Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-13 / 10. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1959. január 13. Nehéz körülmények között dolgoznak, de helytállnak a kaposvári vasútállomás kommunistái Sokakat meglep talán az az adat, amelyet ide írunk: a MÁV pécsi Igazgatóságának állomásai közül Kaposvár bo- nyilítja le a legnagyobb sze­mélyforgalmat. Ez természetesen próbára te­szi az állomás személyzetét, mindenkinek meg kell állnia a helyét. Az őszi forgalom sike­res lebonyolítására indított versenyben a pécsi Igazgató­ság lett az első. A kaposvári állomás dolgozói is hozzájá­rultak az elsőség megszerzésé­hez. Ahol ilyen erőfeszítéseket kell tenni a teher- és személy- forgalom biztosításáért, ott a pártszervezetnek állandóan na­pirenden kell tartania a ter­melési problémákat. Doma József elvtárs, az állo­más pártszervezetének titkára elmondja, hogy a pártszervezet a raktárfőnökség, a kereske­delmi rakodók, a távirda, és az állomás kommunistáit fog­lalja magában. — Az ellenforradalom leve­rése után azonnal felvettük a harcot a reakciós nézetek el­len, s eltávolitottuk azokat, akik részt vettek az ellenfor­radalomban. A pártszervezet fokozatosan kezébe vette az állomás politikai irányítását, megszilárdítottuk a munkafe­gyelmet Tavaly nem teljesítet­tük az első félévben kitűzött célokat, a balesetek száma is magas volt. Rendkívüli tag­gyűlést hívtunk össze és meg­tárgyaltuk, hogyan javíthat­nánk munkánkon. Sikerült is a balesetmentes szolgálatot megvalósítanunk, betartani az egy kocsira eső mozgatási időt, menetrend szerint indíta­ni a vonatokat és jól kihasz­nálni a kocsikat. A második félévben a pártonkívüliek lel­kes támogatásával sikerült el­érnünk az élüzem szintet, pe­dig ez lényegesen magasabb volt tervünknél. A kommu­nisták mindenütt élen járnak a feladatok teljesítésében, s ezzel kivívták a pártonkívü­liek tiszteletét. Csupán egy­szer fordult elő, hogy két párt­tag (raktári dolgozók) nem állta meg helyét a munkában. Taggyűlésen foglalkoztunk ügyükkel, s rövid idő alatt javítottak magatartásukon. A pártszervezet és a szak­vezetés vállvetve harcol a ter­melési feladatok sikeres meg­oldásáért. A kommunisták hathatósan segítették az ered­ményes szakmai továbbkép­zést. Tavaly 20 vonatvezető és 35 jegyvizsgáló vizsgázott eredménnyel a kommunisták jó munkájának következtében. A helyben lakó dolgozókat né­ha gyakrabban igénybe ve­szik, ha egy-egy külön szerel­vény indul, mivel a vidékiek nincsenek kéznél, jóllehet sok­kal kevesebbet voltak szolgá­latban. Az utazó szolgálatnál igen hátrányosan érezteti hatá­sát, hogy a dolgozók 45 száza­léka vidéki. Az állomásfőnök­ség a pártszervezet javaslatá­ra most úgy próbál segíteni ezen, hogy Kaposvárott, illet­ve a közeli községekben lakó­kat részesíti előnyben a felvé­telkor. Csak akkor végezhető jó munka továbbra is az állo­máson, ha a szakszervezet, a KISZ, a nőbizottság segíti a pártszervezetet a dolgozók ön­tudatának fejlesztésében. — A pártszervezet azért ké­pes a dolgozókat csatasorba állítani egy-egy feladat megol­dására, mert a tömegszerveze­tek támogatják munkánkat, szoros kapcsolatban állunk ve­lük. Nőbizpttságunk az igaz­gatóságon belül a legjobb, KISZ-szervezetünk is min­dent megtesz a fiatalok össze­fogása és megmozgatása cél­jából. Minden kibővített veze­tőségi ülésre meghívjuk a Nem nyugodhatnak bele a keresetigeti vezetők Nemrégen kapott villanyt a falu; a hosszú téli esték sötét­ségét már legyőzte és száműz­te a technika, de az emberi agyak és szívek homálya még nem mindig, nem mindenütt akar tért engedni az értelem világának. A falu régi vezetőiben volt a hiba? Bizonyosan. Leginkább eket terheli a felelősség, hogy a község körülbelül másfél ezer lakója ilyen szellemben él és dolgozik, mint a mostani. Őket, akik itt voltak, és sokat azok közül, akik itt vannak ma is. S a falu lakóit is, mert nem emelték fel szavukat a hibák ellen, vagy éppen maguk is hozzájárultak a jelenleg ural­kodó rossz szellem kialakításá­hoz. A tanácsházán új elnököt és titkárt találunk. Néhány hó­napja vannak a faluban, mun­kájuk eredményét lemérni ke­vés ez az idő. Élőiről kell kezdeni mindent — mondja Hegedűs József, a tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke —, az em­berekben felébreszteni a bi­zalmat, s megtörni nemtörő­dömségüket, fásultságukat. Nem könnyű a dolguk. Elő­ször meg kell találni az utat a becsületes, józan gondolko­dású emberekhez. S ez annál nehezebb, mert a múlt évek tapasztalatai sokakat változtat­tak bizalmatlanná, kételkedő­vé, és ma is akadnak, akik — hogy magukat felszínen tart­sák — ellentétet szítanak, és semmit nem tesznek azért, hogy a közösség ügyét kimoz­dítsák a kátyúból, vagy éppen azon igyekeznek, hogy vissza­tartsák, eredménytelenné te­gyék azok munkáját, akik az ügy előremozdításáért fáradoz­nak. 1957 tavaszán megalakult a KISZ-szervezet. Tizenöt tagja van, ez a szám körülbelül a község fiatalságának negyede. Csaknem kétéves munkássá­guk egyetlen színdarab beta­nulásából és néhány bál ren­dezéséből áll. Nem is igen le­hetett összehívni őket, csak ha azt dobolta a hivatalsegéd, hogy valamilyen mulatság lesz. Ilyenkor pedig legtöbbször részeg duhajkodás, verekedés kerekedett. Néhány tag kivéte­lével a választásokkor sem le­hetett megtalálni senkit, még a KISZ-titkárt sem. Szép kultúrterme van a fa­lunak, de — s ezért a községi tanács új vezetői hibáztatha­tok — nincs népművelési ügy­vezető. A terem hetekig, hóna­pokig üresen áll. Nőtanács is csak papíron létezik. — Ment azért minden — mondja Takács János, a párt- szervezet titkára, noha he­lyeslőén bólint Hegedűs Jó­zsef nem éppen ezt bizonyító információira. Az elmondot­takból és a másokkal való be­szélgetésekből az tűnik ki, hogy nagyon is nem ment, il­letve rosszul ment sok minden ebben a faluban. A pártszerve­zetnek nem szabad belenyu­godnia, hogy »azért valaho­gyan lesz«, hanem mozgósíta­nia kell az embereket, kezde­ményezésre van szükség. Ha nem ezt teszik, nem töltik be hivatásukat, vagy nem úgy töltik be, amint kellene. Hely­telen az is, hogy a kommu­nisták a falu egyéni gazdái kö­zül csupán egyetlen tagot fo­gadtak soraikba. Az elzárkózás nem hozhat sikert. Az új tanácsi vezetők, az új. KISZ-titkár megválasztása változást ígér a falu életében. Munkájukhoz legtöbb segítsé­get a pártszervezet nyújthat, de az is csak akkor, ha szakit eddigi helytelen módszerével, és a falu valamennyi lakóját bevonja abba a harcba, amely azért folyik, hogy Kercselige- ten is ne csak a villany, ha­nem az értelem világa is vilá­gítson. V. P. szakszervezet, a nőbizottság és a KISZ vezetőit, közösen dol­gozzuk ki az előttünk álló fel­adatokat — mondja Doma elv­társ. Nem a legkönnyebb itt a szervezeti élet biztosítása, hisz az utazó szolgálatosok nem mindig jelenhetnek meg a taggyűléseken, a párttagság egyharmada pedig utazó. Ezért a gyűléseken néha a ta­goknak csak 85—90 százaléka jelenik meg. Egyetlen taggyű­lés volt, a tagkönyvkiosztó, ahol — bár óriási nehézségek árán — megoldották, hogy minden tag megjelenhessék. A szolgálat természetesen a pártoktatást is befolyásolja. 1957-ben a pártszervezet két Időszerű kérdések tanfolya­mot és egy Marxizmus—leni- nizmus tanfolyamot szervezett. Tavaly már az előző évben gyűjtött tapasztalatok alapján indították meg az oktatást. Külön szerveztek egy tanfo­lyamot az utazóknak és egyet a helyhez kötötteknek. A Marxizmus—leninizmus tan­folyam látogatottsága teljes, az Időszerűé 85 százalékos volt. Az oktatásiba bevonták a pár- tonkívülieket is, szám szerint 12-en vesznek részt politikai to­vábbképzésben. A pártszerve­zet már készül a Tanácsköztár­saság kikiáltásának 40. évfor­dulójára. Elhatározták, hogy munkaversenyt indítanak, több előadáson méltatják 1919 je­lentőségét. Az állomás kommunistái sokkal nehezebb körülmények között dolgoznak, mint más üzemek pártszervezetének tag­jai, mégis mindent elkövetnek, hogy a politikai, gazdasági, és kulturális kérdésekben az ő szavuk legyen a mérvadó. L. G. Felvétel a debreceni Dohányipari Technikumba Az általános iskola Vili. osztá­lyát kitűnő, jeles vagy jó ered­ménnyel végzett fiúk, kisebb számban leányok pályázhatnak a debreceni Dohányipari Technikum I. osztályába. Az intézet az ország egyetlen dohányipari szakközépis­kolája, négyéves tanintézet. A végzett tanulók a dohánytermesz­tés, kiképzés, gyártás és értékesí­tés területén helyezkednek el. Az legkiválóbbaknak lehetőségük van egyetemi tanulmányok folytatásá­ra is. Az iskola mellett diákotthon és tanulószoba működik. A kivá­lóan tanulók évi négyezer forint ösztöndíj elnyeréséért is pályáz­hatnak. Érdeklődőknek részletes tájékoztatást nyújt az iskola igaz­gatósága. Cím: Dohányipari Tech­nikum, Debrecen, Irinyi u. 1-3. Telefon: 30-29. A párt szavát viszik a falura Ezekben a napokban Kaposvárról és a já­rások székhelyéről pártaktívák érkeznek me­gyénk számos községébe. Egy hónapot tölte­nek ott — így szól megbízatásuk. Nem titok, hogy küldetésük célja a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének elősegítése. A minap — amint hírt adtunk arról lapunkban — fel­készítették őket feladataik megoldására. Mit kaptak útravalóul? Elmondhatják, hogy az ellenforradalom súlyos kártétele ellenére él, fejlődik a tsz- mozgalom megyénkben. 1956 őszén a 327 termelőszövetkezetből 30 maradt meg. Az 1956—57-es gazdasági év végén 93 somogyi szövetkezet készített zárszámadást. Az el­múlt hónapokban 119 tsz-ben tartottak zár­számadó közgyűlést. Ezeken kívül néhány új — 1958 második felében alakult — tsz is el­készíti ez évi termelési tervét. A múlt esz­tendőben 30 közös gazdaság jött létre, s 75 százalékkal nőtt a szövetkezetek földterülete, 1191 család 1896 tagja lépett be ugyanezen idő alatt a meglévő vagy új tsz-ekbe. Jelen­leg — az egyesüléseket is figyelembe véve — 126 termelőszövetkezetünk tagsága 42 897 kát. hold földön gazdálkodik, és 103,4 millió forintos vagyonnal rendelkezik. Az elmúlt gazdasági évben tehát erősödtek, fejlődtek szövetkezeteink. A megszilárdítás feladataiból jut erre az esztendőre is. A számszerű fejlődésben viszont nagyobb lépé­sekkel kell előrehaladnunk — a dolgozó pa­rasztság és a népgazdaság együttes érdekei követelik meg ezt. A tsz-ek példamutatását érvényre juttatva újabb egyéni gazdákat megnyerni a szövetkezés ügyének — ez a célja a felvilágosító munkának. Az érvek ha­tékonyságát az adja meg, hogy a mindenütt érvényes, általános irányelvek helyi példákra épülnek. Ezért első teendőjük a pártaktivis­táknak, hogy megismerkedjenek a község ter­melőszövetkezetének életével, gazdálkodásá­val, s buzdítsák a falu, főleg pedig a tsz kommunistáit az egyéni gazdák körében vég­zendő, a közös gazdálkodás eredményeit hir­dető munkára. Ahhoz, hogy új belépőkkel erő­södjék a szövetkezet, az kell, hogy a tsz-ben dolgozó, a falun élő elvtársaink megértsék: elsősorban az ő kötelességük a szövetkezeti eszme terjesztése. Előbb a termelőszövetkezet kommunistáival, aztán a közös gazdaság ve­zetőivel, majd a tsz-tagsággal kell megtár­gyalni a fejlesztési tennivalót. Értessük meg velük az előbbre lépés szükségességét, s ér­jük el, hogy menjenek paraszttársaikhoz, és hívják őket maguk közé. A befelé fordulás erős gátja a jól működő szövetkezetekben a tagfelvételnek. Az okos szó eltávolítja az út­ból ezt az akadályt. Sokoldalú, belterjes gaz­dálkodást folytatni csakis megnövekedett lét­számú szövetkezetek képesek. Uj tagok fel­vételével tehát — jól átgondolt gazdálkodás mellett — növekszik a tsz jövedelme, emel­kedik mind a régi, mind az új tagság élet­színvonala. A belépés és felvétel hasznára válik az egyéni gazdáknak és a szövetkezet­nek egyaránt. A falu más szervei sem bízhatják sorsára a szövetkezés ügyét. A tanács, a KlSZ-szer- vezet, a földművesszövetkezet, az állami gaz­daság, a gépállomás, a notaries, a Hazafias Népfront-bizottság ugyancsak sokat tehet az egyéni gazdák felvilágosításáért. A peda­gógusok, orvosok, állatorvosok, az iparosok, boltosok szintén megtalálhatják a módját an­nak, hogy munkálkodjanak a jobb élet megteremtéséért a falun. Segíteni minden, arra alkalmas helyi erő megszervezésében, egységbe foglalásában a tsz-fejlesztés céljá­ból — ez a pártak'tivisták dolga Nem pedig az, hogy a helyi szervek nélkül próbáljanak eredményt elérni. A megyei pártbizottság ve­zetői óva intették a falura küldött elvtársa­kat: tartózkodjanak minden olyan kísérlettől, amellyel a községi tanács vagy a pártszerve­zet önállóságát, hatáskörét megsértenék. Nem intézkedni, hanem segíteni mennek a falura. Munkájuk akkor lesz eredményes, ha visszatérésük után is eleven, pezsgő politikai élet folyik a községekben — elterjed az a jó politikai lé; ir, amelynek a kialakulásához az ő tevékenységük is hozzájárult. Az aktivisták az összekötő kapocs szerepét töltik be a párt és a dolgozó parasztság kö­zött: elviszik, a falura a párt sza/vát, s tol­mácsolják az egyéni gazdák véleményét a pártnak. Beszéljenek tehát minél több dol­gozó paraszttal, keressék fel őket otthonaik­ban, és hallgassák meg, mit mondanak a szö­vetkezésről, a faluban működő tsz-ről. Ma már ott tartunk, hogy a józan gondolkodású, becsületes szándékú kívül állók segítő mó­don teszik szóvá a községükben levő közös gazdaság fogyatékosságait. Ezeket a bíráló megjegyzéseket kár volna meg nem szívlelni. Ha a szövetkezet valóságos bajait tüntetik fel a belépéstől távol tartó erőként az egyé­niek, akkor sürgősen megoldást igényelnek ezek a problémák. Civakodnak, nem keze­lik gondosan a közös vagyont a tsz-ben, gyenge kezű, hozzá nem értő a vezetés? Eze­ken az emberi hibákon lehet és kell is se­gíteni, mert a bajok megszüntetése növeli a szövetkezet anyagi erejét és erkölcsi tekin­télyét is az egyéniek szemében. Honnan várhatjuk az új tagokat? Ma még főleg a szegényparasztság soraiból. Elsősor­ban azokkal kell szót érteni, akik az ellenfor­radalom előtt szövetkezetekben dolgoztak. Persze, lesz, aki azt mondja: »azért álljak be megint, hogy 'kilépéskor újra több ezer forintos tsz-adósságot vessenek ki rám, mint 56-ban?« Meg kell mondani nekik, hogy nincs igazuk — bár ezt- ők is tudják, csak nem akarják bevallani. Az úgynevezett tsz adósság megtévesztő fogalom! A tartozás — egy-két kivételtől eltekintve — nem a szövetkezet elhagyásából, hanem a vagyon­tárgyak kiviteléből eredt. A »tsz-adósság« te­hát a felbomlott vagy ott hagyott szövetke­zetből elvitt állatnak, terménynek az ellen­értéke — és természetes, hogy ezt meg kell fizetni. A szegényparasztok mellett törekedni kell mind több középparaszt megnyerésére is. Köztük is van, akit máris foglalkoztat a be­lépés vagy a tsz-alakítás gondolata. Hiba vol­na elkerülni házukat, mert ők is azt várják, hogy menjenek el hozzájuk a tsz-tagok, a kommunisták. A csurgói járás egyik községé­ben például mintegy húsz középparaszt la­tolgatja, hogy a tavasszal társul egymással. Egyiküket meglátogatta a napokban Hevesi János, a megyed pártbizottság másod titkaira. A gazda hozta szóba a dolgot, s megkérdezte, hogyan vélekedik erről Hevesi elvtárs... A hosszú téli esték a legalkalmasabbak a beszélgetésre a falun. Ha jól hasznosítják ezt az időszakot a szövetkezetekben dolgozó, a községekben lakó elvtársak, és az aktivisták segítségével olyan politikai közvéleményt ala­kítanak ki, mint a választások előtt, akkor tavaszra kelve a fejlődés újabb bizonyítékai­ról adhat számot megyénkben a tsz-moz- galom. Állandó óvodát létesítenek a fonyódi nötanács asszonyai A járási tanács kistermében tartja összejöveteleit a fonyó­di nötanács. Minden gyűlésen akad valami új szín, valami érdekesség, ezért egyre több asszony kapcsolódik be a nő­tanács életébe. Munkájukat a vöröskeresztes szervezettel együttműködve végzik. Kü­lönféle tanfolyamokra járnak az asszonyok. (De nemcsak az oktatásról, hanem az asz- szonyok szórakozásáról is gondoskodik a nötanács veze­tősége. A nőnap programján már most dolgoznak. A ma­gyar nőmozgalom kiemelkedő alakjait akarják ebből az al­kalomból közelebbről megis­mertetni az asszonyokkal. Sokan vannak olyanok, akik a háziipari szövetkezetben nem jutottak kereseti lehető­séghez, pedig kedvük és te­hetségük is van ilyen mun­kákhoz. Ezek az asszonyok és az iskolából kikerült lányok kézimunka-csoportban dol­goznak, s olyan árukat készí­tenek, melyeket valami mó­don értékesíteni lelhet. Szeret­nének egy nőtanácsi szövetke­zetei létrehozni. A jövedelem egy bizonyos része a nőtanács anyagi alapját képezné. Nagy feladat megvalósítá­sát tűzte ki célul a fonyódi nőtanács: létrehozni a végle­ges, állandó óvodát A megyei és a községi tanács minden­ben segítséget nyújt nekik. Megfelelő helyisége már van, az óvodát az asszonyok rende­zik be. Előreláthatólag a nyá­i ♦ fo-| A pattogó tűz mellett ron nyitja meg kapuit a nyódi kicsik előtt az óvoda. Kapcsolatot szeretnének te-S remteni a környező országok-? ban működő nőszervezetekkel, [ ezért egy-két asszonyt IBUSZ ;• társas utazás keretében kül-;. földre küldenek, hogy meg-' ismerjék az ott élő nőik életét. " Szépek a tervek, s a fonyó- r di asszonyok munkakészsége . párosul az elhatározásokkal.; Nagy igyekezettel és akarat-' erővel dolgoznak a sikerért,! példázva, hogy igenis leheti teremteni eredményes nő- j mozgalmi életet. J Fogadalomtétel (Tudósi tónktól.) Huszonnyolc fiatal szájéin ♦ formálódtak keményen a sza-| vak, huszonnyolc ifjú kom-* munista fogad hűséget népé-; nek, a pártnak, hazájának. : A falu öregje, fiatalja eljött J a látrányi KISZ-szeirvezet ün-S nepélyes fogadalomtételére. A• fogadat omtétel, a KIMSZ ; •megalakulása 40. évfordulóvá- J nak megünneplése és a tag-; könyvesére után néhány szer-" vezeten kívüli fiatal jelentke-', zett a KISZ-tagok sorába. J Az ünnepélyes rész befeje- J Fehér hótakaró borít mindent. Ilyenkor a •zése után megvendégelték aj megjelent járási és községi $ benti foglalkozást keresnek maguknak. Gulyas néni vezetőket, a falu egybegyúrt J meleget árasztó tűzhely mel lett morzsolja a kukoricát, j lakóit, majd tánccal és bará-| f ti beszélgetéssel zárult az est.. ‘ falvak lakói is i io <

Next

/
Oldalképek
Tartalom