Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-16 / 13. szám

Péntek, 1959. január 16. SOMOGYI NÉPLAP Jacques Duclos beszámolója a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén Párizs (TASZSZ). A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén Jac­ques Duclos, a Központi Bizottság titkára tartott beszá­molót a politikai helyzetről és a községi választások előkészü­leteiről. Beszámolójában ele­mezte a kormány külpolitikai irányvonalát, pénzügyi és gaz­dasági intézkedéseit, megjelöl­te a Francia Kommunista Párt feladatait az új helyzetben, amikor a lakosság legkülönbö­zőbb rétegei egyre elégedetle­nebbek a kormány paLitákája­vai. Az algériai háború — mon­dottja — nemcsak folytatódik, hanem fokozódik is. megnyirbálta a társadalombiz­tosítási kifizetéseket, a volt frontharcosok nyugdíját, amel­lett több cikk árát, a közleke­dési díjtételeket felemelte és így tovább. A nyugat-eu répái államok kozott fennálló súlyos gaz­dasási ellenlétek légköré­ben Franciaország kényte­len volt leértékelni a fran­kot és .jelentős mértékben lemondani iparának és ke­reskedelmének védelmé­ről. A teSosaí kiadások összege áz 1359. évi francia költségve­tés kiadási résaérsek egyhar- mada. Ugyanakkor a kormány — A nép és a nemzet ér­dekében — mondotta Jac­ques Duclos — vereséget kell mérni e politikára. Ezt azonban csak úgy lehet megtenni, ha a munkásosz­tály egységes a harcban, ha szövetségben áll mindazok­kal akiket a kapitalista mono­póliumok politikája sújt. Duclos élesen bíráSita a jobb­oldali pártokkal együttműkö­dő Francia Szocialista Párt vezetőségének politikáját. Duc­los ezután azt a programot is­mertette, amelyet a Francia Kommunista Párt a demokra­tikus erők egyesített akciót alapjaként javasol, hogy elás­hassák a reakció és a fasizmus útját. E programiban szerepel az algériai béke megvalósítása tárgyalások útján, a katonai kiadások lényeges csökkentése, Franciaország biztonságának megvédése, a dolgozó tömegek éSeiszánvona&áriak emelése, ' a frank védelme, az adórendszer demokratikus reformja, a köz- társasági rendszer visszaállítá­sa, az 1958. június 1 óta ho­zott antidemokratikus törvény- erejű rendeletek hatályon kí­vül helyezése stb. A Központi Bizottság határozata Párizs (TASZSZ). A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága plenáris ülésén ha­tározatot hozott a községi vá­lasztásokon, követendő taktiká­ról. A határozat rámutat, hogy azokon a helyeken, ahol a vá­lasztásokat arányos szavazati rendszer alapján tartják, a párt saját listával indul. Ugyanilyen listák lesznek ott is, ahol a választásokat két­fordulós többségi rendszeriéi bonyolítják le és ahol a kom­munista párt túlnyomó befo­lyással bír. A párt ezeken a helyeken a többi republikánus párttal közös listát javasol a második forduló előtt. A többi helyen a kommunisták már az első fordulóban közös köztár­saságpárti egységlisitát javasol­nak, hogy elszigeteljék a reak­ciót, és vereséget mérjenek rá. Iipl külügyi szóvivő Dulles sajtóértekezletéről Minisztertanács Bonnban — Dulles külpolitikai beszámolója a szenátus külügyi bizottságában London CMTí). Asz angol kül­ü gyminisztérnKn szóvivője szerdai sajtóértekezletén rész­letesen foglalkozott a Német­ország újraegyesítésének kér­nyeit, elsősorban a Szovjet­unió újabb javaslatait. Krüger az újságírók kérdé­seinek kereszttüzében azt ál­lította, hogy »a nyugatnémet désében elfoglalt nyugati ét" » kormány semmi jelet sem lát, láspoattail. Azt állította, a k^. amely a német kérdésben foly- *--------'——-*■ ------------- politika meg­h ónapon belül német békeér­tekedet megtartását indítvá­nyozó legújabb szovjet jegy­zék "úgy látszik, nem tartal­maz olyan javaslatokat, ame­lyekről feltehető, hogy Német­országnak szabadságban való újraegyesítéséhez vezetnek«. Kérdéseket tettek fel az új­ságírók Dulles amerikai kül­ügyminiszternek azzal a keddi kijelentésével kapcsolatban, hogy Németország újraegyesí­tése más eszköziStkel is lehet­séges, mint »-szabad« össznémet választások útján. Az angol külügyminiszté­rium szóvivője kijelentette, hogy Dulles szavai »nem okoz­tak meglepetést«, majd hozzá­fűzte: más országok külügy­minisztereinek nyilatkozatait nem szokták kommentálni. A szóvivő ezután idézett a szep­tember 30-án a német kérdés­ben a Szovjetunióhoz intézett angol jegyzékből, amely a töb­bi között hangoztatja, hogy »a brit kormány bármikor kész tárgyalásokba bocsátkozni a Szovjetunió kormányával az össznémet szabad választások megtartására vonatkozó nyu­gati javaslatok vagy bármi­lyen más olyan javaslat alap­ján, amely őszintén azt a eéU szolgálja, hogy biztosítsák Né­metországnak szabadságban váló újraegyesítését«. A szóvi­vő hangsúlyozta: »Vélemé­nyem szerint ez az, amire az amerikai kü Uigymimszter gon­dolt«. Arra a kérdésre, hogy az egyesítés alternatív eszközei­vel kapcsolatban Dulles által tett kijelentést megelőzsték-e tanácskozások London és Washington között, a szóvivő így válaszolt: »Az angol és az amerikai kormány állandó érintkezésben van egymással«. Az angol külügyi szóvivő kö­zölte továbbá: a nyugati ha­talmak sürgős tanácskozásokat tartanak arról, hogy milyen választ adjanak a meglepetés­szerű támadás elhárításának kérdését tárgyaló genfi érte­kezlet folytatására tett szovjet javaslatra. Általában jól tájé­kozott körök szerint a váratlan támadások kérdésében átadott szovjet jegyzékre még szerdán eljuttatták Moszkvába a nyu­gati választ. tatott amerikai változtatására mutatna, és Dul­les kijelentése nem okozott nyugtalanságot bonni kor­mánykörökben«. A szóvivő kö­zölte végül, hogy a szerdai mi­nisztertanács »teljes mérték­ben támogatta Adenauernek azt a korábbi kijelentését, amely szerint határozott és vi­lágos nem-mel kell válaszolni az újabb szovjet javaslatokra«. Washington. Dulles amerikai külügyminiszter szerdán kül­politikai beszámolót tartott a szenátus külügyi bizottságá­ban. A többi között kijelen­tette: »Világosan kifejtettük, hogy készek vagyunk tárgyal­ni a német kérdésről«. Hozzá­fűzte, hogy »bár a kommunis­ta és a nem kommunista világ- szemlélet egymásnak ellent­mond, ez nem azt jelenti, hogy nem lehet hasznos kapcsolato­kat létesíteni és tárgyalásokat folytatni«. — Az Egyesült Ál­lamok sok hasznos tanácsko­zást folytatott a kommunisták­kal — jegyezte meg Dulles. A külügyminiszter nem foglalko­zott a Németország kérdésé­ben esetleg összeülő négyha­talmi értekezlet vagy a német békeértekezlet kilátásaival, megjegyezte azonban: »örven­dünk, hogy Mikojan szovjet miniszterelnökhelyettes Ame­rikában tartózkodik, és meg­ismeri országunkat«. Az Algériai Köztársaság J ideiglenes kormányának magatartásán ^ nem változtat de Gaulle amnesztiarendelete{ * Dávid parittyája Kairo (AFP). Mohamed J a 2 i d, az Algériai Köztársa­ság ideiglenes kormányának tájékoztatásügyi minisztere szerdán sajtóértekezleten fog­lalkozott a francia kormány legújabb intézkedéseivel. Ki­jelentette, a közkegyelmi in­tézkedéseknek csak akkor van pozitív jelentőségük, ha »együtt jár velük Franciaor­szágnak az a kívánsága, hogy közvetlen tárgyalásokat kezd­Kubában nyitván nincs jen az Algériai Köztársasága ideiglenes kormányával az al- ^ minden rendben: ebben genai kérdés vegleges rende-t yországban> ahol a gazdjl­zéséről«, A miniszter hangsú­lyozta, hogy az algériai nemze­ti felszabadítási front állás­pontja a Franciaországgal folytatandó esetleges tárgyalá­sokat illetőéin továbbra is vál­tozatlan: semleges területein és Algéria függetlenségének elis­merése alapján valósulhat meg. „Bírálóinknak akkor kellett volna ( aggodalmaskodniuk, amikor Kuba zsarnoka hatalmon volt mondotta Fidel Castro Havanna (MTI). A nyugati sajtóban célaaitos jelentések láttak napvilágot Batista volt kubai diktátor kiszolgálói­nak tömeges kivégzéséről. Saj- tótudásítók szerdán felkeresték szállásán Fidel Castrot, aki hangoztatta: »Nem füg­gesztik fel a halálos ítéletek végrehajtását«. Hozzáfűzte: ~á-1 ság irányítása washingtoni és londoni üzletemberek kezében van, a hazafiaknak nem lesz könnyű biztosítani az új állam függetlenségét. De a kubaiak nem félnek sem a Batista csapatait ellátó ame­rikai tengerészektől, sem az Eisenhower és Macmil­lan áldásával a santa-clarai gyermekekre kilőtt raké­táktól. Fidel Castro fivére, Raul Castro 1958. május 26-án a latin-amerikai fiatalokhoz in­tézett megindító felhívásában idézte a múlt század végén élt nagy kubai hazafinak, Jósé Martinak költői ien­»Tudomására adhatják bíra --------- ------------- — l óinknak, akkor kellett volna ? dűletű szavait a jenkik im- aggodalmaskodniUk kivégzések f perializmusáról: »Éltem a miatt amikor Kuba zsarnoka j hatalmon volt. A most felelős-J szörnyeteg belsejében, és es­ségre vont bűnösök őt szol-J merem gyomrát. Fegyverem Dávid parittyája. Naponta gálták«. felkelés háborús elítéltet Jelentések szerint a) ideje alatt elkövetett j bűnökért eddig 180 j végeztek ki. Tüntetéseit Li S%in Man fasiszta törrénye ellen Phenjan (Uj Kína). Jelenté­sek szerint Dél-Korea nagyohb városaiban szerdán tüntetések voltak Li Szin Man klikkjének fasiszta törvénye, a módosított »állambiztonsági törvény« el­len. Szöulban a nemzetgyűlés te­rén nagy tömeg tüntetett. A t rendőrség tíz tüntetőt le tartóz-1 tatott. Puszanban a tüntetők^ összetűztek a rendőrökkel, hat< tüntetőt börtönbe zártak. Te-1 gubán rendőri erőszakkal aka- < dályozták meg a tüntetést, al forgalmat a -rendőrség leéllM tóttá, hogy megakadályozza a< gyülekezést. < kockára teszem életemet ha­zámért és kötelességemért. Kötelességem — megértem és teljesíteni akarom — min­denkor küzdeni Kuba füg" getlenségéért, és megakadá­lyozni az Egyesült Államo­kat abban, hogy megvesse lábát az Antillákon, és az ab­ból nyert erővel meghódítsa amerikai földjeinket«. Dávid parittyája célba ta­lált. Az amerikai külügyminisztérium kimagyarázza Duiies kijelentéseit Washington (Reuter—AP). Az amerikai, külügyminiszté­rium szerdán közölte, az Egyesült Államok továbbra is úgy látja, hogy Németország egyesítésének »legjobb« és »leglogikusabb« módszere, ha Nyugat-Németországot és az NDK-t szabad össznémet vá­lasztások útján egyesítik. Lin­coln White sajtófőnök szerint Dulles sajtóértekezletén nem is gondolt a szovjet javasla­tokra, amikor azt mondotta, hogy szabad választások nél­kül is lehet egyesíteni Né­metországot. Eisenhower kijelentése az amerikai országos sajtóklubban Washington (MTI). Az ame­rikai országos sajtóklub fenn­állásának 50. évfordulója al­kalmából szerdán heggel vil- lásneggelin látta vendégül Ei­senhower elnököt. Eisenhower válaszolt az új­ságírók írásbeli kérdéseire, ég elsősorban Németország újra­egyesítésének problémájával foglalkozott. Az elnök hangoztatta, hogy az Egyesült Államok »hatá­rozottan ellenzi a Német­ország semlegesítésére és demilitarizálására irányu­ló szovjet politikát«. Azt állította, hogy a nyugatné­meteket »már ma is olyan szo­ros (kapcsolatok fűzik a szom­szédos nyugati országokhoz, hogy még ha akarnának, sem tanúsíthatnának agresszív ma­gatartást«. A Németország jövőjére 'tett legutóbbi szovjet javaslatok­kal foglalkozva Eisenhower azt állította, hogy »egyszerűen nem valósítható meg« a né- met békeértakealet két hóna­pon belüli összehívására tett szovjet jiavaslajt. Ugyanakkor kijelentette, hogy az Egyesült Államok tel­jes- mértékben kész konkrét biztosítékokat adni Oroszor­szágnak a német mili tarizmus újjászületésével szemben. Ei­senhower foglalkozott Mikojan szovjet miniszteneiinöfcheílyettes amerikai látogatásával is, és kijelentette, hogy a szombati találkozón »nem tárgyal Mikojannal a német problémáról, és nem vitat meg semmiféle új amerikai javaslatot«. Az elnök hangoztatta továb­bá, ha Mikojan amerikai láto­gatása »jobb megértést ered­Mikojan tárgyalásainak napirendjén: A gazdasági együttműködés és a nemzetközi feszültség enyhülése írta: PIERRE HEJSTGES, a VHumanité moszkvai tudósítója Mikojan ] kell erőfeszítéseinket minden ' amerikaiak nyújtsanak hitelt Mi a jelentősége amerikai útjának? Mikojan arra megérett nemzetközi kér- a Szovjetuniónak nagyarányú hivatalosain azért ment az : dés megoldására. Ehhez hoz- | megrendelés céljaira Egyesült Államokba, hogy ott zájárulhat a legmagasabb j Az amerikai vezetők nem töltse szabadságának egy ré­siét, mint a Szovjetunió wa­shingtoni nagykövetének, Memysikóvnak a vendége. Ennek ellenére, amikor az Egyesült Államokban de­cember közepén bejelentették a szovjet helyettes miniszter- elnök közeli látogatását, a kül­ügyminisztérium szóvivője jó­szinten rendezett találkozó, : valami bátorító minthogy igyekeznünk kell! tak Hruscsov megjavítani a Szovjetunió és az Észak-Amerikai Egyesült Államok kapcsolatait«. Mikojan ezzel a Hruscspv- i üzenettel tarsolyában indult I Amerikába. Mint a kereske- - delim ügyek szakembere, kü- I lönösen alkalmas arra, választ ad- javaslataira. nak látta közölni: Mikojant (ismét kifejteea gazdasági ■minden hivatalos sízemelyiseg .... .. J. 5 7 fosarii-a. akivel találkozni k<- egyuttmukodesre vonatkozó fogadja, akivel találkozni ki , javaslatokat) amelyeket a elképzelhetetlen, ’ miniszterelnöke Adenauer kancellár szerdán Brentano külügyminiszter je­lenlétében újabb megbeszélést folytatott David Bruce ameri­kai nagykövettel a szovjet ja­vaslatokról. A kormány szer­dán tartotta első miniszterta­nácsát a karácsonyi ünnepek óta, és azon megvitatta a né- a»et kérdés legújabb fejlemé­Valóban hogy Mikojanhoz hasonló ál­lamférfiak csak azért utaz­zanak a világ legfőbb kapita­lista országába, hogy pihen­jenek, vagy ismereteiket gya­rapítsák. A szovjet vezetők szívből kívánják a szovjet—amerikai kapcsolatok javulásét. Sűrűn hangoztatták azt a meggyőző- zdésüket, hogy Moszkva és Washington közötti feszült­ség enyhülése orvosolná a »jelenlegi nemzetközi helyzet bizonytalanságát és aggasztó nehézségeit«. Hruscsov 1958 júniusában Eisenhowerhez intézett * 'üze­netében ezt a következőkép­pen fejezte ki: »Ha be akar­juk váltani az embermilliók reménységeit, egyesítenünk kimondott. A szovjet vezetők Cordell Hull volt amerikai miniszter Eisenhower elnök július 6-án kijelentette, hogy a Szovjet­uniónak nyújtandó kölcsön »bonyolult politikai és jogi kérdéseket vet fel«. Foster Dulles szokása sze­rint brutálisabb nyerseséggel hogy nyilatkozott: »Miért segítsük a Szovjetuniót abban, hogy foly­tassa ellenünk irányuló gazda­sági hadjáratát?« Miféle hadjáratról van szó? Hogyan lehet ellenséges cse­lekedetnek beállítani azt, hogy munkalehetőséget akar­jélszavát hangoztatják: »A nak biztosítani az amerikai kereskedelem a háború leg- . munkanélkülieknek? Az Egye­zőbb ellenszere. Terjedelmes sült Államok válsága ugyan megrendelési programot ja- ; nem súlyosbodott egy év vasoltak az Egyesült Álla- óta, de az amerikai ipar je­moknak. A Szovjetunió már, lenlegi helyzetében a munka­jelentős szerződéseket kötött nagy német, angol és francia cégekkel: reméli, hogy az amerikaiaktól nyersanyagot és i ipari berendezést kaphat, így ' például egész gyárakat a í Szovjetunió műrostgyártásá- nak növelésére. A Szovjetunió viszont landó eladni az Egyesült lamoknak mangánércet, tinát, azbesztet. fát haj­Al­pla­stb. nélküliek száma mégis millió körül marad. Ezen el gondolkozhatnának bizonyos körökben az Atlanti-óceánon túl, Mikojan útja kedvező le­het még ennél fontosabb prob­lémák megoldására is. Hruscsov azt javasolta: az Az elmúlt hónapokban sok amerikai személyiség uta­zott Moszkvába, így Roosevelt özvegye, Huronhrey szenátor, Eric Johnson és Walter Lipp­mann. Nem mondhatjuk, hogy az »erő politikájának« túlságosan lelkes szószólói voltak. Nem került zsák­utcába ez a politika? Reális érzékű államférfiak bízhat­nak-e még a belső felfordu­lás politikájában? Ki merne ma a »kommunista biroda­lom« közeli szétzúzásáról be­szélni, mint Eisenhower 1953-ban? Az Egyesült Államok való­színűleg nem áll nagyon mesz- sze annak az államnak a ne­hézségeitől, amely felismerte tévedéseit, és hozzá kell lás­son azok orvoslásához. Mikojan útja erre alkal­mat ad. A Szovjetunió he­lyettes miniszterelnöke külön­ben is annak az országnak képviselőjeként lépett az Egyesült Államok földjére, amely kilőtte az első űrraké­tát. Hruscsov .mondotta minsz­ki beszédében: »Bebizonyoso­dott, hogy a Szovjetunió a 5 I világ legelső országa a szput- nyikok és a földrészközi ra­kéták terén,. valamint a tech­nika és a tudomány más ága­zataiban«. Ez még több erőt kölcsö­nöz a szocializmus országának, i amikor kijelenti, hogy poli­ményez«, akkor ő — Eisenho­wer — he;! yesetni fogja, hogy a két ország több maigasa-amgú hivatalos személyisége tegyen kölcsönös látogatásokat; »... meggyőződésem, hogy a találkozókból egymás jobb megértése, hosszú távlatoikban pedig békés tárgyalás követke­zik«. Foglalkozott Eisenhower a rakétafejlesztés kérdésével is, és azt állította, hogy Amerika »nagyon gyorsan« halad előre ezen a téren. Az elnök végül röviden ériiptett néhány belpo­litikai kérdést, a többi között a költségvetés egyensúlybahazá- sának és az iskolákban alkal­mazott faji megkülönböztetés felszámolásának problémáját. Népszámlálás a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ). A Szov­jetunióban csütörtökön meg­kezdődött az országos nép- számlálás. Több lap, köztük a Pravda és az Izvesztyija ve­zércikkben foglalkozik ezzel az eseménnyel. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAt RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Bécs (MTI). Lapjelentések szerint osztrák kormánykörök­ben pillanatnyilag nem tart­ják időszerűnek Habsburg Ottó visszatérését. Tájékozot­tak úgy tudják, hogy a kor­mány csak az ez évben tar­tandó parlamenti választások után határoz arról, megenge­di-e Habsburg Ottó átköltözé­sét Ausztriába. Beirut (AP). A libanoni kor­mány szerdán úgy döntött, hogy elismeri az Algériai Köz­társaság ideiglenes kormányát. Mint a Reuter jelenti, a kor­mány döntése ellentmond a parlamenti külügyi bizottság előzetes határozatának, amely nem javasolta az ideiglenes al­gériai kormány azonnali elis­merését. Chicago (AP). Keith G 1 o n n a n, az amerikai űr­hajózási hivatal vezetője szer­űiké jának fix. pontja a békésedén ki jelentette, szívesen lét- egymás mellett élés; ez kell ' ná, ha más országokkal, »pél- legyen a mai idők törvénye: dául Oroszországgal« együtt akik ellene küzdenek, saiát bocsátana fel Amerika őrültségük áldozatai lesznek. ' terséges holdaikat. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom