Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-13 / 10. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Kedd, 1959. január 13. Qazdiaq. kän y aúHű m án ij, igényes olvasótábor Ki mit olvas? Olyan kérdés ez, amely soha nem fakulhat érdektelenné. Az első, igazán téli nap délelőttjén mérsékelt a forgalom a Megyei Könyvtár kölcsönzőjének helyiségében. Tehát kérdezösködésre alkal­mas időben jöttünk. Míg a délutáni kölcsönzés a napköz­ben dolgozók, a diákfiatalok egymást váltogató csoportjaié, délelőtt főleg háziasszonyok a látogatói a könyvtárnak. Bevá­sárló útjaikba ejtik a könyv­tárt. örülnivaló, hogy a ház­tartásban dolgozó asszonyok­nak is igényükké vált az ol­vasás. — Ki mit olvas? Az öszhajú S o m m e r Ig­nác nem lepődik meg a kér­désen. Azonnal kész a válasz: — Ki mit szeret. Hát igen, éppen ez az, ami érdeklődésre tarthat számot. Kicsit módosítva a közmon­dást: az embert nemcsak ba­rátjáról, hanem arról is meg lehet ismerni, hogy mit olvas szívesen. Mint beszélgetésünk elején kiderül, a fejlődés eltemette az egy—másfél esztendővel ez­előtti gondokat. Mélyült, őszin­tébb lett az olvasók tömegei­nek kapcsolata az irodalom­mal, a könyvvel. Manapság például, ha az olvasó a könyv­tárosra bízza olvasmányainak kiválasztását, és a könyvtáros egy-két könyv mellé javasolja mai magyar író vagy szovjet író egy-egy művét, az olvasó készségesen viszi el a könyve­ket, s be is számol arról, mi tetszett, mi nem. Legfeljebb az idősebb korosztály egyes tag­jai tiltakoznak, fintorognak, s Zilahy, Zsigray, Cronint kér­nek. De közülük is már egyre többen »engedik« meggyőzni magukat a művektől, amelyek­től előbb borsódzott a hátuk. Elmondják a kölcsönző dolgo­zói — akiknek létszámát a nagy forgalom miatt bővíteni kellett —, f ogy nemrégiben egy idős asszony azzal állított be, elbeszéléseket szeretne ol­vasni. Ajánljanak valami jó elbeszélőt. Kezébe adtak egy Puskin-kötetet. Az neki nem kell, mondta, mert az szovjet író. Mire felvilágosították, hoQy Puskin orosz író, s a ma élő orosz írók között is igen sók akad, akiknek munkáit ér­demes olvasni, sőt hozzátarto­zik a műveltséghez ismerni őket. A néni elvitte Puskin el­beszéléseit, és két hét múltán elégedetten hozta vissza, azzal, hogy ha van valami m.ág tőle, azt is adják oda. Szóval nyu­Szóba se állt a társadalmi ellenőrrel P i n- tér Ferenc, a libickozmai italbolt vezetője, amikor az udvariasan érdeklődött a ki­mért pálinka minőségéről, és kételkedni merészelt annak árában, szerényen megje­gyezve, hogy ennek a minő­ségű italnak a hivatalosan megállapított ára nem 80, hanem 70 forint. Pintér Fe­renc egyszerűen nem vette tudomásul, hogy népünk ál­tal megbízott ellenőrrel van dolga, akinek a többi között feladata a kereskedelmi és vendéglátóipari üzletszabály­zat megtartásának állandó figyelése és a fogyasztói ár pontos felszámításának el­lenőrzése. De ezt — bár az ellenőr igazolványát is meg­mutatta — nem vette figye­lembe Pintér Ferenc: kurta és nyers »nem érdekel!« — szavakkal vágta el a további érdeklődés lehetőségét. Kommentárként csak any- nyit: a kereskedolem ellen­őrzésében önzetlenül segítő társadalmi ellenőrök e mun­kájukat díjazás nélkül és sok gátlással küszködve végzik. De hogy szükség van rájuk, azt több kisebb-nagyobb sza­bálytalanság leleplezése bi­zonyítja. Munkájukat azon­ban hátráltatják az ilyen esetek, amikor természete­sen önérzetükben is sértve érzik magukat, mivel népi államunk által felruházott jogaikkal nem élhetnek. Ép­pen ezért teljes elégtételben kell részesülniük: vonják szi­gorúan felelősségre a felvi­lágosítást megtagadó' szemé­lyeket. — sk — godtan lehetne a könyvtárat az emberismeret iskolájának mon­dani, mert az is. Az olvasók igényességét, ko- molyodását jelzi, hogy egyre gyérül azoknak a száma, akik úgy jönnek kölcsönözni, hogy: »valami humqros« vagy: »va­lami kalandos, szerelmes törté­netet« szeretnének olvasni. A legtöbb kölcsönző, mihelyt a könyvesbolt kirakatában meg­jelennek az újdonságok, a rá­dió, a napilapok ismertetnek egy-egy új könyvet, listával jelentkeznek. Ez egyúttal vá­lasz is arra, hogy ki mit sze­ret olvasni. A könyvújdonsá­gok örvendenek a legnagyobb keresettségnek. Kölcsönzésük előjegyzési rendszerben folyik. A ma élő magyar írók és a haladó nyugati írók munkái népszerűek. — Komoly fejlődésszámba megy — mondja Sommer Ig­nác —, hogy olyan könyveket, amilyeneket azelőtt ajánlani kellett, most az olvasók kérik. Nemcsak az ismertebb szovjet írók müveire gondolok, ha­nem azokra a könyvekre is, amelyek például a nácizmus kegyetlenkedéseit mondják el. Úgyszólván nincs olyan olva­sónk, aki ne olvasta voina Krauss—Kulka: Halálgyár c. könyvét. Nem csupán a szép- irodalom érdekli az embere­ket. Meglepően sokan kedve­lik az Univerzum-füzeteket, a népszerű tudományos munká­kat a csillagászat, a technika, a fizika témaköréből. Valame­lyik nap az utcán szólított meg egy ismerősöm, hogy kap­ható- i náiunk a Mindenki fi­zikája. — Elmondhatjuk hát, hogy nőtt az olvasási kedv a fiata­lokban és idősebbekben egy­aránt ? — Igen. Az elmúlt esztendő­ben 2600-on felül volt olva­sóink száma. Az idén valószí­nűleg tekintélyesen gyarapszik táborunk, hiszen csak most Kiadták Mozart összes leveleit A salzburgi Mozarteum a nagy zeneszerző müveinek keretében kiadja Mozart és családja levelezését. Ezt többek között az teszi szük­ségessé, hogy Mozart levelei­nek korábbi kiadásai már ré­gen elfogytak, egyes leveleket pedig ez ideig nem közöltek teljes szöveggel. O. E. Deutsch zenetudós a levelek kiadását három-négy kötetre tervezi. A magyarázatok külön köte­tet töltenek meg. kezdődött az olvasójegyek megújítása s máris hatszazan iratkoztak vissza a könyviár­ba. De nemcsak a könyvek ke­resettsége pezsdíti a forgalmat. Szeptember óta diafilmeket is kölcsönöz a Megyei Könyvtár. Nehéz eldönteni, hogy mely filmek a népszerűbbek: a me- sefilmek-e vagy az ismeretter­jesztő filmek. Mindenesetre igen változatos lehet a (lázi kis mozik műsora, és sok le­het a diavetítőgép, mert hár­masával, négyesével viszik a mamák és gyerekek egyaránt a kis diafilmes dobozokat. Mindent összevetve tehát: a megnövekedett könyvállo­mányhoz — mely szüntelenül bővül, egyre gazdagabb lesz — igényben lassan felnő az ol­vasóközönség is. Ezt ígéri a Megyei Könyvtárnak az ú]- esztendő. László Ibolya Látogatás az Onkológiai Gondozóban Az egész világon a legtöbb áldozatot szedő betegség a rák. Magyarországon évente több mint 12 000 ember hal meg benne. A halálozás sorrendjé­ben a második helyen áll, es csak a szív betegségei visznek el több embert az élők sorá­ból. Népbetegség ez, amely mindenkit egyformáin kell érde­keljen. Ezért kerestük fel a Somogy megye rákellenes küz­delmét irányító Onkológiai Gondozót (Marx Károly utca 16. szám), hogy érdeklődjünk 1958-ban végzett munkájukról és annak eredményeiről, vala­mint idei terveikről. A Gondozó fontos megelőző munkájához képest igen sze­rény helyiségben működik. Ép­pen rendelési napon érkeztünk, és a szűk előszobát zsúfoltan találtuk vizsgálatra vúrókk J. A legtöbben állnak, mert ülő­bútorok részére nincsen eiég hely. A rendelő egyik sarka öltözőül szolgál, és lepedőkkel van elkerítve. A mellette lévő ÚJ SZITA A SÜTÖDÉBEN A pékek munkáját igen megkönnyíti Papp Józsefnek, a Sütőipari Vállalat dolgozójának újítása, a centrifugális szitálógép. Az új szitagép kísérletképpen már két éve mű­ködik, s miután bevált, megkezdték sorozatgyártását. A vállalat eddig 25 db szitagép gyártásához kapott engedélyt. A gép óránként 50—60 mázsa lisztet szitál meg, és fúj a keveröbe. Porzás egyáltalában nincs. Reméljük, e gépek be­állításával a kenyérben többé nem lesz kóc-, zsák- és egyéb hulladék. asztalnál találjuk az asszisz­tensnőt, aki éppen a tetemeket írja fel. Középen vizsgáló-asz­tal, ennek szomszédságában több apró asztalka különböző orvosi felszereléssel. A mosdó melletti villanysterilizálóban főnek az eszközök. A falakon az egész megyéről felvilágosí­tást adó statisztikai táblák A másik szoba falán a Gondozó munkáját elismerő kitüntető oklevelek és zászl ók láthatók. Dr. Vetter Ambrus íóorvos, kérésünkre elmondja hogy a rákos megbetegedések szama az utóbbi évtizedben emelke­dést mutat. A világ minden kultúrországában széles fron­ton folyik a harc e rettenetes betegség ellen. Keletkezésének okai még nincsenek tisztázva, de azért már sok tulajdonsága ismert. Ezekre az ismeretekre van felépítve a modern rák­ellenes küzdelem, amelynek szinte egyetlen fontos fegyve­re a szervezés, amellyel a be­tegséget a kezdet kezdetén — mikor még annak nem is ne­vezhető — igyekszünk' felis­merni — mondja dr. Vetter Ambrus —, majd így folytatja: a korán felismert rák mindig meggyógyítható. Persze, a legtöbbször az a baj, hogy későn kerülnek a betegek orvoshoz, aminek oka egyrészt magában a beteg­ségben rejlik. Körülbelül 80 százalékban maga a beteg is hibás, aki az apró, figyelmez­tető jeleket vagy nem veszi észre, vagy annak semmi je­lentőséget nem tulajdonit. Sok­szor a kezdeti tüneteket még az orvos sem ismerheti fel. Emiatt következik he a rák el- hanyagolódása. Kivételes esetekben olyan rosszindulatú a rák, iiogy a tünetek első jelentkezése után pár hónapra már el is pusztít­ja a beteget. Általában arány­lag lassú növekedés jellemzi, úgyhogy idő van a felismeré­sére és a gyógyítására. A mo­dern rákellenes küzdelem ezen alapul. Sok-sok egészséges vagy magát egészségesnek hí- ivő embert vizsgálunk meg. Ke­ressük azokat az apró, jelen­téktelen elváltozásokat, ame­lyekről a vizsgált egyénnek ;setleg fogalma sincs, de amelyekből tapasztalat sze­rint rák keletkezhetik. A la­kosságot átszűrjük. Ha a szű­résnél talált apró elváltozáso­kat meggyógyítjuk, elejét vesszük a rák keletkezésének. A tömegek átszűrése kizáró­lag a demokratikus országok­ban valósítható meg. Az élen járó ebben is a Szovjetunió, ahol a szűrések következtében a gyógyíthatatlan méhnyak-rák fogalma el is tűnt. Taskent­Jegyzetek egy bírósági tárgyalásról Flórián István volt kadar­kúti tűzifa-kereskedő és bűn­segédei állnak a Kaposvári Já­rásbíróság dr. Schlett Jenő ta­nácsa előtt. Ügyükben egy­szer már ítélkeztek, de a Me­gyei Bíróság újabb bizonyí­tást, újabb tárgyalást rendéit el. Nézzük meg, miért kell Flórián Istvánnak és társainak a bíróság előtt felelniük. I egész sereg felhajtót, illetve al- I felvásárlót tartott. El 1. Mint már a Somogyi Néplap 1958. március 22-i számában ismertettük, Flórián István igen változatos életpályát fu­tott be. Előbb egy budapesti nagykereskedő felhajtójaként tevékenykedett, majd a kadar­kút! TÜZÉP-telep vezetője lett. Sikkasztás miatt leváltották. Ezután épület- és tűzifakiske­reskedő engedélyt kért, s en­nek birtokában majd az egész országra kiterjedő kereskedést folytatott. A MÉSZÖV, :i TÜ- ZÉP és az iregszemcsei fm.sz megbízólevelet adóit számára, hogy nekik is vásároljon /el fat. E megbízólevelekkel Fló­rián nyugodtan űzhette mes­terkedéseit, míg a rendőrség véget nem vetett űzői­méinek. Az üzlet közben már olyan jól ment, hogy Flórián megfelelő jutalék ellenében Sikkasztással és árdrágító üzérkedéssel vádolva került i 1;íróság elé Flórián István, mi­vel az általa és felhajtó! által vásárolt fát jog­talan haszonnal adta tovább az fnisz-eknek és TÜZÉP-eknek, melyek azt usvancsak nyere­séggel adták tovább. Tanúk se­regét vonultatta fel a bíróság. Nemcsak azt mondták el, ho­gyan alkalmazta őket felvásár- ; lónak Flórián, hanem azt is, j hogy a fáért általában 10 fo- ! rintot fizetett mázsánként, ab- ! ból levonta a 15 százalék adót — így az eladó csak 8,50-et ka­pott kézhez mázsánként —, de Flórián a vételi jegyen mindenkor 14 forinttal számol­ta el a fát. Vasútállomási dol­gozók tanúsították, hogy Fló­rián a megbízóleveleket fel­mutatva igényelte a vagono­kat, és szállította a fát a meg­rendelőknek. Elmondták a ta­núk, hogy a volt kiskereskedő költekező életmódot folytatott, barátainak, ismerőseinek szí­vesen fizetett a kocsmában (volt miből). [371 A bíróság több szakértőt meghallgatott, köztük a Fővá­rosi Bíróság igazságügyi könyvszakértőjét is. Bár egyes részletkérdéseket illetően mu­tatkozott némi eltérés a szak­értői véleményekben, de ab­ban egyetértettek, hogy a ka­darkúti TÜZÉP-telep 22 000 forintnyi hiánya Flórián Ist­vánt terheli. 4. sem tartjuk ezt helyesnek. Mert — s ezt a TÜZÉP dol­gozói is látták — e megbízóle­velek elősegítették Flórián Ist­ván árdrágító üzérkedését. S bár akkor még nem,volt ilyen rendelet, inkább alkalmazniuk kellett volna ihunkakönyves dolgozókat, akik nem üzérke­désre. hanem valóban a ’la­kosság ellátására adták volna a felvásárolt fát. Háhn Imre, a Somogy me­gyei TÜZÉP áruforgalmi osz­tályának vezetője másodrendű, Jankura Gyula, az iregszem- csei fmsz volt alkalmazottja pedig harmadrendű vádlott­ként állt a bíróság előtt. Mindkettejüknek nagy része , volt abban, hogy Flórián lst- , vánnak megbízólevelet adott a TÜZÉP, illetve az fmsz. | — Nem érzem nv ,m bű­nösnek — vallották ismételten a tárgyaláson. — Amit tettem, népgazdasági érdekből tettem, hogy a lakosság tftzelőellátását biztosítsuk. — így vallott a rendőrségen a TÜZÉP-telep megyei igazgatója, s hasonló- j képp nyilatkozott a tárgyalá- ■ son a Belkereskedelmi Mi- | nisztérium TÜZÉP Főigazgató­ságának főkönyvelője is. j Ennek ellenére fenntartjuk azt a korábbi véleményünket, hogy ha nem is volt olyan ren­delet, amely megtiltotta volna megbízólevelek kiskereskedő részére történő kiadását, még­5. A bíróság az elsőrendű vád­lói iát. Flórián Istvánt, mert a kadarkúti TÜZÉP-telepen 22 ezer forint kárt okozott, s mert 17 Ö0G forinttal nem számolt el, okirathamisítást, árdrágí­tó üzérkedést követett el, két­évi börtönre, 3000 forint pénz- büntetésre és ötévi jogvesztés re ítélte. A másodrendű vád­lót" Háhn Imrét, a harmadren­dű vádlott Jankura Gyulát, mert megbízólevél adásával elősegítették Flórián jogtalan kereskedői tevékenységét, 2000, ideivé 800 forint pénzbünte­tésre ítélte a bíróság. Flóriánnál súlyosbító körül­ménynek vették büntetett elő­életét Háhnnál és Jankuránál pedig enyhítő körülménynél:, hogy anyagi hasznuk ez ügy­ből kifolyólag nem származott. A védők és vádlottak enyhíté­sért illetve felmentésért fel- Icboeztek. Szakai László ben — mint Sábád professzor­tól értesültünk — évente két­szer szűrik át az asszonyokat Sajnálatos, hogy a férfiakat leggyakrabban t ama dó gyo­morrát kiszűrésére alkalmas | eljárás még nincs. Reméljük, hogy a nemrégen nyilvános­ságra hozott Törő—Csaba reac- tióval ez a kérdés is a megol­dáshoz közeledik. Ez idő sze­rint azonban a férfiakat , tö­meges szűrésben nem részesít­jük. A nők e tekintetben sok­kal kedvezőbb helyzetben van­nak, mert a náluk leggyak­rabban előforduló emlő- és nemiszervi rákok aránylag könnyen felismerheiőK. A szű­rővizsgálatok módszerei már pontosan ki vannak dolgozva. Ezért azoknál az asszonyoknál, akik rendszeresen járnak szűrővizsgálatra, ha megkapják is a rákot, azt időben felismerjük és meggyó­gyítjuk. Hangsúlyozom az is­mételt szűrés fontosságát, mert az egyszeri szűrésnek a rák megelőzésében nincs semmi jelentősége és értelme. A szű­réseket 8—9 hónaponként meg kell ismételni. Csak az ilyen folyamatos szűrések adhatják meg a biztonságos érzést, és járnak eredménnyel. Nem hallgathatom el azon­ban azt sem, hogy az egyszerű női szűrések csupán az emlő-, nemiszervi-, bőrön és nyálka­hártyán előforduló rákok fel­ismerését szolgálják. Ezzel az eljárással az úgynevezett belső rákok nem ismerhetők fel. De mivel a nőket leggyakrabban támadó rákok szűréssel kizár­hatók, a belső szervi rákok fel nem ismerése az egyszerű női szűrések értékéből semmit sem von le. Intézményesített, rendsze­res szűrővizsgálatok 1952 óta folynak hazánkban és így So­mogy megyében is. Nemcsak a járási székhelyeken, hanem minden községben is, ahol ar­ra alkalmas körzeti orvos van, állítottunk fel szűrőállomást. A megyében végzett szűrővizs­gálatok száma kb. 155 000. Nyilvántartott rákos betegeink száma 3478. A járási székhe­lyeken és Kaposvárott a szű­réseiket nőgyógyász-szakorvo­sok végzik. Tavaly a megyé­ben 20 000, ebből Kaposvárott 3000 szűrést végeztek. A szű­rések teljesen veszélytelenek. A szűrésre az asszonyokat bi­zonyos rendszer szerint hív­juk be. Szomorú, hogy olykor hat­nyolc felszólítást is kell külde­nünk, míg egyik-másik ma­kacs asszony vizsgálatra szán­ja el magát. A behívási rend­szert a jövő évben is folytat1 juk mindaddig, míg az asz- szonyok meg nem tanulják és vérükbe nem megy a szűrések életmentő fontossága. Nincs szomorúbb, mintha olyan asszony jelentkezik elhanya­golt rákkal, akit ismételten hiába hívtunk szűrésre. Nem­csak Kaposvárott, hanem or­szágosan is az a tapasztalat, hogy az elhanyagolt esetek 80 százaléka szűrésen .nem járt asszonyokból, 18 százaléka rendetlenül, s csak 2 százalék a szűrésre járók közül került ki. Minden törekvésünk az, hogy a közönséget a szűrésre ráneveljük. Ezért ez év ja­nuárjában meg február első felében a Vöröskereszttel és a TIT-tel karöltve felvilágosító hetet rendezünk a rák és a rákellenes küzdelem megis­merésére. Somogy a rákellenes küzde­lemben az ország első megyé­je. Azonban sok és nehéz harc vár még ránk, hogy ezt a he­lyet a jövőben is megtarthas­suk. A Szovjetunióban felfedezték Hegel két eredeti kéziratát A' Voproszi Filoszofii című folyóirat közli, hogy a szov­jet központi állami doku­mentációs levéltárban felfe­dezték Georg Wilhelm Friedrich Hegel német filo­zófus két eredeti kéziratát. Az eiső egy eddig ismeretlen levelet tartalmaz, a máso­dik pedig egy beszéd vázla­tából áll, amelyet Hegel 1813. szeptember 2-án, mint a nürnbergi gimnázium igazga­tója tíU'ÍJjtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom