Somogyi Néplap, 1958. november (15. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-13 / 268. szám

O' , * UJ. ■»' ** KAPO^ TILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPOA XV. évfolyam, 268. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1958. november 13. Mai számunk tartalmából Másfélmilliárd ember éhezik Utóidény a Nagyatádi Konzervgyárban Úttörd Híradó Járási tanácstagjelöltek KERTÉSZ KAROLY VÖRÖS FERENC CSALLOS ISTVÁN inkei malomvezető. Szentén nagyberki dolgozó parasztot a A bedegkéri földművesszövet- jelölték a Csurgói járási Ta- falu lakói ismét jelölték a Ka- kezet igazgatóságának elnökét ixács tagjává. posváiri járási Tanács tagjává, a Tabi járási Tanácsba jelölték. 40 EVES A KOMMUNISTA PÁRT Megyeszerte készülődnek no vem bee 20-ra, az évforduló megünneplésére November 20-án lesz negy­ven esztendeje, hogy Budapes­ten megalakult a Kommunis­ták Magyarországi Pártja, a proletariátus forradalmi él­csapata, az a párt, amely a szocialista- forradalom kivívá­sának fennkölt feladatát írta zászlajára. A párt megalakulása negy­venedik évfordulójának meg­ünneplésére megyeszerte lel­kes készülődés folyik. A párt- szervezetek ünnepi taggyűlése­ken, megemlékezéseken mél­tatják majd 1918. november 20. történelmi jelentőségét. Sok helyütt, például Kaposvá­rott idős kommunisták mon­danak ezeken a gyűléseken él­ménybeszámolókat. Ezt a ne­mes célt szolgálta a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Hon­véd Művészegyüttesének a színházban »Negyvenéves a párt« címmel a minap bemu­tatott vendégjátéka is. Az MSZMP városi és me­gyei végrehajtó bizottsága az évforduló alkalmából november 19-én, szerdán este hat órakor díszünnepsé­get rendez a Csíky Gergely Színházban. Az ünnepi beszéd után a megyei tanács műve­lődésügyi osztálya és a színház szervezésében kultúrműsor lesz. Az évforduló előtti napok­ban a KISZ-szervezetek és a KISZ városi, illetve megyei bi­zottsága találkozókat rendez a veteránok és ifjak részvételé­vel, ahol a kommunista párt és a munkásmozgalom idős harcosai felelevenítik a fiata­loknak a régi harcok emlékeit. A járási székhelyeken majd mindenütt rendeznek ünnepi megemlékezéseket az évfordu­lón vagy az azt megelőző es­tén. Az MSZMP Marcali járá­si Bizottságának például az a terve, hogy ez alkalomból köz­ségenként összehívják a kom­munistákat hozzátartozóikkal, a pártonkívüli harcosokkal együtt, méltatják az évforduló jelentőségét, és megvendége­lik őket. Vasárnap reggel 7 órakor nyílnak meg a szavazóhelyiségek A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége tá­jékoztatót tett közzé a szava­zásról, amely egyebek között a következőket mondja: Mindé;« választópolgárnak joga, egyben hazafias köteles­sége, hogy részt vegyen az or­szággyűlési képviselők és a ta­nácsok tagjainak választásá­ban. A szavazás reggel 7 óra­kor kezdődik és este 8 óráig tart. Valamennyi választópol­gár értesítést kapott arról, hogy melyik tanácsi választó- kerület névjegyzékében, mi­lyen sorszám alatt szerepel és melyik szavazóhelyiségben sza­vazzon. Az értesítést — a sza­vazás megkönnyítése érdeké­ben — minden választó vigye magával és adja át a szavazat­szedő bizottság elnökének. Szavazati jogát mindenki csak személyesen gyakorolhatja. A szavazó személyazonosságát személyi igazolvánnyal igazol­ja. A szavazatszedő bizottság elnöke több szavazólapot és egy borítékot ad át a válasz­tóknak. A szavazólapok közül egy az országgyűlési képvise­lők lajstromának, a többi pe­dig a különböző fokú tanácsok tagjainak megválasztására szolgál. A szavazás titkos. A szavazás a szavazófülkében történik. A Hazafias Népfront jelöltjeire úgy szavazunk, hogy a szavazólapokat változ­tatás nélkül összehajtjuk, bo­rítékba zárjuk, majd a boríté­kot az urnába helyezzük. Vasárnap este a szavazások befejezése után a szavazatsze­dő bizottságok mindenütt hoz­zálátnak a szavazatok össze­számolásához. Hruscsov beszédének párizsi és londoni visszhangja Párizs (TASZSZ). A fran­cia burzsoá sajtó nem titkol­ja, hogy francia kormánykö­rökben ingerültséget keltett N. Sz. Hruscsov nyilatkozata, amely rámutat, hogy a nyuga­ti hatalmak megsértették a potsdami egyezményt, a Ber­linre vonatkozó és nekik ked­vező megállapodás kivételével. E körökben bizonygatják, hogy a francia csapatok nem a potsdami egyezmény, hanem »különböző érvényes megálla­podások alapján« tartózkodnak Berlinben. A Creir Cimie katolikus lap a »Berlint fenyegető szovjet veszélyről« szólva kijelenti: »Szó sem lehet arról, hogy át­engedjék Berlint. Ebben tel­jes az egyetértés a Nyugaton«. A Monde kénytelen beismer­ni, hogy Hruscsov szavai ar­ról, hogy a nyugati hatalmak megsértették a potsdami egyezményt, valamint javaslá­megszállási rendszer maradvá­nyainak felszámolásával. Mint az angol külügyminisz­térium szóvivőjének nyilatko­ta, hogy teremtsenek normális zata elárulja, angol hivatalos helyzetet Berlinben, nagy visszhangra talált. London (TASZSZ). Hrus- csovnak, a szovjet—lengyel barátság jegyében rendezett gyűlésen mondott beszéde az angol politikai, diplomáciai, társadalmi és sajtókörök ér­deklődésének középpontjába került. A legnagyobb visszhangot Hruscsovnak! az a javaslata keltette, hogy tegyenek intéz­kedéseket az NDK fővárosá­ban kialakult helyzet normali­zálására, mégpedig a berlini körök lényegében nem tartják kívánatosnak a normális hely­zet visszaállítását Berlinben. Az angol "burzsoá sajtó hír- magyarázataiban az angol kül­ügyminisztérium álláspontját támogatja. Ugyanakkor a bur­zsoá propaganda igyekszik be­feketíteni a szovjet kezdeménye­zést. Egyes lapok, miközben kisebbítem próbálják azoknak az érveknek súlyát, amelyeket Hruscsov javaslata alátámasz­tására felhozott, ingerülten az­zal az állítással hozakodnak elő, hogy a »Szovjetunió az európai feszültség fokozására« törekszik. Nem most szavazunk először ♦ Ezerkilencszáznegyvenötben nagyot rop- I pantak és elszakadtak az országot, népet ♦ gúzsban tartó kötelek. Ami a szíveket meg- ? feküdte, utat talált kifelé, s ahogy a Magyar- j országot mindenképpen irányító címzetes és I nemzetes urak — sokan közülük be sem vár­ivá a háború végét — egymás sarkát taposva X igyekeztek a nyugai határ felé, helyükbe úgy í vonult be a nemcsak szolgaságra »termett | nép«, s vagdálkozva még az ittmaradókkal, i kezébe vette a hatalmat. S az új história­♦ könyv első fehér lapjaira írni kezdték az | írástól kissé elszokott, másnak robotoló | munkás- és parasztkezek az új magyar tör- X ténelmet. A gyár a munkásoké, a föld a pa­♦ rasztoké lett. És lassan, lassan minden más I alapokra helyeződött ebben az országban. | Bankok, vállalatok élére nem nyelvet fieamí- | íó nevű emberek kerültek — s azóta nem i csukják be a prolik fiai előtt sem az egyete- í met. | A Horthy ék jóvoltából sebesült, vérző or­♦ szag 45—16-ban még ki sem látszott a sok- t sok pólyából, de a szív már rendesen vert, | s küldte a vért a legtávolabbi erekbe is. A j mielőbb gyógyulni, épülni, gazdagodni akaró | törekvésben észrevettük, s örültünk, hogy t a régi hatalom helyén már működik az ál- | tálunk és gonddal létrehozott új társadalmi gépezet. 1950-ben megalakultak a tanácsok. A je.gy­♦ zőség helyett valóban ez a szerv lett a falusi í nép szószólója, érdekeinek képviselője — X igazi összekötő a tömegek és a vezetők kö- t zott. A nép alkotta, törvények értelmében az ♦ 54-ben választottak mandátuma csakúgy, ♦ mint annak idején az 1950-ben tanácsba kül- X dötteké, lejárt. Most új választásokra készül % az ország. ♦ Országgyűlési képviselőket, megyei, járási | és községi tanácstagokat jelöl: megerősíti a % régebben megválasztottakba vetett bizalmat, ♦ vagy újakat jelöl s választ azok helyébe, I akik valamilyen ok miatt nem méltók a falu t képviseletére helyben vagy a magasabb fó- | rumokon. Azonban egy bizonyos: itt a nép | választ, és csak olyanokat — akár régiek, | akár újak —, akik megvédik a tizenhárom X év eredményeit, és tovább szélesítik az or­szág boldogulásának útját. Az igennek ez a feltét éle. Hogy megérte-e igent mondani eddig, s hogy ezután is ez-e a helyes, azt fölösleges vitatni. Minden válasz­Ifjú választók gyűlése Kedden este beszélgetésre hívta össze az újdonsült sza- _ vazókat a gamásl MSZMP- I alapszervezet és a KISZ. Val- t kó Klára, az ifjúsági szövetség | titkára nyitotta meg a gyü- | lést, üdvözölte azokat a fiúkat f és lányokat, akik mint teljes­jogú állampolgárok november 16-án járulnak majd először ! az urnákhoz. Köszöntötte Tölli í í tópolgár tudja, hogy nemcsak választást je­lent ez ősz. hanem bizonyságtételt is a társa­dalmi rend mellett — a kettőt együtt. Az igent nem most mondja ki először a magyar nép. Kimondta már 1919-ben, s az\zoltán párttitkárt, Balogh La- ezt megelőző vagy követő sztrájkok idején is | í°s tanácselnököt, majd átadta vallott erről, csak még akkor gyenge volt a*a szót Németh Józsefnek, a kiáltás, elnémították a torkokat. | Tabi járási Pártbizottság mun­Negyvenöt óta mi csináljuk és mi írjuk! katársának. A járási kiküldött ennek az országnak a történelmét, és a to-1 összehasonlítást tett, hogyan vábbiakban sem mondunk le erről, még ok-1 éltek a kapitalizmusban, és kot sem, ha az ujhodas tizenhárom észtén- % i, . M , elejében itt megöregedett vagy külföldre sző- : hogyan elnek a nepi rendszer­tant földbirtokosok itoporzékolva követelik | ben a fiatalok, vázolta, kiknek is vissza a hadvezért pálcát. Különben is ke- | köszönhetik, hogy ma napfé- ressék meg két kezükkel ők maguk a kaszi-1 nyes jövő vár rájuk. nóra valót. Most nem Monte Carloba és a} ---------------------------------------------­bécsi mulatókba vándorol a nép pénze. ♦ Vakságot, babonát oszlatnak tanítóink, | gyáralMt, munkáslakásokat terveznek mérnö- X keink — ugaz nem a grófnak —, s »fénnyel z teli drótokat« himbál a szél a faluk fölött. ♦ Óvodák, orvosi rendelők százai épültek. Ezért lélegzetre sem lehetne felsorolni mindazt, X ami mellett napon ta elmegyünk, mondván, ♦ ez már természetes, újabbak kellenek. X Lesznek újabbak is Napról napra mgg-$ győződhettünk arról, hogy az állam az or­szágra .költi a pénzt. Egyformán kedves | ban, termelési mennyiségben gyermek minden puszta, falu, város, gyár, ♦ valóban, de hogy fontosságra üzem, gazdaság stb. Csak hát a csodádban is | nem, az is bizonyos. A lakos- úgy van, hogy a legtöbbet kereső fiú többet | ság közvetlen ellátása, az igé- ka.p vissza, de mindegyikre rákerül a sor. Ínyek közvetlen kielégítése te- Tizenhárom évvel ezelőtt több volt a gond: t szi fontossá számunkra e szö­kés1 és orvos egyaránt volt az ország. Azóta I vetkezetek sok sebünk behegedt, és összehasonlíthatat- * . , , , lanul erősebben állunk most a jövendő előtt, IA KOSar- CS butorlono mint akkor. Izmainkat megacélozták az évek;X eszünket, elménket kicsiszolták az eddig-ju-X két telepén csaknem harminc- tás gondjai. Nem egészen másfél évtized \ öten dolgoznak. Munkájuk alatt az országlástól hosszú századok óta el- ♦ szép és hasznos, ehhez nem ütött népünk bebizonyította, hogy méltó a f férhet kétség. Pedig igen so- szabad életre, s hogy palotákban született ♦ kan csökkent munkaképessé- vezetők nélkül is tud élni, sőt csak így le- J gűek és öregek. De szívvel és hét igazán milliók megelégedésére gazdái- X szeretettel végzik munkájukat, kodni. ' X és ez a lényeg. Havonta 1000— A tizenhárom esztendő tizenhárom felfelé X 1500 gazdasági kosarat fonnak vivő lépcsőfok, most már mindig könnyebbig’ ÍeJerlleS a* budapesti Ko- egyet-egyet föléje rakni. S ezen a lépcsőn, a I sar.~ és Fonottáru Kisipari kommunizmus grádicsán a dolgozók bizal- % Szövetkezeti Vállalat megren- mát élvezők vezetik előre a népet. í deJesere dolgoznak 300 kosar­tszékén. A negyedik negyedev­Gőbölös Sándor JbenQaz ÜVÉRT részére 30 000 ♦ a Szeszforgalmi Vállalatnak % 15 000 demizsonfonást végez­Az öntözéses legelőgazdálkodás az állattenyésztés jövője Alig egy esztendeje indult meg a vízgazdálkodási társu­latok szervezése, s az idén már az ország majdnem min­den megyéjében több társulat működik. A kamatmentes ál­lami hitelek felhasználásával és a Vízügyi Főigazgatóság tá­mogatásával nagy területeken alakítottak ki jól jövedelmező öntözéses rét- és legelőgazdál­kodást. Tapasztalták, hoigy a korszerű, öntözéses legelőgaz­dálkodás esetében területi egységenként sokkal több ál­latot tarthatnak a gazdaságok, mintha szántóföldön termesz­tik a takarmányt. Az 1958-as adatok szerint az öntözött területek min­den holdja 3800 kiló tejet eredményezett, ugyanak­kor a szántóföldi takarmá­nyokból — istállózott álla­tokkal etetve — holdan­ként átlagban csupán 2000 kiló tej származott. Egy-egy kiló tej előállítása az öntzött legelőkön tartott mar­háknál 0,74 forint, az istálló­zott marháiknál pedig 1,45 fo­rint volt. A kísérleti eredmények lát­tán az ország több vidékén tér­tek át az öntözött legelők »ri­deg-rendszerű« hasznosításá­ra, számos legeltetési társulat és termelőszövetkezet alakított ki öntözéses legelőgazdálko­dást. Amit nem csinálhat meg a nagyüzem, azt gyártja a háziipari szövetkezet A Kaposvári Háziipari Szö­vetkezet a városban található mgg- X üzemek, vállalatok között a r-1 legkisebbek egyike. Létszám­nek. Megrendelésre új cikket készítenek, s javítanak is, ahogy a közönség kívánja. Ugyanez a célja a varró és kötöttáru .készítő részlegeié, ahol tízen a telepen dolgoznak, s közel hetven úgy­nevezett bedolgozó van, har­minc Dombóvárott. íme a gyártmányaik: hímzett gyer­mekruha, gyermekpizsama, hímzett Gabi-nadrág, flanell- ruha, gyermekhálóing, papucs, selyem- és díszpárna, ágjipár- na, pamlagpárna, ülőpárna. Igen olcsó és tetszetős az egyik párnafajta, amely maradék­anyagokból készül. Ebből va­lószínűleg exportra is fognak termelni. A kötöttáruk terüle­lések ,'pl. balettcipőcske kis­lányoknak) egészíti ki a fel- veyőképességet. Érdemes külön megemlíteni a denevérujjú pulóver szüle­tését. Egy német divatlapban talált rá Nagy István, a szö­vetkezet egyik bedolgozója, s most már alig győzik gyárta­ni, annyira megkedvelte a kö­zönség. Ilyen női pulóvert még sehol sem készítenek az országban, pedig olcsó és igen divatos. Amit nem csinálhat meg a nagyüzem, azt gyártja a házi­ipari szövetkezet. Ha úgy adó­dik, egy árucikkből csak húsz darabot, s olyan szabással, ahogy a megrendelő kívánja. A harmadik negyedévben csak­nem 700 ezer forint értékű tervteljesítése volt a szövet­tén a divat és az igény dönti kezeinek, az év utolsó negye­el a munkát. Csinálnak pfang- kulit, hosszú ujjú pulóvert, csipkés szélű kuligánt, s ál­landó cikkük az igen szép szö­vésű törülköző is. Szolgáltatá­sok, javítások, egyéni rende­dére 900 ezer van tervezve. Ezek a számok is igazolják a Kaposvári Háziipari Szövetke­zet életképességét. {Felié«)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom