Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-16 / 13. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Péntek, 1959. jamrár W. Jelszó: „Hűség a néphez, hűség a párthoz66 Ezekben a hetekben országszerte KISZ-gyűléseken osztják ki az új, végleges KISZ- tagkönyveket. A fiatalok mindenütt méltóképpen ünneplük meg szervezeti életük e jelentős eseményét A kadarkúti kiszesek gyönyörűen feldíszítették tanácsházuk -nagytermét, ahol a tagkönyvkiosztó gyűlést tartották. Az ünneplőbe öltözött fiatalok megtöltötték a termet. Török Sándor KISZ-tag nyitotta meg a gyűlést Majd a földművesszövetkezet Bartók Béla-kórusa énekelt mozgalmi dalt és népdalokat. A hallgatóság nagy tapssal köszönte meg a szép, jól tolmácsolt kórusműveket. Papp János Ar- kagyij Surakov: Komszomol- igazolvány című versét adta elő, majd Márkus Imre, a kadarkúti szervezet KlSZ-titká- ra ünnepi beszédet mondott Beszédében visszapillantott az ifjúsági szervezetek történetére, megemlékezett a Tanács- köztársaság hős fiataljairól, akik a kegyetlen fehérterror idején is helytálltak, s azokról, akik életüket áldozták fel a mozgalomért. Ezután rátért a felszabadulás utáni harcokra, ismertette a KISZ elődjeinek tevékenységét, majd a KISZ-ről beszélt. — Az ellenforradalom után alakult meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség — mondotta —, és sok-sok nehézséggel kellett megküzdenie, amíg eljutott odáig, hogy életerős, harcos szervezete legyen az ifjúságnak. A KIMSZ örököseinek valljuk magunkat, jelszónk: »-Hűség a néphez, hűség a párthoz!-« Tudnunk kell, hogy . mennyi harc, mennyi vér folyt el a kommunista ifjúsági mozgalmakért, tudnunk kell azt, hogy sokra kötelez bennünket ez a tagkönyv, hiszen a mártírok vére festette pirosra — fejezte be beszédét Márkus Imre. Fodor János községi párttitkár emelkedett ezután szólásra, köszöntötte a fiatalokat, és további munkájukhoz sok sikert kívánt. Majd Bíró Gyula, a KISZ megyei bizottságának szervező titkára szólt néhány szót. Beszélt a tagsági könyv kiosztásának jelentőségéről, arról, hogy a kommunista fiatalok a fasizmus idején mennyi áldozatot hoztak azért, hogy épségben megőrizhessék tagsági könyvüket. Arra kérte a KISZ-tagokat, hogy olvassák el a könyvben levő szabályokat, és azok szellemében éljenek, dolgozzanak. -Ezután kiosztotta a tagkönyveket. Az ünnepélyes pillanat hangulatát emelte az úttörő küldöttség megjelenése. Zsunics Edit úttörő köszöntötte a taggyűlést, s a pajtások minden KISZ- tag szíve fölé kis piros szalagot tűztek. Horváth Gyula a KISZ-ta- gok nevében köszönetét mondott, és ígéretet tett: — Úgy dolgozunk, hogy mindenkor méltók és büszkék lehessünk piros könyvünkre! Az ünnepélyes, szép gyűlés után a fiatalok késő estig együtt szórakoztak, táncoltak. Eredményes szabó-varró tanfolyam Befejeződött Nagybarátiban az állami gazdaság szakszervezeti nőbizottsága keretében működő szabó- varró tanfolyam. Hogy mennyire hasznos volt, azt megmutatják az eredmények. A tanfolyam megindulásakor sokan még a varrógépet sem tudták kezelni, most a sok szép kiállított blúz, díszpáma, failvédő, horgolt terítő, gyenmekkötény stb. láttán az a meggyőződésünk, nem volt hiábavaló fáradozás a tanfolyamon való részvétel. A 15 asszony és leány mindegyike tanult valami jót és szépet, aminek mindig hasznát veheti. A tanfolyamot Ifi G é z á- n é vezette. Megtartotta első ülését a városi tanács népművelési állandó bizottság Szerdán délután Kellner Béla elnökletével ülést tartott a Kaposvári Városi Tanács népművelési állandó bizottsága. Ezen az alakulás utáni első ülésen az állandó bizottság megtárgyalta a városi tanács első negyedévre szóló népművelési munkatervét. A munkaterviben a többi között az Arany utcai Téglagyár kultúrcsoportjának felélesztése, a munkáskórus megszervezése, a magyar-szovjet barátsági hónap előkészítése és a Tanács- köztársaság jubileumi ünnepségeinek szervezése, szerepel. Döntés született arról, hogy az állandó bizottság tagjai egy hónapon belül felülvizsgálják a város népművelésének helyzetét. és javaslatokat dolgoznak ki a munka megjavítására. KAPOSPULA ÉLETÉBŐL A kapospulai gazdák a téli időszakot művelődésre használják fel. Szívesen látogatják a különböző rendezvényeket. A gazdakörben a közelmúltban Nagy Károly járási művelődésügyi csoportvezető tartott előadást Az 1848-i szabadságharc címmel. Az előadáson sok gazda megjelent. Arra kérték az előadót, hogy a jövőben is tartson hasonló előadásokat * * * A gazdakör és a KlSZ-ifjú- ság hetenként három este jön össze megbeszélésre és klubestekre. A gazdák szívesen vesznek részt ezeken az összejöveteleken, mert itt mindig találkozhatnak a falu vezetőivel. Szinte minden este megjelenik körükben Kovács Ernő v. b.-elnök, Tóth János v. b.-titkár, Tóth Sándor, a Hazafias Népfront elnöke, G a á 1 László, az at- taiai ált iskola igazgatója. * * » A gazdáikor kebelében dalárda alakult, melynek vezetésére Gaél László ált. iskolai igazgatót kérték fel. Az első összejövetelt január 13-án tartották meg dalos estével egybekötve. * * * A gazdakörrel szoros kapcsolatban működik a KlSZ-szer- vezet. A szervezet benevezett a járási KISZ-sportversenybe. FELEJTHETETLEN, SZÉP NAPOK ezek a mostaniak a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjainak életében. Régi tagkönyveik helyett most kapják meg a szövetséghez tartozásuknak a réginél kötésben is szebb, díszesebb jelképét. Fegyelmezettség, lelket emelő ünnepi hangulat kiséri a KISZ- laggyűléseket. A szervezethez tartozó fiatalok szüleik és barátaik, a pártszervezetek vezetői előtt ünnepélyes fogadalmat tesznek, hogy hűséges Farkas Lajos, a ráksi KISZ-szervezet titkára visszatekint két harcos esztendő munkájára, s elmondja azokat a feladatokat, amelyek a tagkőnyvcsere után várnak a KISZ-flatalokra. Az elnökségben helyet foglal a községi tanácselnök és a párttitkár is. Butasi Gyula, a járási KISZ-bizottság tagja meleg kézszorftás kö- átnyújtja a piros színű tagsági könyvecskét a kiszistáknaK. tagjai lesznek a KISZ- nek, s nem riadnak vissza semmiféle nehézségtől, áldozatvállalástól. Telt szívvel, megújuló erővel, ifjú kommunistához méltó lelkesedéssel látnak hozzá a további munkához. Mindenütt alaposan, őszintén megvitatták, mi fékezte a szervezet előbbrejutá- sát, s most fegyelemben és szervezettségben megerősödve kezdik meg új terveik valóra váltását. A mezőgazdasági termelés kulcskérdése: a kukorica terme! és fellendítése kukoricatermeeztési tanácskozásról A kaposvári Tegnap kukoricatermesztési tanácskozást tartottak Kaposvárott. A tanácskozáson négy megye — Baranya, Somogy, Tolna és Zala — mezőgazda- sági szakemberei, állami gazdasági, gépállomási, termelőszövetkezeti vezetői és egyéni gazdái vettek részt, összesen több mint nyolcszázan. Sási János, a Somogy megyei Tanács V. B. elnökhelyettese megnyitó szavai után M agy ári András földművelésügyi miniszterhelyettes mondott beszámolót. Az életszínvonal és az állattenyésztés összefüggése — Pártunk és kormányunk célkitűzése a mezőgazdaság szocialista átszervezése és ezzel egyidőben az életszínvonal szakadatlan emelése. Ehhez többet és olcsóbban kell termelnünk a mezőgazdaságban is — mondotta bevezetőben Magyari elvtárs. Ezután részletesen utalt arra a szoros ösz- szefüggésre, amely az életszínvonal és az állattenyésztés között fennáll. Elmondotta, hogy nagy gondot okoz a megnövekedett húsfogyasztási igények kielégítése. — Van-e lehetőség a hús és egyéb állati termékek előállításában a gyors és nagyarányú előrehaladásra? Erre a kérdésre igennel válaszolhatunk. A gyorsabb előrehaladásnak a legfőbb feltétele a bőséges tápanyagot tartalmazó takarmány megtermelése. Ahol van elegendő és jó minőségű takarmány, ott bőség van állati termékekből. Nekünk erre van szükségünk — mondotta a miniszterhelyettes, majd hangsúlyozta: — A szilárd takarmánybázis megteremtése a mezőgazdasági termelés kulcskérdése. Ezután megállapította az előadó, hogy a kukorica az a növényünk, amelynek termését növelve megoldhatjuk az állat- tenyésztés takarmánygondját. A vetésterület növelésére nincs mód A kukoricatermelés fokozásának egyik módja a termőterület nagyobbítása. A közelmúltban jelentősen megnőtt a takarmánytermő terület. Újabb földeket kellene kukoricával bevetni. Erre azonban csak korlátozott lehetőségeink vannak, esetleg 1—2 százalékkal növelhetjük a kukorica vetés- területét. Nem mondhatunk le ugyanis más fontos növények termeléséről sem. A cukorrépa rovására nem vethetünk több kukoricát. A cukorfogyasztás a felszabadulás óta megkétszereződött nálunk. Számítanunk kell az igények további növekedésével. A hazai szükséglet kielégítése után exportra is küldhetünk cukrot. Megéri. A kenyérgabona szert meghonosítani, és mindenütt növelni az egy holdra jutó növény számot. A hibrid vetése 20—25 százalékos hozamnövekedést eredményez. A négyzetes-fészkes vetés a tény észterület jobb kihasználását és a gépi növény- ápolás nagyobb lehetőségének megteremtését szolgálja. A tőszám ésszerű növelése révén kisebb ugyan, de sokkal több cső terem egy-egy holdon. A kukoricatermelés szakkérdéseinek részletes elemzése közben hangsúlyozta Magyari eivtárs a megfelelő agrotechnikai módszerek alkalmazásának szükségességét. Végül szólt azokról az intézkedésekről, amelyeket a szakigazgatási szerveknek keik tenniük a'kukoricatermelés növelése végett. Nagyüzemi növénnyé válik a kukorica Magyari elvtárs előadása után felszólalt dr. Bélák Sándor, a Keszthelyi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet igazgatója. Az intézetnek megyénkben — Marietta-pusztán — is van gazdasága. A felszólaló tehát somogyi tapasztalatokról is számot adhatott. Elmondotta, hpgy a homokos vidéken is érdemesebb kukoricával foglalkozni, mint zabbal, vagy egynyári szálastakarmányokkal. Sőt: a homokon, ahol nincs lucerna, a szarvasmarhatenyésztést kizárólag a siló- kukoricára lehet alapozni. A továbbiakban így folytatta: — Elérkeztünk ahhoz a fordulóponthoz, amelynél a technikai fejlődés következtében a kukorica nagyüzemi növénnyé válik. — Szólt a mélyművelés, a tápanyagszükséglet biztosítása, a növényápolás jelentőségéről. Végül a hibridről szólva megállapította: — Jó befektetés a kukorica vetőmag kicserélése. Egy holdra elegendő vetőmagot 40 forint ráfordítással kap a termelő, s a hozam növekedéséből 5—600 forintos többletbevétele származik. Nagy gondot az agrotechnikára Kiss Béla. az Iregszemcsei Mezőgazdasági Kutató Intézet tudományos osztályvezetője felszólalásában árról beszélt, hogy a kukoricát be kell építeni a vetésforgóba. A szántás, trágyázás, zöldtrágyázás. a téli csapadék megőrzése, a vetőágy helyes elkészítése — mind-mind fontos részfeladata a kukoricahozam fokozásának. Iregszemcsén 5 év , óta termelnek silókukoricát. A | takarmány fehérje tartalmának növelése végett szóját ( vetettek a kukorica közé. Bevált ez a kísérletük. Molnár Imre, Somogy megye Tanácsa V. B. Mezőgazkenőmentes lebonyolítására hívta fel a tanácsi mezőgazdászok figyelmét Hatékony felvilágosító munkát! Szirmai Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottságának első titkára, országgyűlési képviselő is felszólalt a tanácskozáson. — Ahhoz, hogy elegendő és olcsóbb állati terméket, tenyészállatot adjunk az országnak, elsősorban a takar- mámykérdésit kell megoldani, a mi, hagyományos állattenyésztő megyénkben is. Ennek előfeltétele a kukorica termeléséinek fokozása. Javasoljuk a somogyi állami gazdaságoknak és az erős tsz-ek- nek, hogy két év alatt 50 százalékkal, az egyéni gazdáknak pedig azt, hogy 20 százalékkal növeljék a kukoricatermés mennyiségét. Persze, ez az elgondolás csakis az emberek meggyőzése után válik valóra^ Vannak nekünk kiváló szakembereink a tanácsoknál, az állami gazdaságokban, a gépállomásokon, és a termelő- szövetkezetekben. Tőlük azt kérjük, hogy minden alkalmat ragadjanak meg a kukoricatermelés növelése jelentőségének ismertetésére. Magyarázzák meg a mezőgazdaság dolgozóinak, az okos somogyi parasztembereknek: jól járnak ők is, az ország is, ha megfogadják a jó tanácsot és több kukoricát termelnek már ebben az évben, mint tavaly. Az agronó- mius azt is megtudja értetni az érdekeltekkel, hogy a kukorica forradalmasítja az egész mezőgazdasági termelést: több takarmányból több állatot tarthatnak, jobban pótolhatják a talajerőt és helyes vetésforgót alakíthatnak ki. Felhívás a mező- gazdasági dolgozókhoz A korszerű kukoricater- melésd módszerek élterjeszté- se bizonyára nem megy sámán. Ezért hívta fel a figyelmet Szirmai elvtárs a maradi- ság elleni küzdelemre. Eredményt csak úgy várhatunk, ha kikísérletezzük az újat. Ez pedig kockázattal jár. Ha az első évben nem sikerül minden úgy, ahogy szeretnénk, akkor se torpanjunk meg: állhatatosan folytassuk tovább a kísérletezést. A nagyüzemek vezetői helyesen teszik, ha érvényre juttatják a kukorica- földek dolgozóinak anyagi érdekeltségét: aki többet termel, több bért vagy prémiuvetésterülete lényegesen csökkent az elmúlt években. Ha nem emelkednek kellően a hozamok, akkor nem tudjuk ellátni itthon termett kenyérrel j dasági Osztálya főagronómusa j arról beszélt, hogy megyénk- ! ben is a kukorica az a nö- , vény, amelyet a legnagyobb mot kapjon. A tanácsok, a népfront-bizottságok, a földművesszövetkezetek egyaránt váljanak a kukoricatermés nöaz országot. — A kukorica termelés fokozásának egyedüli módja a holdanként! hozamok számottevő növelése. Valóságos kincsesbánya — A kukorica az ország szántóföldjének egynegyedén díszük. Ha csupán egy százalékkal növekszik a hozam, ez 5,8 millió kilogramm hús termelésének abrakszükségletét fedezi. De nemcsak egy, hanem több százalékkal is fokozható — egyik évről a másikra — a kukorica termésátlaga. Ha a vetésterület 75 százalékán hibridmagot vetünk és mellette 300 ezer holdon silókukoricát termelünk, a magasabb hozam 1,75 milliárd forinttal gazdagítja a népgazdaságot, a termelőket. Ezért mondjuk, hogy a kukorica népgazdaságunknak valóságos kincsesbányája. Ennek kiaknázásához három feladatot kell megoldanunk: a bel tény észtéses hibrideket minél szélesebb körben elterjeszteni, a nagyüzemekben a négyzetes-fészkes vetési módI területen termelünk. Ebben az i évben előreláthatólag 115— 120 ezer kait. holdon vetnek kukoricát a somogyi termelők. Nagy segítséget ad az állam e növény termelése eredmé- | nyesebbé tételéhez azzal, hogy : 75 vagon hibridmagot bocsát Somogy megye rendelke- ! zésére. I Baracs József Baranya megye Tanácsa V. B. Mező- gazdasági Osztályának főag- ronómvsa tapasztalatból mondta: — Bevált nálunk a martonvásári 5-ös beltenyész- téses hibridkukorica. Számos , termelőszövetkezetünk tavaly 40 mázsás csőtermést takarított be egy-egy holdról,-mivel hibrid magof vetett. Ez az eredmény mutatja: megvan a mód arra, hogy Baranya megye is előbbre jusson a kukoricatermes ztésben. Végül a vetőmagcsere alapos megszervezésére ás sökvelése állami programja végrehajtásának szószólóivá. A tanácskozás felhívással 1 fordult a négy megye mező- gazdasági dolgozóihoz. Java- . solja, hogy 1—2 százalékkal nagyobb területen vessenek i kukoricát, mint a múlt éviben; egy-egy holdon . 15—16 | ezer növényt biztosítsanak; ' a hibridvetőmag alkalmazásá- | val legalább 15—20 százalékos | hozamnövelést érjenek el az idén. j Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek jelenlévő vezetői elhatározták, hogy egész vetésterületükön hibrid- ! kukoricát tesznek a földbe ez ! év tavaszán. A tanácskozás Sás! János zárszavával ért véget A résztvevők ezt követően megtekintették a Béke-szálló nagytermében rendezett kukoricatermesztési kiállítást, amely január 19-ig tart SwiivÄ,
