Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-25 / 21. szám
I SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1959. január 23. Képes kiadvány megyénk termelőszövetkezeteiről »Termelőszövetkezeteink életéből« címmel képes kiadványt jelentet meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Végrehajtó Bizottságának Agitációs és Propaganda Osztálya és a Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának Mezőgazdasági Osztálya. A 20 oldalas, kétszínnyomásos kiadvány írásai és képei megyénk számos termelőszövetkezetének múlt évi munkájával ismertetik meg az olvasót. Az egyik cikk elmondja, hogy a nágocsi Új Hajnal Tsz a tehenészetet tette meg gazdasága legfőbb üzemágává. A törzskönyves egyedek tenyésztése révén magas tej hozamot értek el, s így minden hónapban 16 forintot fizethettek — pénzben — munkaegység előlegre. A kiadvány egy másik cikke a kapolyi Szabadság Tsz mezőgazdaságának, Kajdi Ferencnek a gazdálkodás megjavítására irányuló erőfeszítéséről szól. Voltak és vannak is akadályok a szakember helyes javaslatai megvalósulásának útjában, de az idő a mezőgazdászt igazolta, s ma már egyre jobban gyümölcsöztetheti szaktudását a szövetkezet javára. »A gatteros« című írás Dá- vid István életútját vázolja: cseléd volt, újgazda lett, majd belépett az osztopáni Győzelem Tsz-be. Itt, a közös gazdaságban ért célhoz. Az ő példája is tanúsítja, hogy az ezer holdak egykori robotosait a mi világunk emelte fel azzal, hogy földet adott nekik, majd meggyőzte őket a közös gazdálkodás előnyeiről. A barcsi Vörös Csillagban megtalálta számítását a fiatalság is — erről tanúskodik az egyik képes riport. Az új szövetkezetek létrehozásához, kezdeti nehézségeik legyűréséhez hasznos segítséget adnak az állami gazdaságok — az idősebb, tapasztaltabb testvérek. Lábodról szól ennek az elvnek a gyakorlati. megtestesülését híven szemléltető írás. A sza- bási Győzelem gazdálkodása pedig azt mutatja, hogy a megalakulást követő első évben is erőssé, példamutatóvá tehetik szövetkezetüket a szorgalmas tagok. Ugyancsak a vonzó példa hatását szemlélteti a nemesdédi Petőfi Tsz számszerű fejlődéséről írt cikk is. Magatehetetlen, öreg paraszt- emberek feje fölül a szövetkezés űzi el a kilátástalanság felhőit — ez a mondanivalója a somogyvámosi Törekvés egy nyugdíjas-házaspárjáról szóló cikknek. A kisebb szövetkezetek úgy teremthetik meg gyorsabb előrehaladásuk feltételeit, ha egyesülnek a szomszédos közös gazdasággal. A kiadvány hangot ad ennek a felismerésnek is a somogyszili Petőfi és a gadácsi tsz egyesülése kapcsán. Megyénk tsz-mozgalmának jelentős eseményei országos vezetőink Somogybán tett látogatásai. Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elsőtitkára, államminiszter 1958. november 4-én a répáspusztai Első ötéves Terv Termelőszövetkezetet kereste fel. Dögéi Imre elvtárs, a Központi Bizottság tagja, földművelésügy miniszter, megyénk országgyűlési képviselője a fel- sömocsoládi Petőfi Tsz zárszámadó közgyűlésnek napját, december 12-t ebben a közös gazdaságban töltötte. Kádár és Dögéi elvtársak említett látogatásainak egyes mozzanatait örökíti meg néhány sorban és öt-öt képben a kiadvány. Bizonyára nagy érdeklődéssel veszik a kezükbe a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalatnál nagy gonddal és ízlésesen elkészített kiadványt azok a tsz-tagok, akiknek életét ismertetik a cikkek és képek. Szövetkezeti parasztok munkájáról beszél, de nemcsak nekik, hanem az egyéni gazdáknak is szól a »Termelőszövetkezeteink életéből« című sajtótermék, amely a közeli napokban kerül az olvasók kezébe. Olvassák hát cikkeit, nézegessék képeit a ma és a holnap szövetkezeti tagjai is. 64 gazdatanj olyant Megyek, nem megyek mintegy kétezer termelőszövetkezeti és egyéni paraszt ismerkedik a mező- gazdálkodás szakkérdéseivel. Az ezüstkalászos jelvényt a tavasszal a húsz másodéves tanfolyam végző hallgatói kapják meg majd. Az állami gazdaságokban is tanulnak a dolgozók. így megyénkben ezen a télen több mint 2300 parasztember és állami gazdasági dolgozó gyarapítja növénytermelési és állattenyésztési szaktudását. örvendetes, hogy a gazdatanfolyamok előadásaira félezernyi fiatal jár el. Állami gazdasagokba LÁTOGATNAK AZ UTOLSÓÉVES EGYETEMISTÁK Az utolsóéves egyetemi hallgatóknak lehetővé teszik, hogy állami gazdaságokba látogassanak. Az egyetemisták — orvos, bölcsész és mezőgazdász hallgatók — ismeretterjesztő előadásokat tartanak majd a gazdaságok dolgozóinak. Tanulmányozzák a gazdaság dolgozóinak helyzetét, s megfigyeléseikről feljegyzéseket készítenek. Elolvadt a hó. Tóth Pál nyája ismét kint legel Dráva- gárdony határában. D r. Molnár Béla körállatorvos nem szívesen lakik Tengődön. Elköltözési vágyának már többször hangot adott. A körzetébe tartozó Kánya községet választotta ki leendő lakhelyéül. Ha kötelessége Kányára szólította, mindannyiszor kérlelte a helybelieket, tegyék lehetővé számára, hogy köztük élhessen. A tanács december 5-i alakuló ülésén is részt vett, és fel is szólalt. Úgy vélte, nem szalaszthatja el a kínálkozó alkalmat: hadd hallja meg a jelenlévő járási tanácselnök, Tengerdi Imre is egy fiatal állatorvos kérését. — Ha éjszaka 2 órakor megkapom az áthelyezésemet, 3 órakor már kányái lakos leszek — mondta dr. Molnár Béla, számítva arra hogy szavai nem maradnak hatás nélkül. Előbb csak telt, utána pedig múlt az idő. A járási elv- társak megnézték közelebbről a dolgot. Úgy találták, hogy Molnár doktor kérése találkozik a környék állategészségügyének érdekeivel. Megállapították, hogy indokolt az állatorvosi székhelyet áttenni Tengődről Kányára. December 13-án el is küldte a hivatalos írást az érdekelteknek a Tahi járási Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztálya. A kenyaiak örültek a határozatnak, és menten cselekedni kezdtek. A tanácsülés kétszeresére emelte a községfejlesztési járulékot, hogy kényelmes lakást adhasson az állatorvosnak. Ez a gondoskodás a község 67 ezer forintjába kerül. A tanácstagok felkeresik választóikat, hogy a ház vételéhez szükséges pénzelőleget összegyűjtsék. Úgy tervezik, hogy június 1-ig végeznek az épület rendbehozásával, átalakításával. De addig is laknia kell valahol dr. Molnár Bélának. Ez sem megoldhatatlan probléma olyan községben, ahol összefog a nép a közös cél érdekében. Takács Ernő v. b.- elnökhelyettes vállalta, hogy lakást és kosztat is ad az állatorvosnak. Nem egy óra, hanem már csaknem másfél hónap telt el az áthelyezési határozat kézbesítése óta. Molnár doktor azonban ma is Tengődön lakik. Sümegi János kányái tanácselnök szerint — aki levélben tájékoztatta szerkesztőségünket erről az ügyről, mellékelve a hivatalos áthelyezési határozat másolatát is — a falu lakossága nem ezt várta az állatorvostól. Avagy ő — dr. Molnár Béla — úgy véli, megengedheti magának azt a fényűzést, hogy félrevezeti a járási vezetőket és a kányái embereket? Saját kérelmére áthelyeztette magát, jelentős kiadásba hajszolta a bányaiakat, a végén pedig azt mondja, hogy »nem megyek«. Milyen eljárás ez, doktor úr? Jó, ha tudják a gazdák Ásványi anyagok felhasználásának fontossága a takar ma nyozasban Vizsgálódásaink során azt tapasztaltuk, hogy ásványi anyagok úgyszólván sehol nem szerepelnek az állatok takarmányában, s ennek következtében gyenge az állatok csontozata, rossz a fejlődésük, és nem kielégítő a termelésük, a tehenek nehezen vemhesülnek, ezért a szaporulati százalék alacsony. E hibák elkerülése végett feltétlenül fontos a tenyész- és haszonállatok takarmányát foszforsavas és szénsavas mésszel, továbbá takarmánysóval a szabvány szerinti arányban kiegészíteni. Az állati szervezet zavartalan működése megköveteli az ásványi anyagok rendszeres fel- használását a takarmányozásban. A MÜNÖSZER Vállalat balaton bogiári telepén a foszből nagyobb mennyiséget tárol. A MÉSZÖV pedig utasította a falusi földművesszövet- kezeteket, hogy a helyi szükségletnek megfelelő mennyiséget kötelesek beszerezni. A foszforsavas mész mázsánként! ára a földművé&szövetkezetek- ben 113, a szénsavas mészé pedig 60 forint. Ezekből az ásványi anyagokból kötelesek a földművesszövetkezetek bármilyen kis mennyiseget is kiszolgálni. A borjúszapoi;ulati százalék emelése, a növendékállatok megfelelő fejlődésének biztosítása és a termelés fokozása végett az említett ásványi anyagok állandó és megfelelő arányú takarmányozása szükséges és indokolt. Gajdi Imre, megyei főállattenyésztő. Tudósítások a barcsi járásból forsavas és a szénsavas mész- ____ ____ _________ i p%o&c>-3>iO(s>%os&&p-jpi*Piz>jpgz>y- a kálmáncsai és § SOMOGYI PUSZTÁK 1959-EEN Jóváhagyták a tsz-ek terveit Tavaly 17 termelőszövetkezet működött a barcsi járásban. Most a heresznyei Kossuth egyesült a babócsai Uj Világgal. Minden szövetkezet tervét jóváhagyta a járási tanács mezőgazdasági osztálya. A tervet készített tsz-ekben az idén átlagban 52—55 forintos részesedésre számítanak. Arra törekszenek, hogy az osztalék minél nagyobb részét készpénzben fizessék ki, vagyis a jövőben csak annyi terményt vigyenek ki a tagok, amennyire szükségük van. Ez évben a munkaegység értékének 79 százaléka lesz a készpénz. Az idén több termelőszövetkezetben, mint például a ri- nyaújlaki Haladásban, a darányi Uj Életben stb. szarvas- marha- és sertés-tenyészállo-* mányt állítanak be. Ezenkívül rinyaújlaki Az elmúlt évben maradt műveletlenül is tartalékföld. Ez több községben egy-, másfél-, kétholdas szétszórt terület, melyet már nem sikerült kiadni. Az idén ezeket is hasznosítják. Lemaradás vau az adóterv teljesítésé Len A múlt év utolsó negyedének adótervét 103 százalékra teljesítette a járás. Ugyancsak jó eredménnyel zárta az azt megelőző évnegyedet is. Az idei első negyedévben viszont máris lemaradás mutatkozik. Eddig mindössze 9.7 százalékra teljesítették tervüket, ami 12 százalékos lemaradást jelent. Ennek okául a községi tanácsok a ház- és jövedelemadó bevallások, valamint az új adófőkönyv elkészítése körüli nagyszabású adminisztrációs munkát tartják. Ez természetesen nem elfogadható indok. Törekedniük kell a mulasztás mielőbbi pótlására. 3,8 millió forint községfej le&ztéere A Barcsi járási. Tanács Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülése foglalkozott a községfejlesztési adó tavalyi és idei összegével s hovafordí- tásával. A tavalyi 3 170 000 forinttal szemben az idén 3 800 000 forint a járás községfejlesztési terve. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 10 százalékos hozzájárulást szavaztak meg a helyi tanácsok. Érdemes megemlíteni, hogy a községek eddig mintegy 307 ezer forintot ajánlottak fel a járási kórház fejlesztésére. tsz-ekben tenyészbaromfi-állo- ? mány beszerzését is tervbe* j Hz állami eszlasapk jelenéséi! cAkőLtözlek a régi lakók ■: vették. A mérhetetlenül nagy mezőség közepén parányi település áll. Szomorú-pusztának hívják. Körülötte a vakító januári fényben hatalmas, csontos ujjú uradalmi nyárfák remegnek, koronájukon tollászkodó' szürke varjak siratják a nyarat. Csöndes, halott és szomorú a puszta, szomorúbbnak tűnik a nevénél is. Ha nem pipálnának az egykori cselédlakás kéményei, azt hihetnék az arra járók, hogy itt nem is élnek emberek. Pedig 11 család lakja, távol a falvak, városok zajától és kultúrájától. Tőle északra és délre egyaránt puszták sorakoznak. Területi. megélhetési szempontból Mihályiéhoz, a Nagybaráti Állami Gazdaság egyik üzemegységéhez, közigazgatásilag Somogyszobhoz tartozik. Lakói ide jáirnak bevásárolni, s elintézni ügyes- bajos dolgaikat, ha akad ilyen. Valamikor királyi családoké volt a puszta, később az esztergomi káptalanok birtoka lett, s 1926-tól Hohenlohe herceg tulajdonát képezte egészen a felszabadulásig. — Az 1910-es években — emlékezik vissza Berkes Vendelné, aki ma már So- mogyszobon lakik — még zsellérek voltunk, utána cselédek lettünk. Tőle tudjuk meg azt is, hogy azért kapta a puszta a Szomorú nevet, mert valamikor, Időtlen idővel ezelőtt egy kanász itt felakasztotta magát. Hogy miért, senki sem tudja. osszu évtizedek és évszázadok suhantak el már a puszta felett, de nem voltak képesek megváltoztatni arculatát. Külsőleg nézve ugyanazok az épületek maradtak, s ugyanaz a régi elmaradottság, sivárság, mint régen. Talán csalc annyiban változott, hogy a nádfedél helyett zsindely került az egyetlen hosszú házra. Az emberek is, ha a jelenhez mérjük őket, végtelenül elmaradtak a fejlődésben, de a múlthoz képest mégis léptek előre. Varga János három év óta dolgozik a pusztán. Ö a mi- hályfaí üzemegység csikósa. Mikor a szórakozási lehetőségekről érdeklődünk tőle, hem sokat tud mondani. — A Magyarosi komámhoz szoktam átmenni rádiót hallgatni, no meg — és felemeli az asztalon lévő Népszabadságot — olvasok. Mindössze négy újság és két rádió ad hírt a világról a puszta népének. És ha az időjárási viszonyok megengedik, időnként kilátogat még a gazdaság mozija és kultúrcsoportja is, természetesen Mihályiéra, ilyenkor ők is átmennek. Mindez kevés, nagyon kevés, de a múlthoz képest mégis sok. Három cigánycsalád is lakik a pusztán, »rendes, becsületes emberek« — így beszélnek róluk. Orsós Fe- rencéknél még könyveket is látunk az ablakban. — Mindketten tudunk írni és olvasni — válaszolja a ház asszonya. A napokban is elővettem egyiket, nagyon unatkoztam, hát olvasgatni kezdtem. Ök is csak egy év óta laknak itt. És minden egyes család a felszabadulás után került ide. Egy kicsit Itt élnek, gyarapodnak, s aztán mennek tovább. régi zsellérek és Hogyan állnak a biztosításokkal? f A Balaíonújlielyi Állami valy pedig 95 kg volt. A múlt f Gazdaság holdanként átlago- évben a bárdibükki gazdaság- f san 262 mázsa cukorrépát ter- ban 146, Kutason pedig 251 f melt a múlt évben. Ez a meny- kiló termést adott egy-egy al- . • •" — -—haladja mafa. Az eddigi 10x10 méteres kötés helyett ezután 7x13 méteres kötésben telepítik a gyümölcsfákat az állami gazdaságokban. A szélesebb sorközben könnyebben elvégezhető a ( nyiség 118 mázsával l meg a megye állami gazdasá- Csapody Lajos, az Állami gaiban elért cukorrépa átlag- J Biztosító Vállalat barcsi járási f hozamot. ? fiókjának vezetője tájékozta-i * » * i tást adott az elmúlt és idei 4 Állami gazdaságainkban nagy ?évben kötött különböző bizto- 4 eltérés mutatkozik a kukorica ^ sításokról. Tavaly 1615 gazda f terméseredmények mennyiséig kötött tűzbiztosítást a járás- 4 généi. Bárdibükkben pl. egy 30 gépi talajmunka és a zöldtrá- ; ban. Idén eddig 46. A terme- i holdas tábla holdanként átlag gya növények vetése, leszántá- [ lőszövetkezetek közül kettő #30,4 mázsát adott (májusi sa. A tötávolság csökkentése i csak azért nem szerződött, { m0rzsoItban). Háromfán vi- révén pedig a fák koronája > mert az év vége felé alakult, f Szont volt olyan kukoricaföld, sorfallá nő, s így nem hull a ; Állatait tavaly 211, az idei év- f amelynek egy-egy holdjáról köztük lévő földre a permedé. I ben pedig 12 gazda biztosítót- f csak 550 kiló szemtermést ta- * * * , karítottak be. íme, a hibrid- Tenyészállatnak azt az üszőt . és a szokványfajta, illetve a nevelik fel az állami gazdasá- , gondos és a kevésbé gondos gok, amelynek anyja legalább »növényápolás közti különbség! 3200 liter 3,8 zsírszázalékos te’ ta. A jégbiztosítás fontosságát ‘218-an értették meg. Az 59-es 5 évben ez az akció még nem in- 9 dúlt be. A múlt évben két nagyobb á tűzeset fordult elő a járás te-i r rülétén: Bolhón és Szentbor-* - báson. Az állatelhullások szá- ] ma 140—150-re tehető. Jégkár] j szerencsére nem volt. cselédek, akiknek K1 életük nagy részét elkoptat- ft ta a látástól vakulásig rá- § Juk kényszerített munka, el- ff hagyták már a pusztát. A ^ Az elmúlt év elején 8153 földet b katasztrális hold tartalékföldet Az összes tartalék- földet hasznosítják 3882 kai. holdon termel kukoricát ebben az évben a megye 11 állami gazdasága. Hibridmagot vetnek, hogy a hozamokat növelhessék. 70x40 centiméteres kötésben, egyenként kerül a földbe a mag, hogy holdanként meglegyen a kívánt 20 000 tőszám. Ezáltal nem lesz szükség egyelésre. * * * A gyom 20—40 százalékos csökkenést okoz a kukorica hozamában. Állami gazdasá- - gaink élhatározták, hogy vegyiedig 1082 katasztrális holdat j szeres gyomirtást is alkalmaz- adtak i a községi tanácsok. # nak a kukoricánál. Először a í Pedagógusoknak 128, a legel-4 kelés előtt, másodszor pedig a » tetési bizottságoknak 388 kát. í kukorica 10—15 cm-es korá- í holdat juttattak. A földadó alá f ban kap Dikonírt-ot a föld. . nem eső, hasznavehetetlen te-r srület 178 katasztrális holdra f Az átlagos almatermés ter- Szentai Sándor »tehető. Feles művelésben 190fmöfoegységenként 1956-ban felszabadulás után és házhelyet kaptak So- mogyszobon és ráépültek. A komor, időrágta évszázados eselédlakáshan ma már hiába keressük a hajdani lakókat, de Somogyszob kerék- araszti részének szép, új házaiban megtalálhatjuk őket, mint a megváltozott, emberibb társadalom boldog tagjait. i tartottak számon a járásban. 1 » Ebből 3494 holdat tsz-ek, 1643 ( g holdat állami gazdaságok mű- ( [ veitek meg, kishaszonbérbe j holdat tartanak nyilván. jet ad. A tenyésztésre szánt bikaborjú anyjának pedig 4600 liter 4 százalékos zsírtartalmú tejet kell termelnie. Amelyik növendékmarha nem »dicsekedhet« ilyen származással, az a vágóba megy. * * * A takarmányok' ásványi anyagtartalma hatással van az állatok ivarzására. Ezért a negyedévenként megtartott meddőség-vizsgálatoknak ki kell terjedniük a tehenek, üszők takarmányozására is. * * * A jövőben nem tartanak 3—4 éves üszőket a gazdaságok. A megyei igazgatóság utasítása szerint — az állattenyésztés költségeinek csökkentése végett — a megfelelő nőivarú növendékmarhákat a 390—400 kilós súly elérésekor tenyész 43, a következő évben 46, ta- tésbe kell Jafftu.
