Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-16 / 271. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Vasárnap, 1958. november 16A zsambéki tsz-elnökképzö iskolán Egy szétszedett traktor áll az udvaron, távolabb pedig egy leponyvázott kombájnt láthat az ember, ha végigjártatja szemét, mielőtt belép az épületbe. Az ablak mögött viszont fejek láthatók, némelyiken határozottan ellentétes ismertetőjelekkel, mint amilyent pad- banülő diákok szoktak viselni: őszes haj borítja nem egy »diák« fejét. Csakhogy ezen az iskolán — a z&ámbéki elnök- képzőn — az ilyesmi nem furcsa dolog, sőt bizonyos mértékig a legjobb ajánlólevél: íme, ez az ember sokat tapasztalt, tehát jó elnök lehet belőle. — Erre az iskolára — mondja Balogh Ferenc igazgatóhelyettes — csak olyan tsz-elnököket veszünk fel, akiknek legalább egy-két éves elnöki gyakorlatuk van, tehát bizonyos alappal rendelkeznek. Az idén 125 hallgatója van az iskolának, s ezek az emberek az ország különböző részeiből jöttek össze, s tíz hónaiig június végéig tanulnak itt üzemszervezéstant, könyvelést, számtant, növénytermesztést, állattenyésztést, gépesíiés- tant és agrárgazdaságtant. Ezenkívül hatos csoportokra osztva rendszeresen részt vesznek gyakorlati munkán vagy a helyi tsz-ben, vagy a Herceg- halmi Kísérleti Állami Gazda- lágban. Sommázva ez az iskola programja (mert hiszen mindent felsorolni nem is lenne fontos) és még hozzáteszi Balogh elvtárs, hogy 1952 óta — amikor először volt hasonló oktatás — ezernél több hallgató el az elnökképzőt. — S az eredmény? zem. Ezt igaznak tartja mind az ót somogyi tsz-einök: az cs ö- d:, a sávolyi, meg a 4P éves végezte Nyári József, a mez őcso- |konyái Uj Erő elnöke, Kis kérde- .Tóth Jenő a hencsei Győ- I zelemből és S i,m on László, ; — Lemérhető nagyon sok a berzencei Búzakalász elnöke. I tsz-ben az iskoláról hazakerült | Nem tudnak választani a 1 elnök jó munkája, mert jelen- , tantárgyak közül, ha a fontos- I tősen megjavult a szövetkezet ságot nézi az ember. Egyfor- : a szakszerű vezetés követkéz- mán fontos az mind — mond- tében. ják. És mint a pedagógusok, akik | _ Nekem a számtan azért szívesen emlékeznek egy-egy egy kicsit kedvesebb — említi régi kiváló diákra, i Kis Tóth Ernő. jó hírt hallunk itt is, I — És a tanárok? — kérdezem a diákokat, s varom a . , „ ... megfelelő választ. Az valóban mogyiakrol. Egy gyón es egy diáf<os is messze a megyétől baranyai elnök dicsérése után azt mondja az igazgatóhelyettes: — Kitűnő tanuld volt Walter Imre, a ráksi elnök. Egyike volt az iskola legjobbjainak. A mostaniak közül pe— Oh, azok mind nagyon jók, mindent mitőlünk kérdeznek ... — cinkosan összenéznek mind az öten, és nevetnek. — Hát súgni lehet-e? Lehetni lehet, de nincs érdig igen jó eredménnyel tanul j-elme, mert a tanár előbb meg- Bognár József, a bala- halll®> mint mi. Hiaba, kijöt- tonőszödi Vörös Csillag Tsz el- tünk már a gyakorlatból... Aztán a munkáról beszélgetünk, nöke. Bognár elvtársat — aki most országgyűlési pótkápviselőjelölt is — a legtöbben úgy ismerték meg, mint érdemes, rendes parasztembert. öt éve tsz-elnök : a gyakorlatiról, és arról, hogy már, s amikor ezt mondja, só- j mi újat láttak eddig, hajt egyet a sávolyi Uj Élet el- | Bognár elvtárs a herceghal- nöke Gál József, és hozzáteszi: mi kísérleti gazdaságban volt »Ennek könnyen megy ...« — Miért? I gyakorlaton, és a tehenészetben dolgozott. A takarmányo— Mert előképzettsége van, zást, az állatok napi gondozá- meg fiatalabb is. De mi mér ' kiestünk az iskolából. — Nehéz az iskola? — Hát... No, nem szégyelljük mi azt megmondani, hogy sokat kell tanulni. sát. a szarvasmarhahízlalást és a növendéknevelést tanulmányozta. Legfontosabb tanulságként azt mondja: — Nálunk félnek a háromszori fejestől. Itt láttam azonban, hogy 'ez AZ ÁLLATORVOS EGY NAPJA A járási tanács épületének főbejárati ajtaja még zárva van. Az irodában csak fél óra múlva kezdődik a munkaidő. Am dr. Somogyi J e nő járási föállatorvos — akt három község körállatorvosa is — már hivatalában található. Igaz, nem sokáig, mert csak egy perce lépett be a mezőgazdasági osztályra az udvar felöli kapun. Megmondja a könyvelőnek, hogy ma egész nap járja a falvakat. Nyolc óra előtt érkezünk Balatonszabadiba. A betegség ugyanis nem nézi sem a naptárt, sem az órát. Az állatok hatvanegy esztendős gyógyítójának pihenését gyakran félbeszakítja egy-egy segítségkérő jelentés, mint ahogy most is történt. A termelőszövetkezetnek elpusztult egy birkája. Ezért ült korán kocsira dr. Somogyi Jenő. — Jóskám, milyen tüneteket vettetek észre azon a birkán — fordul a tsz-elnökhöz. Puskás József mindent tüzetesen elmagyaráz. Amíg az állatorvos megbizonyosodik arról, hogy mi vitte el a birkát, a tsz-elnök azt feleli kérdésemre: — Jenő bácsi nagyon a szívén viseli a szövetkezet sorsát. — Csináld meg a kárjelentést, aláírom és átadom a biztosítónak. De ne késs vele, mert akkor nem térül meg a kár — figyelmezteti Puskás elvtársat. Közben kifaggatja: mit etetnek a tehenekkel, s mennyi a tej. Majd az istállóügy kerül szóba. Hirtelen hozzám fordul: — Jól figyelj most ide, legalább lesz mit írnod az újságba. ötvenkét férőhelyes istálló építését kezdte meg ebben a szövetkezetben az ádándi ktsz. Az első határidő október 31-én járt le. A második — a december 31-i — szintén közeleg. De máris van újabb terminus: február 28-a. — Akkor sem köthetünk mi be abba az épületbe — legyint Puskás elvtárs. — Hát lehet így dobálózni a dátumokkal? — szól az állatorvos. — Hogyan hizlal meg tíz marhát a tsz, ha nincs istállója. Pedig először a hizlalásból kell egy kis pénzt csinálni, hadd lássák az egyéniek, hogyan jön a forint a szövetkezethez ... Csakugyan van belépőtök? — Cseh László és Hollóst Ferenc kérte a felvételét legutóbb. Pár száz méterrel odébb ballag a Moszkvics. Várják utasát az egyik parasztháznál. Innen örsi Ferenc hívja el a doktor urat. Beteg a Virág, ez a friss borjas tehén. Hozzá sem nyúl a répához, darához. Az állatorvos megvizsgálja. — Mit adott neki? — kérdi a gazdától. — Keserűsót. — Az nem rontja el. —■ Meg vörösbort is. — Azt inkább itta volna meg maga. .. Koplaltassa, hadd tisztuljanak ki a belek. Ma csak vízzel kínálja, holnap egy kevés, finom szénát tehet eléje. A kisborjút meg itassák a másik tehén tejével. Z s e b ők J ó z s ef kansül- dője túlesik a sérvoperáción, és máris indulunk tovább. Útközben — Siófokon — néhány kiflit vesz Somogyi doktor: ez a reggelije. Balaton- endréden vagyunk. — Na, angyalom, van-e valami panasz a községben? — kérdi Á g y i k E mii n é tanácselnöktől. — Különösebbet nem hallottam ... Balázs Béla bácsi említette, hogy hasme- nésesek a hízók. — írja csak, maga sok emberrel beszél — diktálja egy új tápszer nevét (ERRA) és a címet, ahonnan megrendelhető. — Próbálják ki, jót tesz a bélgyulladás ellen. Persze, a nyers kukorica ellen nem hatásos. Aztán koplaltatni a disznókat. — Hiszen akkor lesoványodnak. — De megmaradhatnak En még üres gyomrú disznót nem boncoltam. A baromfiak pestisoltir: előkészítésének tennivaló! beszélik meg. Majd az eln'ó’ asszonytól ezt kérdezi: — A Kossuth utca 64-b mi van a beteg tehénnel? — Kovács Gyuláinál? Úgy tudom, még itt állat. Ezt a szarvasmarhát ne, hagyja látatlanul. Közbe mérgelődik: miért húzza-ho lasztja az átvételt az állatfo galmi vállalat. A zamárdi határban meg álljt int az autónak Re zi János. — Legyen szíves nézze meg, mi lelhette a lovamat. Sántít, nem áll rá a bal hátsó lábára. S a dúló ezúttal állatorvosi rendelővé alakul át... A tanácsházára nyitunk be. — Gyönyörűm, hogyan vagyunk az értesítésekkel (a szarvasmarhák megvizsgálására invitáló meghívókról van szó) — kérdi Hirsch II o- n a járlatkezelötöl. Ellenőrzi a marhalevelek kiállítását, aztán Kovács Magdolna költségvetési előadótól tudakolja: — Elkészül-e az év végéig a dögkút, mert jövőre i nem kap pénzt erre a célra i Zamárdi. ♦ Sérült lovat vizsgál meg ai faluban ... Három óra után úl Siófo-i kon az ebédlő asztal mellé.i Kétéves kis unokája folyton l eredményes. Igaz, hogy nem állandóan csinálják, de az elles után 3—4 hónapig rendszeresen végzik. És úgy láttam, hogy ez hasznos is, megéri nevezetni. Kis Tóth Jenő viszont a siló közé vetett szójababot tartja számára egészen újnak, Gál József pedig azt említi, hogy sokkal gazdaságosabb abrakolást látott, mint amilyent eddig ismert, és csináltak otthon. — Mi többet adunk az állatoknak és mégsem híznak úgy mint attól, amit itt láttam. Pontosan megérdeklődöm, hogyan csinálják, mert mi is így abrakolunk majd. Valamennyien azt mondják: lehet itt tanulni nagyon sokat A padban is, meg a gyakorlatban is. — És a szabadidő, a szórakozás? — Van az is. Minden szerdán külön mozit tartanak az iskola számára. A klubban televízió van, meg 30 000 kötetes könyvtár, rengeteg szépirodalmi és különféle mezőgazdasági szakkönyvekkel azok számára, akik esetleg komolyabban akarnak tanulmányozni egy- egy szakterületet. Néha berán- dulnak Budapestre. A fiatal Simon László szívesebben megnéz egy-egy jó meccset a Népstadionban, mint teszem az öregebbje, aki megelégszik azzal, hogy leballag a kocsmába, esetleg át a szomszéd községbe egy-két pohárkára, mert tudott dolog, hogy már megforrtak a borok ... Aztán szedelőzködni kezdenek, mivel letelt az órák közti szünet, s el kell menni előadásra. — Hát az otthoniaknak mit üzennek? kérdezem, míg búcsúzki — No, í néznek ősz- ; sze a csaláuj ', szövetkeze-} tűktől távollévők, akik még-? csak nem is egy közös osztály- J ba járnak. — Adja át az üd-1 vözletünket mindenkinek, akit | illet — mondják, s kisorakoz- j nak az ajtón. íme, átadom a zsámbéki tsz- ; elnökképző iskola öt somogyi • hallgatójának üdvözletét, ♦ mindazoknak, akiket illet. ? Király Ernő } : Képek az asztalosműhelyből A Nagyatádi Epülettatarozó és Mezőgazdasági Ktsz asztalos részlegénél serényen folyik a munka. Készülnek a hálószoba-, konyhabútorok, kombinált szekrények Már csak félévi terminusra tudják felvenni a rendelést. Még ebben az évben 110 000 forint értékű megrendelést kell leszállítani a ktsz-nek. A képen Teleki Pál a körfűrészen dolgozik. Horváth Sándornak sokat kell még dörzsölni, hogy a szekrényajtók szép fényesek legyenek. A paraszti tudomány nöweléséért M INDEN. KICSIT IS PARASZTNAK SZÁMÍTÓ EMBERBEN él a többet, kérdezgeti: — Nagypapa,? azért nem hoztál csokit, mert: j bb t termej^s vágya. Nap mint nap ezrek és tervezgetnek ennek érdekében. A fel- „ ^e-Iéíaíiésre • szabadulás óta annyi és annyi, s olyan igény mert hírül hozzak'az áUo-\támadt, melyek kielégítésére ne.n volt mód a másról, hogy a vagonban van í múltban, akármennyit is dolgozott a foldnel- háromtehén és egy borjú: $ küh, vagy kis- es kozepparaszt. Tengődre, az állami gazda-1 Negyvenöt óta, tehát léptünk 13 évet, de Ságba küldi őket a TEGI.? körülöttünk is mozdult a világ: a láncait ve- Csak állatorvosi vizsgálat j lünk együtt lerázó népek és a kapitalista or- után adhat zöld utat a sze- • GZágok is fejlettebb termelőeszközökkel dol- mafor a marhayagonnax. .. E~| goznak. Szinte fölösleges is mondani, hogy nets megvan, mégsincs este | künk is magasabbra kell emelni a normát, ahogy szokták mondani. ♦ n€m konzerválhatjuk az akkori módszereket, Mire a szabadi furdotelep-i ^pnünk kell tovább és előre a többiekkel. A re bekanyarodik a Moszkvics ♦ £ölddel foglalkozók, a földből élók tehetnek kezd alkonyodat. V 9 0 ? legtöbbet, elsősorban rajtuk múlik, hogy elő K a r o y n e aggódva mon "? tudják-e teremteni megnövekedett igényeik ín Tüldőm 1 Kielégítésére az anyagi alapot. A műszeres táskából isméit A felismerés már megtörtént, talán nincs is előkerül az injekciós tű. —} paraszt, ki ne vallaná: többet terem a föld, ha Légszomj, tüdővizenyő — ♦ műtrágyát is használunk, kövérebb, jobban hangzik a szakvélemény. Utó-1 tejelő a tehén, ha szakszerűen gondozzuk, ke- na pedig a jótanács ... ♦ vesebb a gaz a búzában, ha tisztított a vetőidejön a szomszédasszony,! mag stb. De ez még nem minden. Az a döntő, Szár I mr é n é. — Nézze } hogy hányán és mikor szakítanak a felismert meg, doktor úr, az én álla- ♦ rosszal és elfogadják-e a jobbat. taimat is. ♦ Kilenc fürge malac röfög ai A paraszti munkához most már nem ele- keritésben. — Nincs ezeknek f gendő a hagyomány. Nagyapáink legtöbbje ta- semmi bajuk, nagyon szépek ? Ián nem is tudta, hogy mi az a fehérje, a haj- — mondja dr. Somogyi Jenő. ■ szálcsövesség meg a pétisó. Viszont az is igaz, — Tudom, de hát jólesik I hogy pipicsnél vacsoráztak, gyalog vagy kocsi- hallanom, ha dicséri őket a ♦ val (ha nem sajnálták a lovakat) mentek a doktor úr... ; rokonokhoz, egyetlen fillért sem fizettek ki A gépkocsi reflektora szé-1 rádióalkatrészért, lányoknak nem kellett 'cs rést vág a sötétségben. ♦ nylonharisnya, unokájuknak pedig babakocsi síé tér haza ma is az isme »helyett jó volt a szúette bölcső, melyben ki ős úton dr. Somogyi Jenő.; tudja hányán aludták első álmukat. De minőié esztendő alatt — amió- • nek is soroljuk tovább, tudott dolog ez. x ő a siófoki járás főállator-* >sa — megismerte a környé-♦ Ha ma a parasztokat ezekkel traktálná va- ■f, az embereket. Öt is meg-! lalki. ha azt mondaná, hogy holnaptól kezdve nerték, megkedvelték a já-} Pfdig be kell érni annyival, amennyit nagy 's dolgozói. Ezért jelölték —! apáink kaptak, hát lenne felfordulás. Színié Ant 1954-ben — most is me-i nevetségesnek tűnik ez már a mi időnkben. A? yei tanácstagnak. Hogy mt-|meg viszont elgondolkoztató, hogy sokan még el vívta ki a bizalmat? Ar-t ma is úgy termelnek, mint a nagyapjuk. Bá: a feleletet ad ez az egynapi! azt mondják: hol van már a fatengelyes világ !unkája is, aminek csupáni a fatalpú cipő — és ezt azok is mondják, akik- "'redékét mutatja be írásunk.* nek hat vagy tíz holdja ma sem terem töb- Kutas József? bet, mint elődeik idejében, kukoricaszáron ráliter gódó teheneik nem adnak többet 4- tejnél. A ruházkodásiban, életmódban szinte mindenütt kitapintható a különbség, de termelési módszert, termésátlagot illetően sok helyen még baj van, nincs elég fedezet; rövid a takaró. És hát valakit csak kell hibáztatni érte, Panaszkodón az államra hárítják a dolgot; — Az adó elvisz mindent, semmi sem marad — siránkoznak. Az ilyen embereknek talán nem is jut eszükbe, mi lenne, ha — bocsánat a kifejezésért — a fej nemcsak a kalapot tartaná, hanem... Van tíz holdas gazda — nem is egy —, aki a tejpénzből kifizeti az évi adóját, és még csak nem is az egész esztendei tejhozam ellenértékéből. Természetesen nem egy tehenet, főleg nem öt liter tejet adót tart; Az állam igenis ad lehetőséget az egyénieknek is. Volt-e valaha ilyen értékesítési lehetősége a parasztnak, mint ma. A mákgubótól kezdve mindent el tud adni. Hogy miből, mennyit, az nem a felvásárlón, hanem a termelőn múlik. A többtermeléshez a régi módszerek mellé kell a félig, vagy egészen új, a tudományos. Ezt viszont el kell sajátítani. A birtokba vételére van sokféle mód. Egyik legnagyobb lehetőség az ezüstkalászos tanfolyam. Csak be kell iratkozni, nincs tandíj, nádpálca. Olyan emberek oktatják a hallgatókat, akiknek közvetlenül nem is érdekük, hogy nyolc helyett tizenkét mázsa búza teremjen egy holdon, mégis szívesen teszik. Tanárok, agronó- musok, mezőgazdászok mennek ki a falukra. N em elég csak jó termést várni, ettől még nem lesz gazdagabb aratás, selekedni kell, elfogadni a felkínált segítsé- ;et, hogy mielőbb magunk mögött hagyhas- uk ilyen értelemben is nagyapáink korsza- át. A megnövekedett igény nem a jómódúig jelzője. A vágy még nem teljesülés. Nem íz embert szabják a ruhához, hanem fordítva.Göbölös Sándor
