Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-16 / 271. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Vasárnap, 1958. november 16. Amiből a jóiéi fakad E lhiheti — jegyezte meg beszélgetés közben a tapasztalt kommunista —, manapság nemcsak könnyebb az emberek szívéhez férkőzni, de szinte maguk jönnek hozzánk, hogy elmondhassák előttünk gondolataikat. Nemcsak gondjaikkal, bajaikkal, de örömükkel is eljönnek hozzánk. És ez olyan jól esik! Persze, nekünk is 'könnyebb a dolgunk. Mert most, amikor azzal érvelünk a munkásnak, hogy nézd, két esztendő alatt több mint tizennégy százalékkal nőtt az élet- színvonalad, most senki nem kételkedik a kimondott szóban, mert valóban így van. Az emberek elhiszik ezt, mert tudják mennyivel kapnak több árucikket az ötvenhat óta növekedett fizetésükért. Látják, hogy a szavaknak egy értelmük van, hogy a szó és a tett egysége megsérthetetlen törvénnyé vált az utóbbi két esztendőben. A párt és a kormány odaállt a nép elé az idei esztendő elején is, és őszintén megmondta: általános életszínvonal emelésről az idén nem lehet szó. Nem azért, mintha a párt és a kormány nem szeretné, hogy még jobban éljen a nép, hanem mert ebben az esztendőben erre nem tellett erőnkből. Az embereknek tetszik az őszinte beszéd. Mindenesetre jobban tetszik nekik, mintha olcsó •»népszerűség« kedvéért beláthatatlan ígéreteket kaptak volna. A párt, az állam vezetői világos beszédéből mindenki ért. Kettőn áll a vásár. Osztani, többet, osztani csak a »variéból lehet, úgy, ha az ország dolgozói megteremtik ehhez a módot. A vártnál gyorsabb előrehaladást értünk el például az ipari termelésben, több pénz, több termék futott be az államháztartásba, a kormány nem habozott: felemelte a beruházási terveket. Ebből a pénzből jutott jelentős összeg például arra is, hogy Kaposvárott több lakás épülhessen a tervezettnél. N apvilágot látott a párt Központi Bizottságának elhatározása is, amely szerint a jövő óv elején anyagi lehetőségeinkhez mérten emelik a sokgyermekes családok csalá- dipótüéikát, rendezik a nyugdíjakat, emelik a pedagógusok és egészségügyi dolgozók fizetését. Az esztendő küszöbén az' volt a célkitűzés: megszilárdítani és mindenképpen biztosítani az 1957-es évben elért életszínvonalat. Most: a következő évben megvalósítani a hároméves tervre előirányzott életszínvonal emelkedést. Pedig azt nyugodt lelkiismereti el állíthatjuk: nem élünk rosszul. Hazánk ellenségei is kénytelenek elismerni, hogy népünk még soha nem élt ilyen jól, mint most. Ám a párt és a kormány ezt sem tartja végállomásnak. Ál- ’ láspontja az, hogy a népnek — ennek a mai generációnak is — kell tapasztalnia, hogy a szocializmus évről-évre jobb életet jelent építőinek. De ez csak az érem egyik ( oldala. A párt és a kormány ( programja — tehát a mind na- ! gyobb jólét — csak akkor tel- < jesülhet, ha ez találkozik a( társadalom, a nép és az egyes * ember vágyával és elhatározá- j savai is, hogy a megvalósításhoz segíti ezt a tervet. A fele- 1 lős államférfiak beszédeiből < mindig kicsendül ez a gondolat. Kádár elvtárs is számtalan^ esetben hivatkozott rá, hogyj jobb életet csak a nép teremt-, hét a maga számára. És ez ért- ( hető is, hiszen a mi országunk-^ ban nincsenek tőkések, bankárok, földesurak, nincs tőkés! tulajdon, a gyárak, a bankok ! jövedelme az egész népé, s aki ( azt akarja — már pedig ki ne < akarná —, hogy elégedettebb! legyen az élet, annak a gazda! eszével kell gondolkodnia: 1 hozzá kell járulni két kezével,! tudásával ahhoz, amiből a jó-! lét fakad. M indenki tudja, jobb adni,( mint kapni, A komtnu- < nisták is így vannak. De ha jó < vezetői akarnak lenni a nép- ( nek — márpedig nem kétséges, hogy azok alkarnak lenni —, ( aktkor nem telhet el nap, hogy ( ae juttassák ezt eszébe Kiss! Péternek, Kovács Pálnak, valamennyi munkásnak, a szorgos kezű parasztoknak, a mérnöknek és mindenkinek. De a kommunisták nem nyugtathatják meg önnön lelkiismeretüket azzal, hogy gyűléseken, termelési tanácskozásokon úgy általánosságban beszélnek a többtermelés szükségszerűségéről. Ez nem elég. A pártonkí- vüli munkás meg a paraszt azt mondhatja erre: jó-jó, mi értjük azt, hogy többet kell termelni és akkor nekünk is több jut, de azt is mondjátok meg, elvtársak, hogy hogyan segíthetjük hozzá a kormányt, hogy jövőre még jobban mehessen a sorunk. S igazuk van azoknak, akik ezt kérik. A kommunista igazgatónak, a kommunista mérnöknek, a kommunista munkásnak a konkrét megoldáson kell törni a fejét. Javaslatokkal kell élniük, hogyan lehetne ezt vagy azt a munkadarabot kevesebb idő alatt, olcsóbb pénzen előállítani, miként lehetne takarékosabban bánni az anyaggal, új munka- módszereket kell keresniük és a többi. Sokat segíthetnek nevelő szavukkal a kommunista munkások. Egy-egy üzemben nem csekély erőt képviselnek a kommunista pártszervezetek. A párttagok fogjanak össze és győzzék meg a kollektívát egy- egy utasítás végrehajtásának fontosságáról. Gyámkodás helyett jótanácsokkal, javaslatokkal, bírálattal segítsék a gazdasági vezetők munkáját. Helyes, hogy a kommunisták megvédik az egyes embert, munkatársukat, ha igaztalanul járnak el vele szemben, de támogatniuk kell a kommunistáknak a munkafegyelem megsértői, az üzemrendet vétők ellen fellépő gazdasági és műszaki vezetőket is, még pedig teljes tekintélyük latbavetésé- vel. Ne féljenek, hogy emiatt néhány ember előtt tán nem lesznek népszerűek, a kollektíva többsége, a becsületes emberek mellettük lesznek. A kommunisták dolga az is, hogy leleplezzék a demagógiát és jogtalan követeléseket, vagyis, hogy mindig különbséget tudjanak tenni egyes emberek hangulata és a munkások, a nép érdeke között. R égen azt szoktuk mondani, a termelés motorja a pártszervezet. Ha ezelőtt, a mostaninál nehezebb körülmények között, tudták teljesíteni ezt a hivatásukat a kommunisták, akkor most még inkább elvárható tőlük, hogy motorjai legyenek a termelésnek, az életnek. Varga József ŐLsiO- 0 ál(l£ztá& Én is azok között a fiatalok között vagyok, akik most érkeztek el életük egyik ünnepélyes fordulójához: először szavazhatok. Én csak hírből ismerem a régi fiatalok keserves, hányatott életét, én már a szabadságban nőttem fel. De itt vannak a régi idők tanúi, az idős elvtársak, akik végig élték a múlt rendszert, a Horthy-Magyarország jogtalan világát. Meg aztán mi is láttuk, mi volt 56-ban, mit akart az ellenforradalom. Rombolták, pusztították országunkat, vissza akarták forgatni az idők kerekét, el akarták kobozni tőlünk a boldog jövőt, a reménységet, ismét visz- sza akarták hozni nyakunkra a régi urakat, hogy éh- bérért dolgozzunk nekik. Nem kérünk a múltból, bennünket ez a társadalmi rendszer megbecsül, ami épül, a fiatalságnak épül. Mi ezt megbecsüljük, megőrizzük és úgy is kifejezzük érte kö- szönetünket, hogy elsőként szavazunk a Hazafias Népfront jelöltjeire. Azokra szavazunk, akik fáradságos munkával előteremtették nekünk a boldogságot. Szavazunk az új világra, arra a társadalmi rendszerre, amely bízik a fiatalokban. Horváth József Kaposvár. Dr. NezváJ Ferenc lesz a november 19-i ünnepi est előadója Mint már írtunk is róla, november 19-én, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 40. évfordulója előestjén a Csiky Gergely Színházban ünnepséget rendez az MSZMP városi és megyei végrehajtó bizottság. Az ünnepi est előadója dr. Nezvái Ferenc igazságügyminiszter, a munkásmozgalom régi harcosa lesz. Pártoktatásért felelős járási vezetők megbeszélése E héttől új fejezetek megtanulásához kezdenek hozzá a pártszervezetek tanfolyamainak hallgatói. Az új anyag nehezebb lesz, jobb felkészültséget, nagyobb elmélyülést kíván meg a hallgatóktól, a propagandistáktól. A megyei pártbizottságon pénteken előadások hangzottak el a járási előkészítők részére az anyag helyes megértéséhez. Előadást tartottak: Nagy Lajos, Kánya János, Sör égi János és Dómján Sándor elvtársak. A járási előkészítők az itt hallottakat átadják a jövő héten az Időszerű kérdések és a Marxizmus-leninizmus kérdései tanfolvamok vezetőinek, s a propagandisták már ennek alapján készülnek fel az előadások megtartására, a viták vezetésére. Segítjük az úttörőket Egyik nap meglátogattam községünk úttörőcsapatának Pacsirta-őrsét, amelynek élére KISZ megbízatással Pozsonyi Máriát küldtük. Pozsonyi Mária tavaly még az iskola padjaiban ült és most hetenként agyszer foglalkozik a kis »pacsirtákkal«. Felolvastunk nekik egy szovjet pionírról szóló elbeszélést, hogyan védte meg vörös nyakkendőjét. Tanulságként elmondtuk a pajtásoknak, hogy sohase engedjék senkinek sem bemocskolni a nyakkendőjük becsületét. Megígér- rem nekik, hogy többször is ellátogatok hozzájuk és segítem őket abban, hogy minél érdekesebbé tegyük a foglalkozásaikat. Schmidt László KISZ-titkár Felsőmocsolád Egy este a nagybajomi pártklubban Három hete nyílt meg Nagybajomban a megye első pártklubja. Ki-ki megtalálhatja itt kedvenc szórakozását. Esténként sok nézője akad a televíziónak. Ennek meg is van az oka, ez az első ilyen készülék a faluban. De a televíziós vetítés után sem szűnik meg a klubban az élet. Aki sakkozni akar, az sakkozhat, akik pedig az olvasásban lelik örömüket, azok sem unatkozhatnak. Több olyan folyóirat is latható az asztalokon, amilyeneket sokan még nem is láttak. És mit csinálhatnak itt a nők? Amint a képen is látható, ők sem unatkoznak. Beszélgetnek, kézimunkáznak, vagy ha ehhez van kedvük: kártyázhatnak is. Kiugró eredmények a tanácsi iparban Fegyelmezett gazdálkodás -Kétmillió formt többletnyereség Gyors volt tavaly iparvállalataink kilábolása az ellenforradalom előidézte gazdasági zűrzavarból. Az idei esztendő a tervszerű és fegyelmezett gazdálkodás révén mind termelési értékben, mind a tér(Bäkäni/jiti kitett maqfáaz Valaki azt mondta nekem, hogy Böhönyén a választási harcban az értelmiség szinte újjászületett, kicserélődött, mindenben együtt menetelt a községgel, mindenben segítségére sietett a tanácsnak, hogy a választások sikeresen folyjanak le a községben. Ez a kijelentés annyira izgatott, hogy vonatra ültem. Böhönye felé döcögött a vicinális. Két parasztember ült velem szemben, s nagyban diskuráltak: — Hát bizony régen nem szaladgált annyit a tanító úr, mint a jelölőgyűlések idején — így az egyik. — Ügy bizony... ’szén még a doktor úr is azt mondja nekem, amikor elmentem a gyomromat megvizsgáltatni: »Remélem János bátyám, maga is a mi jelöltünkre szavaz« — felel rá a másik. — Azt mondom én komám, hogy csak az nem tett a községben semmit, aki nyomorék, beteg, vagy megrögzött ellenség — vette át a szót az első parasztember. A másik nagyot bólint a szóra, aztán kászálódik is, mert feltűnik a Terményforgalmi Vállalat emeletes raktára. A vonat megérkezett Böhönyére. A tanácsházán nagy a sürgés forgás, gyűlés, értekezlet, megbeszélés követi egymást. Hol a járási tanácstól fut be valaki, hol a szavazatszedi bizottság tart megbeszélést, de egy perc nyugta, megpi henése sincs a tanácselnök nek. — Épp a legrosszabbkor jött az elvtárs — mondja mentegetőzve. — Nyakig vagyunk a munkában, nem sok időt tudok beszélgetésre szakítani, meri hamarosan értekezletem kezdődik, aztán közben is van még egy-két elintéznivalóm. Zóka József, a tanácselnök nem mondott valótlanságot; hol ezért, hol azért hívják ki a szobából. Mégis sikerül végül előhozakodnom jövetelem céljával. — Nem akarok olyat állítani, hogy az értelmiség semmit sem tett a választási előkészületek megindulása előtt, mert ez nem fedné a valóságot. Inkább úgy fogalmaznám meg a dolgot, hogy az igazi, egészséges pezsgés akkor következett be, amikor a Hazafias Népfront és a községi tanács megkérte a pedagógusokat, a termelőszövetkezet, ktsz, földművesszövetkezet, állomás értelmiségi állást betöltő dolgozóit, hogy segítsenek a választási harcban. Böhönye nagy község, négyezer lakosa van, eléggé kinyújtózik a szélrózsa minden irányába, szükség volt hát arra,, hogy az értelmiség is bekapcsolódjon az emberek összefogásába, hogy részt vállaljon az agitáció, egyéni beszélgetés és a felkészülés millió gondjából. S ezt megtette minden pedagógus, a római katolikus esperes, a termelőszövetkezet, ktsz, föld- nűvesszövetkezet főkönyvelője, agronómusa, az állomás- önök, megtette első szóra, sőt hívás nélkül. Miért? Mi íz oka, hogy az egyesek szerint olyan nehezen mozgatható falusi értelmiség ilyen lelkesedéssel vetette magát a munkába? A feleletet Zóka elvtárs igy- fogalmazta meg: — Az értelmiség községünkben tisztában van az eddigi eredményekkel, s látja a jövő hatalmas távlatait. Vegyük talán a pedagógusokat: sokszor szóvá tették már, hogy korszerűtlen, kicsi, nem megfelelő az iskola. S mit láthatnak most? Megkezdődött az új, négy tantermes iskola építése. A jövő tanévben már ebben az épületben tanítanak a pedagógusok, s akiknek eddig nem volt lakásuk, az iskola mellett felépülő szolgálati lakásokban találnak otthonra. A tényeket nem lehet megcáfolni. Ezek a tények, adatok győzték meg községünk értelmiségét arról, hogy ők sem maradhatnak ki a választási harcból, nekik is hitet kell tenniük munkájukkal, hogy az újért, a község, a megye, az ország fel- emelkedéséért harcolnak. Sok jelölőgyűlés zailott le a községben, hisz a választó- kerületek száma igen magas: 44. Sőt a jelölőgyűlések nagy részét értelmiségiek tartották, de ha nem is ők, akkor is ott voltak, hozzászólásaikkal segítették a kételkedőket meggyőzni. Strausz Lajos, M o s ó czi István, Ambrus Ferenc és if j. T ánczos Ferenc pedagógusok sokat tettek a jelölő- gyűlések sikeréért. Mi az, ami igen örvendetes tény, ami jó lenne, ha a választások utáni időben is megmaradna jó szokásnak? Ezt a község párttitKára, V as s József elvtárs mondotta el. — Eddig csak amolyan vágyálom volt, amolyan »de jó lenne« dolog, hogy csak beállítanak a pedagógusok, agronómusok és főkönyvelők és kijelentik: »Nem akarunk a község legfontosabb eseményeiből kimaradni, munkát kérünk«. A választási harc ennek megvalósulásával lepett meg bennünket. Az értelmiség 75 százaléka minden hívás nélkül ajánlkozott kis- gyűlések tartására és egyéb munkák elvégzésére. Például Varga János, a tsz agronómusa nemrég került ide, mégis lelkesen bekapcsolódott az agitációs munkába. B r as s ai Béla gyógyszerész, Molnár István római katolikus esperes, Farkas E s z t e r a ktsz, Nagy László, az fmsz, Kalmár L ajosné a termelőszövetkezet könyvelője, Kárpát József állomásfönök szív- vel-lélekkel segített, amiben csak tudott a népfrontnak és a tanácsnak. Sok estét töltöttek el a névjegyzékek elkészítésével, kis- gyűlések, jelölőgyűlések megszervezésével és megtartásával, agitációs munkával a bö- hönyei értelmiségiek. Munkájuk hasznát a jövőben érezhetik majd, hisz közelebb kerültek a községhez, a dolgozók meggyőződtek arról, hogy magukénak érzik a községet. Mosóczi 1 s t v ánn é pedagógus szavaival zárnám böhönyei tapasztalataimat: «Ha hívják az értelmiségieket, ha feladatokat adnak nekik, akkor mindent megtesznek a községért.« A tanács vezetőin is áll, hogy a választások után is tartson az egészséges pezsgés az értelmiség körében. Bízzék a tanács az értelmiségben, támaszkodjunk rájuk a jövőben is! Lajos Géza melékenységet tekintve a tavalyinál is jobban sikerült. A termelési érték megyei szinten mintegy nyolc százalékkal emelkedett az idén, ami kétmillió forint többletnyereséget jelent a tanácsok irányítása alatt álló ipari üzemeikben. A legkiemelkedőbben 374 ezer forint többletnyereséggel kétségtelenül a nemrég Ordacsehibe telepített tőzegüzem dolgozott. Ez az összeg az előirányzott tizenöttel szemben huszonhárom százalékos tényleges nyereségről tanúskodik a tavalyi háremnegyedévihez viszonyítva. Mint ipari körökben emlegetik, eredményességben a tőzegüzem után nyomban a Kaposvári Faipari Vállalat következik, ahol az anyagtaikaré- kossági mozgalom és egyéb intézkedések révén a legkiemelkedőbb a bútorgyártásban elért önköltségcsökkentés. A tavalyi harmadik negyedévhez viszonyítva 19 százalékkal, azaz 168 ezer forinttal növekedett a többletnyereség. A tanácsi Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés 11 200 000 darab téglát égetett az elmúlt esztendő tíz és félmilliójával szemben. Termelési értékét tekintve a többi vállalat is tudta tartani, vagy felül is múlta a tavalyi szintet. Olyan üzem, mint a kefeanyagkikészítő is, 'amely az év első felében még veszteséges volt, több mint 90 ezer forint többletnyereséget ért él az idei harmadik negyedév végére. A termelési eredményeik korántsem a mindenáron való tervtúltel jesítésből születtek, 'hiszen a munkáslétszám a kiugró eredményekhez viszonyítva alig 45 fővel növekedett az idén. Harmincöt új munkás a tőzegüzemnél dolgozik, ahol ezzel arányosan emelkedett a termelési érték is, A tőzegüzemnél 13 százalékkal, a Kaposvári Finommechanikai Vállalatnál 11-gyel, a Kaposvári Faipari Vállalatnál 12 százalékkal, de másutt is 5—6—7 százalékkal emelkedett, szépen 'alakult a termelékenység. Az 'egy fő munkásállományi lét- ' számra eső termelési érték kilenc tanácsi vállalatnál 5,7 százalékkal növekedett.
