között keve­sen akadnak, akik elhiszik a kommunizmusról, a Szovjet­unióról és a többi szocialista országról hangoztatott ostoba meséket. Ezért a gyarmatosí­tóknak az a törekvésük, hogy »Amerika hangjához« kap­csolják az »arab« hangokat. S hogy vannak ilyen hangok, máli hatóságoknak. ferenciát azért hívták össze, hogy erősítse az ifjúság szoli­____ _ ________________, ! daritását a gyarmati elnyo- | Musztafa Amin kiadó és Hei­r toSyi,?*fiSZOtS?^ i960, végéig min- más, az imperializmussal járó kai szerkesztő legutóbbi meg- den hatalmat köteles átadni a szó- szenvedés és nyoryvor el]^ a nyilatkozásai igazolják. népek boldogságáért, jobb jö­vőjéért, a békéért vívott harc­ban. Ezek a nemes célok lel­kesítik az ifjak és leányok millióit, akik elküldték Kairó­ba képviselőiket. Dél-Rhodéziában kihirdették a rendkívüli állapotot Salisbury (Reuter—AP). Sir Edgar Whitehead, Dél- Rhodézia miniszterelnöke csü­törtökön reggel a rádióban be­jelentette. egész Dél-Rhodéziá­ban rendkívüli állapotot ren­delteik el. Dél-Rhodézia három tartományában törvényen kí­A konferencia emelvényéről az ifjúság küldöttei határozot­tan tiltakoztak az imperialista államok Kenyában, Algírban, Kongóban, Kamerunban, Ománban, valamint más ázsiai és afrikai országokban folyta­tott gyarmati politikája ellen. Úgy látszik, ezek a beszédek és az Ifjúság növekvő szoli­3 KS2ÜÍ.2 zetá kongresszust. Déil-Rhodéziában a kong­resszus több vezetőjét letartóz­tatták. Valamennyi tartalékos kato­nának jelentkeznie kell a ka­tonai eligazító parancsnoksá­gon. Karibába, ahol az afrikai munkások tömegsztrájkja tel­jesen megbénította a gát épí­tését, csapatokat küldtek. A karibai duzzasztógát építésén 6600 afrikai munkás dolgozik, gkik valamennyien magasabb Sért -'1~ két, akik Kairótól igen mesz- sze vagy éppen Kairóban lak­nak. Csakis ezzel magyarázható Fikri Abaz cikke, amely fel­hívta az ázsiai és afrikai if­júságot: »-Óvakodjék a keleti orosz tábortól-«.­A fiatalok milliói a kommu­nizmushoz fűzik legszebb re­ményeiket. Érthető tehát, hogy az imperialisták és hazug pro­pagandájuk évről évre, napról napra azt hajtogatja, hogy a Úgy látszik, barátjuk, Fikri Abaz is bekapcsolódott a kommunistaellenes kampányba. — Fiatalok! — üvölti Fikri Abaz. — A kommunizmus egész sor ázsiai és afrikai or­szágra kiterjesztette befolyá­sát. Ti' azt hiszitek, hogy a kommunizmus önmagában vé­ve jó, a bőség és a virágzás forrása, hogy a keleti orosz tábor irántatok tanúsított ba­rátsága következetes. — Ne higgyétek, ne higy- gyétek! A MINT LATJUK, Abaz úr más nótáját fújja. Nem hisz az ember a fülé­nek: mi történt, hogy Fikri Abaz, aki nemrég Moszkvában járt, és forrón magasztalta a Szovjetunió sikereit, békesze- retetét, fejlődését, ilyen han­gokat üt meg! Az Al-Muszavvar főszerkesz­tője, amikor megtudta, hogyan gondoskodnak a Szovjetunió­ban az emberekről, 1958. má­jus 7-én ünnepélyes beszédet tartott, s elmondotta., hogy »a nyugati újsát/rók rombolásra, az emóerek pusztítására, vér­ontásra hívnak fel. A szovjet I volt is az indíték: egy dolog és arab újságírók a béke érde­kében tevékenykednek«. Fikri Abaz a szovjet embe­rekkel beszélgetve elíté-lőleg nyilatkozott azokról a szörnyű­ségekről, amelyeket az impe­rializmus az arab országok né­peinek hozott, s állandóan a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal való barát­ságot hangoztatta. Ma pedig cikkében váratla­nul azt a következtetést vonja le, hogy »a kommunizmus... az imperializmus szüleménye« (?!). Az a benyomásunk, hogy még az imperialista országok propagandája sem büszkélked­het ilyen »eredeti« ötlettel. TplKRl AB AZNAK feltét- ^ _ lenül ismernie kellett a kairói ifjúsági konferencia szovjet küldötteinek felszólalá­sait, akik is-mételten leszögez­ték, hogy eltökélt szándékuk támogatni az ázsiai és afrikai népek nemzeti felszabadító mozgalmát. Hogyne csodálkoz­nánk hát Abaz úr ünnepélyes kérésén: »Óvakodj Ázsia és Afrika ifjúsága, ne ringasd magad abban a reményben, hogy a keleti orosz tábor kö­vetkezetes lesz az irántad ta­núsított barátságban«. Ha már a következetlenség­ről van szó, Fikri Abaz fő- szerkesztő úrnál jobb példát nem találhatnánk! Felmerül a kérdés, kinek van szüksége erre a »követke­zetlenségre«? Kinek kellenek az ilyen cikkek? Érthetetlen, mi világos: az ilyen cikkek nem segíthetik elő az ázsiai és af­rikai országok ifjúságának szo­lidaritását az imperializmus el­len vívott harcukban. Fikri Abaz hiába próbálja megfé­lemlíteni az ifjúságot, megrá­galmazni a kommunizmust és a kommunistákat, Ázsia és Af­rika ifjúsága tudja, hogy a gyarmatosítók ellen folyó harcnak nincsenek állhatato- saöb és odaadóbb hívei, mint a kommunisták, az imperializ­mus elleni harcban nincs áll- hatatosabb erő, mint a kom­munizmus ereje. Mindenki tudja, hogy a Szovjetunió fennállásának első napjaitól kezdve segített a szabadságért, a gyarmati rend­szer ellen harcoló népeknek, önzetlen volt ez a segítség, s ilyen lesz a jövőben is. Nem kétséges, hogy. az ifjú­ság képes felismerni, ki az, aki valóban támogatja a. ko- lonializmusból való felszaba­dulásáért vívott hős harcát, s ki az. aki szembefordul vele. Az Ázsiai és afrikai országok ifjúságának milliói saját tapasztalatuk alapján győződtek meg arról, mennyire képtelenek a kom­munisták ellen emelt vádak. Ezek a milliók az ön meséjé­nek sem hisznek, Abaz úr! Saját tapasztalataik alap­ján arról is meggyőződtek, hogy aki az ifjúság barátságát, szolidaritását igyekszik meg­bontani, az imperialisták és a gyarmatosítók kezére ját­Országos néprajzi gyűjtő pályázat A Néprajzi Múzeum és a Nép­művelési Intézet a Magyar Tudo­mányos Akadémia és több megye tanácsa támogatásával néphagyo­mányaink értékeinek összegyűjté­sére meghirdeti a Vili. országos néprajzi gyűjtő pályázatot. Pá­lyázhatnak önkéntes néprajzi gyűjtők és gyűjtő csoportok (szak­körök, úttörőcsapatok, művészeti csoportok stb.) bármilyen nép­rajzi tárgykörű, eredeti helyszíni néprajzi gyűjtést tartalmazó egy vagy több pályamunkával. Pályadíjak: Nagydíj: 2000 forint, I. díj: 1000 forint, II. díj: 500 forint, III. díj: 400 forint, IV. díj: 300 forint, V. díj: 200 forint, VI. díj: 100 forint. Az egyes díjfokozatokat több­szörösen kiadják. A díjat nem nyert, dicséretes pályamunkák ér­tékes könyvjutalomban részesül­nek. A pályázat anyagából gyűjte­ményes kötet jelenik meg. A pá- j lyamunkákat 1959. április 30-ig kell beküldeni a Néprajzi Múzeum adattára (Budapest, VIII. Köny­ves Kálmán körút 40.) címére. A pályázni óhajtók bővebb felvilá­gosításért és útmutatásért pályá­zati témájuk megjelölésével for­duljanak a Múzeum adattárához. késztette az Al-Muszaiwart arra, hogy ' szik. ilyen cikkel álljon elő. Bármi I (Kom&zomolszkaja Pravda) Jelentkezés a mezőgazdasági technikumokba A Földművelésügyi Minisztérium, hogy a gyorsan fejlődő szocialista mezőgazdasági üzemek számára kellő számú szakembert képezze­nek, újabb mezőgazdasági techni­kumokat nyit. Az általános isko­lák nyolcadik osztályos tanulói már most jelentkezhetnek mező­gazdasági technikumokba, jelent­kezhetnek és előnyben részesülnek azok a fiatalok is, akik korábban jó eredménnyel végezték el az ál­talános iskolát, és azóta állami gazdaságban, termelőszövetkezet­ben vagy Szüleik gazdaságában dolgoztak. E fiatalok jelentkezésé­nek határideje március 20, a fel­vételi korhatár 18 év. Jelentkezé­süket a lakóhelyükhöz legközelebb eső mezőgazdasági technikumba adják be. Az 1959—60-as tanévben a követ­kező technikumokban nyílik első osztály: Mezőgazdasági technikum: Mo- * hács, Szentlőrinc, Kalocsa, Kis­kunhalas, Orosháza, Szarvas, Put- nok, Abaúj szántó. HódmezővásáF- hely, Székesfehérvár, Csorna, Deb- recen-Pallag, Gyöngyös, Tata', Szécsény, Cegléd, Vác, Kaposvár, Mátészalka, Karcag, Mezőtúr, Szekszárd, Szombathely, Keszt­hely, Nagykanizsa. Mezőgazdasági leánytechnikum: Debrecen-Pallag, Keszthely, Tö- rökszentmiklós, Kiskunfélegyháza, Kőszeg. Mezőgazdasági génésztechnlkum: Mezőtúr, Nyíregyháza, Szombat­hely. Kertészeti technikum: Kecske­mét, Baja, Gyula, Sátoraljaújhely, Nyíregyháza. Budapest (XVI. Eg- reFsy út 73.). Erdészeti technikum: Sopron. Szegni. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom