Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-21 / 17. szám
Szerda, 1959. Január 21. 2 SOMOGYI NÉPLAP Új erővel lángoltak fel a harcok Algériában Montreal (Reuter). Abdel Csanderli, az algériai nemzeti felszabadítási front ENSZ-képviselője —* aki Montrealba utazott, hogy egy gyűlésén beszédet mondjon —, interjújában kijelentette, hogy az algériai felkelők nem kérnek de Gaulle »atyai gondoskodásából«, és nem adják meg magukat. »Amit de Gaulle a bátrak békéjének nevez, az valóságban a gyávák békéje, és ebből a felkelők nem kémek«* * « » Párizs Az AP párizsi tudósítója írja: mialatt de Gaulle az algériai felkelés befejezésére törekszik, úgy látszik, új erővel lángoltak fel a harcok Algériában. A franciák és a felkelők katonai körei által kiadott legutóbbi közlemények azt mutatják, hogy január második hete talán a legvéresebb időszak volt a felkelés négyéves történetében. Az algériai francia katonai főhadiszállás szokásos közleményében kijelentette, hogy január második hetében 832 felkelőt tettek »harcképtelenné«, kik közül 250-et foglyul ejtettek és 582-őt megöltek. Az algériai felszabadító hadsereg tuniszi főhadiszállásának közleménye szerint viszont a felkelők az említett időszakban 513 francia katonát öltek meg* A termelőmunka legkiválóbb képviselői a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának küldöttei között; ,Az érdekek harméniá|a' nem létezik írta: G. Zotov Soustelle hatáskörét kiegészítették Párizs (MTI); SousteUenek, az új francia kormányban »az első miniszter mellé delegált miniszternek« a hatáskörét kiegészítették. Hivatalos közlés szerint a szaharai körzetek közös szervének kormányfő- megbízottjára ruházott teendők is, Soustellere szállnak át. Soustelle gyakorlatilag teljesen kezében tarthatja a szaharai kőolajmező kihasználását, s így olyan kulcspozícióba került, amely felér az »első miniszter« névleges hatalmi helyzetével — mondják párizsi politikai megfigyelők. Párizsban rendkívüli horderejűnek ítélik meg a Mali Államszövetség megalakulását Párizs (MTI). A szombaton megalakult Mali Államszövetséget — amely Szenegállá, a volt Francia-Szudán, Dahomey és Felső Volta fiatal köztársasagait egyesíti — Párizsban rendkívüli horderejűnek ítélik meg. Ha pillanatnyilag gyakorlati szempontból kisebb is ugyan a jelentősége, a négy félig autonóm köztársaság államszövetségbe tömörülésének politikai kihatása rendkívüli lehet. Az azonnali függetlenség kockázatát még vállalni nem merő afrikai politikusok jó része — Guinea példáján felbátorodva — most gyors iramban fogott hozzá az afrikai föderáció gondolatának valóra váltásához: az egykori francia Nyugat-Afrika volt gyarmati területei államszövetséget létesítenek az Egyenlítői Afrikában pedig másik négy volt gyarmat (Csad-Gabon, a Francia-Kongói és a Közép- Afrikai Köztársaság) vámunió létesítését határozta el. Párizsban a »pánafrikai gondolat« terjedése újabb jelének tekintik, hogy az afrikai általános munkásszövetség, Afrika legnagyobb szakszervezete tevékenységét kiterjesztette a kontinens egész területére, s annak is mélyreható politikai jelentőséget tulajdonítanak, hogy a szakszervezet új székhelyéül a legfiatalabb afrikai független állam, Guinea fővárosát, Conakryt tették meg. Lényeges enyhülés közeleg délnyugatról Á tél néhány napos szigorú szakaszát egész Nyugat-Euró- pában, sőt már Közép-Európa nagy részében is szokatlanul nagy enyhülés váltotta fel. Az Afrika felől délnyugati széllel érkező szubtrópusi gek nyomán Franciaországban | hétfőn plusz 10, Spanyolor-x szágban pedig 15 fok fölél emelkedett a nappali hőmér-1 séklet, Algériából 24—25 fo- ♦ kos nyárias meleget jelentet-J tek. Ugyanakkor Észak-Euró- pában tovább tart a kemény hideg. Hétfőn Finnországban mínusz 24 fok volt a nappali hőmérséklet és éjszaka újból 30 fok alá szállt a hőmérő higanyszála. Mint a Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán elmondották, hétfőn még Magyarország is a hideg zónában volt, a keddre virradó éjszaka azonban megérkezett a langyos áramlat a nyugati határra, kedden délben Zalaegerszegen már plusz 7 fokig emelkedett a hőmérséklet. A jelek szerint a karácsonyihoz hasonló több napos enyhe szakasznak nézünk elébe. A meleg légtömegek a szerdára virradó éjszaka valószínűleg átjutnak a Duna vonalán, így előállhat például az a furcsa eset, hogy Budapesten a kedd déli mínusz 3 fokról éjszaka plusz 3 fokra emelkedik a hőmérséklet. Hétfőn csupán a Kékesen volt számottevő havazás. Az enyhülés következtében a napokban bekövetkező esetleges havazások már esőre fordulnak. Moszkva (MTI). A Szovjetunió Kommunista Pártja szervezetei megválasztották küldötteiket a január 27-én kezdődő XXI. rendkívüli kongresszusra. A küldöttek között az SZKP Központi Bizottsága vezetői, a helyi pártszervezetek legkiválóbb pártmunkásain kívül ott lesznek a tudomány és a termelőmunka hősei, a legismertebb újítók, a legkiválóbb tudósok is. A moszkvai kommunisták egyik küldötte például Sz. P. Szolovjov, a moszkvai kemény fémöntvény gyár igazgatója. Szolovjov a párt régi harcosa: részt vett a polgárháborúban és a honvédő borúban is. 1953 óta igazgat-1 ja a gyárat, s az azóta a leg-' kiválóbb üzemek sorába' emelkedett, termékeit az' egész országban és a Szovjetunió határain kiviíl is jól ismerik. A szverdlovszki kommunisták küldötte lesz N. I. Szi- romjatnyikov professzor, a Szovjetunió hőse. A professzor a honvédő háború egyik, legbátrabb tüzértisztjeként kapta meg a magas kitüntetést. A békés építés idején tudományos minősítést szerzett magának, és ma a szverdlovszki műszaki főiskola professzora. 1958 első tíz hónapjában az Egyesült Államokéban 2975 , . í sztrájk zajlott le. Ezekben Az NDK válasza a szovjet kormány jegyzékére Berlin (TASZSZ). Walter. Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának első elnök- helyettese január 19-én fogadta M. G. Pervuhint, a Szovjetunió berlini nagykövetét, s átadta neki az NDK kormányának válaszjegyzékét a szovjet kormány január 10-i jegyzékére és a német béke- szerződés szovjet tervezetére. Az NDK kormánya jegyzékében megállapítja, hogy a szovjet kormány ^jegyzéke és a békeszerződéstervezete a legpozitívabb válasz arra a jegyzékre, amelyben az NDK kormánya 1958. szeptember 4-én a német békeszerződés előkészítésének megvitatását javasolta a négy nagyhatalomnak. A szovjet kormány — mondja a jegyzék — ugyanazokból az elvekből indul ki, amelyek a Német Demokratikus Köztársaság kormányát vezérlik. Az NDK fejlődésének menete teljes összhangban van a szovjet javaslatban ismertetett elvekkel.. ,,<pi A -Német Demokratikup Köztársaság kormánya hangoztatja jegyzékében, hogy a békeszerződés megkötésének magában kell foglalnia a nyugat-berlini megszállási rendszer megszüntetését is. Ez a lépés kiküszöbölné az európai feszültség legveszélyesebb gócát, és megjavítaná a két német állam megértését Az NDK kormánya a szovjet kormány új kezdeményezésének helyeslésével kijelenti, hogy egyetért a német bé-í keszerződés szovjet tervezeté-# vei. Osztatlanul # támogatja a szovjet kor- í mány javaslatát, hogy a f legrövidebb idem belül 4 hívjanak össze széleskörű \ békekonferenciát. i Egyidejűleg kijelenti, hogy # kész részt venni ezen a konfe-f rencián, valamint a négy# 1 890 000 ember vett részt. 1957-ben a sztrájkolok sorai 1 390 000 munkást egyesítettek. A sztrájkolák minden esetben a munkabérek emelését és a munkakörülmények megjavítását követelték. A kitartó és bátor harc eredményeként számos tőkés társaság kénytelen volt eleget tenni a munkások kívánságának. 1957 közepén, amikor az Egyesült Államokban erőteljes hanyatlás kezdődött, s ezzel együtt fokozódott a munkanélküliség, a tőkések úgy gondolták, hogy most könnyűszerrel rákényszerit- hetik akaratukat a munkásokra. A sztrájkmozgalom azonban még ilyen körülmények között sem szűnt meg, hanem ellenkezőleg, a harc a tőkések és a munkások között még inkább élesedett. A gazdasági válság pedig sok rhillió amerikait érintett. Az egyik amerikai lap nemrégiben bevallotta, hogy a gazdasági válságtól szenvedő mintegy 12 500 000 amerikai család mindegyikében legalább egy olyan felnőtt volt, aki egy évig munka nélkül maradt, xzagy csak időnként dolgozott. A munkanélküliség azonban nem az egyetlen súlyos nagyhatalommal e tárgyban# csapás, amely az amerikai folytatandó előzetes megbe-J széleseken. # A Német Demokratikus J Köztársaság kormánya —i mondja befejezésül a jegyzék! munkásokat éri. Az adók és az áraik emelkedése folytán helyzetük mindinkább rosz- szábbodott. Még a hivatalos adatok szerint is a létfenntartási költségek több mint folytatja erőfeszítéseit, hogy# kétszeresére emelkedtek. Egy az egész német népben egyse- \ ges álláspontot alakítson ki aj békeszerződés kérdésében. 4 ---------------.w --------------— 4 á tlagos amerikai család keresetének egyharmad része a különféle tartozások kifizetésére megy éL A »Tények könyve«, amelyet a Demokrata Párt 1958 szeptemberében adott ki, hangsúlyozza, hogy az árak és az adók színvonala az Egyesült Államokban sohasem volt ilyen ■magas, mint napjainkban, a lakosság jövedelme pedig 1958-ban — az elmúlt évhez viszonyítva — átlag 4 százalékkal csökkent. A kapitalista kizsákmányolás fenti intézkedéseire az amerikai munkásosztály erőteljes sztrájkokkal válaszol. Habár a sztrájkmozgalom elsősorban gazdasági jellegű, mindinkább találkozhatunk politikai követelésekkel is. A munkások a szakszervezetek jogainak elismerését követelik, és ellenzik a faji megkülönböztetés politikáját. Az egyre erősödő sztrájkmozgalom azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államokban élesedik a tőkések és a munkások közötti kibékíthetetlen ellentét, fokozódik az osztályharc. A kapitalisták és a munkásmozgalomba befurakodott ügynökeik gyakran hangoztatják a tőkések és a munkások érdekeinek harmóniájáról szóló burzsoá elméletet. De hiába. Az amerikai nép jól tudja, hogy a hivatalos propaganda hazug szólamokat hirdet. A munkanélküliség elleni és a jobb életkörülményekért vívott harcáról semmiféle mesterkélt propaganda sem térítheti le. Az egyik amerikai újságíró nagyon találóarj jegyezte meg, hogy az amerikai nép, amikor megtagadta szavazatát a köztársasági párttól, akkor a magas árak. a túlzott adók és a háborús uszítók ellen szavazott. Eisenhower elnök üzenete a kongresszushoz az Egyesült Államok 1959—1960. éri költségvetéséről (ÜJASZSZ). E i« sé oh o w er elnök megküldte a kongresszusnak az 1959— 1960. évre szóló költségvetést. A költségvetés bevételi ösz- szege 77 milliárd dollár. Ennek jelentékeny részét az adók szolgáltatják. A költségvetés kiadási fő összege 77 milliárd dollár. Ennek legnagyobb részét a fegyverkezési hajsza fokozását szolgáló közvetlen és közvetett kiadások alkotják. A költségvetés előirányozza, hogy csupán »a nemzetbiztonság céljaira«, vagyis a közvetlen katonai kiadásokra 45 805 millió dollárt használnak fel, vagyis a költségvetés kiadási részének 59,5 százalékát katonai célokra fordítják. Eisenhower elnök a kongresszushoz intézett költségvetési üzenetében hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok »védelmi kiadásai« ezután is »rendkívül nagyok« lesznek. Az elnök üzenetéből kitűnik, hogy különösen megnövekedtek azok a kiadások, amelyek az amerikai hadseregnek rakétafegyverekkel ellátását, valamint való egyéb újabb fegyverfajták megalkotását szolgálják. Ha a közvetlen katonai kiadásokhoz hozzáadjuk azokat a kiadásokat, amelyek korábbi háborúkból erednek, akkor a katonai kiadások teljes ősz- szege 59 milliárd dollárra rúg, vagyis az új költségvetés kiadási részének több mint 76 százalékát alkotja. A költségvetés ezenkívül különféle »polgári« szükségletekre 87 millió dollárt fordít, ami voltaképpen közvetett katonai kiadás, s a mozgósítási hivatal szükségleteinek fedeA tudomány és a két rendszer gazdasági versenye írta: G. Szamborszkij LOTTÓ Az év első lottó jutalomsorsolásán mindkét főnyeremény, a családi ház és az öröklakás is, vidéken lakó tulajdonába került. A családi házat Pásztor István jászalsószentgyör- gyi földműves Zoltán nevű 10 éves fia nyerte. Az öröklakás nyertese Kosa •yula Zala megyei molnár- segéd, nemesnépi lakos. A burzsoá propaganda sokáig azt hirdette, hogy az Egyesült Államok gazdasági színvonalát a Szovjetunió sohasem érheti utol: A 40 esztendős történelmi gyakorlat, a szovjet gazdasági élet sikerei azonban alaposan rácáfoltak erre a tévhitre. Nyugati körökben még határozottabban állították, hogy a Nyugat tudományos és technikai fölénye egyenesen behozhatatlan a Szovjetunió számára. Az idő bebizonyította, hogy az erre vonatkozó fennhéjázó nyilatkozatoknak semmi közük sincs a valósághoz. A hasonló véleményekre egyébként a három szovjet szputnyik, majd legutóbb az űrrakéta csattanói választ adott. Mi is történik tulajdonképpen? Miért veszítette el a világ iparilag legfejlettebb állama a tudományos-technikai verseny pálmáját? A magyarázat rendkívül egyszerű. Elsősorban azért, mert a szocializmusban diadalmasan előretörő tudomány határtalan lehetőségekkel rendelkezik. A tudomány a nép létérdekeit szolgálja, s ezért különös megbecsülést éU>ez. Ez pedig azt jelenti, hogy a szocialista tervgazdálkodás minden erejével segíti a tudományos alkotást és az új vívmányok gyakorlati alkalmazását. Egyesek, akik igazolni akarják az Egyesült Államok elmaradását a tudomány terén, így nyilatkoznak: »Semmi baj, az amerikaiak mindig inkább a technika, mint a tudomány felé vonzódtak«. Természetesen ml sem tagadjuk, hogy az amerikai tudomány mindig kissé »alkalmazott« jelleget viselt. Az alkalmazott tudomány és technika eredményei a Szovjetunióban megdöntik a fenti elképzeléseket is, s bebizonyítják, hogy az amerikai monopóliumok ezen a téren sincsenek előnyben. Ezt többék között a világ első atomerőműve, az atomjógtörő, az atommeghajtású repülőgépek, a szinkrofazotron üzembehelyezése és az interkontinentális rakéták mindennél ékesebben tanúsítják. A szovjet tudomány sikereit a kutatások tervszerű és kollektív természetével magyarázhatjuk. A burzsoá propaganda szószólói hosszú időn át amiatt »sajnálkoztak«, hogy a tervszerűség gátat szab a tudósok alkotó munkájának. Kiderült, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz, mert csak a tervszerű kutatómunka biztosítja a tudományos intézetek tevékenységének egybehangolását, a problémák sokoldalú megközelítését. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok kormánya az úgynevezett ösztönös kutatásokról át akar térni a tervezett kísérletezésekre. Ecélból 1950-ben létrehozták az Egyesült Államok Központi Tudományos Igazgatóságát, amely ez ideig jelentős sikerekkel nem büszkélkedhet. Ez érthető is, hiszen az egyes kapitalista társaságokból csak nehezen sajtolhatnak ki pénzt olyan kutatásokra, amelyek közvetlenül nem gyakorlati célt szolgálnak. Hasonló a helyzet a többi kapitalista országban is. A francia tudományos kutatóközpont egykori igazgatója 1958 októberében a Le Monde című lapban a következőket írta: »Franciaországban a tudományos kutatómunka két betegségben szenved: megfelelő eszközök hiányától és a teljes szervezeti anarchiától. Éppen ezért továbbra is követelni fogom a tudományos kutatásokat irányító minisztérium létrehozását, amely éppen olyan fontos szerepet töltene be az ország életében, mint a többi minisztérium. .. A szocializmusban a tudományos munkát komplex módon tervezik, s költségeit az állam bőkezűen fedezi. Még a szocialista társadalommal szemben ellenszenvet érzó amerikai közgazdászok is kénytelenek elismerni, hogy a szovjet tudósok szabadon végezhetik magasszínvonalú, tudományos munkájukat« — írta a francia tudós. A szovjet tudomány gyorsütemű fejlődése nem választható el az egész szovjet közoktatás erőteljes előrehaladásától. Míg 1957-ben a Szovjetunióban 818 000 mérnök dolgozott, az Egyesült Államokban csak 400 000. Jelenleg a szovjet felsőfokú tanintézetek háromszor armyi mérnököt képeznek ki, mint az Egyesült Államok hasonló főiskolái. Strauss, az amerikai kongresszus atomenergia bizottságának elnöke a New York Ti- mesben1 írt cikkében kijelentette: »Egyetlen amerikai iskolát sem ismerek, amelyben olyan sokoldalú t'idomá- nyos képzést kapnának a tanulók, mint Oroszországban«. Ezek után azt hiszem, nem vitathatjuk, hogy a két rendszer gazdasági versenyében rendkívül fontos szerepet játszik a tudományos és a technikai fejlődés. Éppen ezért a szovjet hétéves terv még kedvezőbb feltételeket teremt a tudományágak továbbfejlesztésére, újabb alapvető elméleti munkák kidolgozására, korszerű tudományos intézetek létesítésére. Olyan korban élünk, amikor a tudományos technikai haladás, a tudomány és a termelés szoros kapcsolata közvetlenül segíti a termelőerők növekedését. A szocialista rendszer tudományos sikerei lehetővé teszik, hogy a két világrendszer versenyében bebizonyosodjék a t szocializmus fölénye. » zésére szolgál »A biztonság kölcsönös : biztosításának« hírhedt programjára a költségvetés 3 498 ; millió dollárt tervez, ebből • 2 630 millió dollárt közvetlenül az Egyesült Államok szövetségeseinek szánt »katonai ; segélyre« és »honvédelmi támogatásra« fordít. Eisenhower kormánya arra törekedett, hogy a kongresz- > szus elé »kiegyensúlyozott« i költségvetést terjesszen, de egyúttal növelje a katonai kiadásokat is, ezért az elkövetkező költségvetési évben az előző évihez viszonyítva 779 millió dollárral csökkenteni óhajtja a különféle mezőgazdasági intézkedésekre szánt kiadásokat. 52 millió dollárral csökkentik az egészségügyi, művelődésügyi és társadalombiztosítási minisztérium költségvetését. : Ugyancsak jelentős csökken- : tést terveznek a lakóházak építésére adott kormánytámogatás összegében, s tervezik, hogy később teljesen megszüntetik a kormánytámogatást. A költségvetés ezenkívül 412 millió dollár »megtakarítást tüntet fel, s ezt úgy akarják elérni, hogy megszünteti az »ideiglenes meghosszabbított« munkanélküli segélyeket, bár még hivatalos adatok szerint is több mint négymillió munkanélküli van az országban. Az elnöki üzenet javasolja a benzinadó felemelését, több »adóreform« végrehajtását.
