Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-27 / 22. szám

SOMOGYI NÉPLAP 5 Kedd, 1959. Jaaaár 2?. Elvi és gyakorlati segítséget adott a ME DO SZ-tanfolyam Befejeződött a MEDOSZ ál­tal az üzemi és munkahelyi bizottsági elnökök részére in­dított kéthetes tanfolyam. Gépállomások, állami gazda­ságok, erdészetek, s egyéb me­zőgazdasági intézmények szak- szervezeteinek 90 képviselője hallgatta végig az előadásokat. Sokan közülük most vettek részt első ízben ilyen oktatá­son. A tanfolyam célja: általá­nos elvi és gyakorlati segítség- adás < a szakszervezetek mun­kájához. — A két hét nem múlt el eredménytelenül — mondotta a tanfolyam zárásakor Fe- kécs Lajos, a MEDOSZ megyei elnöke. — Az itt el­hangzottak felhasználásával ebben az évben szakszerveze­teink az élet minden területén eredményesebb munkát vé­gezhetnék. Tavaly még több helyen sán­tított a dolog. Jónéhány üzemi bizottsági elnök akarata elle­nére sem -tudta a legtöbbet ad­ni, mert a szakszervezet fel­adatát, rendeltetésének vala­mennyi ága-bogát nem is is­merte. Munkájuk helyenként csak a segélyek kiosztására, bizonyos fokú érdekvédelemre, a sportélet megjavítására és a munkaverseny szervezésére korlátozódott. Ismeretek hiá­nyában elaprózódtak az erők és sok esetben tanácstalanul, bizonytalankodva néztek szem­be a megoldásra váró felada­tokkal. Az illető gépállomás vagy állami gazdaság dolgozói érezték, hogy valami nincs rendben, a szakszervezet nem tud minden problémájukra választ adni. Guzmics Lászlót, a Tengődi Állami Gazdaság Tol- di-pusztai üzemegységében a tanfolyam előtt pár nappal vá­lasztották meg munkahelyi bi­zottsági elnöknek. — Nem is tudtam, mit kell tennem, hova nyúljak, hol kezdjem — mondta. — Most már nem lesz fennakadás. A jó szakszervezeti munkához szükséges segítséget megkap­tuk. Úgyszólván mindenről volt itt szó, ami csak egy ki­csit is kapcsolatos az üzem életével. Kovács Mihály, a szarkavári tangazdaság üzemi bizottságának elnöke mondja: — öt hónap óta dolgozom je­lenlegi munkahelyemen. An­nak előtte az Allatforgalmi Vállalatnál voltam. Az ÉDOSZ azonban a MEDOSZ-hoz tar­tozunk, s a kettő között van némi eltérés. Kellett ez a tan­folyam, mégis csak könnyeb­ben tájékozódik az ember. A kéthetes iskolán nemcsak »-újoncok« vettek részt, közü­lük jó páran már kipróbált, több éves szakszervezeti mun­kássággal rendelkező harco­sok. De nekik, a legtöbbet tu­dóknak is volt jegyzetelni való a két hét alatt. Hogy mennyire volt hasznos a tanfolyam, s ki mennyit vitt magával útra valóul, azt majd az elkövetkező hetek és hóna­pok mutatják meg. Egy biztos: a bizonytalanság-érzet, a tájé­kozatlanság eloszlatására mind a kilencvenen megkapták a módot. A Munkatörvénykönyv ismertetésétől kezdve a köny­velésig — mindenből kaptak ízelítőt. A többi már az ő dol­guk. Az ő feladatuk és köte­lességük továbbadni az aktí­váknak s gyümölcsöztetni a tanfolyamon elhangzottakat. A szakszervezeti feladatok eredményes végzéséhez most már adva van minden »-kel­lék«. S ha ezeket a kellékeket az üzemi bizottságok éssze­rűen és okosan használják fel, sem az üzem. sem a benne dolgozó emberek érdekeit ne.n érheti sérelem. R Terményforga’mi Vállalat büliSnyei telepén Szezon idején 25—30 mun­kás is foglalatoskodik a me­gye egyik legmodernebb rak­tárában. Most azonban csön­des a Somogy megyei Ter­ményforgalmi Vállalat böhö- nyei telephelye. Mindössze nyolc embernek akad tenniva­ló. Ez is azért van, mert szál­lítanak. 32 — naponta négy­négy — vagon kukorica fut ki a böhönyei állomásról. — Ausztriába szállítunk — mondja Káplár István admi­nisztrátor. — Közben fogadjuk a különböző helyekről befutó búzát. Mintegy 900 mázsa ta­valyról megmaradt vetőmag érkezik hozzánk tárolásra. — Nincs más különösebb dolog — szól közbe Wendler Béla telepvezető. — Az áru­kezelés nemrég befejeződött, lement erről is a gond. — Az idei első negyedévi terv? — Soknak tartjuk. Összesen 10 vagon és 20 mázsa terményt kell felvásárolni. Nehéz mun­ka lesz. Segesdről például jó termés esetén 90 vagon csö­veskukoricára számíthat a vál­lalat. 58-ban ennek a mennyi­ségnek csak a 10 százalékát tudtuk felvásárolni. — A tavalyi két utolsó ne­gyedévet összevetve 122 száza­lékra teljesítettük tervünket. Búzából, rozsból, takarmány- gabonából, napraforgóból — beszámítva a cséplőrészt, búza­földadót stb. — 17 495 mázsa gyűlt össze a körzetben az elő­irányzott 14 343 mázsa helyett. — Január, február a leg­rosszabb időszak. Tél van. Hogy mit mutat a mező, asze­rint indulnak majd meg a sze­kerek a raktárak felé. Ha jó termés ígérkezik, lesz áru, a gazdák lehozzák padlásaikról a fölösleget, minek tartanák — bizakodik a telepvezető. A várakozás azonban nem helyes álláspont. A raktár té­len is telik, ha a felvásárlók ellátogatnak a termelőkhöz ... Hóvihar még nem akadály Tegnapelőtt havazott a me­gye egész területén, s ugyan­akkor az é iraki szél alaposan fel is kavarta a leeső havat. Szerencsére azonban egyrészt j kis mennyiségű volt a hóesés, másrészt az erős szél szinte el­seperte az országutakról, így semminemű közlekedési aka­irányelveit, feladatát ismerem,dály nem keletkezett. Síkosság nincs, az utak mindéből jár­hatók — jelenti a KPM Köz­úti Kirendeltsége. Ha a Meteo­rológiai Intézet időjárás jelen­tésének hinni lehet, akkor a közeli napokban számolni kell némely somogyi útvonal idő­leges síkosságára, közlekedési nehézségére. OKTALAN OKTATÁS A Homokszentgyörgy és Környéke Földművesszövetke­zet oktatást szervezett a veze­tőségi tagok számára. A föld- szövhöz tartozik Lad község is csaknem 300 taggal, az e falu­ból való vezetőségi tagok szá­ma 24. Az oktatást helyesnek és szükségesnek, megszervezését azonban helytelennek, a ladiak megjelenését az előadásokon pedig csaknem megoldhatat­lannak tartjuk. A két község hét-nyolc kilométernyire van egymástól. A tanfolyam rész­vevőinek déli egy órára kelle­ne Homokszentgyörgyre men­ni. Sem ekkor, sem öt óra kö­rül (amikor vége az előadás­nak) nincs vonat, tehát a fá­rasztó erdei utat gyalog kell megtennünk, ami kedvező idő­járás mellett is sok, nemhogy most, a téli, hideg időben. A vezetőség ladi asszonytagjai a háztartást, az állatokat sem hagyhatják ott. Éppen e kö­rülmények miatt az első elő­adásra mindössze hárman men­tünk el. Néhány helyen meg­valósították, hogy a tsz, az ál­lami gazdaság, a katonaság vagy más intézmény, szervezet teherautóval vagy egyéb közle­kedési eszközzel nagyobb tá­volságról el- és hazaszállítja a gyerekeket az iskolába, illetve az iskolából. A homokszent- györgyi földművesszövetkezet is adhatna ilyen segítséget, hi­szen nem mindennap ismétlődő kötelezettséget vállalna, ha­nem a tanfolyam befejezéséig (március eleje) öt-hat alkalom­ról lenne szó. Az előadások cél­ja nem az, hogy csak elhangoz­zanak, hanem hogy azokat meghallgassák, és tanuljanak belőlük. így azonban közsé­günk vezetőségi tagjai közül alig tud néhány ember részt venni az oktatáson. PATKÓ GYÖRGY, fmsz intézőbizottsági tag, Lad. Somogyi paszták 1959-ben (Darimira isi sor kerül FRDÖ MÖGÜL KÉL, er- dó mögött nyugszik a nap. így látta ezt az első dar- vast, s így látják a ma ott élők is. Fenyvesek, tölgyesek mélyén soha nem szűnik meg a fejszecsattogás. Kaszó, Kani- zsaherek, Nagyrinya rokon puszták, hatalmas erdő közé ékelődött kicsi települések. Darvas a góc. Ide járnak az iskolások gyűjtögetni a tudo­mányt 1912 táján a falut (a darva- siak falunak tartják), részben cselédekből lett »szabadok« lakták. »L« alakú utcasort húz­tak, s napi munkájukra innen indultak el a mezők felé. Eb­ben az időben cserélt gazdát az úri kézen lévő erdők, földek egy része. Űr ment, úr jött, s báró Szegedi Pál, báró Fes- tetich nevén kívül Hohenlohe nevével is megismerkedett a környék. Az új hatalmasság nem nézett jó szemmel a bir­tokai tövében sajátjukban dol- gozgatókra. »Nincs legelő, nincs favágás, amíg itt minden az enyém nem lesz. Én megve­szem, utána dolgozhattok to­vább a pusztán örök bérlő­ként-«. S jöttek a liferálók, ügynökök támadtak, s végül is Darvas szőröstül-bőröstül Hohenlohe-birtok lett. 1945-ben cseréltek újra gaz­dát a földek és a házak. Az­óta nagyobb tüdővel szívják a levegőt az emberek. A falucs­ka képe különben alig válto­zott. A nagyobb községek: In- ke. Somogyszob, Szenta, nem »jöttek« közelebb. A négy ég­táj akármelyiké felé indultak is — főleg ősszel és télidőben —, legbiztonságosabb közleke­dési mód a gyaloglás. Darvas­ról messze peregtek a jelen élettel teli, eseménydús film kockái. Csak egymáséit látják; a körülöttük zajló csodát cso­dára halmozó világ dolgairól csupán a rádió és az újság — már akinek — ad hírt, s azt a szellemi keveset fogyasztják, amit a sáros utcákról messzebb lépve fölszednek. M FÖLDMŰVESSZÖVET- KEZET1 BOLT ajta­ján egy nagyon régi tábla hir­deti, hogy Schmoll-paszta kap­ható. Az ezt olvasó, csak úgy Darvasra csöppent ember azt hihetné, hogy megállt a törté­nelem. 0 zv. Takács F e- rencnének, a bolt és ital­bolt vezetőjének alig van dol­ga. Csak nagy néha szólal meg az ajtó fölé erősített csengő. Cukor, kenyér, só, petróleum, ezek a fő cikkek. A tojást a boltba hozzák eladni a darva- siak. A pénz azon nyomban visszakerül a kasszába — elvá­sárolják. A kocsmában sincs nagy forgalom. A múlt hét egyik napján például mind­össze 6 forint értékű italt fo­gyasztottak. A leglátogatottabb épület az iskola. Itt történik a legtöbb, itt érezni és látni igazában az embert szellemi testi béklyói­tól megszabadító másfél évti­zed nagyszerű bizonyítékait. A padban ülők arcán a tízpercet váró csintalanság derűje. A su­garas tekintetekből értelem árad. Könyv van mindenki előtt. Szemléltető képekkel te­le a fal. Ama és az akkor közötti különbséget legjobban talán az apák és nagyapák tudnák lemérni, összevetve maguk és unokájuk sorsát. V id a István és felesége — fiatal pedagógusok — nem­rég kerültek Darvasra, s a gyerekek révén ismerték meg a falut. Most már nyitott könyv előttük az emberek éle­te. — Föld és fa — ez itt az életelem. Nincs olyan iskolá­suk, akinek apja, bátyja vagy valamelyik hozzátartozója ne dolgozna az erdészetnél — mondja a tanító. Th iRVAS KÖZIG AZGA- TÁSILAG Ínkéhez tar­tozik. öt tanácstag van a fa­luból, s köztük van Vida Ist­ván is. 1945 óta semmit sem tudtak kiverekedni Inkétől. Pedig ez a 250 lakosú település az adófizetésben mindig az anyaközség fő erőssége. Ha szorul a kapca, ha nincs ki a terv, csak ide jönnek az adó­sok, s innen sose mennek el üres marokkal. 59-re a községfejlesztési alapra 20 százalékot szavaztak meg. Ez kereken 25 000 forint. Ebből a pénzből kap majd az idén telefont a község. »Ma jobb, mint a múltban volt-«, összegezéskor csak ezt 'udják mondani a darvast em­berek. »Ma jobb, meg hát másképpen van«. De ezt Ma­gyarországon minden becsüle­tes paraszt, értelmiségi, mun­kás és volt cselédember érzi. És sokan, sok falu még köves- utat, villanyt, óvodát és egyéb más köz- és kultúrintézményt is kapott. Kicsit úgy érzik, hogy erről az erdő közötti helyről megfeledkeztek. Az egyik legidősebb ember, a 79 éves Brandmüller Pista bácsi emlékezete sze­rint negyven évvel ezelőtt is ekkora volt a falu. Éppúgy, mint ma, sok volt a vad és nagy volt a sár. Mi tagadás, 18 unokájának és dédunokájának, no, meg a saját talpa alá is jobb utat szeretne. A század elején jó pár évet jehúzott a Nagybarátit akkor birtokló uraság keze alatt. Ű nagyon is jól tudja, hogyan festett az a vidék. — Tavaly jártam ott, hát hm — hirtelen nem is talál szavakat a »de mennyire meg­változott« bizonyítására. Nagy­baráti fejlődését látva nem mérgelődik. Megérti, hogy nem lehet egyszerre és minde­nütt. /RÖVIDESEN DARVASRA IS SOR KERÜL, hisz hosszú, hosszú évtizedekig a kőnél iß keményebb láthatat­lan fal vette körül a kis falut Most is állnak ezek a fala1 de van rajtuk jó néhány ré« s évről évre több támad, és a is biztos, hogy teljes összeor lásukhoz nem kell még úia1 tizen1- esztendő. Gőbölös Sauliul „TIETEK VAGYOK..."- ADY ENDRE HALÁLÁNAK ÉVFORDULÓJÁRA— A hencsei kiszesek segítettek magukon A Bárdi bükki Állami Gaz­daság hencsei üzemegységé­nek KISZ-szervezete 3800 fo­rintért lemezjáíszós rádiót vá­sárolt. A színjátszásból és a gazdaságban végzett többlet­munkából befolyt pénzből azonban lemezekre már nem futotta. Elhatározták tehát, hogy minden KISZ-tag vásá­rol egy hanglemezt. Tizenki­lenc fiatal van a szervezetben — s ma tizenkilenc tánclemez zenéjére táncolnak esténként a klubszobában. Amikor Ady 1905 január kö­zepe táján Párizsból hazatér Budapestre, a legnagyobb bel­politikai válság fogadja. Az 1905-ös oroszországi forradalom hatására végletekig kiéleződ­tek a magyar társadalom el­lentmondásai, é<s 1905—1906-ban forradalmi válság alakult ki az országban. Már az orosz forradalmi események első hí­rei is nagy hatással voltak a munkásságra. (Rokonszenvtünte- tések Budapesten, viharos nép­gyűlések, sztrájkok.) Az orosz­országi forradalom eseményei és a magyar munkások erősödő mozgalma magával ragadta a parasztság legelnyomottabb és legharcosabb rétegét, az agrár­proletariátust is. (Arató- és cse­lédsztrájkok stb.) Ady na k és a haladószellemű- ek táborának a nép erejébe ve­tett hitét megsokszorozták az orosz forradalmárok harcairól érkezett hírek. Ady az 1905-ös decemberi moszkvai felkelés hírére írja meg »-Földindulás* *« c. cikkét. FÖLDINDULÁS Borzalmasan megrázkódott nagy Oroszország. Fogva­cogva néz Moszkva felé a világ. Égszakadás és földindulás ez. Véres fejekkel labdáztak valamikor Páris utcáin is. Iszonyatosságokat látott már a történelem. De a legborzalma­sabb latin forradalmakban is lappangott valami derű. Va­lami könnyelmű és szép optimizmus. A szlávok új forrada­lomra tanítják a világot. Ez a forradalom a pokol vonag- lása. Megrázóan, kétségbeejtően sötét és borzalmas. Tárnák mélye dübörgött először. Ezt a forradalmat a nép csinálja. Ugye, hogy nem tréfaság — a nép? ügyé, hogy tud valamit a nép, amit nem lehet eltanulni? Az orosz baka csóvát dob a Nikolaj-jpályaudvarba, s fegyverével átáll a csőcselékhez. A csőcselék pedig rette­netesen szaporodik. Pár nap múlva talán már egész Orosz­ország csőcselék lesz. Mert most már nincs és nem lesz megállás. Ez a sötét mélységekből föllázadt pokol elborít mindent. Talán már vörös lobogó leng a Kremlen. Talán Szentpétervárott is halálos a veszedelem. Hadsereg is csőcselékké lesz. Ha akarná, talán még nagyherceget is kapna a csőcselék. A csőcselék rémséges úr, s Egalité Fiilöpök Oroszországban is akadnának. A világ pedig csak félig érti Oroszországot. Magyaráz- gatja a véres és gyászos misztériumot. Hogy így és úgy: a cárizmus ... Hogy az oligarchia túlságos volt... Aztán a háború ... A százféle emberfajta... Ezer magyarázata van a világnak. A valóság pedig az, hogy él és eszmél a nép. A lebecsült és lenyomorított csőcselék. Oroszország pedig egyszerre csinál meg két forradalmat. A régit, melyen Eu­rópa már túlesett s az újat, mely Oroszországban kivéte­lesen és minden Marxok ellenére* vérrel dolgozik. Mindezt pedig szláv keménységgel, sötéten, búsan, tragikusan csi­nálja meg az orosz nép. Képzelhetetlen ereje képzelheteilen szenzációkat adott már s ígér még a világnak. És célhoz fog érni. Véren, roncson, üszkön át diadalmasan ér a tró­nig az orosz demokrácia. De még a trónnál hatalmasabb ellenségeit is legyőzi. Az önző úri kastélyt, a sanyargató gyárat, az elbutitó papi lakot s a szívtelen kaszárnyát. Hogy aztán majd az emberiség és civilizáció uralmának önként hajtsa meg fejét. ^ A történelemnek büszkesége lesz e szörnyű földindu­lás. Büszkesége, tanulsága és igazolása. A népről már csak lelketlen frázisok és vad versek beszéltek. A néptől tudatos cselekedetet nem vártak a legrajongóbb apostolok sem íme, a proletárság visszaadta a népet a népnek. Fölkelt a nép s formálja a világot. így csinál forradalmat a nép. Ha megindul, az földin­dulás. És csak a nép tud forradalmat csinálni. És megvál­tás csak a néptől jöhet. A néptől, melyet nem-óvatos urak csőcseléknek neveznek. Hasonlítgassuk magunkat Oroszországhoz? Ízetlen es igaztalan föladat. De épülhetünk mégis az orosz példán. Ki­korhadt, tehetetlen társadalmakat csak a nép menthet meg. A rettenetes, a győzhetetlen, föltarthatatlan nép. A néppel pedig meg kell egyezni — földindulás előtt már. Adv már 1900—1901-ben elmélyülten tanulmányozta Marxot is, te­hát a »minden Marxok ellenére« Itt nyilván Marxnak a minden or szágban egyidejűleg meginduló forradalomról szoló nyilatkozataira céloz. . „ . * * * Ady világosan felismerte a munkásosztály történelmi hi­tábban látja, hogy csak a munkásosztály vezetésével vatását. Szembeszáll azok- képzelhető el a demokrati- hivatást le- kus átalakulás. --Minden kai, akik ezt a becsülni igyekeznek. 1913- ban ezt írja egyik cikkében:-A Népszavába nagy ün­nepek alkalmával néha ver­set küldök sok esztendő óta, nem azért, mert szocialista volnék, de mert olykor e re­ménytelen országban csak a szocialisták táborában lá­tom nemcsak természetes fegyvertársainkat, de a ma­gunk ellenére bennünket felszabadítókat is...«-Menekülés úri viharból« c. versében maga fejezi ki, hogy mindjobban közeledik a proletárokhoz, mind tisz­vihar, úrit- vihar — Áldott átok — közelebb hoz ti- hozátok.*> Kapcsolatai a munkásosz­tállyal állandóan erősödnek. 1909-ben a munkásmozga­lomba befurakodott oppor­tunista elemek a Népszavá­ban támadást intéztek Ady ellen, de a kialakult kap­csolat már kibírja a próbát. Válaszként a méltatlan tá­madásra megírja a -Küldöm a frigyládát« c. költemé­nyét, melyben a munkások­kal való elszakíthatatlan kapcsolatáról énekel. Küldöm a frigyládáL Szivem küldöm, ez ó frigy-ládát S kívánok harcos jó napot. Véreim, ti dübörgő ezrek, ragadjatok meg, mégis-mégis Gn a tiétek vagyok. Ha nem láttok testvéreteknek, Megsokasodnak a redők Bús homlokomon és lelkem táján, De még mindig ifjan állok meg Bősz Júdásaim előtt. a*, - .. , , _ . . Meg csak mártír-fényt sem Kötésünkét a Sors akarta, B akartam Nem érdem, nem bűn, nem erény, Cs k amiröl a Sors „.hét; Nem szükség, de nem is ravaszság: üdaaüni mal,amtól szépén, Helota nép, helóta költő, Ezt a nem kért, kicsúfolt semmit, Találkoztunk ti meg en. Forradalmas telkemet. Bennünk nagyságos erők várnak, Hogy életre ébredjenek, Bennünk egy szép ország rejtőzik, Mint gim a fekete csalitban S leskődnek a vérebek. 1919. január 27-én reggel halt meg a Park-szanató­riumban Egy ismeretlen orolei árasszony fogta le a '"mé1 mert halála pillana­tban véletlenül se felesé- e, se barátai nem voltak me'lette. A Nemzeti Mú­zeum épületében ravataloz­Tietek vagyok, mindegj' most már, Hogy nem kellek, vagy kellek-e, Egy a Napunk, gyönyörű égen. Jaj, hogy elfed a Naptól néha A gonoszság fellege. Iák fel. Koporsójánál mun­kások álltak díszőrséget. Az emlékbeszédet hű barátja és írótársa, Móricz Zsbgmond mondotta. Sok ezres tömeg állta körül koporsóját; köl­tészetének legigazabb ér­tője, a forradalmi nép vett tőle végbúcsút.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom