Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-13 / 10. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1959. január 13. Nehéz körülmények között dolgoznak, de helytállnak a kaposvári vasútállomás kommunistái Sokakat meglep talán az az adat, amelyet ide írunk: a MÁV pécsi Igazgatóságának állomásai közül Kaposvár bo- nyilítja le a legnagyobb személyforgalmat. Ez természetesen próbára teszi az állomás személyzetét, mindenkinek meg kell állnia a helyét. Az őszi forgalom sikeres lebonyolítására indított versenyben a pécsi Igazgatóság lett az első. A kaposvári állomás dolgozói is hozzájárultak az elsőség megszerzéséhez. Ahol ilyen erőfeszítéseket kell tenni a teher- és személy- forgalom biztosításáért, ott a pártszervezetnek állandóan napirenden kell tartania a termelési problémákat. Doma József elvtárs, az állomás pártszervezetének titkára elmondja, hogy a pártszervezet a raktárfőnökség, a kereskedelmi rakodók, a távirda, és az állomás kommunistáit foglalja magában. — Az ellenforradalom leverése után azonnal felvettük a harcot a reakciós nézetek ellen, s eltávolitottuk azokat, akik részt vettek az ellenforradalomban. A pártszervezet fokozatosan kezébe vette az állomás politikai irányítását, megszilárdítottuk a munkafegyelmet Tavaly nem teljesítettük az első félévben kitűzött célokat, a balesetek száma is magas volt. Rendkívüli taggyűlést hívtunk össze és megtárgyaltuk, hogyan javíthatnánk munkánkon. Sikerült is a balesetmentes szolgálatot megvalósítanunk, betartani az egy kocsira eső mozgatási időt, menetrend szerint indítani a vonatokat és jól kihasználni a kocsikat. A második félévben a pártonkívüliek lelkes támogatásával sikerült elérnünk az élüzem szintet, pedig ez lényegesen magasabb volt tervünknél. A kommunisták mindenütt élen járnak a feladatok teljesítésében, s ezzel kivívták a pártonkívüliek tiszteletét. Csupán egyszer fordult elő, hogy két párttag (raktári dolgozók) nem állta meg helyét a munkában. Taggyűlésen foglalkoztunk ügyükkel, s rövid idő alatt javítottak magatartásukon. A pártszervezet és a szakvezetés vállvetve harcol a termelési feladatok sikeres megoldásáért. A kommunisták hathatósan segítették az eredményes szakmai továbbképzést. Tavaly 20 vonatvezető és 35 jegyvizsgáló vizsgázott eredménnyel a kommunisták jó munkájának következtében. A helyben lakó dolgozókat néha gyakrabban igénybe veszik, ha egy-egy külön szerelvény indul, mivel a vidékiek nincsenek kéznél, jóllehet sokkal kevesebbet voltak szolgálatban. Az utazó szolgálatnál igen hátrányosan érezteti hatását, hogy a dolgozók 45 százaléka vidéki. Az állomásfőnökség a pártszervezet javaslatára most úgy próbál segíteni ezen, hogy Kaposvárott, illetve a közeli községekben lakókat részesíti előnyben a felvételkor. Csak akkor végezhető jó munka továbbra is az állomáson, ha a szakszervezet, a KISZ, a nőbizottság segíti a pártszervezetet a dolgozók öntudatának fejlesztésében. — A pártszervezet azért képes a dolgozókat csatasorba állítani egy-egy feladat megoldására, mert a tömegszervezetek támogatják munkánkat, szoros kapcsolatban állunk velük. Nőbizpttságunk az igazgatóságon belül a legjobb, KISZ-szervezetünk is mindent megtesz a fiatalok összefogása és megmozgatása céljából. Minden kibővített vezetőségi ülésre meghívjuk a Nem nyugodhatnak bele a keresetigeti vezetők Nemrégen kapott villanyt a falu; a hosszú téli esték sötétségét már legyőzte és száműzte a technika, de az emberi agyak és szívek homálya még nem mindig, nem mindenütt akar tért engedni az értelem világának. A falu régi vezetőiben volt a hiba? Bizonyosan. Leginkább eket terheli a felelősség, hogy a község körülbelül másfél ezer lakója ilyen szellemben él és dolgozik, mint a mostani. Őket, akik itt voltak, és sokat azok közül, akik itt vannak ma is. S a falu lakóit is, mert nem emelték fel szavukat a hibák ellen, vagy éppen maguk is hozzájárultak a jelenleg uralkodó rossz szellem kialakításához. A tanácsházán új elnököt és titkárt találunk. Néhány hónapja vannak a faluban, munkájuk eredményét lemérni kevés ez az idő. Élőiről kell kezdeni mindent — mondja Hegedűs József, a tanács végrehajtó bizottságának elnöke —, az emberekben felébreszteni a bizalmat, s megtörni nemtörődömségüket, fásultságukat. Nem könnyű a dolguk. Először meg kell találni az utat a becsületes, józan gondolkodású emberekhez. S ez annál nehezebb, mert a múlt évek tapasztalatai sokakat változtattak bizalmatlanná, kételkedővé, és ma is akadnak, akik — hogy magukat felszínen tartsák — ellentétet szítanak, és semmit nem tesznek azért, hogy a közösség ügyét kimozdítsák a kátyúból, vagy éppen azon igyekeznek, hogy visszatartsák, eredménytelenné tegyék azok munkáját, akik az ügy előremozdításáért fáradoznak. 1957 tavaszán megalakult a KISZ-szervezet. Tizenöt tagja van, ez a szám körülbelül a község fiatalságának negyede. Csaknem kétéves munkásságuk egyetlen színdarab betanulásából és néhány bál rendezéséből áll. Nem is igen lehetett összehívni őket, csak ha azt dobolta a hivatalsegéd, hogy valamilyen mulatság lesz. Ilyenkor pedig legtöbbször részeg duhajkodás, verekedés kerekedett. Néhány tag kivételével a választásokkor sem lehetett megtalálni senkit, még a KISZ-titkárt sem. Szép kultúrterme van a falunak, de — s ezért a községi tanács új vezetői hibáztathatok — nincs népművelési ügyvezető. A terem hetekig, hónapokig üresen áll. Nőtanács is csak papíron létezik. — Ment azért minden — mondja Takács János, a párt- szervezet titkára, noha helyeslőén bólint Hegedűs József nem éppen ezt bizonyító információira. Az elmondottakból és a másokkal való beszélgetésekből az tűnik ki, hogy nagyon is nem ment, illetve rosszul ment sok minden ebben a faluban. A pártszervezetnek nem szabad belenyugodnia, hogy »azért valahogyan lesz«, hanem mozgósítania kell az embereket, kezdeményezésre van szükség. Ha nem ezt teszik, nem töltik be hivatásukat, vagy nem úgy töltik be, amint kellene. Helytelen az is, hogy a kommunisták a falu egyéni gazdái közül csupán egyetlen tagot fogadtak soraikba. Az elzárkózás nem hozhat sikert. Az új tanácsi vezetők, az új. KISZ-titkár megválasztása változást ígér a falu életében. Munkájukhoz legtöbb segítséget a pártszervezet nyújthat, de az is csak akkor, ha szakit eddigi helytelen módszerével, és a falu valamennyi lakóját bevonja abba a harcba, amely azért folyik, hogy Kercselige- ten is ne csak a villany, hanem az értelem világa is világítson. V. P. szakszervezet, a nőbizottság és a KISZ vezetőit, közösen dolgozzuk ki az előttünk álló feladatokat — mondja Doma elvtárs. Nem a legkönnyebb itt a szervezeti élet biztosítása, hisz az utazó szolgálatosok nem mindig jelenhetnek meg a taggyűléseken, a párttagság egyharmada pedig utazó. Ezért a gyűléseken néha a tagoknak csak 85—90 százaléka jelenik meg. Egyetlen taggyűlés volt, a tagkönyvkiosztó, ahol — bár óriási nehézségek árán — megoldották, hogy minden tag megjelenhessék. A szolgálat természetesen a pártoktatást is befolyásolja. 1957-ben a pártszervezet két Időszerű kérdések tanfolyamot és egy Marxizmus—leni- nizmus tanfolyamot szervezett. Tavaly már az előző évben gyűjtött tapasztalatok alapján indították meg az oktatást. Külön szerveztek egy tanfolyamot az utazóknak és egyet a helyhez kötötteknek. A Marxizmus—leninizmus tanfolyam látogatottsága teljes, az Időszerűé 85 százalékos volt. Az oktatásiba bevonták a pár- tonkívülieket is, szám szerint 12-en vesznek részt politikai továbbképzésben. A pártszervezet már készül a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára. Elhatározták, hogy munkaversenyt indítanak, több előadáson méltatják 1919 jelentőségét. Az állomás kommunistái sokkal nehezebb körülmények között dolgoznak, mint más üzemek pártszervezetének tagjai, mégis mindent elkövetnek, hogy a politikai, gazdasági, és kulturális kérdésekben az ő szavuk legyen a mérvadó. L. G. Felvétel a debreceni Dohányipari Technikumba Az általános iskola Vili. osztályát kitűnő, jeles vagy jó eredménnyel végzett fiúk, kisebb számban leányok pályázhatnak a debreceni Dohányipari Technikum I. osztályába. Az intézet az ország egyetlen dohányipari szakközépiskolája, négyéves tanintézet. A végzett tanulók a dohánytermesztés, kiképzés, gyártás és értékesítés területén helyezkednek el. Az legkiválóbbaknak lehetőségük van egyetemi tanulmányok folytatására is. Az iskola mellett diákotthon és tanulószoba működik. A kiválóan tanulók évi négyezer forint ösztöndíj elnyeréséért is pályázhatnak. Érdeklődőknek részletes tájékoztatást nyújt az iskola igazgatósága. Cím: Dohányipari Technikum, Debrecen, Irinyi u. 1-3. Telefon: 30-29. A párt szavát viszik a falura Ezekben a napokban Kaposvárról és a járások székhelyéről pártaktívák érkeznek megyénk számos községébe. Egy hónapot töltenek ott — így szól megbízatásuk. Nem titok, hogy küldetésük célja a mezőgazdaság szocialista átszervezésének elősegítése. A minap — amint hírt adtunk arról lapunkban — felkészítették őket feladataik megoldására. Mit kaptak útravalóul? Elmondhatják, hogy az ellenforradalom súlyos kártétele ellenére él, fejlődik a tsz- mozgalom megyénkben. 1956 őszén a 327 termelőszövetkezetből 30 maradt meg. Az 1956—57-es gazdasági év végén 93 somogyi szövetkezet készített zárszámadást. Az elmúlt hónapokban 119 tsz-ben tartottak zárszámadó közgyűlést. Ezeken kívül néhány új — 1958 második felében alakult — tsz is elkészíti ez évi termelési tervét. A múlt esztendőben 30 közös gazdaság jött létre, s 75 százalékkal nőtt a szövetkezetek földterülete, 1191 család 1896 tagja lépett be ugyanezen idő alatt a meglévő vagy új tsz-ekbe. Jelenleg — az egyesüléseket is figyelembe véve — 126 termelőszövetkezetünk tagsága 42 897 kát. hold földön gazdálkodik, és 103,4 millió forintos vagyonnal rendelkezik. Az elmúlt gazdasági évben tehát erősödtek, fejlődtek szövetkezeteink. A megszilárdítás feladataiból jut erre az esztendőre is. A számszerű fejlődésben viszont nagyobb lépésekkel kell előrehaladnunk — a dolgozó parasztság és a népgazdaság együttes érdekei követelik meg ezt. A tsz-ek példamutatását érvényre juttatva újabb egyéni gazdákat megnyerni a szövetkezés ügyének — ez a célja a felvilágosító munkának. Az érvek hatékonyságát az adja meg, hogy a mindenütt érvényes, általános irányelvek helyi példákra épülnek. Ezért első teendőjük a pártaktivistáknak, hogy megismerkedjenek a község termelőszövetkezetének életével, gazdálkodásával, s buzdítsák a falu, főleg pedig a tsz kommunistáit az egyéni gazdák körében végzendő, a közös gazdálkodás eredményeit hirdető munkára. Ahhoz, hogy új belépőkkel erősödjék a szövetkezet, az kell, hogy a tsz-ben dolgozó, a falun élő elvtársaink megértsék: elsősorban az ő kötelességük a szövetkezeti eszme terjesztése. Előbb a termelőszövetkezet kommunistáival, aztán a közös gazdaság vezetőivel, majd a tsz-tagsággal kell megtárgyalni a fejlesztési tennivalót. Értessük meg velük az előbbre lépés szükségességét, s érjük el, hogy menjenek paraszttársaikhoz, és hívják őket maguk közé. A befelé fordulás erős gátja a jól működő szövetkezetekben a tagfelvételnek. Az okos szó eltávolítja az útból ezt az akadályt. Sokoldalú, belterjes gazdálkodást folytatni csakis megnövekedett létszámú szövetkezetek képesek. Uj tagok felvételével tehát — jól átgondolt gazdálkodás mellett — növekszik a tsz jövedelme, emelkedik mind a régi, mind az új tagság életszínvonala. A belépés és felvétel hasznára válik az egyéni gazdáknak és a szövetkezetnek egyaránt. A falu más szervei sem bízhatják sorsára a szövetkezés ügyét. A tanács, a KlSZ-szer- vezet, a földművesszövetkezet, az állami gazdaság, a gépállomás, a notaries, a Hazafias Népfront-bizottság ugyancsak sokat tehet az egyéni gazdák felvilágosításáért. A pedagógusok, orvosok, állatorvosok, az iparosok, boltosok szintén megtalálhatják a módját annak, hogy munkálkodjanak a jobb élet megteremtéséért a falun. Segíteni minden, arra alkalmas helyi erő megszervezésében, egységbe foglalásában a tsz-fejlesztés céljából — ez a pártak'tivisták dolga Nem pedig az, hogy a helyi szervek nélkül próbáljanak eredményt elérni. A megyei pártbizottság vezetői óva intették a falura küldött elvtársakat: tartózkodjanak minden olyan kísérlettől, amellyel a községi tanács vagy a pártszervezet önállóságát, hatáskörét megsértenék. Nem intézkedni, hanem segíteni mennek a falura. Munkájuk akkor lesz eredményes, ha visszatérésük után is eleven, pezsgő politikai élet folyik a községekben — elterjed az a jó politikai lé; ir, amelynek a kialakulásához az ő tevékenységük is hozzájárult. Az aktivisták az összekötő kapocs szerepét töltik be a párt és a dolgozó parasztság között: elviszik, a falura a párt sza/vát, s tolmácsolják az egyéni gazdák véleményét a pártnak. Beszéljenek tehát minél több dolgozó paraszttal, keressék fel őket otthonaikban, és hallgassák meg, mit mondanak a szövetkezésről, a faluban működő tsz-ről. Ma már ott tartunk, hogy a józan gondolkodású, becsületes szándékú kívül állók segítő módon teszik szóvá a községükben levő közös gazdaság fogyatékosságait. Ezeket a bíráló megjegyzéseket kár volna meg nem szívlelni. Ha a szövetkezet valóságos bajait tüntetik fel a belépéstől távol tartó erőként az egyéniek, akkor sürgősen megoldást igényelnek ezek a problémák. Civakodnak, nem kezelik gondosan a közös vagyont a tsz-ben, gyenge kezű, hozzá nem értő a vezetés? Ezeken az emberi hibákon lehet és kell is segíteni, mert a bajok megszüntetése növeli a szövetkezet anyagi erejét és erkölcsi tekintélyét is az egyéniek szemében. Honnan várhatjuk az új tagokat? Ma még főleg a szegényparasztság soraiból. Elsősorban azokkal kell szót érteni, akik az ellenforradalom előtt szövetkezetekben dolgoztak. Persze, lesz, aki azt mondja: »azért álljak be megint, hogy 'kilépéskor újra több ezer forintos tsz-adósságot vessenek ki rám, mint 56-ban?« Meg kell mondani nekik, hogy nincs igazuk — bár ezt- ők is tudják, csak nem akarják bevallani. Az úgynevezett tsz adósság megtévesztő fogalom! A tartozás — egy-két kivételtől eltekintve — nem a szövetkezet elhagyásából, hanem a vagyontárgyak kiviteléből eredt. A »tsz-adósság« tehát a felbomlott vagy ott hagyott szövetkezetből elvitt állatnak, terménynek az ellenértéke — és természetes, hogy ezt meg kell fizetni. A szegényparasztok mellett törekedni kell mind több középparaszt megnyerésére is. Köztük is van, akit máris foglalkoztat a belépés vagy a tsz-alakítás gondolata. Hiba volna elkerülni házukat, mert ők is azt várják, hogy menjenek el hozzájuk a tsz-tagok, a kommunisták. A csurgói járás egyik községében például mintegy húsz középparaszt latolgatja, hogy a tavasszal társul egymással. Egyiküket meglátogatta a napokban Hevesi János, a megyed pártbizottság másod titkaira. A gazda hozta szóba a dolgot, s megkérdezte, hogyan vélekedik erről Hevesi elvtárs... A hosszú téli esték a legalkalmasabbak a beszélgetésre a falun. Ha jól hasznosítják ezt az időszakot a szövetkezetekben dolgozó, a községekben lakó elvtársak, és az aktivisták segítségével olyan politikai közvéleményt alakítanak ki, mint a választások előtt, akkor tavaszra kelve a fejlődés újabb bizonyítékairól adhat számot megyénkben a tsz-moz- galom. Állandó óvodát létesítenek a fonyódi nötanács asszonyai A járási tanács kistermében tartja összejöveteleit a fonyódi nötanács. Minden gyűlésen akad valami új szín, valami érdekesség, ezért egyre több asszony kapcsolódik be a nőtanács életébe. Munkájukat a vöröskeresztes szervezettel együttműködve végzik. Különféle tanfolyamokra járnak az asszonyok. (De nemcsak az oktatásról, hanem az asz- szonyok szórakozásáról is gondoskodik a nötanács vezetősége. A nőnap programján már most dolgoznak. A magyar nőmozgalom kiemelkedő alakjait akarják ebből az alkalomból közelebbről megismertetni az asszonyokkal. Sokan vannak olyanok, akik a háziipari szövetkezetben nem jutottak kereseti lehetőséghez, pedig kedvük és tehetségük is van ilyen munkákhoz. Ezek az asszonyok és az iskolából kikerült lányok kézimunka-csoportban dolgoznak, s olyan árukat készítenek, melyeket valami módon értékesíteni lelhet. Szeretnének egy nőtanácsi szövetkezetei létrehozni. A jövedelem egy bizonyos része a nőtanács anyagi alapját képezné. Nagy feladat megvalósítását tűzte ki célul a fonyódi nőtanács: létrehozni a végleges, állandó óvodát A megyei és a községi tanács mindenben segítséget nyújt nekik. Megfelelő helyisége már van, az óvodát az asszonyok rendezik be. Előreláthatólag a nyái ♦ fo-| A pattogó tűz mellett ron nyitja meg kapuit a nyódi kicsik előtt az óvoda. Kapcsolatot szeretnének te-S remteni a környező országok-? ban működő nőszervezetekkel, [ ezért egy-két asszonyt IBUSZ ;• társas utazás keretében kül-;. földre küldenek, hogy meg-' ismerjék az ott élő nőik életét. " Szépek a tervek, s a fonyó- r di asszonyok munkakészsége . párosul az elhatározásokkal.; Nagy igyekezettel és akarat-' erővel dolgoznak a sikerért,! példázva, hogy igenis leheti teremteni eredményes nő- j mozgalmi életet. J Fogadalomtétel (Tudósi tónktól.) Huszonnyolc fiatal szájéin ♦ formálódtak keményen a sza-| vak, huszonnyolc ifjú kom-* munista fogad hűséget népé-; nek, a pártnak, hazájának. : A falu öregje, fiatalja eljött J a látrányi KISZ-szeirvezet ün-S nepélyes fogadalomtételére. A• fogadat omtétel, a KIMSZ ; •megalakulása 40. évfordulóvá- J nak megünneplése és a tag-; könyvesére után néhány szer-" vezeten kívüli fiatal jelentke-', zett a KISZ-tagok sorába. J Az ünnepélyes rész befeje- J Fehér hótakaró borít mindent. Ilyenkor a •zése után megvendégelték aj megjelent járási és községi $ benti foglalkozást keresnek maguknak. Gulyas néni vezetőket, a falu egybegyúrt J meleget árasztó tűzhely mel lett morzsolja a kukoricát, j lakóit, majd tánccal és bará-| f ti beszélgetéssel zárult az est.. ‘ falvak lakói is i io <
