Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-27 / 22. szám
Kedd, 1959. Január 27. 2 SOMOGYI NÉPLAP Nyugatnémet politikusok a német kérdésről Ottenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke a párt kiéli összejövetelén kijelentette, a német szociáldemokraták hajlandók együttműködni a bonni kormánnyal a külpolitika olyan vonatkozásaiban, amelyekben egyetértenek az Adenauer-kormány állásfoglalásával. »Nem szándékozunk azonban csak a pótkocsi szerepét játszani Adenauer külpolitikai szerelvényében« — hangoztatta Ollenhauer. Az amerikai Columbia rádióadó vasárnap esti adásában ismertette hallgatóival Willy Brandt nyugat-berlini polgár- mester hangszalagra felvett vitáját Michael Foot angol újságíróval és J. B. Conanttal, a volt bonni amerikai nagykövettel. Willy Brandt kijelentette: »Nem tartom feltétlenül szükségesnek, hogy a szabad választásokat tekintsék első lépésnek- Németország kérdésének megoldása felé, viszont úgy gondolja, hogy az egyesítés folyamatába később ezeket a választásokat be kell iktatni. A nyugat-berlini polgár- mester hangoztatta, véleménye szerint »a módosított Rapacki- terv — más javaslatokkal együtt — alapja lehetne a német kérdés megoldásáról folytatandó tárgyalásoknak". A továbbiakban kijelentette, nagyon helyesli a tárgyalások megtartását még akkor is, ha azoktól nem várható gyors siker. Walter Ulbricht javaslata a német kérdés megoldására Berlin (TASZSZ). Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára nyilatkozatot adott az UPI hírügynökség tudósítójának a német békeszerződésre vonatkozó szovjet javaslatokról és a német kérdés más vonatkozásairól. Ulbricht hangoztatta, hogy az NDK kormányának képviselői készek bármikor tárgyalásokat kezdeni az NSZK képviselőivel a békeértekezlet előkészítéséről és a békeszerződés tervezetéről. Megállapította, hogy a két német állam konföderációját, tekintet nélkül a lakosság létszámában mutatkozó különbségre, csak paritásos alapon lehet létrehozni. — A Német Demokratikus Köztársaság a következő utat javasolja: konföderáció, a békeszerződés rendelkezéseinek teljesítése, Németország egységének békés helyreállítása és össznémet nemzetgyűlési választások. Mindez megvalósítható békés úton, a két állam közötti megegyezés alapján. A választásnak az egyesítés utolsó lépésének kell lennie. Ulbricht azt mondta, hogy ha a jelenlegi nyugat-németországi helyzetben tartanának össánémet választásokat, ennek következményeként a militariz- mus és a háború szószólói jutnának hatalomra Németországban. — Mi ezt sohasem engedjük meg, mert az ellenkezik német népünk és minden más nép érdekeivel. Ulbricht megjegyezte, hogy Nyugat-Berlin demilitarizált szabad várossá alakításának kérdését meg kell oldani, mert nem lehet hosszú ideig tűrni, hogy Nyugat-Berlin háborús tűzfészek legyen. Készek vagyunk arra, hogy rendkívül korrekten tiszteletben tartsuk a Nyugat-Berlin demilitarizált szabad város státusát, és semmiképpen se avatkoznánk be ügyeibe. Dobi István távirata Praszadhoz Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban köszöntötte dr. Radzsendra Prasza- dot, az Indiai Köztársaság elnökét az Indiai Köztársaság kikiáltásának 9. évfordulója alkalmából. Ebből az alkalomból ugyancsak táviratban köszöntötte dr. Münnich Ferenc és dr. Sík Endre Pandit Nehmt, az Indiai Köztársaság miniszterelnökét és külügyminiszterét. Megbukott as olasz kormány Róma (MTI). Az olasz minisztertanács hétfő délelőtti negyedórás ülése után Fanfani miniszterelnök felkereste Gron- chi köztársasági elnököt, hogy benyújtsa kormánya lemondását — jelenti az AFP —, majd a kormányválság hátterét ismertetve kiemelte, hogy Fanfani lemondásában szerepe volt a Nenni-féle szocialisták nápolyi kongresz- szusának is, amelyen állást foglaltak a kereszténydemokráciával való minden kompromisszummal szemben. Ezzel egy időben az Olasz Szocialista Demokrata Pártban is nézeteltérések voltak, mert a jobboldali Saragat vezetésével továbbra is támogatta Fanfanit, a Mateotti vezette kisebbség pedig sürgette a közeledést a Nenni-féle szocialistákhoz. Ez utóbbi csoporthoz tartozott Vigorelli, a Fan- fani-kormány munkaügyi minisztere is, akinek lemondása előidézte az egész kormány bukását. Mint egyébként az Italia hírügynökség közli, a Szocialista Demokrata Párt vezetősége Vigorellinek a pártból való kizárását tanulmányozza. Gronchi köztársasági elnök a Fanfani-kormány lemondására még nem adott végleges választ, de felkérte Fanfanit az ügyek ideiglenes intézésére. Bejelentette, szerdán kezdi meg tanácskozásait a politikai vezetőkkel új kormány megalakításáról. Fiedel Castro venezuelai nyilatkozata Caracas (AFP—AP). Fidel Castro vasárnap találkozott Betancourt venezuelai elnökkel. Megbeszélésükről hivatalos nyilatkozatot nem adtak ki, de általában úgy hiszik, hogy a két államférfi kölcsönös segélynyújtási egyezmény tervezetről és a két ország vámhatóságainak esetleges megszüntetéséről tárgyalt. Castro vasárnap több ízben is beszélt a venezuelaiakhoz, akik latin- amerikai hősként ünnepelték őt. Minden alkalommal hangsúlyozta, hogy célja a latinamerikai demokratikus országok egységének megteremtése. Ezen a téren első lépésként a külügyminisztereknek kellene politikai megállapodásokat aláírniuk, majd utána meg kellene szervezni diákok és más A japán külügyminiszter feltűnést keltő bejelentése Tokio (AFP). A japán parlament vasárnap nyitotta meg új ülésszakát. Az első nap vitájában sok felszólaló foglalkozott a japán—kínai kereskedelmi kapcsolatok helyre- állításának kérdésével. Nagy feltűnést keltett Fuzsijama külügyminiszter beszéde. Ugyanis kijelentette: Japán hajlandó kormányszínvonalon megvitatni ezt a kérdést. Ez a bejelentés félreérthetetlenül a japán kormány politikájának megváltozását jelenti. A japán kormányhoz közel álló körökben már azt is tudni vélik, hogy a kormány megbízottja január végén Kínába utazik, s érintkezésbe lép nai hatóságokkal. kíFelháborodás Vietnamban Hanoi (TASZSZ). Vasárnap nemzeti gyásznap volt a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. A félárbócra eresztett zászlók és a lapok gyászkeretes cikkei a dél-vietnami Fu Lőj koncentrációs táborban megmérgezett ezer hazafi emlékét hirdetik. A Ba Dinh téren több mint 300 ezer ember részvételével tiltakozó nagygyűlés volt. Résztvevői határozatban ítélték el Ngo Dinh Diem klikkjét és imperialista gazdáit; követelték, hogy azonnal alakítsanak nemzetközi bizottságot a gaztett kivizsgálására, kényszerítsék a dél-vietnami hatóságokat a terror megszüntetésére és a koncentrációs táborok feloszlatására. látogatók cseréjét. Közös útlevél kibocsátását is javasolta. Castro támogatta továbbá a latin-amerikai országok közös piacának gondolatát. * * * Havanna. Vasárnap reggel Sierra Maestraban összetűzésre került sor Fidel Castro katonái és Batista volt elnök híveinek egy csoportja között. Eltévedt golyók több embert megsebesítettek. flz Egyesült Alfsmok elvben helyesli a Szovjetunióval fenráilo kereskedelmi kapcsolatéinak bűvítését Washington (Reuter). Az Egyesült Államok elvben helyesli a Szovjetunióval fennálló kereskedelmi kapcsolatainak bővítését, de úgy véli, ennek a megszokott kereskedelmi érintkezés útján kell megtörténnie, mondotta az egyik washingtoni hivatalos személyiség azokra a hírekre utalva, amelyek szerint nézetellentét van a Szovjetunióval folytatandó kereskedelem kérdésében az amerikai kormány, valamint az amerikai üzleti és bankkörök között. Részletek a Belga-Kongóban történő újabb zavargásokról Brüsszel (MTI). Mint előző jelentések már közölték, alig három héttel a leopoldville-i zavargások után vasárnap újabb tömegtüntetés híre érkezett Belga-Kongóból. A DPA jelentése szerint egy Leopoldville-től 350 kilométer-, re délnyugatra lévő kikötővárosban t mintegy ezer afrikai tüntető és a rendőrség között összetűzés történt. Vasárnap délelőtt a város afrikai negyedében vezető afrikai személyiségek jelenlétében gyűlést tartottak. A Belga-Kongó politikai jövőjére vonatkozó belga kormány-nyilatkozatot vitatták meg. Időközben afrikaiak, főként fiatalok nagyobb csoportja gyülekezett az épület előtt, és a kivezényelt rendőrség csak nagy erőfeszítésekkel tudta őket visszatartani. A gyűlés befejezése után az épület előtt összeverődött tömeg ellenségesen fogadta a gyűlés távozó résztvevőit, s köveket dobált feléjük. A hangulat rendkívül elmérgesedett, majd összecsaptak, a kivezényelt rendörosztag parancsnoka is megsebesült. Egy óra körül csapaterősítések érkeztek a helyszínre, s a rendet helyreállították. Az összetűzésben az említett rendőrtiszten kívül két afrikai is megsebesült. A tüntető tömeg több középület ablakait beverte. A hatóságok kimenőtilalmat rendeltek el, a kávéházakat bezárták. * • » Blantyre. A Reuter iroda jelentése szerint a Nasza-földi Blantyre városában vasárnap szintén tüntetésre került sor. A rendőrség gumibotokkal oszlatta szét a tömeget. A Blantyre-től néhány mérföldre délre levő Limbe városából kisebb zavargásokat jelentettek. A legújabb jelentések szerint a hatóságok letartóztattak egy európait és huszonhat afrikait. Köztük huszonegy afrikait Limbe városában. Elmondotta, hogy az amerikai kormány még Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének amerikai látogatása előtt hozzákezdett az amerikai—szovjet kereskedelmi kapcsolatok bővítése lehetőségének tanulmányozásához, mert feltételezhető, hogy a várható megbeszéléseken nagy szerepet játszik a kereskedelem kérdése. Murphy amerikai államtitkár a német kérdésről Detroit (Reuter). Robert Murphy, az amerikai külügyminisztérium államtitkára hétfőn a detroiti gazdasági klubban tartott előadásában kijelentette: »A valóság semmi- bevételét jelentené és veszélyes is lenne azt hinni, hogy a hidegháború és a fegyverkezési verseny megszüntetéséhez elég a jóakarat". Előadásának az európai kérdésekkel foglalkozó részében Murphy kifejtette, elismerik, hogy a Szovjetunió jogosan aggódik az európai biztonság miatt. »Tudjuk, hogy Németország egyesítése bármelyik megoldásának teljes mértékben figyelembe kell vennie ezt az aggodalmat — mondotta, majd hozzáfűzte: az amerikai kormány a múltban már tanújelét adta annak, hogy készen állana ilyen értelmű biztosítékokat nyújtani a Szovjetuniónak és ezt ma is hajlandók vagyunk megtenni«. VITA A NÉPI KOMMUNÁBAN: Szükség van-e a kis családra? Sanhszi tartomány Csen- kun népi kommunájában érdekes vita bontakozott ki a kommuna-tagok körében. A vita tárgya a kínai család eddigi formája volt. A Csekun kommuna megalakulása óta több száz család iratkozott be állandó tagnak a kommuna vendéglőjébe, s a családok zöme részt vesz a kommuna népjóléti intézményeinek munkájában, igénybe veszi a kommuna bölcsődéit, a napközi otthonokat, a varrodákat stb. Az emberek nagy többsége igen elégedett ezekkel az intézményekkel. Vannak azonban, akik húzódoznak a kollektív élet eme új intézményeinek igénybevételétől, többnyire azon a címen, hogy mi lesz a családi élettel, ha minden kollektívvá válik a népi kommunában. A kommuna kommunista pártbizottsága elhatározta, hogy nyilvános gyűlésen vitatják meg ezt a kérdést A vita-gyűlésen elsőként felszólaló Csang Cze-tung feltette a többekben ott motoszkáló kérdést, szükség van-e az eddigi családra is, vagy a népi kommuna hatalmas kollektívája helyettesítse azt. A felszólaló véleménye szerint a népi kommuna kollektívája semmiesetre sem helyettesítheti a családot és a családi életet, mert a közös szállásokon élők számára a szállás nem jelenti a családi otthont, s a kollektíva sem jelentheti magát a családot. Nem nevezhető otthonnak és családnak az a ház és az a kollektíva, ahova az ember csak aludni jár haza, s amelyben az embernek csak munka és kulturális kapcsolatai vannak. Mint a vitagyűlés résztvevői megállapították, a felszólalás két fontos kérdést vetett fel: 1. Mi a család? 2. Van-e család jelenleg Kínában? Ami az első kérdést illeti, erről eltérőek a vélemények az emberek között. Vannak, akik azt mondjál hogy az otthon: egy pár evőpálcika, egy tálka rizs, s általában áho] eszik az ember. Mások így vélekednek: ahol a feleség van, ott az otthon, ahol a gyerekek vannak, ott van a család. Ismét mások csak abban látják az otthont, hogy »«ahol alszom, ott az otthonom«. Manapság viszont az ember egyszer itt alszik, másszor ott. Az egyik nap Pekingben, a másik nap Tájjüanban. Eszerint tehát egyik nap Peking, másik nap Táj jüan az Otthon? Újjászületik a kis család A jelenlevők összegezése szerint a következő kép alakult ki a vitában: A kínai falvakban a szövetkezeti mozgalom győzelme előtt az apák, a fiúk, a testvérek együtt éltek és együtt dolgoztak. A gyermekeket a család nevelte, oktatta és tartotta el. A múltban az ilyen kisebb társadalmi egység képezte a családot. Van-e most is család a kínai faluban? Erről kétféle vélemény alakult ki: Az egyik szerint a régi értelemben nem lehet családról beszélni a kínai faluban, mivel megszűnt az egyéni gazdálkodás, s a kommunában közösen étkeznek az emberek. így tehát a régebbi családi otthont a kommuna váltotta fel. Az^ mondják, hogy mindenkinek egy S2ája és két keze van. Mindennap meg kell tölteni az ember gyomrát, és el kell végezni azt a munkát, melyet a kommunában az emberre bíznak. Hol van tehát itt a család? Más vélemény szerint viszont még megvan a régi értelemben vett kínai család, jóllehet, megszüntették a feuda- lista értelmű családfői rendszert, azaz az atya korlátlan uralmát a család minden tagja fölött. Vagy ahol ez még nem történt meg. ott folyamatban van. Ehelyett azonban egy új, demokratikus felépítésű és jellegű kínai család alakult ki vagy van kialakulóban a kínai falvakban. Munka után a család tagjai együtt élnek, gondot viselnek egymásra, együtt terveznek, közösen költik el keresetüket, nevelik a gyerekeket Ez a kis család létezik, és sokkal boldogabb, mint a régi család volt Van azonban ezen a kis családon kívül még egy család: a nagy család. Ennek a nagy családnak minden kínai ember a tagja, s ezt a nagy családot a Kínai Kommunista Párt és Mao Ce-tung elnök vezeti. Ennek a nagy családnak egy része a népi kommuna kollektívája is. Ez a nagy család, ez a kollektíva azonban nem zárja ki a kis családot, a kis család nem ellentétes ezzel a nagy szocialista családdal. A vita résztvevői, a kommunákban dolgozó parasztok összehasonlították az ismertetett kétféle véleményt, és egyhangúan arra a meggyőződésre jutottak, hogy a család eme második értelmezése a helyes, vagyis az, hogy a szocialista társadalomban újjászületik a kis c-alád és részévé i k a nr aládnak, a szocializmust . j egész kol- lekúvának, vagy e kollektíva egy kisebb részének, a népi kommunának. A vita következő kérdése az volt, melyik a jobb, a családi élet a múltban, vagy a népi kommuna teremtette kollektív életmód? Egyesek elmondották, hogy a múltban a kis családon belül az ember azt tehette, ami éppien tetszett neki, s hogy az «J ,ebbek és a fiatalabbak együtt voltak, együtt élvezték az élet szépségeit a családi otthonban. A vitázók többségének azonban igen szomorú tapasztalatai vannak a régi család múltbeli életéről. Kö Sju-jin elmondotta, hogy a kis családok sem voltak egyformák a múltban. Az egyik szegény volt, a másik gazdag. Voltak családok, ahol a családtagok csak finom ételeket, rizst és csirkehúst et- I , tek, voltak viszont csaiádok, s ezek alkották a falusi kínai j családok döntő többségét, akik- , nek még a legegyszerűbb été* ' lekből sem jutott elegendő akik . állandóan éheztek és nyomorogtak. Végül is a gyűlés résztvevői megállapítottak: a múltbeli család paradicsom volt a gazdagoknak, de nyomor és börtön a szegényeknek. Erre visszaemlékezve sok felszólaló dicsérte a kollektív élet nagyszerű gondoskodását, a népi kommuna közellátásának magas fokát, amelyet az egykori tehetősebb családok is megirigyelhetnének. A vita mind mélyebb és érdekesebb lett. A felszólalók elmondták, hogv igen nagyra értékelik a néni ‘kommuna széleskörű gondoskodását, a kollektív életet. De a gyermekeket napköziben és iskolában nevelik. Az iskolák elvégzése után kinevezik ‘őket a népi kommuna különböző posztjaira. Vajon mindez nem fogja azt eredményezni, hogy a gyermekek elszakadnak szüleiktől, később rá sem ismernek apjukra és anyjukra? Mások megemlítették a férj és a feleség viszonyát is a kollektív élet kapcsán. Hangoztatták, attól félnek, hogy a kollektív életmód elszakítja egymástól a házastársakat. A vitatkozók többsége azonban eloszlatta ezeket a félelmeket, hangoztatva, nemhogy az ember, még az oktalan állat is ragaszkodik szülőjéhez. A gyermekek pedig, mondották, nemcsak a szülőhöz, hanem a kollektívához is tartoznak. Senki, még a szülő sem tekintheti a gyermekét afféle egyéni tulajdonnak, amihez semmi köze a társadalomnak vagy a kommuna kollektívájának. A kollektív élet csak erősíti a gyermekben a szülő iránti tiszteletet és ragaszkodást, s ennek az életnek nem lehet célja a háza&társak elválasztása. A vita sok kérdést tisztázott Mégis legfőbb érdeme, hogy megnyugtatta az embereket arra lelkesítette őket, hogy meggyőződéssel, félelem és gátlások nélkül bátran harcoljanak az új típusú kínai család kialakításáért. A kételyek többnyire eltűntek az emberek szivéből. A népi kommunában dolgozó parasztok megértették, hogy a szocialista kollektíva az ő javukat, családjaik, gyermekeik javát szolgálja. Abban is egyetértettek a vitatkozók: ha azt akarják, hogy az új típusú, jólétben élő kínai család mielőbb kialakuljon a kínai falvakban, akkor az eddiginél is szorgalmasabban, nagyobb erőfeszítéssel kell dolgozniuk, fejleszteniük a népi kommunát, növelniük a termelést. azaz mindent meg kell tenniük a szocialista kollektíva jólétének megteremtéséért, a szocialista nagy csa- ’ád 'jlvirágoztafásáért Kínában.
