Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-13 / 268. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Csütörtök, 1958. november 13Tsz-tag neve a jelöltek listáján dosendes szavú, jóságos tekintetű ember Dávid István, az osztopáni Győzelem Termelőszövetkezet tagja. A haja már öszes, a homloka redőzött, de szeme mély és tiszta. Szájában simára ja-' rágott szipka billeg — így ül otthonában, a sezlon szélén, csak úgy egyszerűen, mint máskor szokott, ha szabad ideje volt. Csizmáját javítgatja. A rpgi rendszerben, mint annyi más társa, ő is csak robotolt, éveiért és munkájáért fillérekkel fizették. S míg nagyokat szippant a cigarettából, a gomolygó, sűrű, kékes füstön át — mintha az emlékezés köde volna — visZ- szarémlik múltja, mely »mégis más volt, mint a jelen-«, és mesél, mesél élete történetéről. Gyermekkorát Korbell Miklós ezer holdján töltötte Pusztakovácsiban. Apja 1914-ben bevonult katonának, akkor ő kilencéves volt. Nyolcán voltak testvérek, s ő az időseb' bek közé tartozott. Dolgoznia kellett. Háború volt. Kenyér kellett a család asztalára, és ő bojtárkodással, cselédeske- déssel segített megteremteni, így telt gyermekkora. /É z évek nem álltak meg, ** lassan és feketén rakódtak le lelkében. Idősebb lett és kérgesebb a tenyere. Huszonkilencben megnősült. Ekkor özvegy Maár Gyulárié ezeregyszáz holdján dolgozofí feleségével együtt egészen negyvenegyig. Csak a szenvedései, nélkülözései sokasodtak, az élete maradt a régi. Negyvenegyben Osztopánba költözött, itt érte a felszabadulás. A felszabadulás szónál megállt kicsit, letette a tűt a csizmaszárra, némán tűnődött, majd szigorú hangon folytatta. «■Rossz volt a régi világ... kellett az uraknak ... bár csak előbb jött volna...« Tíz holdat kapott a földosztáskor, a továbbiakban már ezen gazdálkodott. Házat épített, otthont teremtett, ember lett az emberek közöt. 1950- ben belépett a termelőszövetkezetbe. Dolgozott és szervezett, érdekelték az emberek problémái, segítette leküzdeni kétkedésüket, bizonytalanságukat. Megszerették. Bíztak benne. 1954-ben megyei tanácstagnak választották. Hogy jó munkát végzett, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy most újra jelölték. Ha megkérdezzük, mit végzett az elmúlt négy év alatt, csak ezt feleli: — Hát csináltam, amit kellett, amit lehetett. S hogy ez így van, arról a körzetéhez tartozó falvakban meggyőződhetünk: Somogyjá- don kultúrház épült, Osztopán- ban gőzfűtést vezetnek be az iskolába. a is a termelőszövetke- zetben dolgozik; egy gyalogmunkás a sok közül. Küzdő, fáradhatatlan ember, de akit a múlt keserű leckéje megtanított arra, hogy a jelenért tenni kell. Sz. S. Jó, ha tudják a A rendelkezésre álló szerves- trágyát az őszi mélyszántással jiuttassfiík a talajba. A tavaszi vetésű növények erőteljesebben fejlődnek, ha az istálló- trágyával egyidejűleg — őszszel kapja meg földjük a foszfor- és káliumtartaknű műtrágyát. ... Amint az idő tartósan hidegre fordul, kezdjük el a burgonya végleges téli prizmázását. Külön-külön pnzmázzuk az étkezési, takarmányozási és a vetőburgonyát, « '* • Még a fagyok beállta előtt el kell végezni az őszi talajjavítást. A tavaszi meszezéshez szükséges anyag megrendelésének, a tábla szélére való szállításának is itt az ideje. * * * Hamarosan el kell végezni a szőlő fedését (beszántás, bekapálás). Utána a sorközök őszi-téli mély lazítása következik. Ha esedékes a szőlő trágyázása, akkor a műtrágyák közül a kálit és a foszfort a sorközlazítással egyidejűleg dolgozzuk bele a talajba. A pétisó a szőlő tavaszi műtrágyája. * * * Uj gyümölcsös telepítése és a régiek pótlása is soronlévő feladat. Minél előbb elültetjük a gyümölcsfát, annál jobb meg- eredést várhatunk. A gyümölcsös őszi trágyázása, műtrágyázása és felszántása, felásása is alapja a jövő évi gazdagabb termésnek. A tavaszi munkatorlódás megelőzése végett célszerű miár most megkezdeni a gyümölcsfák metszését és a koronák ritkítását. * * * Tároljunk minél több zöldséget. Ügyeljünk a prizma szélességére, nagyságára, a szellőztető kürtök vagy rácsok elhelyezésére, valamint a szalma- és földtakaró vastagságára. Vigyázat! A koma, vagy túléretten szedett termény nem alkalmas téli tárolásra. * * * A rét- és legelőgazdálkodás egyik fontos teendője a folyamatban lévő csatornázási munkák befejezése. A trágyázás után boronával kell meg járatni a legelőt, rétet. A pétisó egy részét novemberben, decemberben, a másik részét a tavasszal szórjuk a fűre. A le- gélőfejlesztési alap létesítését vagy erősítését is most kell szorgalmazni. * * * A kertészetekben a trágyázás és a mélyszántás követi a betakarítást. Az áttelelő saláta, az adventi kelkáposzta palántáinak kiültetését és a téli spenót magjának elvetését mielőbb fejezzük be. A téli hajtatásra szánt salátának fűthető melegágyban a helye. A dug- hagyma kiültethető zöldhagymának. A zöldségfélék magvaival vegek* :iünk próbacsíráztatás t. * * * i A -pneumatikus szárítás megőrzi a pillangós széna karotin- tartalmát. A kísérletek tanúsága szerint az e módon szárított dohány színe zöld marad, nedvességtartalma pedig 6—8 százalékra tehető. Érdemes ezt a szárítási módszert a mezőgazdasági nagyüzemekben meghonosítani. * ** Egy mázsa hibridkukorica vetőmag hat holdra elegendő, s ezen a területen 10-20 mázsás terméshozam-többletet eredményez. Egy - holdon tehát 1,5—2 mázsával növelhető a hozam, ha hibridmag kerül a földbe. A jövő tavasszal az cr- i szág mintegy 670 ezer holdját vethetjük be a hibridüzemekből kapott kukoricával. Ennek révén mintegy 13 ezer vagonnyi hozam- emelkedésre számíthatunk. * * * A láptalaj védelme céljából 1500 holdnyi területen nyárfasorokat létesít az utak és csatornák mentén, erdősávókat telepít a Balatonnagybereki Állami Gazdaság. Hasonló fásítási program végrehajtása volna kívánatos a községi és szövetkezeti legelőkön is. TÉNYEK, ADATOK AZ ELSŐ EREDMÉNYEK Alig két hete alakították meg a megyei nőtanács aktivistái az Alsóbogáti Állami Gazdaság csőm bárdi üzemegységében a nőtanácsot. Az ide tartozó csombárdi és bodrogi asszonyok lelkesen dolgoznak, bizonyítva, hogy ott is folyhat eredményes munka, ahol azelőtt soha nem volt nőmozgalom. Első lépésként az asszonyok elvállalták egy hold répa leszedését, három hold csuta kivágását. A munkáért járó bért indulási alapnak szánják rendezvények tartására, a gazdaság és a falvak gyermekeinek karácsonyi megajándékozására. Pedig azelőtt az asszonyok nem segítettek a gazdaság munkájában. A nőtanács kezdeményezésére elhatározták, hogy a nagy mezőgazdasági munkák idején mindig vállalnak munkát. Elhatározásukat nagy örömmel fogadta a gazdaság vezetősége, és viszonzásul segíti a nőtanács munkáját De nemcsak ez foglalkoztatja az asszonyokat, hanem jut arra is idejük, hogy a betegeket segítsék. Mindennap más asz- szony megy beteg társuk lakására, megfőz helyette, (kitakarítja lakását, ellátja a gyermekeket. A télre is gondolnak. Szabó- varró tanfolyamot szerveznek és természettudományi előadásokat tartanak. Kultúrcsopor- tot is létesítenek. Jelenleg^ választás ünnepélyessé tételén fáradoznak. Utóidény a Nagyatádi Konzervgyárban Somogy megye helyzete a felszabadulás elült és után Az uradalmi birtokok elmaradott gépesítése Az uradalmi nagybirtokokon a gazdasági felszerelések kezdetlegesek voltak. Minden munkát — a legkisebbtől legnagyobbig — az embernek kellett elvégeznie. A nagybirtokok többségében — a csáp tógépeket, egy-két elöregedett traktort és gőzekét kivéve — a gépesítés ismeretlen fogalom volt. Az emberfeletti nehéz fizikai munka zömét a cselédség végezte. A nagybirtokos szinte fillérekért kapta meg az emberi munkaerőt, tehát feleslegesnek tartotta gazdasága gépesítését. Olcsóbb volt az emberi erő és élet, mint a gép. A több ezer holdas simon- gáti uradalomban például mindössze három régimódi traktor, két elöregedett, fafű- téses szántógép és egy-két cséplőgép dolgozott. A traktorokat csak cséplésre, darálásra használhatták, mivel egyébre alkalmatlanoknak bizonyultak. Patosfán a gróf Somssichszégoknak az iparosodását), segítenek nekik kohászati művek, gépgyárak, erőművek és öntözőberendezések építésénél, a természeti kincsek felkutatásánál stb. Az egyik legújabbkori példa arra, hogyan számolhatja fel végleg a feudalizmus és kapitalizmus alól felszabadult parasztság az éhínség problémáját a Kínai Népköztársaságban. Kínában az utóbbi kétezer esztendőben 1829 éhínséget jegyeztek fel. Ezek során az emberek milliói pusztultak el, de még ennél is több ember halt meg egészen egyszerűen — az ember szinte hajlamos volna azt mondani »-normális módon« — idő előtt azért, mert nem tudott megfelelően táplálkozni. Akkori becslések szerint minden második halálesetet ez okozta. A megművelésre alkalmas talaj kétharmada parlagon hevert. A polgári sajtó több alkalommal utalt arra, hogy Kína 600 millió lakosának megfelelő ellátásához 350 millió tonna gabonát, rizst meg más szemesterményt kellene termelni, ami igen távoli cél, minthogy a lakosság évi szaporulata túl nagy, s az élelmiszertermelés sohasem tarthat ezzel lépést. A kínai mezőgazdaság lélegzetelállító fejlődése S mit értek el Kína parasztjai egyetlen éven belül, amikor a kommunista párt és helyes politikája által fellelke- •ítve mindent elkövettek, hogy rekordtermést takarítsanak be? Szemesterményből mégegy- szer annyit takarítanak be idén, mint a múlt esztendőben — vagyis legalább 350 millió tonnát, ami megfelel Amerika, Ausztrália, Afrika és Nyugat- Európa együttes termésének. Ilyen nagyarányú növekedést még sohasem látott a világ. Búzából például 40 millió tonnát takarítanak be idén, vagyis lényegesen többet, mint az Egyesült Államokban. Kína ezzel a világ második legnagyobb búzatermelőjévé vált. A gyapottermés ugyancsak kétszerese lesz a tavalyinak: 3,5 millió tonna, amivel Kína a gyapottermelésben az első helyet foglalja el a világon. A korai rizs már betakarított termése a tavalyi 20 millió tonnával szemben idén 40 millió tonna. És Kínából olyan hírek érkeznek, hogy a szemestermények termésének fokozása 185 millió tonnáról 350 millióra egyetlen év alatt még csak bevezetése egy további nagy, ugrásszerű előrelendülésnek. Emellett a parasztság ezt az eredményt úgy érte el, hogy nem is rendelkezett sok korszerű mezőgazdasági géppel vagy nagy tömeg műtrágyával. Leszámoltak azzal a hagyományos nézettel, hogy a mezőgazdaságban amúgysem lehet nagy fejlődést elérni, s egész sor elméleti problémát vetettek fel a tudomány számára. Az 500 millió paraszt a kommunista párt vezetése alatt a következő módszerekkel érte el ezt a fellendülést: óriási öntöző- és folyamszabályozási berendezésék létesítésével, a trágya rendszeres gyűjtésével és hasznosításával, mélyszántással, sűrűsoros vetéssel meg a mezőgazdasági szerszámok megjavítását célzó nagy mozgalommal. 1957-ben rizsből 19,5 tonna volt a hektáronkénti rekordtermés — idén már ennek több mint tízszerese. A dolog veleje Josué de Castro említett könyvében így ír: »A dolog veleje, hogy az úgynevezett elmaradott népek már felismerték azt a mély ellentmondást, amely az egyenlőségnek, a testvériségnek és a humanizmusnak a nyugati civilizáció teoretikusai által hirdetett és javasolt erkölcsi törvényei meg a között a cinikus és embertelen harc között fennáll, amelyet az ipari országokban uralmon lévő monopóliumok a profitért folytatnak«. A kommunista Kína parasztjai által mutatott példa óriási hatással lesz Ázsia, Afrika és Latin-Amerika kizsákmányolt, éhező és nyomorgó tömegeire, s még jobban el fogja mélyíteni azt a szakadékot, amely köztük és a »szabad világ«, a tőkés kizsákmányolás között tátong. Az pedig, hogy a két rendszer közül, a kapitalizmus és a kommunizmus versenyében ki lesz a végleges győztes, már ma megmásíthatatlanul el van döntve. (A svájci Vorwärts október 17-i számából.) féle gazdaság »gépparkja« mindössze néhány lóvontatású vetőgépből, két szintén lóvontatású járgányból és egy cséplőgépből állott. A felszabadulás előtt megyénkben mindössze négy lánctalpas és 518 kerekes traktor volt. A traktorok többségét csak cséplésre, némely helyen darálásra használták. Az 522 traktorral szemben 459 traktoreke, illetve billenőeke volt, tehát minden traktorra nem is jutott eke. Ezzel szemben ma több mint 1500 traktor dolgozik a somogyi földeken, s köny- nyíti meg a dolgozó parasztok nehéz, fáradságos munkáját. Az állattenyésztő gazdaságokban szintén ismeretlen volt a gép. A legtöbb helyen a cselédek kézierővel morzsolták és darálták a kukoricát, vágták a szecskát, és távoli kutakból a vállukon vödrökben hordták az itatáshoz szükséges vizet. Kohány-pusztán például két embernek kellett 200 méterről napról napra . 300 göböly itatásához szükséges vizet a vállán az istállóba hordani. Embertelenül nehéz munka volt. Az egész megyében 506 lóvontatású, szecskavágásra és darálásra alkalmas járgány volt. Ebbe beleszámít az uradalmi nagybirtokok és kis- birtokok járgányállománya is. Egy-egy községben és uradalomban két-három is volt, a többiben pedig egy sem. Tehergépkocsi — ami ma már a mezőgazdaságban szinte nélkülözhetetlen szállítóeszköz — 1935-ben csak nyolc darab volt az egész megyében, de ezeket sem a mezőgazdaságban használták. Vontatóval egyáltalán nem rendelkeztek az uradalmi nagygazdaságok. Viszont igen gazdag és előkelő volt az uradalmi nagybirtokok személyi hintóállomá- nya. A felszabadulás előtt ösz- szesen 2259 személyi parádés hintót tartottak nyilván megyénkben. Egy községre több mint 7 hintó jutott, amellyel az uraságok és hajcsáraik járták a határt. Bodor Lászlóné nagy szakértelemmel tölti fel cukorsziruppal a soksok üveg körtebefőttet, mely nemcsak az itthoni, hanem a külföldi boltokba is eljut. Mielőtt útnak indul Csehszlovákiába a szilvaiz, ellenőrzik minőségét, . majd pontosan lemérik a hordók súlyát. Szorgos asszonykezek mossák, vagdalják a birsalmát. Hej, de finom befőtt és sajt lesz ebből nemsokára: 1959-ben Taranyt is bekapcsolják a villanyhálózatba Képesített könyvelői tanfolyamot indít a Somogy megyei Tanács Pénzügyi és Művelődésügyi Osztálya 1958. december 1-én. Jelentkezni lehet november 20-ig a művelődés- ügyi osztály középiskolai előadójánál. A jelentkezéshez szükséges »jelentkezési« lapok ugyanott kaphatók. Részvételi feltételek: 30, életév betöltése; legalább nyolc általános iskola vagy ennek megfelelő iskolai végzettség; olyan alkalmazás, amely megkívánja a képesített könyvelői minősítést. (Tudósítónktól.) Az elmúlt 13 esztendőben sokat fejlődött Tarany község. A kövesút és az autóbuszjárat könnyebbé teszi közlekedésüket. A sáros járdák helyén új betonjárdát létesítenek. Az eredeti terv szerint idén csak 800 négyzetméternyit akartak építeni, de már most az 1600. négyzetméternél tartanak. A járdalapokat saját maguk, házilag készítették el, így négyzetmétere mindössze 32 forintba került 50 mázsás hídmérleggel is gyarapodtak. A művelődési otthon udvarán 80 négyzetméteres táncteret létesítettek a fiatalok nagy örömére. Tataroztatták a művelődési otthont és a tanácsházát. A legelőn hatezer forintos költséggel kutat építettek. A sportpályán még idea öltöző, épül. Az utak javításánál a község lakói a Hazafias Népfront kezdeményezésére mintegy 30 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A községi tanács vezetői Jámbor Lá&tfriak, a járási tanács osztályvezetőjének közreműködésével már a jövő évi községfejlesztési tervet is elkészítették. Eszerint jövőre Taranyban is kigyullad a villany. A falu bekapcsolása a villanyhálózatba csaknem egymillió forintba kerüL Ehhez a lakosság 410 ezer forinttal járul hozzá. A községfejlesztési alapból kívánják megjavítani a BezerécH utcát is. 12 ezer forintot fordítanak hat kisebb híd felújítására. A falu lakói 1959-ben körülbelül negyvenezer forintnyi társadalmi munkát végeznek.
