Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-13 / 268. szám

ffstttörtök, 1958, november 13. 2 SOMOGYI NÉPLAP Halálra ítélték Dzsamalí volt iraki miniszterelnököt és két társát Beirut (MTI). Az iraki rá­dió kedd este közvetítette Dzsamali volt miniszterelnök, Ráfi Aref tábornok, a fegyve­res erők volt főparancsnoka és Dagisztani tábornok,,volt he­lyettes főparancsnok, ügyének bírósági tárgyalását. A volt iraki kormány három vezető személyiségét halálra ítélték. Az említett személyeket a következő bűncselekmények­ben találták bűnösnek: hozzá­járultak Izrael állam megte­remtéséhez, Irakot az atom­bombázás veszélyének tették ki, tagjai voltak az imperia­lista szabadkőműves társaság­Szavazás a politikai bizottságban a koreai kérdésről New York (MTI). Az ENSZ- iközgyűlés politikai bizottsága kedden befejezte a koreai kér­dés vitáját^ Zorin szovjet küldött rámu­tatott a koreai kérdésben a múltban hozott közgyűlési ha­tározatok veszélyes jellegére és felhívta a figyelmet, hogy a kínai önkénteseket kivonták a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból és ha az úgy­nevezett ENSZ parancsnokság hasonló lépést tenne, tényle­gesen megjavulnának a koreai kérdés békés megoldásának kilátásai. A bizottság ezután 52 szava­zattal 9 ellenében — 18-an tartózkodtak — elfogadta azt az amerikai sugallatra előter­jesztett javaslatot, amely az úgynevezett szabad választá­sok elvét hangoztatva, volta­képpen kibúvót keres a koreai kérdés békés megoldása alól és halogatni igyekszik a kül­földi csapatok kivonását Dél- Koreából. A határozati javaslat ellen szavazott Albánia, Bulgária, Bjelorusszia, Csehszlovákia. Magyarország, Lengyelország, Románia, Ukrajna és a Szov­jetunió. A bizottság végül az ame­rikai küldöttség javaslatára 47 szayazattal tíz ellenében (21-en tartózkodtak) úgy ha­tározott, hogy szerdára ha­lasztja a következő napirendi kérdés, a világűr békés fel- használása problémájának vi­táját. nak, támogatták az Eisenho- wer-doktrinát, ellenezték a »pozitív semlegességet«, és összeesküvést szőttek Szíria ellen. Arra törekedtek, hogy ezt a testvérállamot megfosz- szák függetlenségétől, és aka­rata ellenére Irakhoz csatol­ják, hogy ezekkel a ténykedé­sekkel az ámerikaiak és az an­golok kedvében járjanak. Az argentin ostromállapotról Buenos Aires (MTI). Mint( már jelentettük, az argentin j kormány 30 napos ostromába- < potot hirdetett az olajmunká-j sok sztrájkja miatt. Az utóbbi j 12 órában 400 embert tartóztat- ( tak le. Endozában a szakszer-1 vezetek ultimátumot intéztek ( a kormányhoz, amelyben ti- j gyelmeztetik, ha egy héten belül ( nem emelik havi fizetésüket j 1500 pezóval, november 21-én < 48 órás sztrájkot rendeznek. Sziget a szögesdrót mögött írta: Sz. Ivanyko A nyugat-berlini szenátus * a berlini helyset normalizálása ellen t nyugat-berlini szenátus keddi j) ülésén elutasította a szóban- f forgó javaslatokat. Jóllehet f azok jelentősen elősegítenék a nyugat-berlini lakosság anyagi f Berlin (TASZSZ). A nagy­berlini magisztrátus képviselői a napokban azzal a javaslattal fordultak a nyugat-berlini ha­tóságokhoz, hogy kereskedelmi szerződések megkötésével te­remtsenek szorosabb gazdasá­gi kapcsolatokat a város két része között. Egyszersmind ki­jelentették, hogy hajlandók ebben az évben a demokrati­kus Berlinben munkát bizto­sítani tízezer nyugat-berlini lakosnak és több más olyan intézkedés megvalósítását ja­vasolták, amely a berlini hely­zet normalizálását eredmé­nyezné. Az ADN jelentése szerint a Ax angol als óh á x vitája ax atomfegyver-kísérletek beszüntetéséről London (MTI). Az alsóház­ban a munkáspárt a kérdések özönével igyekezett színvallás­ra késztetni a miniszterelnö­köt az atomfegyver-kísérletek beszüntetése kérdésében. Mac­millan megjegyezte, hogy »a kormány erre vonatkozó poli­tikája nem változott". Frank Beswick munkáspárti képviselő kijelentette: — Az ország halálosan meg­undorodott . a kormány állás­pontjától. Á miniszterek állan­dóan fogadkoznak, hogy véget akarnak vetni az atomfegy­ver-kísérleteknek általában, de azután mégse hajlandók elfo­gadni semmiféle javaslatot. Jelentse ki nyíltan a minisz­terelnök, mi kifogása van a szovjet kormány javaslata el­len, mondja ki, hogy mind­örökre véget akar vetni az atomfegyver-kísérleteknek. Macmillan válasza szerint a szovjet javaslat azt jelenti, hogy előbb létesülne egyez­mény a kísérletek megszünte­téséről, anélkül, hogy egyide­jűleg megegyeznének az ellen­őrzés kérdésében. Bevan utalt arra, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel bármély nagyobb robbanást azonnal észlelni lehet. Bevan ezeket mondotta: — Mi is jobban szeretnénk, ha ellenőrzési rendszerrel pá­rosulna az atomfegyver-kísér­letek felfüggesztése. Az ország azonban végtelenül megcsö- mörlött az egy helyben topo- gástól. Mivel a kísérleteket észlelni lehet, nem lenne-e kí­vánatos megtisztítani a lég­kört a kísérletek megszünteté­sével? Macmillan kijelentette: a genfi értekezlet folyamán Anglia nem végez újabb kí­sérleteket. Husszein király nem is volt a Szíria felett feltartóztatott Jordániái gépen Damaszkusz (MTI). Az A1 dászgépei hétf őn feltartóztat­Álam című lap keddi számá­nak egyik híre szerint Husz- szein, Jordánia királya nem is volt azon a gépen, amelyet az Egyesült Arab Köztársaság va­Szenzáció a fény­képezés történetében Berlin (MTI). A Német De­mokratikus Köztársaság fény­képészeti gyárának, az AGFA- nak sikerült kidolgoznia olyan eljárást, amely szerint diapo­zitív színesfilmekről a drága negatív közbeiktatása nélkül közvetlenül eredeti színekben ragyogó papírmásolatokat le­het készíteni. Az új eljárás a színes fényképezést ugyan­olyan olcsóvá teszi, mint a szokásos fekete-fehér fényké­pezés. tak Damaszkusz felett. A lap megállapítja, hogy az incidens manőver , yolt, ame­lyet »az Égyesült Államok és Nagy-Britannia ammani nagy­követével beszéltek még azzal a céllal, hogy újból fokozzák a feszültséget áz Egyesült Arab Köztársaság és Jordánia között". helyzetének megjavítását. A meglepetésszerű támadások megelőzé­sével foglalkozó genfi értekezlet szerdai ülése* Genf (MTI). A meglepetés-f szerű támadások megelőzésé­nek kérdésével foglalkozó gen­fi értekezlet szerdai ülésének befejezése után a következő sajtóközleményt adták ki: »A meglepetésszerű támadás megelőzéséhez esetleg hozzá­járuló intézkedések tanulmá­nyozására és e problémáról je­lentés elkészítésére összehívott szakértői értekezlet november 12-én tartott ülésén folytatta az értekezlet napirendjének j) megvitatását". Jordánia kormánya az ENSZ-J főtitkárra bízta a Husszeinnel * történt incidens ügyében teendő intézkedéseket Amman (AFP—Reuter). A jordániai parlamentet kedden délelőtt rendkívüli ülésre hív­ták össze. R i í a i miniszterel­nök a parlamentben bejelentet­te, hogy a kormány az ENSZ főtitkárához « fordult, • tegye meg a szükséges intézkedése­ket, hogy a Husszein királlyal történt incidens ügye a Biz­tonsági Tanács elé kerüljön. A parlament felhatalmazta a kormányt, hogy tegyen meg bármilyen intézkedést, »amit szükségesnek lát". A tajvani Haoszün járás­ban jól ismerik Van Fu-ciajt és feleségét. Majdnem min­denki az ö boltjában vásá­rolt, de voltak olyanok is, akik csak egy kis beszélgetés­re tértek be a boltos házas­párhoz. Tudták, hogy ott ked­vükre kipanaszkodhatják ma­gukat, szidhatják a nehéz éle­tet, az óceánon túli megszál­lók kegyetlenkedéseit. A vá­sárlók és a látogatók láthat­ták, hogy yan Fu-ciaj boltja egyre rosszabbul és rosszab­bul megy. Egyszer aztán meg­tudták — a múlt nyáron tör­tént —, hogy a boltos és fe­lesége megmérgezte magát. Tönkrementek. Erről a szomorú esetről egy kisebb tajvani lap emlékezett meg. Az olvasók talán észre sem vették a cikket, s ha ész­revették, semmi különöset nem találtak benne. Megszok­ták, hogy az utóbbi években több öngyilkossági hullám söpört itt végig. Mi történik hát ezen a szigeten, amelyet portugálok fedeztek fel, és Illia Formozának, vagyis ma­gyarul »gyönyörű sziget«-nek neveztek el? Tajvan Kína egyik legna­gyobb szigete. Területe 36 000 négyzetkilométer, lakossága kb. 8 millió. A Kínai Népköz- társaság délkeleti partvidé­kén, a Koreába, Japánba és más országokba vezető fontos tengeri utak mentén fekszik. A sziget 1949-ben a reak­ciós Csang Kaj-sek-klikk utolsó menedékhelye lett. A csangkajsekisták itt szövöge­tik visszatérési terveiket az amerikai fegyveres erők vé­delme alatt. A sziget tehát az amerikai imperialisták »csa­ládi birtokává« vált, a Kínai Népköztársaság és e térség más államai ellen irányuló állandó katonai provokációk­ra használják fel ezt az »et- süllyeszthetetlen anyahaját«. Az amerikaiak, miután megszállták Tajvant, meg­kaparintották az összes gaz­dasági kulcspozíciókat, kiszo­rították a helyi vállalkozókat és kereskedőket. Ennek kö­vetkeztében az amerikaiak­kal konkurrálni képtelen he­lyi vállalatok ezrei jutottak csődbe, vagy mentek át az amerikai üzletemberek kezé­be. A csangkajseki pénzügy­igazgatóság főnökének beis­merése szerint az utóbbi években több mint 4000 ipari üzem zárta be kapuit, főkép­pen cukorgyárak, szénbányák, bőr-, textil- és más ipari üze­mek. Különösen nehéz a helyzet a kereskedelem terén. Csak a múlt évben több mint 1000 üzlet szűnt meg. A sziget fő­városában, Tajpejben a Dzsunhua- és a Czüda-cég bezárta nagy áruházait. A munkanélküliek száma eléri az 1 milliót. Ehhez járul még az ame­rikai katonai hatóságok ön­kényeskedése, amelyek a csangkajsekisták hallgatóla­gos beleegyezésével mind több és több földterületet sa­játítanak ki katonai építkezé­sek céljaira. Aki egy szót mer emelni, koncentrációs tábor­ba vagy börtönbe kerül. A könnyek szigetének, a szögesdrótok szigetének ne­vezik hazájukat a tajvaniak. De a lakosság elhatározta, hogy megszabadul az ameri­kaiak és csangkajsekisták gyűlölt igája alól. Ezt az aka­ratát semmilyen büntető in­tézkedésekkel elnyomni nem lehet. Egyre többen ébrednek tudatára, hogy csakis a Kínai Népköztársasággal való egye­sülés után juthatnak jobb élethez. Peng Tö-huaj marsallnak a tajvaniakhoz intézett ismert felhívása után tökéletesen vi­lágos, hogy a sziget fnlsza- badúlásá.t egyedül az Egye­sült Államok gátolja. Az ame­rikai imperialisták nem,hogy kivonulnának az ősi kínai földről, hanem egyre jobban berendezkednek a támadásra. Legalábbis ezt tanúsítja a szüntelen amerikai provokáció a tajvani öbölben. De a 600 milliós kínai né­pet nem lehet megijeszteni. Nincs olyan erő, amely meg­gátolhatná a Kínai Népköz­társaságot, hogy felszabadít­sa ősi földjét, és emberi élet­módot biztosítson a sokat szenvedett sziget lakosságá­nak. -■ Ax Egyesült Államok nem hajlandó kivonni csapatait Dél-K* reáltól Peking (Uj Kína). Az Egye­sült Államok külügyminiszté­riumának szóvivője hétfőn is­mét kijelentette, hogy az Egyesült Államok haderői nem hagyják el Dél-Koreát. A külügyi szóvivő megismétli a régi amerikai szólamot, hogy »ha az érdekelt kínai hatósá­gok valóban kívánják a koreai kérdés rendezését, akkor já­ruljanak hozzá az ENSZ ja­vaslataihoz, szabad választá­sok rendezéséről az ENSZ fel­ügyeletével". Ferhat Abbasz hajlandó az ENSZ felügyeletével tárgyalásokat kezdeni Franciaországgal Brüsszel (MTI). Ferhat Abbasz, az Algériai Köztársa­ság ideiglenes kormányának elnöke egy belga hírügynökség kairói tudósítójának adott nyi­latkozatában kijelentette, so­hasem járul hozzá, hogy olyan feltételekkel folytasson tár­gyalásokat, aminőket de Gaul­le tábornok jelölt meg. Támogatná az ENSZ olyan kezdeményezését, amely köze­ledést eredményezne Francia- ország és a Szabad Algériai Köztársaság kormánya között és hajlandó az ENSZ felügye­letével tárgyalásokat kezdeni Franciaországgal. — Lehetsé­ges — fejezte be nyilatkoza­tát Ferhat Abbasz —, hogy a tárgyalások idején ideiglenes tűzszünet legyen — jelenti a Reuter. Másfélmilliárd ember éhezik Sorsuk nem változhatatlan, minthogy a kapitalizmus nem legyőzhetetlen Termékeny a Föld, s mér­hetetlenül gazdag természeti kincsekben. Ezek közül még rengeteg a feltáratlan. Hatal­mas az ember ama képessége is, hogy ezeket a kincseket fel­színre hozza és az anyagi jólét szolgálatába állítsa. Mégis a világ óriási területein még mindig megoldatlan a króni­kus rosszul tápláltság problé­mája. Vajon olyan állapotról van-e szó, amelyen nem lehet változtatni? Vagy azoknak az ínséges területeknek gazdasá­gi, társadalmi és politikai vi­szonyaival áll összefüggésben, amelyeket általában »fejletlen területeknek" neveznek? A Föld lakosságának szá­mát jelenleg 2,6 milliárdra be­csülik. Régebben Ázsia volt a tulajdonképpeni éhség-konti­nens, de ott a Kínai Népköz- társaság létrejötte óta a lakos­ság nagy része számára alap­vetően megjavultak a viszo­nyok. Ma az összes »élmaradott te­rületeken" alatta marad az át­lagos táplálkozás a második világháború előttinek. Donald E. Farris kanadai ENSZjSzak- órtő »To plow with hope« (Reménnyel szántani) című könyvében azt írta, hogy 1,6 milliárd ember, vagyis a Föld lakosságának 60 százaléka ál­landóan éhezik. Az ENSZ egyik statisztikájá­ból kitűnik, hogy a vi^g 15 legszegényebb népe a Föld la­kosságának felét teszi ki, és a Föld összjövedelmének 9 szá­zalékával rendelkezik, míg a 19 leggazdagabb nép, amely a Föld lakosságának egyhatodá- ból áll, a világ összjövedelmé­nek 66 százalékát igényli ma­gának. De ezeken a gazdag orszá­gokon belül sem osztják meg egyenletesen a jövedelmet! Vegyük például az Egyesült Államokat. A déli államok 30 millió főnyi lakosságának háromnegyed része rosszul táplált. Tényleges ínségterüle­tek is vannak ott. Ugyanabban az országban, ahol a lakosság egy százaléka — pénzmágná­sok, ipari parancsnokok és vasútkirályok — a nemzeti jö­vedelem 59 százalékával, a lakosság további 12 százaléka a nemzeti jövedelem 33 száza­lékával s a többi lakosság, vagyis 87 százalék a nemzeti jövedelemnek mindössze nyolc százalékával rendelkezik. Josué de Castro brazil tu­dós, aki évekig elnöke volt a FAO-nak (az ENSZ-nek a táplálkozás és a mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozó bizottsá­ga), könyvet írt »Le livre noir de la fáim« (Az éhezés Fekete Könyve) címmel. Eb­ben beható tanulmányok és a helyszínen végzett vizsgálatok alapján arra a következtetésre jut, hogy a 60 millió ember közül, aki évente meghal, 30— 40 milliónál az éhezés okozza a halált. Indiában az átlagos élet­kor még ma is legfeljebb 26 esztendő, Iránban, Indiában, Kongóban és Bolíviában leg­alább minden negyedik újszü­lött gyermek meghal, és csak minden második éri el az egy­éves kort. 600 millió szenvedő gyermek A nélkülöző gyermekek szá­mát 600 millióra becsülik. A fejletlen országokban 100 élve született gyermek közül csak 54 éri el a 15 éves kort. A kapitalizmus és imperia­lizmus védelmezői különböző teóriákat állítapak fel ennek az átkos rendszernek a védel­mében. Azt mondják például, hogy az élelmiszerek termelé­se nem tarthat lépést a Föld lakosságának szaporodásával stb. De nézzük meg előbb, mi­lyen következtetésekre 'jut de Castro polgári tudós. Castro így ír: »Az éhínséget főleg a gyar­mati kincsek nagyüzemi és egyoldalú gazdálkodással fo­lyó embertelen kiaknázása idézte elő, amely azt a célt szolgálta, hogy a kizsákmányo­ló ország potom pénzen jus­son hozzá azokhoz a nyers­anyagokhoz, amelyekre fej­lődő iparának szüksége van. Gazdasági okokból titkolták a nyomort a világ előtt. Egysze­rűen szemet hunytak olyan tragédiák felett, mint az, hogy Kínában a 19. században kö­rülbelül 100 millió ember halt éhen, vagy hogy Indiá­ban a legutóbbi 30 esztendő­ben 20 millió ember pusztult éhen«. Nyolc—tízmilliárd embernek lehet élelmet biztosítani A kapitalista rendszer sok millió ember számára jelent tarthatatlan helyzetet, nyomort és éhezést. Igaz, hogy a sta­tisztikai adatok szerint évente 85 millió ember születik, vi­szont csak 60 millió hal meg. De ugyanakkor az is kitűnik a statisztikai adatokból, hogy a termelőerők, ha ésszerűen kihasználnák és fejlesztenék, már ma nemcsak 2,6 milliárd, hanem 8—10 milliárd ember élelmét is biztosítani tudnák. Ehhez azonban a parazitáktól mentes szocialista rendszerre van szükség, amelyben véget vetettek a kizsákmányolásnak, s amely kielégíti az egész la­kosság szükségleteit. A szocializmus ellenségei, akik féltik tőkés rendszerüket, azt állítják: csak a lakosság számának háborúk, járványok, éhínség, sterilizálás stb. révén bekövetkező csökkenése je­lenthet itt megoldást. Ez a hírhedt Malthus elmélete, aki azt állította, hogy a lakosság gyorsabban szaporodik, mint ahogy az élelmiszerek terme­lését fokozni lehet, s hogy mindaddig, amíg nem lehetsé­ges a szülések átfogó korláto­zása, csakis az éhínség, a be­tegségek meg a háborúk ál­líthatják helyre az egyensúlyt. Malthus elmélete a gazdagok, önzők, a dőzsölők bibliája De Castro ezeket az embere­ket megcáfolva kimutatja, hogy »a természet egyáltalán nem fukarkodik adományai­val, ezek elegendők arra, hogy a Föld lakosságát még igen sok esztendeig megfelelően táplálják«. Ezt azzal a ténnyel támasztja alá, hogy még a je­lenlegi viszonyok között is az élelmiszertermelés évi három százalékkal, a lakosság száma viszont csak másfél százalék­kal növekszik. De Castro a továbbiakban megállapítja: Tekintettel azokra a csodála­tos eredményekre, amelyeket a Szovjetunió és egész sor más ország mezőgazdaságában el­értek, Malthus elmélete, »a gazdag embereknek, önzőknek és dőzsölőknék ez a politikai bibliája egyszerűen nevetsé­ges«. A nyugati hatalmak Ázsiá­ban, Afrikában és Latin-Ame- rikában a szegénység elleni lá­zadás növekvő hullámaival ta­lálják magukat szemben. Meg­kísérelhetik, hogy ezekkel erő­szakkal szembeszáll janak, vagy hogy ezeket technikai segítség, jelentéktelen kölcsö­nök és olyan politikai kötött­ségek révén kikerüljék, ame­lyek amúgyis szertefoszlanák az első megterheléskor. De vajon a »nyugati civili­zációnak" (értsd: a kapitaliz­musnak) megvan-e a választás lehetősége? Változtathat-e legsajátosabb lényegén, azon az elven, amely áthatja, s amely szerint profit nélkül egyetlen kémény sem füstöl. A háború befejezése óta el­telt 13 esztendő mindenesetre ennek ellenkezőjét mutatta! „Segítség“ és segítség Míg a nyugati hatalmak az elmaradott országoknak nyúj­tott »segítséget« politikai zsa­rolással és katonai kötelezett­ségekkel kapcsolják össze, úgy­hogy az végső soron nem könnyítést, hanem fokozott megterhelést jelent ez álla­mok számára, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a népi demokráciák a kölcsönös előnyök elvére alapozzák az ezekkel az országokkal folyta­tott kereskedelmüket. Ipari berendezéseket szállítanak ne­kik, amire az imperialista ha­talmak nem hajlandók (mert nem is akarják ezeknek az or-

Next

/
Oldalképek
Tartalom