Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-21 / 17. szám

Szerda, 1959. Január 21. 2 SOMOGYI NÉPLAP Új erővel lángoltak fel a harcok Algériában Montreal (Reuter). Abdel Csanderli, az algériai nem­zeti felszabadítási front ENSZ-képviselője —* aki Montrealba utazott, hogy egy gyűlésén beszédet mondjon —, interjújában kijelentette, hogy az algériai felkelők nem kérnek de Gaulle »atyai gondoskodásából«, és nem adják meg magukat. »Amit de Gaulle a bátrak békéjének nevez, az valóság­ban a gyávák békéje, és ebből a felkelők nem kémek«* * « » Párizs Az AP párizsi tudó­sítója írja: mialatt de Gaulle az algériai felkelés befejezésé­re törekszik, úgy látszik, új erővel lángoltak fel a harcok Algériában. A franciák és a felkelők katonai körei által kiadott legutóbbi közlemények azt mutatják, hogy január második hete ta­lán a legvéresebb időszak volt a felkelés négyéves történetében. Az algériai francia katonai főhadiszállás szokásos közle­ményében kijelentette, hogy január második hetében 832 felkelőt tettek »harcképtelen­né«, kik közül 250-et fog­lyul ejtettek és 582-őt meg­öltek. Az algériai felszabadító hadsereg tuniszi főhadiszállá­sának közleménye szerint vi­szont a felkelők az említett időszakban 513 francia ka­tonát öltek meg* A termelőmunka legkiválóbb képviselői a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának küldöttei között; ,Az érdekek harméniá|a' nem létezik írta: G. Zotov Soustelle hatáskörét kiegészítették Párizs (MTI); SousteUenek, az új francia kormányban »az első miniszter mellé delegált miniszternek« a hatáskörét ki­egészítették. Hivatalos közlés szerint a szaharai körzetek kö­zös szervének kormányfő- megbízottjára ruházott teen­dők is, Soustellere szállnak át. Soustelle gyakorlatilag telje­sen kezében tarthatja a sza­harai kőolajmező kihasználá­sát, s így olyan kulcspozíció­ba került, amely felér az »el­ső miniszter« névleges hatal­mi helyzetével — mondják párizsi politikai megfigyelők. Párizsban rendkívüli horderejűnek ítélik meg a Mali Államszövetség megalakulását Párizs (MTI). A szombaton megalakult Mali Államszövet­séget — amely Szenegállá, a volt Francia-Szudán, Dahomey és Felső Volta fiatal köztársa­sagait egyesíti — Párizsban rendkívüli horderejűnek ítélik meg. Ha pillanatnyilag gya­korlati szempontból kisebb is ugyan a jelentősége, a négy félig autonóm köztársaság ál­lamszövetségbe tömörülésének politikai kihatása rendkívüli lehet. Az azonnali függetlenség kockázatát még vállalni nem merő afrikai politikusok jó része — Guinea példáján fel­bátorodva — most gyors iram­ban fogott hozzá az afrikai fö­deráció gondolatának valóra váltásához: az egykori francia Nyugat-Afrika volt gyarmati területei államszövetséget lé­tesítenek az Egyenlítői Afri­kában pedig másik négy volt gyarmat (Csad-Gabon, a Francia-Kongói és a Közép- Afrikai Köztársaság) vámunió létesítését határozta el. Párizsban a »pánafrikai gon­dolat« terjedése újabb jelének tekintik, hogy az afrikai álta­lános munkásszövetség, Afrika legnagyobb szakszervezete te­vékenységét kiterjesztette a kontinens egész területére, s annak is mélyreható politikai jelentőséget tulajdonítanak, hogy a szakszervezet új szék­helyéül a legfiatalabb afrikai független állam, Guinea fő­városát, Conakryt tették meg. Lényeges enyhülés közeleg délnyugatról Á tél néhány napos szigorú szakaszát egész Nyugat-Euró- pában, sőt már Közép-Európa nagy részében is szokatlanul nagy enyhülés váltotta fel. Az Afrika felől délnyugati széllel érkező szubtrópusi gek nyomán Franciaországban | hétfőn plusz 10, Spanyolor-x szágban pedig 15 fok fölél emelkedett a nappali hőmér-1 séklet, Algériából 24—25 fo- ♦ kos nyárias meleget jelentet-J tek. Ugyanakkor Észak-Euró- pában tovább tart a kemény hideg. Hétfőn Finnországban mínusz 24 fok volt a nappali hőmérséklet és éjszaka újból 30 fok alá szállt a hőmérő hi­ganyszála. Mint a Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán elmondották, hétfőn még Ma­gyarország is a hideg zónában volt, a keddre virradó éjszaka azonban megérkezett a lan­gyos áramlat a nyugati határ­ra, kedden délben Zalaeger­szegen már plusz 7 fokig emel­kedett a hőmérséklet. A jelek szerint a karácsonyihoz hason­ló több napos enyhe szakasz­nak nézünk elébe. A meleg légtömegek a szerdára virradó éjszaka valószínűleg átjutnak a Duna vonalán, így előállhat például az a furcsa eset, hogy Budapesten a kedd déli mí­nusz 3 fokról éjszaka plusz 3 fokra emelkedik a hőmérsék­let. Hétfőn csupán a Kékesen volt számottevő havazás. Az enyhülés következtében a na­pokban bekövetkező esetleges havazások már esőre fordul­nak. Moszkva (MTI). A Szovjet­unió Kommunista Pártja szer­vezetei megválasztották kül­dötteiket a január 27-én kez­dődő XXI. rendkívüli kong­resszusra. A küldöttek között az SZKP Központi Bizottsága vezetői, a helyi pártszerveze­tek legkiválóbb pártmunkásain kívül ott lesznek a tudomány és a termelőmunka hősei, a legismertebb újítók, a legki­válóbb tudósok is. A moszkvai kommunisták egyik küldötte például Sz. P. Szolovjov, a moszkvai ke­mény fémöntvény gyár igaz­gatója. Szolovjov a párt régi harcosa: részt vett a polgár­háborúban és a honvédő borúban is. 1953 óta igazgat-1 ja a gyárat, s az azóta a leg-' kiválóbb üzemek sorába' emelkedett, termékeit az' egész országban és a Szovjet­unió határain kiviíl is jól ismerik. A szverdlovszki kommunis­ták küldötte lesz N. I. Szi- romjatnyikov professzor, a Szovjetunió hőse. A professzor a honvédő háború egyik, leg­bátrabb tüzértisztjeként kapta meg a magas kitüntetést. A békés építés idején tudomá­nyos minősítést szerzett ma­gának, és ma a szverdlovszki műszaki főiskola professzora. 1958 első tíz hónapjában az Egyesült Államokéban 2975 , . í sztrájk zajlott le. Ezekben Az NDK válasza a szovjet kormány jegyzékére Berlin (TASZSZ). Walter. Ulbricht, a Német De­mokratikus Köztársaság mi­nisztertanácsának első elnök- helyettese január 19-én fogad­ta M. G. Pervuhint, a Szovjetunió berlini nagyköve­tét, s átadta neki az NDK kor­mányának válaszjegyzékét a szovjet kormány január 10-i jegyzékére és a német béke- szerződés szovjet tervezetére. Az NDK kormánya jegyzé­kében megállapítja, hogy a szovjet kormány ^jegy­zéke és a békeszerződés­tervezete a legpozitívabb válasz arra a jegyzékre, amelyben az NDK kormá­nya 1958. szeptember 4-én a német békeszerződés előkészítésének megvita­tását javasolta a négy nagyhatalomnak. A szovjet kormány — mondja a jegyzék — ugyan­azokból az elvekből indul ki, amelyek a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányát vezérlik. Az NDK fejlődésének menete teljes összhangban van a szovjet javaslatban is­mertetett elvekkel.. ,,<pi A -Német Demokratikup Köztársaság kormánya han­goztatja jegyzékében, hogy a békeszerződés megköté­sének magában kell fog­lalnia a nyugat-berlini megszállási rendszer meg­szüntetését is. Ez a lépés kiküszöbölné az európai feszültség legveszélye­sebb gócát, és megjavítaná a két német állam megértését Az NDK kormánya a szov­jet kormány új kezdeménye­zésének helyeslésével kijelen­ti, hogy egyetért a német bé-í keszerződés szovjet tervezeté-# vei. Osztatlanul # támogatja a szovjet kor- í mány javaslatát, hogy a f legrövidebb idem belül 4 hívjanak össze széleskörű \ békekonferenciát. i Egyidejűleg kijelenti, hogy # kész részt venni ezen a konfe-f rencián, valamint a négy# 1 890 000 ember vett részt. 1957-ben a sztrájkolok sorai 1 390 000 munkást egyesítet­tek. A sztrájkolák minden esetben a munkabérek eme­lését és a munkakörülmények megjavítását követelték. A kitartó és bátor harc eredmé­nyeként számos tőkés társa­ság kénytelen volt eleget ten­ni a munkások kívánságának. 1957 közepén, amikor az Egyesült Államokban erő­teljes hanyatlás kezdődött, s ezzel együtt fokozódott a munkanélküliség, a tőkések úgy gondolták, hogy most könnyűszerrel rákényszerit- hetik akaratukat a munká­sokra. A sztrájkmozgalom azonban még ilyen körül­mények között sem szűnt meg, hanem ellenkezőleg, a harc a tőkések és a munká­sok között még inkább éle­sedett. A gazdasági válság pedig sok rhillió amerikait érintett. Az egyik amerikai lap nemrégiben bevallotta, hogy a gazdasági válságtól szenvedő mintegy 12 500 000 amerikai család mindegyiké­ben legalább egy olyan fel­nőtt volt, aki egy évig mun­ka nélkül maradt, xzagy csak időnként dolgozott. A munkanélküliség azon­ban nem az egyetlen súlyos nagyhatalommal e tárgyban# csapás, amely az amerikai folytatandó előzetes megbe-J széleseken. # A Német Demokratikus J Köztársaság kormánya —i mondja befejezésül a jegyzék! munkásokat éri. Az adók és az áraik emelkedése folytán helyzetük mindinkább rosz- szábbodott. Még a hivatalos adatok szerint is a létfenn­tartási költségek több mint folytatja erőfeszítéseit, hogy# kétszeresére emelkedtek. Egy az egész német népben egyse- \ ges álláspontot alakítson ki aj békeszerződés kérdésében. 4 ---------------.w --------------— 4 á tlagos amerikai család ke­resetének egyharmad része a különféle tartozások kifi­zetésére megy éL A »Té­nyek könyve«, amelyet a De­mokrata Párt 1958 szeptem­berében adott ki, hangsúlyoz­za, hogy az árak és az adók színvonala az Egyesült Ál­lamokban sohasem volt ilyen ■magas, mint napjainkban, a lakosság jövedelme pedig 1958-ban — az elmúlt évhez viszonyítva — átlag 4 száza­lékkal csökkent. A kapitalista kizsákmányolás fenti intéz­kedéseire az amerikai mun­kásosztály erőteljes sztráj­kokkal válaszol. Habár a sztrájkmozgalom elsősorban gazdasági jellegű, mindin­kább találkozhatunk poli­tikai követelésekkel is. A munkások a szakszervezetek jogainak elismerését köve­telik, és ellenzik a faji meg­különböztetés politikáját. Az egyre erősödő sztrájkmozga­lom azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államokban élese­dik a tőkések és a munkások közötti kibékíthetetlen ellen­tét, fokozódik az osztályharc. A kapitalisták és a mun­kásmozgalomba befurakodott ügynökeik gyakran hangoz­tatják a tőkések és a mun­kások érdekeinek harmóniá­járól szóló burzsoá elméletet. De hiába. Az amerikai nép jól tudja, hogy a hivatalos propaganda hazug szólamokat hirdet. A munkanélküliség elleni és a jobb életkörülmé­nyekért vívott harcáról sem­miféle mesterkélt propaganda sem térítheti le. Az egyik amerikai újságíró nagyon találóarj jegyezte meg, hogy az amerikai nép, amikor megtagadta szavazatát a köz­társasági párttól, akkor a magas árak. a túlzott adók és a háborús uszítók ellen szavazott. Eisenhower elnök üzenete a kongresszushoz az Egyesült Államok 1959—1960. éri költségvetéséről (ÜJASZSZ). E i« sé oh o w er elnök megküld­te a kongresszusnak az 1959— 1960. évre szóló költségvetést. A költségvetés bevételi ösz- szege 77 milliárd dollár. En­nek jelentékeny részét az adók szolgáltatják. A költségvetés kiadási fő összege 77 milliárd dollár. En­nek legnagyobb részét a fegy­verkezési hajsza fokozását szolgáló közvetlen és közve­tett kiadások alkotják. A költségvetés előirányozza, hogy csupán »a nemzetbizton­ság céljaira«, vagyis a köz­vetlen katonai kiadásokra 45 805 millió dollárt használ­nak fel, vagyis a költségvetés kiadási részének 59,5 százalé­kát katonai célokra fordítják. Eisenhower elnök a kong­resszushoz intézett költségve­tési üzenetében hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok »védelmi kiadásai« ezután is »rendkívül nagyok« lesznek. Az elnök üzenetéből kitűnik, hogy különösen megnövekedtek azok a kiadások, amelyek az amerikai hadseregnek rakétafegyverekkel ellátását, valamint való egyéb újabb fegyverfajták meg­alkotását szolgálják. Ha a közvetlen katonai ki­adásokhoz hozzáadjuk azokat a kiadásokat, amelyek korábbi háborúkból erednek, akkor a katonai kiadások teljes ősz- szege 59 milliárd dollárra rúg, vagyis az új költségvetés ki­adási részének több mint 76 százalékát alkotja. A költségvetés ezenkívül különféle »polgári« szükségle­tekre 87 millió dollárt fordít, ami voltaképpen közvetett ka­tonai kiadás, s a mozgósítási hivatal szükségleteinek fede­A tudomány és a két rendszer gazdasági versenye írta: G. Szamborszkij LOTTÓ Az év első lottó jutalomsor­solásán mindkét főnyeremény, a családi ház és az öröklakás is, vidéken lakó tulajdonába került. A családi házat Pász­tor István jászalsószentgyör- gyi földműves Zoltán nevű 10 éves fia nyerte. Az öröklakás nyertese Kosa •yula Zala megyei molnár- segéd, nemesnépi lakos. A burzsoá propaganda so­káig azt hirdette, hogy az Egyesült Államok gazdasági színvonalát a Szovjetunió so­hasem érheti utol: A 40 esz­tendős történelmi gyakorlat, a szovjet gazdasági élet sike­rei azonban alaposan rácáfol­tak erre a tévhitre. Nyugati körökben még ha­tározottabban állították, hogy a Nyugat tudományos és technikai fölénye egyenesen behozhatatlan a Szovjetunió számára. Az idő bebizonyítot­ta, hogy az erre vonatkozó fennhéjázó nyilatkozatoknak semmi közük sincs a valóság­hoz. A hasonló véleményekre egyébként a három szovjet szputnyik, majd legutóbb az űrrakéta csattanói választ adott. Mi is történik tulajdonkép­pen? Miért veszítette el a vi­lág iparilag legfejlettebb ál­lama a tudományos-technikai verseny pálmáját? A magyarázat rendkívül egyszerű. Elsősorban azért, mert a szocializmusban dia­dalmasan előretörő tudomány határtalan lehetőségekkel ren­delkezik. A tudomány a nép létérdekeit szolgálja, s ezért különös megbecsülést éU>ez. Ez pedig azt jelenti, hogy a szocialista tervgazdálkodás minden erejével segíti a tu­dományos alkotást és az új vívmányok gyakorlati alkal­mazását. Egyesek, akik igazolni akar­ják az Egyesült Államok el­maradását a tudomány terén, így nyilatkoznak: »Semmi baj, az amerikaiak mindig inkább a technika, mint a tudomány felé vonzódtak«. Természetesen ml sem tagad­juk, hogy az amerikai tudo­mány mindig kissé »alkalma­zott« jelleget viselt. Az alkalmazott tudomány és technika eredményei a Szov­jetunióban megdöntik a fenti elképzeléseket is, s bebizo­nyítják, hogy az amerikai mo­nopóliumok ezen a téren sin­csenek előnyben. Ezt többék között a világ első atomerő­műve, az atomjógtörő, az atommeghajtású repülőgépek, a szinkrofazotron üzembehe­lyezése és az interkontinentá­lis rakéták mindennél éke­sebben tanúsítják. A szovjet tudomány sike­reit a kutatások tervszerű és kollektív természetével ma­gyarázhatjuk. A burzsoá pro­paganda szószólói hosszú időn át amiatt »sajnálkoztak«, hogy a tervszerűség gátat szab a tudósok alkotó munkájának. Kiderült, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz, mert csak a tervszerű kutatómunka biz­tosítja a tudományos intézetek tevékenységének egybehango­lását, a problémák sokoldalú megközelítését. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok kormánya az úgynevezett ösz­tönös kutatásokról át akar tér­ni a tervezett kísérletezésekre. Ecélból 1950-ben létrehozták az Egyesült Államok Köz­ponti Tudományos Igazgató­ságát, amely ez ideig jelentős sikerekkel nem büszkélkedhet. Ez érthető is, hiszen az egyes kapitalista társaságokból csak nehezen sajtolhatnak ki pénzt olyan kutatásokra, amelyek közvetlenül nem gyakorlati célt szolgálnak. Hasonló a helyzet a többi kapitalista or­szágban is. A francia tudo­mányos kutatóközpont egykori igazgatója 1958 októberében a Le Monde című lapban a kö­vetkezőket írta: »Franciaor­szágban a tudományos kutató­munka két betegségben szen­ved: megfelelő eszközök hiá­nyától és a teljes szervezeti anarchiától. Éppen ezért to­vábbra is követelni fogom a tudományos kutatásokat irá­nyító minisztérium létrehozá­sát, amely éppen olyan fontos szerepet töltene be az ország életében, mint a többi mi­nisztérium. .. A szocializmus­ban a tudományos munkát komplex módon tervezik, s költségeit az állam bőkezűen fedezi. Még a szocialista tár­sadalommal szemben ellen­szenvet érzó amerikai köz­gazdászok is kénytelenek el­ismerni, hogy a szovjet tudó­sok szabadon végezhetik ma­gasszínvonalú, tudományos munkájukat« — írta a fran­cia tudós. A szovjet tudomány gyors­ütemű fejlődése nem választ­ható el az egész szovjet köz­oktatás erőteljes előrehaladá­sától. Míg 1957-ben a Szovjet­unióban 818 000 mérnök dol­gozott, az Egyesült Államok­ban csak 400 000. Jelenleg a szovjet felsőfokú tanintézetek háromszor armyi mérnököt képeznek ki, mint az Egyesült Államok hasonló főiskolái. Strauss, az amerikai kong­resszus atomenergia bizottsá­gának elnöke a New York Ti- mesben1 írt cikkében kije­lentette: »Egyetlen amerikai iskolát sem ismerek, amely­ben olyan sokoldalú t'idomá- nyos képzést kapnának a ta­nulók, mint Oroszországban«. Ezek után azt hiszem, nem vitathatjuk, hogy a két rend­szer gazdasági versenyében rendkívül fontos szerepet ját­szik a tudományos és a tech­nikai fejlődés. Éppen ezért a szovjet hétéves terv még kedvezőbb feltételeket teremt a tudományágak továbbfejlesz­tésére, újabb alapvető elméleti munkák kidolgozására, kor­szerű tudományos intézetek létesítésére. Olyan korban élünk, amikor a tudományos technikai haladás, a tudo­mány és a termelés szoros kapcsolata közvetlenül segíti a termelőerők növekedését. A szocialista rendszer tudomá­nyos sikerei lehetővé teszik, hogy a két világrendszer ver­senyében bebizonyosodjék a t szocializmus fölénye. » zésére szolgál »A biztonság kölcsönös : biztosításának« hírhedt prog­ramjára a költségvetés 3 498 ; millió dollárt tervez, ebből • 2 630 millió dollárt közvetle­nül az Egyesült Államok szö­vetségeseinek szánt »katonai ; segélyre« és »honvédelmi tá­mogatásra« fordít. Eisenhower kormánya arra törekedett, hogy a kongresz- > szus elé »kiegyensúlyozott« i költségvetést terjesszen, de egyúttal növelje a katonai ki­adásokat is, ezért az elkövetkező költségve­tési évben az előző évihez viszonyítva 779 millió dol­lárral csökkenteni óhajtja a különféle mezőgazdasá­gi intézkedésekre szánt kiadásokat. 52 millió dol­lárral csökkentik az egészségügyi, művelődés­ügyi és társadalombiztosí­tási minisztérium költség­vetését. : Ugyancsak jelentős csökken- : tést terveznek a lakóházak építésére adott kormánytámo­gatás összegében, s tervezik, hogy később teljesen meg­szüntetik a kormánytámoga­tást. A költségvetés ezenkívül 412 millió dollár »megtakarí­tást tüntet fel, s ezt úgy akar­ják elérni, hogy megszünteti az »ideigle­nes meghosszabbított« munkanélküli segélyeket, bár még hivatalos adatok sze­rint is több mint négymillió munkanélküli van az ország­ban. Az elnöki üzenet javasolja a benzinadó felemelését, több »adóreform« végrehajtását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom