Somogyi Néplap, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-21 / 17. szám

SOMOGYI NÉPLAP

3

Szerda. 1959. január 81.

Falusi pár (munkán

LENIN ŐRÖKKÉ ÉLI

írta: A. Rozsnov

»Több emberrel beszélgettem, és meggyőződtem arról, hogy sok barátja* van Nagyberkiben a mezőgazdaság szocialista átszervezésének.« —

így summázza véleményét Skiba Miklós elvtárs, az Élelmezésügyi Minisztérium Somogy megyei Felvásárlási Ki- rendeltségének vezetője. Skiba elvtárs a párt megbízásából egy hónapot tölt Nagyberkiben. Falusi pártmunkát végez, a mezőgazdaság szocialista átalakítását segíti.

Amikor irodájába toppanunk, éppen a 3004-es kormányhatározat lapjainak bekötésével foglalatoskodik.

Nem sok az ideje számunkra, mert hamarosan indul a vonatja Berkibe.

— Tudja, elvtárs, jó, ha az ember felhasználja érvelésében a termelőszövetkezeteknek nyújtott kedvezményeket; nem árt, ha kéznél van a 3004-es.

Skiba elvtárs nem egyedül érkezett pártmunkára Nagyberkibe, kívüle ott tevékenykedik Rajta Mihály elvtárs, a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója és Kertész elvtárs a honvédségtől. Hármuk feladata, hogy a helyi pártszervezettel, a tanáccsal, a népfront-bizottsággal összefogva előbbre vigyék a szocialista átszervezés ügyét.

Nagyberkiben hagyománya van a szövetkezésnek, három tsz működött itt az ellenforradalom előtt.

— Megvan még a volt Igazság Tsz istállója, óla, a föld is egy tagban van; ha a volt tagok belépnének, csakhamar milliomos tsz válhatna belőle, olyanok az adottságok — mondja Skiba elvtárs.

— Hogyan fogadták a pártmunkára küldött elv- f társakat a községben?

•— Röviden csak azt válaszolhatom: mint barátokat

szokás. A gazdák szívesen beszélgetnek velünk, vitatkoznak, élveinek.

—■ Kérjük, mondja el az első hét krónikáját.

— Január I2-én érkeztünk Nagyberkibe. Első ütünk Igali Pálhoz, a párttitkár helyetteséhez, a népfront-bizottság elnökéhez vezetett. Az első napot a tájékozódásnak szenteltük. Kedden megkezdtük a családlátogatásokat. Böjté György v. b.- és megyei tanácstaghoz mentünk először, aki azelőtt az Igazság Termelőszövetkezetben dolgozott. Utána Farkas Sándort, a volt tsz-elnököt látogattuk meg. A beszélgetés végén mindketten ugyanarra lyukadtak ki: sokkal jobban éltek a tsz-ben, több volt a jövedelem. Ahogy

mondják, nem volnának ellene a tsz-alakításnak, csak... Ez a bizonyos »csak« még sok helyen kísért. Böjté György úgy vélekedik, ő nem kezdheti egyedül, Farkas Sándor meg sértődötten azt hajtogatja: »Kezdjék azok, akik miatt az ellenforradalom idején szétment a tsz«. Ezek a vélemények bizony cáfolatra szorulnak, mivel nem segítik az előbbrejutást.

— Szerdán Major Mária pedagógust, a nőtanács elnökét látogattam meg. Megtudtam tőle, hogy ha a férfiak ráállnának is a termelőszövetkezetije lépésre, az asszonyok kötik az ebet a karóhoz, hogy csak maradjanak meg egyéninek.

— Hogyan lehetne változtatni ezen?

— A nőtanács úgy akarja az asszonyok nevelését elősegíteni, hogy a kézimunka tanfolyamon is szóba hozzák a tsz megalakításának gondolatát.

— Igali Pálné elmondta, hogy amikor a tsz-ben voltak, sokkal gyorsabban gyarapodtak, mint most. S még sok asszony vélekedik Igali Pálné- hoz hasonlóan.

— Csütörtökön kibővített pártvezetőségi ülésen vitattuk meg a fejlődés lehetőségét. A pártoktatáson részt vevő elvtársak is bekapcsolódtak a tanácskozásba.

— Érdeklődés tapasztalható a nagyberkiek körében ez alacsonyabb típusú szövetkezet iránt is. Tóth Mihály középparaszt szeretne egy társulást vagy szakcsoportot létrehozni. Nemsokára összeülünk e község vezetőivel, s néhány, a gondolat megvalósításán fáradozó paraszttal döntünk erről. Rózsa Lajos v. b.-tag — az Igazságban brigádvezetőként

A siófoki járásban befejezték a KiSZ-tagkönyvcserét

A tagkönyvcsere jelentős eseménye volt a siófoki járás ifjúsági szövetségének is. Soraink rendezése, a tagösszeírás alkalmat adott arra, hogy szinte minden KISZ- taggal részletesen megbeszéljük a további feladatokat. Január 13-án fejeztük be a tagkönyvcserét. 980 fiatalnak adtuk át a kis piros könyveket.

A tagkönyvkiosztás minden alapszervezetben lelkes hangulatban zajlott le. Valóságos munka- értekezlet számba mentek ezek a gyűlések. Értékeltük az elvégzett munkát, meghatároztuk a teendőket. Fogadalmat tettünk, hogy KlSZ-tagokhoz méltóan élünk és dolgozunk. Tanácskozásunkon

részt vettek a szülők, a párt- és tömegszervezetek képviselői.

Előttük fogadtuk meg, hogy a kommunista mártírok vérével pirosra festett tagkönyveinket megóvjuk, és úgy dolgozunk, hogy mindenben méltók legyünk hozzájuk.

P. J.

dolgozott — kijelentette, hogy a tsz-tagoknak kellene példát mutatniuk, nekik kellene legelőször igent mondaniuk, s megalakulhatna a tsz. Pénteken Rózsa Lajosnéval és Farkas Sándornéval beszélgettem erről. Azt javasolták, a fonóesteken is kellene beszélgetni az asszonyokkal a termelőszövetkezetről. Vasárnap Vörös Ferenc párttitkárral vitattuk meg az előrejutás lehetőségeit.

— Mi a véleménye a szövetkezés helyzetéről az első hét tapasztalatai alapján?

— Az első héten inkább csak ízlelgettük a véleményeket, ismerkedtünk az emberek hangulatával. Most kezdünk csak igazán munkához. Annyit azonban már megállapítottam: a szövetkezés gondolata sokakat foglalkoztat. A pártszervezet tagjainak többsége paraszt- ember. Példát kellene mutatniuk a pártonkívülieknek, nekik kellene megnyitniuk a tsz- be lépők sorát. Sok még a helytelen vélemény is. Alabár- dos elvtárs, a Győző Tsz volt brigádvezetője úgy vélekedik, hogy még nem időszerű a tszszel foglalkozni. A pártszervezet tagjainak kötelessége, hogy a helytelen nézeteket vallókat meggyőzzék a párt igazáról, a tsz-alakítás helyességéről.

Skiba elvtárs még három hetet tölt Nagyberkiben. Még sok emberrel beszélget. Ha hibát lát a pártszervezet munkájában, hasznos tanácsaival segíti őket, hogy még eredményesebben harcolhassanak a mező- gazdaság szocialista átszervezéséért. S jóleső érzéssel bizonyára elmondhatja majd: »Én is segítettem az embereknek abban, hogy újra rálépjenek a szövetkezés útjára«.

Lajos Géza

Év eleji

számvetés

A Magyar Vöröskereszt siófoki járási elnöksége január közepén tartotta meg első negyedévi értekezletét a járási székhely egészségházában. Az elnökség tagjai számot vetettek a tavaly végzett munkával és részletesen megvitatták az 1959-es évre kitűzött feladatokat, valamint azok végrehajtását.

Az elmúlt évben elért ered-, ményekért dr. Sára Ferenc járási tisztifőorvos, a vöröskereszt siófoki járási el- j nőké mondott köszönetét az értekezleten megjelenteknek. ,

— Hazamehet, Sutov elvtárs. Ha szükség lesz magára, értesítjük.

— Hát a kocsim? — kérdezte fásult hangon.

— Meg fogjuk keresni... De mondja csak, van annyi pénze, hogy hazamenjen?

Sutovnál nem maradt pénz. Az ügyeletes tiszt benyúlt a zsebébe, és elővett egy karom- rubelest.

— Fogja, ne restellkedjék! Majd alkalomadtán behozza. Rendben van?

2.

A főkapitányság központi ügyeletén Vaszílij Logunov rendőrőrnagy felvette a jelentést, majd nyomban megtette az ilyenkor szokásos lépéseket. Az összes rendörörszemek parancsot kaptak, hogy tartóztassák fel az EZS-01-n-es rendszámú Pobeda taxit.

A parancs kiadását követő órákban azonban sem a városban, sem a környező országutakon nem láttak ilyen rendszámú kocsit, pedig még azok- tu az útkereszteződésekre is

őrszemet állítottak, amelyeknek lámpája éjszakánként automatikusan működik.

Hajnali fél háromkor nagyszabású betörésről érkezett jelentés a Kasirai út mentén épült új házak egyikéből. A betörők egy Pobedán menekültek el, s rálöttek a rendőrre, aki az autót meg akarta állítani. A rendőrnek szerencsére nem lett baja, sőt, sikerült feljegyeznie az autó számát is: EZS-22-08.

A rendőrség helyszínelő csoportja késlekedés nélkül kiszállt a betörés színhelyére.

Tízemeletes új házban történt az eset. A házat patkó alakúra építették. Loszev mérnöknek, a károsultnak a lakása a hetedik emeleten volt. A lift éjjel-nappal járt, s a liftkezelőnő égre-földre esküdö- zött, hogy egy pillanatra sem hunyta le a szemét, s amióta ő van szolgálatban, nem vett észre semmi gyanúsat. Arról nem is beszélve, hogy hiszen éjfél után mindig zárva van a kapu.

Loszevék szomszédai ezzel szemben körülbelül fél kettő

tájt egészen tisztán hallották, hogy Loszevék lakásában ugatott a kutya. Az ugatás az előszobából jött, és legalább tíz percig hallatszott.

Brajcev százados, a rendőrség bűnügyi nyomozója megnézte a lakónévsort, s ebből megtudta, hogy Loszevék egyedül laknak: férj és feleség. Ritkán járnak el hazulról, s többnyire csak a hét végén: Loszev szenvedélyes horgász. Feleségével együtt ma este is az isztrai víztárolóhoz utazott, valamiféle horgásztalálkozóra. Előző este átszaladt a szomszédba, hogy kölcsönkérje a reszelöt, mert a magáét nem találta.

Bármennyire sajnálta is a százados, kénytelen volt elrontani a mérnök hajnali fogását. Betelefonált a rendőrségre, s utasítást adott, hogy sürgősen táviratozzanak a Sporthorgász Szövetség isztrai klubházába, és hívják haza Loszevet.

Az ajtón kívülről semmi sem látszott. A Wertheim-zár teljesen rendben volt. Hanem a hátsó front felől felnézve, ahová Loszevék ablakai s egy kis

A moszkvai »V. I. Lenin központi mú- zeum«-ot naponta sok ezren keresik fel. Különösen sokan látogatnak el a múzeumba ezekben a, napokban, amikor Szovjetunió- szerte a XXI. pártkongresszusra készülnek. Mily érdekes hasonlat: arra az emberre emlékezünk, akinek gondolatai merészen előre szálltak, aki kimondta, hogy Szovjet-Oroszor- szág a szocializmus, a kommunizmus hazája lesz, s ugyanakkor arra a kongresszusra készülünk, amely a kommunista társadalom gyorsütemű építésének hétéves tervét tárgyalja majd, és igazolja a lenini előrelátást: a Szovjetunió kommunista országgá válik.

A kiállítás vendégei — munkások, parasztok, diákok és alkalmazottak, katonák és külföldi vendégek — megismerkedhetnek Lenin életének néhány jellemző epizódjával.

Az egyik vitrin üveglapja alatt Vlagyimir lljics levelének kézirata fekszik. A levelet Kolegajev földművelésügyi népbiztosnak írta. Története a következő:

1918 januárjában az obuhovi gyár munkásainak csoportja felkereste Lenint a Szmolnijban. A munkások közölték elhatározásukat: az Altáj vidékére utaznak, és a szűzföldön megalakítják az első proletár mező- gazdasági kommunát. A munkások meg akarták mutatni a helybeli parasztságnak, hogyan lehet új módon élni és szocialista módon gazdálkodni. lljics a következő levelet küldte a munkásokkal Kolegajev népbiztoshoz:

»Kérem, hogy segítse az elvtársakat tanácsaival, és biztosítson számukra földterületet, ahol gazdálkodhatnak. A kezdeményezés nagyszerű. Támogassa őket minden erővel. Lenin.«

L

enin a szocialista elveken felépülő kollektív gazdálkodásban a szovjet falu jövőjét látta meg. Az állam segítette az első kommunárokat. A munkások családjaikkal együtt az Altáj vidékére utaztak, ahol műhelyeket építettek, ingyen megjavították a helybeli lakosság szerszámait, felszántották a szűzföldek első barázdáit. A kommuna tagjai alapszabályt fogadtak el, amelynek értelmében a kommunárok kötelesek becsületesen és lelki ismeretesen dolgozni, kommunista módon élni, egyszóval példát mutatni a parasztoknak.

Amikor a kiállítás vezetője idáig jutott a történet elmondásában, egy fiatalember közbeszólt: »Hiszen akkor ők alakították meg a kommunista munka első brigádját hazánkban«.

Az első falusi proletár kommuna nem sokáig létezett, mert tagjai a Vörös Hadsereg soraiba léptek, és a fehórgárdisták ellen harcoltak. Emléküket azonban két újonnan alakult szovhoz őrzi. Azok a komszomolisták, akik a párt felhívására néhány évvel ezelőtt az altáj i szűzföldékre utaztak, megalakították

az »Obuhovszkij« és a »Pervorosszijszkij« szovhozt.

A látogatók figyelmét ezután Lenin másik levele ragadta meg, amelyet 1922, október 16-án a Legfelső Népgazdasági Tanács elnökségéhez írt. A levél így hangzik:

K

rasszin elvtárs levelében közölte velem, hogy a T. Gubkin vezette mérnökcsoport kitartó, majdnem hősies munkával és az állami szervek semmitmondó támogatása ellenére nagyszerű sikereket ért el az égő- pala és a szapropell tudományos kutatásában. A mérnökök gyakorlatilag kikísérletezték, milyen hasznos termékeket készíthetnek ezekből az ásványokból.

Tekintettel arra, hogy Krasszin élvtárs véleménye szerint ezek a munkálatok egy olyan iparág alapját teremtik meg, amely évtizedek múlva több száz millió rubel hasznot hozhat, a következőket javaslom:

1. Pénzügyi intézkedésekkel haladéktalanul biztosítsuk a fenti munkálatok továbbfejlesztését;

2. Hárítsunk el minden akadályt, amely gátolja a kutatók munkáját;

3. A fenti mérnökcsoportot a Munka Vörös Zászlórendjével és pénzjutalommal tüntessük ki.

Az utóbbiról kérem, hogy levélben értesítsenek engem is. Ha bármilyen akadály merülne fel, haladéktalanul közöljék velem.

V. Uljanov (Lenin), a népbiztosok tanácsának elnöke«.

E levél nagyszerűen példázza, hogy Lenin e látszólag jelentéktelen kutatásban a szovjet vegyipar jövőjét látta. A lenini előrelátás helyességét az idő igazolta, és hétéves tervünk egyik legfontosabb feladata éppen a vegyipar fejlesztése.

Lenin rendkívül szerény ember volt. Ezt az a levél is bizonyítja, amelyet a szocialista akadémia elnökéhez írt. »Nagyon köszönöm — írta Lenin —, hogy az akadémia tagjává választottak. Sajnos azonban, betegségem miatt még a legcsekélyebb mértékben sem teljesíthetem a szocialista akadémia tagjaira háruló kötelezettségeket. Névleges tag pedig nem akarok len,ni. Éppen ezért kérem, hogy a tagok névjegyzékéről töröljenek«.

1

924. január 21-én, 35 évvel ezelőtt százezrek emlékeztek meg kegyelettel az első szocialista állam kiváló vezetőjéről. E napon halt meg Lenin, de azóta is valljuk, hogy a lenin izmus tovább él és élni fog Lenin eszméi a kőnél is maradandóbbak, mert győzedelmeskednek a kommunizmus felé haladó szovjet nép nagyszerű tetteiben. Lenin eszméi élnek és győzedelmeskednek a béke, a demokrácia és a szocializmus táborának sikereiben, a békéért és a népek közötti barátságért küzdő nemzetközi mozgalom szakadatlan felvirágzásában.

tíél sáfárkodnak

oálaiztáik bizaLmdaal

Jelmezbálból

tanulmányi

kirándulás

Jelmezbált rendezett a Ságvári Általános Iskola. Az ötvenhárom leimezbe öltözött tanuló között izgalmas verseny alakult ki a legjobbnak járó jutalmakért. A bíráló bizottság három jelmezt t.v Iáit a legügyesebbnek, az átszáll vándort, a szakácsot és a hóembert. Viselőik könyvjutalmakat kaptak a helyi földmüvesszövet- kőzettől.

A jelmezbál tiszta bevételét tanulmányi kirándulásra fordítja az iskola. Az összegyűlt 1200 forint hozzájárul majd ahhoz, hogy a Balaton-parti iskolások nyáron Miskolc, Aggtelek, Lillafüred szépségeiben gyönyörködjenek.

félkör alakú erkély nyílt, ész revették, hogy az erkélyajtc üvege hiányzik. De ahhoz, hogy valaki a lépcsöházból az erkélyajtóig jusson, legalább tíz métert kellett végigkúsznia egy keskeny kőpárkányon, hét emelet magasságban.

A lakásban átható kölniszag ( terjengett. »Agyafúrt fickókt lehettek« — gondolta Brajcev., Valóban, itt a rendőrkutyának, nem sok hasznát vehették. Az, ebédlőnek berendezett nagy ob-, bik szoba padlója tele volt, üvegcseréppel. Az erkély ajtót előtt egy farkaskutya teteme i feküdt. Brajcev tizenegy kés-t szúrást számolt meg rajta. A i parkett, de még a fal is tele-' fröcskölődött vérrel. (

A százados Arkagyev had-', naggyal, a technikai osztály, szakértőjével egyetemben, nyomban nekilátott a vérnyo-\ mok tüzetes megvizsgálásé-( hoz. Egy helyütt különösen( gyanús jelre bukkantak: lát- ( szőtt, hogy valaki megpróbál-1 ta szétkenni a cseppeket. A i hadnagy ezen a helyen zsebké-( sével óvatosan lefejtette a par-( kett felső rétegét. I

A dívány mögött egy ébresztőórái találtak, ennek is be-! tört az üvege. Valószínűleg a dívány fejénél álló kis asztal-', káról verték le, és nem vették', észre a nagy felfordulásban, t Az óra állt: a mutató egy órai negyven percet mutatott. (

— Folytatjuk — j

Már jó néhány hete, hogy megalakultak a ta n ácsok. Hogy mit tettek eddig, és mit kívánnak tenni az elkövetkezendő időben — érről1 érdeklődünk a gyékényesi ta- nác:házán.

Uj vezetőség fogad , bennünket. A múltról nem tudnak beszélni, hiszen Tímár István elnök tavaly még a kavicsbányában dolgozott

nint szakmunkás. Volt ugyan már párttitkár, ifjúsági vezető, te 'a község közvetlen irányí- lásában csak most vesz részt először. Szinyéri Gyula v. b.-tátkár is új vezetője a falunak. Tőlük tudjuk meg, hogy a tanács eddig kétszer tartott ülést. Az elsőn a községfej lesztési alap hovafordí- tásáról tárgyaltak. A 107 ezer forintból — ennyi lesz a köz- ségfejlesztási bevételük — felújítják a kultúrotthont. Megnagyobbítják a színpadot, bővítik a belső berendezését, vesznek egy magnetofont, ezer méteren betonjárdát építenek, fejlesztik a könyvtárukat, bővítik a villanyhálózatot, egyenruhákat vásárolnak a tűzoltóknak, ezenkívül társadalmi munkával és a költség- vetési többletbevételből új óvodát építenek, valamint szolgálati lakásokká alakítják át a régi laktanyát. Nagy terveik vannak, lesz mit dolgozni.

Jó a kapcsolat a különböző szervezetekkel is. Tudják, hogy a KISZ-nek 38 tagja van, és jelenleg politikai oktatást ! folytatnak. Ismerik munkájukat. 'Együttműködnek a Hazafias Népfront helyi bizottságával is. Ennek elnöke részt vesz mindern v. b.- és tanácsülésen. Problémákat, javaslatokat vet fel. és ezeket közösen beszélik meg. Figyelemmel kísérik a mezőgazdaság- fejlesztési bizottság és a nőtanács munkáját is.

Második és egyben legutóbbi ülésükön a Szabad Ifjúság Termelőszövetkezet vezetője tartott beszámolót a múlt évi eredményekről. Ezen az ülésen vetették fel a majorszerű tsz-központ [kiépítésének gondolatát.

Sok elfoglaltsága, tennivalója van a két fiatal tanácsvezetőnek. De szabad idejükben is hivatásuknak élnek. Ellátogatnak a gazdákhoz, beszélgetnek velük ügyes-bajos dolgaikról. Jó véleménnyel is vannak róluk a faluban, szeretik, becsülik őket

De hogy a tanácstagok is dolgoznak, arról meggyőződhettünk látogatásunk során. Igaz, mimikájukról csak a jövő hónapban fognak beszámolni a tanácsülésen, de azért most is tudnak már mondani néhány dolgot. Teszlák János tanácstaghoz bizalommal fordulnak a gazdák, és meg is érdemli. Bognár György- n é n e k például beleesett a földje a község 60 holdas burgonyatáblájába. Hogy másik helyen mérjenek helyette, őt kereste fel. Elintézte problémáját. Sántosi Mihály j sem hiába fordult hozzá segít- ' ségért a földügyben.

Kovács Irén pedagógus is tanácstag, ö kétszeresen ki tudja használni a látogatásokat El-elmegy egy-egy diákjához, s ilyenkor a falu gondjai is felvetődnek.

Makár József tanács» tag a közutak karfáinak megjavítását javasolta a tanácsházán. Ma már az iparosokkal egyezkednek. Volt foganatja.

E kevés idő alatt még nem végezhettek sokat a tanácstagok. De a tőlük segítséget kérő gazdák problémáit elintézték. Feladataik nagy részét majd az elkövetkező időben kell elvégezniük. S hogy a vá- asztók bizalmával jól fognak áfárkodni. ennek bizon—' á- ául e néhány példa is elég.

(SzentaM