Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-18 / 15. szám

Vasárnap, 1959. január 18. 4 SOMOGYI NÉPLAP 3 Hz Országos Nyugdíjintézet tájékoztatója re­ke­Ka­Az új nyugdíjtörvény alap­ján az 1959. január 1-e előtt megállapított nyugdíjak nagy részét felemelik. Az Országos Nyugdíjintézet az ezzel kap­csolatos munkát több ütem­ben, hónapok alatt végzi el. Elsősorban az 1954 októbere előtt megállapított nyugdíja­kat emelik hivatalból. Saját jogon azok részesülnek emelés­ben, akik nem állnak munka- viszonyban és nyugdíjuk nem éri el a 800 forintot. Az eme­lés mértéke általában 25 szá­zalék, ez azonban nem je­lenti azt, hogy mindenki ilyen mérvű emelésben részesül. A törvény kimondja, hogy az így emelt nyugdíj nem lehet kevesebb 500, és nem lehet több 800 forintnál. Az a saját­jogú nyugdíjas, aki például eddig 200 forintot kapott, az 150 százalékos emelésben szesül, mert nyugdíja így rekedik 500 forintra. Aki eddig 798 forintot pott, annak 2 forintos emelés jár, mert egyébként a felső határnak számító 800 forintot túlhaladná. Ugyanezek a tör­vényszerűségek vonatkoznak az özvegyi ellátásra is, azzal a különbséggel, hogy itt a legkisebb nyugdíj 250, a leg­magasabb pedig 400 forint lesz. A házastársi pótlék 750 fo­rintig terjedő nyugdíj esetén 100 forint, ha pedig a sajátjo­gú nyugdíj 750 forintnál több, akkor az a magasabb összeg jár házastársi pótlék címén, ami a nyugdíjat 850 forintra egészíti ki. A szülőtlen árva járadékát 250, a félárva jára­dékát pedig 175 forintra kell felemelni. A mezőgazdasági sajátjogú járadékos 200, ha házastársa van 250, özvegyé­nek járadéka pedig 150 fo­rintra emelkedik. A hadigondozási járadékot általában 70 százalékkal emel­jük fel. Januárban a fenti nyug­díjak közül az összes özve­gyi nyugdíjat, valamint a ha­digondozási, mezőgazdasági és a régi OTI járadékot emel­jük. Ez kb. 180 000 nyugdíjast érint. Ez esetben megkapják külön a januárra járó külön­bözeiét és hónap végén az emelt összegű nyugdíjat. A többi nyugdíjat januárban még a régi összegben folyó­sítjuk. Februárban emelkedik a sajátjogú nyugdíjak zöme. tehát mindaz, amely sajátjo­gon eddig nem érte el a 800 j forintot. A februárban emelt nyugdíjakon kívül hónap köz­ben kéthavi visszamenőleges összeg jár. Előfordulhat, hogy hivatali 1 hiba miatt egyik, vagy má­sik, a törvény által előírt emelés elmarad. Ilyen eset­ben a törzsszám megjelölésé­vel jelenteni kell a kimara­dást. Azok a nyugdíjasok, akik nyugdíjemelésben részesültek, márciusban, vagy áprilisban határozatot kapnak. A hatá­rozat egyrészt magyarázatot ad a nyugdíjemelés mérté­kéről, másrészt a sajátjogú nyugdíjasokat arról is érte­sítjük, hogy reájuk milyen korlátozó rendelkezés vonat­kozik. Az értesítés tértivevé- nyes lesz, amit a nyugdíjas a tudomásulvétel igazolásával visszaküld az Országos Nyug­díjintézethez. Ha a tértive- vény nem érkezik vissza, ak­kor a nyugdíjast olyan mun­kaviszonyban állónak”. vagy kereső foglalkozást folytató­nak kell tekinteni, akinek a nyugdíját korlátozni vagy szüneteltetni kell. Az 1954. október utáni nyug­díjasok közül azok, akiknek a nyugdíja sajátjogon nem éri el a 800 forintot, kérdőívet fog­nak kapni. Az ívet büntetőjogi felelősségük tudatában ki kell tölteniük és vissza kell kül­deniük az Országos Nyugdíj- intézethez. A kérdőíven rész­letesen fel kell tüntetni az 1929 után munkaviszonyban töltött, a nyugdíjba beszámít­ható idejüket. A kérdőív visz- szaérkezése után számfejtjük és küldjük ki nyugdíjukat a január 1-től visszamenőleg já­ró összeggel együtt. Azok az 1954. október 1. utá­ni nyugdíjasok, akiknek nyug­díja az átlagkereset 75 százalé­kát tette ki, akkora emelést kapnak, hogy a nyugdíj teljes átlagkeresetükkel lesz egyen­lő, ez azonban nem haladhat­ja meg az 500 forintot. Az 1954. október utáni nyug­díjasok özvegyei 10 százalékos emelést kapnak, az így fel­emelt nyugdíj 250 forintnál kevesebb és 400 forintnál több nern lehet, csak abban az eset­ben, ha a nyugdíj alapjául szolgáló munkabérnek átlago­san 50 százaléka nem éri el a 250 forintot. Ebben az eset­ben sem lehet az özvegyi nyugdíj 100 forintnál keve­sebb. Az ilyen alacsony ösz- szegű özvegyi nyugdíjak lé­nyegében a nem egész napi el­foglaltságot jelentő sajátjogú nyugdíjak után járnak. A tör.'ény jelentős változá­sokat hozott a nyugdíj korlá­tozásánál. Kimondotta, hogy minden nyugdíjasnak lehet ha­vonként munkából, vagy egyéb jövedelemből származó 500 forint keresete. Ha a kereset ezt az összeget meghaladja, ar­ra a hónapra nyugdíj nem jár. Kivételt képeznek a rokkan­tak, az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók és azok, akik 1959. január 1-én azt megelőzően munkaviszonyban álltak, vagy kereső foglalko­zást folytattak. Ezeknek a nyugdíját a régi törvényeknek megfelelően változatlanul kell folyósítani. Ez alól is van ki­vétel, mert hisz nem lehet fi­gyelembe venni a 6 napos, a 48 órás, vagy a 14 napos úgy­nevezett munkaviszonyt. A nyugdíjasok munkaviszo­nyukat, vagy egyéb tevékeny­ségből származó keresetüket kötelesek bejelenteni. A válla­latokra is vonatkozik ez a kö­telezettség, de tekintettel ar­ra, hogy ugyanazon nyugdíjas egy hónapon belül több válla­latnál is dolgozhat, ezért sze­mély szerint nekik is bejelen­tési kötelezettséget kell telje­síteniük. A korlátozó rendelkezések az özvegyi nyugdíjakra általá­ban nem terjednek ki. A korlátozások megtartását jelentős létszámú apparátus ellenőrzi. Minden nyugdíjas-1 nak és vállalatnak érdeke a rendelkezéseket megtartani, mert nemcsak a jogtalanul felvett nyugdíjat, hanem bír- ságjellegű térítést is köteles fizetni, aki bejelentési kötele­zettségének nem tesz eleget. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjintézet dolgozói na­ponta 10—12 órát dolgoznak, s minden erejüket megfeszítve igyekeznek a nyugdíjemeléssel járó feladataikat minél gyor­sabban és jobban elvégezni, ezért kérjük a nyugdíjasokat, hogy munkánkat ne zavarják, levelekkel se keressenek fel feleslegesen, mert ezzel is aka­dályozzák feladataink elvégzé­sét. Minthogy a nyugdíjak emelése folyamatosan történik, előfordulhat, hogy a pénzösz- szegeket a posta nem a szoká­sos napon, hanem később kéz­besíti. Nemz ETKOZÍ s ZEMLE FELCSILLANÓ REMÉNYEK A német kérdés a% érdeklődés középpontjában Kétségtelenül a német kér­désre vonatkozó szovjet javas­latok és ezek visszhangja van ma a világ érdeklődésének kö­zéppontjában. Annál is in- , kább, mert Nyugat-Németor- szág remilitarizálása veszélyez- , teti a világ békéjét. Nyugat- | Németországnak katonai fel­szerelése és atomhatalommá fejlesztése nemcsak a Szovjet- , uniót és a népi demokratikus j országokat — tehát azokat, akik ellen mindez első­sorban irányul — ha­nem Nyugat-Németország je­lenlegi szövetségeseit, a nyuga­ti nagyhatalmakat is gondol­kodóba ejti, sőt aggasztja. A londoni Times megállapít- j ja, »az új raf elf egy vérzett és atomfegyverekkel felszerelt Németország öt vagy tíz év alatt rettenetessé válik, és ha Adenauer terve: uralkodó helyzet megszerzése Nyugat-Európában — írja az Unita Róma (DPA). Az Unita, az tos: uralkodó helyzet meg- Olasz Kommunista Párt köz- , szerzése Nyugat-Európában, ponti lapja írja: »A második világháború óta először kez­denek kibontakozni a Kelet és Nyugat olyan tárgyalásának kilátásai, amely közös érde­keken alapszik, nevezetesen: megakadályozni, hogy Német- ! gériát Franciországtól ország Európában ismét olyan | Egyiptomot a Nyugattól szerepet játsszék, mint a múlt- választják. E terv két pillére a 1 Franciaországban és Olaszor­szágban mindenfajta belső el­lenállás kiküszöbölése, majd ! Afrika meghódítására tömi, j miután »kiküszöbölődnek« a I konfliktusok, amelyek Al­és el­bán. Az érintkezési pont nem a bonni Németország ál­tal elért gazdasági erő miatt érzett általános aggodalomból adódik, hanem inkább ab­ból, hogy mit jelenthet ez a hatalom egészen rövid időn belül a mai Nyugat-Európá­ban. Adenauer terve nagyon pan­közös piac és a német—fran­cia megállapodások. Azon a napon, amikor ez valóra válnék, Nyugat-Európa kicsúszna az Egyesült Álla­mok és természetesen Nagy- Britannia kezéből is, és ha ma Anglia az, amely úgy látja, hogy a német gazdasági offenzíva közvetlenül fenyege­ti pozícióit, holnap Ameri­ka lenne, amely a »germani- zált« Ny ugat-Európától, Af­rikával a háttérben félne. A Pravda Adenauer álláspontjáról Moszkva (TASZSZ). A Prav­da megjegyzéseket fűz Aden­auer kancellár kijelentéseihez, CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Ma, va*árrap dé'ulín 3 ée este 7 órakor Jan. 21 szerda, 22 csütörtök 23 péntek, 24 szombat* 25 vasárnap este 7 óra és vasárnap du. 3 óra PAUL LINCKE: LUNA ASSZONY Revűoperett 2 részben 1959. január 27-én, kedd délután 4 és este 8 órakor o Pécsi Nemzeti Színház vendégjátéka P. KOHONT ILYEN ÜGY SZERELEM játék t részben Jegyek a fenti előadásokra a színházi jegyirodában (Május 1 n. 23. Tel.: ll-n3> előre válthatók amelyekben a nyugatnémet kancellár elfogadhatatlannak minősítette a német békeszer­ződés megkötésére vonatkozó szovjet javaslatot. Adenauer álláspontja ismét megmutatta — írja a Pravda —, hogy Bonn minél későbbi időpontra, vagy örökre szeret­né elodázni a német kérdés békés rendezését. Ha a helyze­tet változatlanul hagynánk — folytatja a Pravda —, akkor már néhány év múlva egy ál- lig felfegyverzett, nukleáris fegyverekkel és rakétákkal el­látott nyugatnémet hadsereg fenyegetné Európa népeit. A német nép megérti, hogy az atom- és rakétafegyverek megtiltása csökkentené az őt fenyegető veszélyt is. A Pravda hangoztatja: Adenauer álláspontja ellenére is biztosak lehetünk abban, hogy a szovjet javaslatokat egyre inkább megértik és tá­mogatni fogják Nyugat-Né- metországban. j még de Gaulle tábornok végre is hajthatja az úgynevezett »francia csodát«, Nyugat-Né- metországnak lesz a legna- . gyobb hadserege Nyugat-Euró- | pában.« A lap felteszi a kér­dést: »Hogyan háríthatja el ezt a veszélyt Oroszország?«, és hozzáfűzi: »Ez Hruscsov j problémája«. A cikk nem I hagy kétséget, hogy »Hruscsov problémája« többek között Anglia problémája is. És min­den országé, amelyet a német imperializmus újjáéledése ve­szélyeztet. Le is vonja a követ­keztetést ebből a Times: »Nem szabad félni a Szovjetunióval folytatandó megbeszélésektől«. A német kérdés megoldása természetesen érdeke a Német Demokratikus Köztársaság la­kóinak éppúgy, mint a Német Szövetségi Köztársaság állam­polgárainak, hiszen az ő haté- rukon találkoznak közvetlenül i a háború és a béke erői Euró­pában. Ugyanakkor békeszer­ződés megkötése a német nép- ■ pel előnyös minden népnek, , mindenkinek, aki békét akar és gyűlöli a háborút. Mi a legfőbb gátja a megegyezésnek? A német kérdésben ez a gát eltávolítható-e, és ha igen, mily módon — ezek a kérdések fog­lalkoztatják a világot. A szov­jet kormány Berlin státusának kérdésével kapcsolatban köz­zétett javaslataiban világosan rámutatott, hogy ha a nyugati hatalmak a Szovjetunió példá­ját követve a potsdami egyez­mény elvei szerint jártak vol­na el, ma már megoldott vol­na a német probléma, Európa szívében egységes, demokra­tikus német állam volna, mely senkit sem fenyeget, hanem az európai béke biztosításához já­rul hozzá. A Német Szövetségi Köztársaság megteremtése és annak a potsdami egyezmény­nyel teljesen ellentétes politi­kája gátolja a megegyezést. Adenauer és kormánya ab­ból a meggondolásból indult ki — és ehhez görcsösen ra­gaszkodik —, hogy Németor­szágot egyes-egyedül a mono­polista és militarista Nyugat- Németország képviseli, és a Német Demokratikus Köztár­saságnak, a béke támaszának puszta létezését is kétségbe vonja. A német békeszerződés megszületéséhez, Németország egységesítéséhez, az európai béke biztosításához elsősorban ennek a tarthatatlan álláspont­nak a megváltoztatása vezet. „Az ajtó nyitva áll“ A Szovjetunió békeoffenzí- vája egyre-másra méri a csa- oásokat az Adenauer-féle ka­tasztrófa-diplomáciára. A Ber­lin státusának kérdésében tett szovjet javaslatok világvissz­hangja mutatta meg talán a legérzékelhetőbben, hogy Adenauer Nyugat-Német orszá­got a diplomáciai Sztálingrád felé viszi. A berlini kérdés fel­vetése lehetetlenné tette a nagyhatalmak elzárkózását a német kérdés egészében han­goztatott álláspontjuk felül­vizsgálatától, és megnyitotta az utat az új és több eredmény­nyel kecsegtető tárgyalások fe­lé. A Journal de Geneve című svájci lap is kijelentfí »Az aj­I íó nyitva áll, hogy újra kezd- ! jék a tárgyalásokat«. A Die ; Tat című svájci lap még arra is rámutat, hegy a szovjet po­litikának erős oldala a német kérdésben az, hogy a dolgokat j a maguk nevén nevezi, és fel­veti »a legkellemetlenebb és legégetőbb problémákat is«. A nyugati hatalmak politikájá­nak gyenge oldala viszont — teszi hozzá —, hogy »gyakor­latban még soha effélét nem tettek, éiszont azt a látszatot szeretnék kelteni, hogy a né­met probléma jelenlegi állapo­ta határozatlan időre fenntart­ható, és ez semmiféle súlyo­sabb következményekre nem vezet«. Új momentumok, új lehetőségek A haladó sajtó világszerte hangsúlyozza a helyzet meg­merevedésének súlyos veszé­lyét, és követeli, hogy a nyu­gati hatalmak is tegyék meg a megoldás felé a szükséges lé­péseket. Ezért is fogadták szé­les körben nagy érdeklődéssel Dullesnak azt a legutóbbi ki­jelentését, hogy az Egyesült Államok véleménye szerint Németország egyesítésének nem az úgynevezett szabad választások az egyetlen útja. Az úgynevezett szabad vá­lasztások hamis tétele már hosszú évek óta lehetetlenné tette, hogy a megegyezésre irá­nyuló törekvések kijussanak a kátyúból. Ha Dulles szerint is van a megegyezésnek más módja, akkor ez nem keveseb­bet jelent annál, mint hogy a Nyugat hajlani látszik arra, hogy most már ne zárkózzék el teljességgel a két Németor­szággal való tárgyalás elől. Mint egy angol külügyi szó­vivő ezzel kapcsolatban kije­lentette: »Anglia tárgyalni fog szövetségeseivel arról a lehe­tőségről, hogy a Németország jövőjéről tartandó négyhatal­mi tanácskozásokba a német nép képviselőit is bevonják«. Ezzel tehát megvan a lehető­ség, hogy mindkét Németor­szág képviselői ott legyenek a tárgyalásokon. Walter Lipvmann a New York Herald Tribune-ban meg­jelent kommentárjában írja: »Dullesnek a sajtóértekezleten elhangzott szavai megnyitot­ták az ajtót a Németország jö­vőjével foglalkozó tárgyalások előtt«. Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériumának szócsöve igyekezett —• elsősorban Bonn érzékenységére tekintettel — Dulles kijelentéseinek hangne­mét módosítani annak a hang- súlyozásával, hogy a szabad választások lenne a »leglogiku- sabb« megoldás. De ugyanak­kor annak megismétlésével, hogy más megoldások is le­hetségesek, az amerikai állás­pontban történt bizonyos mó­dosulást még alá is támasztot­ta. Dulles maga is rámutatott azokra a nehézségekre, ame­lyekkel kijelentései a nyugati szövetségeseinél — nyilvánva­lóan elsősorban Bonnban — találkozhatnak, de hangoztat­ta: létezik közös nevező is a két fél között a kérdés megol­dására, mégpedig »az a köl­csönös óhajtás — az éles el­lentétek ellenére —, hogy le­üljenek tárgyalni«. Dulles ki­jelentette azt is, hogy vélemé­nye szerint Mikojan amerikai látogatása > a legkülönbözőbb kérdésekben, így a német kér­désben is hmeghozza a két or­szág nézetéinek kölcsönös, jobb megértését«. Maga Mikojan egyik sajté(értekezletén ugyan­csak utalt; a nehézségekre, de más fajta; [nehézségekre, még­pedig arra hogy a Szovjetunió békekezdeményezései, a többek között a német kérdés megol­dására vonatkozó javaslatai eddig az így esült Államok el- lenállásábcn rekedtek meg. Mikojan rriégis úgy látja, hogy az érintkezések fenntartásával kell és lehet megtalálni a mindkét fél számára elfogad­ható feltételeket a kérdések megoldásába. Mikojan látoga­tása része ja Szovjetunió kö­vetkezetes* békepolitikójának, és bizonyára hozzájárul a vi­tás kérdísek megoldásához szükséges ilékés atmoszféra ki­alakításához. Megvan; annak a reménye, hogy a német» békeszerződés Szovjetunió előterjesztette ter­vezete hozzásegít ahhoz, hogy a világ közvéleménye megad­ja a kegyelemdöfést az Aden­auer-féle katasztrófa-diplomá­ciának, végre és végképp el­mozdítja c német kérdést a holtpontról. A»1959. évi jégellátás biztosítása végett vállalatok, közületek, üzemi konyhák, magánosok igényeiket haladéktalanul jelentsék be. Szikvíz Vállalat Kaposvár, Május 1 utca 50. Napraforgó termelők figyeleml Az idén is lehet napraforgómagra ÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉST KÖTNI az állami felvásárló helyeken Az értékesítési szerződéssel lekötött minden mázsa után: 1. Kamatmentes előleget 2. Szerződéses felárat 3. Cserében készpénzfizetés nélkül nemesített vetőmagot kap a termelő A szerződéskötés január 15-től május 31-ig tart Részletes felvilágosítást a terményfelvásárló helyeken szolgálnak!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom