Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-18 / 15. szám

Vasárnap, 1959. január 18. 2 SOMOGYI NÉPLAP Földmű vessző vetkezel i kártevőket leplezett le a Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Mit jelent a villamosáram tarifarendezése a Táros és a falu lakosságának augusztusig városban 12, fa­lun 10, március, április, szep­tember, október hónapokban 18, illetve 15, november, de­cember, január, február hó­ban pedig 22. illetve 20 kw után jár az alapdíj (falvakon valamivel magasabb, mint Ka­posvárott, de ezen felül kw- onként már csak 80 fillért fi­zet a fogyasztó. A’ rendelettel, egyidejűleg megszűnik az árammérő havi díja is, viszont havi 2 forint készen­léti díjat fizet minden vil­lanyáram-fogyasztó. A DÁV kaposvári üzletve­zetőségénél kapott tájékoztató szerint az új díjszabást 1959. december 31-ig kellene be­vezetni, de Kaposvárott és a megye területén ez év márciu­sáig már mindenütt az életbe lépett rendelet értelmében ve­zetik be a fizetési kötelezett­séget, Szertefoszlottak már a rémhírek, amelyek megelőzték a január elsején életbe lépett árrendezést. A lakosság álta­lában megelégedéssel vette tudomásul az ezzel kapcsolatos intézkedéseket. Az árrendezés jelentékenyen érintette a villanytarifát is. A háztartási világítási áram díjszabása va­lóban rendezésre szorult, hisz akadtak olyan községek, ahol majd háromszoros árat fizet­tek a villanyáramért (kilo­wattonként 3,56 Ft), mint a fővárosban. A Nehézipari Minisztérium 4/1958 ÁH számú rendelete megszünteti a visszásságokat. Nagyjából azonos díjszabás lép életbe az ország egész te­rületéin, és megállapíthatjuk, hogy a rendezés igen kedve­zően hat a Somogy me­gyei dolgozókra. Nemcsak, hogy olcsóbb lett a vil- Iamosáram az egész me­gyében, hanem — éppen a megnövekedett számú háztartási villamos gépek következtében — mind­azok, akik aránylag sok villanyáramot fogyaszta­nak, kedvezményes díj­szabásban részesülnek. Kaposvári viszonylatban a kép a következő: korábban a szociális fogyasztású áram 1,94 forint volt. Ha ennél va­laki többet fogyasztott — márpedig legtöbben többet fo­gyasztottak—, akkor a továb­bá árammenyiséget már 2,74 forintjával kellett fizetni. Az új rendelet értelmében az úgynevezett tömbfo­gyasztási kvóta Kaposvá­rott évi kw/kw-onként 1,80 forintba kerül. Az ezenfelüli áramért vi­szont már csak 0,80 fo­rintot kell fizetni kw-on- ként. A dolgozók érdekeinek szem előtt tartásával szabja meg a rendelet, hogy májustól Február végén osztják a nyereségrészesedést Sok üzem. vállalat zárta nyereségesen a tavalyi esz­tendőt. Ahol a munkások és vezetők egyaránt jól dolgoz­tak, az idén nyereségrészese­dést oszthatnak. A részesedés mértéke — a tavalyihoz ha­sonlóan — igen különböző. Pontosan azonban csak akikor állapítható meg, ha az ówégi mérlegek elkészülnek. Ekkor ugyanis a megyei tanács vál­lalati pénzgazdálkodási cso­portja, a revizorok felülvizs­gálják az egyes vállalati mér­legeiket, hogy megállapítsák, mennyire tehető az az összeg a nyereségben, amely a jobb munkából származott. A mér­legek felülvizsgálata két-há- rom napot kíván egy-egy üzemben. A vizsgálatok feb­ruár végére fejeződnek be. Ezután osztják ki a részese­dést. A kapott felvilágosítás sze­rint a részesedésosztás a tava­lyihoz hasonlóan az idén is egyszerre történik valamennyi vállalatnál. Somogybán minden út járható — KPM közúti kirendeltség beszél? Azt hallottuk, kérem, hogy gépjárművek számára járhatatlan a budapesti főköz­lekedési útvonal. Igaz ez? — Egyáltalán nem fedi a valóságot. A 7-es számú útvo­nal teljesen hómentes, síkos­sági veszély is legfeljebb a Fejér megyei Baracska— Martonvásár útszakaszon for­dul elő. De ezen is — mi­után a jégpáncélt feltörték — átmehetnek a gépkocsik, ter­mészetesen csökkentett sebes­séggel. Baranya megye terüle­tén Böszénfától Szigetvárig a tegnapi hóesés kisebb átmene­ti nehézséget okozott. Fellendülőben az MHS-munka a marcali járásban Lendületes munka jellemzi az MHS marcali járási intéző bizottságát. A közelmúltban az újjászervezett elnökség ki­dolgozta a háromhónapos MHS-munkatervet Üst Gé­za elvtárs, az MHS járási el­nöke határozottan irányítja a járás honvédelmi sportmun- káját. Pénteken este Marcali­ban Horváth László elv- társ nagysikerű előadást tar­persze vigyázni kell a síkos­ság miatt, bár már öt órakor megkezdik a homokszórást az útőrök. — Mit tanácsolnak a gép­járművezetőknek? — Fokozott figyelmet és óvatosságot a vezetésnél. Ha mindig ügyelnek, elkerülhető a baleset Somogy országútjain. Megszüntetik a balatcnboglári sütőipari vállalatot A siófoki, a marcali és a ba- latonboglári sütőipar látta el | eddig kenyérrel a Balaton­— A megye területén sehol partot. A három vállalat mun­sincs akadály? j káját igen nehéz volt úgy — Somogy 1 500 kilométer , összehangolni, hogy időnként hosszúságú közútjain tartót- ne szenvedett volna kenyér- tuníc ellenőrzést, akadály se- ! hiányban a Balaton vidéke. hol sincs, legfeljebb forgalmi j A siófoki kenyérgyár meg- nehézségről beszélhetünk ' indulásával azonban a helyzet gyökerében megváltozóit. A jövőben kikapcsolják a baia- tonbogláPi sütőipari vállalatot a kenyérellátásbál, és Siófok Balatanilejléig, Marcali pedig Balatonboglárig szállít kenye­ret. A balatonboglári sütőipari vállalat megszüntetése a fizi­kai munkásokat nem érintet­te. Az adminisztratív dolgozók, egyes helyeken. Hajnalban ■tott az MHS előtt álló felada­tokról. Határozat született az MHS péntek esti járási ülésén ar­ról is, hogy Marcailin kívül akiknek sem Marcaliban, sem még az első negyedévben új-] Siófokon nem jutott hely, a jászervezik Böhönyén, Mész- Balatonbogláron megnyíló ke- tegnyőn, Kéthelyen, Niklán, i nyérboltban kapnak munkát. Vesén. Nemesdéden, Boron- A balatonboglári sütőipari kán, Nemesvidon, Tapsony- ban. Pusztakovácsiban és So- mogyzsitfa községekben az MHS-alapszervezeteket. vállalat február 1-i felszámo­lása azonkívül, hogy szerve­zettebbé teszi a kenyérellátást, némi megtakarítással is jár. P ezseg a víz... FONYÓD, MOHA, KÉKKŐT, CSOPAK A Balaton üdítőital-, ivó- és gyógyvíz-ellátása korántsem kielégítő. Az üdülési idényben naponta 40 000 liter víz kelle­ne a kereskedelemnek. De honnan? Bálint József­fel, a megyei tanács terv­osztályának vezetőjével és Mihály Andrással, a tervezőiroda mérnökével meg­oldást keresünk. * » * Fonyód. A község alatti ré­ten pezseg a víz. Mégpedig szénsavas! Olyan nyugtalanul, mintha láthatatlan szódásüvegből spriccelnék napvilágra. P app Szilárd kiváló vegyész sze­rint nagyszerű víz ez. össze­tétele jobb a füredinél és mo­hainál. Ammonia tartalma ugyan nagyobb valamivel, de a tudósok szerint ez nem aka­dálya fogyasztásának, hisz 430 méter mélyből tör elő. Ho­gyan találtak e kincset érő forrásra? Meleg víz után ku­tattak, amikor 430 méternél eltört a fúrószár. Amíg men­tették, felszínre bugyborékolt a »természetes szódavíz*'. Hagyták. A fúrást azonban le­állították. Dr. László Ist­ván, a megyei tanács v. b. elnöke — aki fáradhatatlan szorgalmazója a somogyi ipar fejlődésének — meglátta a for­rásban kínálkozó lehetőséget. Palackozni kell! Igyák a nya­raló.’:/ Mekkora. utat kell vajon megtenni addig, míg az első üvegbe sustorogva beomlik majd a víz? Megkövesedett fenyő A Fejér megyei Tanács Terv Osztályán nemcsak azt tudjuk meg, hogy több falut villamo­sítunk, több iskolát építünk, jobban fejlesztjük az ipart, mint ők, hanem útba is igazí­tanak, hogyan juthatunk el leggyorsabban Mohára, az or­szágszerte ismert szénsavas gyógyforráshoz. Nem messze Székesfehérvártól óriás tölgy­fák alatt lelünk rá. Üvegek­ből összerakott halmok között egy-két embert találunk. Kar­bantartási . szünet van. Meg­nézzük, hogyan történik a »természetes szódavíz töltése*, abból a forrásból, amelyet száz esztendővel ezelőtt azért fúrtak 36 méter mélyen, hogy halastavat létesítsenek a kö­zelben. A tudósok azonban azt mondták, többet ér ez az em­bernek. Azóta az Ágnes-for- rás légmentesen elzárt, szinte már betonná vált vörösfenyö- csövén át tör fel a káliummal, nátriummal, ammoniummal, kalciummal, magnéziummal, vassal, mangánnal, nitráttal, nitrittel, kloriddal, szulfáttal, hidrokarbonáttal, szabaaszén­savval és oldott oxigénnel bíró víz. — Csak nem Fonyódról jöt­tek? — kérdezik gyanakodva. Mert hallották, hogy ott is... — Onnan bizony — vágjuk rá—. s mintha féltékenység szele fújdogálna. De meggyő­ződnek új ismerőseink arról, hogy nincs szó semmiféle kon­kurenciáról. Az igény jóval nagyobb, mint amennyi szén­savas vizet biztosíthatnánk a fogyasztóknak. Készséggel ígé­rik, hogy szívesen adnak mű­szaki tanácsokat, ha felhasz­náljuk a fonyódi forrást. A mohai szénsavasvíz-töltő em­berek keze munkája nyomán egyébként száz- és százezren jutottak egészséges ivóvízhez nemrég Mohácson, a posvá- nyos árvilágban is. Rejtett forrás Kóstolgatjuk a füredi szív­kórház előtt csörgedező sava­nyú vizet, és olvassuk a költő táblába vésett áradozó sorait. Senki se tud arról, hogy ezt a vizet palackozzák, de próbál­junk elindulni... Innen jó néhány kilométer­re tábla irányít balra az út­ról: Csopak. A töltőállomáson mindössze két munkás dolgo­zik. Fújják az üzem történe­tét: A forrás a rómaiak korá­Az elmúlt hónapokban kü­lönböző, de cseppet sem ked­vező hírek keringtek (kerin­genek ma is) a Kaposvár és Vidéke Körzeti Földműves- szövetkezet egyes dolgozóiról. Jód értesült embereik azt sut­togták (és suttogják): »-Többen villát, házat vásároltak. Mi­ből telik... ? Valami nincs rendben a szövetkezetben!« Ez a suttogás a Somogy me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság fülébe is eljutott Vizsgá­latot tartottak az fmsz-ben, és megállapították: szabálytalan­ság, visszaélés, hanyag keze­lés történt. Az ügyet átadták a rendőrség társadalmi tulajdon védelmi osztályának és széleskörű nyomozás in­dult. A nyomozás befejeztével azit javasolták a bíróságnak, hogy vonja felelősségre Hegedűs F ereno volt felvásárlási üzemág-vezetőt csalás és sik­kasztás, hanyag kezelés, ma­gánokirathamisítás, Övári József ipari üzemág-vezetőt csalás és hanyag kezelés, D e- zső Sándor szeszfőzde-ve­zetőt hanyag kezelés, M a- gyar Ottilia volt főköny­velőt hanyag kezelés. vala­mint sikkasztásban bűnsegéd, Szőcs Zoltán könyvelőt hanyag kezelés, Vörös Jó­zsef volt gépkocsié,lőadót 400 forint elsikkasztása. Fűzi Ferenc ügyvezető-elnököt hanyag kezelés, Kalmár Gáspárt és Szalai Já­nost pedig üzérkedés vádjá­val. Mindenáron felvásárolni! A szövetkezet egy időben nem tudott központilag bort beszerezni. Amikor megtud­ták, hogy az Izsáki Állami Gazdaság hajlandó kukori­cáért cserébe bort adni, Fűzi Ferenc ügyvezető elnök utasí­totta Hegedűs Ferenc felvá­sárlási üzemág-vezetőt, hogy vásároljon kukoricát — bármi áron is. Azzal miit . sem törő­dött; hogy a szövetkezet köz­pontja által megállapított fel- vásárlási limitárnál csak jó­val drágábban kapnak kuko­ricát. Egy-egy mázsáért 360, sőt néha 480 forintot is fizet­tek. A felvásárláshoz fölhajtókat alkalmaztak Kalmár Gás­pár nagyberki és Szalai János göllei lakos személyé­ben. Ok az általuk felvásárolt kukorica mázsája után 20, il­letve 5 forint jutalékot kap­tak. A gazdáknak vételi je­gyet nem adtak; Hegedűs Fe­renc a felvásárolt kukoricát Kalmár és Szalai nevére állí­totta ki, mintha tőlük vette b ól maradt. A testkultusz szakértői, a rómaiak fürödtek benne. Később az lett a sorsa, ami a mohát víznek. Külön­ben — mondják — itt sok ilyen forrást fúrhatnának. En­nek is valahol a Balatonban van az induló ága. Ez a víz nemcsak a szomjúságot oltja kiválóan, hanem helyrehozza a szervezet ásványi só egyensú­lyában beállott zavart is, és gyógyítja a hurutokat. Az or­szág valamennyi vidékére el­juttatják. A kóstoláskor meg­állapítható, nincs olyan szén­savas, mint a fonyódi. Talán mert nem 430, hanem csak 12 méter mélyről jön? Vagy túl régen jártak már erre a ró­maiak? Ha a Veszprém me­gyeiek ilyen idős forrásra is üzemet építettek, miért tor­pannánk meg ifjú forrásunk­kal mi, somogyiak? A legújabb példa Kékkúton találjuk a legfia­talabb szénsavtöltö állomást, amelynek vizéből exportálnak is. Amennyire jó a víz, any- nyira terv szer útiénál épült az üzem. Távol telepítették a raktárakat a töltőgépektől. Gazdaságtalan az anyagmoz­gatás. Sok az üvegtörés. Ter­vezői hibák ezek. És ugyan minek erre a távol eső vidék­volna meg a szövetkezet. A felhajtó által bemondott vé­telárhoz még hozzácsapták a jutalékot, így annyit keresték, amennyit akartak. Hegedűs ellen egyébként már korábban is indítottak bírósági eljárást Szabálytalan faeladás miatt nem jogerősen egyévi börtönre ítélték. 65 űrméter fát adott el a szövet­kezetnek. állítása szerint sa­ját erdejéből, az erdészet sze­rint pedig állami erdőből. Eb­ből a fából 13 méter szállítás közben eltűnt, a szövetkezet szeszfőzdéjéhez ugyanis csak 52 űrméter érkezett meg. S hogy miért nem kezelte Hege­dűs nagyobb becsülettől a szövetkezet ügyét, elég, ha csak annyit mondunk: apja 32 holdas kulák, ő maga pedig horthysta rendőrtiszt volt. Hogy a család ne szenvedjen hiányt... Övári József, az ipari üzem­ág vezetője utasította a szövet­kezet egyik szeszfőzdéjének a vezetőjét, hogy a szövetkezet cefréjéből főzzön számára pá­linkát, úgyhogy neki tisztán 10 liter maradjon. Ez meg is történt. Ezenkívül — a szesz­főzde vezetőiének vallomása szerint — megvásárolt mint­egy 50—60 liter pálinkát, 15— 20 litert pedig ingyen hordott el. Övári ugyan tagadja ezt, csak annvit ismer el, hogy 30 liter pálinkát vásárolt a szeszfőzdétől, azt is a csa­ládjának. Felelősség terheli őt azért is, hogy a szennai, a sd- monfai, a kaposú.jlaki szövet­kezeti építkezések hosszú ideig elhúzódtak, s több anya­got »használtak fel«, mint amennvire szükség volt. A szakértői vé’ynény szerint Övári 24 565 forint kárt oko­zat. de ő felel az építkezéseik­nél keletkezett. 23 000 forint­nyi kárért is. Ezenkívül 1957 óta nem tud elszámolni 160 mázsa — 16 650 forint értékű — szénával sem. Az ő példáját követte Ma­gyar Ottilia volt főkönyvelő és Szőcs Zoltán könyvelő is: a szövetkezet felvásárlóival ma­guknak szereztettek cefrét, pá­linkának való gyümölcsöt, s főzették ki a szövetkezet szeszfőzdéjében. A szakértők szerint 100 liter pálinkát fő­zettek ki — vallomásuk sze­rint saját szükségletükre. Magyar Ottilia ezenkívül könyvelési mesterkedéssel le­hetővé tette Hegedűs Ferenc­nek. hogy 6000 forintot elsik­re ilyen reprezentatív kőkerí­tés? Szakembereink meg is jegyzik, hogy a kerítés költ­ségéből futná a fonyódi üzem legfontosabb épületeire. A gé­pek nem különböznek a csopa­ki és a mohai üzemétől: egy szivattyú, 25 literes szénsav­keverő, néhány könnyen kezel­hető töltőgép, szűrő, s kisebb mosóberendezés. Könnyen be­szerezhetők. Az üzemet, me­lyet Kékkúton 2 800 000 fo­rintból ilyen t'ervszerűtlenül felépítettek, Fonyódon 500 000 forintból létrehozhatnák. Semmi sem akadályozná, hogy a minisztérium ígérte 100— 150 000 üveg gyorsan megtel­jék, és megforduljon a balato­ni kereskedelemben. Hogy hét- decis vagy másfél literes palac­kokban hozzák forgalomba? Jobb lenne tán mindkettőben, amint ezt Kékkúton is láttuk. Azt hallottam, hogy Kékkút határában akad még egy bekö- tetlen forrás. Noha eléggé szennyezett, az itteniek mégis neki-nekihasalnak, nem mon­danak le élvezetéről. Amikor a gépkocsi reflekto­ra hazafelé fordul, arra gon­dolok: derék dolog tanácsunk­tól, hogy hasznosítja a fonyódi szánsavas forrás vizét. Emel­jék csak tikkadt ajkukhoz a somogyi parton nyaralók és váljék egészségükre. Még ezen a nyáron induljon meg a töltőüzem. A cél ez. A szép célért pedig érdemes le­küzdeni az akadályokat. Szegedi Nándor kasszon. A pénzen hárman osztoztak. A tényleges kár A hetekig tartó szakértői vizsgálat megállapította: a bűnszövetkezet 75 000 forin t kárt okozott az fmsz-nek. Ennyit lehet kamu-tatai a do­kumentumok, bizonyítói' k alapján. Szerintünk ehhez hozzá kell számítani azt az összeget is, melyet a szövetke­zet vezetői csalárd módon ju­talékképpen az üzérkedőnek juttattak. Ez szerény számí­tás szerint is mintegy 8000 forint. A szövetkezet kára az is, amit a liimitánan felül fi­zettek a kukoricáért. Ez az összeg 161 000 forint (össze­sen mintegy 800 mázsa kuko­ricát vásároltak fel.) Az f-msz vezetői arra hivat­koznak, hogy a kukoricáért cserélt borból a szövetkezet­nek 95 000 forint nyeresége származott. De azzal nem di­csekednék, hogy nagyobb mennyiségű kukoricát, melyet 300—400 forintért vásároltak mázsánként, s amelyet már nem tudtak borért elcserélni, egyévi tárolás után kénytele­nek voltak a Terményforgalmi Vállalatnak 200 forinton aluli egységáron eladni. Az üzleten csak az üzérke­dők nyertek: a szövetkezet jó­voltából nagyobb összeget vág­tak zsebre. Arról nem is be­szélve, hogy a kaposvári já­rásban felverték a kukorica árát, s akadályozták a Ter- ményfongalmd Vállalat felvá­sárló tevékenységét. A népi ellenőrzési bizottság más hibákra is rámutatott. Megállapította, hogy csaknem 100 000 forint értékű áru rom­lott meg, ennyit írtak le a szövetkezetben. Gondosabb ke­zeléssel a kár, illetve a rom­lás nagy része elkerülhető lett volna. A többi között 28 000 forintot írtak le dióbél-pené- szedés. -avasodás címén. A szakértők szerint a leírás jo­gos volt, a dióbél valóban megromlott, de vajon a hibák elkövetőit miért nem vonták felelősségre? Amiről az erkö’cű bizonyítványok nem beszélnek A népi ellenőrzési bizottság azt is megállapította, hogy a Kaposvár és Vidéke Körzeti Földművesszövellkezet gyűjtő­helye a deklasszált elemeknek, akiknek múltbeli funkciója erkölcsi bizonyítványukban nincs feltüntetve. Szőcs Zol­tán könyvelő apja csendőr- tiszthelyettes volt. Kövi Ká­roly, az fmsz budapesti stand­jának vezetőjét már kétszer ítélték börtönre, egy alkalom­mal közellátás érdekeit ve­szélyeztető bűncselekményért! Ugyancsak a budapesti stand egyik eladója Graumann, a büntetett előéletű, hírhedt, volt kaposvári húsüzemtulaj­donos. Vajithó Lajos, a bér­számfejtő horthysta detektív, rendőirszázados, Harnóczi Já­nos műtrágyaratotáros hort­hysta alezredes, Ziliczj Meny­hért, belső ellenőr csendőr- tiszt. Almási Zoltán dekorá­ciós részlegvezető horthysta százados volt. Ziliczinek egyébként ez a tizenkilence­dik, Almásinak pedig a 'kilen­cedik munkahelye. Hogy ezek az emberek nem tekintik szív­ügyüknek a szövetkezet dol­gait, azt nem kell különöseb­ben bizonyítani. Jól emlék­szünk még arra az időre, ami­kor ezek a fajta emberek kommunistákat helyeztettek feketelistára, és bárhova men­tek is az országban, nem he­lyezkedhettek el. Mi azt vall­juk, hogy ma minden ember­nek dolgoznia kell, de akik ilyen funkciót töltöttek be a múltban, mint az említettek, felelős poszton és olyan beosz­tásban, ahol árthatnak, nem alkalmazhatók. A Kaposvár és Vidéke Kör­zeti Fmsz-ben leleplezett bűn- szövetkezet ügye legyen min­den vezető számára figyelmez­tetés: ne adjanak utasítást szabálytalanságra, s ezzel le­hetőséget üzérkedők mester­kedésére. Jól nézzék meg, ki­vel dolgoznak, milyen embe­réket alkalmaznak felelős be­osztásban. Szalai László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom